Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)
1961-04-01 / 91. szám, szombat
DICSÉRETET ÉRDEMELNEK Az utóbbi időben a buzicai CSISZ-szervezet eredményes munkát végez. A fiatalok az évi munkaterv kidolgozásakor vállalták, hogy összesen 300 mázsa komposztot készítenek és segíteni fognak a rétek és legelők tisztításában. A nyári munkák idején 500 brigádórát dolgoznak majd le az EFSZ-ben. Ezenkívül a faluszépítési akció keretében 150 órát dolgoznak le. Kulturális téren sem maradnak le. Szorgalmasan tanulják a Dulská asszony erkölcse című színdarabot, melyet április 2-án adnak elő Buzicán. A szervezeten belül megalakult a „Térképpel a világ körül" érdekkör Mikoczi Anna vezetésével. Az első beszélgetést Tóth Ilona tanítónő segítségével Patrice Lumumba életének és munkásságának ismertetésével kezdik. Az érdekkör célja, hogy a fiatalság áttekintést nyerjen a világeseményekről és megismerje a távol-keleti, afrikai és ázsiai országok népeinek életét. A buzicai CSISZ-szervezetet készségesen támogatják az Idősebbek is, így Sirolo István, a helyi nemzeti bizottság elnöke, aki mindig kész jó tanácsot adni a fiataloknak. Máté László, Buzica A büszke cím birtokosai r A Havličkúv Brod-i vasútállomáson hat E elvtársnő tisztítja a vagonokat. MunkájuE kat jól végzik, több mint egy éve baleset E nélkül dolgoznak. Valamennyien családE anyák, de mindig szakítanak időt arra, = hogy részt vegyenek a gyűléseken. Szóra= kőzni is szívesen járnak, főleg a színházat E kedvelik. Nemcsak otthon néznek meg E egy-egy darabot, hanem sokszor Prágába E is felutazik az egész kollektíva. Jó munE kájukért nagy elismerésben részesültek, E kiérdemelték a szocialista munkabrigád E büszke címét. = Horosz Árpád, Pardubice Reggel 10 óra körül jár az idő, amikor a postás szerkesztőségünk asztalára borítja dagadtra tömött táskája tartalmát. A kék, zöld. sárga és fehér borítékok között egymáshoz tapadva bújnak meg a keresztrejtvény, sakk és gyermekvilág levelezőlapokon beküldött megfejtései. Bizony van olyan nap, hogy csak a megfejtésekből több mint 400 fut be. És hozzá még a levelek! A postabélyegző elárulja, honnan érkeztek, de csak felbontás után tudjuk meg, hogy miért íródtak. S mondhatnánk, ahány levél, annyi probléma. Van közöttük több, amely az elért eredményekről, munkasikerekről számol be, olyan is, amely kisebb-nagyobb hiányosságokra hívja fel a figyelmet, némelyikben tanácsot, segítséget kérnek. Gyakori az olyan levél, amelynek írója legbensőbb magánügyében fordul szerkesztőségünkhöz. E levelek az olvasók szerkesztőségünk iránti nagy bizalmáról tanúskodnak. Mi pedig e bizalomra azzal válaszolunk, hogy nagy felelősségérzettel bánunk a beérkezett levelekkel. Nemcsak válaszolunk rájuk, hanem igyekszünk azok tartalmát érdemben elintézni és ha a levél a nyilvánosság elé kívánkozik,leközöljük lapunkban. A szeretet gyűlésén voltom A Csehszlovák Rokkantak Szövetségének járási konferenciájára kicsit nehéz szívvel mentem el. Elkeseredett embereket vártam, és ehelyett vidám, kedves társaságba kerültem. Szép számmal gyűltek össze a tagok, pedig ö k igazán élhettek volna kifogással. •Valamennyien rokkantak és bizony nem volt könynyü az utazás, mégis elhozta őket valami szép közösségi érzés. Testvér — így üdvözlik egymást. Szégyelltem magam az egészségesek helyett, akik oly sokszor türelmetlenek egymással szemben. Az állam sokat fordít a Rokkantak Szövetségére, de nagyon jó befektetés ez, mivel ezek az emberek