Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-05 / 36. szám, vasárnap

"Ä felsögara m­vidéki események 25. évfordulójára "FORRADALMI EGYSÉGBEN kulrúRľi A félévi szünidő alatt vidám gyerekek kacagásától visszhangzott a Beszkidek vidéke. Egyik legszebb üzemi üdülőköz­pont a kopfivnicei Tatra Autógyáré Veľké Karlovicén. A központ 1959-ben épült hat­millió korona költséggel. Az ízlésesen berendezett helyen az üzem több száz dolgozójának gyermekei töltik kellemesen \ szabad idejüket. (V. Švoréík felv. - ČTK) • A BREZNICAI SUBLIMA n. v. 1960­ban 1958-hoz viszonyítva 190 tonná­ról 300 tonnára emelte a feldolgo­zott fahulladék mennyiségét. Például az ablakrámákon 1500 köbméter fa­anyagot takarítottak meg, s az ab­lakráma gyártási költségeit 50 ko­ronával csökkentették. M. SOLOHOV szovjet író az írók szö­vetségének meghívására rövidesen az NDK-ba utazik. A VÍTKOVICEI KLEMENT GOTTWALD KOHÓMÜVEK nehézmechanikai és kohá­szati részlegén szilonból készült köteleket alkalmaznak az emelödarukon a teherszál­lításra az eddig használt acél drótok és kenderkötelek helyett. A szilonkötél köny­nyebb éj nem befolyásolja a fagy, vagy az esős időjárás. A DOPRASTAV DOLGOZÓI a kö­zép-szlovákiai kerületben két hatal­mas vízvezeték központot építenek, amely 200 ezer ember vízellátását biztosítja. A vízvezeték építése a té­li időszakban is folyik. A Hriňová— Lučenec—Fiľakovo-t összekötő víz­vezeték fő csőrendszere 94 km. A Dopcastav dolgozói eddig 73 km hosszúságban rakták le a vezetéket. A HAVANNAI ÁLLAMI NYOMDÁBAN egymitlió ábécéskönyvet nyomnak. A ku­bai kormány úgy határozott, hogy Ku­bában 1061-ben jelentős mértékben csök­kenteni kell' az írástudatlanságot. A MALACKYI TALAJJAVÍTÁSI SZÖVET­KEZET évi termelési tervében elhatároz­ta 900 hektár megtermékenyítését. A ta­lajjavításra szánt összeg 6 és félmillió korona. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN Saalfeldben lévő gépgyár traktorgyártáshoz szükséges újfajta fúrógépet szerkesztett Stan­dard alkatrészekből, amely három oldalról 76 fúrást végez. A gépipar­nak egyik újdonsága ez, melyet az NDK bemutat az idei tavaszi lipcsei árumintavásáron. SZOVJET TUDÓSOK új műszert készí­tettek, amelynek segítségével regisztrál­ni és analizálni tudják a földkéregnek az eddigi műszerekkel észre nem ve­hető változásait. Az új műszer neve Po­lariszko. AZ OSTRAVA—RADVANICE-I Tudomá­nyos Szénkutató Intézet dolgozóinak cso­portja Ladislav Svrčina; Zdenék Ohnut és Karel Tajrych mérnökök egy hordozható műszert szerkesztettek, melynek segítsé­gével a gummikábelek áramvezetékeiben beállott hibákat állapítják meg. A műszer alig 5 kg súlyú. A DÁN SZÍNÉSZEK BOJKOTTÁL­JÁK a rádiót és a televíziót, mivel a honoráriumok kérdésében folyta­tott tárgyalások eredménytelenül végződtek. A dán' drámaírók szövet­sége, valamint a norvég, svéd és brit színészek szövetségei támogat­ják a dán színészeket. TOKIÓTÓL 200 KM-NYIRE, Nagaoka városában csütörtökön hajnalban heves földrengés volt. A földrengés a város majdnem, valamennyi házát romba dön­tötte. TBILISZI LAKOSSÁGA rendkívül nagy érdeklődést tanúsít J. Nohejla csehszlo­vák karmester hangversenyei iránt. A cseh és nyugati zeneszerzők művein kívül No­hejla programba vette M. Davitaszvili if­jú grúz zeneszerző zongorafantáziáját zenekari kísérettel és R. Lagidze szim­fonikus költeményének bemutatását. AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI BARNA­SZÉN KÖRZETBEN a trinovi Konyev Bánya dolgozói januárban újítási módszerrel rekordfejtést értek el; eredményük 10175 tonna. A bányá­szok ezzel túlteljesítették kötele­zettségvállalásukat. A BURZSOÁ KÖZTÁRSASÁG idején a a szlovákiai faipart a legelmaradottabb körülmények jellemezték. Amolyan fél­gyarmati viszony nyomta rá a bélyegét, mely kizárólag a haszonérdek szolgálatá­ban állott. Az erdőgazdálkodás túlnyo­mó része az állam kezében volt — Szlo­vákiában 322 897 hektár —, s fő haszon­élvezője az agrárpárt, melyet egy cél vezetett: Szlovákia természeti gazdag­ságának legteljesebb kihasználása. Mit ér­dekelte a tőkés érdekeket a munkalehe­tőség kiterjesztése. Számukra a harácso­lás volt a fontos. Szlovákiában évente 12—15 ezer fa­munkás fürészt és fejszét fogva jött az erdőbe. Munkájukat több mint egymillió köbméter fa jelezte. A fuva­rozók száma meghaladta a két ezret. Né­pes volt hát az a család, melynek tag­jait a megélhetés arra kényszerítette, hogy vállalják a kora reggeltől késő es­tig tartó ember-szakajtó munkát, hogy elszakítva a családtól esőben, hó­zivatarban, kezdetleges munkaeszközök­kel és elégtelen munkafeltételek köze­pette viaskodjanak a nagyobb kenyérért. Mert munkájuk valóban viaskodás volt. A harmincas évek nagy gazdasági vál­sága őket sem hagyta érintetlenül. Az agrárpárt az ö és a kárpátaljai famun­kások bőrén mentette érdekeit. Egymás után álltak le a telepek, szűkült a meg­levő kevés munkalehetőség is. 1929-ben a famunkások napibére még 24.— koro­na volt, 1933-ra már 9.— koronára apadt. 1934—35-ben már 6—8, de néhol mindössze 4.— korona körül ingadozott. A faipar válsága érezhetően érintette az államháztartást is. Az agrárpárt a tőkések közötti érdekegyesítés alapján igyekezett 1933 augusztusában részleges megoldást elérni: csökkentett termeléssel legnagyobb ellenfelüket a konkurrenciát úgy ahogy „kibékíteni". Ilyen körülmé­nyek között indult meg az 1934—1936-os években a nagyobb arányú fakitermelés. 1933-ben a Garammenti állami erdészet 15 millió korona tiszta haszonnal zárt, ugyanakkor azonban a munkásokat az áremelkedés, s ennek kapcsán kerese­tük vásárló értékének lényeges csök­kenése sújtotta. A felgyülemlett elége­detlenség végül is szikrát fogott. — „ELÉG VOLT!" — hangzott a mun­kások szava. Harcuk a jobb megélheté­sért, a nagyobb darab kenyérért, a kol­lektív szerződés megkötéséért folyt. S még az sem téritette el szándékuktól, hogy az agrárpárt sárga szakszervezeti ösztönzésére a mullkáltatök — a mozga­lom megtörésére — 1936. január 1-től 10 százalékos béremeléssel próbálkoztak. A kommunistákat és a munkásokat nem lehetett becsapni. Tudták, hogy ez a bér­emelés — egész összegben másfél milliót tett ki —, csupán pár fillérrel javítja ke­resetüket. A munkásküldöttek 1935 de­cemberében és 1936 januárjában Breznón és Žarnovicén jöttek össze tanácskozás­ra, hogy előkészítsék a sztrájkot. A žar­novicei konferencia felhívással fordul a munkáltatókhoz, hogy 1936, január 20-ig tegyenek eleget követeléseiknek, külön­ben sztrájkba lépnek. 1936. január 20-ra a Čierny Balog-J vendéglőben gyűlésre hívták össze az er­dőmunkások és fuvarozók csoportjainak megbízottjait. A gyűlésen a CSKP és a vörös szakszervezet titkárai is részt vet­tek, valamint Karol Šmidke képviselő. A résztvevők értékelték a kialakult hely­zetet, s egyöntetűen a sztrájk megkez­dése mellett döntöttek. Január 21-én Breznón megválasztották a sztrájkveze­ÍEgy forradalmi demokrata emlékezetére tőséget, melynek élére Anton Ťažký kom­munista munkás került. $ Az egyetemes világkultúra törté­A sztrájk híre futótűzként terjedt, 5 netében sok olyan kimagasló egyén s január 21-én kevés kivétellel az egész (van, akiket fiatalon tarolt le a halál, akkori breznói járás sztrájkba lépett. Azô^/ovid életművükkel IS a halha­eisö napokban 2000 munkás és 800 Í UJ tatlanok sorába kerultek Ilyen volt varozö vett részt a sztrájkharcban, ké- ö Például Jin Wolker kivalo cseh for­* radalmi kolto, aki mindössze 24 evet vábbiak csatlakoztak hozzájuk. így a Ä élt. És ilyen volt Nyikolaj Alek­sztrájkolók száma meghaladta a három f szandrovics Dobroljubov, a nagy ezret. Ezzel egyidejűleg a Nová Baňa-ift orosz forradalmi demokrata iroda­járás munkásai is sztrájkba léptek. 7 lomkritikus is, akit 25 éves korában A sztrájk híre az egész országot át- V döntött sírba a tüdővész. Ma emlé­fogta, sőt a határokon túl is eljutott. X kezünk születésének 125. évfordulő­Az üdvözlő táviratok és a levelek törne-!) j ára. Életműve röviden azzal jelle­gén kívül az ország dolgozói több mint'{ mezhető< hog y Be 1 í ns zki j j el együtt 14 ezer koronával segélyezték "44!!^ 0 lerakták a materialista esztetika kólókat. Prágában agitkettosok jartak a< . munkásnegyedeket, hogy támogatásukkal /> al aPJ al t­is segítsék az érlelődő győzelmet. ? Dobroljubov nevét a nagy orosz Az ellenfél végül is meghátrált. A mun-1 forradalmi demokraták, Belinszkij, kások erélyesen kivédték az agrárok ésxGercen, Csernisevszkij névével a reformista árulók sztrájktörési kísér­ô együtt szokták emlegetni. Valóban léteit, s a munkáltatók háromhetes ? közéjük tartozott az éleslátású, nagy sztrájk után február 7-én végül tel- fl műveltségű fiatal tudós, aki irodalmi jesíteni kényszerültek a munkások kö-« tevékenységén kjvü] mint aktív kö z_ vetéléseit. További 650 ezer koronával .,^. ^^ ^ ^^ hal a_ növekedett a munkasok alapbéré — lo— , „ , 20 százalékos emelkedés -, kényteleneké dasert, harcolt a tömegek felszaba­voltak aláírni a bérszerződést, elismerték Ý dításáért. a, munkásbizalmiakat és azt, hogy a'h Pályája sokban megegyezett Cser­sztrájkban való részvételért senkit sem 0 nisevszkíjével. Szegény papi család­üldöznek. Bár február 10-zel a felsóga- X ban született. Apja felvilágosult, mű­ram-vidéki sztrájk befejeződött, az er- ff veIt ember volt töIe örökölte a dömunkások sztrájkláncolata - melyet kö k szeretetét A papj szemin á. ok indítottak el — 1936. május lí-ig Q ... .... - • . ­t rtot t "Ariumból átkerült a pétervari tanár­a r ° „o ., ... Xképzőbe, ahol 1857-ben fejezte be AZ 1936-OS ÉV ilyenformán az erdo- V *; . . J munkások forradalmi .harcának nagy} 3 "nuimanyait. győzelmét hozta. A párt kezdettől fog­y A fiatal egyetemista világirodalmi va rendkívüli figyelmet szentelt a $ ismereteivel elbűvölte kora nagy sztrájkharcnak és legjobb képviselőjeit, y