Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-23 / 82. szám, csütörtök

ASZNALATIAN TARTALÉK A MEZO6AZCASAGBAN ^w//////////////////////////^ ••!! I ''I •• m f Egyszerű parasztemberek, a mezőgazdaság kiváló dolgozói, szervezői és a nagyterme- | • GQyiSK KUltUľQstúDDQ G ľľlUHKUL s lés mesterei ülnek ma össze a prágai Kultúra és Pihenés Parkjában, hogy az EFSZ-ek | V. országos kongresszusán kicseréljék tapasztalataikat és irányt szabjanak a tej- és hús- Š termelés gyorsabb mérvű emelésének, megtalálják a módot a belterjesebb gazdálkodás kialakításához. Szövetkezeteinkben sok még a rejtett tartalék, lábunk előtt milliók hevernek. Az új technika alkalmazásával és a bevált, haladó módszerek érvényesítésével mindezeket gazdagon kamatoztathatjuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A harmadik ötéves terv négy év alatt történő teljesítésére kibontakozott országos mozgalom keretében — melyre szövetkezeteink neqy többsége vállalkozott — már mindenütt megkezdték a fel­adatok teljesítését és EFSZ-eink tagjai olyan szorgalommal végzik munkájukat, mely ke­zességet nyújt a mezőgazdasági termelés fellendüléséhez. s S v//////////////////////^^^^ i v á I ó szakember Bodnár István, a vajkovcei EFSZ agronómusa, mint a košicei járás küldötte vesz részt Prágában az EFSZ-ek V. kongresszusán. A kö­zös gazdálkodás fejlesztésében vég­zett munkával érdemelte ki e nagy megtiszteltetést. így vélekednek róla a javítómű­helyben a mechanikusok és a kom­poszt gyártásánál dolgozó idősebb szövetkezeti parasztok ... Késő délutánra járt az idő. ami­dőn Bodnár elvtárssal találkozhat­tam. Halkszavú, fürje mozgású em­ber a vajkovcei agronómus. A be­szélgetést így kezdi: — Községünkben kialakult a bi­zalomnak oly légköre, mely a sza­vak és tettek egységére támaszko­dik. Parasztságunk összhangba hoz­ta saját boldogulását a párt és a kormány által kitűzött mezőgazda­sági feladatok megvalósításával. T ír évvel ezelőtt a faluban az elsők között lépett be a szö­vetkezetbe. Később a pártnak is tag­ja lett. Sok türelemre, fáradság­ra és munkára volt szüksége, míg el­jutottak odáig, ahol ma tartanak a vajkovcei szövetkezetesek. A mun­kaegység értéke, a tagság jövedel­me az utolsó három évben 45 száza­lékkal növekedett. A múlt évben bevezették a szilárd jutalmazást. Ez idén áttértek a szilárd normák­ra. Ez azt jelenti, hogy nem a mun­kaegység mennyisége szabja meg a tagság jövedelmét, hanem az elvép­zett munka és a kitermelt javak mennyisége után kapják a keresetet. A szövetkezet a ledolgozott normák után havonta kifizeti a kereset tel­jes ősszegét. A* jutalom és a szilárd norma bevezetése megvalósítható mindenütt, aho! jó a munkaszerve­zés és pontos ellenőrzést végeznek. A közös pazdálkodás fejlesz­tésének egyik feltétele a szövetke­zeti alapok feltöltése. A vajkpvceiek az összjövedelem 17 százalékát az alapok feltöltésére fordítják. Mit mondhatok még. — Szorgalmas munkával, virágzó, közös gazdálkodást valósítottunk meg. Manapság sok szó esik arról, hogy a szövetkezetekből, különösen a város közelében fekvő községek­Kommunisták a Jövőért A hajnáckai szövetkezet fennállása óta még egyetlen évet sem kezdett ilyen biztatóan, mint az ideit. Március 10-én már hat hektár tavaszi i úza került a jól előkészített talajba. Ugyanakkor az említett napon 30 hek­táron készítették el a talajt a vetéshez. Ha szövetkezetünk jó rajtjának okát kutatjuk, a falusi pártszervezet tevékenységében találjuk. Az utóbbi hónapokban nagyon megjavult az EFSZ és a pártszervezet kapcsolata. A szövetkezet elnöke Sancel Dezső elvtárs rendszeres kapcsolatban van a pártvezetőséggel és a HNB tit­kárát Csirke Ernő elvtársat is minden nap láthatjuk a szövetkezeti tagok között. Ők, mint párttagok gyakran fordulnak tanácsért a pártszervezet­hez s rajtuk keresztül ismerkednek meg a pártszervezet tagjai az EFSZ eredményeivel, problémáival. A hasznos együttműködés eredménye volt az is. hogy egy évek óta aktuális feladatot valósítottak meg a télen; kihordták az összes istálló­trágyát még a tagok udvarában levőt is. Ennek természetes következ­ménye a hektárhozamok növekedése s ezzel összefüggően harmadik ötéves tervünk feladatainak teljesítése. Tóth Géza elvtárs az EFSZ állattenyésztője néhány hét óta végzi mun­káját a szövetkezetben. Főleg a tejhozam növekedését helyezte előtérbe. A napokban az új istállóban összpontosítják a teheneket. Ettől, valamint a takarmányozás módszerének megjavításától várják a tejhozam emel­kedését. Tóth elvtárs egyéni vállalása, hogy ebben az évben a szövetkezet a sertéshús eladását 130, a marhahúsét pedig 110 százalékra teljesíti. Az előfeltételek jók. Hiszen a sertések napi súlygyarapodása már most 65 deka körül mozog. A hajnáíkai falusi pártszervezet tagjai az EFSZ-ek V. országos kong­resszusát a legméltóbban azzal vélik köszönteni, hogy minden erejükkel az EFSZ segítségére törekednek. AGÖCS VILMOS, Hajnáčka Felsorakoztak a fiatalok Schultz Erzsike, még iskolás korában be­bizonyította, hogy szereti a földet, « mezőgazdaságot. Tanítás után gyakran el­szaladt a szövetkezet serté­seit gondozó édesanyjához és segített, amennyire tudott. Nyáron pedig ott szorgosko­dott a földeken, hordta a ké­véket, segített a növényápolás­nál, a betakarításnál, a ker­tészetben, szóval mindig ott, ahol erejéhez mérten munkát kapott. Erzsike az általános iskola befejezése után is hfi maradt a mezőgazdasághoz. Igaz, ná­luk ez családi hagyomány. Nová Dedinkán úgy ismerik a Schultz családot, mint a mezőgazdaság és természetesen a szövetkezet szerelmesét. A család öregje, fiatalja mind a helyi szövetkezetben dol­gozik. Az apa és az anya az állattenyész­tésben, Erzsike szintén ezt a munkasza­kaszt választotta. Az EFSZ kocáit gon­dozza s emellett nyáron a kacsák gyors­hizlalásánál tevékenykedik. Jóska, az idő­sebb fiú traktoros, Lajos most katona, 5 majd a szövetkezet javítóműhelyében folytatja munkáját.' A 18 éves Anna is az állattenyésztés mellett döntött. A gyorshizlalóban elért eredmények Erzsikének nemcsak szorgalmát, hanem hozzáértését is dicsérik. A kacsahizla­lási idény alatt 3 szakaszban \ évenként átlag 3509 kacsát ne­velt fel, ebben az esztendőben pedig 4500 felnevelésére, illet­ve hizlalására vállalt kötele­zettséget. Az elmúlt években 55 nap kellett ahhoz, hogy a kacsák 2,20 kg-os súlyra hízzanak. Minden darabtól 11 korona tiszta jövedelem folyt be a szövetkezet pénztárába. A 25 éves göndörhajú lányra sok jót mond a falu. Legtöb­bet persze azóta beszélnek róla, amióta ötödmagával elhatároz­ta, hogy szocialista munkabri­gád címért vcsenyzö csopor­tot alakit. Hozzá és Anna testvéréhez a kél Mucska lány, Júlia és Margit baromfigondozók, valamint Kiss Anna, a hízósertések gondozója csatla­koztak. Vezetőül természetesen a legta­pasztaltabb at. Erzsébetet választották. Azóta eredményeik több mint elismerésre méltók s így. a járási szövetkezeti kon­ferencián méltán esett Erzsikére o vá­lasztás, hogy az EFSZ-ek V. kongresszu­sán képviselje a Nová Dedinka-i szövet­kezetet. ' — JS — bői a parasztok az üzemekbe men­nek dolgozni. Nálunk ez nincs így. Sőt a fiatalok is a faluban marad­nak ... öt éve vagyok agronómus. Elvégeztem a mezőgazdasági mes­teriskolát. A szövetkezeti munkais­kolát minden tag látogatja, tanul nálunk mindenki. A nagyüzemi szo­cialista mezőgazdálkodás több hoz­záértést, szaktudást igényel. Két mezei csoporton belül, négy munkacsoport dolgozik. Minden cso­port ismeri a saját termelési tervét. A munkacsoportvezető előző nap megbeszéli a másnapi teendőket. A termelésért felelősséget vállal az egész tagság. A szövetkezetben és községben megbecsült emberek a kommunis­ták. A dolgozó parasztság bizalmát és elismerését azzal érdemelték ki, hogy a párton