Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-07 / 7. szám, szombat

1EJE Az alábbi cikket a moszkvai Pravdában nemrégen azonos címmel megjelent érdekes, a mi irodalmunknak is sok tanulsággal szolgáló tanulmány alapján közöljük: Az utóbbi években végbement nagy forradalmi átalakulásokkal párhuzamosan egyre világosabban érzékelhető változások figyelhetők meg a világirodalomban is. Évről évre nő azoknak az íróknak és költőknek a száma, akik a XX. század irodalmi folyamatában törvényszerűen kialakult és a már félévszázados múlttal rendelkező szocialista-realista módszer szellemében alkotnak. Nemcsak azokat a művészeket találjuk közöttük akik a szocializmus útjára lépett országokban értek íróvá, költővé; a szocialista realizmus a kapitalista országok többségének irodalmában is egyre nagyobb teret hódít. Elég, ha a kiváló francia • író, a szocialista realizmus szenvedélyes harcosa, Lpuis Aragon nevét és alkotásait említjük. Napjaink szocialista-realista irodalma magabiztosan fordul a leghaladóbb nemzeti hagyományok felé és bőségesen merít a klasszikus világirodalom gazdag örökségéből. Ez az irodalom, egyre magasabbra emelve a kommunizmus zászlaját, feltartóztathatatlanul halad előre azokkal a társadalmi erőkkel együtt, melyeknek érdekeit kifejezi, képviseli. A szocialista-realista irodalom kimagasló eredményei máris bebizonyították legyőzhetetlen életerejét és megcáfolták a revizionisták koholmányait, amelyek szerint ez az alkotási módszer kiagyalt és ... konzervatív. Lassanként elhallgattak a még nemrégen nagy hangot használó, Lukácsok, Lefévbrek, Fastok, akiket olyan állhatatosan támogattak a hidegháború szolgálatában álló és mindent áruba bocsátó burzsoá irodalmárok. Napjaink élenjáró művészetét — bár e művészet képviselői sokszor vallanak ellentétes nézeteket — a békéért vívott harc nagyszerű témája forrasztja egységbe. A különböző országok és népek különböző nézeteket valló írói közül egyre többen kapják meg a Béke-Világtanács magas kitüntetéseit. A tőkés országokban a mai napig igen elterjedtek azok a könyvek, amelyeknek szerzői az emberek tudatának megmérgezésére törekednek. A Német Szövetségi Köztársaságban nagy számban jelentetnek meg kisebb-nagyobb füzeteket, könyvecskéket, melyeknek egyetlen céljuk: új hadjáratra uszítani a német népet Kelet ellen. A kapitalista világ könyvüzleteinek kirakatait comic'sokkal töltik meg, amelyek már úgy hozzátartoznak a jelenkori burzsoá civilizációhoz, mint a coca-cola vagy a rágóoumi. A reakciós nézetek apostolai azonban ma már mind gyakrabban kénytelenek az ún. „új humanizmus", „szabad világ", „személyi szabadság" hazug álarca mögé rejteni igazi céljaikat. lyiegbocsáthatatlan hiba lenne azonban megfeledkezni arról, hogy az imperialista reakciós körök irodalma igen komoly veszélyt jelent, bár az ellene vívott harcban egyre több szövetségesre találunk még azok között is, akik nem osztják politikai és esztétikai nézeteinket. Az egész világon olyan népszerűvé vált békés egymás mellett élés lenini elve rájuk is hatással van, bár ennek nem mindig vannak tudatában. Ugyanakkor közel hozza őket hozzánk a béke megérzésének érdeke, a humanizmus zászlajához való hűség. A jelenkori irodalom legértékesebb részét az egészséges, realista irányzatok virágzása jellemzi. Napjaink kritikai realizmusa igen bonyolult jelenség. Gyakran nemcsak a művész tehetségére hívja fel a figyelmet, hanem azokra az éles ellentmondásokra, dekadens beütésekre és burzsoá befolyásokra is, amelyekből a művész nem tud kitörni, mert nincs elég ereje hozzá, bár ellenszenvvel viseltetik környezete iránt. Ennek ellenére, a kritikai realista irodalom ma is szembeszegül minden kapitalista országban az imperialista reakció irodalmával és ma is tanul Bernard Shaw, Galsworthy alkotásaiból, Sinclair Lewis, Thomas Mann, Mark Twain, Roger Martin du Gard hagyományaiból, Tolsztoj, Csehov, Dosztojevszkij realizmusából, s igen gyakran a szovjet irodalom gazdag tapasztalataiból is. Solohov nemrég kijelentette, hogy Emberi sors című elbeszélése Hemmingway Az öreg halász és a tenger című kisregényére adott válasz — az írók közötti békés versengés egyik sajátos formája. íme milyen gyümölcsöző lehet a kapcsolat a jelenkor nagy írói között, akik bár sok mindenben különböznek egymástól, mégis egyaránt arra - törekednek, hogy kimondják a nagy élet-. igazságot. A két írás összehasonlítása ' azonban ugyanakkor szemléltetően ! bizonyítja, mennyivel gazdagabban és ; teljesebben fejezhető ki az élet igazsága a szocialista realizmus eszkö- ! zeivel. A kritikai realizmus lángja nem aludt ! ** ki Amerika jelenkori irodalmában. ' Ellenkezőleg, egész sor olyan új regény i jelent meg, melyek éles. szenvedélyes ] választ adnak az ötvenes évek egyszerű 1 amerikai emberét foglalkoztató kérdések- • re. Ilyen például Mitchel Wilson Élet a ] sötétben, M. Dodd A fényszóró sugara ' alatt, F. Jackson Megsegít az isten című • regénye. A második világháborút felele- ! venítő alkotások közül figyelemre méltó. ] A. Mayerer a Nagy Háború elmü könyve. < Hősei — egyszerű amerikaiak — az emberiességbe vetett hitüket próbálják J szembeállítani az amerikai militarista 1 szellemmel. Az alkotó munkának és ma- ! gasztos emberi érzelmeknek ad hangot ] Sandberg költészete. A jelenkori angol irodalom egyes je- • lenségei szintén figyelmet érdemelnek. \ Bármennyire is naivak az ún. „haragos ' fiatalemberek" hisztérikus kirohanásai, < könyveikben nemegyszer tör felszínre az J élet keserű életigazsága. És Graham Green ? A csendes amerikai ' egyike azoknak a regényeknek, amelyek < dicséretrj méltó bátorsággal rántják le J a leplet a gyarmatosítók eleve kudarcra ' ítélt, dicstelen politikájáról. Mélyen és. igen tehetségesen, de más vonatkozás- ] ban ábrázolja az angol gyarmati politika csődjét új regényében James Aldridge, • akinek útkeresése közel áll hozzánk és ] nagy megértésre talál a szovjet olvasók ' körében. A realizmus térhódítása figyelhető meg i a jelenkori olasz irodalomban is. Ezt a J térhódítást elsősorban Alberto Moravia 1 és Vasco Pratolini művei jelzik. Bonyolult körülmények között fejlődik I a francia irodalom, melyre a közelmúltban j súlyos betegségként nehezedett az egzisz- ' tencializmus. Nem véletlen, hogy Jean , Paul Sartre, akit valamikor az egzisztencializmus vezérének tartottak, maga is < kételkedik az egzisztencializmus életképességében. Kubai útijegyzeteinek lapjai ] már azokról a mély benyomásokról vallanak, melyeket a felszabadult kubai nép I keltett benne. Az olyan regények, mint j Róbert Merle Mesterségem a halál című 1 regénye, a francia kritikai realizmus ör- , vendetes fejlődéséről tanúskodik. Sok | francia író törekedik arra, hogy Speidel ' vezetése alatt katonáskodó vagy Algírban , harcoló kortársainak emlékezetébe idézze i az ellenállás hőseit és azokat a rém- ' tetteket, amelyeket, a .nJcik.Xrancia földön ji elkövettek. Nyugat-Németország írói nem,

j mind hallgatnak a Német Szövetségi

1' Köztársaságban újjászülető nácizmus veszélyéről. A nyugatnémet városok könyvüzleteit megtöltő militarista,; revansista regények mellett — jószándékú, az igazságot kereső könyveket is látunk. Ezek ténylegesen hozzájárulnak a nácizmus leleplezéséhez és a revans-szellem elítéléséhez. Ide elsősorban Böll legjobb alkotásait soroljuk, de igen jelentősnek tekinthető V. Koeppen Halál Rómában című regénye is — ez az éleshangú és nyíltan fasisztaellenes könyv, mely a bonni pénzmágnások és a háborús bűnösök közötti kapcsolatokról rántja le a leplet. A jelenkori kritikai realizmus, ! történetének régebbi időszakához hasonlóan, ma is a népi tömegek felszabadító harcának hatása alatt fejlődik. Néhány évtizeddel ezelőtt Romáin Rolland és Bemard Shaw, Theodore Dreiser és Heinrich Mann a Nagy Októberi Forradalom hatására emelkedett új művészi ma^ gaslatra.. A népek harca a fasizmus ellen segítette Thomas Mannt abban, hogy megalkossa egyik legjobb regényét, a burzsoá kultúra válságát ábrázoló Doktor Faustust. A XX. század közepén a világirodalomban a realista művészet különféle irányzatai virágoznak. A jelenkori realizmust nem lehet elképzelni Latin-Amerika irodalma, valamint a gyarmati igában évtizedekig sínylődő, ma új életre születő vagy már új életet élő afrikai és ázsiai népek irodalma nélkül. Afrika felemelkedőben van — írja Nene Khali dahomei költő és filozófus, a moszkvai Világifjúsági Találkozó résztvevője. És máris tényként lehet megállapítani, hogy a régi európai és amerikai határokat áttörő XX. századi realista irodalmat jelentősen gazdagítja az ázsiai és afrikai népek irodalma. A jövőben pedig egyre ragyogóbban fog kibontakozni korunk realista művészete és ennek a művészetnek kiváló alkotásai, melyeket sajnos, nem értékelünk mindig kellőképpen. És egyre láthatóbbá válik mindaz, ami tartós és halhatatlan a szociaIista-realista írók alkotásaiban, akik az első vonalban menetelve vágtak új utat az irodalôm számára; akik új színeket kerestek és találtak, hogy méltó módon örökítsék meg a békét ! védelmező, boldog életet építő né- ; pünk hős fiait. Látogatás Bologna kommunista polgármesterénél Olaszország Kommunista Pártja nemrég nagyszerű, választási győr zelmet aratott, s Bolognában már harmadszor választották polgármesterré Giuseppe Dozzát, á kommunista párt tagját. A bolognai kommunisták győzelme vitathatatlanul bebizonyította a párt fölényét. Bolognában csak a kommunista párt nyert több, mégpedig' 8 százalékkal több szavazatot, s minden más párt csak veszteségeket könyvelhetett el. Olaszország Kommunista Pártjára adta le szavazatát a bolognai választók 45,57 százaléka és csak 26,76 százaléka szavazott a Kereszténydemokrata Pártra, 26,33 százaléka a Szociáldemokrata Pártra és 8,57 százaléka a Szocialista Pártra. A kommunisták és a szocialisták szoros együttműködése eredményezte tehát ezt a nagyszerű győzelmet és ezzel megteremtette annak feltételeit, hogy a kommunista városvezetés segítségével a legutóbbi években elért vívmányok továbbra is a dolgozók érdekeit szolgálhassák. Bár az 1960 novemberében lezajlott választások csak községi és tartományi választások voltak, mégis fontos politikai következtetéseket eredményeztek. A választások folyamán a kommunisták itt is — épp úgy mint más tőkés országokban — ki voltak téve a kommunista ellenes propaganda pergőtüzének. Az olasz nép széles rétegei visszavonulásra kényszerítették az ország reakciós elemeit. Ez a siker az olasz kommunisták alkotó erejű, marxilenini elveken alapuló s az olasz sajátosságokat tiszteletbeq tartó politikájának köszönhető. Olaszország Kommunista Pártja nagyra értékeli a fiatalok támogatását és megad minden lehetőséget az alsóbb fokú pártszervezeteknek, hogy- önállóan döntsenek helyi jellegű politikai kérdésekben. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az olaszok milliói annak tudatában szavaztak a kommunista pártra, mert lehetővé teszi számukra, hogy tevékeny részt vegyenek a szocializmusért vívót* harcban. A Palazzo Comunáleban A bolognai Palazzo Comunále hatalmas előcsarnokában sok ember JUBILÁL a Cseh Filharmónia Fennállásának 65. évét ünnepelte január 4-én a Cseh Filharmónia, az első hazai önálló hivatásos szimfonikus zenekar. Első hangversenyét a prágai Rudolfinumban tartotta. Dvorák műveivel, többek között a híres Ojvilág szimfóniával mutatkozott be. A Cseh Filharmónia csakhamar elérte a világ leghíresebb zenekarainak színvonalát. A népi demokratikus Csehszlovákiában kiérdemelte a legmagasabb kitüntetéseket: a Köztársasági Rendet és az államdíjat. A Cseh Filharmónia sokat tett a dolgozók és az ifjúság zenei nevelése érdekében, a hazai és a külföldi zeneművészeti alkotások népszerűsítéséért. A Cseh Filharmónia 65 éves fennállása alatt bejárta az európai államok nagy részét. A második világháború után többek között két nagy művészi körutat tett: 1957-ben a Szovjetunióban, tavaly pedig Oj Zélandban, Ausztráliában, Japánban, a Kínai 'Népköztársaságban, Indiában és a Szovjetunióban járt művészi körúton. A Cseh Filharmónia mindenütt nagy sikert aratott és tucatszámra kapja a meghívást a világ számos országába. Szovjet vendég a bratislavai operaszínpadon A napokban a Szlovák 'Nemzeti Színház operaszínpadán vendégszerepelt Rima Barina, az OSZSZSZK érdemes művésze, a Leningrádi Kirov Színház magánénekese. A bratislavai közönség nagy elismeréssel fogadta a vendégszereplő művésznő énekét és játékát. A szovjet énekesnővel, aki műkedvelőként kezdte pályafutását és 6 éves operaházi működése alatt a legkiválóbb szovjet énekesek közé küzdötte fel magát, a Szlovák Nemzeti Színház legkiválóbb énekesei léptek fel. mellett" hangzatos szavakkal ajánlják az érdeklődőknek az üresen álló lakásokat. A Via Tuscolanán 1959 nyarán láttam egy ilyen falragaszt, amely, amikor 1960. novemberében ismét arra jártam még mindig ugyanazon a helyen hirdette az időközben állandóan üres lakások kiadását. Előre láthatólag még igen sokáig nem távolíthatják el ezt a falragaszt, mert bármily „kedvezőek" is a lakbérek, az új lakások továbbra is üresek, és a nincstelenek tömegei továbbra is csak nyomortanyákon húzódhatnak meg. Bolognában senki sem spekulál új lakásokkal, mert a város valamennyi lakója számára épültek. Egész Olaszországban nincs még egy olyan város, ahol oly alacsonyak a lakbérek, mint Bolognában. Ez is a kommunista városvezetőség 10 évi munkájának eredménye. Igaz ugyan, hogy a háború utáni első években egyszerű típusú lakások épültek a városban, várakozik ügyes bajos dolgai elin- Bolognában ma már úgyszólván csak tézésére. Vidáman beszélgetnek, fürdőszobás, erkélyes, központi fűtéses lakások épülnek garázsokkal. A városi tanács nemrég elhatározta, hogy 200 millió líráért vásárol telkeket további lakásépítés céljaira. A városi tanács azonban nemcsak a lakáskérdés megoldása terén ért el kiváló eredményeket. Bolognában 23 új elemi iskola és két alsóbbfokú középiskola épült az 1951—1960-as években, ezenkívül számos iskolát korszerűsítettek és megnagyobbítottak. Az iskolaügy terén lényegesen jobb a helyzet Bolognában, mint például Milánóban, Génuában, avagy Florencben. Míg Torinóban 39 tartuló, Bolognában csak 28 ül az elemi iskolák egy-egy osztályában! Giuseppe Dozza, Bologna kommunista polgármestere. (A szerző felvétele) mert tudják, hogy bátran léphetnek kommunista polgármesterük, avagy titkára elé, és nyitott ajtók várják őket a városi tanács bármelyik tagjánál. Bennünket pontosan 10 órakor bocsátottak be a polgármester irodájába. Giuseppe Dozza, a polgármester mintegy 60 éves, ezüsthajú, tiszteletet keltő ember, aki fiatalos fürgeséggel lépett elénk, hogy olasz szívélyességgel üdvözöljön. Szívesen elbeszélget velünk, úgyhogy hamarosan megtudhatjuk tőle és titkárától, dr. Fiorellitől, mi mindent értek el a városban a kommunisták vezetésével. „Ami a város kiépítését és lakossága számának növelését illeti „mondja Guiseppe Dozza, „Bologna az első helyen áll Olaszországban. A városépítés terén túlszárnyaltuk Torinót, Milánót, Nápolyi és Rómát is, jóllehet néhány éve még csak a hetedik helyen álltunk. Hogy megértsék, a legutóbbi éveKben igen gyors ütemben növekedett városunk lakosságának száma .*." A polgármester titkára, dr. Fiorelli statisztikai adatok felsorolásával érzékeltette velünk, mily ugrásszerűen növekedett ez a város, mennyire gyarapodott lakosságának Győzedelmeskedtek a gyermekbénulás tölött Bolognában a gyermekbénulás leküzdésében is figyelemre méltó sikereket értek el. Ami az e betegség elleni tömeges oltásokat illeti, Bologna és Miláno foglalja el az első helyet az olaszországi városok sorában. Míg az 1949—1959. közötti 10 esztendő alatt évente átlag 17 gyermekbénulás fordult elő, ma már ez a betegség nem veszélyezteti a boszáma, mégpedig, nmi^t. szüjeté-.. tognai-gyermekaket. sek, hanem az «llaň'dó bevándorlás ... , . , .... ... , „Meg sok mmdenfelerol beszelhetnénk" mondotta Dozza polgármes' ter „de'talán túl messze mennénk és sajnos kevés idő áll rendelkezéköve-tkeztébSnr Közisrftfert téViy égésx Olaszországban, • hogjt ^a kommunisták vezette Bolo'g'rtában' kedvezőbbek a létfeltételek, mint az ország más városaiban. Bolognának 1951ben 340 ezer lakosa volt és ma már 433 ezer. Nyomortanyák nélküli város A felsorolt tények annál meggyősünkre ..." Amikor elbúcsúztunk tőle megkért bennünket, üdvözöljük nevében a hazánkban élő elvtársakat. Dr. Fiorelli, aki elkísért bennünket nyomtatásban megjelent beszámolókat adott át nekem, amelyekből megtudtam, mily gyönyörű eredményeket értek el Bolognában az utcák építése, megvilágítása, óvodák létesítése, zőbbek, ha számításba vészük, hogy az aggokról való gondoskodás, az Bolognában már nincsenek nyomor- iskolai étkeztetés, a közlekedési esztanyák, amelyekből elegendőt lát- közök gyarapítása, az ifjúságról való hatunk Rómában, Palermóban, Cag- gondoskodás és a sport fejlesztése liariban és Nápolyban. Igaz ugyan, terén. A városi tanács különösen hogy néhány család még mindig ka- nagy -figyelmet szentel a kulturális szárnyákban lakik, de jól tudják, kérdéseknek. Bolognában van Európa ' hogy belátható időn belül szintén legrégibb egyeteme, és a kommurendes lakáshoz jutnak. nistákból álló városi tanács Giuseppe Rómában a szegények lakta nyo- Dozza polgármestersége éveiben 385 morúságos bódékon és korszerű új millió lirát bocsátott az egyetem épületeken falragaszokat láttunk, rendelkezésére. Nem csodálkozhaamelyek „kedvező fizetési feltételek tunk tehát azon, hogy neves egyetemi tanárok is Dozza polgármesterré választása mellett szálltak síkra. Azzal fejeztük be bolognai látogatásunkat, hogy felkerestük a város egyik legkorszerűbben, nagyon ízlésesen és eredetien berendezett önkiszolgáló falatozóját* amely szintén a város pénzbeli támogatásával épült. Bologna híres különösen ízletes ételeiről, úgyhogy kiérdemelte a „la grassa" — a kövér — elnevezést. Az ősi egyeteméről hírneves várost-azonban a „la dotta" — a tudós — és a házak piros színű tetői miatt a „la rossa" — a „vörös város" néven is tisztelik. Olaszországban ma is így mondják: Bologna — la rossa, de nem csak azért, mert vörös színűek a háztetők! KURT SELIGER lifipi«

81,s,

s! SS , , » . .. — A kommunista polgármester vezette városi közigazgatás építette Bologna új sportcsarnokát és iskoláját. 4 JĹJJ SZÖ 6 * 1961- január 7,