szellemeit, s nem is volt meglepő, pártmunkásokat küldött ide a sztrájk X hogy az egyetemi ifjúság szellemi irányítására. Valo, šmidke képviselő elv- ff vezérének tekintette. Tovább ment társak, Fidlík és Mikulička. szenátorokonX a tudományo s tevékenységnél: látta kívül fontos szerep hárult Weiss es Hh-J 0roszho n „^ s ; n keresett Q r_ vac elvtarsakra, a voros szakszervezeti , „ ,. titkáraira, valamint a CSKP szlovákiai poslasukra. Felismerte a tömegek titkárára. K. Bacílek elvtársra. V forradalmi szerepét. Természetesen A sztrájk jelentőségét nézve ezt nem- { ° is a Parasztságban látta a fö eröt, csak az életfeltételek javulásával mér-X mmt a tobb l forradalmi demokrata, hetjük, hanem a kommunisták feliépé- ^ Dobroljubov kritikai műveinek éles sének helyességével is, akik az akkori % társadalombíráló hangjával döngette viszonyok közepette helyesen alkalmaz- Q a feudális orosz társadalmi rendszer ták a pártnak az osztályharcban elfog- V alapjait. Mint Lenin mondotta: Ialt álláspontját. Nagyszerű példát szol-1 Dobroljubov és Csernisevszkij a galtatott ez a szervező munka arra is, X feudáli s Oroszországban is meg tud­hogy a kommunistáknak a fasizmus el- v ták mondanj az igazati hoI úg h leni Népfront mozgalomban miként kell/ . ,, . .. . .. , ' , . . ... -„,,,. • '.hallgattak az 1861. (február 19-1) a forradalmi harc elere állniuk, hogy si-fi, ... . , ... ' kerrel teljesíthessék a Kommunista In- V kiáltványról, hol ugy, hogy kigunyol­ternacionálé VII. kongresszusának hatá- \ tak e s kipellengerezték az akkori rozatát. v liberálisokat..." Mint mondottuk Belinszkijjel együtt megalapozták a materialista Népünk megbecsüléssel tekint a párt 4 esztetikát, tehát nézeteikben elég forradalmi hagyományaira — köztük a) közel álltak a marxizmushoz. Dob­felsőgaram-vidéki megmozdulásokra — y roljubov azt vallotta a müalkotá­melyek egy célt, a jobb életért való küz- L okrőli hogy az író vagy egye s mű delmet tűzték zászlójukra. A párt harca ff e mértékfokának azt tartjuk > nyomán ma mar e cel reszesei vagyunk, s ., „..,.,. , s boldogan építhetjük szocialista jövőn-} menny.ben fejez, ki bizonyos kor es ket, amelyről 25 évvel ezelőtt csak ál-Xnép természetes torekveseit . Be­modni lehetett. (d) Minszki j kritikai művének tovább­folytatója volt és szívvel-lélekkel hirdette, hogy az igazi művészetnek a népet, a nép fő érdekeit kell szol­gálni, ezért a művészet nem szakad­hat el a való élettől. Ugyanezt vo­natkoztatta a műbírálatra is. „A reális kritika úgy viszonyul a mű­vészi alkotásokhoz, mint a való élet jelenségeihez, tanulmányozza őket s igyekszik meghatározni jellegze­tes vonásaikat... Az igaz kritika feladata a művészi alkotásokban rej­lő rejtett értékek megmagyarázása." Ezt az elvet követte főbb kritikai írásaiban, például Osztrovszkij da­rabjairól írt „A sötétség birodalma" és „Fénysugár a sötétség birodal­mában" című kritikai írásaiban. Le­rántotta a leplet az oroszországi feudális viszonyokról, követelte a középkor maradványainak felszámo­lását és a politikai szabadság meg­adását a tömegeknek. Merész hang­jáért Marx és Engels nem egyszer „szocialsta Lessingnek" nevezte őt. Forradalmi hagyatékának tartják N utolsó művét, melyet Turgenyev Elöest című művére írt „Mikor is jön el az a nap", melyben a tör­vényszerűen bekövetkező szociális forradalom eljövetelét hirdeti. Dobroljubov, a „muzsik demokrata" fiatalon halt meg, s bár csendben, szerényen élt, elévülhetetlen művet hagyott hátra a haladás szolgálatá­ban. L. L. umiiiiimmiiimmmiiimiiiimmmui. mmmmK Remekekről MIÉ RT KOCSMA? A z utóbbi hetekben mind több " levél érkezik szerkesztősé­günkbe, melyekben íróik ifjúságunk nevelésének kérdéseit vetik fel. Eze­ket a leveleket a féltés, aggodalom i és a segíteni akarás jellemzi. Felhív­\ják figyelmünket az itt-ott megnyil­S vánuló káros jelenségekre és taná­£ csot, segítséget kérnek. c Mindebből az tűnik ki, hogy fiatal ? nemzedékünk nevelése mindinkább J társadalmi problémává válik, mind­S annyian felelősséget érzünk ifjúsá­• gunk jövője iránt. S így van ez rendjén! Örülünk ezeknek a levelek­nek és örömmel veszünk minden jó­szándékú javaslatot, amely a közös ügyet szolgálja. Nemrégen levelet kaptunk Plás­tovee községből, B. B. aláírással. „Fiatalnak a faluban nagyon nehéz megmaradnia, mert ebben a faluban nincs semmi műsor esténként, a fia­tal nem tud hová menni, ha csak a kocsmába nem ..." A levél írója a továbbiakban be­[ számol arról, hogy a filmelőadás is > ritka, jobbára csak vasárnap van előadás. De még akkor sem tartják [ be a kezdés időpontját. A CSISZ-nek • van ugyan egy televíziós készüléke, , de azt a por lepi. A levél írója a I szomszédos Horné Túrovce községet > említi példaként, amely ugyan ki­tsebb, mégis hetente háromszor ve­! títenek filmet, kultúrházukban mű­< ködik a televízió és a jobb műsorra 1 a helyi hangszóró hívja fel a lakos­! ság figyelmét. 1 Nem tagadjuk, meglepett e levél. J Annál is inkább, mert ebben a köz­> ségben a szövetkezet zöldségter­! mesztő fiataljainak csoportja az or­! szágban is az elsők között nyerte el E a szocialista munkabrigád címet. En­nek ellenére is ilyen áldatlan hely­zet lenne a községben? napokban meglátogattuk a községet és elbeszélgettünk Hojsza Imre elvtárssal, a HNB tit­kárával. — Hm. Televízió? — kezdi a be­szélgetést. — Most van javítóban, talán holnapra elkészül. De hát új­ra csak elrontják. Hányszor szorult már javításra! Hiba. Az ifjúsági szervezet aján­dékba kapta a televíziós készüléket. Az ajándék, a közös vagyon még nem jelent közprédát. Meg lehet valakit bízni a kezelésével és az a felelős érte. Csupán szervezés kérdé­se ... A titkár elvtárs beszél más prob­lémákról is. Például ott a kétezer kötetet számláló könyvtár — kihasz­nálatlanul. Havonta alig harmincan kölcsönöznek ki könyvet. Filmelő­adás? Minden csütörtökön ingyen vetítenek filmet a szövetkezeti mun­kaiskola keretében. Ezt is kevesen látogatják... Szerveztek varró- és főzőtanfolya­mot. A kettőre harminchaton jelent­keztek. A járás nem tud biztosítani tanfolyamvezetőt. Bár a faluban is akad, aki ezt meg tudná csinálni, de még nem szerezték meg a járás jó­váhagyását ... Szóval: rózsásnak éppen nem mondható a helyzet. De azt se mondhatjuk, hogy reménytelen. Ha az ifjúsági szervezet, a nemzeti bi­zottság és nem utolsósorban a párt­szervezet kezükbe veszik a dolgot, szinte egyszeriben megváltozhat minden. Még meg kell jegyeznem, hogy lá­togatásunkkor a kocsma estére va­lóban megtelt fiatalokkal. Nem mondhatjuk, hogy ittak. Sokan még sört se fogyasztottak. De itt jöttek össze beszélgetésre. Ezt pedig meg­tehetnék a kultúrházban is, a tele­víziós műsor mellett. Mert a kocs­ma mégiscsak kocsma és az alka­lom, a lehetőség eleve kínálkozik ... Ez a kocsmaprobléma felmerült egyik topol'oveci látogatásom alkalmá­val is. Egy vasárnap délután, körva­dászat után mi is a vendéglőbe tér­tünk. Több időt töltöttünk itt és én elnéztem a szomszédos asztaloknál kártyázó fiatalokat. Órákon át keve­rik az „ördög bibliáját", verik az asztalt, tromfot választanak és kontráznak. A kártya ugyan lehet szórakozás is, de órákon át a füstös kocsmában ülni, közben itt-ott még­is csak lehajtani azt a „stampedlit", nem nevezhető egészséges jelenség­nek. Tj 1 elmerül a kérdés: ezek a fia­* tolok nem szívesebben szó­rakoznának más környezetben? Ak­kor is itt ülnének, ha más, jobb le­hetőségük lenne? Nem, nem hisz­szük... Erről a problémáról ír Bari Jenő, a Rimavská Sobota-i Gazdasági Is­kola IV. B. osztályának tanulója. Pa­naszkodik, hogy a felnőttek nem­egyszer kocsmatölteléknek nevezik a fiatalságot. Miért ? „Igen, így van ez Abovcén is. De miért? Egy évvel ezelőtt a HNB klubhelyiséget létesített. Volt ott sakk, rádió, gramofon, könyvtár, asztalitenisz, televízióskészülék és sok más szórakozási lehetőség. A fia­talság gyakran látogatta a klubot. Azonban a fiatalok öröme nem tar­tott sokáig. A klubhelyiséget elvet­W. A. MOZART VARÁZSFUVOLA című operájának tegnap este volt a bemutatója a bratislavai Nemzeti Színházban. J. He­rec felvételén a Papagénát éneklő A. Martvóňóvá és J. Wiedermann (Papagénő.) ték ... Tanácsteremmé változtatták, Ohol hébe-hóba aktívákat, gyűléseket rendeznek... A fiatalság így vasár­nap délutánonként újra csak a kocsmában találkozik." Nagy hiba! A fiatalságot nem lett volna szabad megfosztani klubjától, szórakozási lehetőségétől. A tanács­kozásokat úgy is meg lehetne ott rendezni, nem kellene a klubot ta­nácsteremmé nyilvánítani és kizárni a fiatalokat. Az itt elmondottak figyelmeztet­nek. Bevezetőben már leszögeztük, hogy fiatalságunk nevelése nemcsak a szülök és a pedagógusok, hanem egész társadalmunk feladata. Főleg azokról a fiatalokról van szó, akik kikerültek az iskolából. Ezekre kell hatnunk, megmutatni nekik a szolid, hasznos szórakozás lehetőségét. Ez az a kor, amikor a jellemvonások alakulnak, szilárdulnak. Nem akar­juk, hogy a jellem alakulására ép­pen a kocsma nyomja r<á nem kívá­natos pecsétjét. A helyi szerveknek gondoskod­niok kell a megfelelő feltéte­lek megteremtéséről. Erre hazánk legkisebb községében is akad lehe­tőség. De a feltételek megteremté­se sem jelent mindent. Ezt Pláštov­ce esete bizonyítja a legjobban. Van kultúrházuk, van televízoruk — sőt szocialista munkabrigádjuk — a fia­talok mégis a kocsmába járnak. A fiatalokat vezetni, segíteni kell. A CSISZ nem minden esetben képes megbirkózni a feladatokkal. A fia­talság nem mindig képes önmagát vezetni. De hát ott a pártszervezet, « nemzeti bizottság, annak szakbi­zottságai, az iskola. Ott vannak az idősebb elvtársak és a falu nagy kö­zössége. Gyermekeinkről, a jövő nemzedék­ről van szó. S ez a nemzedék olyan lesz, amilyenné neveljük. ZSILKA LÄSZLÚ ÜJ SZÖ 4 * 1961. február 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom