Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-01 / 120. szám, hétfő

J. A.* Gagarin szovjet világűrutas írja légiúljáróh 100 perc alatt jártam meg a világot A moszkvai Izvesztyija „100 pere alatt jártam meg a világot" címen közölte Jurij Gagarinnak, a Szovjetunió Hősének, az első vlíágöratasnak cikkét. A közeledő május l. ünnepe - írja Gagarin, - az én életemben rend­kívüli ünnep. Nem tagadom, boldog va­gyok annak a ténynek tudatában, hogy sikeresen teljesítettem a rám bízott fel­adatot, a Föld-körüli utat. Főképpen pedig azért vagyok boldog, hogy cso­dás tettekre képes nép fia vagyok, hogy ahhoz a párthoz tartozom, amely or­szágomnak szárnyakat adott, hogy a di­csőség és nagyság felé repüljön. Gyakran gondololfl vissza arra a 108 percre, amikor megfigyelhettem a Föl­det — folytatja Gagarin. — Akkor nem voft időm rá, hogy elgondolkozzam ar­ról, amit láttam. Most igyekszem em­lékezetembe idézni akkori érzéseimet és fokozatosan újabb részletek merül­nek fel. Már beszéltem arról, milyen a Föld a magasból, - írja Gagarin. ­4 földgömb mintha egy kis glóbus na­gyított kópiája lenne, úgy tűnt, mint­ha közel lett volna, szemmel jól lát­ható volt és teljesen világosan megfi­gyelhettem, hogy gömbölyű. Gagarin azt írja, hogy módjában van eleget tenni a külföldi levelezők sze­rénytelen kívánságának, akik látni sze­retnék a kifutó helyét és a fellövő gép­rendszer ereje iránt érdeklődnek. A mi nagy indító erőnk a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom volt, mert az szülte azt a felmérhetetlen erőt, amely rövid .idő alatt lehetővé tette hazánknak, hogy az emberi haladás élére álljon. A világ még nem ismeri az .űrra­kéta alkotóinak nevét. Ennek közlésére még nem alkalmas az idő. Azonban mindenki előtt teljesen világos, hogy ilyen győzelmet csakis kollektíva ér­hetett el. Ezen munkaegyüttes magvát 25-55-éves emberek képezik. Nem hagyható figyelmen kívül, ­folytatta Gagarin hogy számos bur­zsoá levelező főfigyelmét az űrutas személyére összpontosította. Szenzáció­képpen az ürutast különös hősként, em­berfeletti tulajdonságokkal rendelkező egyénként igyekeznek feltüntetni. Ami­kor kijelentettem, hogy a vüágűrut ázást számos elvtársam is megtehetné, hogy nálunk a haza nevében sok ezer hazc.fi áll erre a tettre készen, a levelezők gúnyosan mosolyogva mondják: „Ezt már ismerjük, ez a szokásos szovjet propaganda." Pedig ez nem propaganda — hang­súlyozza a hős vüágürutas -, hanem a mi szovjet valóságunk, kommunista ideológiánk áldásos hatásából eredő nemzeti jellemünk vonása. Jurij Gagarin azt írja, hogy az űr­rakéta „Vosztok" (Kelet) elnevezése mély értelmű. Keleten kel fel a nap, O-oszországban 1917 októberében Ke­letről árad az új élet fénye, minden­fajú és nemzetiségű népek leghőbb vá­gyaikat és reményeiket a Kelettel - a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikereivel kőtik össze. Gagarin visszaemlékezik arra, hogy amikor a Föld felett repült, a sok mil­lió ember közös sorsára gondolt, akik ezen a tavaszi napon a jövőről álmo­doztak, pihentek, s küszködtek és ör­vendeztek. A Föld népe sokban külön­bözik. - írja - én azonban ott fenn minden emberre úgy gondoltam, mint­ha rokonom lett volna. A Föld népé­nek közös a sorsa, közös az otthona, egyetlen bolygó mindenki számára. Mindenkit honfitársamnak tekintettem, mert mindannyian földi lakók. Jurij Gagarin emlékeztet Nyikita Hruscsov szavaira, hogy a szovjet em­berek folytatni fogják a világűr kuta­tását, leleplezik a természet további titkait és azokat az ember, a béke szolgálatába állítják. Az öröm érzése töltött el, amikor ezeket a Szavakat