kívüli lakossággal szívélyes baráti viszonyt tartanak fenn. Példás családi életet élnek, a munkában jó példával elől járnak. Önzetlenül segítenek az ügyes-bajos dolgok elintézésében a hozzájuk for­duló polgártársaiknak. A vojkovcei parasztok meg­győződtek arról, ho^ helyesen cselekedtek, amikor a kommunisták­ra hallgattak és megalakították a saját szövetkezetüket. Ez megnyil­vánul abban is, hogy a szövetkezet megalakulása óta a községben a párttagok száma köze! a négyszere­sére emelkedett. Mózes Sándor INDULÁS KÖZBEN Matyi Jánosnak, az utóbbi időben sokat emlegetett potanyi szövetkezet elnökének már kezében a táska, az autóbusz indu­lása előtt azonban még nyilatkozik. - Mi érdekli majd leginkább a kong­resszuson? - Amig mindent felsorolnék, nemigen várna a busz. eD a legfontosabbat el­mondom. Nálunk, Kelet-Szlovákiában még nagyon alacsony fokon áll a mezőgazda­sági, főképp az állattenyésztési termelés gépesítése. Majd akkor nyitom ki leg­inkább a fülemet, amikor ilyen problé­mákról lesz szó. Remélem azt is, hogy lesz szerencsém elbeszélgetni egy-két olyan szövetkezet küldöttével, ahol már nemcsak a gépesítés, hanem az automa­tizálás is magas fokon áll. Legyen szerencséje. (— ti) H rubý Mária égszínkék szemé­ben meghúzódó mosoly sok mindent elárul. Ezelőtt két évvel még a Nové Zámky-i Elektrosvit üzemben dolgozott. Azóta — mert a szive és a józan esze haza húzta — a szövetkezetben dolgozik és napon­ta 23 tehéntől feji ki a frissen habzó tejet. — Tavaly — állapította meg róla az elnök — tehenenként átlagosan 8.7 literes tejhozamot ért el, s ez­zel az eredménnyel járási méretben is az élenjáró fejônôk közé sorako­zott. Vele már oontatottabban halad a beszélgetés., Érezni magatartásán, hogy nem a szavak, hanem a tettek embere. Mi a titka a magas tejho­zamnak ? Talán a legjobban tejelő teheneket osztották gondozásába? — Dehogyis — mondja szerényen — a tejhozam elsősorban az etetés­től függ, de ugyanakkor a fejés ide­jét is pontosan be kell tartani. A szövetkezet elegendő szálas- és silótakarmányt biztosított, és a fia­tal fejönö ennek tulajdonítja sikereit. Ez igaz, de sok helyen a jó takar­mányozás ellenére is igen kevés a tejhozam, és a tvrdošovcei szövetke­zet fejőnöinek eredményei is külö­bözöek. — Hátha mindenáron tudni akar­ja a „titki •" — szólal meg hosszabb faggatás után — elmondom: Pista bácsi, az állatgondozó, aki a tehe­nek etetését vállalta, úgy keveri a takarmányt, hogy annak nemcsak íze és zamatja, hanem a tejtermelés szempontjából igen sok tápértéke van. Egyébként a 8.7 literes te ját­tag az ő munkájának, közreműkö­désének is köszönhető. A magas tejhozam tehát a kollek­tív munka eredménye, s igen szépen jövedelmezett a szövetkezetnek. A fejönő azonban nincs nagyon meg­elégedve a munkafeltételekkel, hi­szen a több mint 40 ezer liter te­jet kézzel kellett kifejnie. A fe­jőgép pedig kihasználatlanul hever a raktárban, aminek következtében lényegesen megdrágult a termelés. - Meglepett, amikor megválasztot­tak küldöttnek a kongresszusra — mondotta búcsúzóul — közben azon­ban meggondoltam, hogy csak hasz­nál a közös ügynek, ha a vitában elmondom: a nők bevonásával a szövetkezetbe a vezetőség tegye kultúráltabbá a munkát, vegyen igénybe minden gépet, mert ezek csak könnyítenek az emberek mun­káján és olcsóbbá teszik a terme­lést. (th). AZ ÜJ ZOO TECHNIKUS Ladislav Síádek még csak 3 hónapja tölti be a zootechnikus tisztsé­get a Dunajská Streda-i járás Opatovské Sokolec-i szövetkezetében, szakmai tudásával, jó szervezőképes­ségével azonban már eddig is kiér­demelte a tagság bizalmát. Azóta bevezették a gépi fejést, most fe­jőállásosra akar­ják átalakítani a régi istállókat. Prágában lesz mi­ről beszámolnia az eddig kullogó EFSZ új zootech­nikusának. (L. Kuchta felv.) Nem a szomszédba jár ötletért Az elnököt hiába kerestük. Nem találtuk sem otthon, sem