Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-05 / 94. szám, szerda

AZ ül SZO PQSTÄÍÄBOL Méltók a párt bizalmára A Komarnói Állami Gazdaság dolgozói X 761 972 korona értékű mezőgazdasági termékkel adnak el többet ez idén köz­ellátásunknak. A tavaszi munkák eddigi menete azt igazolja, hogy a gazdaság dolgozói igen komolyan veszik felaján­lásukat. A gabonanemiiek vetését 6 nap alatt elvégezték, befejezték már a cu­korrépa vetését Is és a koratavaszi kalá­szosok már szépen zöldellenek a földe­ken. Minek tulajdonithatjuk sikereinket? Elsősorban annak, hogy derék trakto­rosokra támaszkodhatunk, akiket jó mun­kájukért, szorgalmukért a pártba tagje­löltnek felvettünk. Krlvanek Mihály, Bö­dök András, Kósa Simon és a többiek bebizonyították, hogy érdemesek a párt bizalmára. Szorgalmasan tanultak a párt­oktatási év alatt és a tanultakat a gya­korlatban is gazdagon gyümölcsöztették. A vetésnél napi teljesítményük sokszor a 36 hektárt is megközelítette, szükség szerint két műszakban is dolgoztak. A po­litikai nevelés tehát jól kamatozott, je­lentős mértékben növekedett a párt ve­zető szerepe, mely egyre jobban áthatja az egész gazdaságot. NÉMETH ANDRÁS, Komárno Filmfesztivál falun Nem mindennapi esemény ját­szódott le a napokban Branč köz­ségben. A falu mozitermében filmbemutatót rendeztek. A vetí­tés után a közönség baráti lég­körben tanácskozott a t'ilmdele­gáció tagjaival, érdeklődött a csehszlovák és szlovák filmgyár­tás problémáiról és jövőbeni ter­veiről. A fesztivál mulatsággal fe­jeződött be. Lőrincz László, Branč JÓL MEGY A MÜNKA A lenártovcei szövetkezetben az új vezetőség működése óta szemmellát­hatóan jobban megy a munka. A ta­vaszi kalászosokon kívül több mint egy hete már a mák és a cukorrépa is a földbe került, most az ültető burgonya válogatásával foglalatosko­dik a tagság, mert azt is mielőbb el akarjuk ültetni. Az üvegházból még február elején megkezdtük a saláta piacra szállí­tását, most már a karfiol, paprika, paradicsom és a káposzta palánták is zöldülnek. Ügyes a kertészünk, Perjési József, de dicséretet érde­melnek az asszonyok is; Csízi Gé­záné, Bodnár Imréné. Madarász Bélá­né meg a többiek soha nem hiányoz­nak, ha sürgős munkáról van szó. A kertészet szép virágtermesztése is az asszonyok szorgalmas kezét di­cséri. Révay Barnáné, Lenartovce Lelkes CSISZ-tagok yemplín kicsiny falucska a Bodrog " partján. Egyszerű földműves em­berek lakják. A fiatalok itt is csak olyanok, mint a többi falvakban, csak talán egy kissé lelkesebbek. Lelkesedé­sük merészen szárnyal különösen a múlt év szeptembere óta, mikor a CSISZ helyi szervezetének tagjai új vezető­séget választottak. Azóta jelentősen fellendült a falu kulturális élete. Színelóadások, csztrád­műsorok, irodalmi estek tarkítják a fa­'usi estéket. Decemberben a CSISZ-ta­gok Egri Viktor: Ének a romok felett zimü drámájával léptek színre. Nagy sikert arattok a drámával s, felléptek vele a Bodrogköz több falujában. \1ost új darabot gyakorolnak a "lel­kes CSISZ-tagok, Kónya József: Mi is emberek vagyunk című darabjá­val akarják bemutatni, mit jelentett az 1945. év a cigány származású polgárok­nak. A próbákat Szacskó Andor tanító vezeti. A zemplini CSISZ-tagok munkája azonban nem ér véget