Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-01 / 91. szám, szombat

Szóljatok tam-tam dobok Afrika táncol, Afrika vérben fürdik. ,Görbe hátunkon ott ég a Tőke pecsétje, és ki fejét emeli, halálba küldik. Szólj hát tam-tam dobom! Mondd: ez kinek^ a vétke?.'" Gyárkéményekböl száll a fekete korom. Nehéz, köhögtető füstje mellemre fekszik. Hat világrész forog az űrben és rokon földet kutat, míg a fekete hajnal feslik. Afrika táncol, Afrika vérben fürdik. Fekete ember bámul a napba — ó űzött állat! Szólj hát dobom! Fehérek ördögi serege tört ránk, és kínos rabszíjra fűzött. Szóljatok tam-tam dobok! Zengjen a dzsungel! Kiáltsátok: Lumumba, a jó, a hős, halott. Kínosabban sebzett puma sem pusztult el, Gyilkos a colonel! Ö, add tovább, ha hallod! Szóljatok tam-tam dobok! Zengjen a dzsungel! Ö, halld meg te is, halld, te kőházakban síró fekete vérem. Jaj, füledet ne dugd el, halld meg a vészdobok döngő jaját Jimmy Crown! Mocsarak dögletes bűze rontja testünk, sakál ordít az éji csöndbe, éles foga gyermekünk gyomrába tép! Csapdába estünk! Nappal a fehér minket öl meg, s tartja fogva fiaink. Nagy vízen jött a karcsú hattyú — csillog az üveg — és elvitte minden kincsünk. Gyötört a fehér, s nádkunyhónk oda hagytuk, és aki nem menekült, Iengó kötélén csüng. Szóljatok tam-tam dobok! Ébredj fel Kongó! Kiáltsátok: Lumumba a jó, a hős, halott! Megölte a dörgő züm-züm haláldongó. Gyilkos a colonel! Ö, add tovább, ha hallod! Szóljatok tam-tam dobok! HÁROM KIALLITA Lea Mrázová tárlatán Kollektív és tematikus kiállításo­kon gyakran találkozunk Lea Mrá­zová egyes műveivel. A bratislavai Dosztojevszkij-sori Művészházban fo­lyó tárlat iránt, mely Mrázová több mint húsz esztendős alkotó tevé­kenysége átfogó képét mutatja be (április 4-ig), fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Mondanivalójának bősége, kifinomult előadásmódja, színkeverése egyaránt vonzó. Művészete súlypontját arc­mások képezik. Nézzük meg elsőnek, a művésznő 1937-es Önarcképét, a sokat tapasztalt, sokat megélt asz­szony elmélyült s céltudatos tekin­tetét, határozott, harmonikus voná­sait. Sokrétű képzettsége, (szépiro­dalom, irodalomkritika, fordítások, lapszerkesztés,) európai látóköre, művészi tehetsége és érzékenysége egyéniségének összetevői. Élete és alkotása töretlen egységet jelent. Szilárd meggyőződéssel, kikristályo­sodott szemlélettel tesz hitet a hu­mánum s az új emberi értékrend mellett. Kiállításának anyaga műfajban és technikában szerfölött változatos. A negyvenes évek finom vonalú tollrajz portré-fejei a bécsi Albertina Rem­brandt-metszeteinek alapos tanulmá­nyozását visszhangozzák. A „kiha­gyás művészetével" rögzített útf fel­jegyzései lavírozott tus- és olajtáj­képekkel, csendéletekkel váltakoznak. Az ötvenes évektől tervszerűen örökíti meg a cseh és szlovák iro­dalmi (Kostra, Figuli) s művészi élet képviselőig. Nagyvonalú szénrajzokba foglalja a bratislavai dráma- és operaelőadások főszereplőinek alakí­tásait (Česányová.Hazuchová, Kristi­nová, Had raba) s zenészek, kar­mesterek ritmust és feszültséget éreztető alakját (Suchoň, Frešo). Népi típusok tömör kifejezője. (Grúz leány, Zliechovai asszony.) A felszabadulás óta művészi te­vékenysége újabb területe a falisző­nyegtervezés, amire a párizsi Szép­művészeti Akadémián készült fel 1947-es