Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-02 / 61. szám, csütörtök

HATÁRIDŐ ELŐTT Az elhatározást tettek követik "•"•ISSIOÍ" Az elmúlt napókban értékelte a Dunajská Streda-1 járási pártbizottság és a járási nemzeti biiottság teljes ülése az EFSZ-ek V. kongresszusa előtti kampány eredményeit és behatóan foglalkozott a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére tett kötelezettségvállalásokkal. A kongresszusi kampány valóban tartalmas és eredményes volt. A szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói mélyrehatóan foglalkoztak a termelési problémákkal, megvizsgálták lehetőségeiket, tartalékaikat, s éppen az alapos elemzés révén jutottak arra a következtetésre, hogy a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítése lehetséges. A szövetkezetek és állami gazdaságok kötelezettségvállalásai tehát gondos és részletes elemzés eredménye, s a valóra váltás jó feltételeit íépezik a múlt év eredményei, valamint a kampány idején felszínre hozott tartalékok. A szövetkezetek és állami gazdaságok kötelezettségvállalásainak jellemzője, hogy ez a dolgozó tömegek legszemélyesebb ügyévé vált, s az egyes munkaszakaszok vállalásait azután a szövetkezet vezetősége és a tagsági gyűlés, valamint a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság is megtárgyalta. A járás kötelezettségvállalása 69 szövetkezet és négy állami gazdaság vállalásán alapszik. Merész, de megvalósítható feladatra vállalkoztak a járás dolgozói. Mindenekelőtt arra, hogy az 1965-re kitűzött irányszámokat már 1964-ben teljesítik, így például az egy hektárra eső piaci termelésben az 1965-re tervezett 218 kg hús helyett már 1964ben 230 kg-ot, az 575 liter tej helyett 627 litert és a 265 db. tojás helyett pedig 301 darabot érnek el. Járásunk dolgozói azonban nemcsak a mutatószámokban rövidítik le a harmadik ötéves terv végére kitűzött feladatokat, hanem kötelezettséget vállaltak az előirányzott teljes termelés határidő előtti teljesítésére is. így az ötéves terv időszakára előirányzott húsmennyiséget már 1965. júliusáig, a tejet 1965 májusáig, a tojást pedig 1964 októberéig teljesítik. Járásunk szövetkezetei és állami gazdaságai ilyenformán 7513 tonna hússal, 3 millió 556 ezer liter tejjel és 24 millió 140 ezer tojással adnak többet a közellátásnak, mint azt az állami terv előirányozta. A járási pártbizottság tudatában van annak, hogy e kötelezettségvállalások teljesítése megköveteli a járás, az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének tényleges ismeretén alapuló hatásos politikai-szervezési intézkedések foganatosítását, amelyek előnyösen hatnak a termelésre s kézzelfogható eredményeket hoznak már az ötéves terv első évében. A járási pártbizottság a járás kulcsfontosságú feladatának a takarmányalap biztosítását tartja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a takarmányalap biztosítása érdekében nagyon sokat lehet tenni a téli időszakban. Jó eredményeket hozott az az intézkedés, hogy a járási pártbizottság és a JNB a szövetkezetekben a helyi funkcionáriusok jelenlétében vitatta meg és hagyta jóvá az ötéves terveket. Ezen alkalmakkor a járási szervek kedvezően befolyásolták a szövetkezet és állami gazdaság termelési tervét, ügyeltek az arányok betartására, s fokozott figyelmet szenteltek a takarmányalap biztosításának. Hogy milyen fontos volt az Ilyen gyakorlat bevezetése, bizonyltja az a tény is, hogy több szövetkezetben a járási pártbizottság figyelmeztetése ellenére is takarmányhiány mutatkozott. A -takarmányalap biztosítását mindenekelőtt a kukoricatermesztés kiszélesítésében látjuk. Következetes meggyőző munka révén már sikerült megszüntetni a kukoricatermesztés mellőzését, de még ma is akadnak szövetkezetek, ahol nem bíznak a kukoricában, mint kiváló takarmányban és így vonakodnak vetésterületének kiszélesítésétől. A jájrási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság helyes intézkedéséről tanúskodik az a döntés, mely szerint már ebben az évben a vetésterület 28,7 százalékát kukoricával vetjük be, amelyből a silókukorica 7 százalékot tesz ki. Végcélunk azonban az, hogy 1965-ben 42 mázsás hektárhozam mellett a szántóterület 30 százalékát kukoricával vessük be. A takarmányalap biztosításának másik forrása az évelő takarmányok termelése. Ezen a téren fokozott figyelmet fordítunk a lucernavetőmag termelésére, mivel a vetőmaghiány jelentősen fékezte azt évelő növények termesztését. így. 1965-ig biztosítjuk, hogy 64 mázsás hektárhozam mellett a szántóterület 22 százalékát évelő takarmány képezze. Járásunk egyes szövetkezeteinek jó tapasztalatai alapján bevezetjük a takarmánvok ízesítését, az ' élesztősített fehérjedús takarmányok felhasználását. A kötelezettségvállalások teljesítésének döntő előfeltételét az új technika és technológia szélesebbkörű alkalmazásában látjuk. A növénytermesztésben a legnagyobb figyelmet a komplex gépesítésre fordítjuk, amellyel lényegesen növekedik a munkatermelékenység, ugyanakkor az anyagi érdekeltség fokozott érvényesítésével a munka minőségében is javulás -áll be. Már ebben az évben 70 komplex gépesített brigádot létesítünk, melyeknek számát a jövőben fokozatosan növeljük, hogy felválthassák a hagyományos munkacsoportokat. Meggyőződésünk, hogy a komplex gépesített brigádok forradalmi fejlődést visznek a növénytermesztésbe. Uovanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez az intézkedés gondos és alapos előkészületeket igényel. Az új szervezési forma fokozott igényeket támaszt a traktorosok és a gépfelelősök agrotechnikai tudásával szemben is. Ugyanis az új helyzetben, amikor a traktoros 200 — 300 hektár különféle növény komplex megmunkálását és betakarítását vállalja, elengedhetetlen az egyes növények agrotechnikájának ismerete. Éppen ezért a kongresszusi kampány szerves részét kéoezte a 70 leqjobb traktoros egyhónapos iskolázása, akik az első komplexbrigádok tagjai lesznek. Alkalmazni fogjuk a gabonabetakarítás haladó formáit. 1961-ben 14 000 hektáron két- és Hárommenetes aratást tervezünk, ami a gabonaterület mintegy 67 százalékát teszi kl. A szövetkezetek és állami gazdaságok túlnyomó része a gép- és traktorállomás segítségével már a téli időszakban nekiláttak a kombájnok megfelelő átalakításához. Az állattenyésztésben í

s számos intézkedést tettünk és teszünk az új technika és technológia szélesebb méretű alkalmazásáért. Nagyon jól bevált például az Op. Sokolec-i szövetkezet takarmányelőkészítője, ahol az egész farm részére készítik elő a takarmányt. Éppen ezért a hasonló központosított takarmánykeverők építését a többi szövetkezetben is szorgalmazzuk. A sertéshizlalásban is a nagyüzemi formákra térünk át. Már 1961ben 22 olyan sertéshizlaldát építünk, ahol ezer sertés gondozását egy személy végzi. A kötelezettségvállalások sikeres teljesítése érdekében sokat tehetnek a védnökségi, valamint az olyan üzemek, amelyek szorosan együttműködnek a mezőgazdasági üzemekkel. (Felvásárló-üzem, kísérleti állomások stb.) Éppen ezért ezek az üzemek is kidolgozzák tervüket, hogy milyen segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésében. Az ilyen összmunkának minden bizonvnyal meglesz az eredménye és elősegíti járásunk mezőgazdasági dolgozói kötelezettségvállalásának teljesítését. NÉMETH BÉLA, a járási pártbizottság dolgozója Meghonosítják a zöldségtermelést Évről évre szebb eredményeket mutat ki a Blh nad Iplom-i földművesszövetkezet. Az idén bevezeti a kertészeti növények termesztését is. A paprika, paradicsom, uborka és más zöldségfélék bevételét hektáronként 25 ezer koronában szabták meg. Ilyen jövedelemre számíthatnak is, mert az Ipoly vizéből rendszeresen öntözhetik a zöldségféléket. A tagság a kertészet meghonosításával növeli majd az egy hektárra eső átlagos bevételt. Petényi László Űj gépek mezőgazdaságunknak A mezőgazdasági munkák gépesítése színvonalának lényeges emelése igen jelentős feladat, melynek teljesítése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy mezőgazdaságunk négy év alatt teljesíthesse a harmadik ötéves terv feladatait. A jičíni Agrostroj dolgozói az EFSZ-eknek és az állami gazdaságoknak már az idén kétféle tipusú vetőgépet és takarmányaprítógépeket szállítanak, továbbá kévekötőgépekből alakított vontatható sorhúzógé- «£«• peket, melyek lehetővé teszik a kombájnok fokozottabb kihasználását és a többmenetes aratást. I Az első képen P. Smolík a ŽVZ-183 ás 244 típusú kévekötőgépeket gyártó gépsor végén ellenőrzi a kötözőszerkezet működését, hogy a gyár tökéletesen felülvizsgált gépekkel láthassa el földműveseinket. A másodlkon a jičíni Agrostroj gépszerkesztőinek újdonsága — a ZTN-183 típusú, hidraulikus traktoros kaszálógép, mely a közeljövőben nagy segítséget nyújt földműveseinknek a szénakaszálás meggyorsításában. (Karel Mewald — ČTK — felv.) A falu és a szövetkezet becsületéért llllMIIllllilllllillllllllllttlllll IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIillMIIIllllllIIIllllllII A harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítése minden mezőgazdasági szakasz dolgozóinak aktív bekapcsolódását követeli meg. Nagy feladatok várnak a nemesítő-állomások alkalmazottjaira is. A kolini járás zásmukyi nemesítő-állomásán 36 különböző fajtájú apaállatot neveltek, melyeket két évenként cserélnek. A fajnemesítő-állomás ezzel nemcsak a kolini, hanem a szomszédos Kutná Hora-1 járásban is lehetővé teszi a fajtiszta szarvas marhaállomány nevelését. (K. Mewald — ČTK — felvétele,) E

gy idő óta nagyon zárkózottak, szűkszavúak a kečovoi szövetkezetesek. A régebben vidám, beszédes emberekből most harapófogóval is nehéz kicsikarni a szót. Ez érthető is, veszteséggel zárták a múlt esztendőt. A hatszáz hektáros szövetkezet fennállása óta bizony nem sokat fejlődött. Három év alatt a tagság mindössze egy tehénistállót és egy sertésőlat emelt, három traktort és egyéb felszereléseket vásárolt. A több mint száz főből álló tagság a szövetkezet megalakulásakor még 100 ezer korona értékű jószágállományt, felszerelést sem összpontosított. Alap nélkül — mindenki elhiszi — nem lehet sikeresen gazdálkodni. Ez a tavalyi terméseredményeken meg is látszik: gabonából még a 13 mázsát sem érték el hektáronként. Ám hogy a kukoricából átlag csak 2,5 (kettő és fél) mázsa termett, azt igazolja, hogy nem csupán a termelőeszközök hiánya, hanem a rossz munkaszervezés, a helytelen talajerő-gazdálkodás is befolyásolta az eredményeket. Ami a szálastakarmányokat illeti, napok kérdése csak és az utolsó nyalábig feletetik. Abraktakarmánykészletről pedig nem is beszélhetünk, hiszen ebből már hónapok óta vásárlásra szorulnak. A tavalyi mérleg pontosan kimutatja, mennyit fordítottak a takarmányok vásárlására. 114 ezer korona ilyen kis szövetkezetben mégiscsak nagy összeg, holott gondos és takarékos gazdálkodással ezt a pénzt más célokra használhatták volna fel. Most meg nincs gazdája, ki követte el a hibát, miért nem gyümölcsözött a közös erőfeszítés, Arról sem tesz említést senki, miért nem teljesítették az őszi vetéstervet, hiszen mindössze öt hektáron vetettek búzát és a mag úgyszólván minden előkészítés nélkül került a talajba. Ebből aztán gazdag hektárhozamra nem lehet számítani. A beruházási hitel folyosítása mellett a JNB tavaly 80 ezer korona segítséget nyújtott a szövetkezetnek. Ezt a pénzt azonban a termelés fokozásában nem a legjobban kamatoztatták. A terményfelvásárlást sem teljesítették, de a munkaegységekre betervezett 2,5 kilogramm szemesterményt a második félévre is kimérték. A szövetkezet takarmány és vetőmag nélkül bizony nehezen birkózhat meg a küszöbön álló tavaszi munkákkal. N

em soroljuk tovább a fogyatékosságokat, hiszen ezeket a tagság nagyon jól ismeri, az öntudatos, becsületes dolgozók szívósan harcolnak ellenük, de eddig eredmény nélkül. Mit szól azonban mindezekhez a vezetőség és a helyi nemzeti bizottság, mely közvetlenül felelős a faluban a közös gazdálkodás fejlesztéséért, az állam iránti kötelezettségek teljesítéséért. Molnár Barnabást, a HNB titkárát egynéhányan „jó embernek" tartják a faluban. Mint a fentiekből kitűnik, egyáltalán nem azért, mert a társadalom érdekeit szem előtt tartja. Hát akkor miért? — tehetjük fel a kérdést? Azok az emberek, akik nem tartják be a szövetkezet alapszabályait és hadilábon állanak a munkafegyelemmel, körülvették a titkárt, aki teljesen megfeledkezett kötelességei teljesítéséről. Egyik alkalommal például, amikor Garay László kocsis a szekér derekában a közösből a saját részére vitt haza szálastakarmányt, a titkár csak ennyit mondott neki: — Laci bácsi, ne tegye ezt többé! Laci bácsi pedig, aki több szolgálatot tett előzőleg a titkárnak, díjmentesen hazafuvarozta a fáját, akadály nélkül tovább dézsmálta a szövetkezet etetnivalóját. Ma több mint 60 mázsa szálastakarmány, egy egész kazal áll az udvarán. A szövetkezetben ezenkívül hiányzik a szakvezetés. Olyan agronómusra lenne szükség, aki nemcsak elvégzi, de tudja azt ls, miért végzi el a munkát. Ilyen ember volt éppen Garay László fia, akit a szövetkezet két évig taníttatott a kövecsesi mezőgazdasági mesteriskolán. A Garay fiú azóta messze került a járástól, valahol Csehországban nem a szakmájában, hanem a fakitermelésnél dolgozik. A szakvezetés hiánya, az ellenőrzés elmulasztása esaknem a tönk szélére sodorta a szövetkezetet. Az eov hektárra eső 890 korona árutermelés, ami a rossz átlagnál is alacsonyabb, vádolja a vezetőséget, de a nemzeti bizottság funkcionáriusainak tevékenységéről sem állit ki jó bizonyítványt. M

it tett e fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében a pártszervezet? A választ erre a kérdésre Sergely István, a falusi pártszervezet elnöke adta meg, akit éppen munkaközben, az állattenyésztésben leptem meg. — Hát elvtárs — mutatja széttárt karokkal — nem is tudom hirtelenében, mit mondjak. Mindössze 11 tagja van a falusi pártszervezetnek. Több segítségre lenne szükség a járástól, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtathassunk. Elődöm, Molnár Barnabás, a HNB titkára elhanyagolta a pártmunkát, úgyhogy most mindent szinte élőiről kell kezdenünk. Bízom azonban, hogy sikeresen megvívjuk a harcot a falu és a szövetkezet becsületéért. A negyedévi és az időközben benyújtott jelentésekből a járási nemzeti bizottságnak is már előbb tudomást kellett volna szereznie a szövetkezet gazdálkodásának hanyatlásáról. Sőt mi több, tavaly a JNB védnökséget is vállalt a szövetkezet felett, de úgy látszik, a járásról leküldött elvtársaknak be volt kötve a szemük, hogy nem látták meg a fejlődés elé tornyosuló akadályokat. A járási pártbizottság sem elégedhet meg azzal a segítséggel, amelyet Harsányi elvtárson keresztül nyújt a szövetkezetnek. Több szakmailag, politikailag fejlett dolgozót kell küldeni a faluba, akik a helyi ismeretek alapján feltárják a gazdálkodás hiányosságait és olyan intézkedéseket javasolnak, melyek végérvényesen kirántják a kátyúból a szövetkezetet. A

CSKP KB és az SZLKP KB ülésén alaposan megtárgyalták és elemezték a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét. A párt határozatai világosan megmutatják a javulás felé vezető utat, ezek szellemében kell cselekedni a kečovoi szövetkezetben is. Szombath Ambrus ŰJ S7Ö * 1961. március 2,