hallottam - írja a hős vüágürutas. A Mauzóleum erkélyéről láttam, hogy válaszként a Vörös téren egybegyűlt tömeg valóságos tapsviharban tőrt ki. Ma - írja Jurij Gagarin befeje­zésül - ezen az ünnepi májusi napon az egész emberiség jövőjére gondo­lunk. A bolygónkon élő becsületes em­berek törekvései azonosak. Az embe­rek békét, boldogságot akarnak a ma­guk és gyermekeik számára, igazságos szociális rendszert óhajtanak. Ezért a mi évszázadunkban a kommunizmus fe­lé törő nemzetek hatalmas mozgalma legyőzhetetlen. Ezt a mozgalmat senki sem állíthatja meg, éppen úgy, aho­gyan nem lehet megállítani a Föld mozgását a világűrben. Meglazult a fegye'em a francia hadseregben Párizs (ČTK) - Az Algírban kiadott hivatalos közvélemény beszámol arról, hogy a 14. és 18. ejtőernyős ezredek és légierő azon tisztjeit, akik részt vettek a tábornokok puccskísérletében, a kor­mány parancsára letartóztatták. Egyide­jűleg megkezdték ezen alakulatok felosz­latását. A párizsi lapok algériai tudósítóinak je­lentései beszámolnak a tényleges szolgá­latot teljesítő francia katonák állásfog­lalásáról, akik döntő szerepet játszottak a puccsista tábornokok és ezredesek fa­siszta kalandjának meghiúsításában. A Fi­garo tudósítója arról ír, hogy egyes ez­Megalakult az Afrikai Államok Szövetsége (CTK) - Ghana, Guinea és Mali elnökei Akkrában egyezményt írtak alá, amelynek alapján országaik az Afrikai Államok Szövetségében tömörülnek. Az egyezményt még mindhárom ország parlamentjének jóvá kell hagynia. Az egyezmény, amely arra számít, hogy további afrikai országok csat­lakoznak a szövetséghez, az afrikai népek gyarmatosítás-ellenes harcá­nak megerősítését jelenti. Az ománi hazafiak további sikeres akciója Kairó (ČTK) — Az ománi imám kairói képviseleti hivatalának veze­tője közölte, hogy az ománi haza­fiak harci akcióik során április ha­vában 92 angol katonát tettek harc­képtelenné. Az ománi hazafiak ezen akciókban 11 angol harckocsit pusz­títottak el. A LONDONI RENDŐRSÉG szombaton délután 650 személyt letartóztatott, akik a nukleáris fegyverkezés és az USA Nagy-Britannia-! támaszpontjai ellen tün­tettek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája számolóközpontjának dolgozói nemcsak a teoretikus feladatok megoldásával foglalkoznak, hanem azzal is, hogyan lehet a gyakorlatban a legjobban felhasználni az elektroni­kus számológépeket. Napjainkban például a Szovjetunió teherszállításá­nak legmegfelelőbb formáit keresik és egyéb, a nemzetgazdaság nagy jelentőségű feladatainak megoldásán dolgoznak. Képünkön L. Priszeki­nova a működési programtervet helyezi az elektronikus számológépbe. (CTK - TASZSZ felv.) Az USA nagykövete van a háttérben A kongói bábok viszálya redeknél súlyos fegyelmi problémák áll­nak fenn. Ezekben az ezredekben az al­tisztek tanácsai a zendülés drámai napjaiban átvették a parancsnokságot az egységek felett és tisztjeik ultimátumot intéztek. Az altisztek és a tényleges ka­tonák most követelik azoknak a parancs­nokoknak az eltávolítását, akiket inga­dozóknak tartanak. A Francé Presse hírügynökség bevallja, hogy egyes tisztek a katonák ellenszegü­lése miatt nem vehették át a vezényletet. A katonák az irodákban és a laktanyák szobáiban „A fasizmus nem győz" fel­iratú röpiratokat függesztettek ki. Coquilhatville (ČTK) - A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Csőmbe katangai önkinevezte mi­niszterelnök, a belgák bábja, pén­teken leopoldvillei politikusok és ka­tonák kíséretében a repülőtérről abba a villába távozott, amelyben a co­quilhatvillei értekezlet ideje alatt la­kott. Ez az egyedüli változás sorsá­ban a legutóbbi három nap óta, amióta Coquilhatvlllében őrizetbe vették. Egyébként a villában Mobu­tu ejtőernyősei tartanak őrséget, és nem engedik meg, hogy Csőmbe a külvilággal érintkezzék. A DPA hírügynökség jelenti, hogy Coquilhatvillében senki sem tudja, mi lesz Csombével. Nyilvánvalóan sem Kaszavubu, sem Bomboko nem döntöttek még. Jólértesült körök je­lentése szerint Bomboko az USA leo­poldvillei nagykövetségével telefonon érintkezésbe lépett és megkérdezte, mi a teendő. Egyelőre nem tudják, milyen választ kapott. A nyugati hírügynökségek további je­lentése szerint a katangai kormány végre összeköttetésbe léphetett Coquilhatvillével. Munongo belügyminiszter telefonon be­szélt Bombokoval. aki közölte, hogy Csőmbe egészséges, hogy szabadon jár­hat-kelhet a városban, Côqullhatvillét azonban nem szabad elhagynia. Állítólag szükséges, hogy a kongói vezetők kőzött egyezmény jöjjön létre. Bomboko közölte azt is, hogy Csőmbe nem hajlandó részt venni az értekezleten, amely normálisan tovább folyik. Munongo e beszélgetés- alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy Coquilhatvil­lében a helyzet ura Bomboko leopoldvil­lei külügyminiszter, aki ellenzi Csombé­nek a kongói államszövetség megalakí­tására irányuló tervéit. összetűzés az ENSZ-egységek és Mobutu katonái között Leopoldvllle (ČTK) - A nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint Franqui kongói városban, Leopoidville és Kasai tartományok határán pénteken a kongói katonák és az ENSZ-helyőrség között súlyos összeütközésre került sor. Mindkét oldalon sok a halott és a sebesült. Franqui város és a külvilág között meg­szakadt minden összeköttetés, úgy hogy a 60 ghanai katonából álló ENSZ-helyörség sorsáról nincs semmi hír. Az ottani svéd ellenőrző csoportot is elfogták a kon­gói katonák. A megtámadott helyőrség se­gítségére kiküldött erős ENSZ-osztagot útközben ugyancsak támadás érte, úgy­hogy nem tudta magát áttörni a városig. Kuba jegyzéke az ENSZ-hez Roa, Kuba külügyminisztere az ENSZ közgyűlésének elnökéhez jegy­zéket intézett, amelyben az USA Kuba elleni fegyveres támadásának előkészületeire való tekintettel arra kéri a közgyűlést, foganatosítson megfelelő Intézkedéseket. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a kubai forra­dalmi kormány mint egyenrangú fél előre meghatározott program szerint hajlandó tárgyalni a vitás kérdé­sekről az USA kormányával. Ehhez azonban szükséges, hogy az USA kormánya lemondjon a közvetlen vagy közvetett agresszió tervéről és Ismerje el véglegesen a forradalom jellegét, amelynek élén Fidél Castro áll. A kubai kormány jegyzékében ki­jelentette, hogy a nemzetközi jog normái alapján kérni fogja a nemzeti terület azon részének visszaadását, amelyen az USA guantanamói tá­maszpontja van. Kubát most közvetlen katonai tá­madás veszélye fenyegeti a Nyugat legerősebb atomnagyhatalma részé­ről. A forradalmi kormány élni fog a törvényes védelem jogával és fenn­tartja magának a jogot, hogy az ENSZ azon szervéhez fordul, amelyet megfelelőnek tart. 1936-ban a parlament elé terjesz­tett, majd 1937 májusában a CSKP Banská Bystrica-i országos konfe­renciáján elfogadott terve Szlová­kia gazdasági, szociális és kultu­rális fellendítésére. E nnek célja az volt, hogy megszüntesse azt a különb­séget, amely Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális elmaradott­sága s a cseh orszáqrészek fej­lettsége között fennállott, ami a cseh finánctőke kíméletlen, bru­tális elnyomó és kizsákmányoló, valamint az összes burzsoá kor­mányok — amelyekben a szlovák burzsoázia is képviselve volt — bűnös népellenes politikájának kö­vetkezménye volt. Az volt egyút­tal a célja, hogy megszüntesse a köztársaságban élő összes többi nemzetiség egyenlőtlenségét, jog­f osztottság át és számukra is biz­tosítsa a teljes egyenjogúságot, ami a köztársaság nemzetiségei szorosabb összetartásának legfon­tosabb feltétele volt a hazai reak­ció és a fasizmus elleni harc si­kere érdekében. Az első burzsoá köztársaság nem tudta megoldani Szlovákia gazda­sági, szociális és kulturális kér­déseit, mint ahogv nem tud­ta megoldani általában a nem­zetiségi kérdést sem. A bur­zsoáziának — legyen az cseh, szlovák, német vagy magyar — nem a köztársaság függetlensége, sem népeinek szabadsága és bol­dogulása, hanem a haszon, a pro­fit növelése volt a fontos. Ennek érdekében áldozta fel mind a cseh, mind a szlovák burzsoázia a köz­társaság függetlenségét, a nép sza­badságát, ezért hódolt be a hitle­ri fasizmusnak. Ekkor bizonyította be, meddig terjed hazaszereteté. Semhogy a nép kerüljön uralomra, elárulta és eladta hazáját csak azért, mert önzö osztályérdeke szembe került a nemzeti függet­lenség érdekeivel. Mennyivel más a dolgozó nép hazaszeretete. Már a múltban, a burzsoázia uralma ide­jén is abban a reményben szeret­ték hazájukat a dolgozók, hogy az valamikor valóban az ö hazájuk lesz s ezért mindig egyszerre küz­döttek hazájukért és felszabadu­lásukért a tőke járma alól. A nemzeti kérdést a kapitaliz­mus szülte, de megoldani nem tud­ja. A nemzetiségi elnyomást csak a szocializmus szünteti meg, a szo­ciális elnyomás, azaz a termelő­eszközök magántulajdonának meg­szüntetésével. Ennek a marxista­leninista igazságnak az ismere­tében a párt már megalakulásától kezdve mindig hangsúlyozta és aszerint is cselekedett, hogy a nemzetiségi kérdést mindenkor alárendelte a munkásmozgalom el­sőrendű kérdésének: az osztály­harc, a proletárforradalom és a proletárdiktatúra érdekeinek. A kapitalizmus ellen, a köztársaság elnyomott és kizsákmányolt né­peinek felszabadításáért vezetett több mint két évtizedes áldozatos és önzetlen harca igazolja, hogy a marxizmus-leninizmusnak a nem­zetiségi kérdésre vonatkozó tanait az adott történelmi helyzetnek megfelelően, mesterien alkalmaz­ta. Ennek köszönhető, hogy a köz­társaság különböző nemzetiségű munkásosztályát és a falu sze­génységét egységesen tudta fel­sorakoztatni a harcba, a közös ér­dekek szolgálatába. • A köztársaságnak a szovjet had­sereg általi felszabadulása után a a két testvérnemzet — a csehek es szlovákok — teljes egyenjogú­ságán alapuló népi demokratikus köztársaság jött létre, amelyben a kommunista párt vezette dolgozó népé a hatalom. A párt a nemzeti kérdés marxi-lenini elveihez iga­zodva meghiúsította a burzsoáziá­nak mindazon terveit, hogy nacio­nalista és soviniszta ellentétek szításával újra egymással szembe állítsa nemcsak a két testvérnépet, hanem az itt élő nemzetiségeket is, ami a burzsoázia osztályérdekeinek nagyon megfelelt volna. A nemzeti viszály felújításával a burzsoázia a munkásosztály hatalmának meg­szilárdítása ellen, a népi demok­rácia, a szocializmus s a Szovjet­unióval való barátság és szövetség ellen indított harcot. A párt küzdelmét megnehezí­tették a párt soraiban levő szlovák burzsoá-nacionalista ele­mek, amelyek a párt és az osz­tályharc érdekei fölé az ún. egy­séges nemzeti érdekeket helyezték s nem a' cseh munkaosztályhoz fű­ződő mind szorosabb testvéri kap­csolat megszilárdításán fáradoztak, hanem ennek rovására, a saját nemzeti burzsoáziájukkal való együttműködés útját egyengették. A giunkásosztály februári győ­zelme az áruló burzsoázia fölött — amikor is a párt bölcs vezetésével végleg eldőlt, hogy a köztársaság megmásíthatatlanul a szocializmus építésének az útjára lép — meg­hozta a szlovák nemzeti kérdésnek és az itt élő nemzetiségek kérdé­sének rendezését is. A párt tudta, hogy a marxi-lenini politika szel­lemében nem elegendő csak az új államot alkotó két nemzet egyen­jogúságának proklamálása. Meg kell teremteni minden előfeltételét annak, hogy megszűnjék Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális elmaradottsága. hogy fokozott gyorsasággal elérje a cseh ország­részek gazdasági, szociális és kul­turális színvonalát. Csak az ilyen politika számolja fel a nemzeti el­nyomás következményeit s ezzel megteremti a két nemzet s egyben az itt élő nemzetiségek szilárd és megbonthatatlan szövetségét. Ezt a világos politikát követte pártunk már a felszabadulás első pillana­tától és ennek megvalósítása cél­jából tűzte ki Szlovákia iparosítá­sának nagyarányú programját, mint az egész köztársaság nép­gazdasága fejlődésének elválaszt­hatatlan részét. A párt XI. kong­resszusa már messzebbmenő célt tűzött ki: nemcsak meg kell szün­tetni Szlovákia gazdasági és kul­turális elmaradottságát, hanem utói kell érni gazdasági és kulturá­lis fejlődésben a fejlett cseh or­szágrészeket. Ez kétségtelenül meg is valósul a fejlett szocialista tár­sadalom építésének folyamatában s ezzel végleges megoldást nyer a köztársaságban a szlovák nemzet és a többi nemzetiségek kérdése is, miután a fejlett szocialista tár­sadalom építésénél a marxi-lenini ideológia mind jelentősebb elmé­lyülése a dolgozók tudatában, ki­alakítja az új szocialista nemzete­ket és nemzetiségeket, melyeket eddig ismeretlen, új, ma<iasabbren­dü társadalmi viszony fűz egybe, amely csak a szocialista rendszer­ben lehetséges. Ez a szabad nem­zetek új, szocialista viszonya, az egymást segítő, egyenjogú nem­zetek együtt fejlődő családtagjai­nak testvéri viszonya. Ezt a megdönthetetlen történel­mi tényt szögezi le a múlt évben elfogadott új, szocialista alkot­mány. „A Csehszlovák Köztársaságot létrehozó két nemzet — a cseh és a szlovák — testvéri egyetér­tésben él. A szocializmus közös építése lehetővé tette, hogy Szlo­vákia gyorsan leküzdje hajdani el­maradottságát és magas színvonal­ra fejlessze iparát és mezőgazda­ságát." Leszögezi továbbá, hogy miután a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden állampolgára számára — nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül — biztosítja a teljes egyenjogúságot, ennek ér­telmében biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárai számára a saját anyanyelvükön való oktatást és kulturális fejlődésüket. Az egyenjogú élet valóságát a mindennapi élet bizonyítja, mely­ben a köztársaság minden állam­polgára minden téren érvényesül­het és tevékenykedhet, amire fel­készültsége, tudása hivatottá te­szi. Ezek után mi sem természe­tesebb, mint až, hogy Szlovákia nagyarányú iparosítása a cseh munkásosztály segítségével Szlo­vákia felvirágzását jelenti a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságban, ahol nemcsak a szlovák nemzet; hanem valamennyi itt élő nemze­tiség igaz hazára talált. • sehszlovákia Kommunista Pártja céltudatos és bölcs vezetésével hazánkban is ragyogó győzelmet aratott a marxi-lenini nemzetiségi politika. Győzelmének záloga az, hogy a proletár nemzet­köziség eszméjétől bevilágított úton haladva, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának példáját követ­ve, mindig hű maradt a szocializmus és kommunizmus nagy tanítói, Marx, Engels és Lenin halhatatlan tanaihoz. C / ÜJ SZÓ 3 * 1961. május L

Next

/
Oldalképek
Tartalom