Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-01 / 1. szám, vasárnap

Tanulnak a dolgozók Már sokszor elmondtuk, mégis újra és újra ismételni kell: a tudomány és technika rohamos fejlődése időszakában az egyre növekvő követelményeknek csak az tehet eleget, munkakörében csak az állhat példásan helyt, aki tanul, aki egyre gyarapítja ismereteit. A tanulásra sokféle lehetőség van. Dolgozóink nagy része él a lehetőséggel. Bizonyítja ezt az is, hogy különféle tantolyamokon, esti, üzemi és szövetkezeti iskolákon ezrek és ezrek tanulnak. Mi az új esztendő küszöbén több faluba éš városba lá togattunk el. Tanuló dolgozókkal beszélgettünk. Mindegyiküktől arra kértünk választ: Miért tanul, mi sžeretne lenni? AZ ATOMKORSZAK EMBEREI Soóky Gábor Fiatal ember, most tapossa huszonnyolcadik életévét. A komočai szövetkezet gépesített brigádjában dolgozik. Volt szerelő, traktoros, legutóbb pedig mint kombájnos teljesített szolgálatot. Szereti munkakörét. Mint kiváló dol-, gozöt tartják számon. Párttagjelölt. Jelenleg egyéves, szakérettségivel végződő mezőgazdasági műszaki iskolát végez. A munkában kiváló eredményeket elért dolgozó a tanulásban is elől jár. Kitüntetett tanuló Kérdésünkre így válaszolt: - Azt tartja a közmondás, evés közben jön meg az étvágy. Én így vagyok a tanulással. Nemrégen öthónapos tanfolyamot végeztem. Az iskolában jöttem rá, milyen hasznos a tanulás, milyen szerencsés, aki tanulhat. Mikor lehetőség nyílt rá, örömmel jöttem a mezőgazdasági szakiskolára. Azért tanulok, hogy gyarapítsam tudásomat s munkakörömben az eddiginél is jobban helytállhassak. Az iskola elvégzése után is a szövetkezetben szeretnék maradni. Munkakörömben lehetőségem lesz az elmét leti ismereteket gyümölcsözően érvényesítenem. Ofga Hamarová "••"S- Kitanult fonónő, JÍP^^^L A bratislavai cér« nagyárban dolgozik. A kétéves ^B üzemi szakiskola HpäáSfc íSpW e,v

é9

zése után W határozta el, hogy HŰÉ;* tovább tanul. Jefl^pr jl lenleg a Bratislaff

Wlfek

' f€. vai Szlovák Tanf^HMf^ nyelvű Tizenkét•PB'^ • éves Középiskola IHPfSMr , a esti tagozatára jár. A továbbtanuia? nagy erőpróbára teszi. Két műszakban dolgozik, Ivánkáról naponta utazik Bratislavába. A fáradságot azonban nem sajnálja. Szívesen dolgozik, szívesen tanul. Kérdésünkre ezeket mondta: - Azért tanulok, hogy megszerezzem az érettségit 'és általános műveltségre tegyek szert. Á textil-iparban ma már túlnyomórészt nők dolgoznak. Magasabb beosztásban itt is csak úgy állhatok helyt, ha sokirányú tudásra teszek szert. Az érettségi megszerzése után főiskolára készülök. Technikus szeretnék lenni szakmámban. Sz

abó Antal A Komárnói Hajógyár elektromechanikusa. Jelenlegi munkakörében harmadik éve dolgozik. Azelőtt Csehországban tanult. Képesítést a vítkovicei vagongyárban szerzett. A 23 éves fiatalember többféle tanfolyamon vett részt. Kiváló szakember, mindig szívesen tanul. Különösen az asztronómiával és a kibernetikával foglalkozó könyveket szereti. Jelenleg Nagy Ernő: Tűzcsóva a világűrben című könyvét tanulmányozza. Čalovón lakik, munkahelyéig naponta két órát utazik. Az utazást mindig olvasással, tanulással tölti, de önművelésre sok időt fordít otthon, szabad idejében is. - A tanuló - mondotta - a tanulóévek alatt megszerzi a munkájához szükséges ismereteket, de ez önmagában kevés. Hogy egyre jobb munkát végezhessünk és a szakma fejlődésével lépést tarthassunk, állandóan tanulni, a meglevő ismereteket gazdagítani kell. Jó munka csak akkor végezhető, ha a gyakorlati tapasztalat elméleti ismerettel párosul. Én azért tanulok, hogy elméleti ismereteim gazdagításával nagyobb szaktudásra tegyek szert. Minden vágyam, hogy jó szakemberként jó szakmunkát végezhessek. Lacza Jenő terveim. Beosztásom tetszik, munkakörömet szeretem. Az iskola elvégzése után továbbra is az építőiparban szeretnék dolgozni. Azért tanulok, mert az élet egyre nagyobb követelmények elé állít mindenkit. Az építőipar is rohamosan fejlődik. Gazdag tudás, egyre nagyobb szakismeret nélkül itt sem lehet helyt álllni. For

ró Géza Szövetkezeti tag. | : JÄPH^ A harminckilenc; ' W j^k í éves két gyerme- . í % 19k kes családapa je, lenleg mezőgazdaI „ sági szakiskolán f % W • tanul. A • Munkaí \ , érdemrenddel Jci[ \ Mm* tüntetett topol'nií ^g ' M ky-i szövetkezetLgÉfltf ftilllf került iskoláb

a £

vek óta a mezőgazdaságban dolgozik. Alapos gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. ; Elméleti tudás megszerzésére régente nem nyílott lehetősége. Most pótolja, amit elmulasztott. Gazdag elméleti ismeretekre tesz szert. így ; nyilatkozott: - A harmadik ötéves terv első évének küszöbén vagyunk. Óriási feladatok várnak elvégzésre minden téren. A mezőgazdaságban az új gazdasági formák bevezetése, a hektárhozamok és az állattenyésztés növelése az elsőrendű feladat. ] A megnövekedett célkitűzéseket csak ak- • kor teljesíthetjük, ha az eddiginél is job- ! bari dolgozunk. A jobb munkához több tudás kell. Én a több tudásért tanulok. \ Az eddiginél jobb munkával szeretném < segíteni szövetkezetünket. Kantár Ilona A Nyitrai Magasépítészti Vállalat dolgozója. Kitanult kőműves. Hosszú évekig fizikai munkát végzett, 1956 óta építésvezető. A pártnak 1953. óta tagja. Egyformán szereti beosztását és az iskolát. Az esti iskola tizedik osztályában tanul. A középiskolai tananyagon kívül a szakmájával öszszefüggő szakirodalmat tanulmányozza. Aktívan dolgozik mint kommunista, segíti a tömegszervezeteket, pártoktatási kört vezet. Azt tervezi, hogy az érettségi megszerzése után távtanulóként az építészeti főiskolára iratkozik be. - Hogy őszinte legyek, — mondotta •f a jövőre nézve nincsenek különösebb tályt végzett, magánúton azonban állandóan képezte magát. Jelenleg a középiskola 10. osztályának anyagát tanulja. Noha rengeteg az elfoglaltsága, időt szakít társadalmi munkára is. A Csemadok helyi szervezetében dolgozik. Osztályában a legjobb tanuló. Kérdésünkre ezeket mondta: - Kedvelt tantárgyam a matematika és a magyar. Legkedvesebb szórakozásnak az olvasást tartom. Azért tanulok, hogy új ismeretekre tegyek szert, szélesedjek látóköröm. Jelenleg minden erőmet a tizenegyéves iskola elvégzésére fordítom. Az érettségi megszerzése után a főiskolára szeretnék beiratkozni. Iskoláim elvégzése után tanító szeretnék lenni. Remélem, sikerül. Szeretem a gyerekeket, örömmel lennék pedagógus. Tóth Pál W" Agronómus a £ Dľhá nad Váhom-i igv Ü családos, egy ' s| -9Í gyermek apja. Je. lenleg Calovón ta* nul. Érettségizni szeretne, azután ^Ml V^^ í.-X' főiskolára készül. mmMlfátör' ISI Legkedvesebb tantárgya a kémia és a növénytermesztés. Nem hanyagolja azonban el a többi tantárgyat sem. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy kitüntetett tanuló. Kérdésünkre szerényen válaszolta: - Véleményem szerint mindenki azért tanul, hogy gazdagítsa tudását és értékesebb emberré váljék. Ezért tanulok én is. Azt nehéz megmondanom, mi szeretnék lenni. Egyelőre a képesítés megszerzésére törekszem. Azután visszamegyek a szövetkezetbe. A szakemberhiány a mezőgazdaságban a legnagyobb. Ügy gondolom, aki a mezőgazdaságból kerül iskolába, akkor cselekszik a leghelyesebben, ha iskolái elvégeztével a mezőgazdaságba tér vissza. ,.. Mindannyian azért tanulnak, hogy nagyobb tudásra tegyenek szert, széles látókörű, művelt emberekké váljanak. A harmadik ötéves terv küszöbén jól esik ezt tudni. Hiszen azok a nagy feladatok, melyeket az új gazdaságfejlesztési terv célul tűz, csak művelt, tanult dolgozókkal valósíthatók meg sikeresen. Balázs Béla Az első évfolyam népes hallgatósága Ismerkedik a-' atomtudománnyal. A tudomány és technika olyan gyors ütemű fejlődésének vagyunk tanúi, mint az emberiség történetében kevés nemzedék. Évszázadunkban a legnagyobb szerepe az atomenergia felszabadításának van. Az atomenergia békés célokra való alkalmazása ma már egyáltalán nem a fizikusok kizárólagos munkaterülete. A feladatok megoldásában nagy számban kapcsolódnak be vegyészek, építészek, gépész- és elektromérnökök is. A tömérdek újszerű probléma megoldása új szakembereket követel. Áz atomenergia békés célokra való felhasználásának központi kérdése ma az új energiaforrás, az atommáglya építése. Az atomerőművek tervezése és építése olyan komplex mérnöki feladat, amelynek alig van párja a műszaki gyakorlatban. Az atomtechnika a több százéves termodinamikától a legkorszerűbb magfizikáig a tudományok hallatlanul széles spektrumára támaszkodik. Az atomerőmű tervezője nem foghat munkához bizonyos alapvető kérdésed tisztázása nélkül. Alig fél évszázaddal a természetes rádioaktívitás felfedezése után közvetlenül a második világháborút követő években — a hasadó anyagoknak atommáglyába történt feldolgozása révén — az emberiség a mesterséges rádioaktív izotópok olyan hatalmas választékának és mennyiségének jutott birtokába, amelyről — csupán a természetes rádioaktív anyagok és részecskegyorsító berendezésekből nyerhető mesterséges izotópok ismeeetében — addig nem is álmodhatott. Azok a megfelelő tudományos felkészültséggel, nyersanyagforrásokkal és fejlett iparral rendelkező államok, amelyek már a második világháború idején, illetőleg az azt követő pár év leforgása alatt abba a helyzetbe kerültek, hogy atommáglyát építhettek és helyeztek üzembe, természetesen bizonyos előnyre tettek szert nemcsak a rádioaktív izotópoknak az atommáglya hasadási termékeiből való előállítása és ezáltal egy teljesen új kémiai iparág kialakítása terén, hanem ezeknek az izotópoknak a kutatásra, gyógyításra és termelésre való felhasználásában is. Ezért volt és van olyan nagy jelentősége nálunk az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó szakemberek képzésének. Nagy jelentősége van Itt a Szovjetunió által nyújtott segítségnek. 1955. január 17-én a Szovjetunió felajánlotta segítségét hazánknak az atomenergia békés felhasználása terén. E segítség keretében a szovjet tervezők 1957-ben kidolgozták a Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Kutató Intézete két fontos részlegének tervét: a kísérleti reaktornak és a ciklotronnak a tervét. A szovjet laboratóriumokban, ahol hasonló típusú reaktor és ciklotrón volt használatban, az 1955 és 1956-os években csehszlovák mérnökök tanultak és ismerkedtek meg a berendezésekkel, hogy azután hazatérve részt vegyenek a berendezések összeállításánál és üzembetartásánál. A szovjet kutatóintézetekben évente sokezer mérnök, orvos, technikus tanul; tanfolyamokat végeznek és megbeszélik a felmerülő problémákat. A szovjet egyetemeken nagyon sok csehszlovák hallgató tanul, neves szovjet szakemberek vezetése mellett foglalkoznak az aspiránsok a tudományos problémák megoldásával. A Szovjetunió segítségének az a célja, hogy az atomenergia békés felhasználása terén is behozzuk a világ legfejlettebb államait. Hogy lehetővé tegyük az atomenergia békés felhasználásának leggyorsabb fejlődését hazánkban, új szakembereket kell nevelnünk, kik elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve meg tudnak birkózni e komoly feladatokkal. Azért olyan fontos az „atom"szakemberek egyetemi és ipariskolai színvonalon való képzése. , A prágai Károly Egyetem technikai és nukleáris fizikai fakultásán a képzés három irányban történik, melynek három szakosítás felel meg: 1. nukleáris fizika (a képzés itt öt évig tart); 2. nukleáris technika (öt és fél év.)! 3. nukleáris kémia (öt év). A nukleáris fizika-szak az egyetemi hallgatókat a nukleáris fizika alapvető problémáinak megoldására és a gyakorlati életben való alkalmazására készíti elő. E specializáció keretében a hallgatók főleg matema. tikából és általános fizikából kapnak komoly alapokat. Azután megismerkednek elméletileg és gyakorlatilag a nukleáris fizika munkamódszereivel és azokkal az eredményekkel, amelyeket az atommag szerkezetével és tulajdonságaival történő tanulmányok nyújtottak. Nagy figyelmet szentelnek itt az elemi részecskék kutatási területén elért eredményeknek, melyeknek ismerete mindig tökön való áthatolása, a láncreakció tulajdonságai — e problémákra nagy figyelmet szentelnek a neutronfizika és reaktor technológiai tantárgyak keretén belül. Ezenkívül a hallgatók megismerkednek a reaktorokban lejátszódó folyamatokkal, az automatikus elektronikus és telemechanikus berendezések szerkesztésével, a neutronsugárzás és rádioaktívitás mérésével, a reaktor energianívójának szabályozásával stb. Nagy figyelmet fordítanak az atomerőművek legkülönbözőbb problémái megismerésére, a hőenergiának az atommáglyából való levezetésére és elektromos energiává való átalakítására. A nukleáris vegyészek főleg az atomüzemanyag, az atommáglyák konstrukciós anyagának vegyi tisztaságban történő előállításával foglalkoznak. Ezért a nukleáris vegyészek főleg a szervetlen-, szerves-, fizikai- és analitikai kémiával ismerkednek meg. Az előadásokat megfelelő gyakorlattal egészítik ki, ahol a hallgatók magas rádióaktivitású anyagokkal dolgoznak. Az egyetemi tanulmányok keretében megismerkedJ. Paleiková tanársegéd és J. Filipek instruktor a gyorsító berendezés paraméterei ellenőrzése közben. kéletesebben és tökéletesebben segíti megismerni az atommag szerkezetét. Ez főleg az atomenergia új felszabadítási lehetőségei szempontjából szükséges, mely esetleg lehetővé teszi az atomenergiának elektromos energiává való egyenes átalakítását. A hallgatók főleg az urán és plutónium hasadása következtében felszabaduló atomenergia felhasználásának lehetőségeivel foglalkoznak és neutrón-fizika területén történő munkára vannak előkészítve. Emellett azonban nem hanyagolják el a többi fontos problémát sem, mint például a természetes és mesterséges rádioaktívitás tanulmányozását, az atommagok spektroszkópiáját, stb. A nukleáris mérnökök képzése a nukleáris technikai szakosítás keretében történik. A nukleáris technika a fakultás legfontosabb szakosítása. Az innen kikerülő mérnökök atommáglyák, atomerőművek tervezésével, szerkesztésével foglalkoznak, vagy pedig ezekben az erőművekben dolgoznak majd, mint mérnökök. Az első években a matematikára, fizikára és kémiára helyezik a fő súlyt. Az atommáglyák tervezése megköveteli, hogy a hallgatók a mechanikából, anyagismeretből, stb. is elnyerjék a szükséges ismereteket. Az atomenergia atommáglyákban hőenergiává való átalakulása, a neutrónoknak atomüzemanyag, konstrukciós anyagok által történő elnyelése, a neutronoknak a reakt.oronek azokkal a munkamódszerekkel, amelyeket az atomüzemanyagok előállításánál és rafinációjánál használnak, ezenkívül a rádioizotópoknak a tudomány és technika legkülönbözőbb területén való felhasználásával. A középtechnikai káderek nevelésével a prágai nukleáris-technikai ipariskola foglalkozik. Ez az iskola az atommáglyák fizikájával és technikájával foglalkozó technikusokat képezi ki. Az iskola elvégzése után a hallgatók az atommáglyáknál és erőműveknél kapnak elhelyezést. Mások az urán-üzemanyagok előállításában, valamint a tisztításnál, továbbá a rádioizotópok előállításában és gyakorlati felhasználásában segédkeznek. Az iskola elektrotechnikusokat is kiképez, akik atommáglyák, gyorsító berendezések, rádioaktívsugárzási mérőműszerek szerelésével, üzembentartásával és javításával foglalkoznak. Az iskolán a 'tanulmányok érettségivel végződnek. így a fiataloknak lehetőségük van mind a főiskolán, mind az ipariskolán elsajátítani az új tudományág alapvető problémáit, mivel ez a szak lelkiismeretes, kitartó és szakmailag fejlett embereket követel meg. Ezenkívül kutatóink, mérnökeink, orvosaink elég nagy számát kell viszonylag rövid idö alatt a rádióizotópokkal való munkához szükséges különleges kiképzésben részesíteni. E kiképzés az egyetemek, kutatóintézetek mellett létesített tanfolyamok keretében történik. Az egyetemi hallgatók, akik a természettudományi egyetemeken és műegyetemeken tanulnak, speciális tantárgyak keretében szintén megismerkednek az atomenergia békés felhasználásának problémáival. Államunk gondoskodása folytán a kellő felkészültséggel rendelkező tudósoknak és technikusoknak ma már minden lehetőségük megvan arra, hogy tudományos kutatómunkájuk a békés építésünk ügyét szolgálja. TÖLGYESSI GYÖRGY, F. Štérba tanársegéd és J. Filipek instruktor a gyorsító berendezéssel végzendő kísérleteket készítik. (J. Finda — ČTK — felvétele) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa 523 SZÖ § * 1961. január 1.