Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-01 / 120. szám, hétfő

A munka ünnepének köszöntésére V. .. \V- SSS J SfiSggKÍ • \ww „ A Hydrostav fióküzemének dolgozói, akik a barátság kőolajvezetéket építik, május elsejét felajánlásaik túlteljesítésével ünneplik. A munka ünnepe előtti napokban a kis Duna-ág alatt 50 méter hosszúságban húz­ták át a csöveket. (Š. Petráš - ČTK - felvétele) Az USA a SEATO laoszi beavatkozását készíti elő Kennedy kormánya további agresszív intézkedésekről tanácskozik Washington (ČTK) - A washingto­ni Fehér Házban szombaton délután az USA „Nemzetbiztonsági Tanácsa", mely az amerikai kormány legfelső katonai-politikai szerve, rendkívüli ülést tartott. E tanács élén maga az elnök áll. Az ülésen részt vett Rusk államtitkár is, aki sietve visszatért Ankarából, ahol véget ért a CENTO katonai paktum ülése. A Reuter hírügynökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint az USA fővárosában általában az a vé­lemény alakult ki, hogy a „Nemzet­biztonsági Tanács" ülésén a laoszi helyzetről volt szó. Averell Harri­mann nagykövet, Kennedy személyes megbízottja, akit Laoszba küldött, hogy jelentést tegyen az ottani hely­zetről, időközben rendeltetési helyé­re érkezett. A nyugati hírügynökségek javaré­sze egyetért abban, hogy a „Nemzet­biztonsági Tanács" azt mérlegelte, hogyan hajtson végre katonai inter­venciót Laoszban, tekintettel arra, hogy az USÁ-nak nem sikerült el­érnie célját, vagyis Soüvanna Phou­ma törvényes laoszi kormányának megdöntését a Boun Oum puecsista katonai klikk felfegyverzésével. A Reuter hírügynökség véleménye szerint Washingtonban úgy vélik, az USA a kormányellenes lázadókat úpy akarja megmenteni, hogy a SEATO katonai paktumot kéri beavatkozásra Laoszban. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint a „Nemzetbiztonsági Tanács" Kuba elleni újabb agresszív intézkedésekről is tárgyal. A SEATO támadó paktum képvi­selőinek tanácsa Bangkokban április 30-án a Laosz elleni akciókról tár­gyalt. A thaiföldi kormány már kö­zölte, hogy hajlandó részt venni az intervencióban. A Reuter jelentése szerint Ste­venson, az USA ENSZ-küldötte az an­gol és francia ENSZ-küldöttel a lao­szi helyzetről tárgyalt. Megbeszélték annak a lehetőségét, hogy Laosz kérdését hétfőn, vagy a rá következő napok egyikén a Biztonsági Tanács elé terjesztik. Ezen akció kezdemé­nyezője az USA kormánya. Ezzel szemben az angol és francia küldött állítólag azt kérte, hogy erről az ak­cióról egyelőre mondjanak le. BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK Május elseje Ausztriában 5 « iiMiimiiiiiimimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM! ^ t ; ->' Ausztriában sötét, vésztjósló fellegek teszik borongóssá az idei május 1. hangulatát. A reakció tá­madásai állandóan veszélyeztetik a lakosság létérdekeit, az ország füg­getlenségét és semlegességét. Ez egyrészt a népi tömegek mindinkább fokozódó nyugtalanságát és elégedet­lenségét idézi elő, másrészt annak tudatára ébreszti, hogy védekezniük kell a mindjobban fenyegető veszély ellen. Ausztria új kormánya néhány nappal május l-e előtt mutatkozott be a parlamentben, ahol Gorbach szövetségi kancellár felolvasta a kormány nyilatkozatát. E lényegében igen kevés újdonságot tartalmazó nyilatkozat arról tanúskodott, hogy a polgári Néppárt és a nagynémet-újfa­siszta „Szabadságpárt" jobboldali ra­dikális politikusainak nyomására ala­kult meg Gorbach kormánya. Ezek a „politikusok" a nyugatnémet mili­tarizmus szószólói és azt a célt tűzték maguk elé, hogy a semleges­ség útjáról letérítve a NATO sze­kértolójának szerepére kényszeritik az országot. Igaz ugyan, hogy a kormány nyilatkozata hangsúlyozza Ausztria semlegességét, tehát két­ségkívül az osztrák lakosság túlnyo­mó többségének akaratát juttatja kifejezésre. A nyilatkozat azonban azt is hangsúlyozza, hogy a kormány a közös európai piac megteremtése érdekében szükségesnek tartja, az Európai Szabadkereskedelmi Társu­lás (melynek Ausztria is tagja) és a közös piac együttműködését. Már ez is figyelmeztet annak a veszélyé­re, hogy a közeljövőben előrelátha­tólag fokozódik a nyugatnémet im­perializmus és a vele egy húron pendülő osztrák reakciós körök nyo­mása Ausztria politikájára. E nyo­más célja az úgynevezett európai integráció, azaz a leplezett Anschluss, tehát annak előkészítése, hogy Ausztria bizonyos formában a közös piacnak legyen alárendelve. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy csak a béke biztosí­tása teheti valóban hathatóssá Auszt­ria semleqességét. A kormány nyi­latkozata egyetlen szóval sem tesz említést a köztársaság és a demok­rácia elleni aknamunkát megakadá­lyozó intézkedésekről, sem pedig olyan valóban demokratikus reformok megvalósításáról, amelyek lehetővé­tennék, hogy a nép az eddiginél nagyobb jogokkal rendelkezve hat­hatósabban vehessen részt az ország létfontosságú problémáinak megoldá­sában. Ausztria Kommunista Pártjá­nak 18. kongresszusán megcáfolha­tatlanul beigazolódott, hogy a Szo­j cialista Párt vezetősége azért adta heleegyezését a kormány szóban forgó nyilatkozatához, mert a kor­mánykoalíció lehetőséget nyújt a Szocialista Párt jobboldali vezetősé­ge s a bel- és külföldi tőke kép­viselői közötti leplezett együttműkö­désre. Bebizonyosodott az is, hogy a Szo­cialista Pártnak az újfasiszta, kleri­kális és monarchista irányzatokat évek hosszú során át megtűrő, sőt támogató jobboldali vezetősége eddi­gi politikájával lényegesen bátorí­totta s erősítette az osztrák reak­ciós elemeket. Ez azonban másrészt egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki a Szocialista Párt tagjai és hívei körében, ami természetesen nem kerülte el a pártvezetők figyelmét sem. így tehát kénytelen-kelletlen le kellett mondaniuk arról a ter­vükről, hogy megakadályozzák a Szocialista Párt tagjainak részvéte­lét a május 1-i felvonulásban. E megalkuvó magatartásra igen jel­lemző például az is, hogy Ausztria Szocialista Pártjának központi sajtó­szerve az „Arbeiter-Zeitung" — a szinte rendszeres szovjetellenes ki­rohanások e szócsöve is kénytelen volt elítélni az imperialista kalando­rok kubai partraszállását. Bár Ausztria Szocialista Pártja május 1-i j^. avaival — „Béke, Biz­tonság, Szabá« ig, Barátság", stb. ­is arra törekszik, hogy megtévesz­sze az osztrák munkásosztályt és a népi tömegeket, e párt egyszerű tagjai a jövőben kétségkívül még határozottabban fejezik ki a párt vezetőségével szemben bizalmatlan­ságukat. Ez pedig nyilvánvalóan ar­ról tanúskodik, hogy Ausztria Kom­munista Pártja lényegesen növelte az osztrák munkásokra gyakorolt befolyását. A kommunisták állandóan az újfa­sizmus és a reakció elleni harcra szólítják fel a szocialista munkáso­kat és az ország demokratikus la­kosságát. A május 1-i felvonulás­ban lelkesen szállnak síkra hazájuk semlegességének megszilárdításáért, a munkások nagyobb jogaiért, a köz­élet demokratizálásáért, az ediginél igazságosabb választási rendszer be­vezetéséért, a drágaság megszűnte­téséért, nagyobb munka bérekért és a munkaidő lerövidítéséért. Az osztrák kommunisták a munkásosztály e nemzetközi ünne­pén a .világ valamennyi dolgozójá­nak harcos eszmeközössége jegyé­ben tüntetnek a megdühödött im­perializmus által világszerte indított aljas, eszeveszett támadások ellen, bátran szállnak síkra a világbékéért, a Szovjetunióhoz és minden szocia­lista országhoz fűződő barátságért és Ausztria boldog szocialista jövő­jéért! FRANZ KUNÉRT A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­; TÁRSASÁG ipari kiállítást rendez az ' idén Moszkvában és Havannában. Az i NDK ezenkívül 13 külföldi árumin­[ tavásáron és számos szakkiállításon ; vesz részt. VARSÓBAN megnyílt a lengyel tulipán­• fajták kiállítási, amelyen 4000 virág lát­' ható. Lengyelországban az állami gazda• ságok termesztik a legtöbb tulipánt. 200 000 HEKTÁRON vetettek az ; idén lent az ukrán kolhozparasztok. ' Ügy számítják, hogy a termésből ! 70 000 tonna lenszálat lehet majd ; készjteni. A BALATON PARTJÁN sátortábor épül 1000 üdülő vendég részére. A külföldi tu­Š risták érdeklődése ugyanis oly nagy, S hogy a meglévő üdülő-központok nem tudják kielégíteni. RÖVIDESEN ÜZEMBEHELYEZIK a martini korszerű kenyérgyárat, amely a közép-szlovákiai kerületben a legkorszerűbbek közé tartozik. A környék 60 000 lakosát látja «, majd el kenyérrel és péksütemény­ig nyel. A ŽIAR NAD HRONOM-I Szlovák Nem­• zeti Felkelés Özem dolgozói a CSKP ', megalapítása 40. évfordulója, a munka ünnepe tiszteletére és Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa hazánkba érkezése al­> kalmából elhatározták, <hogy felajánlásu­] kot megtoldják és a második negyedév­ben az eddig vállalt 32 és fél tonna he­I lyett 60 tonna alumíniumot gyártanak i terven felül. A BARDEJOVI JÁRÁSBAN már 96 kollektíva versenyez a szocialista ! munkabrigád cím elnyeréséért. A ; kollektívákban 1113 dolgozó tömörül. A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLET me­zőgazdasági újítói és feltalálói szombaton Košicén konferenciát tartottak, amelyen átvették a Német Demokratikus Köztár­saság szakszervezeteinek vörös vándor­zászlaját. BRATISLAVÁBAN a Pionír utcában I szombaton ünnepélyesen megnyitot­ták a kerületi közlekedési egész­; ségügyi szolgálat épületét, amely csaknem 3 és félmillió korona be­] fektetéssel épült. A JÖVÖ ÉV ELEJÉN a bécsi filhar­| monikusok a Szovjetunióba utaznak hang­i versenykörűtra. A zenekart Herbert von ' Karajan vezényli majd. AZ ÜSTI NAD LABEM-I észak­! csehországi élelmiszerüzem dolgozói ; a CSKP megalapítása 40. évfordulő­jának tiszteletére kötelezettséget : vállaltak, hogy a második negyed­évben a nyerstermelés tervét 700 000 i koronával túlteljesítik. A CSKP MEGALAPÍTÁSA 40. ÉVFOR­DULÓJÁNAK TISZTELETÉRE a prágai Nemzeti Színház április 28-án bemutat­ta Július Kalai „Akiket nem győztek le" című üj eredeti cseh operáját. Az ope­rát HanuS Thein érdemes művész ren­dezte. A CSÉP ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A cáeh és a szlovák nép tör­ténetében két nagy ese­mény befolyásolta elhatározóan a két testvérnép jövőjét, s életükben sorsdöntő határkövet jelentett. Az első a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek hatására a nemzeti öntudatra ébredt cseh és szlovák nép kitört az Osztrák-Ma­gyar Monarchia nemzeteinek bör­tönéből és létrehozta a független Csehszlovák Köztársaságot. A Cseh­szlovák Köztársaság népeinek tör­ténelmét formáló másik esemény a munkásosztály élcsapatának, Csehszlovákia Kommunista Párt­jának megalakítása. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának létrejötte nagy történelmi jelentőségű fordulat volt nemcsak a csehszlovák munkásmozgalom életében, hanem a köztársaság összes népeinek életében is — megjelent a küzdőtéren a mun­kásosztálynak a marxizmus-leni­nizmus halhatatlan eszméivel fel­vértezett, szervezett, forradalmi élcsapata. Olyan harcos osztaga, amely az osztályharc nehéz küz­delmeiben győzelemre tudta vinni a munkásosztályt és szövetsége­seit s melynek vezetésével a mun­kásosztály meg tudta valósítani történelmi feladatát: a társadalom szocialista átalakítását. A kommunista párt megalakítá­sával a csehszlovákiai munkás­mozgalomban új korszak veszi kezdetét, amelynek egyik legki­magaslóbb jellemzője az. hogy a köztársaságban élő cseh és szlovák frta: DÉNES FERENC nemzet, valamint a német, magyar, ukrán és lengyel nemzetiség pro­letariátusának legjobbjai a nem­zetköziség gondolatától áthatva az egységes Csehszlovák Kommunista Pártban tömörülnek. A kommunista párt megalakulá­sával színtérre lépett az a párt, amely vállalta a köztársaság prole­tariátusának mindennapi jogos kö­veteléseiért folytatott harc veze­tését, amely a köztársaság létének és jövőjének biztosítása érdekében harcot indított a Szovjetunióval való barátsági és szövetségi vi­szony megteremtéséért s végered­ményben a köztársaságnak szocia­lista köztársasággá való átalakítá­sáért. , A kommunista párt létrejötte kiemelte a csehszlovákiai munkás­mozgalmat az opportunizmus fer­tőjéből, amelybe a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők süllyesz­tették és rávezette a marxizmus­leninizmus elméletével bevilágított útra. Ezzel Csehszlovákia Kommu­nista Pártja a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom szerves és elválaszthatatlan részévé vált. A párt ragyogó példaképe min­denkor a Szovjetunió Kommunista Pártja volt — negyven éves fenn­állásának egész ideje alatt annak kimeríthetetlen és gazdag tapasz­talatai kincsestárából merített. Visszatekintve a negyven év alatt megtett dicső útra, végkövetkez­tetésként leszögezhető, hogy éppen ez az egyik döntő körülmény, amely a párt és az egész dolgozó nép harcát győzelemmel koro­názta. A párt négy évtizedes cél­tudatos harca a szocializmus győ­zelmét hozta meg a köztársaság népeinek. C sehszlovákia Kommunista Pártja már megalakulásá­nak első napjától kezdve, felismerve a nemzetiségi kérdés nagy jelentő­ségét az osztályharc szempontjából, nemzetiségi politikáját a marxi­lenini elvek szellemében irányítot­ta. Ennek köszönhető, hogy a kommunista pártot a köztársaság összes nemzetiségű dolgozói saját pártjuknak ismerték el, benne lát­ták érdekeik igaz szószólóját és védelmezőjét. Ezért övezte pár­tunkat a köztársaság népeinek olyan nagy bizalma, amely az or­szág jelentős politikai tényezőjévé s végeredményben vezető erejévé emelte. A pártot a nemzetiségi politiká­ban az a marxista alapelv vezérel­te, hogy a nemzetiségi kérdést nem lehet elszigetelni az osztály­harc kérdésétől, hanem alá kell rendelni az osztályharc érdekei­nek. Pártunk tudatosította azt a nagy marxi-lenini igazságot, hogy valóban szabad csak az a nemzet, amely nem nyom el más nemzetet. A kommunista párt kovácsolta egybe az összes nemzetiségű dol­gozók közös, egységes harcát a burzsoá köztársaságban a kapita­listák ellen, uralmuk megdöntésé­re. Csehszlovákia Kommunista Pártja a cseh elvtársakkal az élen a legélesebb harcot vívta a szlo­vákok és a nemzetiségek — né­metek, magyarok és ukránok — nemzetiségi elnyomása ellen. A cseh finánctőke s a vele egy • húron pendülő szlovák és más nemze­tiségű burzsoázia elleni közös harcban szilárdította a párt az összes nemzetiségű proletariátus harcos egységét s így mélyítette el a nemzetközi szolidaritás esz­méjét, mint az osztályharc győ­zelmének legfontosabb feltételét. A pártnak ez a céltudatos, harcos nevelőmunkája termékeny talajra talált az ország népében, amit fé­nyesen bizonyít Csehszlovákia pro­letariátusának számos harcos til­takozó megmozdulása a burzsoázia támadásaira és terrorjára. Ilyen vôlt a párt vezette cseh munkás­osztály szolidáris tiltakozása Szlo­vákia iparának leépítése ellen, az összes nemzetiségek proletariátu­sának tiltakozása a csehországi Duchcov községben történt vé­rengzés ellen, amikor a csendőrök a munkanélküliek éhségmenetébe lőttek és négy munkást halálra sebeztek. Ilyen volt a cseh mun­kásosztály tiltakozása a košútyi, a haburai, a čertižnei csendőrsor­tűz és a cseh csendőrök kárpát­ukrajnai brutalitásai ellen, amikor azok az éhség ellen és kenyérért tüntető földmunkásokba lőttek. Ilyenek voltak Szlovákia szlovák, magyar és német proletariátusá­nak szolidáris akciói a mosti bá­nyászsztrájk s a csehországi tex­tilmunkások és fémmunkások sztrájkjai alkalmával. A párt a proletár nemzetközi szolidaritás jegyében szer­vezte és vezette a tiltakozó harcos tüntetéseket. Ezek voltak azok a megmozdulások, amelyek az ország egész proletariátusának egységét egybekovácsolták a burzsoázia el­leni küzdelemben. Ezekben a har­cokban edződött a párt s vele együtt a köztársaság egész mun­kásosztálya — nemzetiségre való tekintet nélkül. A párt már megalakulása óta tudatában volt a nemzetiségi kér­dés jelentőségének, amit bizonyít az is, hogy már az 1924. évi II. kongresszusán helyes marxista­lenini álláspontot fogadott el eb­ben a kérdésben, de ennek a párt politikájában való gyakorlati érvé­nyesítésére csak a párt bölsevi­zálási folyamatában került sor, amikor a párt élére Klement Gott­wald került. A VI. kongresszus, amelyet 1931. március havában tartottak meg, a párt egyik na­gyon fontos feladatává tette, hogy a cseh munkásosztály a különböző nemzetiségű dolgozók döntő több­ségét — a népek önrendelkezési jogának elismerése alapján — mint egyenrangú harcostársakat meg­nyerje a proletárforradalom szö­vetségeséül, hogy a proletár nem­zetköziség szellemében még jobban elmélyítse a párt iránti bizalmat a burzsoá köztársaság különböző nemzetiségű dolgozói között, hogy Csehszlovákia kommunista Párt­jának vezetésével ők is egysége­sen szálljanak harcba az ország mindennemű — így a saját nem­zetiségű — burzsoáziája ellen a szocialista köztársaság megterem­téséért, amely valamennyi nemzeti­ség boldog otthona lesz. A párt­nak a nemzetiségi kérdésben ho­zott határozata szerves részét ké­pezi a párt bolsevizálási folyama­tának, amely — ha nehéz harcok és nagy áldozatok árán Is — de meghozta dús gyümölcsét. A németi kérdésnek valóban a lenini tanítások szellemében való értelmezését jelentette a pártnak JUJ SZÖ 2 * 1961. május 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom