Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)
1961-06-22 / 172. szám, csütörtök
Kommunista mártírok nyomában| ADALÉsAZENEüMEPE iHÍ/i szikince völgyén! Éli JHBf ck 1. illedelmesen a tisztelendő vagy tisz- ^ . <. v IfcjL'* teletes uraknak. Egy Kara nevű jegy- § fiŕ(VJi í!. á-4 Salov község a levicei járásban, a Garam folyó deltáját keleti oldalról övező hegykoszorú oldalában fekszik. Régente alig 600 lelket számolt ez a falu. Lakosságának kétharmada mezőgazdasági napszámos munkásokból, zsellérekből tevődött össze, akik a szomszédos grófi birtokokon keserves robotban tengették életüket. Az egész község úgyszólván cölöpökre épült valamikor, mivel lapályosabb területei mind, mind az urasághoz, meg a módosabb gazdákhoz tartóztak. Ma kifogástalanul gondozott vicinális út szeli át a községet. Felszabadulásunk óta eltűntek a zsuptetejű, sárból összetákolt tömeglakások. Örök időkre megszűnt a munkavállalók kizsákmányolása s ezzel együtt természetes folyamatként a szocialista életforma hatalmas vívmányai mutatkoznak meg a falu dolgozóinak szorgalma révén. Új arcot kaptak a lakóházak tűzre kerültek a nemzedékeket kiszolgált szúette bútorok s helyettük korszerű bútorok, rádiók, televízorok, mosógépek stb. vonultak be a lakásokba. Kísértenek a múlt emlékei Terepszemlénk nyomán akaratunk ellenére is vissza kell pillantanunk a letűnt évtizedekre. Járásszerte köztudomású volt, hogy a helybeli kommunisták tengernyi borsot törtek a járási főnökök és a szolgabírók orra alá. Innen indult ki negyven esztendővel ezelőtt, 1921 májusában, Laszab Ferenc vezetésével, az első mezőgazdasági bérmozgalom, amely megdermesztette a környékbeli földbirtokosokat, akik csendőrszuronyokkal igyekeztek elfojtani az éhbéren tengődő mezőgazdasági cselédség mozgalmát. Tíz napon át farkasszemet néztek egymással a munkások és munkaadók, de ez a tíz napi sztrájk megmutatta az uraknak, hogy hatalmas erők rejtőznek a kizsákmányoltak elkeseredett táborában. A munkások egyetlen halk parancsszóra elhagyták munkahelyeiket; a majorok istállóiban etetés nélkül maradtak a sertések, lovak, szarvasmarhák, közel ezér darab fejőstehén ordított az istállókban, nem volt senki, aki fejjen. Csendőralakulatok rohanták le a gazdaságokat, hozzá nem értő emberek és sztrájktörők igyekeztek valamennyi munkaterületen befészkelni magukat a legsürgősebb teendők elvégzésére, de a kisemmizett mezőgazdasági proletariátus mindaddig hajthatatlan maradt, amíg követelését nem teljesítették. Laszab Ferencek, Zigin Jóskák, Molnár Gézák, Gál Ernők, Karácsonyi Andrások, Karácsonyi Lajosok hősi küzdelmet folytattak minden megfélemlítés ellenére. Télen, nyáron, esőben, hóban, viharban járták a majorokat, éjszakákon át ápolgatták a pártsejtek éberségét. A gyászos emlékű müncheni döntés után a helybeli kommunisták átmenetileg illegalitásba mentek. Laszab Ferenc, ez a törhetetlen elvtárs már az előző években a spanyolországi kommunisták soraiban harcolt s akkor idehaza hiányát érezték nagyon. De csak átmenetileg, mert csakhamar felbukkant a titkos mozgalom élén egy gyenge fizikumú asszony: özvegy Sztranyák Istvánné. Ez a bátor asszony a szomszédos Kisölved község szülésznője volt. Az ekkor 50-ik életévét betöltött szülésznő szívvel-lélekkel látott hozzá a földalatti mozgalom irányításához. Rendkívül ügyes, óvatos és leleményes kapcsolatot tartott fenn a környékbeli falvak sejtjeivel is. A katasztrófa A dicsőséggel * megnagyobbodott Magyarország" föméltóságú korifeusai 1938. november 8-án, annak rendje és módja szerint kiküldték kakas-tollas és egyéb kopóikat a 20 év alatt „elfajult" Szikince-menti falvakba is. A közhivatalnokokat természetesen mindenütt leváltották és újakat ültettek be, új eszmékkel, új „nemzeti" törekvésekkel. Legfőbb feladatuk volt az új szolgabíráknak, jegyzőknek, hogy szoros kapcsolatokat tartsanak fenn a kakastollas vérebekkel, akiknek legfontosabb kötelességük volt kiszimatolni a templomkerülőket s akik nem köszönnek ző megállapította, hogy a község la- ^ kossága feltűnő módon mellőzi a ^ tekintélytisztelet betartását és 1940- ^ ben már „örömmel jelenthette" fe- ^ lettes hatóságának, hogy a közjegy- ^ zősége alá tartozó Garamkissallón és ^ Kisölveden környezetttanulmánya foly- S tán megállapította, hogy e két köz- i ség istentelen kommunista-fertő- % zött. | 1941-ben a fasiszta kopók, a ka- ^ kastollas vérebek hozzáláttak a kom- ^ munista sejtek felszámolásához. ^ Kezdődtek a letartóztatások, zakla- ^ tások. Bizonyítékok hiányában az ^ ipolysági királyi törvényszék kény- ^ telen volt a kiéhezett, sápadt arcú, ^ rongyos ruházatú embereket kien- ^ gedni. Sztranyák Istvánné éberen őr- ^ ködött, állandóan fenntartott kap- ^ csolatot a sejtekkel. Nem tudni milyen úton-módon, § A Csemadok Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet — amint arról már hírt adtunk — e napokban rendezték meg Želiezovcén az ének- és zenekarok I. országos fesztiválját. J. S luk a felvételei ezen a fesztiválon készültek. Az egyik leghatásosabb műsorszám 1943-ban"izgató röpcédulák*kerültek § 02 összka r í ell éP ése v° l t- Messzehangzóan szárnyalt a népdal és a a falu utcájára. Néhány nap múlva § mozgalmi induló a helybeli park nagy szinpadarol. dr. Kara László főjegyző környezet- ^ iFfftKilfífPT ^'^T CIÍL FFĽL IR R T' •mw^^* iľl 'i III I'IMPH 1 ľ 1 "IHIW 1' HU—Td 1 tanulmányt szerkesztett s beterjesz- ^ ' * ^ÉÉfllÉfel tette az ipolysági ügyészségre. ^ ^^S&^i^^wB; BH HlPIj BÉBMB Sztranyák Istvánnét elhurcolják, ^ HHHKOHHSB W!^*!*®®®^ dagadtra verik az 55 éves asszonyt, i A súlyos ütlegelések alatt is néma % marad. Az őt vallató pribékeknek az ^ arcába vágja, hogy szégyeljék ma- ^ gukat. Vádiratot szerkesztenek elle- ^ ne, nemzetgyalázással „alátámasztva". ^ Megmozdul a falu lelkiismerete, sza- i vahihető tanúvallomások hangzanak % el. A főtárgyalás után szabadlábra | engedik, felmentik a vád alól. Dr. Kara főjegyző 1944-ben újból ^ jelentéssel fordul felettes hatóságai- ^ ban működő kommunisták már nem ^ ismernek határt az izgatásban." $ 1944. augusztus 29-én futótűzként § terjed el a magyar falvakban a Szlo- ^ vák Nemzeti Felkelés híre. Sztra- ^ nyákné, a vadregényes hegyek és ^ erdők-koszorúzta Vyhne község szü- i lőtte, szolidaritást vállal testvérei- % ve 1 . megkötözött szórjalor^al^do^- | A táncosok is ki tettek magukért, Sajnos a sok száz szereplő között hľrekét küld a határon túlra Fürbér | P ed i9 ebben az esetben tulajdon- aránylag csekély volt a zenészek —'*-•—— •* -*-*• -1 vártunk, zenekart, ^ — s, — — amely viszont tudása legjavát géd dolgozott és itt ismerkedett meg i dok deákovcei csoportja tánc- nyújtotta. Ez vonatkozik a CSISZ a szülésznövel. ^.együttesének fellépése. Központi Bizottsága mellett működő Magyar Népművészeti Együttes zenekarára is, amely ezúttal igazán megállta helyét. A drámai finálé A napokban nagy sikerrel vendégszerepelt Bratislavában a Román Néphadsereg dal- és táncegyüttese. J. Herec felvételein a táncosok egy-egy csoportja. WWW A* utolsó kerékpáros A prágai Rokokó Színház az évad utolsó bemutatójára rendkívül érdekes darabot választott. „Az utolsó kerékpáros" politikai szatíra, amelyet a megszállás idején, 1944ben a terezíni gettó padlásán játszott a foglyok egy csoportja. A haladó szellemű, bátor művészek kabaréműsora még a koncentrációs tábor bprzalmai közepette is képes volt mosolyt varázsolni a lelkileg és testileg kimerült, legyengült sorstársaik arcára. A náciknak természetesen fogalmuk sem volt a színház létezéséről, a szereplök és a hallgatóság úgyis örök rettegésben élt, mindegy volt neki - egy veszéllyel több vagy kevesebb. A kabaré szerzői és szereplői közül egyetlen személy Jana Sedová (jelenleg az Állami Faluszínház tagja) maradt életben s az ő visszaemlékezése alapján állította össze Darek Vostrel, a Rokokó Színház rendezője és színésze az egykori programot. Az utolsó kerékpáros alapgondolata — bár az akkori publikum számára íródott - ma is időszerű. A fajüldözés ostobaságát, eszteienségét kigúnyoló szatíra figyelmeztet, int, hogy még nem egy helyütt a világon tűrik, sőt támogatják az emberi megnyilatkozásnak e szégyenteljes megnyilvánulását. A múlt felidézése a darab humoros volta ellenére elgondokoztatja a nézőt s eszébe juttatja: sohasem szabad elfelejteni, ami történt. Kabaré pereg a szemünk előtt, amelynek tragikus hőse van. Bofivoj Abeles rövidáru-kereskedő. Abeles senkit sem bántott, senkitől nem akart semmit, nem avatkozott semmibe. Nem látott tovább az orránál s csak az nyitotta fel a szemét, csak akkor értette meg. mi játszódik le körülötte, amikor úgy az orrára koppintottak, hogy majdnem az életével fizetett érte. A szatíra alapgondolata rengeteg tréfára, humoros, groteszk jelenetre ad alkalmat. A nézőtér hangosan kacag, de ugyanakkor ökölbe szorul a keze, mert a komikum, a vicc véres politikai igazságot takar. Lehet egyszerre nevetni és sírni. Az arcok nevetnek, a lelkek sírnak, mert a színpadon lejátszódó szatírának komoly és I 1944, októhgr 4-én éjjel csendőrök ^ és német katonák zárják körül Sztra- S nyák Istvánné kis lakóházát ölveden. b Ekkor kelet felől már kísérteties ^ morajlással hallatszik a szovjet fel- § szabadító seregek ágyúinak dübör- ^ gése. Október 5-én Sztranyákné egy ^ piszkos marhavagonban találkozik ^ harcostársaival: Irány: Budapest. Itt i; szelektálják őket. Tizenöt garamkis- i sallai, egy ölvedi kommunista és ^ Sztranyákné. Az ölvedi Göbölyös Já- ^ nos cipésznek már a szelektálásnál ^ kiütötték puskatussal a szemét, majd ^ félholtra verték a horthysta pribé- ^ kek. ő hazakerült nyomorékon, 60 fc évvel a vállain, de Sztranyák Ist- fc vánné, Tarr Gyula, Molnár Géza, Gál $ Ernő, Karácsonyi András és Karácso- § nyi Lajos soha, soha többé nem lát- ^ ták szülőföldjüket. Egyszerű, kisem- ^ mizett, kizsákmányolt, mérhetetlen ^ szegénységben élő emberek voltak, % az uraságok tábláin nevelkedtek fel ^ kolduskenyéren, de mert egy na- ^ gyobb darab kenyeret követeltek ^ maguk és gyerekeik számára, meg ^ kellett halniuk. fc *** s § Mély megilletődéssel lépünk ki ^ Sztranyák Istvánné egykori kis lakó- ^ házából és búcsúzunk el Fürbér Kál- ^ mán 71 éves nyugalmazott molnár- ^ segédtől zel nyújtja nagy Megköszönjük a tájékoztatást Kálmán bácsinak és nekivágunk a ramtáji rónáknak, ahol az egész lá- ^ tóhatár egyetlen nagy. ígéret. ^ PATYOLAT SÁNDOR & igen szomorú a mondanivalója. A Rokokó Színház együttese kiváló teljesítményt nyújtott, bátran állíthatjuk, hogy az előadás maradandó nyomot hagy a nézőben. A darab minden jelenetében érezhető volt, milyen felelősséggel és alapossággal készültek bemutatására, hogy azok mondanivalóját, akik annak idején csak a terez'mi padláson szólalhattak meg, művészetük legjavát adva tolmácsolják. Az Abelest alakító Jiŕí Lír finom, mértéktartó eszzökkel játszotta a nevetségesen naiv kispolgárt. Kitűnő érzékkel találja meg az elevenre tapintó ironikus hangot, amelyet később az igazságot felismerő ember szomorúsága hat át. R'igyogó alakítás Darek Vostfel ápolója, jó j , , , - . g a gerinctelen besúgót, kar- ^an tetőpontjukat enk el a dolgozok S rieristát, „a sokarcú fér- j X"- fllmfesztivaljara tett elokeszu- S fit" megszemélyesítő i letek. A nagyszabású országos film- ^ Vlastimil Bedrna, a bo- | fesztivál Bratislavában június 30-án ^ londokat játszó Karel Effa . ünnepélyes külsőségek között kezdő- i á. KSi ! dik é s Prágában július 10-én leg- § kiválóbb filmalkotások értékelésével. ^ kitüntetésével ér véget. A dolgozók ^ idei filmfesztiválját a CSKP megala- ^ pításának 40. évfordulója alkalmából ^ sorra kerülő ünnepségek keretében fc rendezik. A trnavai Bradlan kórust eddigi érdemdús tevékenységéért Munkaérdemrenddel tüntették ký: Örültünk annak, hogy színvonalas műsorával gazdagította az I. országos ének- és zenekari fesztivált. A Bradlan jellépése nemcsak a szlovák kórusok fejlettségét igazolta, hanem egyben kifejezője volt a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kulturális téren is megnyilvánuló internacionalizmusának. A dolgozók XII. filmfesztiváljának | s; előkészületei s (CTK) — Bratislavában és Szlová- ^ kia további hét városában e napok- § és Jiŕi šašek. Nagy sikert jósolunk a szellemes. ötletekkel sziporkázó darabnak. A bemutató közönsége forró tapsokban részesítette a remekelő színészeket. KIS ÉVA Most az egyszer a nézők szerepét töltik be... Bájos arcukon napsugaras mosollyal figyelemmel követik társaik fellépését. De nemsokára ők is felkerülnek a dobogóra, hogy megmutassák a több ezer főnyi közönségnek a magyar néptánc minden szépségét. ÜJ SZÖ 7 * 1961. június 22.
