Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-31 / 90. szám, péntek

// SZÉP KIS KEREK ERDO avagy: nem való minden a szemétdombra s Tavaszi nagytakarítás... Szemétdombra kerülnek a hasznavehetet- nap alatt 450 ezer kiló vashulladékot = len dolgok. Így van az rendjén addig, amíg azok a dolgok valóban gyűjtöttek össze. Szép eredményeket E hasznavehetetlenek.'Üvegek, rongyok, vasdarabok, papír, csont, állat- értek el a bratislavai iskolák. Pél­E bőrök — satöbbi. Elhasznált, értéktelen tárgyak... Valóban azok, ha a dául a Jelenia utcai kilencéves iskola E szemétdombra, jutnak. Ám mihelyt a hulladékgyűjtő vállalatok gyűjtő- növendékei 14 ezer kiló ócskavasat és 400 kiló színesfémet gyűjtöttek ösz­következö adat is szemlélteti: egy pár kesztyűőrt külföldön 5 kiló déli gyümölcsöt kapunk. Egyszóval a kecskebörnek sincs helye a szemétdombon. E helyeire kerülnek Megmaradt egy kerek erdő Ez a bratislavai kerület hulladék­gyűjtő vállalatainak az érdeme. Tíz év alatt csak ebben a kerületben egymillió százötvenötezer tonna papirt gyűjtöttek össze. Hogy mit jelent ez a népgazdaság számára? Nem keve­sebbet, mint kilenc millió kétszázöt­venezer szál fát. Bezzeg szép kis ke­rek erdő már ez... De lássuk az érem másik oldalát is. Papíriparunk számára értékes nyersanyagot nyer­tünk, sőt külföldre is szállítunk hul­ladékpapirt, ami pedig még értéke­sebb, mert devizát jelent. Csont, üveg — értékes nyers­anyag Csont... Sok kerül belőle a sze­métdombra, pedig milyen kár! Mek­kora hasznot jelent ez a „szemét", — azt a hulladékgyűjtő vállalat szá­mokban fejezi ki. Tíz év alatt 220.300 tonna csontott gyűjtöttek össze. Vegyiüzemeink ebből 44 ezer toiv na szappant, 22 ezer tonna mű­trágyát, 80 ezer tonna takarmányt és 33 ezer tonna enyvet gyártottak. Ennek nagyobb részét külföldre szál­lítjuk, ami ismét devizát jelent. Az­előtt a külföldre szorultunk, ma ha­zai nyersanyaggal látjuk el feldol­gozó iparunkat. Egyszóval — a csont sem a szemétdombra való. S nem való oda az üvegtörmelék sem. Az eddig összegyűjtött üveg nép­gazdaságunk számára több mint há­rom és félmillió korona értékű anyagmegtakarítást jelent. A kecskebőr nagydíjat nyert A kecskehúst nem mindenki sze­reti — ám kivétel nélkül mindenki szereti a jó és szép kesztyűt. S kesz­tyűiparunk nyersanyaga többek kö­zött — a kecskebőr. Ebből készülnek a különféle színű női és férfi kesz­tyűk. Nemcsak itthon, hanem a kül­földön is híre van a Made in Cze­choslovakia gyártmánynak. A brüsz­szeli világkiállításon is nagydíjat nyertek. Egy kecskegida szakszerűen gon­dozott. bőréből másfél pár kesztyűt lehet készíteni. S hogy milyen ér­ték számunkra a kecskebőr, azt a sze. Ócskavasért — új gépek Mi az értékesebb: a lúdtoll vagy a plzeňi sör? Falvainkon — házaknál és szövet­kezetekben — van lúdtoll bőven. Gyakran azonban nem értékesítik. Pedig nagy szükség van rá s nem­csak a hazai piacon, hanem a kül­földin is. Ismert tény, hogy külföl­dön a csehszlovák lúdtollat tartják a legjobbnak. Ennek megfelelően az érdeklődés is óriási. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy a kül­Ezzel a jelszóval kezdődött egy hasznos akció a nyugat-szlovákiai kerületben. Az akció lényege: föld­művesszövetkezeteinkben igen sok el­használt gép, eke stb., hányódik, rozsdásodik. De miért egye a rozs­da. amikor a kohókban olyan nagy­szükség van az ócskavasra? Az ócs­kavasnak a gyűjtőhelyeken a helye, onnan aztán megtalálja az utat a kohókon, gépgyárakon keresztül — mint új gép — ismét a szövetkeze­tekbe. A versenyben azok a szövet­földre szállított lúdtoll értéke ma- kezetek győznek, melyek 100 hek­gasabb, mint a világhírű plzeňi söré! tárra a legtöbb ócskavasat adják a .. - . ........ . hulladékavüjtő vállalatnak. A verseny Megertest a közömbösség helyett július 15-ig tart. A főnyeremény? A tíz legjobb szövetkezetet 20 ezer ko­A hulladékgyűjtő vállalat 37 féle rona értékű mezőgazdasági gépekkel hulladékanyagot gyűjt. Ebből a har- jutalmazzák meg. minehét fajtából ebben az évben 410 A ver senv eddig már a kerület 250 ezer tonnát kell összegyűjtenie. Kü- H t, t , ň] t , . lönféle állatbörből például 568 ezer szovetkezetét>e n tMialt: viss:diangrií. darabot. Am a különféle hulladékok Az eIso hon aP alatt 200 ezer kl!o közül legfontosabb az ócskavas. A, ócskavasat gyűjtöttek össze. Iga­fémmel való gazdálkodással kapcso­latos párthatározatból a vállalatokra is nagy feladatok hárulnak. Ebben az évben 20 ezer tonna ócskavasat és 480 tonna színesfémet kell össze­gyűjteniök. A hulladékok gyűjtése nem olyan egyszerű. A lakosság megkönnyítheti a vállalat munkáját. Ennek módja a megértés és szoros együttműködés ... A legszorgalmasabbak Ezek bizony az iskolások ... Több akció szorgalmazza a gyűjtést. Az egyik ilyen: „A gyűjtésért — televí­ziós készülék" jelszóval folyik. Szlo­vákiában eddig 735 iskola kapcsoló­dott ebbe az akcióba. Az iskolások már nagyon sok tonna papírt és rongyot gyűjtöttek össze. Ez év el­ső két hónapjában az ócskavas gyűj­tésére féktetik a fö súlyt. A nyu­gat-szlovákiai kerületben e két hő­zán ... követésre méltó ez az akció a többi kerületekben is! Azoknak, akik az értékes hulla­dékanyagokat a szemétdombra dob­ják s nem hajlandók elfáradni a gyűjtőhelyekre — csak ennyit: Le het, hogy azért — a tizenöt fillé­rért, amit egy kiló csontért, vagy azért a huszonöt fillérért, amit egy kiló újságpapírért kapnak valóban — nem érdemes fáradozni a szemét­dombnál tovább. Azonban többről van szó! Annak a tizenötfilléres érték­nek a megbecsüléséről — a köteles­ség — és öntudatról van szó! KEREKES ISTVÁN iiiiimiimiiiiiiimiiimimimiiimuiiimi ZÔJ szó ws A nagy évforduló tiszteletére A hurbanovói gépállomás technikai ta- haladó módszerek bevezetésénél tökélete nácsadó szolgálatának nagy része van ab- sebb munkát végeznek: ban, hogy a járás szövetkezeteinek je- tovább szélesítik a tanácsadó szolgs lentös többsége négy év alatt akarja tel- latot a gépek és mechanizációs berendf jesíteni a harmadik ötéves terv íelada- zések jobb kihasználásával és az üzen­tait. A Hegedűs elvtárs vezette kollektíva anyag célszerű fogyasztásával kapcsolai hatékonyan segíti a szövetkezeteseket. ban; Pártunk 40. évfordulójának tiszteletére nagy súlyt helyeznek a kukorú a kollektíva tagjai elhatározták, hogy komplex gépi megművelésére és a ke. versenyezni fognak a szocialista munka- menete s , 'o™". 1" "írni, .. .. . , ... _ . .,,,., s mindezekkel párhuzamosan politik bngad cím elnyereseert. Ezért vallaltak, és szakmai tud ásuk állandó bővítésére . hogy: csoportjuk közösségi szellemének továb mind a növénytermesztésben, mind az elmélyítésére fognak törekedni, állattenyésztésben az ä j technológia, * Milan Boďa, Ba Célszerű talajjavítás A Turňanská Nová Ves-i szövetkezet vezetősége is komolyan foglalkozik az ötéves terv feladatainak megvalósításá­val. Legfontosabbnak a talajjavítást tart­ják. Elhatározták, hogy még ebben az Sikeres fellépés A košicei tanítók énekkara i napokban a rožňavai járás Betliar községében lé­pett fel. A zsúfolt kultúrház tapssal ju­talmazta az énekkar sikeres szereplését, évben 46 hektár gyengén termő rétet fe' szántanak, 51 hektárnyi területről pedi önsegéllyel elvezetik a vizet. Ezzel a k< intézkedéssel elérik, hogy mezőgazdasái földterületükön évenként átlag 10 százs lékkai növelik majd a termelést. A szántóterület bővítése azt is leheti vé teszi, hogy már 1961-ben szántótert létük 35 %-án termeljenek takarmányc kat. Megteremtik tehát a saját takai mányalapot. Gondoskodnak arról is, hogy Košic és a Keletszlovákiai Kohómű dolgozóina melyet Vojtech Adamec, a Csehszlovák miaé l friss zöldség jusson. Az ide •J J a tavnh'1 fí hűVt íSrír, In HnH-árra hnuiti Rádió košicei karmestere vezényelt. Az énekkarnak az év elejétől ez vojt a hete­dik fellépése. Most újabb vendégszerep­lésre készül. Mató Pál, Nižná Hutka Öreg kommunisták a katonák között Krumpolec elvtárs alakulatában e na­pokban beszélgetést rendeztek Sedlák és Tondl öreg kommunistákkal. A két idős elvtárs érdekes beszélgetés keretében is­mertette a párt harcainak történetét, be­számoltak életükről, munkájukról. Sedlák elvtárs nemcsak a CSKP-nak volt tagja, haném az oroszországi bolse­vik pártnak is, közvetlenül részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom har­caiban, szolgált a Vörös Hadseregben, ahol később népbiztosi tisztséget töltött be, úgyhogy néhány ízben látta Lenin elvtársat és beszédeit is hallotta. Tondl elvtárs a brnói kerület legismer­tebb forradalmárainak egyike. A kommu­nista Internacionálé üléséről beszélt a katonáknak, amelyen mint küldött maga is részt vett. A beszélgetés befejező ré­szében az elvtársak válaszoltak a hozzá­juk intézett kérdésekre. A katonáknak nagy örömet jelentett az idős elvtársak látogatása és gazdag tapasztalataik. Ján Kolaja, katona a tavalyi 5 hektárról 15 hektárra bővíti ki a zöldségtermesztést. Iván Sándor, Košic Hogy az elsők közt legyeilei A Hrnčiarske Zalužany-i szövetkí zet a Rimavská Sobota-i járás leg jobbjai közé tartozik. A tervezett ter melési eredményeket a múlt évben : elérte, sőt túlszárnyalta. Hús- és te; termelése is megfelelt az előirányzat nak. Csupán tojásból maradt adósa ál lamunknak, mégpedig 25 000 darc.bb£ Ennek a hiányosságnak a kiküszöbé lésével a helyi pártszervezet évzát taggyűlése is foglalkozott. Arra a kc vetkeztetésre jutottak, hogy a szc vetkezet vezetőségének gyors intézke déseket kell tennie a tojásbeadás te) jesítése érdekében. Az EFSZ versenyt hirdetett, mely< július 1-én értékelnek ki. A versen győztesei, akik a legtöbb tojással já rulnak hozzá a beadáshoz, értékes dí jakat kapnak. A szövetkezet tagjai el határozták, hogy a jövőben minder megtesznek annak érdekében, hog idejében eleget tegyenek államun iránti kötelezettségüknek, hogy a to jástermelésben se kullogjanak hátú hanem mindenben az elsők közt le gyének. Štefan Kováč, Rimavská Sobot Készülnek a braói árumintává sárra (ČTK) - A kelet-szlovákiai kerü­let üzemei közül a košicei gépgyár, a prešovi Kŕížik-Dukia Üzem, a krompachyi Szlovákiai Elektrotech­nikai Művek, a Medzilaborcei Trans­porta, a štósi Sandrik és a sninai Vihorlat-üzem állítja ki gyártmányait a brnói III. nemzetközi árumintavá­sáron. A košicei Keletszlovákiai Gépgyár, mely az előző években túlnyomó részt zúzókalapácsokat állított ki Brnóban, ez idén először mutat be vegyipari berendezéseket. A sninai Vihorlat-üzem, mely ez idén ünnepli fennállásának 10. év­fordulóját, különleges sajtológépeket mutat be a brnói árumintavásáron. Az üzem több mint 20 országba szállít ilyen gépeket. J árom Zenné utcáit, is­merkedem a faluval, az emberekkel. A befejezéshez közeledő, modern iskola mesz­sziről integető, piros téglái szinte vonzottak, csalogattak, hogy menjek közelebb hoz­zájuk. Miközben nézegettem az épületet, ráakadtam Mol­nár Károlyra, az építőmes­terre, aki bemutatta az épü­lő iskolát. — Ehhez a modern, ki­lencosztályos iskolához — mondotta — a különféle ka­binokon, öltözőn és étkezdén kívül egy speciális berende­zésű laboratórium és az igaz­gatói lakás tartozik. A ter­ISMERKEDÉS EGY ÚJ ISKOLÁVAL vek szerint áprilisban kellett volna befejezni az építkezést, de az őszi esőzés miatt a ta­lajvíz annyira emelkedett, hogy tavasszal teljes hónapig víz alatt állott az építkezés, s így csak május végére tud­juk befejezni. — És mi a biztosítéka • an­nak, hogy a talajvíz ezután nem fog feltörni? — Nem tört volna fel a múltkor sem — mondja Mol­nár Károly, — ha már készen lettünk, voina a betonozás­sal. A talajvíz leszivattyúzása után brnói szakemberek jöt­tek, azok raktak le ötszö­rös szigetelést a vasbeton­alapra. Azóta híre sincs a viznek. — Hallottam, hogy a köz­ségben nem kifogástalan a; ivóvíz. Hogyan látják majd el az iskolát ivóvízzel? — A községi artézi kútból vezettünk ide jó minőségi ivóvizet. Elköszönök az építőmester' tol és egyben búcsúzom a; épülettől, amelyen még fris­sen csillog a malter és mesz­szire integet a vakolásra vár< vörös téglafal. Búcsúzom ab­ban a reményben, hogy h. májusban újra találkozunk vidám gyerekkacaj fogja a arra járókat megállásra kény szeríteni. Gyüre Lajos T Mmum/r ^HHSESL-r—/ f i T.A : MUAN RAJSKY A VENDÉGSZERETŐ ARGENTÍNA — Lieblné asszony! — kiabál a postás az ajtóban, — levele jött! Messzi földről, Argentíná­ból. Eichmanné, született Liebl Veronika reszkető kézzel veszi át a borítékot. Hónapról hó­napra a postás csak újságot hoz, semmi mást. De vala­hányszor az öreg Vogel meg­jelenik az ajtóban, Veronika asszonynak összeszorul a szíve: talán most?! Teltek a napok, hetek, évek. Veronika asszony még mindig nem adta fel a re­ményt, hogy férje él. Nem is reménység volt, hisz széltében hosszában hírek jártak róla, hol itt, hol ott vélték látni... Argentína! Sokan menekültek oda, talán ő is ... Argentína még hónapokkal a háború vége után, ezerkilenc­száznegyvenöt júliusában és augusztusában két német ten­geralattjárónak adott menedé­ket Mar del Plata kikötőjében. Az U 977 és U 530 fedélzetén nemcsak e két hajó legénysége érkezett a menedékkel kecseg­tető, vendégszerető argentin földre, hanem sok olyan em­ber, akik egy időre el akartak tűnni a szövetséges hatóságok és bíróságok szeme elöl. Eichmann Veronika szeme szinte magába issza a levél szavait. Jól ismert betűk! Is­tenem, csodát tettél! Hála ne­ked, magasságbéli! „Kedves Veronikám", olvas­sa, „szeretettel köszöntlek mindnyájatokat, remélem egészségesek vagytok. Szomorú lehet az életetek apa és férj nélkül. Arra gondoltam, eljö­hetnétek hozzám. Mielőbbi vá­laszotokat várom: szerető Ri­cardo bácsitok." Hát mégis, mégis él! Hála neked, Úristen! Ezerkilencszázötvenkettő jú­liusában a Salta óceánjáró gő­zös fedélzetén négy ausztriai utas hagyja el Európát: Liebl Veronika, aki a föld alatti ná­ci szervezet segítségével szer­zett leánykori nevére szóló osztrák útlevelet és három fia: — Klaus, Dikter és Horst. Au­E1CHMANNEK BUENOS AIRES MELLETTI LAKÁSA. gusztus tizenötödikén már mind a négyen kényelmes gyorsvonati kocsikban szelték keresztül a dél-amerikai kon­tinenst. A Cordillerák lábánál, Tucumán vasúti állomásán elál­ló fülű, sovány, magas férfi várta őket. Szája bal sarka idegesen rángatódzott. Veroni­ka asszony bemutatta gyere­keinek: * — Ez itt Ricardo bácsi. Ricardo Klement nem sokái'g időzött családjával Tucumán­ban. Hamarosan beköltözött ve­lük együtt egy különös ház­ba, amely Bencalari helység­ben épült, nem messze Buenos Airestől. Az épület inkább ka­tonai fedezékre emlékeztetett: falai hatvan centiméter vasta­gok voltak, szűk ablakait acél­táblákkal lehetett elzárni, az épületbe nem vezették be a villanyt, petróleumlámpával világítottak. Valóságos erőd. Ricardo Klement mégsem érez­te magát olyan biztonságban, mint amikor még egyedül élt. Az iratai ugyan rendben van­nak, argetinai személyazonos­sági igazolványával szabadon mozoghat az országban és bárhol bármilyen munkát vál­lalhat. Ezt az iratot aránylag köny­nyen sikerült megszereznie. Kevéssel Argentínába érkezte után, 1950 augusztus harmadi­kán Ricardo Klement a rendőr­igazgatóságra ment és állam­polgársági igazolvány kiadását kérte. A kérvényébe beírta ne­vét. születési adatait, és szűk­szavún közölte: családi álla­pota nőtlen, katolikus vallású, foglalkozása mechanikus. Be­szél németül és angolul. (Ar­ról hallgatott, hogy héberül is tud). Állampolgársága: honta­lan. Két hónap telt el, míg a rendőrség elintézte Ricardo Klement ügyiratát. 1950 októ­ber másodikán a Vatikánból jött ember megkapta az ar­gentínai állampolgárságot és személyazonossági igazolványt. Nem csoda, hogy ilyen gyorsan elintézték a kérvényét, hisz a rendörtisztviselök között akad­tak néhányan, akik tudták, ki­csoda tulajdonképpen Ricardo Klement. Az egykori Obersturmbann­führer, most Ricardo Klement argentínai állampolgár élete rendes kerékvágásba lendült. Előbb egy gépgyárban dolgo­zott, majd jól fizetett állást kapott a CAPRI cégnél, amely a kormány megbízásából duz­zasztógátakat és vízierőműve­ket tervezett. A Carlos Fuld­ner vezette CAPRI cég nem egy volt nácit ölelt keblére, Peron diktatúrájának bukása azonban a cég alkonyát is je­lentette. Eichmann kénytelen volt felkeresni Ante Paveli­csot, az egykori horvát „füh­rer-t", akiben nem is csaló­dot: Pavelics jóvoltából egy textilgyár utazó ügynöke lett. Biztonságérzete azonban nap­ról napra csökkent. Talán tu­domást szerzett anról is, hogy az izraeli ügynökök megszima­tolták az argentínai nyomot. Eichmann, mint Ricardo ele­ment argentínai állampolgár Gyors egymásutánban válto­gatta állását és tartózkodás helyét; ranchokon dolgozott Brazíliában, Peruban, Chiléber és Uruguayban, mint az angol­na igyekezett kibújni a köré­je fonódó hálóból. 1958-ban a Közép-Keletre teszi át műkö­dése színhelyét, aztán mégis visszatér Argentínába és Bue­nos Airesban telepedik meg. 1958-tól az ország kevés au­tógyárainak egyikében dolgo­zik. Talán mondani sem kell, hogy ez a gyár is nérnet kéz­ben van. KÖVETKEZIK: NYOMOK ÜJ SZÖ 4 * 196 1- március 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom