Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-31 / 90. szám, péntek

Új gépek a mezőgazdaságnak A Szovjetunió Tudományos Akadémiája kedden sajtóértekezletet rendezett Moszkvában, amelyen a szovjet és a külföldi sajtó, rádió és televízió munkatársai előtt ismertették a szovjet űrhajó segítségével végzett kutatások eddigi eredményeit. A tudósítók láthatták a Sztrelkát és az azóta világrajött kölykeit, valamint, Belkát, Csernuskát és Zvezdocskát. A képen Sztrelka kölyke meglepetten szemléli az ötödik szovjet űrhajó egérutasait. Az auiomafizá t üzemek jelentősége a hétéves tervben Az Üj Szó számára írta: A. CSERNOV mérnök A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTINAK XXI. KONGRESSZUSA A SZOVJET iPGAZDASÁG FELADATÁVÁ TETTE, 3GY MÁR MOST ÁT KELL TÉRÜNK A MŰHELYEK, EGÉSZ ÜZEMEK 3MPLEX AUTOMATIZÁLÁSÁRA." Míg azelőtt elsősorban az alapvető rmelési folyamatokat automatizálták, >st már velük párhuzamosan a segédártás, a szállítás, ellenőrzés, nyilvánítás, osztályozás automatizálása a nagy adat, tehát komplex automatizálásról n szó. A Szovjetunió hétéves népgazdaságfejíztési terve szerint az Ipari termelés 35-ben 80 százalékkal lesz nagyobb, nt 1958-ban. E (eladat megoldásában ási szerepe van a termelés komplex !>esítésének és automatizálásának, az tomatizált műhelyeknek és vállalatokk. V szovjet ipar már nagy tapasztalato: szerzett a komplex automatizálás tei. 1950-ben a gépkocsimotorok alumímdugattyúit gyártó vállalatban vezet: be a teljes automatizálást. A világtech

nika történetében szőr ebben a gyárban oldódott meg bonyolult gépkocsialkatrész elkészítéez szUkséges különféle munkaműve•k egységes automatakomplexumban 5 egyesítésének gyakorlati feladata, egész munkafolyamatot az Ingotszállíól, a fémolvasztástól, a dugattyú önétől, hő- és mechanikai kezelésétől dve a mosásig, ellenőrzésig és cso|Olásig automatagépek végezték el. ok példát említhetnék arra, hogyan dték bevezetni a komplex automatiist a szovjet iparban a háború utáni kben. Ennek alapján valósul meg a eskörü komplex automatizálás, a héti tervben a szovjet népgazdaságban, ?k alapján valósul meg az automatimühelyek és egész vállalatok tömeépítése. E feladatok sikeresen oldódmeg a hétéves terv gyakorlati teltésében. Sssunk egy korszerű erőmüvet. Rendint zárva van. Egy lélek sincs az óriási csarnokokban urbogenerátorok mellett. Az erőmű is teljes kapacitással dolgozik, álóan szállítja a villamos energiát a tékekbe. Emberek csak a berendemegtekintésére teszik be lábukat az m épületébe. Az erőmű automatikudolgozik, aggregátjait egy másik épüm ülő diszpécser távvezérlö-berens segítségével irányítja. Ez az erőteljesen automatizált, k teljesen automatizált műhely és i tünt fel a vegyiparban és kőolajon. Automaták irányítják a legboiltabb gépek és berendezések munt a hosszú folyamatban, melynek sovegyszerek, savak, gázok stb. ha•a a végtermék elkészül. Itt külöjiöfontos az automatizálás, mert nemsok fizikai munkát takarít meg, olJá teszi a termelést, hanem azért nert a munkás nem érintkezik az :ségre nézve ártalmas vegyszerekkel, bányaiparban is terjed az autematiSok szénbányában távvezérlésű kombájnokat és aggregátokat állík be. Automatizálták a szénrétegek azítását és elválasztását, szállítóira továbbítását, a szállítószalagok áját, a szén csillékbe, vasúti koa szállítását. Haladást jelentenek atomatizálásban a hidrotárnák, ahol ® a hidromonitor torkából kitörő vízs

ugár választja le a szénréteget. A víz tovább sodorja a szenet, mely különleges szállítócsöveken át a széngyűjtöbe jut, innen pedig a szivattyúkkal jut felszínre./ A szén útja a bányától a vasúti kocsikig teljesen automatizált. Érdekes, hogy egy ilyen automatizált hldrotárna termelékenysége 6—8-szorosa a kombájnfejtésü bányákénak, ezzel szemben a munkaráfordítás csak tizedrésze. így jelentősén csöikken a szén termelési önköltsége. A könnyűipari vállalatokat, a szövőés textilgyárakat is automatizálják. Automataberendezés osztályozza például a gyapjút, irányítja a szövőgépeket, tekeri át a fonalat s adogatja a szövőgépbe, automataberendezés vágja el a szálakat, fogja össze az elszakadt szálak végeit, szabályozza a festékoldatok koncentrációját és hőfokát, a szövetek rugalmassági és nedvesség! fokát a szárítás után. Vannak automata kenyér-, vaj-, bútorés papírgyáraink és egyéb aütomataüzémeink. Nagy gazdasági hasznot eredményeznek, 9 a munkáso

k ezreit szabadítják fel más népgazdasági ágazatok céljaira, segítenek a termékek mennyiségének növelésében, minőségük javításában és az önköltségek csökkentésében. A közeljövőben 80 teljesen automatizált vállalat építését tervezik a szovjetországban, hogy tapasztalataikat a jövőben más gyárak, üzemek és kombinátok is átvegyék. A termelés komplex automatizálása terén különösen nagy feladat hárul a gépiparra. A közeljövőben például a gorkiji autógyárban 136 automatagépsort és 1400 különleges automatagépet szándékoznak munkába állítani, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazon a termelési felületen másfélszerte növeljék a termelést. Csak a munkaigényesség csökkentésével évente mintegy 20 millió rubelt takarít meg a gorkiji autógyár. Moszkvában 27 meglevő nagyvállalatban, 139 termelőrészlegben és műhelyben szándékoznak bevezetni a komplex gépesítést és automatizálást a közeli években. Teljesen automatizált üzem lesz a világhírű moszkvai Lihacsov Autógyár. A hétéves tervben 9-ről 172-re növelik az automata-gépsorok számát, mintegy 10 termelőszalagot állítanak át távvezérlésre. Gépesítik és automatizálják a motorok, alkatrészek szállítását, az autók szerelését. Teljesen automatisálják az öntödék, a kovácsoló- és présmüvek munkafolyamatait. A komplex gépesítés és automatizálás bevezetése folytán az üzem termelőképessége teherautókban 70 százalékkal bővül a munkaigényesség pedig 40 százalékkal csökken. Ez pedig több ezer autót jelent terven felül, • milliós megtakarításokat eredményez az államnak. A termelés automatizálása nem öncél. A szocialista termelés körülményei között célja ,a munka megkönnyítése, a munkatermelékenység nagyfokú növelése, a termékek minőségének javítása, a dolgozók életszínvonalának további emelése. Az automatizálás — erő-, eszköz- és időnyerés a szocializmus és a kapitalizmus versenyében. A

mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, az ötéves terv négy év alatt történő teljesítése — ez a fő feladata mezőgazdasági dolgozóinknak. Az egész népgazdaság fejlesztése, a fejlett szocialista társadalom építése kívánja ezt meg valamennyi dolgozótól. Hogyan segíthetnek más iparágak a mezőgazdaságnak e nagy jelentőségű célkitűzés elérésében? Természetes, hogy elsősorban az EFSZ-tagok, állami gazdaságok dolgozóitól függ a siker, rajtuk nyugszik a felelősség oroszlánrésze. A vegyipar, de főleg a gépipar segítsége nélkül azonban a mezőgazdasági termelésben végbe menő fordulat nem lenne megvalósítható. A gépesítés, az új technika alkalmazása a mezőgazdaságban épp olyan fontos, mint az iparban. A fáradságos fizikai munkát az ember helyett a gépeknek kell elvégezniök, hogy a termelés a lehető legkisebb erőfeszítéssel növekedjék és a munka irama gyorsabb legyen. Cikkünkben arró lesz szó, hogy az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépeket gyártő üzemünk, a roudnicei Agrostroj milyen új gépekkel lepi meg a mezőgazdasági dolgozókat. Václav John elvtárs vezetőtervező hosszú évek óta foglalkozik a mezőgazdasági gépek tervezésével. Beutazta jóformán az egész világot, megfigyelte a külföldi gépek előnyeit, hátrányait, ellenőrizte, hogyan válnak be a csehszlovák mezőgazdasági gépek külföldön. A gyárban a fejlesztési osztályt vezeti és mint ilyen a leghivatottabb arra, hogy az újdonságokról tájékoztasson bennünket. Már régen esedékes volt a cukorrépa termesztés megkönnyítésére hordozható vetőgépet készíteni. Az Agrostrojban befejezték az első ellenőrző sorozatot, szétküldik több szövetkezetbe, s a gyakorlati ellenőrzés" után a földművesek hozzászóhozhatják forgalomba. Eltekintve attól, hogy tökéletesítésre szorul és az ára is igen magas, — hozzáértő kezelést, karbantartást igényel. A középiskolát, ipariskolát végzett traktorosnak — s feltehető, hogy az eljövendő években a m^őgazdasági dolgozók technikai képzettséggel is fognak rendelkezni — nem a gépek a gép és traktorállomások'w ból a szövetkezetek gondozásába kerültek, több a zavar, s ezáltal több pótalkatrészre van szükség. Megállapítást nyert, hogy a jótállási időn beiül, amikor még a gyárak kötelesek a hibákat kijavítani, a zavarok 40 százalékát a helytelen kezeSorközi megművelésre alkalmas hordozható burgonyakultivátor. okoz majd nehézséget az automatikus gépek karbantartása sem. A fejlesztési osztályon most próbálják ki az új hordozható burgonyaültetőt, amely ugyanúgy és ugyanazokat a munkákat elvégzi, mint a vontatott. Előnye, hogy a traktoros kezeli, és nincs szükség még egy dolgozóra. A szőlőkben, kertészetekben dolgozók már régen panaszolják, hogy kevés a kis traktorokhoz kapcsolható eke, kultivátor, gyomláló stb. Rövidesen már ezekben az eszközökben sem lesz hiány. Tervbe vették néhány ekefajta egységesítését, hogy 2, 3 és 4 Hatsoros hordozható cukorrépa-vetőgép. lásait figyelembe véve jövőre megkezdik sorozatgyártását. Az új gép előnye, hogy egyszerűbb a kezelése (egy ember kezeli), pontosabban vet és gyártásához kevesebb nyersanyagra van szükség. A sarabolás megkönnyítésére hordozható, hatsoros csokrosítót készítettek, amely lényegesen meggyorsítja a répa egyelését. Ezt a gépet a lučeneci Kovo üzemmel együttműködve már az idén sorozatban gyártják. A burgonyaültetőgépek konstrukciója terén komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. A gépet nemzetközi próba alá vetették és ennek eredményeképpen a KGST úgy döntött, hogy a roudnicei Agrostroj lássa el a szocialista tábor országait is ezzel a géppel. A négysoros vontatott ültetőgép több műveletet végez egyszerre, szánt, trágyáz, ültet és végül behantolja a földet. Az ültetőgépet kétféle kiállításban készítik, homokos talajon tárcsás, nehezebb talajon, hegyi területeken csoroszlyás alkatrésszel használják. Érdekes újítás az a speciálisan irányítható hordozható négysoros burgonyakultivátor, amely vakon végzi a sorközi megművelést, gyomlál és lazít. A mezőgazdasági gépeknél is kísérleteznek az automatizálással. Olyan elektrohidraulikus berendezéssel ellátott gyomlálógépet szerkesztettek, amely elektromágneses tolattyú segítségével automatikusan gyomlál. A gép főleg cukorrépa, esetleg kukorica és más zöldség ápolására alkalmas. Ezt a gépet John elvtárs a jövő gépének nevezi. Egyelőre még nem hozzák és nem is csoroszlyával is használhatók legyenek. A roudnicei Agrostrojban jelenleg 50 különböző típusú mezőgazdasági gépet gyártanak, 1965-ben 74-re emelkedik a választék s valamennyi gépfajtához pótalkatrészről is gondoskodni fognak. Sok panasz érkezik a gyárhoz, hogy kevés pótalkaltrész kapható. Szlovákiában például hiány volt a gabonavetőgépekhez szükséges magvezető csövekben. Most küldtek szét a gyárból 3000 darabot Szlovákia mindhárom kerületébe. A pótalkatrészekkel általában ugyanis az a helyzet, hogy mióta lés, a szakszerűtlen karbantartás okozta. A gyár dolgozói éppen ezért felelősséget éreznek, hogy a földművesek jól ismerjék az új gépeket, megtanulják kezelésüket, de ettől függetlenül is hallani, tudni akarják a véleményüket gyármányaikról. A technikai szolgálat osztályának egyebek között az is a feladatai közé tartozik, hogy iskolázásra hívja meg a mezőgazdasági dolgozókat. Jan Fiala igen értelmes, ügyes fiatalember szervezi és vezeti ezeket az úgynevezett „földművesek napjait". Elmondotta, hogyan folyik le ilyen iskolázás. Egyszerre körülbelül harminc mezőgazdasági dolgozót hívnak meg: a szövetkezetek elnökségi tagjait, a gép és traktorállomások, állami gazdaságok dolgozóit, a tanácsadó bizottság tagjait, a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályának dolgozóit, a mezőgazdasági iskolák tanítóit. Először végigvezetik őket az egész üzemen, majd az új gépek és a mintapéldányok bemutatása következik. Ezek után a meghívottak elmondják véleményüket a látottakról, mi tetszett nekik, mi nem, tanácsot kérnek a már használatban levő gépekről. A véleményeket és ellenvéleményeket gondosan feljegyzik, a jó, keresztülvihető ötleteket, hasznos megfigyeléseket a gyár ökonómiai tanácsának tolmácsolják. Amióta ezt az akciót bevezették több mint kétszázan (a fele Szlovákiából) vettek részt a földművesek napjain, s egyöntetűen igen célszerűnek találják. Az Agrotechna szerelői részére külön iskolázást tartanak. Ezek kéthárom napig is a gyárban maradnak, szétszedik, összeállítják az új gépeket, hogy amikor a földművesszövetkezeteknek átadják pontos útbaigazítással, tanácsokkal szolgálhassanak a gép új tulajdonosainak. A roudnicei Agrostroj gyártmányait jól ismerik a mezőgazdaságban. A gyár dolgozói azt szeretnék, hogy gépeik minőségben és mennyiségben hathatós támogatást jelentsenek a mezőgazdaság fejlesztésében. KIS ÉVA Négysoros vontatott burgonyaültető. Ezt a gépet a roudnicei Agrostroj gyártja a szocialista tábor országai részére is. ÜJ SZÓ 5 * 10R

1 "^"tas 31.