az irodában. — Ilyenkor kint van a föl­deken — igazí­tottak útba a szövetkezetesek, akik szerszá­mokkal a vállu­kon a határba igyekeztek. Melyik dűlőn keressük? Hiszen a határban a szélrózsa minden irá­nyában serényen dolgoznak. — A felső tagban biztosan rá­találnak! A dolinái patak menti kitaposott ösvényen indultunk el a megadott irány felé. Öröm járni a határt, mert jó nézni, miként sarjad új életet a réteken, a napsugár ha­tására megélénkült búza- és rozs­földeken. Traktorok berregésétől hangos az egész táj, melyek pö­fékelve vontatják a nehéz kulti­vátorokat és a vetőgépeket. Félórai bandukolás után végre rátaláltunk az elnökre. Az egyik hosszúkás parcella végén éppen a traktorosokkal, a vetőgépkezelők­kel beszélget. A meleg róla is le­kényszerítette a nagykabátot, köny­nyen, tavasziasan öltözve lépett hozzánk. Vass József arcán elégedett mo­soly ült, amikor mint régi isme­rősök üdvözöltük egymást. Egy év­vel ezelőtt még a járási nemzeti bizottságon dolgozott ez a nyú^­Iánk, napbarnított arcú fiatalem­ber, ma a Poľný Kesov-i szövet­kezet elnöke. De még milyen elnö­ke! A faluban jutott tudomásunk­ra, hogy olyan harminckoronás. Ki­csit furcsa jellemzés, de azért azt, hogy ki, milyen elnök, egyebek kö­zött az is elárulja, mennyit fizet a szövetkezet egy mukaegységre. Szerény magatartásáért, pontos­ságáért és határozott fellépéséért igen nagy népszerűségnek örvend a faluban. Persze, akadnak hangos­kodók. akikkel a közös ügy érde­kében szembeszáll és néhányszor bizony jól össze is koccant. De hát mégsem ez nyomja a mérleget, inkább a szilárd munkaegység, amihez azt is hozzá lehet rögtön tenni, hogy még több is lehetett volna. — Nagyok voltak tavaly a beru­házások. Ezenkívül majdnem két­szer annyit helyeztünk el az ala­pokra, mint amennyit az alapsza­bályok előírnak — vallja be őszin­tén. Mindenesetre el kell mondani, hogy Vass József egyéves elnök­lete alatt a szövetkezetben beve­tették a sertések önetetését, ami elég sok befektetést kívánt, de* a hústermelés növekedésével az utolsó fillérig megtérült. Tavaly a szövetkezet hektáronként 210 ki­logramm húst értékesített, ami igen szép eredménynek számít. Igen jó- szervezőképessége, éles esze van ahhoz, hogy ügyesen él­jen a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel. Nem kel! a szöm­szédba mennie ötletért. Egy dolog nagyon bántja. Tavaly 2,5 kilogramm gabonát mértek ki munkaegységenként. Ez 50 vagon szemestakarmányt vont .el a szö­vetkezettől, s most minden tudá­sukat össze kell szedniök, hogy az idei évre szóló kötelezettségvál­lalásukat — a hústermelésből — teljesíthessék. Ez idén ugyanis 250 kilogramm hús eladását tervezték hektáronként. Az állattenyésztés többi ágaza­tában is egyre nagyobb teret hódít az új terhnika. Növendékáliataikat szabad istállóban tenyésztik, gé­pesítették a fejést, a trágya kita­karítását. Egyszóval kulturáltabbá vált a munka, ami jelentős mérték­ben az elnök jó szervezőmunkájá­nak köszönhető. — Sok még nálunk a kihaszná­latlan lehetőség. Fokoznunk kell a cukorrépahozamot, nagyobb súlyt kel! fektetnünk a silókukorica ter­melésére, hogy egész éven át szi­lárd takarmányalapunk legyen. A tavalyi hibák kiküszöbölését tu­lajdonképpen már megtettük, mert az idén csak az igazi szükségletek­nek megfelelően osztunk munka­egységekre gabonát — mondja az elnök búcsúzóul, s hozzáteszi még: az EFSZ-ek V. országos kongresz­szusán is elmondom, a tagság ne a természetbeni járandóság felduz­zasztására, hanem a folyósított pénzösszeg növelésére törekedjen. Lám, az ilyen jól gazdálkodó szö­vetkezetben is — ahol-, tavaly 5500 korona jövedelmet értek el hektá­ronként — mennyi kincs van még feltáratlan, mennyi lehetőség ki­bontatlan. Milliók fekszenek előt­tünk, csak !e kel! hajolni értük. Szombath Ambrus ÜJ SZÖ 545 * 1961. március 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom