Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-11 / 130. szám, csütörtök

Üj technológiát a növénytermesztésben A növénytermesztés lényeges növelése nélkül nem fokozódhat az állatállomány hasznossága. Erre gondoltak a trsticei EFSZ tagjai, amikor elhatározták, hogy a növénytermesztés terén is alkalmazzák a űj munkamódszereket, az új technológiát. A sertéstenyésztés, a nedves hizlalás és a szarvasmarhák hasznosságának növelése terén csakis akkor várhatnak jó eredményeket, ha elegendő és jó minőségű takarmányféléket biztosítanak állataik részére. Ebben az évben a hagyományos takarmányféléken kívül nagy hozamot biztosító takarmánynövényeket, pl. takarmánykáposztát is fognak termeszteni, mégpedig 10 hektáron. A tavasziak közé több mint 15 hektáron takarmánysárgarépát vetettek, s így egy évben két termést takaríthatnak be erről a földről. Lényegesen több és jobb takarmányfélét akarnak biztosítani. Az erre vonatkozó Intézkedéseket már az ötéves terv első évében megvalósítják s az elfogadott felajánlásaikat megfelelő takarmányalappal támasztják alá. Ebhen az évben egy* egy szarvasmarhára számítva 90 — 100 q silótakarmányt biztosítanak s a sertések számára megfelelő mennyiségű és jó minőségű speciális silőanyagot készítenek. A trsticei EFSZ több mint 2400 hektáron gazdálkodik. Az előző évekhez hasonlóan most is nagy területen fog termeszteni kukoricát. A termesztés terén érvényesítik az új Sok-sok tapasztalattal térünk vissza Nemrég a nesvadyi szövetkezeteseket kedves vendégek látogatták meg. Ugyanis 1960 februárjában barátságot kötöttek és munkaversenybe léptek a magyarországi tabdi Oj Élet termelőszövetkezettel. Most ennek 50 tagú küldöttsége a tsz. elnöke, Vékony Gábor vezetésével négynapos tapasztalatcserére jött az említett szövetkezetbe. A küldöttséget a kiskőrösi járási mezőgazdasági osztály helyettes vezetője, Markovics Ferenc kíséri. Ott jártunkkor neki tettünk fel néhány kérdést: — Hogy érzik magukat Csehszlovákiában? — Kitűnően. Igen kedvesek az itteni emberek és vendégszeretők. — Itt tartózkodásuk alatt főleg mivel ismerkednek? — Minden érdekel bennünket. Az állattenyésztés, a növénytermelés, a munkaszervezés, mert hisz azért jöttünk, hogy lássunk, tapasztaljunk valamit, s hogy vlszszatértünk után felhasználhassuk a tapasztaltakat. A legjobb benyomást ránk a gépesítés, a villamosítás és az tette, hogy a szövetkezeti tagok a havi keresetükön kívül családi pótlékot és prémiumot is kapnak. — Találkoztak-e olyan jelenséggel a szövetkezetben, ahol a nézetük szerint van még javítani való? — Erre nem szívesen válaszolok, mert tanulni jöttünk ide és nem bírálni. Mindenesetre — ne vegyék rossznéven a nesvadyak — meglepett bennünket, hogy elhanyagolják a trágyadombok kezelését és az, hogy kevés gondot fordítanak a szakképzettség növelésére. A beszélgetésünknél jelenlevő Kissiak Tibor, helyi nemzeti bizottság titkára erre megjegyezte: — Ez leginkább segédagronómusainknak válna segítségükre, de ők hallani sem akarnak róla. Az ugyancsak jelenlevő segédagronómus, Kovács Lajos a titkár kijelentésére így válaszolt: Én már öreg vagyok a tanulásra (még negyven sincs). — Bizonyára egyéb élményeik is vannak. Mondhat ezekről is valamit? — Szívesen. Első helyre sorolom azt, hogy a szövetkezeti tagság nagyon bízik a jövőben. Ez a legfontosabb. Meglepően sok a televízió, motorkerékpár, új