a színdarabokkal, esztrádokkal. Mindenütt ott vannak ahol szorgos kezekre van szükség. Nyáron a cséplőgépek mellett éjjeli műszakot szerveztek és más téren is szép ered­ményeket értek el. Rendszeresen müvelödnek, tanulnak a zemplini fiatalok. Különféle érdekkörök lelkes tagjai. Különösen nagy az ér­deklődés a világ térképe fölött nevű érdekkör iránt, amelynek keretében a szocialista államok, valamint a gyarma­ti sorban sínylődő népek történelmével ismerkednek meg. A helyi EFSZ vezetősége nagyra érté­keli a CSISZ-tagok munkáját mind kul­turális és politikai téren, mind a szö­vetkezetnek nyújtott segítség terén. S ha értékeli, illően meg is jutalmazza őket. Nemrég is új televízort kaptak az EFSZ-'töl. J zemplini fiatalok nem menekül­** nek a földtói, a falutól. Megtalál­ják otthon csaknem mindazt, amit a kö­zeli városokban kaphatnának. Rendsze­resen, hetenként kétszer filmet vetí­tenek a faluban, az új csinos Szövetke­zeti klubban van könyvtár, televízor. 4 tagság 90-95 százaléka az EFSZ-ben dolgozik, ami azt bizonyítja, hogy fa­lun is meg lehet élni a fiataloknak. Sőt szépen és vidáman lehet ott élni. KOVÁCS ZOLTÁN, Zemplín HÁROM FALU ÉLÉN őszülő, fürgejárású asszony. Termete apró, mégis azt mond­ják róla: nagy ember. A nagyság nem az emberre, ha­nem emberségére vonatkozik. Emberség... Hol is terem? Miből fakad? Vagy talán tanulni kell? De hol és kik tanítják ? Nem, a tankönyvekben hiába keresnénk. Az ember l.ényéből, és nemegyszer mások embertelen­ségéből ered. A legfájóbb Ki is vágyhatta jobban a jó szót, az emberséget, mint az, akinek a legkevesebb jutott belőle? Bizony a múlt társadalomnak voltak kisem­mizettjei ezer, százezer számra, akiknek nemcsak kenyérből, de em­berségből se jutptt... Jól emlékszik erre Blaho Ignácné elvtársnő, az Üj Élet (Nový život) helyi nemzeti bizottságának elnöke is. Hogyne emlékeznék! Tizenkétéves volt, amikor szülei­től távol, egy morva falucska nagy­gazdájához szegődtették cselédnek. Nem azért ment ilyen messzire, mintha világot akart volna látni. De­hogyis! Közelebb nem akadt munka. Korán megízlelte a szolgaság, a megaláztatás keserű kenyerét. Ott ismerkedett meg férjével, akit ha­sonló sors üldözött el Szlovákiából. Kilencéves korában elvesztette szü­leit, s az apró, zsenge gyermeknek már ilyen korán meg kellett küzde­nie ? mindennapi szegényes betevő falatért. Akkor keltek egybe, amikor Eu­rópa egén már borús fellegek sötét­lettek. Ügy' vélték, kettesben a fe­kete kenyér sem olyan keserű, s egy­más kölcsönös szeretete legalább né­mi gyógyír a társadalom igazság­talansága ellen. Házasságuk első évében, 1938-ban fiúgyermekük született. A sors, a kegyetlen sors azonban szülői örö­müktől, boldogságuktól is megfosz­totta: a fiúcska öthónapos korában torokgyíkban meghalt. Nem jutott orvosra, gyógyszerre. Férje a temetésről egyenest az állomásra sietett — bevonult. A csehszlovák kormány mozgósított... A legfájóbb emlék. A legszomorúbb ... A háború réme valóssággá vált. Vérrel öntözte Európa földjét, üsz­köt, romot hagyva maga után. 1944 őszén kinyújtotta rettenetes karját a festői hegyekkel övezett szlovák falucska, Uhrovec felé is. A falu lakói november első napjai­ban már jobbára a közeli erdősé­gekben bújkáltak. Blahoné is az er­dőben,föld alatt élt kétéves és négyhónapos kislányával. A férfi­nép fegyvert ragadott. Férje is az egyik partizánalakulatban harcolt. A német halálfejesek bosszút for­raltak a kis partizánfalu ellen. 1944. november hatodikának éjje­lén Uhrovec lángba borult. Akik fel­perzselték Európa* országait, akiknek nyomában a halál járt, nem kímél­ték e kis ezlovák falucskát sem. Azokat, lakik bennragadtak, akik idejében nem menekülhettek a kö­zeli erdőkbe, a németek elhurcolták. A faluban volt Blahoné két test­vére és szülei is. A szülők hamaro­san előkerültek, csak a közeli Bá­novcéig hurcolták őket, de fiútest­vérei csak hónapok múlva a bu­chenwaldi haláltábor poklából tértek haza meggyengült egészséggel. 1944. -november 7. szomorú nap volt. A falu helyén csak füstölgő ro­mok maradtak. A több mint három­száz lakóházból alig 2;8 volt lak­ható. Az élet azonban ment tovább. A viharfelhők elvonultak. A tavaszi nap sugarai már szabad hazánk szabad földjét melengették. S a ro­mok helyén is élet fakadt. Blahoék ekkor kerültek le Dél­Szlovákiába, Tonkovce községbe. Föld volt itt bőséggel, kellett a dol­gos kéz. ők pedig nem féltek a munkától. A legnehezebb ... Munka akadt bőven. S nemcsak a földeken. A történelem friss szele fújdogált hazánk szépséges tájain végig. Az egykori szolgák, az egy­kori elnyomottak úrrá lettek saját hazájukban. Maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. 1946-ban alakult meg a falusi pártszervezet, amely­nek elnöke Blaho Ignác elvtárs lett. Nem voltak sokan, mégis nagy erőt képviseltek* A falu népe hallgatott rájuk, követte őket. 1949-ben a kommunisták kezdemé­nyezésére szárnyat bontott a szövet­kezeti gondolat, Esténként összejöt­tek és tárgyaltak, tanácskoztak. Vonzotta őket a közös eszméje, de ezernyi kétely, rejtély várt magya­rázatra. Blaho Ignácné szívesen emlékezik ezekre az időkre. — Minden este megtelt a házunk. Megetettem, lefektettem a gyereke­ket és éjszakába nyúló megbeszélé­sek, fontolgatások, latolgatások kö­vetkeztek. Egy év múlva, 1950-ben alakult meg a szövetkezet... Az első lépés megtörtént. Irodát is „nyitottak". Bláhoék házában az egyik helyiséget szabadították fel erre. Egy évtized telt el azóta. A szö­vetkezet, az új győzött. Tavaly a három szomszédos község: Eliášov­tje, Tonkovce, Vojtechovce egyesült. Az Üj Élet nevet vették fel. Valóban. A név a nagy változást, az új győzelmét fejezi ki. Mert az egykori béresek, kisgazdák életében valóban új, egészen új szakasz kez­dődött. Egyesült a szövetkezet, amely most 1700 hektáron gazdálko­dik. A ma valósága mellett a múlt már szinte hihetetlennek tűnik. S ha néha otthon az emlékezés fel­felveti az elmúlt idők nyomorát, ke­servét, a legkisebb Blaho-gyerek, a Józsika kérőn mereszti szemét édes­anyjára: — Anyuka, már megint a múlt... Ezek a gyerekek! De miért is ven­nénk tőlük rossznéven? Talán iga­zuk van: ők már a jövőbe néznek. Jóska elektrotechnikus szeretne len­ni. A legidősebb, Erzsike, az idén végzi a főiskolát, a középső most érettségizik. Lassan kirepülnek családi fészekből. — Valami talán marad — moso­lyog Blaho mama. — A középső lá­nyom mezőgazdasági szakiskolára megy. ö visszatér ... A közel kétezer hektáros szövet­kezetben szükség is lesz a szakem­berre ! A legszebb ... Blahoné elvtársnő 1950 óta a he­lyi nemzeti bizottság tagja. A szö­vetkezetben fejönőként dolgozott. ^ Jó munkájáért 1958-ban volt a köz­társasági elnöknél is fogadáson. A három község egyesülése óta a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Ma talán többet dolgozom, mint mikor fejönő voltam. Reggel négykor kelek, akárcsak akkor. Megfőzöm az ebédet, kitakarítok és S reggel nyolcra már a hivatalban va- s gyok... Ennyit mond el mostani életéről. A munkaidőn túl adódó csaknem mindennapos elfoglaltságáról nem is szól. Ezzel kapcsolatban csupán any­nyit árul el: — A férjem sokat segít munkám­ban. Igen, a férj. Ő most is a szövet­kezetben dolgozik, de gondjaikat, a háztartási munkákat is megosztják, így a nehéz feladatok is könnyűnek tűnnek. Munkájában nemcsak a férj — az egész falu segít. — Mikor lesz már építőanyag? —• ront be hozzá Marsík Mária, a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szer­vezetének elnöke. — Az aszonyok felkészültek. Mind ott leszünk ... Mihail Geraszimov szovjet tudós Euró­pa, Ázsia és Afrika legősibb lakóinak antropológiai atlaszán dolgozik A munka első része - a régibb kőrkorszaktól egé­szen a X. századig - már el is készült. Képünkön: a tudós munka közben. (ČTK - TASZSZ felv.) 6500 KÖNYVET KÖLCSÖNÖZ az ol­vasóknak minden héten a gottwaldovi Járási Népkönyvtár. Tavaly az egész év folyamán 10 ezer olvasó kölcsön­zött ki könyvet, az idei év első két hónapja alatt az olvasók száma már meghaladta az ötezret. EGYRE NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐDÉS Csehszlovákia iránt a külföldi turisták körében. Tavaly a Csedokon keresztül Mind.,. Úgy-e szépen hangzik? £176 ezer külföldi turista látogatott el Az egyesült község orvosi rendelőt és lakást épít. Nem kell segítségért könyörögni, jönnek maguktól, szí­vesen. Vannak nehezebb pillanatok is. A hazánkba. 5 SZÁZALÉKRA CSÖKKENT Romániá­ban a csecsemőtialandóság az 1958. évi 15,6 százalékról. Mindez az anyákról és gyermekekről való fokozott egészségügyi gondoskodást bizonyítja. Ma már csak múlt héten a nemzeti bizottság ple- < Bukarestben 15 szülőotthon működik. náris ülésén a felvásárlásról esett szó. Főleg tejben maradtak le. Blahoné magyaráz, érvel. Ahol nyelvi nehézsége támad, ott kézzel­lábbal segít magán. Megértik. Na­AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN sikere­sen teljesítették csokoládégyáraink exportfeladataikat. 21 országban fo­gyasztják a csehszlovák gyártmányú csokoládét és cukorkát. A legnagyobb gyon is megértik. A szívből jövő szó 5 cukorkavásárlónk a Szovjetunió, aho­vá 40 féle édességet szállítottunk. 140 EZER HEKTÁR TERÜLETET öntöz elhat a szivekig A tejtermelés terén is megoldják a nehézségeket. Jövőre biztosítják a takarmányt. Ez az év tanulság. A hiányzó lucernamagot is megszer­zik. Jövőre meg nem fognak már magért koldulni, termelnek maguk­nak. Ez a legbiztosabb. A falu lakói, a szövetkezet tagjai helyeselnek. Mindannyiuk nevében beszél. — Nincs annál nagyobb boldog­ság, mint amikor az embert megér­tik, követik. Hátha valamit mások­nak elintézhetek! — csillan a szeme fiatalosan. — Ilyenkor úgy érzem, mintha újraszületnék. Nem is ve­szem észre, hogy öregszem ... Nem, nem is öregedhet. Talán a test. De a szív — az fiatal marad. S ez a fiatalos kedv, ez a fiatalos lendület érződik az Új Élet, a három egyesült község életének lüktetésé­ben is. ZSILKA LÁSZLÓ > a Kína északkeleti részében most fel­I épített csatornarendszer. A csatorna 60 < km hosszú, és lehetővé teszi, hogy ezen | a területen évi 2 millió mázsával több i gabonát termeljenek. BUČOVICÉBEN LESZ a délmorva ! kerület legkorszerűbb mozija. A la­kosság 52 000 órát brigádmunkában • dolgozott le a mozi építésénél, így az épület 850 000 koronával keve­; sebbe kerül. Az új, szélesvásznú fil­• me.k vetítésére alkalmas mozi a I „Brigáda" nevet kapta. EGY ÉV ALATT - 1958-ról 1959-re - 57 százalékkal emelkedett azoknak az I amerikai közép- és főiskolásoknak a szá­| ma, akik oroszul tanulnak. RÓMAI KORI SÓFÖZDÉT találtak a len­; gyei régészek. A főzde időszámításunk • il. és III. századából való. 230 ÜJ CIPŐMODELL gyártását I kezdi me.q az idén a bukaresti „Fla­| cara Rossie" cipőgyár. E gyárban > egyetlen futószalagon ma annyi cipő I készül, mint amennyi az egész gyár­; ban készült a kapitalista uralom oillllligilllllllllllllllllllllllllilll»:illllIIIIIIIIIIÍIIIIlllllIllllllllllllIIlllllllllllllllltllllllflllllllllllllllllllllllfIIIUIIIflllIIIIIIIMIIIIIIIII v < ide.ién. SZEKTOR-BUTORBÖL ÖSSZEÁLLÍ­TOTT korszerű lakáskiállítás nyílott Plzeňben a kísérleti lakótelep egyik házában. A BALTIKA szovjet óceánjáró utashajó május 1-én fut be első ízben Rostock újjáépített kikötőjébe. A Baltika ezután a Leningrád—Helsinki—London útvonalon rendszeresen érinti az NDK-beli kikötőt is. AZ ULAN-BATOR-I LAKOSOK ezrei láttak hozzá városuk szépítéséhez április 1-én. A város fejlesztésére fordított szombati . brigádmunkát három hónapon keresztül rendszere­sen folytatják. AIR AFRIQUE NÉVEN közös Afrika­közi légiforgalmi társaságot szervez 10 független afrikai állam: A SZOVJET HADSEREG leszerelt egységeinek tankjait Üzbekisztánban állították munkába. Fúró- és egyéb berendezéseket szállítanak a homok­sivatagba 300—500 km-re az oázisok­tól. 2 millió hektár területen készül új öntözőberendezés. EGY LONDONI CÉG zseblámpa-elemmel működő lemezjátszót készít, melynek sú­lya 1 kg és bármilyen nagyságú lemez játszására alkalmas. A PROSTEJOVI KONFEKCIÓGYÁR­BAN naponta 30 ezer méter textil­anyagot dolgoznak fel. Az idei nyár­ra 4000 darab mintás nő' nyári ruhát készítenek az üzem dolgozói. MÜNCHENBEN AZT TERVEZIK, hogy a város peremén felhalmozott szemét meg­semmisítésére erőmüvet építenek, s az eltüzelt szemétből nyert energiával fede­zik a város energiaszükségletének e<jy |> ötödét. Az épülő erőmű 75 000 kilowatt ( teljesítményű lesz. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS CÉPIPARI DOLGOZOK a bányászok segítségére sietnek. Gépesítik a bányákat, hogy a bányászok többet és könnyebben termelhessenek. Épül a jáchymovi bányák 16-os számú aknája is. A gép­ház szerelői pártunk megalapítása 48. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy az új aknát ez év közepén, vagyis egy hónappal előbb átadják a bányászoknak. Képünkön: az egyik munkacsoport a gépház sze­relése közben. (J. Tachezy - ČTK - felv.) ŰJ S 70 4 * 1961. április 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom