Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-17 / 76. szám, péntek

Kedvezői gozdostgi eredmények az egyesüli EFSZ-ekben Az egyesült EFSZ-ek gazdálkodásának eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi termelés előnyei a nagyobb földterületeken kedvezően megmutatkoznak. A dél-csehországi kerület strakonicei járásában már a múlt évben 37 egyesült EFSZ működött. A Győzelmes Február EFSZ-nek Predslavicén van a székhelye. Ez 1958-ban elsőnek egyesült a járásban a strakovicei, marčovicei és a pfeclavicei szövetkezetekből. Már a közös gazdálkodás első évének eredményei jelentősen jobbak voltak, mint amikor a szövetkezetek még külön-külön gazdálkodtak. Például a három EFSZ összesített eredménye szerint 1957-ben, tehát a külön gazdálkodás utolsó években egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 82,36 kg húst, 566,12 liter tejet, 154,53 tojást, 21,53 mázsa gabonát termeltek a szövetkezetek, 1959-ben pedig 114,79 kg húst, 236,67 tojást és 23,94 mázsa gabonát. Az 1960-as évben még kedvezőbbek az eredmények s ez természetesen az egy hektárra eső bevétel emelkedésén is meglátszik. Az is említésre méltó, hogy amíg például a különgazdálkozás négy éve alatt a szövetkezetek mindQ,szsze 264 892 koronát juttattok az oszthatatlan alapba, ez egyesülés utáni két évben már 367 337 koronát. v A sobéslavi járásban a prehorovi és kvasejovicei EFSZ 1958ban még külön gazdálkodott, 1959-ben, már közösen. Az egyesítés után egy év alatt a tejtermelés 27, a tojás 5, a hús 15, a burgonyatermelés pedig 25 százalékkal növekedett. Az egyesítés előnyei a beruházási építkezések terén is megmutatkoznak. Mivel megvalósíthatják a szakosított gazdálkodást, ezért nem kellett mindkét szövetkezetben fiaztatót építeni a kocáknak és ez 50 000 korona megtakarítást jelentett a szövetkezetnek. Hasonló a helyzet a szarvasmarhatenyesztésben is. Persze a pénzben kimutatható megtakarításon kívül az anyagmegtakarítás és a munkaerő-kérdés helyes megoldása is jelentős. (sz-y) Stará

9 Túrán ilyenek a lányok A fiatalasszony, aki odairányított az üzembe, gyerekkocsit tolt maga előtt. Az üzemről valahogy másképpen, lelkesebben beszélt, mint ahogy az egy idegen embertől várható. — Aztán, nehogy elfeledje megnézni a szerszám-gépek második műszakját is — a mi leányainkat. — Miért, — kérdeztem csodálkozva. — Mert nekik köszönhetem ... Mit is köszönhetünk nekik, mi asszonyok? Például azt, hogy ezt a kisgyereket most itt dajkálom a napon. Nem értettem az összefüggést. De nem is érthettem, mert a világért sem magyarázta volna meg. Csak annyit mondott: > — Menjen el a mi leányainkhoz. Elmentem. Valamennyien abban a korban vannak, mikor a férfiember maga sem érzi tapintatlanságnak, ha megkérdi hány évesek. Mindenre el voltam készülve, de azra nem számítottam, hogy ezek a lányok közgazdaságtannal is foglalkoznak. Mert azzal is Joglalkoznak. Tizenhét, tizennyolc éves létükre! Ha a fiatalasszony ott a korzón nem hívta volna fel rájuk figyelmemet, fel sem tűnt volna, hogy az valami különlegesség, ha a délutáni műszakban csupa fiatal lányt találok. Mert idősebb asszony és férfi feA hér holló volt ebben a csarnokban. A fémmegmunkáló-gépek hosszú sora mellett — az idegennek fülsiketítő zajban csupa leányderék hajlongott az esztergapadok, fúró- és marógépek mellett. ztán egymás után olvasom a gépek fölé helyezett táblák feliratát: „Ezen a gépen a reggeli műszakban Kristína Drmáčková — négygyermek anyja — dolgozik. A délutáni műszakot Hodaňová Zdenka végzi". A második, harmadik, a tizedik gép tábláján is ilyenforma feliratok olvashatók: „Mazáková Anna" három gyerek anyja délelőtt, Malá Helena pedig a délutáni műszakban végzi itt becsülettel a munkáját. — Miért van itt olyan határozottan kiírva, hogy valaki csak a délelőtti, mások pedig kizárólag csak a délutáni műszakban dolgoznak, kérdem a részleg mesternőjének az irodájában, miután az üvegfalak valamelyest tompítják a gépek tucatjának zaját. — Az a mi lányainknak a műve, — jelentette ki büszkén Královičová Kristína mester. Nekik köszönhetjük, hogy nálunk ma már nem ismerjük ezt a fogalmat: abszencia. Es még hozzátette: — Pedig még nem is olyan régen sok gondot okozott ez nekünk! Majdnem minden termelési érte! kezletnek ez volt a fő témája: lloA talajjavítás sikeréért A föld termőbbé tételének egyik legfontosabb feltétele a talajjavítás, melynek sikeres folytatásához mezőgazdasági üzemeinknek minden lehetősége adva van. Szlovákiában az év elejétől több mint 18 millió 670 ezer korona értékű, beruházási jellegű talajjavítást végeztek el. Ebből 680 hektáron végrehajtották a víz lecsapolását, 171 hektáron kiépítették az öntözőrendszert és több mint 21 kilométeres vízlevezető-csaA talajerőgazdálkodás keretében dolgozó parasztságunk a falu lakóinak aktív támogatásával 21 520 köbméter komposztot készített és újraműveléssel 33 hektár termőfölddel gyarapította a szántók területét. E sikerek ellenére a talajjavítás időszakos tervét csak 50 százalékra teljesítettük. A munkák meggyorsítása érdekében egész Szlovákiában nagyarányú akció indult a szövetkezeti tagok és a lakosság nagyobb tornát adtak át rendeltetésének, mérvű bevonása céljából. Példás együttműködés A nyugat-szlovákiai kerület 32 közszükségleti ipari üzeme védnökségi szerződést kötött földművesszövetkezetekkel. Ezek az üzemek lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetkezetek sikeresen teljesíthessék a harmadik ötéves tervből rájuk háruló termelési feladatokat. Például a Nyugatszlovákiai Bútorgyárak bratislavai 02 üzeme a studenkai szövetkezet felett vállalt védnökséget. Az üzem dolgozói rendszeresen segítik a szövetkezeti tagokat a szervezési, gazdasági és termelési problémák megoldásában. Segítő kezet nyújtanak a gépjavításban, a pótalkatrészek beszerzésében stb. A trencíni Merina dolgozói pedig a szocialista munkabrigádok szervezésében szerzett tapasztalataik átadásával támogatják a soblahovoi és a Trencianská Turná-i szövetkezeteseket. gyan tudnánk a szerszámgépek részlegében kiküszöbölni, azt a sok kimaradást, amit legtöbbször a családi problémák okoznak. — De mi köze ehhez a lányoknak? Královičová elvtársnő így felel: — Egy CSISZ-gyűlés után meglepő ötlettel hozakodtak elö a lányok. Az egyik azt mondta: — Véleményem szerint a sok hiányzást többnyire a háztartás, illetőleg a gyermeknevelés problémája idézi elő. Az egyik héten reggel, a másikon pedig délután kezd dolgozni a három-, négygyermekes anya. Az pedig gondot okoz a családnak. Mit gondoltok, lányok, mit csinálhatnánk itt? — kérdezte a többit. lí/j a már senki sem emlékszik ar'•'•* ra pontosan, ki mit javasolt. Ma már csak az eredményt tudják. Az egyik így szólt: Azért nem tudjuk rendesen megvalósítani a második műszakot, mert minden anya azt mondja: — Délután van a legtöbb gond a gyerekekkel. A leckét kell átvenni velük, kimosni a ruhájukat, bevásárolni is mindig csak délután szoktunk. A másik meg ezt mondta: — Lányok, nekünk mindegy, hogy mikor dolgozzuk le azt a 8 órát. Mi lányok osszuk meg magunk között a délutáni műszakot. Hiszen többnyire úgy is tanulunk. Bizonyára el lehetne intézni a tanárokkal, hogy reggel tartsák meg az előadásokat. Valahol azt hallottam, hogy reggel jobban fog az ember agya, mind délután vagy este. Szó szót követett. A gyűlés azzal a határozattal ért véget, hogy megkérik az üzem vezetőségét: őket ezután csak a délutáni műszakba osszák be. Vége felé közeledik a lányok története. Mindennapi dolgok ezek, hiszen a lányok csak azt tették, amire a párt vezette a fiatalokat: a második műszak bevezetésére. Az a gyanúm, hogy az ottani CSISZ-vezetőség látja, nem hiába tanulnak ezek a lányok az üzemi iskolában közgazdaságtant is. A közgazdaságtani tankönyvben csak ez áll a többműszakos gépkihasználásról: „Rendkívül előnyös lépést jelent ez a gépipari üzemekben, mert a gépekbe befektetett összeget még a berendezés normális elavulása előtt visszatéríti." A Stará Turá-i lányok ugyaneze** ket a gondolatokat más szavakkal mondták el azon a gyűlésen. A lényeg azonban az, hogy a lányok tökéletesen megértették ezeket a különben komplikált közgazdasági problémákat. Es a maguk módján, fiatal kommunistákhoz illően reagáltak azokra. TÖTH MIHÁLY Megérdemlik a tiszteletet Novákyban éppúgy, mint a legtöbb ipari városban, aránylag nehezen alakult meg az egységes földmüvesszövetkezet. — Ki dolgozik majd a szövetkezetben, hiszen a férfiak többsége bányász, gyári munkás — bizalmatlankodtak az emberek, amikor felkeresték őket az agitátorok. Két évvel ezelőtt mégiscsak megalakult Novákyban az EFSZ. 1958 nyarának egyik tikkásztóan meleg napján túlnyomórészt nők jöttek el az EFSZ gyűlésére, amelyen az egyes munkákra osztották be a szövetkezet tagjait. — Ki vállal munkát az állatteElőtérben Mária Benková. nyésztési termelésben? — hangzott az első kérdés. —* Nos, ki jöhet számításba, hiszen úgyszólván csak nők jöttünk ide! Mi vállaljuk — jelentkeztek egyszerre négyen is. — És mi lesz a növénytermesztéssel? Ismét csupa nő jelentkezett. Nincs ebben semmi különös, hiszen így ten ez sok szövetkezetben. Ám amikor az építészeti csoportra került a sor, bizony elég sokáig tartott, amíg szót kért a már nem éppen fiatal Mária Benková. — Mi lenne, asszonyok, ha megpróbálnánk ezt a munkát is? — Ki hallott már ilyet... Hiszen az férfiaknak való munka... Mit is csinálhatnánk ott, legfeljebb sörért, cigarettáért küldözgetnének bennünket. .. — követték egymást a megjegyezések. Mária Benková azonban olyan természetű, hogy amit egyszer elhatározott, azt mindenképpen véghezviszi, még akkor is, ha a legnagyobb akadályokkal kell megbirkóznia. Nem vonta vissza javaslatát. Bízott megvalósíthatóságában, az emberi akaraterő győzelmében. Erre tanította az élet. öt fiúgyermeket hozott a vil'ágra. Nagyon nehezen nevelte őket. Sohasem volt rózsás a helyzete. Éppúgy, mint sok ezer családhoz, a sors hozzájuk is mostoha volt. Mária Benkovának egész életében csak az volt a kívánsága, hogy a férjéhe? hasonló, becsületes, lelkiismeretes emberekké nevelhesse fiait. Ez sikerült is. Nos, miért ne sikerülhetne az is, hogy nők dolgozzanak az EFSZ építészeti csoportjában?! — Hiszen megkísérelhetjük! — támogatta javaslatát Jolana Svitková. Azután már egymás után emelkedett magasba Karakóvá, Kašičková Oršulová és a többi nő keze. Már három éve dolgozik a nők építészeti csoportja. Ez idő alatt csak annyit változott, hogy újabb nők is csatlakoztak hozzá. A férfiak megérdemelten dicsérik munkájukat. A mi asszonyaink kidolgozott teA novákyi EFSZ-ben dolgozó nők be munka nyerükkel cirógatják a gyermekek arcát, főznek, mosnak, habarcsot kevernek, padlót súrolnak, bemeszelik az ólakat, betont kevernek, kiszolgálják a betonkeverőt... Bizony, az ilyen kezek megérdemelnek minden tiszteletet. Ezt annál is inkább mondhatom, mert az építészeti csoportban dolgozó nők mindnyája/l többgyermekes anyák — dicséri őket Jozef Martiš, az EFSZ építészeti csoportjának vezetője. A befejezett építkezések sora minden szónál ékesebben dicséri a nők szorgalmas munkáját. Két év alatt felepítettek egy növendékmarha-istállót, két kocafiaztatót, egy sertéshizlaldát, egy tehén- és borjúistállót, fészert a gépek számára stb... Dicséretre méltóan mindig azon iparkodtak, hogy olcsók is legyenek ezek az építkezések. Ezért, ha csak lehet, felhasználják a helyi építőanyagokat, például homokot, kavicsot stb... Régebben az volt a szokás, hogy a kőművesek télen mentek szabadságra, mert olyankor a habarcs megfagyott, és így igen \nehezen ment a munka az építkezéseken. A novákyi bizonyították, hogy a férfiak méltó társai. EFSZ építészeti csoportja azonban télen sem pihent. Ha künn fagyott, akkor a padlót készítették, meszeltek, egyszóval mindent megcsináltak az épületben, amit olyankor elvégezhettek. Jelenleg egy 3000 csirke nevelésére alkalmas csarnok építését fejezik be. Mi mindent kell még építeniük a harmadik ötéves terv utolsó évéig? Még valóban sokat, például egy újabb tehénistállót, egy további istállót a növendékmarhák számára, egy garázst, magtárt, fészert és a baromfitelep további csarnokát is. Valóban nagyszabású terv, melynek teljesítéséről, 15 embernek — túlnyomórészt asszonynak — kell gondoskodnia. Ha bárki elbeszélget ezekkel a dolgos nőkkel, egyhamar meggyőződhet róla, hogy egészen biztosan betartják a harmadik ötéves terv éveire tett ígéreteiket. Ez magától értetődő, hiszen olyan kollektíváról van sző, amely lelkes munkájával törekszik a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére. Noga Rudolf. s ^ A szocialista együttműködés szép pélS dája. A Valeríj Cskalov nevű szovjet $ teherhajó az egyik bolgár kikötőben fc boraxot rak ki, amelyet a bolgár ipar % részére Kínából szállított. (ČTK - BKA felv.) t[ * 5 * * * 8 ^ AZ OSTRAVAI BÁNYÁSZATI FŐ^ ISKOLÁN, mely Európa legrégibb ^ b.'.nyászati és kohászati főiskolája, ^ ez idén 23 európai, ázsiai, afrikai és 6 amerikai országból származó diákok S folytatják tanulmányaikat. A külföl5 di diákok nemcsak a legkedvezőbb ^ feltételek mellett tanulhatnak, ha^ nem megismerhetik hazánkat és la§ kosságának életét is. ^ VIRÁGBA BORULT A MANDULAFA Ma^ gyarországon a Mecsek napsütötte lankáin. ^ Ilyen korai nyílásra évek óta nem volt ^ példa. | SZOVJET tudományos kutatóhajók i érkeztek a Buenos Aires-i kikötőbe. ^ A tengertani vizsgálatokat végző ^ hajók óriási érdeklődést keltettek az ^ argentin fővárosban. § SANGHAJTÓL NYUGATRA egy nagy ^ acélmű mellett szputnyik-várost építenek. ^ Már mint egy százezer négyzetméteres \ területen emelkednek új házak és 8000 $ lakó költözött be az óvodákkal iskolákkal, \ könyvtárakkal, egészségügyi intézmények\ kel és üzletekkel ellátott városrészbe, ^ hol színház és mozi épül. % ÉVENTE 6000 TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉK ^ KET gyárt a szófiai Vorosilov Üzem, ^ amely az Opera jelzésű bolgár televíziós ^ készülékek sorozatgyártását a napokban fe indította el. ^ TÖBB MINT 600 EZER KORONÁT ^ takarítottak meg újítási javaslataik^ kal a múlt évben a chömutovi J. Fu^ čík Üzem 'fiatal újítói. \ RIADÓT rendelt el a nemzetközi ^ sáskajelző szolgálat. A megfigyelő^ állomások szerint a következő he^ tekben sáskahadak ronthatnak Irak§ ra, Iránra, Törökországra és Afga^ nisztánra. A különleges osztagok fc máris munkához láttak s a veszé^ lyeztetett vidékekre nagy mennyisé^ gű rovarírtószert szállítanak. Š TÖBB MINT 2000 SZEMÉLY vett részt ^ a csehszlovák fényképkiállitás megnyitá^ sán Acapulco mexikói kikötővárosban. § 18 EZER szövetkezeti lakás épül ^ a harmadik ötéves tervben az észak^ morvaországi kerületben. Eddig 78 ^ lakásépítőszövetkezet működik 5441 ^ taggal. § A GRŰZIA1 INGURI FOLYÖ MEDRET ^ rövidesen 300 méter magas, könnyű be^ tonszerkezetből készült ív alakú gáttal i zárják le egy neredek falú völgyben. ^ A folyó vizét sziklába vájt alagúton jut•5 tatják majd a vízierőmű föld alatti gép^ csarnokába, csaknem 500 méteres eséssel. ^ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN dolgozik § nálunk a legtöbb női munkaerő, az § alkalmazottak 72,7 százaléka, ösz^ szehasonlításképpen: a kereskede§ lemben az alkalmazottak 27,3 szá^ zaléka, a mezőgazdaságban dolgo^ zóknak 53,2 százaléka, az oktatás, i kultúra és testnevelés vonalán mű| ködök 59 százaléka nő. i A POPRÁDI JÁRÁSI NEMZETI BI$ ZOTTSÄG legutóbbi ülésén elhatározta, ^ hogy az alkoholizmus elleni harc kerefc tében alkoholellenes bizottságot szervez. ^ A bizottságnak már 22 tagja van. Š A BRATISLAVAI Csehszlovák R᧠dió népi zenekara Eugen Farkas ve§ zetésével március 14-én 10-napos i vendégszereplésre az NDK-ba uta$ zott. $ ANGLIÁBAN a mozilátogatók száma 5 egyre csökken. A legnagyobb angol mo^ zitársaság most azt a megoldást vá^ lasztotta, hogy 20 filmszínházat a kö^ vetkező két esztendőbeh tekepályává épít $ át. § AZ OLOMOUCI JÁRÁSBAN a mezőgazi dasági termelés egyharmadát a cukorré^ pa termelés teszi ki. Tavaly 372 mázsás J átlagos hektárhozamot értek el, 39 5 EFSZ-ben pedig az átlagos hektárhozam ^ meghaladta a 400 mázsát. 6 A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLET ^ 924 nőbizottságában 11 ezer tag tevéfc kenykedik. különös jelentősége van a ® nôbozittságoknsk a falvakban. Ü.j ^ ' * * l®

6

1' március 17.