Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-04 / 63. szám, szombat

Oldjuk meg a burronyatermesztés problémáját a poprádi példa szerint Szlovákiában az 1960-as évben a gyenge burgonyatermés azt idézte elő, hogy a mezőgazdaság teljes termelést tervét nem teliesítettük. A második ötéves terv előbbi éveiben is leginkább éppen a burgonya befolyásolta a tervfeladatok teljesítését. Burgonyából a második ötéves terv éveire átlagban 143 mázsás hektárhozamot terveztünk s mindössze 112,3 mázsás átlagot értünk el. Szlovákiában az—1934—1938-as években burgonyából 105,5 mázsa volt az átlagos hektárhozam Ha a burgonyatermesztés színvonalát összehasonlítjuk például a cukorrépa vagy kukorica termesztésével, (melyek hektárhozama az 1934—38-as évekhez viszonyítva 1960-ban 24,6, illetve 40,9 százalékkal növekedett), megállapíthatjuk, hogy a burgonyatermesztést elhanyagoltuk. Az 1961-es évben Szlovákiában 2 millió 564 ezer tonna burgonya kitermelését tervezzük. Hasonlóképpen az ötéves terv további éveiben is. Ez megköveteli, hogy a burgonyatermesztés színvonalát még ebben az évben mindenáron rendezzük. Hiszen a burgonya egyik legjelentősebb élelmiszerünk, továbbá a keményítő, a szesz, a burgonyapehely nyersanyaga s a hegyvidéken és a burgonyatermesztő körzetekben a sertéstenyésztés lényeges takarmányalapja. A burgonyatermesztö és hegyvidéki körzetekben a burgonya a főnövény, tehát a növénytermesztés döntő láncszemét képezi. Főképp a burgonyaterméstől függ az állattenyésztési termékek termelésének teljesítése. A burgonya jelentőségének e rövid számvetése is elegendő annak tudatosításához, hogy a jövőben ne hunyjunk szemet a burgonyatermesztés fogyatékosságai felett, hanem mielőbb számoljuk fel őket. Milyen okokból gátolják a burgonyatermelés teljesítését? A fő ok az, hogy a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági szakbizottságok szervei nem értékelik kellőképpen a burgonyatermesztés jelentőségét. Sem az állami' gazdaságok, sem a szövetkezetek nem gondoskodnak megfelelően a burgonya termesztéséről. A tervezett vetésterületet egyetlen évben sem vetették be, nagy a rendetlenség az Ultetőgumó biztosítása körül, a magtermesztő parcellákat mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban gyakran épp olyan mostohán kezelik, mint a többi termőterületet. Az ültetésre szánt burgonyát nem raktározzák megfelelően és nem gondozzák rendesen, sőt sok esetben feletetik vagy eladják. Tavasszal aztán fajtára és minőségre való tekintet nélkül Innen-onnan összeszedett burgonyát ültetnek. Egyes burgonyatermesztő körzetekben az EFSZ-ek feladatainak „megkönnyítését" célzó intézkedéssel aránytalanul magas termelési feladatokat rónak az egyénileg gazdálkodókra, ősszel nem végeznek alapos talajmüvelést, nem kielégítően, vagy pedig csak tavasszal trágyázzák a földet a burgonya alá. s az Is gyakori, hogy a szükséges műtrágyát a burgonya rovására egyéb növényeknél használják fel. A kiültetés után sok szövetkezet és állami gazdaság megelégszik az egy-kétszeri kultiválással s aztán a szedésig már rá sem hederít a burgonyára. Mennyire nem értékelik a burgonyát, az a burgonyatermesztés mechanlzálásának fokában, főképp a kultiváclós és betakarítási munkálatok gépesítésének alacsony színvonalában mutatkozik meg. A felsorolt és a még fel nem sorolt fogyatékosságok nagyon időszerűvé teszik a kérdést: Lehetséges-e és tudunk-e a szlovákiai burgonyatermesztésben olyan döntő fordulatot elérni, amilyent a kukorica és a cukorrépa termesztésében már megvalósítottunk? Ha megvizsgáljuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek a cukorrépa, a kukorica és egyéb jelentős növény termelésénél az alapvető követelmények megoldását köszönhetjük, akkor a kérdésre csak azt a határozott választ adhatjuk: Igen, ha az ott szerzett tapasztalatokat a burgonyatermesztésben is következetesen érvényesítjük, semmi sem áll annak útjában, hogy szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunkban magas hektárhozamokat érjünk el és a burgonyatermelés tervezett feladatait hiánytalanul teljesítsük. Kövessük a poprádi példát A siker kulcsa elsősorban a járási pártbizottságok és a járási nemzeti bizottságok kezében van, ők rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, amelyek segítségével a javulást biztosíthatjuk. A felelős funkcionáriusoknak meg kell érteniök, hogy a burgonyatermesztő és hegyvidéki körzetekben a burgonyatermesztés döntő fordulata nélkül a mezőgazdasági termelés többi ágában sem érhetUnk el alapvető változást. A poprádi járás példája világosan bizonyítja, hogy a burgonyatermesztésben egy éven belül is döntő változást lehet elérni és egyúttal azt is, hogy ez mennyire előnyös. Az elmúlt tavaszon Poprádon az SZLKP járási bizottságának irodája elhatározta, hogy közkinccsé teszi a j burgonyatermesztők legjobbjainak, a ' magas hozamok mestereinek tapasz- I IRTA: MICHAL CHUDÍK, az SZNT mezőgazdasági megbízottja talatait. Arról volt szó, hogy a studeneci szövetkezet burgonyatermesztési tapasztalatainak sikeres érvényre juttatásával a tátraaljai EFSZ-ekben és állami gazdaságokban átlag 200 mázsás hektárhozamot érjenek el. Erről a szándékról a pártbizottság,, irodája a Velká Lomnicai Magnernesítő Állomás legjobb szakembereivel, valamint több gyakorlati szakemberrel tárgyalt. A vállalást a járási pártkonferencia megtárgyalta és jóváhagyta. Az újonnan megválasztott járási pártbizottság irodája a szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozóinak megsegítésére egy 15-tagú aktívát létesített, amely azt a feladatot kapta, hogy a helyi pártbizottságokkal, a helyi nemzeti bizottságokkal és a szövetkezetek vezetőivel tárgyalja meg, miként lehet biztosítani a 200 mázsás átlagos hektárhozamot a burgonyából. A járási pártbizottság irodája a tömegpolitikai munka fő láncszemének azt a feladatot tekintette, hogy ezek után a szövetkezetek és az állami gazdaságok egyes növénytermesztő munkacsonort jai részletesen megismerkedjenek a kötelezettségvállalással. E módszer hatékonyságáról a Veľká Lomnicai Magnemesítő Állomás igazgatója. Hlaváč mérnök a következőket mondotta: „Örömmel kellett megállapítanunk, hogy az „Egy he ktárról 200 mázsa burgonyát" mozgalom nemcsak az EFSZ-ek és állami gazdaságok dolgozóinak körében talált nagy megértésre, hanem a poprádi járás va'amennyl dolgozóját mozgósította. A nemesítő állomás dolgozóinak tapasztalatai szerint, akik az egész akció sikerét szakszempontból biztosították, az új Ismeretek gyakorlatba való bevezetésének ezt az új módszerét nagyon sikeresnek mondhatjuk. Az akció keretében megmutatkozott, hogy az előadások, az újságok és a könyvek Ilyen esetekben gyakran hatástalanok maradnak, a földművesek nem vesznek róluk tudomást. El kell Ismerni, hogy a szövetkezeteseknek közvetlenül a helyszínén átadott szaktanács ezeknél többszörösen hatékonyabb. A szövetkezetesek részéről nagy volt az érdeklődés, a megértés, a pártbizottság irodájának aktivistáit minden szövetkezetben szívesen fogadták. Ezek a tények, valamint a 200 mázsát egy-egy hektárról mozgalom sikerei bizonyítják, hogy az új ismereteket ilyen 'módszerrel mily hatásosan vihetjük át a gyakorlatba." A következetesség kifizetődik A járási pártbizottság aktivistái minden munkacsoporttal alaposan megismertették a talajelőkészítést és az ültetőanyag előkészítésének módszerét, a trágyázási és talajjavítási munkákat, a burgonyaültetés agrotechnikai határideje betartásának szükségességét stb. Harcolniok kellett az ellen a káros szokás ellen is, hogy az ültető burgonyát elvagdalják. Kísérleti parcellát is létesítettek az elvagdalt és egészben ültetett burgonyából, hogy ősszel konkrét példán bizonyíthassák az ültető burgonya elvagdalásának károsságát. Sok EFSZ-ben nehézségeket okozott a burgonyaültetés agrotechnikai határidejének betartása, mivel sok helyen még az elavult kistermelői módszerekkel ültetik és gondozzák a burgonyát. Gátolta az agrotechnikai határidő betartását a tavaszi trágyázás és az is, hogy a burgonyát több helyen még eke után vetették. Mennyire nem előnyös e kistermelői módszerek alkalmazása, az a kísérleti összehasonlításnál teljes mértékben megmutatkozott. Az aktivistáknak a mechanizációra is nagy gondot kellett fordítaniuk, gyakran nekik kellett a gépállomásról elhozatniok a burgonyaültető gépet, a traktorra szerelhető kapálógépet, a láncboronát stb. A járási pártbizottság Irodája rendszeresen irányította a mozgalmat s az egyes szövetkezetekben és állami gazdaságokban előadódó helyzetek szerint operatív intézkedéseket foganatosított. Az akció különösen a növénytermesztési csoportok tagjaiban váltott ki lelkesedést és büszkeséget, mert a 200 mázsát egy hektárról akcióba benevezett területek valóban rekordtermést ígértek. Még a legtapasztaltabb burgonyatermelők is azt állították, hogy olyan dús növényzetű burgonyát még nem láttak. Ismert dolog, hogy az 1960-as évben a csapadék nagyon kedvezőtlen, sőt sok helyen katasztrofális volt a burgonyára. A júliusi és augusztusi csapadék károsságát főképp akkor tudjuk lemérni, ha összehasonlítjuk az 1956-os év hasonló időszakával, amikor a poprádi járásban normális mennyiségű csapadék hullt. Év május június július augusztus mm mm mm mm 1956 44,2 997, 80,4 33,8 1960 52,7 93,8 192,8 160,4 Ilyen kiadós esőzés a tátraalji körzetben is csak egyszer van ötven esztendőben. A burgonya levélzetét erősen tönkretette, néhol egészen megsemmisítette a sok eső. E csapadékbőség ellenére a poprádi járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a 200 mázsás akció keretén belül kiváló eredmények születtek: Mezőgazdasági üzem EFSZ Huncovce ÁG Veľká Lomnica EFSZ Slovenská Ves EFSZ Spišská Sobota EFSZ Spišská Belá EFSZ Ľubica EFSZ Kežmarok EFSZ Mlynčeky FESZ Spišská Belá ÄG Veľká Lomnica EFSZ Tvarožná Terület Fajta Hektárhozam ha-ban Fajta mázsában 4,5 Ackersegen 350 2 Tatranka 256 9 Ackersegen 252 4,2 Ackersegen 210 7 Ackersegen 240 15 Ackersegen 231' 9 Krásava 230 5 Ackersegen 230 12 Krásava 225 13 Ackersegen 220 5 Ackersegen 220 Ezek az eredmények a járási pártbizottság konferenciája és a poprádi járás szövetkezeti dolgozói szocialista kötelezettségvállalásának reális voltát és helyességét bizonyítják. Ha nincs az a jelentős vízkár, amely 1163 hektáron megkárosította vagy teljesen tönkretette a burgonyát, a jelentős mozgalom sikere még kifejezőbb lehetett volna. Az élőszó a leghatékonyabb módszer A poprádi „200 mázsa burgonyát egy hektárról" mozgalom tapasztalatai, a pártmunkások, tudományos dolgozók és szakemberek közvetlen kapcsolata a termelőkkel beszédes bizonyítékai annak, hogyan kell megszervezni a burgonyatermesztés problémájának megoldását Szlovákiában. Nem lehet ölhetett kézzel a természettől várni az áldást, hanem az elavult, káros módszerek eltávolításával és a burgonyatermelés nagyüzemi módszereinek érvényesítésével kell harcolni e fontos népgazdasági probléma megoldásáért. A burgonyatermesztő és hegyvidéki körzetek ideális feltételeit teljesen kihasználni a burgonyatermesztésre, — ez az egyik legfontosabb útja annak, hogy a mezőgazdasági dolgozók jövedelme jelentősen és gyorsan növekedjék. Még sok EFSZ-nek nincs elegendő ültető burgonyája. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ebben az évben az ültető burgonya vásárlási lehetősége nagyon csekély. Éppen ezért a legnagyobb mértékben fel kell használni a saját forrásokat és a helyi lehetőségeket. Főképp a közép-szlovákiai és kelet-szlovákiai kerületben kell elérnünk: ültessenek minden szövetkezetben annyi burgonyát, hogy az mind az árutermelést, mind az ültető burgonya szükségletet a jövő évre száz százalékban biztosítsa és hogy takarmányozási célokra is minél több maradjon a szövetkezetnek. Végső esetben a hiányzó ültető burgonyát a takarmányburgonyából is pótolni lehet és a jövőre vontakozőlag — ha azt a helyi feltételek lehetővé teszik — takarmányozási célra vetett cukorrépával kell kiegészíteni a hiányzó burgonyamennyiséget. A poprádi járás példája szerint fel kell számolni a burgonya jelentőségével szemben tanúsított helytelen állásfoglalást és valamennyi burgonyatermesztő körzetben, mindenütt, ahol csak burgonyát termelnek, konkrét politikai és szervező munkával keresni kell az utat, a döntő harc útját ahhoz, hogy e jelentős növény termelési tervét már az ötéves terv első esztendejében teljesítsük és túlszárnyaljuk. A traktorosok tavaszi gondjai Í

tt a tavasz visszavonhatatlanul. Valamikor a meleget váró szegény zselléreit és cselédek gyermekei örültek talán a legjobban a tavasznak. - Már ilyenkor nem kellett a csizmát koptatniuk, mezítláb is kimehettek az utcára - emlékezik a múltra Ián Radosii, ki-kitekintve a vonat ablakán. A kerület „fővárosában" járt. — Bácsikám, ne menjen már annyira vissza a múltba — szakítja félbe az öreg mondójákát egy szembenülő fiatalember. - Tudja, mit jelent ma nekünk a tavasz? ... Sürgősen hozzá kell fogni a mezei munkákhoz, hogy őszre legyen elegendő kenyér, szalonna, bor, tej, meg miegymás. A Zvolen felé haladó vonaton megindult a beszélgetés, amelybe lassan bekapcsolódik mindenki. Meghányják-vetik a tavaszi munkák előkészületeit. — Mondjuk meg őszintén, hogy igazuk volt az értekezleten azoknak, akik jzt állították, hogy a tözép- szlovákiai kerület szövetkezeteiben a mezőgazdasági gépeket nem javítottak meg időre. Bár itt a szántás ideje, a járások javarészében még a traktorok sem állnak készen az indulásra. Miért van ez így ? Miért kell bennünket erre minden évben nógatni? Halljátok, ez nagyon rossz szokás! - Nézd csak Pista, másképpen menne minden, ha elegendő pótalkatrész lenne. Emlékszel, mit mondott Kryšica elvtárs a Turiianské Teplice-i gépállomásról? Januárban bejárták az egész köztársaságot, annak rendié s módja szerint elköltöttek hatezer koronát és még sincs elegendő alkatrész. - Hát jó, de azt te is érzed Béla, hogy az alkatrészhiány nem minden. Kétségkívül nem ártana, ha valamennyi szövetkezetben lenne javítóműhely ..., de csak az apróbb javításokra. Mert mire való a gépállomás ? De most én emlékeztetné-' lek Erico mérnök szavaira... - ... tudom, azt akarod mondani, hogy a múlt héten csak négy traktort javítottak meg a Považská Bystrica-i gépállomáson. - Többen is lehetett volna olyan nagy járásban, ha nem huszonkét szövetkezet fordul hozzájuk javításokkal - veti oda röviden egy másik traktoros. - Persze, hogy lehetett volna, de ők „saját rezsiben" akarják elvégezni a javításokat, esetleg a védnökségi üzemek támogatásával. Attól tartok azonban, hogy az utolsó pillanatban ott sem lesz elegendő alkatrész s akkor ...? Most már szót kér az ötödik útitárs is. - Ez mind igaz, de van ezeknél nagyobb baj is. Ugyebár, mi valamenynyien önként hagytuk el a gépállomást és mentünk a szövetkezetek segítségére. Kérdezem, törődik most velünk valaki? Még a gépekkel sem nagyon. Ha ősszel a mezőn hagyjuk egyikét-másikát, megtörténik, hogy ott találjuk még tavasszal is. Nem gondoltátok, hogy célszerűbb lenne tutóbuszsoförnek menni ? - Ne bolondozz Palikám Ss ne légy annyira borúlátó. Másképp lesz minden nálunk is. a mezőgazdaságban. Csak idö kérdése. Az ötéves terv folyamán kerületünk több mint tízezer új traktort kap. Tudod mit jelent ez? Azt, hogy több min tízezer új traktorosra is szükség lesz. A teljes gépesítés idején pedig 'már nálunk is minden száz hektárra húsz traktoros jut. Más szóval: minden ötödik szövetkezetes traktoros lesz. - Akárhogy is lesz a jövőben, mi most a jelenre gondoljunk. A lučeneci járásban hétezer, a Rimavská Sobota-iban közel négyezer hektár maradt felszántatlanul az ősszel. Ha pedig ezt olvassa egy traktoros, várhatja ölhetett kézzel a tavaszt? - Segíteni 'kell. De ne csak a gépállomások, hanem a szomszédos szövetkezetek is nyújtsanak segítő kezet a lemaradt szövetkezeteknek. - Zvolen következik figyelmeztet a kalauz. Milyen gyorsan halad az idő! Az „öregúr" is feláll, leakasztja kabátját és búcsúzik ... - Fiúk, tudom, hogy sok a gondotok, de azért higgyétek el, örömmel kicserélném veletek a gondjaimat, csak ,.. fiatalabb lennék. Hej, ha valamikor mi is így törődhettünk volna a földdel. Sajna, én mindig csak „földnélküli jános" voltam .. BERKES JÓZSEF FELTÁRTÁK A TARTALÉKOKAT „Teljesítsük az ötéves terv feladatait négy év alatt" — e jelszót leghelyesebben a p 1 o s k é i kommunisták és szövetkezeti tagok értették meg, akik feltártak minden idáig ki nem használt tartalékot s a košicei járásban a legértékesebb vállalással léptek elő: az ötéves tervben előirányzott árutermelés feladatait minden termékben négy év alatt teljesítik! Ezt a nagy mozgalmat nemcsak a csoportok felajánlásai támasztják alá, hanem az egyéneké is. Az anya'kocák gondozói következetesebb munkával, jobb neveléssel és etetéssel minden kocától 17 malacot választanak el. Hasonlóan a fejőnők is: Katuščák Mária, Dziaková Mária, Timurová, Pálfy és Stefanová minden erejükből úgy fognak dolgozni, hogy a felajánlás ne maradjon csak papíron. A szövetkezet állatgondozói ezenkívül a teheneknél bevezetik a csoportos etetést és a nagyobb hozamú teheneknél áttérnek az egyedi etetésre. A csoportok között máris kibontakozóban van a szocialista munkaverseny, mely a célok elérését elősegíti. A munkafegyelem megjavítása érdekében, valamint azért, hogy több munkarejük legyen, a Ijépek segítségével már ebben az évben közösen művelik a háztáji földeket. Földet csak annak adnak, aki az egész éven át a szövetkezetben kíván dolgozni. De nem feledkeznek meg a tagság, valamint a vezetők politikai és szakmai képzettségének növeléséről sem. Ez idő szerint a tagok szorgalmasan látogatják a szövetkezeti munkaiskolát, amely tanulási forma nagy kihatással lesz a gazdasági eredményekre. Iván Sándor A BEROUNI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN nyolc fejő elhatározta, hogy a tejhozam növelése érdekében nagyobb odaadással gondozza a rábízott teheneket. A fejők a takarmányozás mellett a munkaszervezést is javították s így napi 10,5 literes hozamot sikerült elérniök tehenenként. A CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére a kollektíva vállalta, hogy a tervezettnél az idén 30 000 liter tejjel többet adnak el a közellátásnak. (K. Mewald - ČTK - felvétele) Ü.T SZÖ 5 * 196

1 márcijs 4.