tanulmányútján. A francia barokk és rokokó goblene finom pasztell színeiben törekszik a térbeli mélység s a valóság plasztikus ér­zékeltetése helyett a textiltechnika síkszerüséget és dekoratívitást kö­vetelő igényét kielégíteni a hazai né­pi tárgyú falkárpitok kartónjain. Legújabbak üvegre és plexit üveg­re festett olajképei. Ennek a tech­nikának megfelelő nagyobb felüle­tekben rakja fel a hűvös zöld, kék színekét, a kevés pirosat és erős sötét körvonalakkal határolja az ala­kokat. (A Költészet és Zene allego­rikus figurái.) Érdeklődésének gyúj­tópontjában mint mindig, itt is az ember és sorsa áll, a közelmúlt és jelenünk történeti és társadalmi megrázkódtatásai és mozzanatai. wim Fiatal cseh képzőművészek bemutatkozása A fiatal cseh grafikusok prágai első fesztiválján bemutatott művei­ből a bratislavai Majerník-képtárba is eljutott 17 szerzőnek mintegy 30 lapja. A grafika rendeltetése múltbeli szerepéhez képest rendkívül megvál­tozott. Valamikor inyenc műgyűjtők őrizték albumokba zárva a finom művű lapokat s mint féltett kin­csekben gyönyörködtek bennünk. A mai grafika a lakás talára kívánkozik, vagy középületek belsejében beszé­desen hirdeti a kort mozgató eszmé­ket. Természetes, hogy ezzel az új funkcióval párhuzamosan a grafika formanyelve s technikája is megvál­tozott. Ma a fiataloknál is igen gyakori az alakos motívum s az ábrázolás he­lyett inkább kifejezésre törekszenek. Bár már a béke második évtizedében élünk, sajnos, továbbra is indokolt a háborúellenes tematika.. Menőik át­gondolt kompozíciójában, a Robba­násban, meggyőzően jelzi a pusztulás iszonyatát. Dlouhý metszetei is néma váddal kárhoztatják a háborút. Hruš­ka szögletes, éles formákkal érezteti a horogkereszt okozta emberi nyomo­rúságot. Šura fametszetein vastag körvonalak kötözik körül a dolgozó ember tömör formáit, jelinek lírai lá­tomású, modern realisztikus életkép­ben, nagy felületekkel idézi az élet de­rűjét. (Sjerelmesek, Szombat este.) Born és Suchánek lágy tónusú kőrajzai költői hangú gyermekábrázolások. Tesar színes fametszetein (Dal, Em­lék) a tudatban s a tudat alatt hul­lámzó képek kulturált éreztetője. Klomíneket Kelet-Szlovákiai tarka falú házai ragadják meg. Čepelák szo­kott forrásából a vidéki életből merít, nehézkedés, öregedő táncoló paraszt párt rögzített. Rada aktjaiban a fi­nom vékony vonal iramlása öleli kö­rül a - test formáit. Ezek a megnyilvánulások, lázas kí­sérletek valóban a fiatalokra valla­nak, kiknek nemcsak kiváltságuk, de kötelességük is a keresés. Sokszor forró, néha túlhajtott formákban ku­tatják az eszmei tartalomnak meg­felelő kifejezésmódot. Szeretnék ki­vetíteni az élet egészét, úgy ahogy megélték. Nehéz és bonyolult feladat az érzés, a tartalom s a formaadó ki­fejező erő a nézőből emóciót kiváltó, bensőséges egyesítése. Tudás, ta­pasztalat, szív őszinte élmény ve­zetnek el hozzá. De elengedhetetlenül lényeges, hogy a művész ne csak egyéni érzelmei, vágyai ösztönzésére, hanem szocialista humanizmusunkkal összhangban alkosson s életünk új jelenségeivel azonosuljon. — Korunk igazi nagy művészei mindig azok vol­tak, akik fel tudták fedezni s meg tudták mutatni az wj élet igazságát Folynak a moszkvai II. nemzetközi filmfesztivál előkészületei Moszkva (ČTK) - A július 9-től 23-ig Moszkvában rendezendő II. nemzetközi filmfesztiválon 60—70 állam filmgyártása képviselteti magát. A szocialista országokon kívül Olaszország, Anglia, Japán, Svédország, Dánia, Ausztrália, továbbá a Szomáli Köztársaság, a Malgas Köztársaság, Ghana és más afrikai országok, Mexikó és több latin-amerikai orczág vesznek részt. Az USA, Kuba és más államok részvételére is számíta­nak. Valamennyi világrész oiszágainak részvétele jó feltételeket te­remt a fesztivál eszmei jelszavának beteljesülésére: „A filmművészet humanizmusáért, a békéért és a népek barátságáért". A Filmvállalkozók Nemzetközi Szövetsége nem vette be eddigi fesz­tiváli terveibe a moszkvai nemzetközi filmfesztivált, ellenben a San Se­bastiani és a locarnói fesztivált tervezték be júliusra. A játékfilmeket elbíráló 15-tagú zsűri Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Kína, Olaszország, Franciaország, Bulgária, a Szovjetunió és néhány más ország filmművészeti dolgozóiból tevődik össze. Csehszlovákiát Karel Zeman, érdemes művész fogja képviselni. A fesztiváli filmek bemutatójának színhelye az új Rosszija-moziban, továbbá a filmművészek Központi Házában és a Szovjet írók Szövet­ségének filmstúdiójában lesz. I! Úf f ilme A könyvhónap alkalmából Bratislavában a Hviezdoslav téren könyvvásárt ren­dezett a Slovenská kniha n. v. A vásár résztvevői sok szép könyv közül válogat­hattak, melyeket a helyszínen megvásárolhattak. Örömmel fogadtuk a Sloven­ská kniha kezdeményezését és reméljük, hogy a vásárt «iég több is fogja követni. (Tóth Gy. felvétele) és szépségét s művészetük a jövő felé irányult. Bratislava grafikában A bratislavai Városi Képtár tárla­tának városunk múltját idéző 50 gra­fikai lapján különböző nemzetiségű művész, műkedvelő és utazó a 16. sz. közepétől itt szerzett és karcolatok­ban, metszetekben rögzített benyo­másaival ismerkedhettünk meg. A történeti nevezetességű, épülő, festői fekvésű régi Posonium három századon át vonta magára a figyel­met. Hollandus útleírók és rézkarca ­lók tették általánosan ismertté, kik­nek művei történeti- és földrajzi munkákat illusztráltak. A fényképe­zés feltalálása előtt a sokszorosító technikát (fametszet, acél- és rézkarc, kórajz) alapját képező rajzoknak nagyrészt inkább csak dokumentáris értékük volt. Szerzőjük kezébe nem képzőművészeti elgondolás, vagy szándék adta a tollat, meg az írónt. Érezhető is bennük a kullisszás ke­ménység, merevség, a keretet adó táj színpadiassága s az előtért élénkítő alakok bábszerűsége. Bél Mátyás a hírneves történet- és• földrajz tudós művét ékesítő 18. századi Engel­brecht-féle rézmetszet nyomán újra éled előttünk a bástyafalű, kapuza­tokkal megerősített feudális város, a gőgösen trónoló királyi várral. A Márton Székesegyház s a többi temp­lom tornya az egyház döntő szerepét hangsúlyozza, a jól épített paloták a nemesség biztonságos lakóhelyét s az alázatos szerénységgel lapuló házikók, viskók a polgárok és a szegények otthonát jelzik, azaz a társadalmi osztálytagozódást. A későbbi kőrajzok városképei tereket és egyes kiemel­kedő épületeket mutatnak. A 19. szá­zad bécsi eredetű táj- és látképfestö Alt-család tagjai már ^művészi látás­sal fogalmazták alkotásaikat s lap­jaik a város, életét is éreztetik. Má­sutt a Dunán zajló forgalom, a par­ton gördülő batárok, a sétáló urasá­gok s nép, a dolgozók sürgö-forgó csoportjai fokozzák a korszerű jelle­get. Érdekes és tanulságos összehason­lításra volt módunk. Hiszen a mát csak úgy tudjuk igazán értékelni, ha összehasonlítjuk a múlttál. A negyed­milliónyi embernek otthont, viunkát adó szocialista Bratislava élő valósá­ga, jelene mennyivel tartalmasabb, gazdagabb a tömegekkel szemben igazságtalan múltnál. S mennyivel közelebb áll értelmünkhöz és vá­gyainkhoz, a még szebb jövő távla­tait ígérő, jövő fejlődésével. BÄRKÄNY JENŐNÉ |S. K. Neumann: 1 NEM KELL A HÁBORÚ Nem kell a háború a proletárnak, zsákmányt nem rabol. Zengését hallja új kor hajnalának, j fülébe kéklő messzeség dalol. Nyakán urat, se férget bekecsében nem tur a proletár. X Kalapács, sarló összefog, s az égen í ' a kunyhók tiltakozó füstje száll. « i í f. A dolgozónak gondja épp elég, ' a természettel küzd, vív emberül X í A jövőbe veti tekintetét: A V a borús ég majd kiderül. fi Egy pillanatra tán elnémultunk, V s az idö malmai tán lassan járnak, j V de őrködtünk éberen és okultunk, > földünk felszántva, s jön ideje aratásnak. ]< A dolgozók vigalma napján a föld /; megremeg: f ô Világ proletárjai, egyesüljetek ...! \ 1939.; í Fordította: BÁBI TIBOR ( Az utóbbi hetekben volt miben vá- dúlás utáni Lengyelország zavaros vi­logatniuk mozilátogatóinknak. A köz- szonyait. A film az új élet építésé­kedvelt vígjátékoktól kezdve a leg- nek kezdeti időszakát eleveníti fel, komolyabb társadalmi hatású filme- amikor ádáz, gyakran titokzatos küz­kig valamennyi zsánert megtaláltuk delem folyt a népi erők és a lon­mozijaink műsorában. A vígjátékok doni kormány megbízottjai között, között elsősorban AZ ELVARÁZSOLT Az új szellemet, a népi kormányza­HERCEG című szovjet filmet említ- tot képviseli a falun a rokonszenves jük. A. Bek'-Nazarov és Karamjan Otryna őrmester, aki azonban hibái­a keleti népek mondáinak hősét, az val számos bonyodalmat idéz elő. örök kópéságairól híres Naszreddint Nem olyan jól sikerült a filmben a szerepeltették filmjükben. Forgató- londoni kormány szolgálatában álló könyve Szolovjov híres Naszreddin- katonák jellemábrázolása. A legjobb elbeszélései alapján készült. Igen alakítást Stanislaw Zaczyk, Otryna nagy erőssége a filmnek, hogy mondai hőst, aki lóvá teszi a nép megszemélyesítője nyújtotta. Meg kell emlékeznünk még egy kegyetlen nyúzóit, úgy állítja be, jól sikerült francia detektívfilmről: hogy abban minden keieti nép saját MAIGRET FELÜGYELŐ ESETÉ-ről. A fiára ismer,, viszont egyik sem te- kitűnő rendezés mellett a főszereplő kintheti őt csak a magáénak. A szép Jean Gabin a fénypontja Jean Dela­felvételek Baramikov operatőr mun- noy filmjének. Most is bebizonyí­káját dicsérik, bár a tömegjelene- totta, hogy széles skálájú színész, tekben sem a rendezés, sem az ope- ismétlődő, de mindig másként ható rátör különösebben nem remekelt, mimikáját, gesztusait a nézők szí­Elismerés illeti a Naszreddint alaki- vükbe zárták. Általában Jean Gabin tó Gurgen Tonuncot reális játékáért, egyéniségének megnyugtató varázsá­val magyarázhatók a Gabin-filmek világsikerei. A PÁRVIADAL-nak, dr. Helmut és a nemrégen feltűnt fiatal Marat Aripovot, aki a bagdadi tolvaj sze­repében mutatkozott be. Vígjátékelemek­ben bővelkedett, de komoly nevelő­tárgyú film volt a TIZENKILENC­ÉVESEK. Vlagyimir Kocsetov, a ren­dező a szovjet hadsereg életéből merítette filmje tartalmát. A fiatal katonák nevelésé­nek problémáit tárta fel a fiatal Beszkov példáján. A film mottója: Bátrakat a szeren­cse is segíti. Ér­dekes, hogy a filmben az idősebb és a fiatal Besz­kov szerepét Sz. Sztoljarov és fia, a tehetséges Kirill Sztoljarov alaki- Spiess DEFA-rendező emlékállító totta. Bájos jelenség volt a fiatal mű- sportfilmjének azért van sikere, mert vésznövendék Ľudmila Merscsij, aki alkotói elkerülték az életrajzszerűsé­most játszotta élete első szerepét. get. Richard Beftram alakjában Wer­Érdekes, izgalmas történetet lát- ner Seelenbindert, a hitleri koncent­tunk a lengyel filmgyártás most be- rációs táborokban elpusztult anti­mutatott alkotásában. Witold Lesie- fasiszta harcost, neves bírkózóbajno­Pugovkin, Baba törzsőrmester rokonszenves alakításá­ban, a Tizenkilencévesek c. szovjet filmben. wicz a rendező Alekszander Scibor­Rylski elbeszélését filmesítette meg AZ ELSŐ ÉV-ben. A film megértésé­hez persze ismerni kell a felszaba­kot keltették életre, Persze nem any­nyira alakját, mint bátor szellemét. (L) OREG KOMM UNIS TÁK E MLE KEZESEI Kezdettől fogva a párt soraiban volt Horián Ferenc — mint any­nyian mások — 1915. júliusában ma­gára öltötte a csukaszürkét. Rövid kéthónapos kiképzés után máris a fronton találta magát. Ugyanez év októberében Nové Alexy mellett úgy ötezredmagával fogságba került. A foglyok 26 napi gyaloglás után Kijevbe, innét csaknem egy hónapig tartó, végtelenül unalmas vonatozás után előbb Penzába, majd december 15-én egészen a mandzsúriai hatá­ron fekvő Dauria kis településre ér­keztek. Ez "volt utazásuk célja. It nyüzsgött a sok nép, voltak vagy 15 ezren. Kevés volt a koszt, annál több a tetű. Tennivaló azért akadt. Feladatuk az volt, hogy ezen a kietlen terüle­ten hatalmas kaszárnyákat és lakó­telepet építsenek. Az épülő óriási katonai lakótelepet a cári igazgatás a Mandzsúria felőli esetleges japán támadás feltartózta­tására szánta. A tábor szürke egyhangúságát egyik nap érdekes esemény zavarta meg. Horián Ferenc erről így beszél: Több tiszt kíséretében megjelent köztünk egy sárgacsizmás hetyke nőszemély. Kíséretével megállt és mi köréje gyülekeztünk. Legnagyobb meglepetésünkre váratlanul tiszta magyarsággal szólalt meg: „Huszár Ilona vagyok — mondot­ta. — Eljöttem hozzátok, hogy el­hozzam jó királyotok, Ferencz Jó­zsef üzenetét. — Azt üzeni, legye­tek jók, maradjatok hűek hazátok­hoz és tartsatok ki." Még többet is mondott volna, de további szavait elnyomta veszett üvöltésünk. Ferencz József üzenetére feldühöd­tünk és oly üvöltésbe kezdtünk, hogy a nemes hölgy jónak látta eltűnni. Tán agyon is csaptuk volna. 1918. május elsején rajvonalban hatalmas tömeg közeledett táborunk felé. Hoz­zánk érve nagy harc fejlődött ki tá­borunk kozák őrsége és a jövevé­nyek ktjzött. A harcban a jövevények győztek. A harc után vettük csak észre — folytatja —, hogy sapkáikon vörös ötágú csillag díszelgett: Bámészkodó csoportjainknak boldogan magyaráz­ták, hogy ők bolsevikok és azt, hogy az országban győzött a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom. Hálából, hogy felszabadítottak, mindnyájan hozzájuk csatlakoztunk és a Mand­zsúriából betört Szemjonov atamán fehérgárdista hadseregének leverésé­JÜJ SZÖ 6 '* 1961. április 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom