Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-26 / 115. szám, szerda

A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY EREDMÉNNYEL JÁR ŠTANGA JÄN kényelmesen elhe­lyezkedik az ülésen. Amint a lovak észreveszik, hogy gazdájuk helyén van, bíztatás nélkül nekiindulnak s a gumikerekű kocsi csendesen to­vagördül. Viszi a takarmányt a te­lepre. A lovacskák pontosan tudják, hol van az első, a második, illetve a harmadik megálló. Hanem egy pár napja „törik a fejüket", miért húz­za meg gazdájuk olyan szigorúan a gyeplőt a telep kapujában. Štanga bácsi megvárja, míg Kore­ňová Helena pontosan feljegyzi, hány zsák abrakot visz a sertéseknek, a teheneknek és hányat a tyúkoknak, csak azután engedi meg a gyeplőt. Hiába, rend a lelke mindennek. így pontosan ki lehet számítani, meny­nyibe kerül az előállított áru. De ki hitte volna az alakuláskor, hogy ilyen rövid időn belül idáig fejlő­dik a szövetkezet. — Nos, János bátyám, hozzálá­tunk a vetéshez? - kérdezte három évvel ezelőtt Kopček József, a szö­vetkezeti elnöke Stanga Jántól. — Ha csak rajtam múlik, én me­gyek, de egymagam mit teszek, ha a többi nem jön? — érvelt az apró­termetű Stanga bácsi. — Nem baj, ahányan leszünk, any­nyian vetjük el az őszieket, mert ha nem vetünk, nem is aratunk. A NOVÄKYI SZÖVETKEZET meg­alakulásakor hasonló beszélgetés folyt az emberek között. Nem min­denki akart részt venni a munká­ban. A vezetők személyesen agitál­tak, hogy elegendő embert szerez­zenek a gépekhez. Am amikor a Stanga-féle volt kisparasztok meg­győződtek a gépek előnyéről, jöttek egymás után, s azóta is rendszere­sen eljárnak. Hanem a rendszeres­ség a versenyen keresztül született meg s bizony az első feltétel a pontos munkábajárás volt. Mi tagadás benhe, a kezdet kez­detén más szövetkezet tagságánál is előadódott ilyen eset s mégis oda fejlődtek ezek a szövetkezetesek, hogy egymás figyelmét a többter­melésre hívták fel. Jó példá rá a prerovi mozgalom. Alapot adott a termelés fellendítésére, mert a ver­seny anyagi érdekeltséggel párosul. Az anyagilag érdekelt versenyző job­ban figyeli a munkaeredményeket, nagyobb hozamra törekszik s ezál­tal válik a szocialista haza igazi épí­tőjévé. A novákyi szövetkezetesek a pre­rovi mozgalomban még nem vettek részt, hisz akkor még a kezdetnél tartottak, de rövid időn belül ők is megtalálták az utat a termelés nö­veléséhez. A szocialista munkaver­seny, annak legfejlettebb formája, a szocialista munkabrigád címért in­dított verseny, valamint a vállala­ton belüli önálló elszámolás találtak honra a szövetkezésben. Igen, annak idején jól mondta »z elnök, ha nem vetnek, nem is aratnak és bíztat­nia kellett az embereket, hogy ter­meljenek takarmányt az állomány számára, legyen mit széthordani Štanpa bácsinak. AZÖTA A REND, a fegyelem, az érdeklődés erős gyökeret vert a szövetkezetben. A traktorosoknak nem kell beszélni az agrotechnikai határidők betartásáról. Ha lehetne, megtoldanák a napot, hisz az ide­jében elvégzett munkáért prémium jár, ami a tavasziaknál közel 3000 koronát tesz ki, illetve tett volna ki, ha az 130 hektár árpával sem késnek másfél napot. A késés 800 koronával csökkentette az előirány­zott összeget. No de behozták egy részét a cukorrépa vetésnél, mert ezt határidő előtt vetették el s már azt várják, hogy kisoroljon. A trak­torosok büszkék lehetnek tavalyi munkájukra is; főként a betakarí­tásnál mutatták meg szorgalmukat. A veszteség nélküli betakarításnak köszönhetik, hogy most is bőven van takarmány. A traktorosok szocialista munka­versenye a napokban sokat fejlő­dött. Az agrotechnikai határidők be­tartása, az üzemanyag megtakarí­tás mellett a traktorosok komplex brigádokat alakítottak. Egy-egy cso­port az elvetéstől a betakarításig vállalja a rábízott növények ápolá­sát. A kukoricán kívül a burgonyát is négyzetesen vetik, hogy olcsóbb legyen a megművelése. Hasonló az igyekezet az állattenyésztésben dol­gozók körében is. A BAROMFI-FARMON hófehér tyú­kok között egy néni részelt répát szór szét. Szorgalmasan téreget meg­rakott talicskájával, bár feke­te kendője alól kikandikáló ezüst­színű haja magas kort jelez. Ved­rická Magdának mondja magát a néni, ő a szolgálatos az esti ete­tésig, illetve amíg megjön Svítková Pavlina és Cipovová Anna, a 19 éves brigádvezető. - Hogy jól tojnak-e a tyúkok?... Azt gondolhatja, ha az első negyed­évben 52 ezer tojás helyett 100 ezret adtunk el! - büszkélkedik Vedrická néni. - Csak még egyszer 40 éves lehetnék! — sóhajtozza. — Elvégzem a munkám, hanem még az idén 10 ezerre akarjuk növelni a tyúkok számát és mennyivel töb­TÖBB GYÜMÖLCSÖT Az EFSZ-ek V. kongresszusának határozata külön felhívta a figyel­met a gyümölcstermesztés fontossá­gára. Köztudomású, hogy a köztár­saság gyümölcstermelő kerülete az észak-csehországi kerület, amely öt millió gyümölcsfával rendelkezik. A valóság az, hogy a fák kb. egyhar­mada terméketlen és a gyümölcster­més négyötöde felel meg a minőségi követelményeknek. •Az észak-csehországi kerületben most kidolgozták a gyümölcster­mesztés ötéves tervét a legkorsze­rűbb agrotechnikai követelmények­nek megfelelően. A gyümölcsfák egy­harmad részét átoltják, hogy jobb minőségű gyümölcsöt adjanak, s na­gyobb gondot fordítanak a kártékony rovarok és a gyom irtására. Foko­zatosan kivágják a terméketlen fá­kat s helyükön kb. 3000 hektár terü­leten 1965-ig új gyümölcsösöket és plantázsokat létesítenek. Az újon­nan létesítendő gyümölcsösök terüle­tén közép és alacsony törzsű, gazda­gon termő válfajokat ültetnek, így hektáronként 800 métermázsa gyü­mölcstermésre számítanak. Az első kísérleteket a litoméricei mesteris­kola birtokán, trágyalével alaposan megtrágyázott két hektáron már megkezdték, a holovousyi gyümölcs­termesztő kutatóintézet tapasztala­tainak a felhasználásával. Az észak-csehországi kerület az ötéves terv végéig 87 000 tonna gyü­mölcsöt akar kitermelni, hogy a gyü­mölcsfogyasztás évenként és szemé­lyenként elérje a 100 kg-ot. A jövőben nagyobb figyelmet for­dítanak a gyümölcstermés és az áru osztályozására. A megközelítőleg azonos feltételek mellett működő sedlói és tŕebušini EFSZ-ek gazdasá­gi eredményeit összehasonlítva meg­állapították, hogy a sedlőiak 53 va­gon gyümölcsért közel egymillió ko­ronát, mlg a szomszédos tŕebušiniek 49 vagon gyümölcsért csupán 520 ezer koronát kaptak. A különbség a megmunkálásnak és a gyümölcs gon­datlan osztályozásának a következ­ménye. A két szövetkezet nemrégen egyesült és a sedlói jó tapasztala­tok érvényesülni fognak a megna­gyobbodott, egyesült szövetkezetben (sz - y) Baráti segítség bet tehetnék fiatalon. Brigádunk vál­lalta, hogy minden tyúktól 121 tojás évi hozamot ér el és ha megjön­nek a csirkék, azokat Is gondjaiba veszi s olyan ellátásában részesíti, hogy októberben már tojjanak. Ez nem lesz nehéz, hisz a tavalyi csir­kék nevelésében is így jártunk el. Méq a tyúkok a réoaszeletet kap­kodják, Vedrická néni kiszedi a fészkekből a tojást, megszámlálja és feljegyzi egy papírra a többihez. Ma már 874-et szedett össze s még lesz vagy 400. Szép jövedelmet biz­tosít az 1850 tyúk, hisz a tojás ter­melése csak 62 fillérbe kerül. Jól teszi a szövetkezet, hoqy 10 ezerre növeli a tyúkok számát. Ez a 26 koronás munkaeaység értékét jövő­re még magasabbra emeli. Néqy asszonyból álló csoport tart a sertésólak felé. Két asszony a hí­zókhoz, kettő a kocákhoz mepy. ők is arra törekszenek, hoqv a munka­eovsép értékét emeljék. A kocáknál dolqozik petrisková Helena, a bri­gád vezetője. - Nem tapadom, szép az állo­mánv. új ólakba költöztettük, jól tartjuk őket, de meg is van az ered­ménye — válaszolt észrevételeimre a briaádvezető. — Az idén 12 mala­cot kellene elválasztani kocánként, de 14 elválasztását vállaltuk, a hiz­laldában pedip 62 dekás napi súly­qyarapodást darabonként. Petrisková Helena szívesen elbe­szélget. Azok közé tartozik, akik nem állnak meg félúton. Az a vé­leménye, hogy ha elnyerik a szo­cialista munkabriqád címet, még na­ovobb feladatot tűznek maguk elé. Már most ígéri, hogy jövőre 15 ma­lacot választanak el kocánként s ez minden bizonnyal sikerül nekik, mert a jó táplálék mellett a tiszta­sáqaal is meg lehetnek elégedve a kocák. HÄROM ÉVVEL EZELŐTT a no­vákyi szövetkezetben gondot oko­zott a legkisebb munka is. Az első műtrágyát a vezetőségnek kellett hazaszállítani az állomásról. Nem­egyszer az elnök, a könyvelő, vagy az aqronómus járt a vetőgép után. S talán ez volt a legmeggyőzőbb agitálás. Mikor a tagság követte példájukat, a további szervezésben is jól jártak el, széles alapokra he­lyezték a szocialista munkaverseny leqmaqasabb formáját, ami biztosí­téka a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésének, mert most ezt tűzték ki célul a novákyiak. Benyus József Segít a szovjet szakirodalom A zvoleni Erdészeti Főiskola épületében konferenciát tartottak a közép-szlovákiai ke­rület azon erdészeti dolgozói, akik figye­lemmel követik a szov­jet szakirodalmat. A konferencia rész­vevői beszámoltak ar­ról, mennyire segít ne­kik a szovjet szakiro­dalom feladataik telje­sítésében. Pavel Šuran, a žarnovicei Preglejka­üzem dolgozója el­mondta, hogy a szovjet szakismeretek alkalma­zása már eddig is több százezer korona meg­takarítást eredménye­zett üzemükben. Jó eredményeket értek el a zvoleni Bučina dol­gozói is a szovjet szakirodalomból vett' tapasztalatok felhasz­nálásával. Ezek alapján csaknem 400 újítási javaslatot dolgoztak ki, melyek a harmadik öt­éves terv folyamán a vlagyimíri-mozgalom keretében megközelítő­leg 82 millió korona megtakarítását teszik lehetővé. (CTK) A freiburgi Pa­píripari Gépgyár szerelői a tiš­novi papírgyár­ban egy 500 ton­nás gépet sze­relnek. A Német Demokratikus Köztársaságból behozott gép lé­nyegesen meg­gyorsítja a papír gyártását. A gépet május közepén helyezik próba­üzembe. Képün­kön: Antonín Gryl és Georgorius Za­charovpulos a ka­landerfej szerelé­se közben. (E. Bican ­CTK - felv.) Űj üveggyár épül A kyjovi Uoravia Üveggyárban jártam. Az egyik irodahelyiségben két ember vitatkozott. — Nincs igazad! — mondta az alacsonyabbik, harmincöt év körüli. — A legfontosabb számunkra a nemšovái üzem felépítése ... — Igen, ezt tudom én is! — vé­dekezett a fiatalabb, — csakhogy emellett számos más feladatunk is van, azok is a „legfontosabbak"! — nyomta meg az utolsó szót és el­hallgatott, mert észrevette a fülelő „idegent". — Gruška elvtársat, a különleges feladatok osztályának a vezetőjét keresem — szólaltam meg. — Én vagyok — válaszolta az alacsonyabbik s majd a fiatalabb felé fordulva folytatta: — Svobo­da elvtárs, majd beszélgetünk még. Addig ülj le. Tudja — ezt már fe­lém intézte, anélkül, hogy kérdez­tem volna —, mi ketten gyakran vitatkozunk, illetve cserélünk né­zetekét ... — Legalább eredményesen ? — Eddig még mindig— válaszol­ták egyszerre és összenevettek. — Épp afelől szeretnék érdeklőd­ni — mondtam a bemutatkozás után —, amiről vitáztak, vagyis az épülő nemšovái üveggyárról. Gruška elvtárs szívélyesen vála­szolgatott kérdéseimre ... Az új üveggyár építése tavaly ősszel kezdődött. Jelenleg teljes ütemben dolgozna£ a talajt egyen­gető buldozérok. Ugyanis az épít­kezés első szakaszában főleg la­kásegységeket, irodahelyiségeket, ét­termeket és hasonlókat építenek. Rendkívül fontos ez, hogy a terme­lési objektumok építési munkálatai fennakadás nélkül haladhassanak. Az építés eddigi üteme a harmono­gramhoz igazodik. Éppen ez a bi­zonyítéka annak, hogy az új üveg­gyárban 1964 első negyedében megindulhat a befőttes üvegek gyártása... Persze, ha egy üzem új üzem építését kezdi el, az első lépéstől kezdve kötelezettségei vannak a leendő üzemmel szemben. A Mora­via dolgozóinak pl. legfontosabb kö­telességük és feladatuk, hogy Nem­Sová számára szakképzett munká­sokat biztosítsanak- Erről már most gondoskodnak, amennyiben meg­kezdték a szakemberek képzését. Főleg a fiatalok, a tanoncok neve­lésére fektetnek nagy súlyt, akik ha megtanulják az üveggyártást a Moráviában, — a nemšovái üzembe kerülnek . . . Nemšován nem lesz újdonság az üveggyár, mert azelőtt is volt egy hasonló üzeme, csakhogy a most épülőhöz viszonyítva jelentéktelen volt. Az új üzem nemcsak nagysá­gával, hanem abban is eltér az előzőtől, hogy a gyártás egész fo­lyamatát gépesítik. Éppen ez az, ami majd újat jelent Nemšován. — Hozzáfűzöm még az elmon­dottakhoz — kapcsolódott a beszél­getésünkbe František Svoboda, a beruházási osztály tervezője —, hogy a munkálatok eddigi menete kielégítő s hogy szakembereket az új üzembe Nemšová környékéről igyekszünk képezni. Az automata gépeket a Német Demokratikus Köztársaságtól kapjuk. -kj­A választ egy kis vita előzte meg. " Azt kérdeztem a szövetkezet agronómusától és a brigádvezetőtől, hány emberre számíthatnak a nö­vényápolás idején. Mindketten szá­molni kezdtek. Jó sokáig játszadoz­tak a ceruzával, mégsem tudtak biztosat mondani. — Pedig sok munkaigényes nö­vényt termelünk. Bővíteni akarjuk az állattenyésztést, mert csak így tudjuk gyorsabban fejleszteni a szö­vetkezetet — törte meg a csendet Drozdák János, az alacsony termetű, izmos agronómus, aki nyugtalanul vakargatta a fejét és sűrű haját alig birta sapkája alá gyömöszölni. Major Jánps brigádvezető más vé­leményen veit- Azt fejtegette, hogy bármennyire is szeretnék, mégsem szabad meggondolatlanul cselekedni­ök, a szövetkezet erejét meghaladó sok ipari növényt vetni, nehogy ka­pálatlan maradjon, nehogy még de­cemberben is a betakarítással bí­belődjön a tagság. A szövetkezet ennek ellenére több mint hatvan hektáron kapásnövénye­ket termeszt. Harminchárom hektá­ron már szépen kisorolt a cukorré­pájuk, csirát eresztett a korai bur­gonya és a 25 hektáros repcetáblát is már sarabolni kellene. A tavalyi lóhere nem sikerült. Csaknem 100 hektárnak kell a napokban neki­ereszteni az ekét, ahová a szövet­kezet kukoricát szándékozik vetni, így a kapásnövények területe jóval kétszáz héktár fölé emelkedik, mely­nek megművelése most komoly gon­dot okoz a falu vezetőinek. Ki fogja megművelni ezeket a területeket, ha a szövetkezet csakugyan kevés mun­kaerővel rendelkezik? Babindoli problémák — Részben gépekkel végezzük majd a növények sorközi művelését — mondja a brigádvezető — de hát a kézierőt teljesen mégsem mellőz­hetjük. A répa egyelését és a talajlazítás zömét a szövetkezeteseknek kel! el­végezniük. De hogyan, ha most Is csak hat-nyolc, főleg idősebb em­ber dolgozik rendszeresen? |/ora tavasszal és a tél folyamán sokan mondtak búcsút a falu­nak. A szövetkezet tagjainak jelen­tős része az iparban helyezkedett el. Reggelenként vagy 20—30 fiatal leány, javakorabeli munkás utazik autóbusszal Zoborba, hogy 40 koro­nás napszámért az egyéni szőlőter­melők földjét művelje. Ugyanakkor az EFSZ az épülőfélben levő istálló befejezéséhez sem tud elegendő munkaerőt összpontosítani. A további eszmecserét ezután a helyi nemzeti- bizottság irodájában Mucha Štefan titkár és a falu felelős vezetőinek jelenlétében folytattuk a munkaerőkérdés megoldásáról. A tit­kár váltig hangoztatta, hogy a szö­vetkezetesek zöme a HNB és az EFSZ beleegyezése nélkül, önkénye­sen távozott a faluból. Drozdák Já­nos egyébként jókedélvű, nyugodt és kiegyensúlyozott ember, de sze­me haragosan villant, amikor arról beszélt, hogy a volt napszámosok, cselédek dolgoznak csak a szövetke­zetben. A nagy területekkel belépő kis- és középparasztok zöme — Gyu­ricáék, Serfőzőék és a többiek — pedig a jövedelmezőbb munkahelye­ken kerestek foglalkozást. — Csak egyelőre jövedelmezőbb — igazítja helyre a HNB elnöke, — mert ha idehaza rendet teremtünk, akkor nem nyolc koronát, hanem legalább tizenöt korona előleget fo­lyósíthatunk a tagok ledolgozott munkaegységeire. Ibiinél aprólékosabban beszéltünk ™ a „munkaerőhiányról", annál közelebb kerültünk a dolgok meg­oldásának lényegéhez. A szövetkeze­teseknek kivétel nélkül 15—30 ár szőlőt is meghagytak. Fél hektárnál nagyobb kiterjedésű kertjeikben könnyen értékesíthető és jövedel­mező növényfajtákat termelnek, az idénymunkáknál a fogyasztáshoz szükséges pénzt valahogy csak előte­remtik. Csak természetes, hogy így nem fűlik foguk a közös munkához, hiszen a túlméretezett háztáji gaz­dálkodásra akkor is igényt tarthat­nak, ha nem dolgoznak rendszeresen a közösben. Ez bizony nem a szövet­kezet iránti jó viszonyról tanúskodik. A helyi nemzeti bizottság, mely közvetlenül felelős a mezőgazdasági termelés fokozásáért, és az EFSZ vezetősége nagy mulasztást követett el a termelési terveket tárgyaló köz­gyűlésen, mert nemcsak arról kéllett volna beszélnie, miből mennyit kí­vánnak ez Idén termelni, hanem a termelés megszervezéséről, a mun­kák elvégzésének módszereiről, fel­tételeiről, az alapszabályok betartá­sáról is, tehát a szövetkezet gazda­sági megerősítéséről. Tavaly az állam több mint félmil­lió koronával segítette a szövetke­zetet. Ogy látszik, a falu funkcio­náriusai és a tagok túlnyomó több­sége úgy gondolták, hogy ez idén további juttatásokat kapnak az ál­lamtól, ezért hanyagolták el a közös gazdálkodás megszilárdítását. De nyújthat-e az állam olyan szövetke­zeteknek kedvezményeket, amely nem igyekszik javítani gazdákodását és a termelés fellendítésével az or­szág lakosságának élelmiszerellátá-r sát? A szövetkezet az első negyed­évi felvásárlás feladatait tojásból 68, sertéshúsból 57,3 százalékra teljesí­tette és több mint 5 ezer liter tej­jel maradt adós. lyjost már nincs sok idő a té­• 1 továzásra. Gyorsan kell csele­kedni, hogy a talajba került magból gazdag termés érlelődjön. Azt a né­hány napot, amelyek a növényápolási munkák megkezdésétől elválaszta­nak, mind a HNB tanácsának, mind az 'EFSZ vezetőségének, a falu kom­munistáinak az áldatlan helyzet meg­változtatására kell felhasználniuk. A szövetkezet alapszabályainak kö­vetkezetes érvényesítésével nagy je­lentősége lesz az anyagi ösztönzés­nak, mely — ha helyes elveken ala­pul — többtermelésre serkent és vonzóvá teszi a közös gazdálkodást. Ilyen módon a babindoli szövetkezet kilábolhat a nehézségekből és tel­jesítheti azokat a feladatokat, ame­lyeket jogosan vár tőle az egész ország. Szombath Ambrus ŰJ SZ<*> 5 * 1961. április 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom