Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-16 / 105. szám, vasárnap

Oldŕich Beran elvtárs építésügyi miniszter beszámolója a CSKP KB 1961. áprilisi plenáris ülésén (Folytatás az 5. oldalról) ' > 1965-ben a munkatermelékenységet .63,7 százalékkal kell növelni 1960­lioz képest. Egyes kerületekben ez a gyarapodás még nagyobb, az észak­morvaországi kerületben például 57,1 százalék. El kell ismernünk, hogy e tekin­tetben építőiparunkban nincs minden a legnagyobb rendben. A második ötéves tervben teljesítettük a mun­katermelékenység fokozásának ter­vét, de ebben nem játszott döntő szerepet a műszaki fejlesztés. Csak egyes építkezéseken értük el a világ legfejlettebb műszaki színvonalát; az orlíki vízierőmű építésén például komplex gépesítéssel és automatizá­lással a betonozómunkák termelé­kenységét 225 százalékkal emelték a slapyi gát építéséhez képest. A CSKP XI. kongresszusán elhang­zott bírálat alapján intézkedéseket tettünk az anyagi és termelési bá­zisok mielőbbi felépítésére, az épí­tőanyagok, vasbetonszerkezetek, elő­regyártott épületelemek gyártásának fokozására. Építőiparunknak elsősor­ban korszerűsítenie kell a jelenlegi építőanyag-gyártó üzemeket, új gyá­rakat kell építenie, amelyek haladó és könnyű építőanyagokat, előgyár­tott épületelemeket és szerelhető részeket állítanak elő habbetonból és könnyű anyagokból Építőiparunk legfontosabb nyers­anyaga a harmadik ötéves tervben is a cement marad. Ennek tudatában cementgyáraink dolgozói az utolsó három évben 252 ezer tonnával tel­jesítették túl a cementgyártás ter­vét. A harmadik ötéves terv a XI. pártkongresszus irányelveihez képest 1 757 000 tonnával több cement gyár­tását irányozza elő. Ezt öt új ce­mentgyár építésével és kilenc meg­lévő üzem korszerűsítésével bizto­sltjuk. Jelenleg Lochkovban cement­gyár, a Banská Bystrica-i cement­gyárban újabb kemence és Ostravá­ban cementőrlő épül. Korszerűsítik a Králűv Dvűr-1, maloméŕicei, Horní Srnie-i és Lietavská Lúčka-i ce­mentgyárakat. A közeljövőben továb­bi üzemek építését, illetve korsze­rűsítését kezdjük meg. Egyidejűleg biztosítjuk a gyártmányok jobb mi­nőségét és nagyobb mennyiségű gyorsankötő cement termelését. A műszaki fejlesztéssel jobb ered­ményeket érhetnénk el, ha emelnők a vezetők és a vezetés munkájának színvonalát és az ellenőrzés haté­konyságát. Nem sikerült az építészet iparosításának legfontosabb tényező­jévé a tudományos kutatást tennünk, ahogy azt a CSKP KB 1955 októberi határozata előírta. A kutatóintéze­tek dolgozói még mindig nem oldják meg komplex módon az építőipar problémáit, nem tettek szert kellő időelőnyre a tervezéshez és az épít­kezési munkákhoz viszonyítva. Elég­telen a kutatóintézetek és a terme­lés kapcsolata. Ennek következtében egyes, már elméletileg megoldott problémákat nem érvényesítenek a gyakorlatban, az építkezéseken. Gyakran a kutatóintézetek csupán kísérleteket hajtanak végre s az il­letékes hivatalok nem segítik elő az új gyártmányok és anyagok so­rozatos gyártását, a haladó techno­lógia bevezetését. Feladatunk, hogy megjavítsuk a kutatóintézetek küldetését, egybe­hangoljuk a tudományos kutatás mun­katervét építőiparunk kívánságaival és szükségleteivel. Valamennyi iparügyi minisztérium ügye Pártunk kongresszusa hangsúlyoza, hogy az építészet iparosítása nem csupán az építőipar ügye, hanem a többi iparágé Is. A gyakorlatban a többi ipari vállalat nem biztosítja számunkra kellő minőségben és vá­lasztékban hagyományos és főleg új gyártmányaikat. Az illetékes minisz­tériumok és vállalataik még nem tel­jesítik megfelelőn a kongresszus ki­tűzte irányelveket. A harmadik ötéves terv a tipizálás és egységesítés jelentős fokozását irányozza elők Egyelőre ez csak a lakásépítés területén tapasztalható, az ipari és mélyépítkezéseken a tí­pustervek alkalmazása még kezdeti stádiumban van. A politikai iroda foglalkozott a helyzettel és jóvá­hagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány tett a típuster­vek alkalmazásával kapcsolatban az építészetben' 1 A CSKP KB az elmúlt év végén szakemberek aktívájának bevonásával felülvizsgálta a helyzetet, s beigazo­lást nyert, hogy a központi hivata­lok, a minisztériumok, kerületi nem­zeti bizottságok, kutató és tervező intézetek nem hajtják végre követ­kezetesen a CSKP KB politikai irodá­jának és köztársaságuk kormányá­nak ez irányú utasításait. Miniszté­riumunk még mindig nem használja ki e téren kibővített hatáskörét, nem gyakorol nyomást az invesztorokra, szállító minisztériumokra, szállító bizottságokra és vállalatokra, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák az építkezéseken a típusterveket. Az építészet gyors ütemű iparosítá­sa és a feladatok nagysága megkö­veteli a káderek szakképzettségé­nek növelését. Az építőipari dolgozók nagyfokú szaktudása és fejlett poli­tikai színvonala biztosítja az új tech­nika, a haladó technológia és munka­szervezés elsajátítását és alkalma­zását. Az építőipari dolgozók jelen­legi szakképzettsége azonban nem felel meg a követelményeknek. A foglalkoztatott munkásoknak csupán 59 százaléka szakmunkás, túlnyomó­részt hagyományos szakmákból: kő­művesek, ácsok, stb. Elvétve talál­hatók csupán az új szakmák képvi­selői, akikre múlhatatlan szükség van az előregyártott épületelemek előállításánál és szerelésénél. Elég­telen a műszaki és gazdasági dolgo­zók szakképzettsége. Mindössze 10 százalékuk végzett főiskolát, 26 szá­zalékuk felsőbbfokú, 21 százalékuk alsőbbfokú szakiskolát. Különösen fontos a mesterek szakképzettségé­nek növelése, hisz elsősorban ők a termelőmunka szervezői. A cseh ke­rületekben a mesterek 30 százaléka, a szlovákiai kerületekben a mesterek 20 százaléka rendelkezik a szüksé­ges képesítéssel. A harmadik ötéves terv során lényegesen növelnünk kell az építőipari dolgozók szakképzettsé­gét. 1965-ig a szakmunkások aránya el kell hogy érje a 78 százalékot, ami azt jelenti, hogy 90 ezer mun­kást üzemi munkaiskolákban látunk el a szükséges képesítéssel, s 70 ezer ipari tanoncot nevelünk. 25 ezer műszaki és gazdasági dolgozó sze­rez magasabb képzettséget és 1965­ig a mesterek 80 százaléka megfelelő képesítéssel bír majd. * * * A harmadik ötéves tervben nagy feladatok várnak az építőiparra. A 322 milliárd korona értékű beruhá­zásokból az épitőmunkák értéke meghaladja a • 207 milliárd koronát. A központilag irányított beruházási építkezések szakaszán 881 fontos építkezést kezdtünk meg és 983-at fejezünk be, a dolgozóknak 482 ezer új lakást adunk át. 24 ezer tante­rem épül fel 950 ezer diák számára, 37 új korházat, számos kulturális és szociális intézményt építünk. Az épí­tőanyagipar termelése is megfelelően nő, 1965-ben 8 750 000 tonna cemen­tet gyártunk, ezzel az egy lakosra eső termelésben megelőzzük Ang­liát, az USA-t, Franciaországot, Olaszországot és más államokat. Je­lentősen csökkentjük az önköltsége­ket is. Az építőipar feladatainak biz­tosításában fontos szerepet játszanak a nemzeti bizottságok, amelyek ha­táskörükben gondoskodnak a beruhá­zási építkezések hatékonyságáról és kulturális színvonaláról. Az Építé­szeti Minisztérium fő feladata az építőipar fő fejlesztési problémái­nak megoldása. Az irányítás fő esz­közét a népgazdaságfejlesztés ter­vében látjuk, amelynek teljesítése elsőrendű feladatunk. Az építőipar dolgozói pártunk ve­zetésével mindent megtesznek, hogy alcsón, jól és határidőre építsék fel az új gyárakat, utakat, lakásokat, s ezzel hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez, népünk életszínvona­lának emeléséhez. A KSZT ÜDVÖZLŐ LEVELE a ciprusi szakszervezethez A guineai egészségügyi miniszter látogatása hazánkban (ČTK) - Dr. Najib Roger Accar, a Guineai Köztársaság egészségügyi minisztere kéthetes csehszlovákiai látogatásának első felében a cseh­szlovák Egészségügyi Minisztérium vezető dolgozóival a két ország egészségügyi dolgozóinak együttmű­ködéséről és a kapcsolatok kibőví­tése lehetőségeinek kérdéséről tár­gyalt. A guineai miniszter felkeres­te a prágai orvosképzőintézet fer­tőző-osztályát és műtőjét. Ezenkí­vül a klinikai és kísérleti sebészet, valamint a népegészségügyi kutató­intézet tevékenységével ismerkedett meg. Dr. N. R. Accar miniszter egyes külkereskedelmi vállalatokba is ellá­togatott, amelyek képviselőivel meg­beszélte a csehszlovák egészségügyi berendezések szállításainak lehető­ségeit Guineába. (ČTK) — A Központi Szakszervezeti Tanács a Ciprusi Munkás Szakszervezet április 16-án kezdődött XII. kongresszusa alkalmából üdvözlő levelet intézett, amely a többi között így szól: A Központi Szakszervezeti Tanács a csehszlovák szakszervezetek és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népe nevében forró üdvözleteit küldi és testvéri szolidaritását fejezi ki a Ciprusi Munkás Szakszervezet XII. kongresszusa alkalmából. Csehszlovákia dolgozói, akik élénken érdeklődnek a ciprusi politikai események iránt, a múlt év augusztusá­ban megelégedéssel fogadták a független ciprusi állam kihirdetéséről szóló hírt. Ciprus nemzetközi helyzetének megszi­lárdítása, további nyugodt, független fej­lődésének biztosítása az államok közötti új kapcsolatok építésére törekvő népünk hő óhaja, A Csehszlovák Nőbizottság elnökségének ülése (ČTK) — Prágában április 14-én ült össze a Csehszlovák Nőbizottság elnök­sége, hogy értékelje az ez idei nemzet­közi demokratikus nőnap lefolyását, amely Prágában 13 európai ország küldötteinek nemzetközi találkozójában érte el tető­fokát. A találkozó sikeréről tanúskor!'-: az a tény, hogy a küldöttek teljes egy­ségben kifejezték azon szilárd akaratukat, miszerint harcolni fognak a nyugat-német militarizmus és revanslzmus ellen, a fegyver- és háborúmentes világért. A Csehszlovák Nőbizottság jókívánatait fejezte ki a szovjet munkásoknak, tech­nikusoknak és tudósoknak a világűr meg­hódításában elért nagy sikereikhez, ame­lyek a- szovjet nép szabad munkájá'i és békés törekvésének eredményét ké­pezik. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front KB jelszavai (Folytatás az 1. oldalról) 25. A csehszlovák néphadsereg és a Belügyminisztérium biztonsági testületeinek tagjai! Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, törhetetlen egységben a dolgozó néppel éberen őrizzétek szocialista ha­zánk békés építő munkáját! 26. A nemzeti bizottságok képviselői és aktivistái! Bővítsétek a kap­csolatokat a dolgozókkal! Mélyítsétek el a nép részvételét a falvak, a városok és az üzemek igazgatásában és irányításában! Szolgáljátok választóitokat s a szocialista állam öntudatos gazdáivá neveljétek őket! 27. Szakszervezeti tágok! Szilárd szolidaritásban a nemzetközi mun­kásmozgalommal köszöntsétek a munka ünnepét, május 1-ét! Dereka­san teljesítsétek a pártunk 40. évfordulója tiszteletére vállalt felajánlá­sokat! Fejlesszétek a dolgozók műveltségét és alkotó kezdeményezé­sét! Mindig a szocializmus építőinek első soraiban haladjatok! 28. Köszöntjük a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget! Fiúk és lányok! Merítsetek a kommunista párt tapasztalataiból és Csehszlovákia kom­munista ifjúsági szövetségének történetéből, hogyan kell harcolni köz­társaságunkban a boldog életért! Tanuljatok meg szocialista módon dolgozni és élni! Pionírok és szikrácskák! Tanuljatok és dolgozzatok szocialista hazánk felvirágoztatása, dicsősége érdekében, a kommu­nizmus érdekében! 29. Csehszlovákiai nők! A fejlett szocialista társadalom építőinek első soraiban álljatok! Gyermekeiteket neveljétek a kommunizmus lelkes építőivé! A világ valamennyi nőjével karöltve előre a haladásért és a békéért! 30. Sportolók és a testnevelés dolgozói! Törekedjetek megszilárdí­tani dolgozóink egészségét, felkészültségét, törekedjetek mesteri sport­teljesítmények elérésére, valóban szocialista szellemű testnevelés létre­hozására! Áldozatkész munkátok záloga a testnevelés és a sport sike­reinek! Használjatok ki minden sportpályát, sportintézményt, tornater­met az ifjúság örömére és egészségére! 31. Éljen a Nemzeti Front, a város és a falu dolgozóinak megbont­hatatlan szövetsége! Erősödjék a munkások szilárd szövetsége a szö­vetkezeti tagokkal, társadalmunk fejlődésének alapja! Éljen a testvéri szocialista nemzetek, a csehek és szlovákok, valamint szocialista köz­társaságunk valamennyi nemzetiségének szilárd egysége! 32. Dicsőség hősi munkásosztályunknak és Csehszlovákia egész dol­gozó népének, amely szilárd egységben építi a fejlett szocialista tár­sadalmat! 33. Virágozzék a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! 34. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, győzelmeink ösztönzője és szervezője! 35. A marxizmus-leninizmus zászlaja, a párt lobogója alatt tovább előre a szocializmus és a kommunizmus győzelmes útján. ÉLETE SZÜNTELEN HARC VOLT Ernst Thälmann születésének 75. évfordulójára „Életemnek és munkámnak csak egy volt és csak egy marad a cél­Ja: képességeimet és tudásomat, ta­pasztalataimat és tetterőmet, egész munkámat, lényemet a német dolgo­zó nép üdvére, a népek tavaszán a német nemzet győzelme, szocia­lista szabadságharca szolgálatába ál­lítom." Ez a mondat fejezi ki a leg­találóbban a nemzetközi kommunista munkásmozgalom nagy alakjának, a német munkásosztály hős fiának és vértanújának, Ernst Thälmannak élet-hitvallását, melyhez mindhalálig következetesen hű maradt. Hetvenöt éves lenne ma a ham­burgi Johann Thälmann kocsmáros fia, ha az egyéniségétől rettegő náci martalócok 1944 nyári éjszakáján, rejtélyes körülmények között nem oltották volna ki életét. Ernst nem lehetett más, mint apja, aki üzletét is feláldozta a szociáldemokrata mozgalom támogatásában. Ifjúmun­kásként vállalt részt abból az el­keseredett, győzelmekkel-bukások­kal folytatódott állandó harcból, melyben a német munkásosztály meg akarta dönteni a Bismarckok, a Hindenburgok, Ebertek, majd Hit­ler uralmát. Ernst éles tekintete azt is látta, hogy a német munká­sok nem győzhetnek addig, amíg Kautskyhoz és Noskéhoz hasonló szociáldemagógok fogják uralni a Szociáldemokrata Pártot. A német munkásosztály fia volt, soha sem tagadta meg önmagát. „Vér vagyok a német munkások véréből és hús a húsukbői" — vallotta. Ugyanakkor kérlelhetetlen szigorral szembefordult a szociálsovinizmus valamennyi mezében feltűnő „vezé­rek", a „független" szociáldemok­raták vezetői ellen, akik később közreműködtek Hitler hatalomra jut­tatásában. Az 1923. évi nagy ham­burgi forradalmi munkásfelkelés ve­zére, a kiváló szakszervezeti funk­cionárius a proletár nemzetköziség fennkölt eszméje mellett tett hitet, amikor Párizsban a francia prole­tariátus előtt kijelentette: „Mi, né­met kommunisták a fasizmus ellen folyó küzdelem előretolt vártáján állunk." A német munkástömegek népsze­rű Teddyje a zajló és viharzó élet­ben járta ki a forradalom iskoláját. Együtt élt összeforrva a néptöme­gekkel, körükben tanulmányozta a forradalmi tennivalókat, de soha sem zárkózott el az elmélettől. Sőt, ép­pen szívós elméleti tanulmányainak, mindenekelőtt Marx, Engels és Lenin müvei mélyreható tanulmányozásá­nak köszönheti, hogy a német pro­letariátus vezérévé tudott emelked­ni, Rosa Luxemburg és Kari Lieb­knecht pártjának elnöke lett 1925­ben. Életének fő vágya a német mun­kásosztály egységének megteremté­se volt. Még forradajmi munkássá­ga elején felismerte a munkássorok szétforgácsoltságának rákfenéjét a forradalmi mozgalomban, viszont tudta, hogy az új típusú pártban nem lehet helye a Noskehoz, Kauts­kyhoz, és a többi gyászszocialistá­hoz hasonló elemeknek. Nemegyszer, különösen nagy történelmi esemé­nyek küszöbén, amikor a munkás­osztálynak össze kellett fognia min­den erejét, felhívással fordult a jobboldali szocialisták, a keresztény­szocialisták szervezeteihez, a szo­ciáldemokrata szakszervezetekhez, alakítsanak egységfrontot a fasizá­lódó burzsoázia összpontosított tá­madásai ellen. Kortársai nyíltnak, közvetlennek, becsületesnek jellemezték személyi­ségét. Ahogy rajongott érte a mun­kásosztály, úgy gyűlölték ellenségei. A nácik elégedetten dörzsölték a kezüket, amikor Goebbels propagan­daügyi miniszter 1933. október 3-án diadalittasan közölte, hogy a Ges­tapo elfogta a párt betiltása után illegalitásba vonult Thälmannt. Ko­rai volt azonban a náci vérebek harci üdvrivalgása. Nem tudták meg­rendezni a kirakatpert. Módszerei­ket akkor már egész Európa ismer­te. A közben lefolytatott Dimitrov­per pedig lerántotta a leplet a vé­reskezű hitlerista bandáról. Nem akarták, hogy ez újra megismétlőd­jék Thälmann esetében. Bármennyi­re is gyűlölték, Thälmann tiszteletet parancsoló személyisége rettegésbe hozta a hatalom urait. Hivatalból ki­rendelt védőjének nyilatkozata is bizonyítja ezt. Dr. Friedrich Roetter, meggyőződéses nemzetiszocialista ügyvéd, akiből a náci szellem sem ölte ki a tisztességet, átlátott Gö­ringék gyilkos szándékán, azon, hogy bírósági komédián túl Thälmann éle­tére _ törnek és leleplezte a készülő gaztettet. így jellemezte Thälmannt: „Thälmann megmaradt egyszerű, be­csületes, öntudatos munkásnak, aki most is szívén viseli a munkások jobb sorsát. Kiegyensúlyozott lélek­kel tűri nehéz sorsát. Hiszem, hogy politikai ellenfelei, ha tehetnék, be­ismernék, hogy Thälmann hősi szel­leme és hűsége önmagához, kivívta tiszteletüket." Ezt írta a náci ügy­véd, s mit írt maga a bebörtönzött: „Folytatom megszabott utamat, ha még oly nehéz is. A mindennapi megaláztatá? szörnyű állapot, de ez a küzdelem az én sorsom." A börtönben is tevékeny volt, bár nagyon vigyáztak rá. Érdekelte őt a munkásosztály sorsa, aggódott, ne­hogy a munkások bedőljenek a hit­leri népámításnak, s vesztükbe ker­gesse őket az őrült náci szellem. Magabiztosan jelentette ki a háború kitörésekor: „Sztálin kitöri Hitler nyakát". A győzelem küszöbén végeztek vele a gyáva gyilkosok. Szellemét azonban nem tudták megölni, azt to­vább ápolják a német kommunisták, akik meg akarják akadályozni, hogy a javíthatatlan német militaristák újra egy világégés okozói legyenek. Thälmann szelleme harcra tanít és int, mert mint mondotta: „Aki ura akar lenni a sorsának, aki korának új utat akar mutatni, aki érzi ma­gában azt a feladatot és hivatást, hogy lelkének lángjával felgyújtsa az emberek lelkét, az szembeszáll a meg nem értés, a tagadás, — igen az ellenség világával. Mert az élet­ben csakis a harcnak van értelme." L. L. JUJ SZÖ 6 * 1961. április 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom