Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-15 / 15. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAPILAPJA 1961. január 15. vasárnap 30 fillér XIV. évfolyam, 15. szám A család felelőssége A család bonyolult, sokrétű kö­zösség, amelyben a férfi és a nő érzelmeken alapuló kölcsönös kapcsolata elválaszthatatlanul össze­forr a gyermeknevelés szociális funkciójával. Társadalmunk sokoldalú és cél­tudatos törekvése arra irányul, hogy a családot főleg erkölcsileg a lehe­tő legnagyobb mértékben megszi­lárdítsa, biztosítsa tzámára a gyer­meknevelés mind jobb feltételeit. A család, mint a szorosan egymás­hoz tartozó emberek közössége, a szocialista társadalomban megtalál­ja mindazokat a feltételeket, ame­lyek egészséges, boldog és mélyen erkölcsi fejlődéshez szükségesek. A burzsoázia ugyan a legkörmön­fontabb módon igyekezett a család fogalmát idillikus illúziókba és val­lási szentimentalizmusba burkolni, ám minden igyekezete ellenére sem sikerült elkendőznie azt a tényt, hogy a polgári család intézményének elsődleges célja és értelme a va­gyonhalmozás és annak öröklése. A tőkés társadalom viszonyainak er­kölcsi hiánya szükségszerűen tükrö­ződött az emberek személyes kap­csolataiban is. A múltban nálunk se ment ritkaságszámba, hogy a hektá­rok, emeletes házak, gyárak és rész­vények „kötöttek frigyet" egymás­sal. Természetesen nem állítható, hogy a tőkés társadalomban minden há­zasság és minden család hiányolta az erkölcsi és az érzelmi alapot. Ko­rántsem. |Am rögtön meg kell mon­dani, hogy a házastársak, szülők és gyermekek közötti egészséges, ér­zelmekre alapozott kapcsolat főleg azokra a családokra volt jellemző, ahol a házasság megkötésénél nem a vagyon, hanem a tiszta szerelem játszotta a főszerepet. Ilyen esetek­ben ugyanis a férj és feleség köl­csönös kapcsolata az egyik vagy má­sik fél vagyoni helyzetétől függet­lenül alakult. Ez pedig csaknem ki­zárólag a nincstelen, vagyontalan je­gyesek esetében történt. A szocialista forradalom a család helyzetében is gyökeres változáso­kat hozott. A termelőerők magántu­lajdonának felszámolása törvénysze­rűen kihatott a társadalmi és így a családon belüli kapcsolatokra is. A szocialista társadalom különb­ség, tehát nemre való tekintet nél­kül, az elvégzett munka alapján biz­tosítja minden egyes tagja számára a létfeltételeket, a megélhetést. A férfiak és a nők teljes egyenjo­gúságának biztosítása vetette meg a szocialisa család egészséges, szilárd alapját. A nő társadalmi helyzeté­nek változásával szerepe a családban is megváltozott. Megszűnt a nő meg­alázó gazdasági és szellemi függő­sége. Asszonyaink aktívan részt vesz­nek a társadalmi életben. Ezek a változások pedig nagyon kedvezően hatottak a családtagok kölcsönös kapcsolatainak fejlődésére. F elmerül teháf a kérdés: Miben különbözik a szocialista csa­lád a polgári családtól? A szdcialista társadalom — a tő­kés társadalomtól eltérően — a há­zasságkötés és családalapítás egyet­len erkölcsi feltételének a férfi és a nő kölcsönös szeretetét és azt a senkitől és semmitől nem befolyá­solt elhatározását tekinti, hogy egyéni boldogságukat sorsuk össze­kapcsolásával szándékoznak megte­remteni. A szocialista család alapve­tő feladata nem a vagyon halmozá­sa, hanem a gyermekek nevelése. Természetesen, nem állíthatjuk azt, hogy minden család szocialista azért, mert a társadalom megterem­tette annak feltételeit. A házastársak őszinte óhaja sem elegendő minden esetben. Hisz az egyén viszonya a társadalomhoz, az élethez, ember­társaihoz sem mindig szocialista. Ennek okát nem szükséges elemez­ni. Egy tény: könnyebb a társada­lom anyagi alapjait megteremteni, mint az emberek életszemléletét, erkölcsi felfogását és gondolkodását megváltoztatni. Ezzel szemben bátran állíthatjuk, hogy hazánkban az érdekházasság­nak lassan már a fogalma is fele­désbe megy, és a családalapítás egyedüli alapja a kölcsönös szere­tet és szerelem. S lám, még így sem mindig sikerül a családi har­mónia megteremtése. Miért? Sokszor csak később jönnek rá, hogy az egy­más iránt táplált érzelmek nem vol­tak elég szilárdak ahhoz, hogy a családi közösségből adódó nehézsé­gek próbáját sikerrel kiállják. És még ezen túl is előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy az érzelmek szilárdsága és a jóakarat mellett is felborul a család békéje, egyensú­lya. Néhány esetben csak válás je­lentheti az egyedüli megoldást. Ilyen esetekben is a legfőbb mérce a gyermekek érdeke, amely fölött családjogunk gondosan őrködik. S zocialisa társadalmunkban a családok túlnyomó többsége — az előforduló nézeteltérések ellenére is — harmonikus közösséget alkot, őszintén és odaadóan gondoskodik a gyermekek neveléséről. Ezt tanúsít­ják a külső megnyilvánulások is. Nézzünk csak kicsit körül! A szü­lők gyermekeiket szépen, ízlésesen öltöztetik. S ez általános, szembeötlő jelenség. A szülők hazánk történel­mében még soha nem tanúsítottak olyan rendszeres érdeklődést gyer­mekeik nevelése iránt, mint éppen napjainkban. Ezt bizonyítja a szü­lők és az iskola szoros együttműkö­dése. A szülők javarésze igyekszik gyermekeit alaposan felkészíteni az életre. Persze, ez nem könnyű fel­adat. Ott is adódhatnak problémák, ahol a legkevésbé várjuk. íme, egy példa. Büszkeség tölt el mindannyiunkat, hogy a kizsákmányolással együtt a gyermeki munkaerő kizsákmányolár sát is megszüntettük. Tudjuk, lát­juk, hogy társadalmunk minden újabb sikere munkánk eredménye. Dolgozunk is szorgalmasan, hogy gyarapítsuk eredményeinket. Ezektől függ gyermekeink jóléte. Büszkék vagyunk arra is, hogy gyermekeink megkaphatnak mindent, amire szük­ségük van. Örömmel tölt el az a tu-/ dat, hogy gyermekeinket a szükség nem kényszeríti dolgozni és nyu­godtan tanulhatnak, készülhetnek jövő hivatásukra. Ám sok szülő nem látja a munka és az eredmények közötti összefüg­gést. És nemegyszer abból a téves nézetből kiindulva, hogy gyermekeik boldog fiatalságát semmivel se „za­varják", nem is követelnek tőlük semminemű munkát. Ha gyerme­keinkbe eleve azt a tudatot oltjuk, hogy a munka „megrontja" az életet, más következtetésre nem is juthat­nak, minthogy a munkát legjobb el­kerülni. A szülők pedig egész biz­tosan nem akarnak gyermekeikből munkakerülőket nevelni! Ez nem egyezne sem az ő egyéni, sem a tár­sadalom érdekeivel. Mert hát a család sem légmente­sen elzárt valami. Fejlődése szoro­san összefügg a társadalom fejlődé­sével és előrehaladásával. Társadalmunk minden törekvése arra irányul, hogy a családot minél inkább megszabadítja a gyermekne­veléssel járó anyagi gondoktól. Ezzel nagyban elősegítjük magát a ne­velést is. Erről nap mint nap meg­győződhetünk. A példák lassan el is szürkülnek: talán az egész világon páratlan egészségügyi gondoskodás gyermekeinkről, családi pótlék a gyermekek után, ingyen tankönyvek és tanszerek, leszállított bölcsődei illeték, magas ösztöndíjak stb. A társadalmi fejlődés iránya a jövőben se változik. S ez a szocialista család fejlődésében nagy­szerű távlatokkal kecsegtet. Kitűzött nagy-nagy céljaink elérésével meg­teremtjük a legjobb feltételeket ar­ra, hogy a család teljes mértékben teljesíthesse nemes küldetését: vál­jék az emberek kölcsönös szereteté­nek, egyéni boldogságának meleg fészkévé, amelyben az új nemzedék a kommunista társadalom eszméivel összhangban nevelődik. Versenyben a büszke címért Nm^ ÍM Dolgozóink körében a szocialista munkabrigád-mozgalom egyre na­gyobb visszhangra talál. Eddig már több mint 300 ezer dolgozó kap­csolódott be a megtisztelő cím elnyeréséért folyó versenybe. OSTRAVA KÖRNYÉKÉN Az ostrava-karvinai szénkörzetben eddig 738 kollektíva vállalt kötele­zettséget, hogy elnyeri a szocialista munkabrigád megtisztelő címet. Az új esztendőben alakult 30 kollektíva tagjaival együtt a cím eléréséért versenyzők száma hazánk e legfon­tosabb szénbázisában már megha­ladta a tizenötezret. Legszebb ered­ményeket a Fučík Bányában értek el a szocialista munkabrigádok, de a Csehszlovák Néphadsereg Bánya sem marad le a vezető üzem mögött. GYARAPÍTJÁK TUDÁSUKAT A J. Fučík Bányában legújabban csak öt napot dolgoznak hetenként. A szabad szombatokat tudásuk gya­rapítására, képesítésük fokozására használják fel a bánya dolgozói. A versengő kollektívák tagjai elha­tározták, hogy valamennyien meg­szerzik a munkahelyeiken kívánt szaktudást és a kollektívák minden tizedik tagja elvégzi az érettségivel végződő bányász ipariskolát. ÉLEN A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD A Keletszlovákiai Kohómű építői­nek jó példát mutat az 58 szo­cialista munkabrigád. Ezek közül például Csonka Ferenc csoportja mimiimmiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiimmii. A gép- és traktorállomások agrolaborató­riumai jelentős segítségére vannak az EFSZ-eknek azzal, hogy elvégzik a ve­tómagelemzést, megállapítják a föld ösz­szetételét s a vetési és trágyázási eljá­rásokat. A sabinovi agrolaboratóríumban már a tavaszi vetéshez szükséges vető­magok minőségének megállapításán dol­goznak. Képünkön Jana Lazarová, a sa­binovi agrolaboratórium dolgozója munka közben. M. Tuleja — ČTK — felv. A vegyipari termelés automatizálását segít<k (ČTK) — A sokolovoi vegyi üzem­ben tegnap munkába állították a karbid-kemence új automatikus re­gulátorát, melyet a novákyi Acetilén Kémiai Kutatóintézet dolgozói fej­lesztettek és készítettek el. Az elek­troncsöves szabályozó — szabadal­mazott. A tudományos dolgozók ezzel nagyban hozzájárultak a sokolovoi üzem munkatermelékenységének nö­veléséhez. Az automatikus szabályozó a karbid-kemence mellől tizenhat munkást szabadít fel. már el is nyerte a címet. A brigád tagjai elhatározták, hogy ezentúl az NDK-beli Erich Seifert munkamódszere alapján szervezik meg munkájukat, hogy így is növeljék a munkatermelékenységet. A Kelet­szlovákiai Kohómű dolgozóinak szük­sége is van az ilyen forradalmasító mozgalomra, mert a harmadik ötéves terv első évében mintegy 2 millió köbméter talajmunkát kell elvégez­niök, 36 000 köbméter falat kell el­készíteniük. MAMAJ MÓDSZERE SZERINT DOLGOZNAK Az észak-csehországi bányakörzet dolgozói előtt nehéz feladat áll. Na­ponta 135 000 tonna szenet kell fel­színre hozniok, hogy folyamatosan teljesítsék a tervet. Hogy ezt a cél­kitűzést teljesíteni fogják, azt fő­képpen a bányakörzet 610, a szocia­lista munkabrigád címért versenyző kollektíva mintegy 7200 tagja bizto­sítja. Jól működnek itt a versenyző kollektívák, mert 73 csoportnak már át is adták a megtisztelő címet. Az itteni bányászok többsége Mamaj módszere szerint dolgozik. A V. Slá­vik vezette csoport 18 tagja elha­tározta, hogy a jövőben a csoport minden egyes tagja naponta 1 tonna szénnel termel többet a tervben elő­írt mennyiségnél. Fofeozód'k az előkészületek üteme A kelet-szlovákiai kerületben a mező­gazdasági dolgozók ezrei vitatkoznak ar­ról, hogyan teljesíthetik a harmadik öt­éves terv feladatait határidő előtt. A munkahelyeken most ez a leggyakrab­ban szóba hozott probléma. Eddig 54 szövetkezet és három állami gazdaság vállalta, hogy az ötéves terv feladatait mind a növénytermelésben mind az állat­tenyésztésben 4 év alatt 'teljesíti. 386 EFSZ és 17 állami gazdaság pedig arra tett vállalást, hogy egyes termékekből éri el hamarább az öt évre kitűzött fel­adatokat. A vállalásokat több ezer egyéni és 605 kollektív munkafelajánlás támaszt­ja alá. (m. s.) A jaroméri bőrgyár szocialista mun­kabrigád címéért versenyző kollek­tívái Jozef Lenfeldet az egyik 13 tagú brigád vezetőjét küldik a szo­cialista munkabrigádok országos ér­tekezletére. A vállalásaik teljesítése mellett nagy érdeme a brigádnak, hogy a jasanái EFSZ-ben (náehodi járás) segített megalakítani egy szo­cialista munkabrigádot, melynek a kulturális és politikai nevelés terén is segítenek. (Jovan Dezort - ČTK - felvétele) Összeül a Nemzetgyűlés (ČTK) - A köztársasági el­nök egybehívta a Nemzetgyűlés ülését. A Nemzetgyűlés szerdán, január 18-án 10 órakor jön ösz­sze az 1961. évi állami költség­vetésre vonatkozó kormányja­vaslat megtárgyalására. KÖZÖS ERŐVEL gyorsabban érünk célt L. Jankovcová és P. Jaroszewicz a csehszlovák-lengyel együttműködésről • Varsó (ČTK) — A lengyel sajtó közölte a PAP tudósítójának be­• szélgetését Ľudmila Jankovcová mérnökkel, a Csehszlovák Szocialista JJ Köztársaság miniszterelnökhelyettesével és Piotr Jaroszewiczcel, a • Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesével a J csehszlovák-lengyel együttműködésről, főképpen Csehszlovákiának a B lengyel rézbányák építésében való részvételére vonatkozó egyezmé­• ményről. P. JAROSZEWICZ nagy elismeréssel nyi­latkozott a csehszlovák-lengyel gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság három évi munkájáról. Hangsú­lyozta, hogy a bizottság megteremtette az 1961—1965-ös évekre szóló kereske­delmi egyezmény megkötésének alapjait, s mindkét ország gépipari gyártása sza­kosítása megkezdésének feltételeit, vala­mint mindezen ipari ágazatokban a ko­hászati gyártmányok és acél kicserélé­sének lehetőségeit és az együttműkö­dést. P. Jaroszewicz hangsúlyozta, hogy a lengyel rézbányák valóban nagy kiterje­désüek, azonban a bányászat fáradságos és költséges. A Csehszlovák Szocialista • • • •••••••••••• • • • A prostéjovi Agrostrojban az elmúlt napokban megke2dödött az Agro­techna 150 gépjavítójának iskoláztatása. A tanfolyam résztvevői meg­ismerkednek az üzem új gyártmányaival és ezek javításával, hogy az év folyamán minél rövidebb legyen a mezőgazdasági gépek javításának az ideje. (Fr, Nesvadba — ČTK — felv.) Köztársaság által nyújtott hitel lehető­vé teszi Lengyelországnak, hogy gyorsab­ban és könnyebben küzdhesse le az aka­dályokat és emellett a csehszlovák ipar­nak biztosítja a termeléséhez szükséges rezet. L. JANKOVCOVÁ kiemelte, hogy a len­gyel* és csehszlovák képviselők között folytatott tárgyalások során valóban ba­ráti légkör uralkodott és igazi testvéri együttműködés nyilvánult meg. ,,A két ország növekvő gazdasági ereje az elő­nyös együttműködés és árucsere-forgalom kibővítésének újabb lehetőségeit tárja elénk" mondotta L. Jankovcová. Csehszlovákia miniszterelnökének he­lyettese megállapította, hogy a Lengyel­ország és Csehszlovákia közötti egyez­ményed .kiindulópontja a kölcsönös elő­nyök elve. E törekvés céltudatos össz­hangba hozása a két ország gazdasági fejlesztésének terén rövid idő alatt le­hetővé teszi a bonyolult és fontos prob­lémák megoldását és hozzájárul a szo­cialista tábor alapvető gazdasági felada­tának teljesítéséhez, vagyis, hogy gazda­sági téren a 60-as években túlszárnyal­ja a legfejlettebb kapitalista országokat. BM a Szovjettm* is Csehszlovákia kttziiHi ktitanányos-ntfifzaM efyitttmű^&s Moszkva (ČTK) — A Csehszlovák­Szovjet Tudományos Technikai Együttműködési Bizottság XVIU­ülésszakának január 14 - i záróülésén jegyzőkönyvet írtak alá. A tanácskozás a barátság és köl­csönös megértés. szellemében folyt. A bizottság megállapította, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti tudomá­nyos-műszaki együttműködés az ipar valamennyi ágazatában, főképpen a gépipar, a vegyipar és az építészet terén sikeresen fejlődik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom