Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-06 / 95. szám, csütörtök

Érdemes sok kukoricát termelni Általánosan ismert tény, hogy egyetlen takarmánynövényből sem érhetünk el olyan terméshozamot, mint a kukoricából. S ha mégis akadnak kétkedők, ezek vegyék figyelembe a nagy terméshozamok mestereinek eredményeit. Az Ivánka pri Dunaji szövetkezet­ben Hlasný Anton ért el országra szóló sikert a 3 hektáros parcellán termelt 113,39 mázsa hektáronkénti teljesítményével. Azonban nemcsak erről van szó, — ÉVRŐL ÉVRE NAGYOBBAK A HOZAMOK az egész termelési területen. A szö­vetkezet 1959-ben még csak 50 má­zsa szemeskukoricát takarított be hektáronként s tavaly már elérte a 69,2 mázsát. Természetesen a szö­vetkezetesek nagyobb gondot fordí­tanak a kukorica ápolására, mint azelőtt. Hektáronként legalább 200 mázsa szerves trágyával javítják a talajt. Jól megválasztják a vető­magot, melyből legelőnyösebbnek a lednicei középkései 1276-os hibridet tartják. Megfigyelték azt is, hogy legjobb, ha április végén vetnek. Nagyobb gond fordítása a kukori­ca termesztésére nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy nagy hozamot ta­karítanak be, hanem olcsóbbá is te­szik a termelést. Egy mázsa szemes­kukorica termelési költsége — 69,2 mázsás hektáronkénti hozam mel­lett — 49 koronába kerül, 113,39 mázsás hozam mellett 35,5 koronába. Hlasný elvtársnak a silókukorica termesztésében is nagy érdemei van­nak. 1100 mázsát szállított be a szö­vetkezet a kísérleti parcella egy-egy hektárjáról. Emellett meg kell em­líteni azt is, hogy a kalásztermés 31,5 százalékot tett ki, ami azt je­lenti, hogy TÁPÉRTÉKBEN GAZDAG TAKARMÁNY. Akárcsak a cukorrépánál, a silóku­korica termesztésében is eredmé­nyesnek bizonyult a trágyaleves ön­tözés. Az ivánkaiak példája bizonyítja, hogy ha kukoricatermesztéssel fog­lalkozunk s gondot is fordítunk rá, egy hektár földről sok takarmányt nyerhetünk. Emellett szól más me­zőgazdasági üzemek eredménye is. A tomášovi EFSZ-ben 160 hektárról 63,3, a Topol'níky Magnemesítő Ál­lomáson 103,6, a Dedina Mládeže-i szövetkezetben 98,8 mázsa szemes kukoricatermést értek el hektáron­ként. Tehát semmi kétség sem fér ahhoz a megállapításhoz, hogy a ku­korica tömegében és tápanyagában egyaránt a legnagyobb termést ad­ja. Ha a kukoricában valaki kifogásol­ni valót keres, azt csak kis fehérje­tartalma miatt teheti. Am a fejlett tudomány segítségével oda jutottunk, hogy a jövőben ez sem lesz kifo­gásolható. A KUKORICA FEHÉRJETARTALMA NÖVELHETŐ. Az állattenyésztő számára ez nagy előnyt jelent. Több húst és tejet A KÄRBÄMID ÉRTÉKES TAKARMÁNY Átléptük a harmadik ötéves terv első évéňek küszöbét. Szövetkeze­teseink a pártunk megalapításának 40. évfordulójára való előkészületek­től ösztökélve nagy gondot fordí­tanak a mezőgazdasági termelés nö­velésének és az önköltségek csök­kentésének lehetőségeire. Igen egész­séges gondolathoz jutott Prekop László elvtárs, a kechneci EFSZ el­lenőrző bizottságának elnöke és te­héngondozója. 'Tizenöt fejőstehenet bíztak gondjaira. Prekop elvtárs el­határozta, hogy — a költségek egy­idejű csökkentése mellett — lénye­gesen növeli a gondjaira bízott te­henek tejhozamát. Megbeszélte a dolgot a zootechnikussal, aki azt ajánlotta, hogy a takarmány ízesíté­séhez használjon karbamidot. A szö­vetkezet ebből a vegyi takarmány­ból néhány mázsát rendelt Ostra­vából. Azonban adjuk most át a szót Prekop elvtársnak: — Közel két hónapja, hogy kísér­letezni kezdtem a karbamiddal. Ti­zenöt tehénnél kezdetben 3 kg-ot kevertem a takarmányba s azóta arányosan emeltem az adagot. Meg­állapítottam, hogy az állatok jobb étvággyal esznek, mint azelőtt. Há­rom-négy nap múlva a tejhozam te­henenként már fél literrel emelke­dett. Sokan a szövetkezetesek közül ta­lán nem is sejtik, hogy mi is az a karbamid. Tehát elárulunk valamit erról a vegyszerről. A karbamid minden állat vizeleté­ben található. Ez az első szerves vegyület, amit szintetikusan is elő tudnak állítani. 