Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-23 / 82. szám, csütörtök

KOMMFNTÄRl INK Bonn gyarmatosító szelleme A

HATALOM bonni urai tapasztalt öreg rókák. Az ablakon keresztül próbálnak belopődzni a volt gyarmati országokba, melyek egyre erélyesebben kitessékelik az ajtón a letűnt gyarmati rendszert. A gyarmati rendszer felújításában Nyugat-Németország az Egyesült Államok mellett igen nagy szerepet játszik. Persze terjeszkedése régebbi keletű. A Német Szövetségi Köztársaság már az 1950 évi konjunktúra óta feni a fogát a világpiacokra. Megkétszerezte kereskedelmi árucsereforgalmát LatinAmerikával, a Közel-Kelettel, Délnyugat-Ázsiával és az afrikai független államokkal. Persze Bonn nemcsak árut, hanem tőkét is kivisz. Tőkekivitele pedig elsősorban a gyarmati rabság utolsó láncaitól szabaduló Afrikába irányul Ki ne tudná, hogy a német imperializmus már Vilmos császár, majd később a hitleri birodalom idején is meg akarta vetni afrikai uralmának alapjait, csakhogy akkor üres kézzel távozott. A nyugatnémet monopóliumok most újra kergetik a nagy ábrándot. A Münchner Merkúr már évekkel ezelőtt azt irta, a „nyugati hatalmak kötelessége lenne, hogy az egyik volt német gyarmat igazgatását átengedjék az NSZK-nak". A „Deutsche Afrika-Orient Information" fennen hangoztatta, hogy az NSZK Afrikában igényt tart a Németországtól elvett területekre, melyek „a jog és isten nevében a mieink", a lap egy másik helyen megjegyezte, hogy Nyugat-Németország kötelessége elősegíteni „a birodalom visszatérését Afrikába". Nem kell sokat magyarázni, hogy a bonni imperialista politika mit sem változott Vilmos császár és Hitler őta. Tekintettel az afrikai gyarmati rendszer felbomlásának állandó gyorsulására, Bonn elhatározta, hogy új módszerekkel és eszközökkel éri el céljait e földrészen. A klasszikus gyarmattartók régi, el

nyűtt mezét újjal cserélte fel. (

fej ONN a ravasz róka „tiszJf5 ta" vértjével kérkedik, azzal, hogy nem zsákmányol semmilyen gyarmatot, mert így reméli könnyebben megszerezni a leszerelt gyarmati hatalmak megüresedett helyét. Sok intézményt létesített a gazdaságilag elmaradott országok „megsegítésére". Intézetei vannak Abidjanban, FortLamyban, Niameyben és Loméban. Jó adag arcátlanság kell ahhoz, hogy ,,a kultúra fáklyavivői", akik az 1904—1907 években a herrer- és hottentotta-törzsek kiirtásával hírhedtekké váltak, eladták a négereket a dél-afrikai angol ültetvényeseknek, most régi jő nevükre hivatkoznak. A Der Tagesspiegel azt írta, hogy „a német gyarmati uralom sem Togóban sem Kamerunban nem hagyott rossz emléket maga után". A minden hájjal megkent nyugat-német gyarmatosítók vakmerősége nyílván nem ismer határt, mert ravaszul el akarják hitetni, hogy nagy hőstetteket hajtottak végre Afrikában, amikor a gyarmattartó hatalmak ellen harcoltak a két világháborúban. A farkas báránybőrbe akar bújni. Az NSZK rendkívül heves gazdasági támadást indított Afrikában. Egyik földrészen sem sikerül oly nagy aktivitást kifejteniük a nyugatnémet monopóliumoknak. mint itt Nyugat-Németország a? elmúlt tíz év alatt, tehát 1950 óta hétszeresére növelte afrikai kivitelét, ugyanakkor behozatala az afrikai országokból megkétszereződött. A kivitel nagy fölénye a behozatallal szemben kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy Bonn nagyhatalom akar lenni az afrikai piacokon. Az NSZK 1959-ben csak 5 afrikai államba (a DélafrikaiUnióba, az EAK-ba, Nigériába, a Kongó Köztársaságba, Ghanába és Marokkóba) 14 milliárd márka értékű árut szállított. ' A neokolonialista Bonn ma hitelt, gazdasági és műszaki „segítséget" kínál Afrikának, szakembereket küld ida. Persze ma Is ugyanazt a célt követi, mint a múlt század végén, amikor véres hódító hadjáratokkal leigázta Togot, Kamerunt, Tanganyikát és DélnyugatAfrikát. A cél • Afrika természeti kincseinek elrablása. Nem gyárakat építeni és Iparosítani akar, hanem ásványkincsfejtó vagy terményfelvásárló társaságokat akar létesíteni. A hamburgi „Afrikai Szövetség" nemrégen különleges „műszaki-gazdasági szolgálatot" vezetett be a nyugatnémet monopóliumok afrikai tevékenységének aktivizálására. Jellemző, hogy e „szolgálat" feladata az afrikai országok kis- és közepes üzemeinek ellátása felszereléssel A nyugatnémet közgazdászok, köztük Erhard gazdaságügyi miniszter nemegyszer tettek célzást arra. hogy a gazdaságilag elmaradott országok csak a mezőgazdasággal törődjenek, a többit hagyják Európára. Ne csodálkozzunk, hogy Klaus Mehnert már 1956-ban kénytelen volt megállapítani, hogy a gazdaságilag elmaradott országok „idegen testet látnak a gazdaságukba beruházott amerikai és német magántökében". Tehát könnyen elképzelhetjük, hogy az afrikai nemzeti burzsoázia, mely ma még érdeklődik a nyugatnémet töke iránt, a jövőben egyre jobban fogja érezni a nyugatnémet monopóliumok koloncát. Akkor azután bizonyára jobban átlát a Bonn „gyarmatellenes" beállítottságáról terjesztett nyugatnémet propagandán és csak a puszta tényeket fogja látni. Ezek pedig azt bizonyítják, hogy a Rajna- és Ruhr-vidék monopolista köreiben született meg az a gondolat, hogy a NATO a gyarmati rendszer aktív eszközévé váljék. Mi tudjuk, hogy Franciaország éppen a NATO útján kapja algériai csapatai felszerelésének egy részét. A nyugati hatalmak kongói beavatkozása az idegenlégió köpenye alatt eléggé rávilágított arra a tényre, hogy a ŇÄTO a gyarmattartók tömbje, melyben Bonn a hangadó. A nyugat-németországi neokolonialista körök lapja, az Übersee Rundschau most igen erősen propagálja a közös piac tagállamainak társulását Franciaország és Belgium volt gyarmataival. „Nem hagyhatjuk sorsukra az afrikai államokat, s mivel a volt gyarmati hatalmak most nem képesek felelősséget viselni Afrikáért, az Európai Gazdasági Közösségnek kell a helyükbe lépnie, hogy elkerüljük a veszélyt, mely abban rejlik, hogy Afrika átáll a kommunista táborhoz." Kinek van a legderűsebb pozíciója a közös piac szervezetében? Nyugat-Németországnak. Franciaország már bedőlt Bonn „tanácsainak", amikor ajtót nyitott a nyugat-német monopóliumoknak a Szaharába. Ezzel hálálta meg Párizs az NSZK pénzügyi hozzájárulását az algériai hadviseléshez. Bonn segítsége tavaly meghaladta a 2 milliárd márkát. Nemcsak pénzről van szó. A Kereszténydemokrata Unió egyik vezető személyisége nemrég kijelentette, hogy „a majdnem csak németekből összetevődő idegenlégió a franciák egyetlen harcképes csapategysége Észak-Afrikában. Ha most minden németet hazarendelnénk Afrikából, elveszne Franciaország, s így egész Európa ügye." További példákkal is leleplezhetnénk Bonn igazi afrikai politikáját. Gondoljunk csak a Délafrikai-Cnióra, melynek embertelen fajüldöző politikáját a nyugatnémet kormánykörök nyíltan támogatják. Nem véletlen, hogy ide ruháznak be legtöbbet. Afrikában a 161 millió 200 ezer márka nyugatnémet magánberuházásoknak több mint a fele a Délafr

ikai-Unióra jut. j^^fhoDÄLKOZNÄNK, ha Bonn [•a nem tapogatóznék KonL^ÍlI góban is, mely Afrika vérző sebe. „A fiatal Kongó Köztársaságban lejátszódó viharos események világosan megmutatták, milyen veszélyt rejt magában a gyarmatok idő előtti felszabadítása" — írta az Cbersee Rundschau. Lumumba miniszterelnök a köztársaság, függetlenségének kikiáltása után bejelentette a parlamentben, hogy Belgium titkos egyezményt kötött az NSZK-val a kongói uránfejtésről. Az indiai Blitz viszont jelezte, hogy a bonni kormány gazdasági, műszaki és katonai segítséget szándékozik nyújtani Csombénak s e célra már bizottságot alakított. Természetes, amit itt felvázoltunk, nagyon rövid összefoglalása a nyugatnémet új gyarmatosító törekvés afrikai megnyilvánulásainak. De ez is elég ahhoz, hogy világosan lássuk a báránybőrbe bújt Bonn farkasétvágyát Afrikában. JOZEF VALENTINI Eredeti csehszlovák találmány Egy CSISZ-taggyűlésen A Nitrai Pedagógiai Intézet magyar tagozatának CSISZ szervezete nemrégen tartotta első félévi — a 3. szemesztert értékelő taggyűlését a helyi diákotthon nagytermében. A gyűlést az alapszervezet elnöknője Sós Rozália nyitotta meg. Erdős Teréz tanulmányi beszámolójában rámutatott arra, hogy a pedagógiai intézet tanulmányi átlaga 1,9 s így országos méretben a legjobb a főiskolák között. A „Legjobb tanulmányi csoport" címet a 9-dik csoport szerezte meg 1,7 átlaggal Ezután összegezték a CSISZ-szervezet félévi tevékenységét. Az év elején igen jól sikerült irodalmi vitát rendeztek Tolsztoj Anna Karenyina című művéről. Ezenkívül szovjet könyvekből szép kiállítást rendeztek, több ateista előadási és irodalmi estet szerveztek, amelyen a szlovákiai magyar irodalom több képviselője is részt vett. A hallgatók nagy érdeklődést tanúsítottak az énekkar, estek iránt. Dicséret illeti az énekkar, tánccsoport és az irodalmi színpad tagjait, akik már több alkalommal színvonalas műsorra! szórakoztatták a közönséget. Ezek a körök szorgalmasan, fiatalos lendülettel készültek az ifjúsági alkotóversenyre is. A taggyűlésen a CSISZ-tagok több értékes kötelezettségvállalást tettek: 1. Továbbra is vitával egybekötött ateista előadásokat és irodalmi estéket rendeznek. 2. A sportkör és a kultúrcsoport vidékre is ellátogat a falu dolgozóinak szórakoztatására. 3. A párt megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére a tanév végéig 3000 munkaórát dolgoznak le főleg a mezőgazdaságban. E vállalásnak kettős célja van. Egyrészt hozzá akarnak járulni a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez, másrészt az iskola és az élet szorosabb Ŕapcsolatának elmélyítésére törekednek. Török Benedek, Nitra. Á nagyobb tejhozamért A pcolinéi EFSZ nem tartozik a régiek közé. 1959 júniusában alakult. A tagok már akkor elhatározták, hogy nagy súlyt fognak helyezni az állattenyésztésre. Oj, modern istállókat építettek és összpontosították az állatállományt. Jelenleg 120 szarvasmarhája van a szövetkezetnek, ebből 75 tehén. A szövetkezetesek az állomány számára bőségesen biztosítottak takarmányt. Ennek köszönhetik, hogy februárban több mint 5000 liter tejet fejtek a tervezett 4600 liter helyett. Kovács Zoltán, Zemplín. A LABORC FOLYÓ PARTJÁN Kelet-Szlovákiában Veiké Raškovce táján hatalmas fäldhányásokra lesz figyelmes a látogató. Szabályozzák a Laborc folyót. Két szocialista brigád versenyez itt egymással, az egyik Ján Svadrovszky 9 tagú, a másik Borbély Lajos öttagú, munkacsoportja. Az egyik brigád tagjai szlovák dolgozók a másik brigád tagjai magyarok. A legnagyobb megértéssel dolgoznak együtt, egy célért, szocialista hazánk építéséért. A k'ét brigád a tervet magasan túlszárnyalja. Februárban a Svadrovsky brigád 171 százalékra, a Borbély brigád 168 százalékra teljesítette. D5ry Zoltán, Veiké Raškovce A HARCOK HŐSE •v- 60 éve született Sverma elvtárs ••«••"•••"••• Pártunk megalapításának 40. év! fordulójára készülve emlékezünk ! mindazokra a kommunistákra, akik• nek élete összenőtt a párt harcával, > s erejük és tehet1 ségük javával szolgálták azt. A harcok hősei közt akik életüket a párt, a dolgozók jólétéért folytatott küzdelem, a szocializmus győzelmének szolgálatába állították, ott találjuk Ján Sverma elvtárs nevét is, akinek ma ünnepeljük 60. születési évfordu^ lóját. Sverma elvtárs 1901. március 23-án születeti Mníchove Hradištén. Azon értei miségi hazafiak közé tartozott akik megértették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, forradalmasító szerepét nemzeteink életében a szabadságért és függetlenségért vívott harcban. S nemcsak megértették a forradalom eszméit, hanem a munkásosztály oldalán a helyüket is megtalálták és csatasorba álltak a párt ügyéért. Sverma elvtárs neve különösen a forradalmi eszmék terjesztésében tanúsított helytállással vésődött mélyen népünk emlékezetébe. , Šverma elvtárs már 1919-től tevékeny részt vállal a marxista körök munkájában. Behatóan tanulmányozza a marxizmus eszméit, s éber figyelemmel kíséri Lenin és a bolsevik párt munkásságát. 1921-ben a Kommunista ifjúsági Szövetség tagja, hosszú éveken át részt vesz a szövetség Központi Bizottságának munkájában. A párt megalakulását munkájával segíti. Alig 20 éves, amikor a CSKP tagja és vezető funkcionáriusa lesz. 1924-ben, a jogtudományi tanulmányok befejezése után, a Rudé právo Esti Újságjának szerkesztője. Tagja a párt prágai kerületi bizottságának, s mint a KOMSZOMOL KB tagja a CSKP KB politikai irodájának ülésén is részt vesz. Az 1926—1928-as évek sokat jelentenek Sverma elvtárs életében. Ezt az időszakot — illegálisan — Moszkvában tölti. Kétéves pártiskolát végez, s mint a Lenin-iskola hallgatója a CSKP küldöttségével részt vesz a Kommunista Internacionálé kongresszusán, ahol a pártban uralkodó helyzetről, Jílek és társai áruló magatartásáról tárgyaltak. Csatlakozik a párt Gottwald elvtárs köré fe árkózott, bolsevik irányzatához, s így részese a párt V. kongresszusán kiharcolt, egyedül helyes, forradalmi irányvonalért vívott küzdelemnek. 1929-ben beválasztják a párt Központi Bizottságába — tagja lesz a politikai irodának is — ahol a szakszervezetek irányítását bízzák rá. Részt vesz a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP A prágai Cseh Csokoládégyárban a napokban üzembe helyezték a csokoládé gyártására fejlesztett félautomatikus gépsor prototípusát. A gépsor fordulatot jelent a csokoládéfélék és a cukorkaipar egyéb termékeinek gyártásiban. A gépsor kontinuális adogatóból, elvonóból. keverőből, vibrációs őrlőből és cukorfinomítóból tevődik össze. Az új csehszlovák találmány cukorkaiparunkban értékes megtakarításokat jelent. Pl. csak az Orion-üzemben a béreken és a villamosenergián 500 ezer korona, a gépiberendezéseken pedig 1 millió 700 ezer korona megtakarítását teszi lehetővé. Az tij gépsor egyszerű szerkezetű, előállítása olcsóbb — súlya csupán 60 mázsa, vagyis 200 mázsával könynyebb az eddigieknél. A meteorológia, az egyik legfiatalabb tudományág, szoros nemzetközi együttműködést igényel. Ez teljesen magától értetődő, hiszen az~"időjárás — amellyel a meteorológusok foglalkoznak — nem ismer határokat, gyorsan hatol az egyik területről a másikra, s ezért igen nagy területen kell végezni a vele összefüggő megfigyeléseket. Már a múlt század derekán megszületett a nemzetközi meteorológiai együttműködés gondolata. Brüsszelben 1853-ban rendezték meg az első nemzetközi meteorológiai értekezletet, melynek résztvevői megegyeztek a megfigyelések módszereiben és kidolgozták a biztonságos tengeri hajózáshoz szükséges meteorológiai megfigyelések nemzetközi programját. Mivel később szükségessé vált egyéb szakágazatok számára is a meteorológiai jelentések közlése, 1878-ban megalapították a Nemzetközi Meteorológiai Szervezetet, amelybe beléptek azok az országok, amelyek meteorológiai állomások hálózatával rendelkeztek. E szervezet tevékenységét a meteorológiai szolgálat igazgatóinak értekezlete irányította. A második világháború után felmerült egy új meteorológiai szervezet megalapításának gondolata, éspedig aztért, mert a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet már megalakulása után az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveként fejtette ki tevékenységét, s a rá vonatkozó egyezmény 1950. március 23-án lépett érvénybe. Mivel a világ valamennyi országa különböző gazdasági ágazatainak egyre nagyobb szüksége van a meteorológia tájékoztató adataira, a legutóbbi években rendkívül fontossá vált a Meteorológiai Világszervezet tevékenysége. A szervezet végrehajtó bizottsága ezért tavaly — a szervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából — határozatot hozott, hogy világszerte évről évre március 23-án rendezzék meg a meteorológiai világnapot. Igen nagy a meteorológia hatásköre és gyakorlati felhasználásának lehetősége is. Ennek az az alapja, hogy mindnyájan és minden nap közvetve vagy közvetlenül tudatosítjuk az időjárás fontosságát. A lakosságot túlnyomórészt az időjárás-jelentések érdeklik. Az erre vonatkozó lekülönfélébb adatokat az időjárásjelentéseket kidolgozó meteorológiai szolgálat naponta állítja össze és teszi közzé. Ez a szolgálat igen értékes adatokat bocsát légi közieké^ désünk rendelkezésére. A légiforgalom ugyanis igen szorosan összefügg az időjárással. Rendszeressé és biztonságossá tételéhez lényegesen hozzájárul a meteorológia is. A meteorológiai állomások dolgozói figyelmeztetik a repülőgépek személyzetét a légiforgalmat veszélyeztető jelenségekre, így például a ködre, zivatarokra, szélvészre stb. Az időjárás-jelentéseket kidolgozó meteorológiai szolgálatnak azonban igen jelentős szerep jut mezőgazdaságunkban is. Az időjárás ugyanis nemcsak a gazdasági növények fejsztrájkok szervezésében, szónokol a munkásgyűléseken, s különösen Kladno vidékén tevékenykedik, mely azután később képviselőjévé választotta. Ebben az időben Sverma elvtárs, mint kiváló közíró és a nemzeti történelem alapos ismerője, örvend nagy népszerűségnek. A nemzeti hagyományokból kiindulva felfedi a fejlődés útját és mozgató erőit. A munkásosztályt történelmi küldetésének renkívüli fejlődésére figyelmezteti, mely a nemzeti függetlenségnek és a fasizmus előrenyomulása megakadályozásának egyedüli záloga. A Münchent megelőző években, amikor a Rudé právo szerkesztősége élén állt, úkkeit nagyrészt ezek a gondolatok szövik át. München után Sverma elvtárs Párizsban a „Világszemle" című kommunista folyóiratot szerkeszti. Majd 1940 elején a Szovjetunióba megy. ahonnét Gottwald és a többi elvtársakkal irányítja az ország fasizmus elleni harcát. Ebben az időben írt cikkei és a moszkvai rádió cseh adásában elhangzott beszédei jól ismertek. Erőt, optimizmust sugároztak ezek a szavak és a Szovjetunió győzelmébe vetett megingathatatlan hitet. Sverma elvtárs részt vett a köztársaság háború utáni elrendezéséről folytatott tárgyalásokon, s ily módon tevékeny részt vállalt a košicei kormányprogram kidolgozásában is. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a párt moszkvai vezetősége Szlovákiába küldi, mint a CSKP képviselőjét. A párt így felhasználta Sverma elvtárs jártasságát a nemzetiségi kérdés megoldásában, mellyel hosszú időn keresztül foglalkozott. Beszédei, a parizánok közt kifejtett munkássága, állhatatos magatartasa és Chabenecnél lelt hősi halála egyértelmű tanúság élete értelme mellett: haláláig hősiesen küzdött a csehek és a szlovákok testvéri egységén alapuló új köztársaságáért. A harcok valóra vált értelmét nem élhette meg. A nemzeti felszabadító mozgalomban, 25 ezer társával, a párt legjobb fiaival együtt életével adózott. Szabadságunk, ragyogó jelenünk ezért az ő életéből is sarjadt. Hazánk népe soha sem felejti el az ország szabadságáért elesett hősöket, s mélyen szívébe véste Ján Sverma nevét, akinek élete és munkásságának célja napjainkban terebélyesedik naggyá. VÁCLAV VRABEC lődését és a termést befolyásolja, hanem a mezőgazdasági munkákat is. A mezőgazdaságban úgyszólván egész éven át alig van olyan munka, amelynek elvégzése nem függne az időjárástól. A termésre pedig kedvező avagy kedvezőtlen lehet az időjárás befolyása. Az időjárás-jelentéseket kidolgozó meteorológiai szolgálat különösen akkor nyújt nagy segítséget a mezőgazdaságnak, amikor előre látható az időjárás kedvezőtlenre fordulása. Nemcsak rendszeres időjárás-jelentéseivel könnyíti meg a földművesek munkáját, hanem azzal is, hogy a rádióban különjelentésekkel figyelmeztet a közelgő elemi csapások lehetőségeire. A meteorológusok a téli hónapokban a közelgő erős fagyokra figyelmeztetve értékes tájékoztató adatokkal szolgálnak az építészeti dolgozóknak is. Az energetikai dolgozókat pedig a veszélyes jégkéreg keletkezésére figyelmeztetik stb. Az eddig említett gazdasági ágazatok csak egy részét képezik mindazoknak, amelyek állandóan igénybe veszik a meteorológia szolgálatát. A meteorológia azonban nemcsak az időjárás-jelentések kidolgozására korlátozza tevékenységét. További ágazatai a klimatológia, mely az egyes területek éghajlatával foglalkozik, a mezőgazdasági meteorológia pedig megállapítja, milyen az időjárás és az éghajlat befolyása, egyes növényfajták fejlődésére, a bioklimatológia az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását elemzi stb. Az említett ágazatok mindegyike egyaránt fontos, mert az ember érdekeit szolgálja. Dr. Peter Forgäč ŰJ SZÖ 4 * 1961- március 23.