számos esetben kitűnő munkaerőknek bizonyulnak. A szervezet összetartja őket, számon tartja a nekik való munkaalkalmakat. A konferencián megválasztották az új bizottsági tagokat, akik valamennyien önkéntesen vállalták ezt a szép feladatot. Az egyik asztal körül csupa fiatal nő ült. Szépek, ápoltak, a trenčíni Odeva-r.Mvek süketnéma kiküldöttjei. Vígan társalogtak a maguk sajátos nyelvén, szomorúságnak nyoma sem látszott. A gyűlés külön érdekessége volt, hogy asztaluk mellett ott állt egy férfi és az egész gyűlés tartalmát kézjelekkel ismertette. Csak egyszer szökött könny a szemekbe, amikor a vita keretében felszólalt egy férfi és elnézést kért, hogy nem megy fel a pódiumra, mivel teljesen vak. Hadirokkant, a háború áldozta. Soha többé nem szabad háborúnak lennie! SCHOELLER ZSUZSA, Trenčín. r» rersenyeznek a fiatalok A CSKP megalapítása 40. évfordulója alkalmából Indított Ifjúsági építőversenybe a kelet-szlovákiai kerületben | 60 iskola CSISZ-szervezete és 1046 pionírcsapat jelentkezett. Harmincnégy iskola CSISZ-szervezete és 138 pionírcsapat szocialista gondozásba vette az internátusokat és Iskolákat. Ezzel több ezer koronát takarítanak meg társadalmunknak. A Prešovi Pedagógiai Intézetben az iskolát szintén szocialista gondozásba vették a fiatalok, amivel havonta 3000 koronát takarítanak meg oly módon, hogy 6 munkaerő (takarítónők és karbantartók) munkáját végzik el. Ügyelnek a tisztaságra és mindent a helyére tesznek. Versenyt Indítottak a legtisztább és legszebb szobáért. A verseny eredményét havonta értékelik és a győzteseket díjakkal jutalmazzák. Hasonló a helyzet a Prešovi Tizenkétéves Középiskolában is, ahol a CSISZ-tagok és pionírok maguk gondoskodnak az iskola rendbentartásáról, ami havonta 1800 korona megtakarítását jelenti. Példásan végzik munkájukat a Levočai Mezőgazdasági Mesteriskola és a Michalovcei Tizenegyéves Középiskola tanulói is. Sziegl Gitta, Bratislava Ok a legjobbak Jó kezdeményezés A NITRAI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA CSISZ-szervezetének vezetősége és tagsága az utóbbi időben élénk tevékenységet fejt ki mind politikai, mind kulturális téren. Ebben a tanévben immár a második filmfesztivált rendeztük meg iskolánkban. 1961. március 14-én a diákotthon nagytermében, mintegy 400 hallgató jelenlétében, az említett fesztivál keretében elsőként mutattuk be az Első nap című filmet. Ezt a filmet az intézetünk pedagógiai és pszichológiai katedrája mellett működő filmkör tagjai készítették. A körnek 14 tagja van, vezetője Čúch Alojz tanár elvtárs. Szülőkről gyermekekről A Komárnól Hajógyár második lakótelepén levő magyar nyelvű nyolcéves középiskola szülői munkaközössége és tantestülete e napokban tartotta ülését az új üzemi kultúrotthonban. Az ülést Dolezsal elvtárs, a szülői munkaközösség elnöke nyitotta meg. Utána az Iskola igazgatója és helyettese számoltat be arról az örömteli tényről, hogy mily sokat fejlődtek milyen szép előmenetelt értek el a gondjaikra bízott tanulók. A beszámoló során szóba került az új Iskolatörvény keretében megvalósított ingyenes tankönyvekkel és tanszerekkel való ellátás. A továbbiakban a pedagógusok nagyon helyesen mutattak rá a gyermekek lelkiéletére, az otthon jó vagy rossz hatására. Ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. A szülőknek tudatosítaniok kell, hogy az alapnevelést a rendezett családi élet nyújtja, a gyermek ló vagy rossz tulajdonságainak kialakulása legnagyobb mértékben a szülőktől, példamutatásuktól függ. Előfordulnak olyan esetek, hogy a tanítóknak kell „bepótolniok" a szülői nevelés fogyatékosságait. Az ülés további részében szó esett a jövőbeli tervekrőí > «s a kultúrmunka szakaszán elért szép eredményekről. Fazekas Mihály Ludas Matyi című színmüvének többszöri sikeres előadásával szép bevételre tettek szert, amelyből micsurinkertet akarnak létesíteni. Reméljük, hogy a szép tervek valóra válnak. Szénássy János, Komárno A filmet az elmúlt év- novemberében forgatták a csoport tagjai Kozárovce község közelében. A forgatókönyvet Tomka Ján, a Rozlet (a nitrai járásban megjelenő havilap) főszerkesztője írta. A rendező Podhorec Tibor, a szlovák tagozat másodéves hallgatója volt. A film zenéjét a_ Nitrakörnyéki Zenekar adta elő Šandrik Jozef zenetanár vezetésével. A film a Szlovák Nemzeti Felkelésről szól. Bemutatja egy partizáncsoport harcát a német betolakodók ellen. Az egyik főszerepet, a partizáncsoport vezetőjét, kitűnően alákította Ernest Šmígura, a Nitrai Nemzeti Színház színésze. A másik főszereplő Dohányos Sándor, intézetünk másodéves hallgatója, szintén jól látta el feladatát. A többi szereplők intézetünk hallgatói voltak. A sok fáradozásnak nem maradt el az eredménye. A nitrai járás alkotóversenyén ez a film az első díjat nyerte, s ezzel tovább jutott a szlovákiai versenybe. A filmkör tagjainak további munkájához sok sikert kívánunk! Molnár János, Nitra A hibák ne ismétlődjenek meg! A Horné Srnie-1 Cementgyár az elmúlt év második negyedében a vasutaktól 2003 vasútikocsit rendelt, de csak 1722-t kapott. Ennek következtében arra kényszerültek az Üzem vezetői, hogy a darabos meszet a gyár üres tereire rakatták le. így állhatott be, hogy ez év január végén még mindig közel ezer tonna mész feküdt az üzem területén. Ezért jogos a cementgyár dolgozóinak azon követelése, hogy a Vasutak az idén lehetőleg minden megrendelt vagont bocsássanak rendelkezésre. Az elmondottaknál is rosszabb helyzet volt a Vefké Leváre-i Prefa-iizemben, mert csaknem háromezerrel kevesebb vasútikocsit kaptak, mint amennyit megrendeltek. Ez azt eredményezte, hogy az üzem az előregyártott elemeket nem tudta elküldeni a megrendelőknek, hanem a gyár mögötti földekre rakták le, ahol az időjárás viszontagságai következtében sok hasznavehetetlenné vált. Ugyanakkor egyes építkezéseken nincs elegendő építőanyag. E probléma sikeres megoldása nem egyszerű feladat. Azonban a vasutak dolgozóinak azon kell lenniük és mindent el kell követniük, hogy az idén — a répa- és egyéb .kampányok mellett — ne ismétlődhessenek meg a tavalyi hibák. M. Maťašeje, Bratislava Attól a pillanattól kezdve, hogy a Keletszlovákiai Gépgyárakban, František Báláz kollektívája felvette a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség nevet, a csoport Asszonyok az é*en Hurbanová Ves szövetkezetében a takarmányalap biztosításában a nők is fontos szerepet vállaltak, különösen Vacula Vilma, Basnár Erzsébet, Olgyai Rozália, Janovičková Anna, Solčanová Jana, Tarai Ilona és Vaculíková Emilia fejőnők, akik a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. S mivel egyre több tejet akarnak termelni, ők irányítják a takarmánytermelést is. Aranyoskezű asszonyok! Járásunkban, sőt a kerületben is keresni kellene olyan férfiakat, akik túlszárnyalnák eredményeiket. Ez a hét ügyes asszony 113 tehenet fej s a tejhozammal nem vall szégyent. 1959-ben az átlagos napi tejhozam 9,6 liter volt szövetkezetükben. Akkoriban náluk azt mondogatták, hogy véletlenül értek el annyit s hogy később majd csökken a tejhozam. Csakhogy tévedtek, akik két évvel ezelőtt ezt állították. Tavaly még jobban emelkedett az állatok hasznossága s a tehenek napi tejhozama 9,72 liter volt. Ma már senki sem jósolgat, azt állítják, hogy ez az eredmény szorgalmas munkából született. Sőt azt is tudják, hogy a tejhozam a jövőben még ennél is magasabb lesz. Krajčovič F., Galanta Határidő előtt A Želiezovce) Állami Gazdaság karolinai üzemrészlegén jól felkészültek a tavaszi munkákra. A koratavasziakat mintegy két nappal korábban elvetették; ez nem kis mértékben Mészáros Péter, Uram László, Balog Gyula és a többi traktorosok érdeme, akik két váltásban üzemeltették gépeiket. A részlegen ezenkívül 110 hektáron a cukorrépa is a földben van s most a gazdaság valamennyi dolgozója a komposztkészítéssel foglalkozik. A hulladékokból csaknem 1000 köbmétert állítanak elő. Veress V., Nýrovce VEĽKÝ BLH községben (Rimavská Sobota-! járás) az 1981-es évet új •tervekkel kezdték meg. Elhatározták, hogy befejezik az utcák javítását és megkezdik a kultúrotthon építését. Ezenkívül megoldják a falu vízellátásának kérdését is. Három forrás egyesítéséből tárolt vízzel látják el az egész községet. Rédvay Aladár, Rožňava BRANČ KÖZSÉG lakossága parkot létesít a faluban. Itt helyezik el a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékművét. Több mint 100 facsemetét és 56 bokrot ültetnek ki a park területén. Lőrincz László, BranS JT'ezemben a népszámlálási ívek vaskos kötegével járom Gabčíkovo község utcáit. Kilencvenkét ajtón vagy száztíz családhoz kopogtatok be, hogy feljegyezzem a családtagok személyi adatait, s válaszoljunk az összeíróív kérdéseire ... Midenütt várnak. Sietve helyet készítenek az asztalnál, s udvariasan székkel kínálnak: „Üljön le, úgy könnyebb az írás ..." Serceg a toll, telnek, sokasodnak a feljegyzett adatok ... — Iskolai végzettsége ? — teszem fel a kérdést. Zavart, szégyenkező pislogással néznek rám, mintha nem értenék, mit akarok ... — Milyen iskolát tetszett végezni? — kérdem ismét az üres, kitöltésre váró rovatra mutatva. Egy pillanatig súlyos (A népszámlálás margójára) csend ül közénk, s csak a vén, kiszolgált láncos óra tik-takkol unott egyhangúsággal ... — Nem jártam, lelkem, csak a közönségesbe. Egy osztályt. Kivettek az iskolából. Libákat, meg tehenet őriztem. .. Kellett a pénz ... Apám beteg volt, tüdőbajos, nem kereshetett. Nekünk, tenni tudó gyerekeknek kellett segíteni a családon ... Ahány ház, család, ember, annyi küzdelmes emlék a múltból. Fel nem jegyzett élettörténetek, küzdelmes munkában, nyomorúságban eltelt évek, amelyeket az urak világa — a kizsákmányolás — rabolt el a szegény emberektől ... Fogynak az üres népszámlálási ivek, sokasodnak a kitöltöttek, gyarapszik a sok, múltat vádoló feljegyzés. Mellette, jelen társadalmunk politikai rendszerének helyességét hirdetve diktálja a régi cseléd, szolga, napszámos: „Az én fiam érettségizett, igazgató, munkavezető, agronómus, vájár az osztravai bányában, a Jedno tában, a helyi egységes földmüvesszövetkezetben dolgozik... Ahogy a napok lassan telnek, munkám végére érek... Népszámlálást minden tíz évben tartunk — jut az eszembe. Legtagjai kiváló munkaeredményeket értek el. Az elmúlt évben Baláž elvtárs csoportja a košicei járás legjobb kollektívái közé tartozott s ezért Baláž elvtársat szovjetunióbeli utazással jutalmazták. Visszatérve útjáról, az üzem dolgozói beszélgetésre hívták meg. Az üzemben azonban nem ez volt az első effajta beszélgetés, amelyen a Szovjetunióban járt elvtársak számoltak be az ott szerzett tapasztalatokról. Ilyen beszélgetések iránt mindig nagy az érdeklődés. Ez érthető, hisz a munkások közül sokaknak az emlékezetében élnek még a szovjet katonák hőstettei. A Szovjetunióról szóló beszélgetéseknek az lett az eredménye, hogy számtalan új taggal gyarapodott a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete, amely tavaly igen szép tevékenységet fejtett ki. Ezért a járási vezetőség mint a járás legjobb szervezetét vándorzászlóval jutalmazta. E siker megköveteli, hogy a szövetség még tovább növelje tagjai számát és folytassa mindazokat az akciókat, amelyek tavaly oly szép eredményeket hoztak. Karol Neubauer, Košice A BRATISLAVAI TATRA REGENA AUTÓJAVÍTÓ, már 1945-től végez javításokat. Ez idő alatt jó hírnevet értünk el. Erről tanúskodik a tavalyi eredményeinkért kapott vörös zászló is. üzemünkben két olyan kollektíva van, amely a szocialista munkabrigád cím tulajdonosa. Egy meg a címért versenyez. A kollektívák jól dolgoznak Az új csarnokban, ahol az említett két brigád dolgozik, olyan feltételek jöttek létre, hogy az egész részleg versenyezni kezdhet a szocialista műhely címért. Ondrejkovid Aladár, Bratislava közelebb 1971-ben teszik fel ismét a kérdéseket, hogy felmérjék nemcsak a lakosság számbeli gyarapodását, de a szocialista fejlődést is. Nem nehéz elképzelni, mennyi új színnel, eredménnyel gazdagodik akkorra életünk, s válik majd egyben szebbé, boldogabbá... Erre gondoltam, mialatt jártam Gabčíkovo község házait, s itt-ott úgy éreztem, a múlttal találkoztam, helyesebben csak az emlékével, ami teljesen megnyugtatott. Mert nagyon jó ez így, hogy a tegnapok végtelen hosszú nyomorúságát ma már csak emlékeinkben őrizzük. A jelen szebb és könny eb életének bizonyossága mellett, s csak ilyenkor, ritka alkalmakkor találkozunk vele ... KOVÁCS MIKLÓS, Vydrany, Betartotta szavát Ötödik hónapja annak, hogy Rudi új életet kezdett. Ez a fekete hajú, húszéves cigányszármazású fiú kitűnően teljesíti hazafias kötelességét a kaszárnyában, a gyakorlótéren egyaránt. De volt egy nagy fogyatékossága ... Bevonulása után egy hónappal tudtuk meg, hogy nem tud írni, olvasni. A hír eljutott a századparancsnokhoz is. Magához hivatta. Rudi elmesélte életének történetét. Négyéves korában vesztette el édesapját, akit a német fasiszták gyilkoltak meg. Édesanyját egy évre rá temették, magára maradt. Ismerősök vették gondozásba, de nem sokat törődtek vele. Tizenötéves korában elszökött az ismerősöktől. Az egyik szövetkezetben mint kocsis dolgozott, pénzt keresett és belekeveredett egy nem éppen jó társaságba. De azért nem lett belőle csavargó, munkakerülő. Tovább dolgozott A katonasághoz megbízható, becsületes szerény fiatalemberként jött. A múlt év végén a CSISZ évzáró taggyűlésén életének fontos fordulópontjához érkezett. Elhatározta, hogy a kollektíva segítségével megtanul írni, olvasni. Kötelezettséget vállalt, hogy Krizán tizedes vezetésével, aki civilben tanító, a februári győzelem évfordulójának tiszte letére megtanul Írni, olvasni. Elhatározását kitartó szorgalommal megvalósította. Most boldog, örül, ha levelet kap. de még jobban örül annak hogy saját kéz írásával kezdheti a vílaszt: Kedves Ilonka ... és a levél végén szép gömbölyű betűkkel aláírhatja: Rudi. Csordás Béla, katona JÜJ SZÖ 5 '* 1961. április 1.