Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-01 / 60. szám, szerda

5£*i? 1960 JAVÁRA I ^ ^ ® ^ * mimiiiiimiiimiimiimiiiiimmiiimiiiiiiiiiimimiin ARRÓL VAN SZÓ, hogy míg 1959-ben igazeató szavai szerint — minden négyzetméteren fekszik valami eldobott tárgy. A vita élénk volt. És tanulságos. Az elvtársak bátran tárták fel a problémákat. Ekkor győződtem meg róla, hogy a tavalyi eredmény a céltudatos munka következménye. Pl. Michal Chatár, nemzetgyűlési képviselő, az asztalosmühely mestere, ezt mondta: A JÓ VÉGZETT MUNKA eredményeképpen tavaly nem volt balesetünk. Ez örvendetes. Igaz, műhelyünkben rendetlenség van. Ennek nem örvendünk és ki is küszöböljük. Még valamit — tette hozzá sietve — olyan kötelezettségvállaláson dolgozunk, ameUyel biztosítani akarjuk a balesetmentes termelést... Spídik Štefan, a hegesztörészleg mestere Is elismerte, hogy műhelyükben rendetlenség van, amin okvetlenül javítani fognak. — Tavaly — mondotta — hat balesetünk, egy évvel előtte négy volt. Ez nemcsak a rendetlenségből eredt, hanem abból is, hogy nem eléggé szilárdak a védőkesztyűk ... A többiek U ebben a szellemben nyilatkoztak. Tudják a hibákat, az orvoslás módszereit is. Ez a legjobb jele annak, hogy az Idén jobb eredményeket érjenek el. És miért ne? A lehetőségek megvannak. Minden azon múlik majd. hogyan fogják tudni az üzem dolgozói az útjukba kerülő akadályokat leküzdeni és bekapcsolódni a baleset elleni harcba. A vitában elhangzottak összegezéseként Belica elvtárs zárószavalt Idézem. — Tavaly a munkabiztonság terén elért eredményeink révén a kerület legjobb üzemel közé kerültünk. Ez nem jelenti azt, hogy az idén, az új munkabiztonsági törvényjavaslat megvitatása és a foganatosított Intézkedések után ne javítsunk a helyzeten. Mindannyiunknak jó példával kell előljárnunk. Nagy feladat hárul ebben a harcban a szocialista munkabrigádok tagjaira. A GYŰLÉS CÉLJA az új munkabiztonsági törvényjavaslat megvitatása volt. Az üzem dolgozói a jót tovább akarják feja Zlaté Moravce! Hűtőszekrénygyárban 56 -szor fordult elő baleset, addig tavaly csak 37-szer. A szakszervezeti üzemi bizottság elnökétől, Kmeť elvtárstól az iránt érdeklődtem, miképpen, milyen munkamódszerek segítségével tudták tavaly csökkenteni a balesetek számát. Nem kaptam egyenes választ. A barna arcú, komoly tekintetű elnök ezt mondta: — Jöjjön velem, elvtárs — s a folyosón haladva folytatta. — öt perc múlva a gazdasági és termelési vezetők részvételével ülést tartunk a munkabiztonság új törvényjavaslatával kapcsolatban. Ott majd szerezhet anyagot... Belica Antonnak, az üzem igazgatójának beszédéből átfogó kép alakult ki előttem az elmúlt két évben a munkabiztonságára és a dolgozók egészségvédelmére fordított gondoskodásról. Erre — bizonyítja a tavalyi eredmény — valóban nagy figyelem összpontosult. Upvanakkor ez is kevésnek bizonyult. Kevésnek, mert bizony a 37 baleset következménye — hogy csak egyet említsek — 614 munkanap-veszteség. Néhány tucat hűtőszekrénnyel kevesebb készült. És ez már valami, ennek a jelenlegi termelési viszonyok között nem igen szabadna előfordulnia. Belica elvtárs valahogy így értékelte a két évet: — A tavalyi eredmény siker az 1959-es évhez mérve, de nem siker azokhoz a munkákhoz mérten, amelyeket a munkabiztonságra fordítottunk ... EZ A MEGÁLLAPÍTÁS nagyon helyes. De hogy tényleg így van, tudnunk kell, mi minden történt az üzemben annak érdekében, hogy lehetőleg minimumra csökkenjen a balesetek száma. Az intézkedések Ismertetése hosszadalmas volna. A szemléltetés kedvéért azonban íme néhány: Évente körülbelül 300 ezer koronát fordít az üzem védőeszközök vásárlására (pl. kesztyű, szemüveg stb.), s jól működtek a munkabiztonsági őrsök Is. De mindennél többet mond az az örvendetes tény, hogy az üzem dolgozói mindinkább a munkabiztonsági előírások betartására törekednek. Sok olyan részleg van az üzemben, ahol tavaly javult a helyzet. Pl. a lakkozó-részlegen 1959ben 13 baleset volt, tavaly csak nény. . t . u*.. „„ , ... A munkahelyeken nagyobb a rend, noha m

