Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-08 / 39. szám, szerda

Közlemény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1960- évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) Á gyümölcs és a zöldség kedvező felvásárlása lehetővé tette a konzervgyártási terv túlteljesítését. Az 1960—1961-es kampányban a cukorgyártás az 1927—1928-as év óta előreláthatóan a legnagyobb lesz és meghaladja az egymillió tonnát. Az élelmiszeriparban 1960-ban tovább emelkedett a termelés műszaki színvonala, amit új gépesített termelőszalagok bevezetése eredményezett a kenyér, sütemény és hűs termelésében. A helyi ipari vállalatok termelése 1959-hez képest 7 százalékkal nagyobbodott. A lakosságnak végzett javításokért és karbantartó munkálatokért beszedett dijak 1959-hez képest 13 százalékkal, a megrendelésre készült gyártás pedig 11 százalékkal volt nagyobb. Ennek ellenére az életszínvonal növekedése folytán állandóan fokozódnak a lakosság igényei. A szövetkezeti ipar túlteljesítette a termelési tervet, termelése 7 százalékkal növekedett. A szövetkezetek részaránya 2,4 százalék volt az 1960. évi ipari össztermelésben. A lakosságnak végzett javításokért és karbantartó munkálatokért beszedett díjak 1959-hez képest 31 százalékkal növekedtek. A megrendelésre készült gyártást 106 százalékra teljesítette a szövetkezeti ipar, ami 1959el szemben 25 százalékos növekedést jelent. A fontos termékek közül a szürke öntvényből készült öntetek termelési tervét nem teljesítettük (99,8 százalék). II. Mező- és erdőgazdaság A mezőgazdasági nyerstermelés az előzetes eredmények szerint 1959hez képest körülbelül 7 százalékkal növekedett, ebből a növénytermesztés 12 százalékkal, az állattenyésztés pedig 1,2 százalékkal. A mezőgazdaság fejlődésére pozitívan hatottak a párt és kormány intézkedései, főként a mezőgazdasági termékek új felvásárlási rendszere és az egységes felvásárlási árak. Sok EFSZ nagyobb termelési egységgé egyesült. Átszerveztük az állami gazdaságokat. Mezőgazdasági szakemberekkel és tapasztalt szervezőkkel erősítettük meg az EFSZ-eket Az EFSZ-ek további gépeket vásároltak a GTA-któl. Ezek az intézkedések tovább szilárdították az EFSZ-eket és kedvezően kihatottak a szövetkezetek gazdálkodásának s általában a mezőgazdasági termelésnek eredményeire. A szocialista szektor tovább bővült. Az EFSZ-ek földalapja 1959hez képest 126 ezer hektárral nagyobbodott, a szövetkezeti tagok száma pedig 24 ezerrel szaporodott. Az EFSZ-ek az év végén 4 915 000 hektár mezőgazdasági földön (a mezőgazdasági földek 67,3 százalékán) gazdálkodtak. Az állami gazdaságok mezőgazdasági földterülete is bővült. 1960 végén 1104 000 hektár földön gazdálkodtak. Az egész szocialista szektor részaránya az év végén elérte a mezőgazdasági földterületek 87,4 százalékát. Az EFSZ-ek száma egyesülésük következtében csökkent és 1960 végén 10 81« szövetkezetünk volt. Eddig Összesen 3477 szövetkezet egyesült és »z EFSZ-ek átlagos nagysága ennek következtében elérte a 654 hektárt. Az EFSZ-ek beruházásai 1960-ban mintegy 5 milliárd 200 millió koronát tettek ki, tehát 1953-cl szemben 20,1 százalékkal növekedtek. Három és fél mlllMrd korona értékű építőmunkát végeztek el, ennek 93.2 százalékát a szövetkezetesek saját erejUkböl látták el. Előzetes eredmények szerint a talajjavítást 1960-ban 59 ezer hektáron végezték el, úgyhogy a pénzben tervezett értéket a felajánlásokkal együtt 101,1 