1 kg karbamid 0,467 kg nitrogént tartalmaz, ami a szoká­sos 6,25-os faktorral beszorozva 2,92 kg nyers fehérjének felel meg. Ötven százalékos értékesítést feltételezve 1 kg karbamiddal tehát 1,46 kg emészthető fehérjét lehet megtaka­rítani. Ha ezt a fehérjetartalmat ösz­szehasonlítjuk a közepes minőségű extrahált napraforgómag-dara vagy pedig a korpa tartalmával, akkor megállapíthatjuk, hogy 1 kg karba­middal 4,5 kg extrahált naprafor­gómag-dara vagy 15 kg korpa fehér­jetartalma pótolható. A karbamid fehérjepótló hatása csak akkor érvényesül, ha az állat fehérjeszükségletének 60—70 száza­lékát a takarmányban igazi fehérje alakjában kapja. A karbamid fehér színű, kristá­lyos, gyárilag előállított szintetikus amidvegyület. Megfelelő bendőmikro­flóra (bizonyos virágélesztők) jelen­léte esetén alkalmas a kérődzők fe­hérjeszükségletének részleges pótlá­sára. A fehérjeszükséglet legalább egyharmada pótolható karbamiddal. Egy etetésre minden 100 kg élősúly­ra 1 dkg karbamidot számítunk. Többet ne adjunk, mert az adag túl­lépése mérgezést idézhet elő, mely étvágytalansággal és izomremegéssel kezdődik. Ilyenkor két liter étecetet háromszorosan felhígítva adjunk az állatnak, így egy-kettőre helyrejön. Karbamidetetéskor éppen azért aján­latos néhány üveg étecetet készen­létben tartani. A karbamidot melasz­ba, vízbe és különféle takarmányba keverhetjük. Svájcban a legelőket permetezik a karbamid vizes olda­tával. Ezzel nemcsak a talajt trá­gyázzák, hanem közvetlen úton nö­velik a legelőfű amid- és fehérjetar­talmát. Prekop elvtárs tehát a kechneci EFSZ-ben helyesen vette kezébe az ügyet. Oj termelési módszert ve- , , , . . , , , , , . x ,„ , I telménye. A naqy hozamok meste­b e- me lV hez a szintetikus karba- , rejne k * tapaszta l* tai alapjän terme l_ mid használata is tartozik. | jünk tehát sok kukoricát. Andreas Sándor, Košice. | Benyus József termelhet. Nem arról van szó, hogy lucernával lehet pótolni a fehérje­hiányt. Közvetlenül a kukorica ter­mesztését lehet irányítani, úgy, hogy abban több fehérje képződ­jék. Ugyanis 60 mezőgazdasági üzem­ben megejtett vizsgálat útján meg­állapítást nyert, hogy a fehérjét tartalmazó anyagok különböző arány­ban találhatók a kukoricában. Akadt olyan szövetkezet, amelynek kukori­cájában csak 0,44 százalék fehérje­tartalom volt. Ám akadt olyan is, ahol a kukoricában 2,69 százalék fe­hérjét tartalmazó anyagot találtak. Vajon mi okozza ezt a nagy inga­dozást? Ahol a kukoricában kevés volt a fehérjetartalom, ott a talajban is kevés fehérjét képző tápanyag (nitrogén) akadt. Tehát a kísérle­tezés azt mutatja, hogy a fehérje képződése a talaj nitrogéntartalmá­nak mennyiségétől függ. Ezt felis­merve nem nehéz a dolog orvoslá­sa, nem lesz nehéz a közeljövőben sem, mivel az épülő salai műtrágya­gyár a nitrogénes műtrágyák előál­lítására készül. Addig is komposzt­tal, trágyalével pótolható a talaj nitrogéntartalma. A kukoricának egy másik tulaj­donsága is magára vonja a figyel­met. A fehérje a kukorica magvában gyűl fel, s csak jelentéktelen része a szárban. Ebből az következik, hogy a silókukorica fehérjetartalma is növelhető. Ezért NEM TANÁCSOS A SILÓKUKORICA SÜRÜ VETÉSE, mert így kevés kalászt hoz és fehér­jetartalomban szegény marad. Vi­szont ha a nitrogéndús talajban nőtt, sok kalászt hozó kukoricát tejes­viaszos érésben takarítják be, any­nyi fehérjét tartalmaz, mint fele annyi földön termett jó minőségi lu­cernaszéna. A csalamádé korántsem rendelke­zik ilyen jó tulajdonsággal. Bár sok terem ebből is, ám túlnyomó része viz, így tápértékben messze elmarad a silókukoricától. Ezért nem jó gaz­da az, aki silókukorica helyett csa­lamádét termel. Érdemes még egy szóra vissza­térni Hlasný Antonhoz, a nagy ter­méshozamok mesteréhez. ők már nemcsak a kukorica nagy termésho­zamáért versenyeznek, hanem a fe­hérje és keményítő közötti arány megjavításáért is, amit egy a ki­lenchez mérten akarnak beállítani. Természetesen ez csalamádénál nem érhető el, csak a tejes-viaszos éré­sű silókukoricánál. Ehhez a talajt jól előkészítik, 100 mázsa komposz­tot és 300 hektoliter trágyalevet szánnak egy-egy hektárra, hogy sok nitrogént tartalmazzon a talaj, mert a kukorica csak így tud fehérjét fel­halmozni. Meggyőző példák bizonyítják a ku­koricatermesztés hasznosságát. Ter­melőinknek már most, az ötéves terv első esztendejében abból kell ki­induluniok, hogy a takarmányok ki­rálya, vagyis a kukorica nélkül nem oldhatják meg a takarmányproblé­mát. Pedig a több hús és tej ter­melésének ez a legfontosabb köve­HÁROM VELEMENY a nem kielégítő tejfelvásárlásról A kelet-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági üzemek az év kezdetétől több mint ötmillió liter tejjel adósai munkásosztályunk­nak. Ez arra vall, hogy mind a já­rási, mind a helyi nemzeti bizott­ságok, de a pártszervezetek sem tettek idejében megfelelő intéz­kedéseket az állammal kötött szerződések teljesítésének betar­tására. Egyes községekben a helyi vezetők átvették, sőt szószólói lettek a kimagyarázkodásoknak. — Nincs elegendő takarmány, azért nem lehet teljesíteni a fel­vásárlást. A járások és a helyi hatóságok a felvásárlás kérdésével mélyrehatób­ban akkor kezdtek foglalkozni, ami­kor a párt Központi Bizottsága fel­figyelt erre a fogyatékosságra és konkrét határozatot hozott leküzdé­sére. A hús, de főleg a tojás- és tej­felvásárlásban az utóbbi napokban javulás állt be. A kerületben ki­egyenlítették a tojásbeadásban mu­tatkozó lemaradást. A központi tej­feldolgozó üzemek jelentése szerint a trebišovi és košicei járásokban az előző 10 nappal, szemben a napi fel­vásárlás 2000-2500 literrel emelke­dett. Három vélemény a szerződések be nem tartásáról és a lemaradások be­hozásáról. * » » Török elvtárs a Lelesi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke a községi nyilvántartással bizonyítja, hogy a tehénállomány 50 százaléka a ház­táji gazdaságokban van. A szövetke­zetnek naponta 800 liter tejet kellene adnia a közellátásnak, de a község­ből csak 400 liter tejet szállítanak ki naponta. Ugyanakkor a szövetke­zet 500 liter tejet használ fel a bor­jak és malacok etetésére. A Král. Chlmec-i Tejfeldolgozó Üzem annak ellenére, hogy többször tett ígéretet az állatok etetésére szükséges le­fölözött tej szállítására, szavát nem tartotta, be, s ezért a közellátás céljaira szánt tejből kénytelenek visszatartani naponta 500 liter lefö­lözetlen tejet. - Eddig keveset tettünk annak érdekében, hogy a háztáji gazdál­kodást a közellátás szolgálatába ál­lítsuk - mondja Török elvtárs. — Pedig ez - ha naponta csak fél li­ter tejet számítunk egy-egy ház­táji tehénre — tetemesen növelné a tejfelvásárlást. Meg kell értetni a tagsággal, hogy a háztáji gazdaságok segítsék a szö­vetkezetet a tej-, tojás- és húsbeadás teljesítésében. A nemzeti bizottságok és a kommunisták munkájának eb­ben az icfőszakban éppen abban kell visszatükröződnie, hogy felkeltik az EFSZ-ek vezetői és a tagság felelős­ségét államunkkal és társadalmunk­kal szemben. Mert az, amit eddig vállaltak, hogy a háztáji gazdaságok­ban tartott tehenenként 50 liter te­jet adnak a közellátásnak, semmi­esetre sem elegendő. » » * Szűcs elvtárs a svätušei szö­vetkezet elnöke, a tejtermelés csök­kentését nem a takarmányhiányban, hanem elsősorban az anyaállatok megtermékenyítése tervszerütlensé­gében látja. imiiimmunmniHHitmniiiii iiiiiiiiiiMiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiMiiniiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiniiiiiiiiMiiiiiiiuiiiiiiiiiiiMiiii — Véleményem szerint az is hiba, hogy állataink egyszerre borjaznak és ez magával hozza, hogy a tejter­melésben hathetes kiesés támad. Semmit sem tettünk annak érdeké­ben, hogy ezen idő alatt a háztáji gazdaságokból pótoljuk a szerző­désben vállalt kötelezettségeinket. Később megtették a szükséges in­tézkedéseket. A HNB, az üzemi párt­szervezet és a szövetkezet vezető­sége felvilágosító tevékenysége kö­vetkeztében minden tag felajánlotta, hogy a háztáji gazdálkodásból átlag­ban 200 liter tejet ad a közellátásnak. A Kapušanské Klačany-i szö­vetkezetnek 185 tehene van. A köz­ségben ezenkívül 144 tehenet tarta­nak nyilván. — Túlságosan bíztunk saját erőnk­ben, mondja Lákács Lajos, a HNB mezőgazdasági bizottságának elnöke. Amikor rájöttünk, hogy a szövetkezet egyedül nem» tudja teljesíteni a tej és a tojás felvásárlását, beszéltünk a lakossággal és a szövetkezeti tagok­kal. Az eredmény az lett, hogy egy­egy tag a háztáji gazdálkodásból 200 liter tfjet és 300 tojást ad a közel­látás céljaira. Mindhárom beszélgetésből kicsen­dül a tettre kész akarat. Falvainkban politikailag egyre érettebb mező­gazdasági vezetők nőnek. A paraszt­ság felismerte, hogy a munkásosztály segítségével szabadult meg a kor­szerűtlen földtúrás és a sivár pa­raszti életforma nyűgétől. Sokrétű nevelőmunkával segítsük növelni a parasztság öntudatát. Fokozni kell a védnökségi üzemek politikai segít­ségnyújtását a szövetkezetek meg­szilárdításában. Az ország figyelmének központjá­ban ma a mezőgazdaság áll. Közvé­leményünk nagy figyelemmel kíséri a szocialista nagyüzemi gazdálkodás termelési színvonalának alakulását. A terv teljesítése attól függ, hogy a meglévő lehetőségeket mily mér­tékben tudják a szövetkezetben és a háztáji gazdaságokban kihasználni. A mezőgazdasági dolgozókban van akarat, szorgalom és hozzáértés. A munkásosztály politikai segítségé­vel a jó szándékból tettek, a tettek­ből pedig nagyobb hozamok lesznek. Mózes Sándor Jól jövedelmez a dubníki szövetkezet baromfitenyésztése. Bartek Mária, Jurčeková Anna és Chmel Juliska nagy hozzáértéssel és szorgalommal gondozzák az EFSZ több mint 2000-es tyúkállományát. Az elkövetkező években a szövetkezet bővíti a baromfitenyésztést, mélyalmozással 6 000 tojó elhelyezésére épít ólakat. Ezenkívül 15 ezer kacsát és vágóbaromfit tenyészt, (B. Dušek felv.) Üjabb segítség mezőgazdaságunknak A bratislavai Dimitrov Üzem­ben befejezéséhez közeledik egy az eddiginél háromszor na­gyobb kapacitású szuperfosz­fát-készítő részleg építése. Ez a részleg a harmadik ötéves terv végéig az eddigi mennyiség ötszörösét termeli. A termelés itt teljes egészében gépesítve lesz, de az automatizálás ele­meit is megtalálhatjuk már az üzemben. Az új részleg két csarnokból áll. Az egyik 100 méter hosszú parabola alakú épület, amelyet raktárnak és termelő részlegnek fognak hasz­nálni. A napokban megkezd­ték a próbaüzemeltetést, hogy a harmadik negyedévben már teljes ütemben megindulhasson a termelés. Növekedik a tejhozam Hogy megfelelő istállózás nélkül nem létezhet nagyüzemi mezőgazdál­kodás, azt a Rimavská Sobota-i já­rás tachtyi EFSZ-ének példája is igazolja. A szövetkezet állatállomá­nya évek óta 28 helyen volt elhe­lyezve, s az aránytalanul nagy ta­karmányfogyasztás ellenére sem nö­vekedett a tejhozam. Az EFSZ nem teljesíthette tejeladását. A múlt év decembere változást ho­zott. Üj, korszerű istállóba költöz­tették a szarvasmarhaállományt. Bár a szövetkezet még most sem éri el a tervezett tejhozamot, de a pár hó­nap alatt több mint egyharmadával emelkedett a tejhozam. Emellett csökkent a takarmányfogyasztás. A szövetkezetben a tejhozam további növekedését várják, miután az új fejők: Pál Jánosné, Básti Gáborné és Básti Piroska igen nagy súlyt fek­tetnek a pontos fejésre. Agócs Vilmos, Hajnáčka. 69 S2SÖ 5 * 1961. április 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom