Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-08 / 39. szám, szerda

Világ -proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZ0TT5A6ANAK NAPILAPJA ^ S Mai szamunkban! * | | ^ $ s ^ s K portugál ellenzék új, demokratikus A KGSX állandó bizottságának ülése (4. old.} Ä portugál ellenzék új, demokratikus kormány megalakítását követeli (3. old.) Kennedy kormánya depresszióval küzd (3. old.) A jótól a jobb felé (4 old.) Zavargások és harcok Algériában (4. old.) A KGSX állandó bizottságának ülése (4. old.)' A vezetés helyes módszereinek iskolája (5. old.) Beszámoló a „Varázsfuvola" bemutatójáról (5. old.) Hírek — sport (6. old.) 1961. február 8. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 39. szám Ä $ *ssssfrxrs/sssssss//ssssssfssrssfssM/sssM/r/mm/sssmr/r^^^ 1MÉII o Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1960. évi fejlődéséről 1960-ban számos ágazatban és szakaszon gyorsabb volt a fejlődés, mint a második ötéves terv előző éveiben. Általában jelentősen túltel­jesítettük a második ötéves terv feladatait. 1960-ban a következő eredménye­ket értük el az egyes népgazdasági ágakban: I. Ipar Az ipari nyerstermelési tervet 1960-ban 101,2 százalékra túltelje­sítettük. Az ipari termelés 1959-hez képest 11,7 százalékkal növekedett, ami a második ötéves terv folyamán elért legmagasabb évi növekedési ütem. A termelőeszközök termelése ugyanakkor 13,2 százalékkal, a köz­szükségleti cikkeké pedig 9,6 száza­lékkal volt nagyobb. A tervnek megfelelően a nehéz- és általános gépipari, s a vegyipari minisztérium vállalatai, valamint az építőanyag­gyártó ipari vállalatok érték el a legnagyobb növekedést. E vállalala­tok termelésének növekedése megha­ladta az ipari termelés általános nö­vekedésének a felét. A következőkben áttekintő képet nyerünk az ipari nyei;sterme!ési terv teljesítéséről és a teťmelés nö­vekedéséről az egyes iparvállalatok­ban: Iparvállalatok Xervteljesítés 1960 1959-hez képest százalékban százalékban Az ipar általában 101,2 111,7 ebből a következő minisztériumok vállalatai: fűtőanyag és energetikaipar a) fűtőanyag 101,7 103,5 b) energetika 101 114,4 kohó- és ércbányaipar 99,8 111,6 vegyipar 102 114,2 nehézgépipar 100,5 115,7 általános gépipar 101,2 116 építőipar (építőanyaggyártás) 103,2 116,5 közszükségleti ipar 101,7 108,2 élelmiszeripar 101,1 106,7 A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok: 101,3 110,1 ebből: helyi ipar 101,9 107,5 az építőipari nemzeti vállalatok kerületi társulásai 99,8 112,5 szövetkezeti ipari vállalatok 102 106,5 Bár a nemzeti vállalatok túlnyo­mó többsége túlteljesítette a ter­vet, akadt még 120 vállalat, mely nem teljesítette tervét. Egyes fon­tos termékfajták tervének nem tel­jesítése, valamint egyes termelési feladatok egyenlőtlen teljesítése egyes vállalatokban fékezte az ipar­vállalatok és más vállalatok termelé­sét és megbontotta a népgazdaság szükségleteinek tervezett összetéte­lét. Az országos értékesítési tervet 1960-ban mind általános értékében, mind az egyes gazdasági irányzatok­ban teljesítettük. A minisztériumok fokozott figyelmet szenteltek a piaci és a kiviteli értékesítési értékterv teljesítésének. Ám nem sikerült meg­szüntetni a tervezett választék be­tartásában mutatkozó hibákat, ami különösen a Kohó- és Ércbányaipari Minisztérium vállalataira vonatkozik. Az ipari termelés növekedésének 62 százalékát a munkatermelékeny­ség fokozásával értük el. Az egy dolgozóra és egy munkás ledolgozott munkaórájára eső munkatermelékeny­ség 1959-hez képest 6,9 százalékkal volt nagyobb. 1960-ban 97 ezerrel gyarapodott az ipari dolgozók száma és elérte a 2 303 000-t. A minisztériumok ál­tal irányított iparvállalatokban 2 014 000, a szövetkezeti iparban 108 ezer, a nemzeti bizottságok által irá­nyított iparvállalalatokban pedig 181 ezer alkalmazott dolgozott. Ezenkí­vül 1960 végén az ipar több mint 114 ezer tanoncot foglalkoztatott. 1959-hez képest megjavult a munkaidő kihasználása és a munká­sok a kihasználható munkaidőnek 92 százalékát dolgozták le. A túlórák részaránya az 1959-évi 5,9 százalék­ról 1960-ban 5,2 százalékra csök­kent. A munkamulasztás is keve­sebb volt. Részben kibővült a máso­dik műszakban végzett munka. Az­zal szemben, hogy 1959 decemberében a második és a harmadik műszak rész­aránya az első műszakban ledolgozott napok 36,7 százalékát tette ki, 1960 vé­géig ez a részarány 41,2 százalékra növekedett. Egyes vállalatokban azonban lassan növekedett a mű­szakváltások száma. Az előző évek eredményes tervtel­jesítése és jó gazdasági eredményei lehetővé tették, hogy a legfontosabb ágakban megkezdjük a munkaidő le­rövidítését heti 42, a föld alatt dol­gozó munkások esetében heti 40 órá­ra. 1960 végén 87 vállalatban vagy üzemben alkalmazott 132 ezer dol­gozó közül 111 ezer munkás már rövidebb munkaidőben dolgozott. A termelés és a munkatermelékenység tervének teljesítésében kedvezőbb eredményeket értek el ezek a vál­lalatok, mint azok, amelyekben meg­maradt a normális munkaidő. Tovább fejlődött az újítók és fel­találók mozgalma. Több mint 260 ezer újítási javaslatot és 7803 ta­lálmányt nyújtottak be. Növekedett a szocialista munkabrigádok és a mozgalomba bekapcsolódott dolgo­zók' száma. Az általános árutermelés önkölt­ségei az iparban 1959-hez képest 2,2 százalékkal csökkentek. Az anyagköltségek azonban nem csök­kentek a tervben megköve­telt arányban, ami különösen a Nehézgépipari, valamint a Kohó- és Ércbányaügyi Minisztériumra vonat­kozik. Az önköltségeket mindenek­előtt a Kohó- és' Ércbányaügyi és a Közszükségleti Ipari Minisztérium egyes vállalatai lépték túl. Az arány­lag jelentős selejtképződés azonban csökkentette az önköltség-megtaka­rításokat. | 1960-ban folytattuk a kő- és bar­naszén, lignit, kaolin, öntödei ho­mok, magnezit és kovaföld újabb lelőhelyeinek felkutatását. Az ipar műszaki ellátottságának további fokozódása a villamosener­gia-fogyasztás növekedésében nyil­vánult meg. Előzetes adatok sze­rint az egy munkásra eső villamos­energia-fogyasztás 1960-ban 10 800 kWóra volt, míg 1959-ben csak 10 200 kWóra. Az egyes ipari ágakban 1960-ban a következő eredményeket értük el: A fűtőanyagban növekedett a kő­szén, a barnaszén és a lignit fejté­se. A fejtési tervet túlteljesítettük, bár a barnaszénfejtési tervet utólag fel is emeltük. Termék x o> >0) >4) f 1 0 >> e °> S n 01 o -S co £» OS > OJ -H <« <M a "i C •u '4) M >SÄ H 'nŕ kőszén ebből: az Ostrava-Karviná-i szénkörzet barnaszén lignit kőolaj ezer tonna 26 400 100,2 20 868 54 960 2 928 137 99,9 102,3 101,8 105,5 . e N a •C r- 1 1 o ® O) S S S « « os os — H H > ' 104,3 104,9 108,8 113,0 111,6 A barna- és kószénfejtés növekedése ellenére az év végén nehézségek merültek fel az osztályozott barnaszénfajták szállí­tásában. Egyéb okokon kívlil e helyzetet főként a közlekedés és a cukorgyárak fo­kozott szénfogyasztása idézte elő, amit viszont a teljesítmények és a termelés túlteljesítése váltott ki. A szénfejtésben tett hatékony Intézkedések az átmeneti nehézségek gyors leküzdését eredménye­zik. / A szénbányákban tovább növekedett a fejtés és az előkészítő munkálatok gépe­sítése. A géppel fejtett szén részaránya 1960-ban a kőszénbányák általános fejté­sének mintegy 49 százalékát képezte. Az energetikai ágban hazánk vlllamos­energia-termelése elérte a 24 milliárd 400 millió kWórát és a tervet 100 és fél szá­zalékra teljesítettük. A villamosenergia­termelés 1959-hez képest 11,7 százalék­kal nagyobbodott. Eredményesen folytató­dott az erőmüvek és hőerőművek építése. A kohászat és ércbányászat fejlődése 1960-ban nem volt kielégítő, bár egyes fontos termékek gyártása 1959-hez képest növekedett. Nem teljesítettük egyes fon­tos termékek termelési tervét és nem eléggé láttuk el a népgazdaság szükség­leteit, ami kihatott fontos beruházási megrendelések, különösen a Vegyipari Minisztérium megrendeléseinek és a ki­viteli megrendeléseknek nem teljesíté­sére. Termék mérték egység 1960. évi fejtés Tervtel-jesítés %-ban 1960 1959-hez viszonyít­va %-ban nyersvasérc ezer tonna 3120 97,6 105,1 darabosított vasérc 380 98,7 104,2 nyersvas »» 4 695 99,5 110,6 acél 6 768 99,3 110,3 hengereltárú (csövek nélkUl) » 4 482 99,6 111,6 ötvözött nemes acéllemezek 21 100,8 135,3 acélcsövek 629 98,6 113,7 betonacél >f 485 105,5 134,6 Oj kapacitásokat helyeztünk üzem­be, mint például egy nagyolvasztót, három martinkemencét, három vil­lanykemencét, darabosító berende­zést, stb. A vegyipari, gumi- és azbeszt­ipari ágban a termelés üteme az előző évekhez képest növekedett. Gyorsabban növekedett az alapve­tő vegyipari ág. Részaránya az álta­lános ipari termelésben 1959-hez képest fél százalékkal növekedett és elérte a 6,1 százalékot. A második ötéves terv első éveiben 4 év kel­lett ilyen növekedés eléréséhez. 1960-ban új berendezéseket hoz­tunk üzembe nátriumhidroxid, poli­vinilklorid és viszkóza-kordselyem gyártására. Az új vegyipari kapaci­tások építési tervét nem teljesítet­tük kielégítően, különösen a közpon­tilag tervezett építés maradt el, mint például a kőolajvezeték, a kra­lupyi kaucsukgyár, stb. építése. Az év végén lényegesen megjavult a kaucsukgyár építésének teljesítése. További sikereket értünk el új plasztikus és szintetikus anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártá­sának és a belőlük készült termé­kek: mázolőanyagok, agrokémiai ké­szítmények gyártásának elsajátítá­sában. A gép- és fémfeldolgozó ág ter­melése 1960-ban gyors ütemben fej­lődött. A gépipar részaránya az ipari termelés általános terjedelmé­ben elérte a 33,7 százalékot. A be­ruházási építés és a külkereskedelem szükségleteivel összhangban elsősor­ban az energetikai és hengermű be­rendezések, vegyipari berendezések, lokomotívák, automata- és félauto­mata esztergagépek gyártása növe­kedett. Annak ellenére, hogy általában jól tel­jesítették a gépipari gyártmányok szállí­tási tervelt a beruházás és a külkeres­kedelem igényeinek kielégítésére, a válasz­tékban még mindig hibák mutatkoztak. Például számos központilag tervezett épít­kezés és a forgalom számára nem biztosítottuk a gépszállítmányokat. 1960-ban folytatódott a műszaki fejlő­dés és meghonosítottuk új progresszív gépek és berendezések gyártását, ami jelentősen kihat a munkatermelékenység növekedésére az egész népgazdaságban További automata szerszámgéptípusokon kívül eredményesen befejeztük a kenyér­és péksütemény-gyártó automataberende­zések fejlesztését, melyek többszörösen növelik majd a munka termelékenységét. Megkezdtük egy új típusú daru gyártását, melynek súlya az előző típusokkal szem­ben 25 százalékkal csökken, a munka­igényesség pedig 20 százalékkal kisebb. A mezőgazdasági gépek közül bevezet­jük egy új típusú, csekély üzemanyagfo­gyasztású Zetor-Major traktor, valamint a mezőgazdasági munkálatok gépesítéset fokozó további mezőgazdasági gépek gyár­tását. A gépipari vállalatok, üzemek és rész­letek beruházási építésében jobb eredmé­nyeket értünk el, mint 1959-ben. A köz­pontosított építésben azonban rosszabbul teljesítettük a feladatokat, mint a decent­ralizáltban. 245 ezer négyzetméterrel bő­vült a gépipari vállalatok kapacitása, eb­ből a termelőrészre 148 ezer négyzetméter esett. 1960-ban a gépiparban megjavult a műszakváltás, de a többi ágak többségéhez képest még mindig cse­kély. Az építőanyaggyártás is növeke­dett, de fontos termékek többségé­nél nem értük el a tervezett szín­vonalat. Az 1960. évi építőanyagszállítmá­nyok nem fedezték kellőképpen a népgazdaság szükségleteit. Csak a cementszállítások és azbesztcement burkolatanyagszállítások tervét tel­jesítettük. Még mindig túlléptük az anyagfogyasztási normákat. A közszükségleti ipar termelése 1960-ban gyorsabban növekedett, mint 1959-ben. Mivel a fogyasztás lényegében gyorsabban növekedett a tervhez viszonyítva, a közszükség­leti ipari vállalatok lehetőségeik ke­retében igyekeztek minél jobban túlteljesíteni terveiket. A népgazda­ság ily módon 1960-ban 500 millió értékű termékkel kapott többet. Nehézségeink voltak a textilipar műfonalellátásában, amit a vegyipari vállalatok elégtelen termelése oko­zott. Egyes közszükségleti ipari ágak­ban további új technológiai mód­szerek érvényesültek és bővültek. A gyógyszergyártás terén tovább növekedett egyes fontos gyógysze­rek gyártása: a sztreptomiciné pél­dául 86,3, a penicilliné 3,3, az anti­biotikumoké általában 92, a vitami­noké 203,7, a szulfanomidoké pedig 6,3 százalékkal. A gyógyszeripari dolgozók 38 fajta új gyógyszerkészítmény és orvosság, például egyes vitamínfaj­ták gyártását sajátították el és ve­zették be. Az élelmiszeripar 1960. évi terme­lése mintegy 7 százalékkal növeke­dett, az évi tervet túlteljesítettük. A megnövekedett belpiaci és kiviteli szállításokat is kedvezően teljesí­tettük. A tejipari ágban a felvásár­lási terv nem teljesítése miatt nem teljesítettük a termelési tervet. (Folytatás a 2. oldalon) Termék: mérték egység 1 Termelés ! 1960-ban Tervtel­jesítés 1 %-ban 1960 1959-hez képest | %-ban csontos hús ezer tonna 440 99,0 106,4 húskészítmények ii 191 102,7 104,4 leölt vágóbaromfi ii 22 110,4 120,3 nyers sertészsír „ 61 101,6 101,6 csarnoki vaj ii 58 94,5 105,5 csarnoki tej millió liter 1 001 100,2 103,0 sajt ezer tonna 41 86,9 94,6 búzaliszt ii 1 094 107,6 107,5 péksütemény ii 333 101,7 109,9 tartós sütemény ii 64 111,3 117,3 nem csokoládés cukorka ii 45 107,2 114,0 cukor ii 881 98,2 121,9

Next

/
Oldalképek
Tartalom