Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-05 / 94. szám, szerda

A technika (fertőző elvetélése) okozza. Ez a betegség a kapitalista rendszerben a Svájcból behozott tenyészállatokkal került az országba. Az állatok fertőző betegségének megszüntetését a régi világban egyéni érdekek irányították. Éppen ezért nem fektettek elegendő súlyt annak felszámolására. A brucellózis és a tüdővész megszüntetésére vér, váladék és tejvizsgálatokat végeznek, beküldik a vizsgálati anyagot a fertőző- anyagcsere és mérgezések megállapítására. A LEGÚJABB TUDOMÁNYOS VÍVMÁNYOK alapján ismeretterjesztő előadásokat tartanak a körzeti állatorvosoknak. A borjúelhullás meggátlásának egyik formája a köldökzsinór fertőtlenítése mellett a tiszta és meleg istálló. A gondozóknak azon kell lenniök, hogy az újszülött borjú kiszopja a föcstejet. Erre azért van szükség, mert ez vitamindús ellenálló anyagokat tartalmaz a külső fertőzés ellen. Sajnos, több helyen elavult szokásokra hivatkozva az újszülött borjút 6—10 óra hosszat nem szoptatják. A fiatal állat ezen idö alatt a környezetét nyalja, ezáltal megfertőzi magát. A borjak pusztulásának gyakori okozója az is, hogy közös ketrecbe teszik az egynapos és többnapos borjúkat. Az elhullás ellen egyszerű, de hathatós segítséget jelent az is, ha az újszülött borjúkat az első nyolc napban fertőtlenített ketrecekben tartják. Ha erre nincs lehetőség és az istállókban nincs tüdőbeteg állat, hagyjuk az anya mellett. A szoptatási időközöket pontosan be kell tartani. Az edények tisztán tartandók. A müetetésnél nem szabad a tejet lehűlni hagyni, mert hurutos megbetegedések léphetnek fel. Ahol hasmenést észlelnek a dolgozók, azonnal abba l.ell hagyni a szoptatást. Közönséges, vagy kamillateát adjunk az állatoknak és hívjunk azonnal állatorvost. A mezőgazdaság egyik legfőbb ágazatának, az állattenyésztésnek fejlesztése és korszerűsítése még sok tennivalót kíván. Ezen a téren a rájuk bízott körzetekben legtöbbet az állatorvosok segíthetnek. Hasznos tanácsaikkal, szakutasításaikkal nagyban hozzájárulhatnak a zootechnikusok, az állatgondozók szakismeretének növeléséhez. Minél hamarabb ébrednek az állatgondozók annak tudatára, hogy az ő aktív segítségük nélkül lehetetlen a betegségek felszámolása, annál gyorsabban megoldódik ez a súlyos probléma is. AZ ORSZÁG KÖZVÉLEMÉNYE fokozott figyelemmel kíséri mezőgazdasági üzemeink tevékenységét. Mindannyiunk érdeke, hogy a szövetkezetek korszerű nagyüzemekké váljanak, mert. csak így lehet elérni a több és olcsóbb termelést. A tehén, a sertés és a baromfiállomány növelése s minőségi megjavítása az egyedüli biztosítéka az ország közellátásának. Mózes Sándor ; életet teszik szeb; bé Slavoj Benzet [ kerámiavázái és ; Jaroslav Ježek ta! nár porcelánszob! rai. E dísztárgyak • és képzőművészeink sok más alkotása hívja magára a figyelmet az üveg- és porce[ lánüzletek kiraka\ taiban. (J. Tachezy — CTK — felv.) A te evízió a nagy évforduló tiszte etére A Csehszlovák Televízió bratislavai stúdiója a legközelebbi időre összeállított műsorával méltón vesz részt a CSKP megalapításának 40. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségeken. A stúdió a kladnői pör 40. évfordulója alkalmából bemutatja A. Zápotocký „Vörös fény Kladno fölött" című regényének filmfeldolgozását és Jirásek „Testvérek" című trilógiájának dramatizált részeivel szemlélteti a két testvérnemzet — a csehek és a szlovákok — egységének történelmi fejlődését. Zenés műsora keretében a Szlovák Filharmónia rendez hangversenyt zeneszerzőink legújabb alkotásaiból, amelyekben kifejezésre juttatják a ] CSKP iránt érzett szeretetüket és tiszteletüket. A stúdió ezenkívül előkészíti a partizánharcokat felidéző két Morvaországi képtár létesült Brnóban (ČTK) - Brnóban április 1-én megalakították a morvaországi képtárat. Ez az új intézmény a morvaországi múzeum eddigi képtárából és az iparművészeti múzeumból alakult. A morvaországi múzeum képtárát 1817ben alapították. Napjainkban mintegy 40 ezer kiállítási tárggyal rendelkezik és. a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a morva művészet legteljesebb áttekintését nyújtja a XIV, évszázadtót napjainkig. Az iparművészeti múzeumot . 1873-ban alapították. Több mint 51 ezer tárgyat gyűjtött össze. Az egyes iparművészeti szakok tárgyai a XIV. évszázadtól nap' jainkig megtalálhatók itt. £ tárgyak között bútor, üveg, porcelán, majolika, faragványok vannak. A múzeum könyvtára több mint 33 ezer kötetet és 200 rendszeresen megjelenő építészeti folyóiratot tartalmaz. eredeti televíziós opera bemutatóját is. A jubileumi műsor bemutatja továbbá a CSKP harcairól tanúskodó dokumentumokat és közvetíti a párt régi tagjaival és a munkásmozgalom funkcionáriusaival folytatott beszélgetéseket, riportokat a párt életében lezajlott legfontosabb eseményekről, a szocializmus győzelméért vívott harcairól. A televízió bratislavai stúdiója a gyermekek s az ifjúság számára „Dicsőség szép hazánknak" címen előkészítette a honismereti előadások sorozatát, amelyekkel havonta egyszer megmutatja a televízió legfiatalabb nézőinek hazánk valamenynyi kerületének jellegzetességeit, s különösen a felszabadulásunk után végbement változásokat. Üj színházak épülnek Prágában (CTK) — Prágában több színház átépítésére és új színházak építésére számítanak a következő ötéves tervekben. Ez azért szükséges, mert a legtöbb prágai színház műszaki és belső berendezése már nem felel meg a mai követelményeknek. Harmadik ötéves tervünk éveiben felépítik a prága-smíchovi Zdenék Nejedlý Színház új épületét, s nagymértékben módosítják a Nemzeti Színház történelmi múltú épületét. További tíz év folyamán ifjúsági színház, központi bábszínház épül Prágában. Üj épületbe költözik az E. F. Burian Színház együttese is. A távlati terv egy új'színház építését javasolja Prága VI. körzetébén, továbbá a Csehszlovák Hadseregszínház és a Smetana Színház átépítését is. Moliére „Tartuffe" című darabjának kínai nyelvű fordítását az elmúlt • évben másfélmillió példányban adták el a Kínai Népköztársaságban. és a tudomány KOŠICÉN az Állami Állatorvosi Intézet Palacký utcán levő földszintes épülete a hatalmas háztömbök árnyékában — szerény külsőről ítélve — jelentéktelen kis épületnek tűnik. Rácsos kerítése mellett naponta szekerek, tehergépkocsik állanak. Vidéki emberek, mezőgazdasági dolgozók, földművesek kivizsgálás céljából ide hozzák beteg vagy elhullott állataikat. Az intézetben az elpusztulás okainak megállapítása mellett, laboratóriumi tudományos kutatások alapján megtalálják a különféle betegségek ellen az állatok egészségének megvédésére az ellenszert is. DR. KOPPEL ZOLTÁN, az állatorvosi intézet vezető főorvosa komoly, na^jy hozzáértéssel és szakértelemmel adja meg a magyarázatot az intézet küldetését illetően. Végig járjuk az osztályokat, megnézzük a jól felszerelt laboratóriumokat. — A falu szocialista átépítésével, nagy kiterjedésű közös gazdaságok jöttek létre. A szocialista mezőgazdaság állattenyésztését új alapokon, a technika és a tudomány alapján kell tovább fejleszteni. Ezen a téren nagyon komoly, felelősségteljes feladat vár az állatorvosi szolgálatra. Az intézet vezető állatorvosa ezzel a bevezetővel meghatározta az egészségügyi szolgálat legfőbb tennivalóját. — Célunk, — folytatja a megkezdett témát — a legszorosabban együttműködni a körzeti állatorvosokkal, velük karöltve harcolni, a népgazdaságunknak tetemes veszteségeket okozó fertőző állati betegségek ellen. A körzeti állatorvosok által beküldött leletek alapján megtudjuk állapítani a betegségek eredetét és leküzdésükre megtesszük a védőintézkedéseket. A dolgozószobában állandóan cseng a telefon. — Halló, állami gazdaság? — Igen, itt személyesen a telefonnál. A lázas állapot tart? Folytatni az injekcióadást. Alig teszi le a telefonkagyló^ újból cseng ... — Halló, igen. Az anyaállatot feltétlenül elkülöníteni. Fokozott gondot fordítani a tisztaságra, a takarmányozásra. Igen, várom a további értesítést... — Mi az állat egészségi állapotára éppúgy gondot fordítunk, mint az emberére, — mondja mosolyogva az intézet orvosa. KELETSZLOVÁIA mezőgazdasági üzemeiben, különösen a szövetkezetekben évek óta nagy gondot okoz az állatállomány átteleltetése, a nem kielégítő takarmányozás következtében a legyengült anyaállatok, elsősorban a tehenek újszülött borjainak átmentése és felnevelése. A száz hektárra eső szarvasmarhaállomány sűrűségének növelése, a tehénállomány gyarapítása szempontjából óriási veszteséget jelentenek az elhullások. A kerületben az elmúlt - évben a borjak 15 százaléka pusztult el. Hogyan lehet az elhullást a legjobban csökkenteni, megakadályozni? — A kerületben, — adja meg a választ dr. Koppéi, — a legnagyobb gondot a marhaállomány brucellózisa. ÉRTÉKES kötelezettségvállalásokkal készült a EFSZ-ek kongresszusára a preniovi (Žiar nad Hronom-i járás) szövetkezet 9 tagú csoportja. A szocialista munkabrigád címért versenyző fejőbrigád Zuzanna Markovičová vezetésével a kongreszszus tiszteletére vállalta, hogy az eddigieknél jóval több tejet fejnek. A terven felül eladott tej az idén meghaladja majd a 20 ezer litert. Képünkön a fejőbrigád. ' (K. Cích -ČTK- felv.) alapján kulrÚRÄ mindennapi A CSKP mega cnításának 40. évfordulójára I kommunista salló borca q S

MÍ oyaSii A z önálló Csehszlovák Köztársaságban, melynek megalakítása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján lelkesülő csehszlovák munkásosztály érdeme, a jobboldali szociáldemokrata vezetők árulása folytán a burzsoázia ragadta magához a hatalmat. A marxizmusleninizmus forradalmi elméletét követő munkásosztály és vezetői előtt egvre világosabbá vált az opportunista szociáldemokrata vezetőkkel való szakítás s új forradalmi munkáspárt megalakításának szükségessége. Ezt a célt szolgálta a köztársaság cseh, szlovák, magyar és német nyelvű forradalmi lapja, a Rudé právo (megjelent 1920. szept. 21-én), a Pravda chudoby (1920 szept. 15-én, 1923. augusztus 1-től Pravda néven jelenik meg), a Kassái Munkás (1918. novemberétől 1936. végéig jelent meg Csehszlovákiában; nevét 1922. március 1-én Munkásra változtatta, szerepét 1936 végén a Magyar Nap vette át) és a Volksstimme (megjelent 1919-től). A marxista baloldal sajtója a csehszlovák munkásosztály 1920. évi decemberi veresége' okainak helyes elemzésével mutatott rá. hogy a proletariátus forradalmi pártjának megalakítása elkerülhetetlenül szükséges. A kommunista Internacionáléba való belépés 21 feltételének közléséve! és propagálásával nagy segítséget nyújtott a CSKP megalapításának előkészítéséhez. A marxista baloldal lubochňai konferenciáján 1921. január 16-17én 88 szlovák, 36 magyar, 15 német, 6 ukrán, 4 zsidó nemzetiségű küldött Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása mellett foglalt állást. 1921. május 16-tól, a CSKP megalakulásától a fentnevezett újságok a CSKP lapjai lettek. A kommunista sajtó új fejezetet nyitott az újságírás történetében. Céljait és küldetését tekintve alapjában különbözött a burzsoázia és lényegében az uralkodóosztályt támogató szociáldemokrata sajtótól. Amíg a polgári lapok a kapitalista társadalmi rend megerősítését, tehát az uralkodó osztály érdekeit szolgálták, a kommunista sajtó a dolgozó nép igazi érdekeit képviselte. Mint a párt sajtója, a CSKP politikájának és célkitűzéseinek szószólója volt. Feladata a munkásosztály előkészítése a burzsoáziával vívandó döntő harcra a dolgozó nép felszabadításáért, a proletariátus diktatúrájának kivívásáért. A polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaságban a cseh uralkodó osztály burzsoá politikája következtében — bár enyhébb formában, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején — megmaradt a nemzetiségi és a szociális elnyomás, mely a nemzetiségi kisebbségekre még nagyobb súllyal nehezedett. A Pravda chudoby már első számában 1920. szeptember 15-én rámutatott, hogy a teljes nemzetiségi egyenjogúságért és a szociális felszabadulásért a munkásosztálynak kell megküzdenie. „Harcba megyünk azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy előbb vagy utóbb eljön az idő, s elérkezik a nemzeti felszabadulás után a szociális felszabadulás is." A forradalmi elméletet követő munkásosztály, vezetői és sajtója sohasem tévesztette szem elől a proletariátus fő feladatát, a szociális felszabadulás kivívását, a dolgozó nép hatalmának megteremtését. A cél elérése érdekében hívta harcba a CSKP és sajtója a köztársaság munkásosztályát nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül. A kommunista sajtó egyik legfontosabb feladata a munkásosztály egységét megosztó burzsoá nacionalizmus elleni küzdelem volt. A dolgozók egységének megteremtése érdekében szállt síkra, hogy a proletariátus osztályalapon, nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül találja meg közös célja eléréséhez a harcostársakat a közös ellenség ellen. A marxisták előtt mindig világos volt — mint ahogy az egyik kommunista képviselő 1920. június 8-i páriamenti beszédében rá is mutatott —, hogy „a politikailag látszólag egyenlővé tett köztársasági emberek a valóságban két nemzetet alkotnak. Az egyik a nemzetiségi különbség nélkül egyformán kitenyésztett burzsoák nemzete, a másik a különböző ruhákba bújt, a szegénységben és nyomorúságban egyező proletárok tömege." Jól tudták, hogy „ebben az államban a burzsoázia nem lehet produktív erő" s hogy „ennek a földnek a szocializmus földiévé kell lennie." (Uo.) Bohumil Šmeral, a CSKP vezető funkcionáriusa a Rudé právo szerkesztője a párt košicei járási konferenciáján kijelentette, hogy a cseh kommunisták lesznek a magyar nemzetiségű lakosság jogainak védelmezői. „Nagyon jól tudjuk — mondotta — hogy csak ha teljes mértékben teljesítjük kötelességünket, lesznek képesek a magyar kommunisták a saját burzsoáziájuk nacionalista demagógiája és a sovinizmus elleni harcra." (Kassai Munkás 1921. június 13,) * • * IVfár a köztársaság első éveiben -L" bebizonyosodott, hogy az államot nem a demokrácia és humanizmus sokat magasztalt eszméi irányítják, hanem a csehszlovák burzsoázia osztályérdeke. Az uralmának megszilárdítására törekvő burzsoázia lépten-nyomon összeütközésbe került a munkáért és kenyérért s az üzemekből való elbocsátások ellen tiltakozó munkásokkal. Az összeütközés Szlovákia és Kárpátalja területén súlyos áldozatokat követelt: Ružomberok: 1919. febr. 2. 19 sebesült; Rumanová : 1920. márc. 25. — 2 munkás halott; Hlohovec: 1920. aug. 18. - 1 munkás halott; Vráble: 1920. dec. 18. - 4 mezőgazdasági munkás halott; Krompachy : 1921. febr. 21. — 4 halott, 40 sebesült; Ardenová: 1921. június 2. — 2 halott, 11 sebesült; s 1924 végéig további tíz halott és több mint 40 sebesült volt a csehszlovákiai burzsoázia uralmát védő csendőrség munkásellenes fellépéseinek az eredménye. A köztársaság valamennyi polgári lapja igyekezett a történteket elhallgatni, vagy a felelősséget a „kommunisták izgató tevékenységének számlájára írni. A kommunista párt sajtója azonban leleplezte az igazi bűnösöket. Sztrájkra, tiltakozó megmozdulásra hívta fel a dolgozókat. A Rudé právo különösen érzékenyen reagált és tiltakozott minden esetben a dolgozókon elkövetett brutalitások ellen. „A cseh munkásság kötelességének tartja szolidaritásának kinyilvánítását szlovákiai munkástestvéreivel". (1924. okt. 18.) „A szlovákiai és kárpátaljai munkásokra kilőtt minden csendőrgolyót úgy kell érezni a munkásságnak Cseh- és Morvaországban és Sziléziában, mintha a saját testébe hatolt volna." (1924. okt. 24.) 1924 tavaszán több mint 3000 žilinai textilmunkás 5 hetes bérharca idején a l'udákok lapja, a „Slovák" hallgatott. Amikor egyetlen alkalommal megszólalt, csak régóta ismert dallamát fújta. Nacionalista gyűlöletet akart kelteni a csehek ellen, uszított a CSKP ellen, dorgálta a munkásokat, akik az urak ellen lázadoztak, aztán elhallgatott. A Pravda chudoby azonban csaknem valamennyi számában foqlalkozott a sztrájkoló munkások helyzetével s bérharcuk irányításával. A Rudé právo „A szlovák textilmunkások segítségére" hívta a köztársaság munkásosztályát. (1924. ápr. 19.) A Kassai Munkás a dolgozók internacionalista kötelességére figyelmeztet. Felhívja a munkásokat, ne vállaljanak munkát Žilinán, hanem minden lehető eszközzel támogassák a žilinai textilmunkásokat. (1924. ápr. 4.) A košútyi sortűz alkalmával 1931 májusában, amikor 3 magyar nemzetiségű munkás holtteste maradt a földön, a csehszlovákiai magyar burzsoázia nem tiltakozott. A cseh munkásosztály azonban a Košutyn kiontott vért saját vérének tekintette. A CSKP sajtója az eseményt a világ demokratikus közvéleménye elé terjesztette. Elérte, hogy világhírű írók, haladó, demokratikus európai tekintélyek és társadalmi szervezetek nyilvánosan elítélték a csehszlovák burzsoázia ezen újabb gaztettét. A Kommunista sajtó gyűjtést indított az áldozatok családjának megsegítésére, s hatalmas kampányba kezdett a koiutyi események miatt igazságtalanul elítélt Major István képviselő kiszabadításáért. Nem csoda, ha a polgári demokratikus köztársaság államapparátusa minden alkalmat megragadott a kommunisták sajtójának betiltására. 1921. szeptember 21 és 1938. november 20-a között a Rudé právo 5637 számát kobozták el. 1928 és 1934 között ötször tiltották be kiadását, összesen 9 hónapi időtartamra. 1923 -1924-ben a Pravda chudoby 37 számát kobozták el. Hasonló volt a helyzet a Kassai Munkással és a párt többi lapjával is. A kommunista sajtót betilthatták, szerkesztőit bírságolhatták, bebörtönözhették, működését azonban sohasem béníthatták meg. * * * A CSKP sajtója az 1921'-23-as ** gazdasági válságot követő gazdasági fellendülés, a kapitalizmus ideiglenes stabilizálása időszakában sem hagyott illúziókat a dolgozók tudatában. Míg a szociáldemokrata (r'olytatás a 6.' oldalon) Ü.7 S7 fi * * 1P61 április 5.