Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-26 / 115. szám, szerda

A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY EREDMÉNNYEL JÁR ŠTANGA JÄN kényelmesen elhelyezkedik az ülésen. Amint a lovak észreveszik, hogy gazdájuk helyén van, bíztatás nélkül nekiindulnak s a gumikerekű kocsi csendesen tovagördül. Viszi a takarmányt a telepre. A lovacskák pontosan tudják, hol van az első, a második, illetve a harmadik megálló. Hanem egy pár napja „törik a fejüket", miért húzza meg gazdájuk olyan szigorúan a gyeplőt a telep kapujában. Štanga bácsi megvárja, míg Koreňová Helena pontosan feljegyzi, hány zsák abrakot visz a sertéseknek, a teheneknek és hányat a tyúkoknak, csak azután engedi meg a gyeplőt. Hiába, rend a lelke mindennek. így pontosan ki lehet számítani, menynyibe kerül az előállított áru. De ki hitte volna az alakuláskor, hogy ilyen rövid időn belül idáig fejlődik a szövetkezet. — Nos, János bátyám, hozzálátunk a vetéshez? - kérdezte három évvel ezelőtt Kopček József, a szövetkezeti elnöke Stanga Jántól. — Ha csak rajtam múlik, én megyek, de egymagam mit teszek, ha a többi nem jön? — érvelt az aprótermetű Stanga bácsi. — Nem baj, ahányan leszünk, anynyian vetjük el az őszieket, mert ha nem vetünk, nem is aratunk. A NOVÄKYI SZÖVETKEZET megalakulásakor hasonló beszélgetés folyt az emberek között. Nem mindenki akart részt venni a munkában. A vezetők személyesen agitáltak, hogy elegendő embert szerezzenek a gépekhez. Am amikor a Stanga-féle volt kisparasztok meggyőződtek a gépek előnyéről, jöttek egymás után, s azóta is rendszeresen eljárnak. Hanem a rendszeresség a versenyen keresztül született meg s bizony az első feltétel a pontos munkábajárás volt. Mi tagadás benhe, a kezdet kezdetén más szövetkezet tagságánál is előadódott ilyen eset s mégis oda fejlődtek ezek a szövetkezetesek, hogy egymás figyelmét a többtermelésre hívták fel. Jó példá rá a prerovi mozgalom. Alapot adott a termelés fellendítésére, mert a verseny anyagi érdekeltséggel párosul. Az anyagilag érdekelt versenyző jobban figyeli a munkaeredményeket, nagyobb hozamra törekszik s ezáltal válik a szocialista haza igazi építőjévé. A novákyi szövetkezetesek a prerovi mozgalomban még nem vettek részt, hisz akkor még a kezdetnél tartottak, de rövid időn belül ők is megtalálták az utat a termelés növeléséhez. A szocialista munkaverseny, annak legfejlettebb formája, a szocialista munkabrigád címért indított verseny, valamint a vállalaton belüli önálló elszámolás találtak honra a szövetkezésben. Igen, annak idején jól mondta »z elnök, ha nem vetnek, nem is aratnak és bíztatnia kellett az embereket, hogy termeljenek takarmányt az állomány számára, legyen mit széthordani Štanpa bácsinak. AZÖTA A REND, a fegyelem, az érdeklődés erős gyökeret vert a szövetkezetben. A traktorosoknak nem kell beszélni az agrotechnikai határidők betartásáról. Ha lehetne, megtoldanák a napot, hisz az idejében elvégzett munkáért prémium jár, ami a tavasziaknál közel 3000 koronát tesz ki, illetve tett volna ki, ha az 130 hektár árpával sem késnek másfél napot. A késés 800 koronával csökkentette az előirányzott összeget. No de behozták egy részét a cukorrépa vetésnél, mert ezt határidő előtt vetették el s már azt várják, hogy kisoroljon. A traktorosok büszkék lehetnek tavalyi munkájukra is; főként a betakarításnál mutatták meg szorgalmukat. A veszteség nélküli betakarításnak köszönhetik, hogy most is bőven van takarmány. A traktorosok szocialista munkaversenye a napokban sokat fejlődött. Az agrotechnikai határidők betartása, az üzemanyag megtakarítás mellett a traktorosok komplex brigádokat alakítottak. Egy-egy csoport az elvetéstől a betakarításig vállalja a rábízott növények ápolását. A kukoricán kívül a burgonyát is négyzetesen vetik, hogy olcsóbb legyen a megművelése. Hasonló az igyekezet az állattenyésztésben dolgozók körében is. A BAROMFI-FARMON hófehér tyúkok között egy néni részelt répát szór szét. Szorgalmasan téreget megrakott talicskájával, bár fekete kendője alól kikandikáló ezüstszínű haja magas kort jelez. Vedrická Magdának mondja magát a néni, ő a szolgálatos az esti etetésig, illetve amíg megjön Svítková Pavlina és Cipovová Anna, a 19 éves brigádvezető. - Hogy jól tojnak-e a tyúkok?... Azt gondolhatja, ha az első negyedévben 52 ezer tojás helyett 100 ezret adtunk el! - büszkélkedik Vedrická néni. - Csak még egyszer 40 éves lehetnék! — sóhajtozza. — Elvégzem a munkám, hanem még az idén 10 ezerre akarjuk növelni a tyúkok számát és mennyivel töbTÖBB GYÜMÖLCSÖT Az EFSZ-ek V. kongresszusának határozata külön felhívta a figyelmet a gyümölcstermesztés fontosságára. Köztudomású, hogy a köztársaság gyümölcstermelő kerülete az észak-csehországi kerület, amely öt millió gyümölcsfával rendelkezik. A valóság az, hogy a fák kb. egyharmada terméketlen és a gyümölcstermés négyötöde felel meg a minőségi követelményeknek. •Az észak-csehországi kerületben most kidolgozták a gyümölcstermesztés ötéves tervét a legkorszerűbb agrotechnikai követelményeknek megfelelően. A gyümölcsfák egyharmad részét átoltják, hogy jobb minőségű gyümölcsöt adjanak, s nagyobb gondot fordítanak a kártékony rovarok és a gyom irtására. Fokozatosan kivágják a terméketlen fákat s helyükön kb. 3000 hektár területen 1965-ig új gyümölcsösöket és plantázsokat létesítenek. Az újonnan létesítendő gyümölcsösök területén közép és alacsony törzsű, gazdagon termő válfajokat ültetnek, így hektáronként 800 métermázsa gyümölcstermésre számítanak. Az első kísérleteket a litoméricei mesteriskola birtokán, trágyalével alaposan megtrágyázott két hektáron már megkezdték, a holovousyi gyümölcstermesztő kutatóintézet tapasztalatainak a felhasználásával. Az észak-csehországi kerület az ötéves terv végéig 87 000 tonna gyümölcsöt akar kitermelni, hogy a gyümölcsfogyasztás évenként és személyenként elérje a 100 kg-ot. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a gyümölcstermés és az áru osztályozására. A megközelítőleg azonos feltételek mellett működő sedlói és tŕebušini EFSZ-ek gazdasági eredményeit összehasonlítva megállapították, hogy a sedlőiak 53 vagon gyümölcsért közel egymillió koronát, mlg a szomszédos tŕebušiniek 49 vagon gyümölcsért csupán 520 ezer koronát kaptak. A különbség a megmunkálásnak és a gyümölcs gondatlan osztályozásának a következménye. A két szövetkezet nemrégen egyesült és a sedlói jó tapasztalatok érvényesülni fognak a megnagyobbodott, egyesült szövetkezetben (sz - y) Baráti segítség bet tehetnék fiatalon. Brigádunk vállalta, hogy minden tyúktól 121 tojás évi hozamot ér el és ha megjönnek a csirkék, azokat Is gondjaiba veszi s olyan ellátásában részesíti, hogy októberben már tojjanak. Ez nem lesz nehéz, hisz a tavalyi csirkék nevelésében is így jártunk el. Méq a tyúkok a réoaszeletet kapkodják, Vedrická néni kiszedi a fészkekből a tojást, megszámlálja és feljegyzi egy papírra a többihez. Ma már 874-et szedett össze s még lesz vagy 400. Szép jövedelmet biztosít az 1850 tyúk, hisz a tojás termelése csak 62 fillérbe kerül. Jól teszi a szövetkezet, hoqy 10 ezerre növeli a tyúkok számát. Ez a 26 koronás munkaeaység értékét jövőre még magasabbra emeli. Néqy asszonyból álló csoport tart a sertésólak felé. Két asszony a hízókhoz, kettő a kocákhoz mepy. ők is arra törekszenek, hoqv a munkaeovsép értékét emeljék. A kocáknál dolqozik petrisková Helena, a brigád vezetője. - Nem tapadom, szép az állománv. új ólakba költöztettük, jól tartjuk őket, de meg is van az eredménye — válaszolt észrevételeimre a briaádvezető. — Az idén 12 malacot kellene elválasztani kocánként, de 14 elválasztását vállaltuk, a hizlaldában pedip 62 dekás napi súlyqyarapodást darabonként. Petrisková Helena szívesen elbeszélget. Azok közé tartozik, akik nem állnak meg félúton. Az a véleménye, hogy ha elnyerik a szocialista munkabriqád címet, még naovobb feladatot tűznek maguk elé. Már most ígéri, hogy jövőre 15 malacot választanak el kocánként s ez minden bizonnyal sikerül nekik, mert a jó táplálék mellett a tisztasáqaal is meg lehetnek elégedve a kocák. HÄROM ÉVVEL EZELŐTT a novákyi szövetkezetben gondot okozott a legkisebb munka is. Az első műtrágyát a vezetőségnek kellett hazaszállítani az állomásról. Nemegyszer az elnök, a könyvelő, vagy az aqronómus járt a vetőgép után. S talán ez volt a legmeggyőzőbb agitálás. Mikor a tagság követte példájukat, a további szervezésben is jól jártak el, széles alapokra helyezték a szocialista munkaverseny leqmaqasabb formáját, ami biztosítéka a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésének, mert most ezt tűzték ki célul a novákyiak. Benyus József Segít a szovjet szakirodalom A zvoleni Erdészeti Főiskola épületében konferenciát tartottak a közép-szlovákiai kerület azon erdészeti dolgozói, akik figyelemmel követik a szovjet szakirodalmat. A konferencia részvevői beszámoltak arról, mennyire segít nekik a szovjet szakirodalom feladataik teljesítésében. Pavel Šuran, a žarnovicei Preglejkaüzem dolgozója elmondta, hogy a szovjet szakismeretek alkalmazása már eddig is több százezer korona megtakarítást eredményezett üzemükben. Jó eredményeket értek el a zvoleni Bučina dolgozói is a szovjet szakirodalomból vett' tapasztalatok felhasználásával. Ezek alapján csaknem 400 újítási javaslatot dolgoztak ki, melyek a harmadik ötéves terv folyamán a vlagyimíri-mozgalom keretében megközelítőleg 82 millió korona megtakarítását teszik lehetővé. (CTK) A freiburgi Papíripari Gépgyár szerelői a tišnovi papírgyárban egy 500 tonnás gépet szerelnek. A Német Demokratikus Köztársaságból behozott gép lényegesen meggyorsítja a papír gyártását. A gépet május közepén helyezik próbaüzembe. Képünkön: Antonín Gryl és Georgorius Zacharovpulos a kalanderfej szerelése közben. (E. Bican CTK - felv.) Űj üveggyár épül A kyjovi Uoravia Üveggyárban jártam. Az egyik irodahelyiségben két ember vitatkozott. — Nincs igazad! — mondta az alacsonyabbik, harmincöt év körüli. — A legfontosabb számunkra a nemšovái üzem felépítése ... — Igen, ezt tudom én is! — védekezett a fiatalabb, — csakhogy emellett számos más feladatunk is van, azok is a „legfontosabbak"! — nyomta meg az utolsó szót és elhallgatott, mert észrevette a fülelő „idegent". — Gruška elvtársat, a különleges feladatok osztályának a vezetőjét keresem — szólaltam meg. — Én vagyok — válaszolta az alacsonyabbik s majd a fiatalabb felé fordulva folytatta: — Svoboda elvtárs, majd beszélgetünk még. Addig ülj le. Tudja — ezt már felém intézte, anélkül, hogy kérdeztem volna —, mi ketten gyakran vitatkozunk, illetve cserélünk nézetekét ... — Legalább eredményesen ? — Eddig még mindig— válaszolták egyszerre és összenevettek. — Épp afelől szeretnék érdeklődni — mondtam a bemutatkozás után —, amiről vitáztak, vagyis az épülő nemšovái üveggyárról. Gruška elvtárs szívélyesen válaszolgatott kérdéseimre ... Az új üveggyár építése tavaly ősszel kezdődött. Jelenleg teljes ütemben dolgozna£ a talajt egyengető buldozérok. Ugyanis az építkezés első szakaszában főleg lakásegységeket, irodahelyiségeket, éttermeket és hasonlókat építenek. Rendkívül fontos ez, hogy a termelési objektumok építési munkálatai fennakadás nélkül haladhassanak. Az építés eddigi üteme a harmonogramhoz igazodik. Éppen ez a bizonyítéka annak, hogy az új üveggyárban 1964 első negyedében megindulhat a befőttes üvegek gyártása... Persze, ha egy üzem új üzem építését kezdi el, az első lépéstől kezdve kötelezettségei vannak a leendő üzemmel szemben. A Moravia dolgozóinak pl. legfontosabb kötelességük és feladatuk, hogy NemSová számára szakképzett munkásokat biztosítsanak- Erről már most gondoskodnak, amennyiben megkezdték a szakemberek képzését. Főleg a fiatalok, a tanoncok nevelésére fektetnek nagy súlyt, akik ha megtanulják az üveggyártást a Moráviában, — a nemšovái üzembe kerülnek . . . Nemšován nem lesz újdonság az üveggyár, mert azelőtt is volt egy hasonló üzeme, csakhogy a most épülőhöz viszonyítva jelentéktelen volt. Az új üzem nemcsak nagyságával, hanem abban is eltér az előzőtől, hogy a gyártás egész folyamatát gépesítik. Éppen ez az, ami majd újat jelent Nemšován. — Hozzáfűzöm még az elmondottakhoz — kapcsolódott a beszélgetésünkbe František Svoboda, a beruházási osztály tervezője —, hogy a munkálatok eddigi menete kielégítő s hogy szakembereket az új üzembe Nemšová környékéről igyekszünk képezni. Az automata gépeket a Német Demokratikus Köztársaságtól kapjuk. -kjA választ egy kis vita előzte meg. " Azt kérdeztem a szövetkezet agronómusától és a brigádvezetőtől, hány emberre számíthatnak a növényápolás idején. Mindketten számolni kezdtek. Jó sokáig játszadoztak a ceruzával, mégsem tudtak biztosat mondani. — Pedig sok munkaigényes növényt termelünk. Bővíteni akarjuk az állattenyésztést, mert csak így tudjuk gyorsabban fejleszteni a szövetkezetet — törte meg a csendet Drozdák János, az alacsony termetű, izmos agronómus, aki nyugtalanul vakargatta a fejét és sűrű haját alig birta sapkája alá gyömöszölni. Major Jánps brigádvezető más véleményen veit- Azt fejtegette, hogy bármennyire is szeretnék, mégsem szabad meggondolatlanul cselekedniök, a szövetkezet erejét meghaladó sok ipari növényt vetni, nehogy kapálatlan maradjon, nehogy még decemberben is a betakarítással bíbelődjön a tagság. A szövetkezet ennek ellenére több mint hatvan hektáron kapásnövényeket termeszt. Harminchárom hektáron már szépen kisorolt a cukorrépájuk, csirát eresztett a korai burgonya és a 25 hektáros repcetáblát is már sarabolni kellene. A tavalyi lóhere nem sikerült. Csaknem 100 hektárnak kell a napokban nekiereszteni az ekét, ahová a szövetkezet kukoricát szándékozik vetni, így a kapásnövények területe jóval kétszáz héktár fölé emelkedik, melynek megművelése most komoly gondot okoz a falu vezetőinek. Ki fogja megművelni ezeket a területeket, ha a szövetkezet csakugyan kevés munkaerővel rendelkezik? Babindoli problémák — Részben gépekkel végezzük majd a növények sorközi művelését — mondja a brigádvezető — de hát a kézierőt teljesen mégsem mellőzhetjük. A répa egyelését és a talajlazítás zömét a szövetkezeteseknek kel! elvégezniük. De hogyan, ha most Is csak hat-nyolc, főleg idősebb ember dolgozik rendszeresen? |/ora tavasszal és a tél folyamán sokan mondtak búcsút a falunak. A szövetkezet tagjainak jelentős része az iparban helyezkedett el. Reggelenként vagy 20—30 fiatal leány, javakorabeli munkás utazik autóbusszal Zoborba, hogy 40 koronás napszámért az egyéni szőlőtermelők földjét művelje. Ugyanakkor az EFSZ az épülőfélben levő istálló befejezéséhez sem tud elegendő munkaerőt összpontosítani. A további eszmecserét ezután a helyi nemzeti- bizottság irodájában Mucha Štefan titkár és a falu felelős vezetőinek jelenlétében folytattuk a munkaerőkérdés megoldásáról. A titkár váltig hangoztatta, hogy a szövetkezetesek zöme a HNB és az EFSZ beleegyezése nélkül, önkényesen távozott a faluból. Drozdák János egyébként jókedélvű, nyugodt és kiegyensúlyozott ember, de szeme haragosan villant, amikor arról beszélt, hogy a volt napszámosok, cselédek dolgoznak csak a szövetkezetben. A nagy területekkel belépő kis- és középparasztok zöme — Gyuricáék, Serfőzőék és a többiek — pedig a jövedelmezőbb munkahelyeken kerestek foglalkozást. — Csak egyelőre jövedelmezőbb — igazítja helyre a HNB elnöke, — mert ha idehaza rendet teremtünk, akkor nem nyolc koronát, hanem legalább tizenöt korona előleget folyósíthatunk a tagok ledolgozott munkaegységeire. Ibiinél aprólékosabban beszéltünk ™ a „munkaerőhiányról", annál közelebb kerültünk a dolgok megoldásának lényegéhez. A szövetkezeteseknek kivétel nélkül 15—30 ár szőlőt is meghagytak. Fél hektárnál nagyobb kiterjedésű kertjeikben könnyen értékesíthető és jövedelmező növényfajtákat termelnek, az idénymunkáknál a fogyasztáshoz szükséges pénzt valahogy csak előteremtik. Csak természetes, hogy így nem fűlik foguk a közös munkához, hiszen a túlméretezett háztáji gazdálkodásra akkor is igényt tarthatnak, ha nem dolgoznak rendszeresen a közösben. Ez bizony nem a szövetkezet iránti jó viszonyról tanúskodik. A helyi nemzeti bizottság, mely közvetlenül felelős a mezőgazdasági termelés fokozásáért, és az EFSZ vezetősége nagy mulasztást követett el a termelési terveket tárgyaló közgyűlésen, mert nemcsak arról kéllett volna beszélnie, miből mennyit kívánnak ez Idén termelni, hanem a termelés megszervezéséről, a munkák elvégzésének módszereiről, feltételeiről, az alapszabályok betartásáról is, tehát a szövetkezet gazdasági megerősítéséről. Tavaly az állam több mint félmillió koronával segítette a szövetkezetet. Ogy látszik, a falu funkcionáriusai és a tagok túlnyomó többsége úgy gondolták, hogy ez idén további juttatásokat kapnak az államtól, ezért hanyagolták el a közös gazdálkodás megszilárdítását. De nyújthat-e az állam olyan szövetkezeteknek kedvezményeket, amely nem igyekszik javítani gazdákodását és a termelés fellendítésével az ország lakosságának élelmiszerellátá-r sát? A szövetkezet az első negyedévi felvásárlás feladatait tojásból 68, sertéshúsból 57,3 százalékra teljesítette és több mint 5 ezer liter tejjel maradt adós. lyjost már nincs sok idő a té• 1 továzásra. Gyorsan kell cselekedni, hogy a talajba került magból gazdag termés érlelődjön. Azt a néhány napot, amelyek a növényápolási munkák megkezdésétől elválasztanak, mind a HNB tanácsának, mind az 'EFSZ vezetőségének, a falu kommunistáinak az áldatlan helyzet megváltoztatására kell felhasználniuk. A szövetkezet alapszabályainak következetes érvényesítésével nagy jelentősége lesz az anyagi ösztönzésnak, mely — ha helyes elveken alapul — többtermelésre serkent és vonzóvá teszi a közös gazdálkodást. Ilyen módon a babindoli szövetkezet kilábolhat a nehézségekből és teljesítheti azokat a feladatokat, amelyeket jogosan vár tőle az egész ország. Szombath Ambrus ŰJ SZ<*> 5 * 1961. április 26.