Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-01 / 1. szám, vasárnap

f Mit hoz a holnap? t

mi

6},

a '— r ber él a földön; a kérdés mindig izgató, mindig akutális. Lapozzunk hát bele a holnap könyvébe: ismerkedjünk meg hazánk holnapjával, a harmadik ötéves terv célkitűzéseivel. Korunk a technika gyors fejlődésének korszaka. Oj iparágak születnek és fejlődnek rohamléptekkel, új gépek, új közszükségleti cikkek jelennek meg. A kémia gyors behatolása a termelés szinte valamennyi ágába, az automatizálás térhódítása, a repülés és rakétatechnika szédületes fejlődése, az atomenergia békés célú hasznosítása, mind-mind a közelmúlt éveinek eredménye. A modern technika száműzi a nehéz fizikai munkát és új energiaforrásokat nyit meg, áttöri a Föld vonzóerejét és meghosszabbítja az emberi életet. Tudósok, műszakiak serege dolgozik azon, hogyan lehetne minél kevesebb emberi munkával kielégíteni a termelés és a fogyasztás szükségleteit, hogyan lehetne a természet erőit még teljesebben az ember szolgálatába állítani. Világméretű verseny tanúi vagyunk, s e versenybén két társadalmi rendszer — a kapitalizmus és a szocializmus — küzd egymással. Melyik gazdálkodási mód biztosít nagyobb jólétet, emberibb életet — ezt dönti el a történelmi versengés s a győztes épp ezért nem egyszerűen a haladóbb íársadalmi rendszer, hanem az emberiség lesz. Népünk hatalmas hozzájárulását jelenti ehhez a versenyhez népgazdaságunk harmadik ötéves terve, amely „a fejlett szocialista társadalom népgazdaságfejlesztési terve teljesítésével megteremtjük annak előfeltételeit, hogy áttérjünk a kommunizmus építésére." felépítése új, jobb feltételeIA HOLNAP KÜSZÖBÉN 1 I I | A szocializmus ket teremtett hazánk termelő erőinek kibontakoztatására. Csehszlovákia népe történelmileg rövid idő alatt~megoldotta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet valamennyi problémáját. „A társadalom további fejlődésének szükségleteivel összhangban megtettük az első lépéseket népgazdaságunk nagyméretű műszaki újjászervezése felé, amely valamennyi ágazat műszaki színvonala gyors emelkedésének új szakaszát nyitja meg..." — állapította meg Siműnek elvtárs a CSKP országos konferenciáján. A harmadik ötéves terv — melyet a közelmúltban hagyott jóvá a Nemzetgyűlés — merész gazdasági programot dolgozott ki az 1961—1965-ös évekre. Az ipar részére azt a feladatot tűzte ki, hogy termelését 1965-ig mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésének további lényeges meggyorsítása alapján — 1960-nal szemben 56 százalékkal fokozza. A második ötéves terv hasonló irányszáma 54 százalékos fejlődést jelölt. Az előző évek termelési eredményeit lényegesen felülmúlja a fejlődés ezen irányszáma. Míg a második ötéves terv 1946-eal szemben a termelés terjedelmének 3,6-szoros növekedésére számított, addig a harmadik ötéves terv már 5,7-szeresét teszi ki az 1948-as színvonalnak, A népgazdaság fejlődésének ütemét azonban még szembetűnőbben jellemezhetjük az egyes termelési ágak összehasonlításával: Mértékegység 1951—55 1956—80' 1961-65 .4 termelés emelkedése a harmadik ötéves tervben széntermelés mill. tonna 190,9 256,0 315,0 59,0 (kőszénre számítva) villany mill. tonna 62,9 100,0 164,0 64,0 acél mill. tonna 20,3 28,5 45,0 16,5 cement niill. tonna 12,0 20,7 36,5 15,8 traktor ezer db. 43,5 124,8 204,0 79,2 műtrágya ezer t. 580,0 1147,0 2300,0 1153,0 műfonal ezer t. 183,0 273,0 412,0 139,0 a Uovmojji, ötéves terv nemcsak a narmaaiK az etóttünk állóö

t év tervét jelenti. Általa kedvező feltételeket teremtünk népgazdaságunk további fejlesztéséhez. Hisz a harmadik ötéves terv folyamán olyan új gyárakat, üzemegységeket építünk, melyek nagy mértékben befolyásolják majd a következő évek termelési eredményeit, a fejlődés még merészebb célkitűzéseit. Hisz ha csak a kohászatot vesszük, akkor is láthatjuk a fejlődés hatalmas arányait. Kelet-Szlovákiában felépül a Kohómü, kohászati segédtermelő üzemek épülnek Hlohovecen, Veselí nad Moravéban és Jihlaván, Sereden új nikkelkohó épül, jelentősen kibővül a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű, a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohómű s más üzemek. És így sorolhatnánk tovább az épülő új üzemeket, gyárakat. A harmadik ötéves terv nagyarányú beruházásai páratlanok hazánk történelmében. Az első ötéves tervben kb. 93 milliárd koronát fordítottak erre a célra, a másodikban már kb. 201 milliárdot, a harmadik ötéves terv pedig mintegy 322 milliárdot irányoz elő a beruházásokra. Az ipar és különösen a gépipar feladata, — ez utóbbinak kulcsfontossága van, — egyáltalán nem csökken « szocializmus győzelme után hazánkban, sőt lényegesen emelkedik. Iparunk egyik fő problémája az ipar anyagi bázisa. Főképp arról van szó, hogy elérjük iparunk legjobb szerkezetét, amely megfelel adottságainknak és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveinek, hogy maximálisan felhasználjuk a legelőnyösebb természeti feltételeket nemcsak hazánk, hanem az egész szocialista tábor szükségleteinek javára. A kohászat mellett különösen a vegyiparra hárul komoly feladat. A vegyipar termelését 1965-ig legalább 97 százalékkal növeljük 1960hoz képest. Számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv végén kezdjük meg számos nagyüzem építését műtrágya, műfonál és egyéb műanyagok gyártására, melyek teljes kapacitással csak a negyedik ötéves terv időszakában dolgoznak majd. Már az elmondottakból is kiderül, hogy a legközelebbi 10 év alatt a hatalmas fejlődés távlata áll iparunk előtt, melynek anyagi bázisát a harmadik ötéves tervben teremtjük meg. melési átlaga. 1970-ben pedig egy lakosra már több mint ezer kilogramm acéltermelés jut. Öriási, de egészen reális számok ezek, mert a szocialista társadalom objektív gazdasági törvényszerűségeinek a kapitalista társadalommal szemben bebizonyított kétségtelen fölényéből következnek. A szocialista társadalom egyenletes fejlődése érdekeit veszi figyelembe pártunk gazdasági politikája, amikor hangsúlyozza, hogy a népgazdaság egyes ágazatainak, különösen a mezőgazdaságnak és az építészetnek a színvonalát az ipar színvonalára kell emelni. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír a különböző munkaeszközök készítése, ami az ipar, különösen a gépipar hatékony hozzájárulását tételezi fel. Ugyanis az ipari munkások sokkal jobban vannak felszerelve termelési technikával, mint a szövetkezeti parasztok, vagy az építészet dolgozói. Márpedig az építészet is nagy feladatokat vállalt magára. Az 1961— 1965 -ös években az építkezési munkák 206 milliárd korona értéket képviselnek, azaz 41 százalékkal nagyobbak lesznek, mint a második Ötéves tervben. Az építkezési termelés növekedését 93,8 százalékban a munkatermelékenység növelésével érjük el, emellett e növekedés kétharmadát a műszaki fejlődés biztosítja. 1965-ig lényegében befejezzük a földmunkák gépesítését; a földmunkákat 85 százalékban, a betonozó munkákat 75 százalékban komplexen gépesítjük. ( Tekintsük 0rsz

á9

0

s feladatnak, a 1 mezőgazdasági ter| Ha mérlegeljük latot és ha a csehszlovák ipar színvonalát összehasonlítjuk az iparilag legfejlettebb tőkés államokban elért színvonallal, akkor látjuk, mily feladatokat kell megoldanunk. Például hazánk iparának termelékenysége ma nagyobb mint Angliáé, vagy Franciaországé, és a Német Szövetségi Köztársaság mögött csak néhány százalékkal marad el. Kitűzött távlatunk, a termelés növekedésének feltételezett üteme és a 42 órás munkahét bevezetése megköveteli, hogy lényegesen nagyobb munkatermelékenységet érjünk el, mint az említett fejlett európai kapitalista államok. A soron következő években tehát az a feladat áll előttünk, hogy gazdaságilag ne csak utóiérjük, hanem jóval túl is szárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista államokat. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy az egy lakosra eső termelés hazánkban lényegesen magasabb színvonalat ér el, mint bárhol a világon. 1965ben pl. 10,5 millió tonna acélt kell gyártanunk. Ez lényegesen több lesz, mint az USA egy személyre eső termelés lényeges és tartós növelésének, hatékonysága fokozásának biztosítását; enélkül nem érhetjük el a népgazdaság arányos fejlesztését... Fordítsunk nagyobb gondot a földre — a mezőgazdaság alapvető termelő eszközére". Ezekkel a szavakkal jellemzi ar országos pártkonferencia határozata a mezőgazdaság előtt álló soron következő feladatokat. A harmadik ötéves terv a mezőgazdasági termelés 22,8 százalékos növekedésével és a munkatermelékenység 53 százalékos emelkedésével számol. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy fokozottan és komplex módon gépesítsük a fő mezőgazdasági növények termesztését és bevezessük a mezőgazdaságba a munka irányításának és szervezésének leghaladóbb nagyüzemi termelési formáit. A harmadik ötéves terv — főként a szövetkezetek számára — kezdetét jelenti annak, hogy utóiérjük iparunk fejlődését. Az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés nem növekedett olyan gyorsan, mint azt a népgazdasági tervek feltételezték, komolyan akadályozza az életszínvonal tervezett emelését, főként az élelmiszerárak leszállítását. A harmadik ötéves tervben gépiparunk csaknem 90 százalékkal több gépet szállít a mezőgazdaságnak, bői 40 ezerrel a tehénállomány. Milyen komoly feladatról van szó, mutatja az is, hogy a második ötéves tervben a szarvasmarhaállomány évente kb. 50 ezerrel gyarapodott, míg a tehénállomány egyáltalán nem növekedett. A terv ugyanakkor feltételezi, hogy 1965-ben egy tehénre számítva elérjük a 235C literes tejhozamot. A harmadik ötéves terv éveiben valamennyi szarvasmarha és sertés megfelelő istállóban lesz elhelyezve és nagy mértékben bevezetik az dj technológiát. Egy hektárra átlagosan 177—178 kg húst termelünk, (éldsúlyban), és 746 titer tejet. Földműveseink szocialista kötelezettségvállalásai az ötéves terv négy év alatti teljesítésére méltén töltenek el bennünket bizalommal, A második ötéves terv sikeres befejezése jó alapot nyújt a jövő feladatai valóra váltásában, amihea pártunk minden támogatást megad. Tájékoztatásként említsük jimeg, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke meghaladja a 42 milliárd koronát, vagyis 3,4-szerese az e!«6 ötéves terv, és 42 százalékkal nagyobb a második ötéves terv mezőgazdasági befektetéseinél. Í A fjekbe

n ZT^TrlCmint a második ötéves tervben (ebből 112 ezer traktort, 150 ezer pótkocsit, 11 ezer gabonakombájnt, 10 ezer répakombájnt, 27 500 silókombájnt) és más gépekkel gyarapodik a szocialista mezőgazdaság gépállománya. Ilyenformán csökken majd az egy traktorra eső földterület nagysága. Ma 65 hektár szántóföld az egy traktorra eső országos átlag, 1965-ben már csak 33 hektár lpsz. A gabonakombájn esetében 149 hektár, a kukoricánál 39 és a silókombájnnál pedig 13 hektár lesz az átlag' A vegyipar fejlődése és tetemes segítsége révén egy hektár mezőgazdasági földre több. műtrágya jut, mint amennyit Dánia mai fogyasztása kitesz, messzi túlszárnyalja Franciaországot,. s megközelítjük — az egyébként igen fejlett vegyiparral rendelkező — Német Szövetségi Köztársaság műtrágyafogyasztását. Tiszta tápanyagban számítva 131,5 kg a terv, csaknem kétszerannyi, mint 1960-ban. A magasfokúan belterjes mezőgazdaság elérése Szempontjából fontos feladat hárul az állattenyésztésre is. Földműveseink feladata, hogy a harmadik ötéves terv időszakában évente 83 ezerrel növekedjék a szarvasmarha átlagos állománya, ebtunk. S mennyit hozhatnánk mén fel. Nem szóltunk arról, hogy az iskolaügy, a kultúra, a népneveié* és a testnevelés fejlesztésére kétharmaddal több eszközt fordítunk, mint a második ötéves tervben. Art sem említettük, hogy az egészségügyre és a szociális biztosításra fordított befektetés a kétszeresére emelkedik. Vagy hogy 1962 végén üzembe helyezik a Préga-MoszkvaBerlin koaksziális kábelvonalat két irányú nemzetközi és belföldi távbeszélés céljaira, valamint a fekete-fehér, esetleg színes televízió* műsorok közvetítésére. Sokat építünk a könnyűiparnak, sokad ad a terv a közlekedésnek, az élelmiszeriparnak... Ugyan ki győzné mindazt felsorolni, ami jelenünkből kinőve holnap már • szorgos, dolgos kezek munkája nyomán tervből, elképzelésből valósé* got teremt. Nem kergetünk légvárakat — amft elhatároztunk, annak véghezvitelére képesek is vagyunk. És elvégez-ztik! Meglesz a Kbtíómü éppúgy, mintahogy hovatovább eltűnik a város és falu közti különbség is... 1965-ben ezek a számok már a tények nyelvén beszélnek. A megvalósult tervek, beruházások képét öltik magukra. ... Elébe mentünk a holnapnak A terv — így nagy vonalakban is — megragadó, lelkesítő. A megvalósítás most rajtunk áll. Munkánkon múlik, hogy milyen lesz a holnap. <í> ÜJ SZÖ 3 * IMI. január L