százalékra teljesítették. A végzett munkálatok értéke 820 millió koronát képvisel, ebből az EFSZ-ekben 316 millió korona értékű munkát végeztek el. A föld termővé tételére Indult országos akció keretében a földművesek 14 millió köbméter komposztot készítettek. Bár a tavaszi munkák valamivel később kezdődtek, mint 1959-ben, gyorsabb volt a lefolyásuk, s az őszi vetést és ültetést Is általában agrotechnikai határidőben végezték el. Ezzel szemben egyes talajművelés! munkálatok késtek a termények fejlődésével szemben. A mezőgazdasági üzemek 522 ezer tonna műtrágyát, tehát 5 százalékkal többet kaptak, mint 1959-ben. Különösen a nitrogén és foszfortrágyák szállításai növekedtek. Az előző évekhez képest nagyobb terjedelemben végezték el a kapásnflvények sorközi ammóniák trágyázását. A gyomnövények és a növényi kártevők elleni küzdelemben több mint fél millió hektáron alkalmaztak vegyszereket. A hűvös és esős időjárás következtében a nyári hónapokban később ért be a gabona, aminek következtében nemcsak az aratás késett, hanem az őszi munkák megkezdése Is. Jelentősen kitolódott a burgonya és a cukorrépa betakarítása. A növénytermesztésben a gabonában és a cukorrépában értük el a legjobb eredményeket. Jelentősen növekedtek a szemes kukorica hektárhozamai és vetésterületei és általános betakarítása is. 18 százalékkal többet takarítottunk be belőle, mint 1959-ben. Az árpatermés 18,8, a zabtermés 11,6 százalékkal volt nagyobb. Ezzel szemben kenyérgabonából a nagyobb hektárhozamok ellenére kevesebbet takarítottunk be. (A kenyérgabona vetésterülete 114 ezer hektárral csökkent) A múlt évekhez viszonyítva az átlagos hektárhozamok és az össztermés a következő képet nyújtja: A gazdasági állatállomány hasznossága 1960-ban 1959-hez képest csak részben javult. A vágómarhák átlagos élősúlya 0,8 százalékkal, a vágóborjaké pedig 1,5 százalékkal növekedett. A tehenek átlagos tejhozama 1959-hez képest 2,6 százalékkal az átlagos tejhozam 0,8 százalékkal növekedett. 1960-ban már új rendszer szerint, viszonteladás nélkül, áj egységes felvásárlási áron vásároltuk fel a gabonát. A gabona felvásárlását 1960. december 31-ig 103,4 százalékra teljesítettük, de nem teljesítettük a búza és a rozs felvásárlási tervét. 1959-hez képest 5 százalékkal több gabonát, ebből 6,5 százalékkal több rozsot, 14,3 százalékkal több árpát vásároltunk fel. A búzafelvásárlás 10,3 százalékkal volt kisebb. A cukorrépa felvásárlását 114 százalékra teljesítettük. 70,4 százalékkal több cukorrépát vásároltunk fel, mint 1959-ben. Ezzel szemben csökkent a burgonya és a repce felvásárlása. Az állati termékek felvásárlása 1960-ban az elmúlt évekhez képest növekedett. Az állami tervfeladatokhoz viszonyítva azonban nem klelégitően teljesítettük a felvásárlást. Az erdőgazdaságban mintegy 10 ezer hektár területet erdősítettünk. Az évi erdősítési területet 99,4 százalékra teljesítettük. 11 és félmillió gyorsan növő facsemetét ültettünk ki. 12 és félmillió méter fát termeltünk ki (99,9 százalékos tervteljesítés). 1955höz képest 1960-ban 16 százalékkal volt kisebb a fakitermelés. Ennek csökkenő irányzata ellenére még mindig nagy az aránytalanság a fakitermelés és az erdő termelési képességei között. A fakitermelési munkálatok gépesítésének részaránya elérte a 49,4 százalékot és csak a fa elszállításánál kielégítő (90 százalék). Itt elérte a világszínvonalat. III. Építőipar 1960-ban 43 milliárd koronát, tehát 12,6 százalékkal többet ruháztunk be a népgazdaságba, mint 1959-ben. Az állami beruházások 34 milliárd 400 millió koronát, tehát 10,2 százalékkal többet, a szövetkezeti szervezetek beruházásai 6 milliárd 300 millió koronát, tehát 28,4 százalékkal többet tettek ki. Az állami beruházásoknak döntő jelentőségük van a népgazdaság építésében. Részarányuk az 1960. évi általános építkezéseknek mintegy 80 százalékát képezte. A központilag tervezett beruházási építés 1959-hez képest 1 milliárd 400 millió koronával, azaz mintegy 12 százalékkal bővült. A tervet azonban nem teljesítettük, mert a beruházók, a szállítók és a tervezők nem összpontosították figyelmüket a fokozott feladatok eredményes teljesítésére. Mindenekelőtt egyes fontos építkezések, például a kőolajvezeték, a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohőművek 9-es és 10-es kokszoló batériájának építése, a vítkovicei vasművek érctelepének építése, a kelet-szlovákiai síkság vízlevezetésének szabályozása, stb. maradt el. Ezzel szemben túlteljesítettük a tervet a Fűtőanyag- és EnergetikaÜgyi Minisztérium építkezésein. Lényegesen jobban teljesítettük a decentralizált állami építési tervet. 1960-ban 74 700 lakást, tehát 8100 lakással többet fejeztünk be és adtunk át rendeltetésének, mint 1959ben. Az állami, szövetkezeti és vállalati lakásépítés tervét 99,9 százalékra teljesítettük és csak 42 lakás hiányzott a terv teljesítéséhez. Az építőipari szervezetek az egyes hónapokban igen egyenlőtlenül és sokszor fogyatékosan adták át rendeltetésüknek a lakásokat. Késett a Hektárhozamok mázsában Termés ezer tonnában S I S? V 1 « l -Z1 " J ÍS j® IÔ _ K S SS $ sf 1 8 — N C §s s a > S •S) 'M S S 41 O a > n »H a w a a

i o> búza 19,3 22,9 25,1 1398 1649 1504 rozs 18,4 20,3 20,5 941 967 882 zab és zabárpakeverék 17,8 18,4 20,6 929 929 1037 árpa 19,3 21,0 24,7 1275 1467 1744 szemeskukorica 25,1 28,0 30,4 419 505 593 cukorrépa6 012 gyökér 270,4 205,6 347,0 6 012 4 946 8 404 burgonya 132,3 108,7 92,3 8 240 6 354 5 254 kapástakarmányok 510,2 258,6 348,0 5 532 2 641 3 591 zöld- és silókukorica 263,2 289,2 291,2 2 227 5 008 71^3 zöld- és silö71^3 kukorlca és napraforgó1113 keverék 237,6 254,0 1113 1379 Az említett hektárhozamok az országos átlagot jelentik. Sok EFSZ nagyobb hektárhozamokat ért el. 1960-ban folytatódott a gépek átcsoportosítása a GTÄ-krôl az EFSZ-ekbe. Az EFSZ-ek előnyös feltételek mellett 9320 traktort, 2222 gabonakombájnt, 2372 silókombájnt, 5360 kévekötőgépet 2160 burgonyakiszántót, 1475 trágyarakót stb. vásároltak. A mezőgazdasági üzemek 14 691 traktort, tehát 2000 traktorral többet vásároltak a termelésből és behozatalból, mint 1959-ben. Ebből az EFSZ-ek mintegy 11500 traktort vásároltak. Ezenkívül 1416 gabonakombájnt 739 burgonyakombájnt, 562 répakombájnt, 3936 silókombájnt, 48 komlókombájnt 1124 kis talajművelő traktort, 2664 trágyarakót 665 trágyateregetőt, 3224 automata cséplőgépet egyéb gépeket és szerszámokat kaptak. A gazdasági állatállomány 1961. január 1-i összeírásának előzetes eredményei szerint növekedett a marha- és sertésállomány, ezzel szemben csökkent a tehenek és juhok állománya. 1960 1961 január 1-i állomány (ezer). 1961 1.1. állomány 1960-hoz viszonyítva százalékban szarvasmarha összesen ebből: tehén sertések összesen ebből: anyasertés juh 4303 2072 5687 521 727 4387 2047 5962 545 646 102,0 98.8 104,8 104,7 88.9 társadalmi intézmények létesítése a lakótelepeken, a terep rendezése és a parkosítás, valamint az összeköttetés rendezése. Nem nagyon kielégítő eredményeket értünk el a lakosság egyéni építkezésében különösen Szlovákiában, és a szövetkezeti lakásépítésben, annak ellenére, hogy ez a lakásépítési forma 1959-hez képest jelentősen elterjedt 1960 végén 653 lakásszövetkezet volt hazánkban, melyek több mint 48 ezer tagot számláltak. A szövetkezeti lakásépítés iránt azonban többnyire a nagyvárosokban nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. 1960-ban tovább terjedtek a progresszív lakásépítési módszerek. Eredményes volt a lakosság önsegélyével végzett városi és falufejlesztési akció. A lakosság kezdeményezése hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a tervfeladatok túlteljesítésében nyilvánult meg. Prágában például már az első félévben teljesítették az évi feladatot. Az akció értéke 1959-hez képest mintegy 11 százalékkal növekedett. A CSKP országos konferenciája 1960. júliusában kiemelte a többműszakos munka jelentőségét az építőiparban, tekintettel a harmadik ötéves terv igényes feladataira. Az építőipari vállalatok többsége azonban csak egy műszakban dolgozott 1930-ban. 1960-ban jelentősen megváltozott az építőipari vállalatok szervezeti felépítése. Egyes építőipari vállalatok irányítását 1960. július 1-vel a kerületi és járási nemzeti bizottsôgok| ra decentralizáltuk, úgyhogy a nemzeti bizottsôgok az építőipari vállalatok összkapacitásának 61 százalékára közvetlen hatást gyakorolnak. IV. Közlekedés és távösszeköttetés A forgalmi tervet 1960-ban a fő mutatókban teljesítettük és a teljesítmények 1959-hez képest növekedtek. Vasúti forgalom. A teherszállítási tervet tonnákban 101,9, tonna kilométerekben 104,1 százalékra teljesítette. A személyszállítási tervet is teljesítette és 1959-hez viszonyítva 4.1 százalékkal több személyt szállított. A vasúti dolgozók nagy erőfeszítéssel eredményesen birkóztak meg a IL Országos Spartakiád és a kerületi spartakiádok résztvevőinek és vendégeinek szállításában felmerült rendkívüli feladatokkal. Az év második felében nehézségek merültek fel a vasúti forgalomban; fokozatosan szaporodtak s különösen a vonatforgalmi grafikon és a kocsiegység fordulatideje grafikonjának rosszabb teljesítésében éreztették hatásukat. A tehervonatok bruttó súlyát 100,2 százalékra teljesítettük. Egyes időszakokban azonban komoly fogyatékosságok mutatkoztak e tehervonatok megterhelésében. A vasúti forgalom nem volt folyamatos, gyakoriak voltak az üzemzavarok és több szerencsétlenség történt. A vasúti forgalom nem biztosított idejében vagonokat az áruszállításnak. Ily módon nem elégítette ki teljes mértékben a népgazdaság növekvő igényeit Másrészt az is előfordult, hogy a szállítók lerendelték a vagonokat. Az idei őszi kampány 1959-el szemben 60 ezerrel több kocsiegységet igényelt A vasúti park 1960-ban 86 villanymozdonnyal, 87 Diesel-motoros mozdonnyal, 2963 teherkocsival és 781 személykocsival bővült. 1960-ban további 192 km hosszú villamosított útvonalat adtunk át rendeltetésének és a villanyvontatás részaránya elérte a 25 és fél százalékot a bruttó tonnakilométerekben kifejezett összteljesítményekben. A vasúti forgalomban átlag 194 200-an dolgoztak, és így teljesítettük a dolgozók tervezett létszámát. A közúti forgalomban a csehszlovák gépkocsiforgalmi vôllalat 103 és fél százalékra teljesítette az áruszállítás tonna tervét, tonnakilométerekben pedig 107,3 százalékra teljesítette a teljesítménytervet. A folyami forgalom teljesítette áruszállítási feladatait, bár 1960. első negyedében az alacsony vízállás megakadályozta a folyami jármüvek teljes kihasználását A tonnakilométerek és a tonnaszállitmányok jóval nagyobbak voltak, mint 1959-ben. A tengeri forgalom gépparkja további két tengerjáró hajóval, az Őrlikkal és a Pionírral bővült, úgyhogy 1960. végén hazánknak mér 10 tengerjáró hajója volt A légiforgalom teljesítményei is gyorsan növekedtek. 1960-ban öt nagykapacitású repülőgéppel bővült a légiforgalmi park. 21 belföldi és 14 külföldi légivonal működött egész éven át Távösszeköttetés. 1960-végén 4727 postahivatala volt Csehszlovôkiônak. Növekedett az automata-központokra rőkapcsolt telefonállomások száma. Az év végén 3 millió 100 ezer r£dióelöfizetőt, 427 ezer vezetékes rádiótulajdonost és 795 ezer televízortulajdonost tartottunk nyilván (53,2 százalékkal többet, mint 1959-ben.) A televíziós vétel megjavítása érdekében 3 új fő televíziós adót és 1 kiegészítő adót helyeztünk üzembe. 1960 végén 9 fő- és 1 kiegészítő televíziós adóállomás működött. V. Külkereskedelem 1960-ban további jelentős növekedés volt észlelhetó a külkereskedelemben. A külkereskedelmi tervet teljesítettük s 12 és fél százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint 1959-ben. Az elért eredményekben nagy része van a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk fejlődésének és együttműködésünk megszilárdításának. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünk Is növekedett, különösen Csehszlovákia és a gazdaságilag elmaradott államok kereskedelmi kapcsolatainak bővülése útján. A csehszlovák behozatal legnagyobb részét 1960-ban a fűtőanyag- és nyersanyag (53,1 százalék), továbbá élelmiszercikkek (22 százalék), gépek és berendezések (21,6 százalék), és további közszükségleti cikkek (3,3 százalék) képezték. A vasérc behozatala 1959-hez képest 12,3, a kőolajé 28,1 a kőszéné 2 százalékkal növekedett. A csehszlovák kivitelben többnyire gépek és berendezések (44,6 százalék), fűtőanyag és nyersanyag (29,5 százalék) és egyéb közszükségleti cikkek (20,4 százalék), valamint élelmiszercikkek (5,5 százalék) szerepeltek. 1960-ban például 13 518 szerszámgépet, 18 083 kerekestraktort, 30 536 személyautót, 120 535 motorkerékpárt, 2 195 000 tonna kőszenet, 798 000 tonna hengerelt árut, 69 000 tonna papírt, 146 000 tonna malátát, 123 millió 101 ezer méter pamutszövetet, 16 millió 949 ezer pár bór- és 15 millió 977 ezer pár gumicipót stb. szállítottunk ki. VI. Szlovákia fejlődése A második ötéves tervben 1960 volt a legeredményesebb év Szlovákia gazdasági fejlődésében. A tervfeladatokat a mezőgazdaság kivételével valamennyi ág teljesítette. Az iparban a legnagyobb évi növekedési ütemet értük el, és ily módon általában a legnagyobb abszolút növekedést könyveltük el, mely túlszárnyalta Szlovákia 1937. évi egész termelését. Jelentősen megnövekedtek a beruházások. A szocialista szektor általános foglalkoztatottsága is nagymértékben növekedett. Ebben legnagyobb részaránya az iparnak és az építőiparnak volt. Szembetűnően növekedett a lakosság személyes fogyasztása. A szlovákiai iparvállalatok 101,3 százalékra teljesítették a nyerstermelési tervet. Szlovákia Ipari termelése 1959-hez képest 17 százalékkal növekedett, ebből a termelőeszközök termelése több mint 18. a közszükségleti cikkek termelése pedig 15 százalékkal. Nagy növekedési ütemet értek el különösen a Vegyipari Minisztérium, a Nehézgépipari és Altalános Gépipari Minisztérium vállalataiban, melyek az általános Ipari termelés egyharmadát állítják elő. Szlovákia 163 nemzeti iparvállalata közül 23 vállalat nem teljesítette nyerstermelési tervét. Ezek főként a Nehézgépipari, a Fűtőanyag- és Energiaügyi (energetikai ág) és az Élelmiszeripari Minisztérium vállalatai. A fontos ipari termékek tervének teljesítése egyenlőtlen volt. Fogyatékosságok mutatkoztak különösen a vasércfejtésben, az acélcsövek, autóbenzin, gőzkazánok, ipari berendezések és egyéb termékek termelésében; itt ugyanis nem teljesítették a tervet. A szlovákiai iparvállalatok eredményesen teljesítették az önköltségtervet, kivételt csak a Közszükségleti Ipari Minisztérium vállalatai képeznek. Szlovákia mezőgazdasági termelése a múlt évvel szemben mintegy 4 százalékkal növekedett, ugyanakkor az előző évekhez hasonlóan az állattenyésztés növekedett gyorsabban. A szocialista szektor részaránya • mezőgazdasági földterületeken az éveleji 77 százalékról az év végén 80,7 százalékra növekedett. Egyes vidékek nehezebb viszonyai ellenére (árvizek) a nagyobb terméshozamok folytán több árpát, zabot, szemes kukoricát, hüvelyest és cukorrépát takarítottak be Szlovákiában. Ezzel szemben kisebb volt a burgonyatermés és az állandó rétekről betakarított széna mennyisége. Nem teljesítették a kenyérgabona felvásárlási tervét. A gazdasági állatállomány 1961. január elsejei összeírásának eredménye szerint a szarvasmarhaállomány 3 százalékkal, ebből a tehénállomány 1 százalékkal növekedett 1960. január l-hez viszonyítva. A sertések és anyasertések állománya lényegesen megnövekedett. A szarvasmarha és sertéstenyésztés 100 hektár termőföldre eső intenzitása is fokozódott. A vágómarhatermelés 12,8, a vágóborjaké 3,9 százalékkal, a tejtermelés 3, a tojástermelés 7 százalékkal emelkedett. A vágósertések, borjak és a tojás termelési tervét azonban Szlovákiában nem teljesítették, ami kedvezőtlenül hatott különösen a sertéshús felvásárlási tervének teljesítésére. Fokozódott a gazdasági állatállomány hasznossága. Az átlagos tej- és tojáshozam nagyobb volt, mint 1959-ben. Ugyanakkor az átlagos tejhozam megközelítőleg a cseh országrészek színvonalán van, ezzel szemben az átlagos tojáshozam lényegesen kisebb. Az erdőgazdaságban 100 százalékos tervteljesítéssel 4 492 000 méter fát termeltek ki, tehát 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 1959-ben. Az építőipar, a közlekedés, a távösszeköttetés és a fizetett szolgálatok terén teljesítették a tervfeladatokat. A szlovákiai gazdasági beruházások 1959-hez viszonyítva több mint 15 százalékkal növekedtek, tehát gyorsabban, mint országos viszonylatban. Különösen az ipari ágakban, főként a kohó- és vegyipari ágban és az építőanyag gyártásában növekedtek a beruházások. Az iparban általában teljesítették a beruházási tervet. Lemaradt a központosított építés, bér az év utolsó hónapjaiban megjavult a tervteljesítés. Ezzel szemben túlteljesítették a decentralizált építési tervet. Az erőművekben az acél, műanyag, gyógyszer, televíziós készülék, mész, tégla és építőelemek gyártásában új kapacitásokat helyeztek üzembe. Bővültek a közszükségleti és élelmiszeripari termelő kapacitások, főként úgy, hogy új gépekkel (Folytatás a 3. oldalon) C'J SZÖ 8 * 1961. február 15.