eB szebb eredményeket érhessenek el. jetol 27 ezer koronát takarított az asztalosmiihelyben és mögötte — az Kezes József meg. (Š. Petrአ— ČTK — felv.) kulr ÚU7X Híd a szebb élet felé K

özeledett az este. A Keletszlovákiai Kohómű üzemi konyhá— Rájöttünk, hogy az alkohol éppen ezeken a napokon csinálta a \volt a lárma. Kanálcsörgés, beszél• getés keveredett a hangszóró dalájának éttermében szinte fülsiketítő legtöbb bajt. A pihenés óráiban. Mert a fiatalság nem szeret ölbe tett kézzel pihenni. Minket meg azért "val. Aztán egyszerre mintha elvág- fizetnek, hogy szórakozást teremt• i ták' volna a zajt, csend lett. És innen sünk. A lakosság, addig, amíg nem \is, onnan is leintették a tájékozat- találtuk meg a népmüvelés helyes j ' lanokat, akik meg akarták bontani a módját, nemigen karolta fel rendez/ csendet. vényeinket. Mert rendszertelenül ezt Csend legyen! New látja, hogy sem lehet kezdeni. Pl. operával, vagy í próbára mennek a műkedvelők ? Ilyen és hasonló mondatokat leheszimfonikus zenekarral, anélkül, hogy a nézőkkel előbb ne beszélnénk az [tett hallani mindenfelől, A konyhán operáról, hogy előbb el ne mondaIkeresztül egyenként szállingóztak be nánk nekik a tartalmát, meg egyetia szereplők. Ismerős arcokat is lát- mást a zenéjéről. Az esztrádmüso} tam. Štefan Dzesatníkot még Košicé- rok, zenés összeállítások, színművek i ről ismerem, a vállalat igazgatóságán közvetítésével megszerettettük kö\ dolgozik. Vegyész. Esténként idejár zönségünkkel az operát és a klaszpróbára, pedig a városban is találhat szikus művészetek többi ágát is, el) szórakozási lehetőségeket, ennél sok- értük pl., hogy az Ostravai Szimfonii kai kényelmesebbeket. Jozef Jacko kus Zenekar legutóbbi košicei sze' egyszerű fiatal munkás az építkezé- replésekor, amíg a városban csak ? sen. De még nála is fiatalabb Gizella negyedrésznyire telt meg a nézőtér, \

iGažíková, akivel szintén az autóbu- itt a kultúrterem az utolsó helyig j szon találkoztam. A košicei pedagó-' megtelt lelkes nézőkkel. Egyszóval: ; giai iskolába jár. Szülei itt élnek, kívánják már nálunk a kultúrát. tZTfz VktlábT

VE^nLľľT Socialista életünk egyik nagyon | ráSa

&

aA lakos- . lságinak minden rétegéből láthatunk m

t takarékossági mozgalmat is erl embereket a színjátszók között. Ismerős szavakat hallok, ahogy bedekes módon szerettettük meg dolgozóinkkal — mondja az üzemi klub {lépek a kultúrház társalgójába. Hol - már sokszor í. . -A- «»..«* us tartottak eloadast az Állami Taka) is halottam már őket? Négy vagy I hat év távlatából egy kellemes színjházi est emléke elevenedik fel em rékpénztár dolgozói, hogy megnyerjék az itteni lakosokat a takarékoslékezetemben. Már pontosan tudom, f gi mozgalomnak. Kísérleteik sim ň „ ^ u „ „ j- kertelenek maradtak. A száraz eloA CSEHSZLOVÁK KÔOLAJBÄNYÁK malackyi részlegének ez Idén 33 335 tonna naftával kell többet termelnie, mint tavaly. Ennek a szép feladatnak megvalósításán olyan emberek fáradoznak, mint Imrich Vanek szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíM ňačko „Hidak kelet felé" c. darabját Bratislavában láttam. Most a kultúra itteni úttörői próbálják. adásokat senki sem hallgatta végig. Egyszer aztán esztrádműsorral jöttek el hozzánk a takarékpénztárból. furkovič Jármai, az üzemi klub Azt beszéuk> olyan ember is akad

u J titkárával megállok az egyik M mondta, ezután megengedi, szegletben. Figyeljük a próbát. Ho- . . ,. . ' „ " * dorovský Karol, a Košicei AUami ha havonként azt az összeget, amit Színház művésze ezt mondja Gizella e

ddig a kocsmában hagyott, fogják Gaíikovának, a kis pedagóguslány- le a takarékkönyvre. Csak egy kénak: rése volt: hogy ilyen műsorokat ez— Állj! Nézze, édes lelkem, ha ma- után is hozzanak a lakótelepre, mert Pártunk Központi Bizottsága 1953. januárjában behatóan foglalkozott a vasúti szállítás kérdéseivel, s jelentős határozatokat hozott a fogyatékosságok kikii- re

mteni a feltételeket arra, hogy a szöbölésére. A határozat után a vasú

t normális körülmények ; köA vasutasok becsülete . A határozat után a vasutasok munkája lényegesen megjavult, ami kifejezésre jutott a túlsúlyos mozgalom kibontakozásában, a grafikonok jobb teljesítésében, a be- és kirakodás meggyorsulásában és a személyszállítás kulturális színvonalának növelésében. Egyszóval a vasúti szállítás kielégítette népgazdaságunk szükségleteit. Azonban a múlt év második felében rosszabbodott a helyzet. A vasút a népgazdaság követelte igényeket nem elégítette ki teljes egészében s így csökkentette a fejlődés ütemét. Mi okozta ezt a lemaradást? — Ahelyett, hogy a -kétéves jó munka eredményeit megszilárdították s tovább mélyítették volna a vasútnál, elhanyagolták a munkaszervezést, nem emelkedett az irányítás színvonala és a fegyelem is meglazult. Más szóval: a vasút dolgozói nem teljesítették következetesen a Központi Bizottság határozatait. Pártunk Központi Bizottsága ez év januárjában ismételten elemezte a vasútnál előforduló fogyatékosságok okait, s felhívta a vasút dolgozóit ezek maradéktalan kiküszöbölésére. Melyek ezek a hibák és hogyan távolítsuk el őket? — Nem javult kielégítően a munkafegyelem annak ellenére, hogy a pártszervek erre vonatkozóan határozatokat hoztak. Gyakran találkozunk hanyagsággal, a szolgálat könnyelmű teljesítésével s a fegyelem alacsony színvonalával is, ami pedig felelőtlen munkára és végül szerencsétlenségekhez vezet. Az egyik legfontosabb feladat tehát a valóban elvtársias szilárd és öntudatos fegyelem bevezetése, a munka és a kötelesség iránti új viszony kialakítása. Természetesen a szilárd fegyelemről való gondoskodás a kommunisták és a pártszervezetek elsőrendű feladata. A fegyelem nem lehet sem Önkény dolga, sem pedig vita tárgya. Pártunk Központi Bizottsága a vasútnál dolgozó minden kommunistától megköveteli, hogy a munkahelyeken olyan fegyelmet harcoljanak ki, ami kezessége a folyamatos és szerencsétlenségmentes szállításnak. Megrendítik a fegyelmet a fővonalakon felmerülő nehézségek is; jóval túlszárnyalják a munkaidőt, a munkások nagyobb részét túlterhelik. Ez a kérdés is gyors megoldást igényel. Haladéktalanul meg kell te, • 7 "J i'u .• -," -.7—yáia íkénünknn) atnelv 111 l

9" meg aka

r1

a változtatni a faluban, _ ahog

v mondta - különben unatleszteni, a kevesbe jóból pedig okulni vaja, (képünkön), amely 111 szaza- 0 ahövá kihelyezik

> _ a régi né2

e. akarnak, hogy az elkövetkező Időszakban ^kra teljesíti tervet és az ev ele- (j tekét valló embereket, mint ahogy a színpadon is a lelkére akar beszél- N

aM m^ag rejlik ennek az egyni Vargončíknak, a maradi alagút- szer

ü embernek a szavaiban. Ahai építőnek, soha ne szónokoljon így, a népmüvelés helyett az unalom mint ahogyan most beszél. Ezt mi uralja a dolgozók szabad óráit, ott hivatásos színészek álpátosznak ne- a pálinka helyettesíti a nemesebb vezzük. Gondoljon most édesapjára, szórakozásokat. Kulturális dolgozóink Bizonyára beszélt már vele otthon M tanulhatnának szerte az o

r. tnX

n Ä-ľ elekTa ^n. mikor azon ^rengenek, pithatjuk, hogy már mély gyökeret Xszavakat? Gondoljon mindig arra, m"Uen alapokra helyezzék gyarapovert a vasutasok körében. 150 kol- 0 hogyan beszélne ilyen dolgokról az dó üzemeink dolgozóinak kulturális lektlva elnyerte a büszke címet s kb. Xédesanyjával. Próbálja meg, beszéljen életét. 4000 kollektíva versenyez érte. h

gy a színpadon is... A pártalapszervezetek, a kommu- i — Miért éppen ezt a darabot vánisták behatóan foglalkoznak a Köz- \lasztotta az üzemi klub vezetősége? ponti Bizottság határozatával, gyű-* kérdem Jurkoviö elvtársat. léseiken konkrét terveket dolgoznak { _ Nem a vezetöség ]ött ezzel a ki a vasúti szállítást gátló hibák mielőbbi eltávolítására. A párt! irányításával a szak- és ifjúsági szervezetek is azon szorgoskodnak, hogy ö

S

Zek előadásában. Ketten voltak: Sohatékonyan hozzájáruljanak a vasúti szállítás megjavításához. A vezető gazdasági dolgozók műszaki-szervezési intézkedésekkel biztosítják a párt határozatának teljesítését. Meggyőződésünk, hogy a vasutasok, karöltve a szállító vállalatokkal, mindent megtesznek pártunk Központi Bizottsága határozatának következetes teljesítése érdekében, le A košicei Műszaki Múzeum március 1-én Košicén, március 2-án nehézségek, mint amilyenek ebben a Prešovon előadást rendez az új kedarabban felmerülnek. Még itt is let-szlovákiai televíziós adóállomáselég gyakran kísért a maradiság, rôl, az antennák átépítéséről, valamint ott az öreg Vargončík szemé- mint hasonló, a televízió tárgykörélyében. Ügy látom, jó embereket ne- be tartozó időszerű problémákról, vonják a tanulságot az átmeneti o vei az ifjúsági szövetség. Szívvéi- Az előadást vita követi, amelynek nehézségekből, leküzdik az akadá- X lélekkel tanulják a szereplök a szö- keretében az előadók — kiváló szaklyokat s a vasúti szállítás fejleszté- o veget, s végzik napi munkájukat is. emberek — válaszolnak az érdeklősének ügyét - becsületbeli köte- x — A plakátról úgy látom, — dők kérdéseire. Amint értesültünk, lességüknek tekintve - egyre előbb- í mondtam a titkárnak — hogy a Prešovon .2350, Košicén 2150 telere viszik. Q szombatot és a vasárnapot is jól ki- vízióelőfizető várja nagy érdeklődés(ks) vhasználják. sel az előadást. zött, normális munkaidő alatt teljesíthesse a ráháruló feladatokat. Ennek érdekében fel kell tölteni a mozdony- és vonatvezető-kollektlvák és a forgalmi személyzet számát. A vasúti szállítás folyamatossága persze nemcsak a vasutasok ügye. A fokozott fegyelmet — éppen úgy, mint a vasutasoktól — meg kell követelni a szállítóktól is. Ideje lenne már, ha különösen az iparvágányokkal rendelkező szállítóvállalatok tudatosítanák, hogy a vagonokkal való helyes gazdálkodás az állami fegyelem és a szocialista tulajdonhoz való viszony mércéje. Nem tűrhetjük, hogy a vagonokat a szállítók későn rakják ki, hogy a szállítók a vagonok ezreit tartják az iparvágányokon. Teljesen szükségtelen, hogy a vasúti forgalomból naponta mintegy kétezer vagont vonjanak ki csak azért, mert a vállalatok nem biztosítják a gyors be- és kirakodást. Világos tehát, miben segíthetnek a szállítók a vasútnak: azzal nyújthatnak hathatós segítséget, hogy biztosítják az állandó — tehát éjjel nappal, szombaton és vasárnap —. be- és kirakodást. A vasúti szállítás fejlődését gátló fogyatékosságok kiküszöbölése tehát attól függ, milyen kezdeményezésre tudják serkenteni a párt-, szak- és ifjúsági szervezetek a vasút és a szállítóvállalatok dolgozóit. Továbbá attól, hogyan fogják a vezető gazdasági dolgozók felkarolni a dolgozók kezdeményezését és megteremtik-e a feltételeket a kezdeményezések kibontakoztatására. Pártunk Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos határozata megadja az irányelveket: fejleszteni kell a szocialista munkaversenyt, tovább kell mélyíteni a szocialista munkabrigádmozgalmat, s biztosítani kell a túlsúlyos mozgalom nagyobb kibontakozását is. A vasutasok tudják, hogy a túlsúlyos mozgalom gyakorlatilag bevált, hasznos, s kiváló eredményeket hozott. Éppen ezért szükséges, hogy az irányító szervek is nagyobb figyelmet szenteljenek a mozgalom fejlődésének. A szocialista munkabrigádokat illetően is megállay^vwvr^ywywvwwAWrfvwvww A Közlekedési Kutatóintézet dolgozói kétfajta tökéletes és megbízható biztosító berendezést szerkesztettek. Az ún. vonalrendszerü berendezéssel a fő vasútvonalakon közlekedő villamosmozdonyokat látják el, míg a többi vonalakon az ún. pontrendszerű berendezést alkalmazzák. A vasútvonalon elhelyezett mágnesra a mozdonyon elhelyezett sztatikus felvevő reagál, mely optikailag és akusztikailag is figyelmezteti a mozdonyvezetőt a közeledő szemaforra. Ha a mozdonyvezető hat másodpercen belül nem nyomja meg a biztosító berendezés gombját, a mozdony automatikusan megáll. (J. Saroch — ČTK felv.) Jfimolyan gondolják a kohóműben a kulturális forradalom megvalósítását. Egyszerű dolgozók, többnyire fiatalok ösztönzésére olyan műveket tanulnak ezek a lelkes színigondolattal. A színészeink ajánlót- játszók, amelyekből a gyakorlati élet \ták. Valahol, azt hiszem Bratislavá- ezernyi kérdésére is találnak választ, ban látták a művet hivatásos színéták Ján és Szabó Viktor CSISZ-tagok — ők ajánlották, hogy eljátsszák a Hidakat. Azzal érveltek, hogy az éppen nekik való. Itt a kohómű építésénél is gyakran éppen olyanok a Hidat építenek ezzel jövő felé. a boldogabb TÖTH MIHÁLY jftj SZÖ 5 * 1961. március 5.