ház. De mit beszéljek erről? Boldog vagyok, hogy megismerkedhettem az itteni emberekkel és a szövetkezet eredményeivel s hogy sok-sok igen értékes tapasztalattal térünk haza. Igazat adunk Markovics elvtársnak, hogy kifogásolja a trágyadombok elhanyagolt állapotát. Helyénvaló lesz, ha a nesvadyiak ezt nem okoskodásnak, hanem jóindulatú észrevételnek könyvelik el és intézkedéseket foganatosítanak mielőbbi kiküszöbölésére. Elvégre, csak a nagytáperejű trágya biztosítja a magas hektárhozamokat, nem pedig fordítva. Ami pedig a szakképzettség növelését illetti az is helyénvaló. Csak a szövetkezet eredményeit segítené elő az alaposabb szakmai felkészültség. Kezes József technológiát, a gyomnövények vegyszerekkel történő irtását. Több mint 180 hektáron négyzetes-fészkes módon végzik a vetést és 90 hektáron komplex gépesítést fognak alkalmazni. A vetéstől kezdve a betakarításig gépek segítségével végzik el a munkálatokat. Az ötéves terv kidolgozásakor számoltak a gépesítés folyamatos kibővítésével, mind a kukorica, mind a gabonafélék termesztése terén. Gabonaféléket 809 hektáron termesztenek. 400 hektáron kétmenetes betakarítást terveznek. Náluk bevált ez a munkamódszer. A növénytermesztés és az állattenyésztés terén érvényesül az új technológia. Ennek eredményeként a trsticei EFSZ már 1963-ban teljesíti a harmadik ötéves terv feladatait. A növénytermesztés terén egyes növények hektárhozama már ebben az évben eléri az ötéves terv végére tervezett mennyiséget. Krajcsovics Ferdinand, Galanta Sarabolják a cukorrépát mmrnmm ľ^gg Szorgos kezek egyelik, gépek sarabolják a Dolné Saliby-i szövetkezet hatalmas répaföldjein Is a szépen kisorolt cukorrépát. Vígh Kálmán traktoros Varga Kálmánnal naponta 8- 8,5 hektáron sarabolja meg a répát. (Gál. L. felvétele). A felajánlások teljesítése erkölcsi kötelesség KIEGYENSÚLYOZOTT, rendszerető ember Horváth János, a ľubái EFSZ pártszervezetének elnöke. Minden szavának nagy súlya van nemcsak a kommunisták előtt, hanem a szövetkezet pártonkívüli dolgozóinak körében Is. A sok éves, kemény harcokban megedzett elnök azonban elhessegeti magától a dicséretet, minden eddigi sikert a kollektív munka eredményének tulajdonít. Amikor a pártszervezet és a kommunisták munkájáról érdeklődöm, elégedett mosoly villan át keskeny arcán: - Jobb lesz, ha erről a helyszínen győződik meg — válaszol röviden és terepszemlére invitál a szövetkezet termelőrészlegeibe. Alig lépünk ki a szövetkezet irodájából, az ember figyelme akaratlanba kukoricával telt magas szárítftfcga terelődik. A górék háta mögötflkés az istállók szomszédságában pedig teli kazal takarmány büszkélkedik. Ilyenkor tavasz derekán ritka látványosság ez szövetkezeteinkben. Am az elnök, aki az emberek gondolatát is eltalálja, észreveszi tűnődésemet és magyarázni kezd: — Nálunk ez már nem újság! Két év óta annyi takarmányt termelünk, hogy b.őven fedezi az egész évi szükségletet. A nemrég létesített űj szabadistállő kfvülről egyszerű épület benyomását kelti az idegenben. A négy faerélyesen! — csapott az asztalra Gerőcs Lajos, a szövetkezet tagja. Lám, mégsem vagyok egyedül! így már könnyebb. Sokkal könnyebb. Sikerülni fog! Egész biztosan sikerülni fog. Hisz mi itt mindannyian, közösen, nagy erőt képviselünk, csak ebből a közömbösségből kell kizökkennünk. O Három egész hónapon át tartott a küzdelem. Az állami gazdaság igazgatója a felsőbb szervek nyomására kénytelen volt a helyi nemzeti bizottság határozatát teljesíteni. Csatát nyertünk! ígéretemet beváltottam. Az utca lakói megállítottak az utcán, a piacon. — Ha valami munka lesz, csak szóljon. Megyünk... A válaszfal — ötlött eszembe. Omladozik a válaszfal... Az elkövetkező héten a mi utcánkra került a sor: brigádmunka a főtéren. Ojra meglátogattam a családokat. Újra az utca végén kezdtem. Ez a sorrend szinte belém rögződött. Makraiék is valamicskével szívélyesebben fogadtak. Székkel kínáltak... — Brigádra megyünk — mondom. — Brigádra? Kicsoda? — kérdezi a háziasszony. — No, mi... Az egész utca! — Az egész utca? És maga? Maga is ott lesz? Vagy maga csak szervezi a munkát? Éle, vád, gyanú, visszautasítás, megalázás — minden benne volt ezekben a gúnyos szavakban. Szégyenkezve távoztam. Pedig pont Itt, pont ebben a házban számítottam segítségre. Hisz maguk mondták, hogy ha a csatornát rendbe teszik ,.. Amint betettem magam mögött az ajtót, forogni kezdett velem a világ. Szédültem. Néhány másodpercre a falnak támaszkodtam, hogy el ne dőljek. Szerencsére nem kísért ki senki. Senki? Igen, senki. De a sző, az emberi szó, amely reményt tud kelteni, emberfeletti tettekre képes tüzelni, tud simogatni és letarolni, most is elkísért. — A nagyasszony! Van esze. Másokat verbuvál munkára, hogy magának szerezzen érdemeket — hallatszott a csukott ajtón át. Érdemeket szerezni? Mások munkájával? Hát nekem épül ez a főtér? Csak nekem lesz abból hasznom? Egy világ dőlt össze bennem. Ügy éreztem, nem érdemes mások ügyében, másokért fáradozni. Ez lenne a köszönet? A kijelölt napon az utcából minden háztól megjelent valaki a társadalmi munkán. Kivéve egy, egyetlen házat... Szívesen jöttek, szívesen dolgoztak. Egymást múlták felül a munkakészségben. Minden jő lett volna, csak az az egy család hiányzott. A válaszfal utolsó maradványai... O Húsvét előtt fogyatékosságok mutatkoztak a felvásárlásban. Községünk lemaradt a tojással. A nemzeti bizottság képviselői felkeresték választóikat. Én is bejártam az utcát. Kilenc hónappal a választások*után mindenüvé úgy megyek, mint régi ismerősökhöz. Kivéve egyetlenegy házat... Oda el sem mentem. Hisz tyúkjuk nincs. Mégha lenne is! Rosszak a tapasztalataim. Egyetlen vasárnap négyszáz tojást vásároltam fel az utcában! Községünk szép eredményt ért el. Az ezt követő hétfőn este történt. Éppen vacsoráztunk. Valaki kopogott. — Tessék! — szólt a férjem. Az ajtóban Makrainé jelent meg. Nem tudtam mire vélni váratlan látogatását. Biztosan szükség van valamire, másképp nem jött volna. Hellyel kínáltam. Nem fogadta el. — Csak egy percre jöttem, megyek is tovább. Azt akarom megmondani, hogy haragszom magára. Makrainé haragszik rám? Ő énrám? Haragra csak nekem lehetne okom. Hirtelen Izgalom vett rajtam erőt. Mit akarhat tőlem ez az aszszony? — Haragszik? Miért — kérdeztem zavartan. — Mondja, miért kerüli a ml házunkat? — Nem értem ... talán tévedés ... — Dehogy tévedés! Az utcában minden házhoz elment, csak minket hagyott ki. Igen, a tojásbegyüjtés! — ötlött az eszembe. — De hisz tyúkja sincs — válaszoltam megkönnyebülten. — És ha nincs? Azért tudom én a kötelességem. Az egyik fiam városon, főiskolán tanul. Azoknak is kell a tojás ... — De hisz maguk is veszik — próbálkoztam. — Vesszük. Még szombaton vettem a piacon húsz darabot, mondok legyen, ha jönnek. De minket kikerültek... Most elhoztam. Szatyorjából az asztalra rakta a húsz darab tojást. Hirtelen forró hullám öntötte el a testem, örömömben ugrálni szerettem volna. Nincs talán a földkerekségen az az érték, ami ebben a pillanatban a Makralné húsz tojásával felérne! — Köszönöm ... Nagyon köszönöm — hebegtem. Még szerettem volna hozzátenni, hogy a nemzeti bizottság, a városi dolgozók nevében, de szavamba vágott. — Nincs mit köszönnie, nem magának hoztam. Kezet nyújtott és elköszönt. Az ajtóban még visszafordult, elmosolyodott. — Máskor meg ne kerüljön ki! Elment. Amilyen váratlanul jött, olyan váratlanul el Is tünt. És ledőlt a „válaszfal" utolsó darabja is. ZSILKA LÁSZLÓ Ion belül cölöpszerű szerkezet tartja a hullámpalából készült fedelet. A tágas istálló közepén saraglyaszerű etetővályuk húzódnak, melyekből a réti széna kellemes illata áramlik felénk. Az istálló előtt széles korlátok közt formástestű tenyészállatok, kisebb-nagyobb üszőborjak delelnek. - Idősebb Mókus Ferenc birodalma ez - mondja mosolyogva az elnök. - Igen tanulságos előzmények fűződnek a szabadistálló megépítéséhez. HORVÁTH JÄNOS ELMONDJA, mennyit kellett harcolnia a pártszervezetnek, • míg az egész állatállományt kitisztították, Illetve kicserélték és helyettük részben saját tenyésztésű egészséges növendékmarhákat, részben felvásárlás útján fajtiszta teheneket állítottak be. A nehezén tehát már túl vannak, hiszen az istállókban szép egészséges állatokat tenyésztenek. Ehhez nagy segítséget nyújt a szilárd takarmányalap, mely minőség tekintetében sem hagy kívánnivalót. A szomszédos istálló takarmányelőkészítő csarnokában négy fejőgulyás hangja hallatszik. Még a szecskavágó gép zaját is túlkiabálják. Talán veszekszenek? - A dehogyis! - szólal meg Czakő János. - Nincs miért égymásközt torzsalkodnunk... - Miért hát akkor ez a nagy lárma munkaközben? - Ennek megvan a maga oka! - Nézzenek csak ide - emeli fel egyikük az előkészített takarmánykeverékből a répaszeletet. - Lehet ilyen takarmánytól sok tej? Ezt régen fel kellett volna etetni! Mióta csak etetjük a nedves szeletet, hasmenést kaptak a tehenek, jóval megcsappant a tejük! A szelet savanyú szagáról a laikus is nyomban megállapíthatja, nem a legjobb minőségű. Miért savanyodott meg azonban a sílógödrökben? Horváth elvtárs, mielőtt válaszolna, homlokán feljebb tolja kalapját: - Későn kaptuk a gyártól a répaszeletet és minden egyéb anyag hozzáadása nélkül kellett lesllóznunk. Bizonyos, hogy a túlkései silózás nem használ a takarmány minőségének. Am a szelet savanyúsodásának elejét lehetett volna venni, Ka silózás közben rétegesen levágott szalmát, vagy tőreket adagoltak volna a tápértékben gazdag nyers cukorgyári szelet közé. A FEJŐGULYÁSOK jegyzeteket húznak elő. Tavalyi adatok ezek, de ékesen bizonyítanak, fit műit év ugyanezen időszakában sokkal magasabb volt a tejhozam. Most jobb takarmányozás mellett sem érik el a tavalyi átlagot, holott már friss zöldtakarmányt is etetnek. - Ebben kell keresni egyik okát annak — fordul Czakó János a pártszervezet elnöke felé, - hogy az első negyedévi tejfelvásárlást 12 ezer liter adóssággal zártuk. Míg a tehénlstállőból az elletőbe érnénk, útközben Horváth elvtárs elmondja, miért nem teljesítik a tejfelvásárlást. Kitüntették a legjobbakat A Modrai Mezőgazdasági Iskola CSISZszervezéte legutóbbi taggyűlésén a múlt hónapban végzett munka értékelése után a legjobb tagokat „példás tag" jelvénynyel és más diplomákkal tüntette ki. A szervezet zenekara a járási versenyen az első helyre került. A diákok további értékes felajánlásokat, téve megígérték, hogy az eddiginél eredményesebben fognak dolgozni a szervezetben. Szalontay László, Modra — Mi tulajdonképpen a tejtermelés tervét az évi pénzügyi-termelési terv szerint teljesítjük. Ugyanígy a közellátásnak is folyamatosan adunk el tejet. Hogy a járás mégis mint adósokat tüntetett fel bennünket a kimutatáson, az onnan ered, hogy az év elején tett felajánlásokat is beszámították, s tudtunk nélkül az időszakos terveknek megfelelően szétírták. Káplóczky János, Radics János az elletőben Horváth elvtárs állítását csak megerősítik. Közben megfeledkeznek arról, hogy a vállalás, ha már szocialista felajánlás lett belőle, ugyancsak kötelesség, erkölcsi kötelesség, mely a szövetkezetet jő hírnevéhez méltóan még inkább kötelezi. NEM FÉR KÉTSÉG HOZZÄ, a szövetkezet tavaly 2315 liter tej kitermelésével hívta fel magára a figyelmet, ez idén is jól kezdte gazdálkodását. A növénytermelésben például nem munkaerőhiánnyal, inkább munkaerő-túltengéssel kell megküzdeniük. Ám éppen azért, mert van a szövetkezetnek elég munkaereje, mielőbb szakosítani kellene a termelést, olyan munkaigényes növényfajták termesztésére kellene rátérniök, melyek népgazdasági szempontból is fontosak és gazdaságilag a szövetkezetnek is előnyösek. Horváth János elvtárs szerint ezzel a kérdéssel az üzemi pártszervezet állandóan foglalkozik, szövik a terveket, hogy a dolgozó parasztok igyekezetét saját javukra és a társadalom javára még jobban kamatoztassák. — Emlékszem - mondottam az elnöknek -, hogy néhány évvel ezelőtt még nógatni kellett az embereket a közös munkába. Most meg — még a járadékélvezők Is - naponta saját maguktól, hívás nélkül Is munkába jelentkeznek. A szövetkezet pártszervezete a kommunisták és a dolgozó parasztság erejére támaszkodva biztos alapokra rakta le a közös gazdálkodást. Közel 10 milliós vagyonnal rendelkezik ez a kis szövetkezet és tavaly a természetbenleken kívül 20 koronát fizetett tagjainak a ledolgozott munkaegységekre. A kommunisták minden munkaszakaszon fellelhetők, noha tavaly a sertéstenyésztésben csupán Radvánszky András dolgozott. A PÁRTSZERVEZETBEN, most fejezik be a pártoktatást, melynek 16 pártonkívüli hallgatója volt. Az elvtársak további politikai és szaktudás birtokában még jobban végzik el munkájukat és arra serkentik a szövetkezet egész tagságát, hogy a kötelezettségvállalásokat a tervfeladatokkal egyszlnten maradéktalanul teljesítsék. SZOMBATH AMBRUS Tevékeny kulturális élét A CSISZ Kitr. Hrnčiarovcei szervezete ]6 munkát végez. A napokban tál sikerült Petőfi-estet rendeztek a költ8 müveiből. Ugyancsak a napokban szervezték meg a politikai kört. E körben kommunista pártunk 40. évfordulója alkalmából a párt történetével foglalkoznak, amelyet Kovács tanítónő ismertet a fiatalokkal. Jó kulturális munkát végeznek a színjátszók is. A szervezetben két csoport működik. Az tgyik előadta a „Kristína" című színmüvet, a másik csoport bemutatta a „Magda Burčová" című drámát Szlovák nyelven. E téren nagy segítségünkre vannak az iskola tanítói, okik lelkiismeretesen segítenek a fiataloknak. SZETEY ILONA Nitr. Hrnílarovce ÜJ SZÖ 5 * 1961. május 13.