Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-01 / 1. szám, vasárnap

Gépipar Az ipar legfontosabb ágazata, a gépipar a harmadik ötéves tervien is a népgazdaság fejlesztésének fő láncszeme lesz. Gépipari termelésünk a második ötéves terv folyamán lényegesen növekedett s világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. A termelés gyorsütemű növekedése különösen jellemző Szlovákia gépiparára, mely az 1960-as évben annyit termelt, mint az egész köztársaság gépipara 1948-ban. A harmadik ötéves terv éveiben azonban gépparunk még rohamosabban fejlődik. Az 1960-as 'évhez viszonyítva 1965-ben gépipari termelésünk 76 százalékkal növekedik. A harmadik ötéves terv utolsó évében csak Szlovákia gépipari dolgozói egy hónap alatt annyi gépet és különféle berendezést gyártanak, mint az egész 1948-as évben! A VASÜTI TEHERSZÁLLÍTÁS NÖVEKEDÉSE (MILLIÖ TONNÁBAN) Kohóipar A harmadik ötéves terv egyik kulcsfeladata — a kohóipar gyors fejlesztése, amelynek termelése 58 százalékkal gyarapodik második ötéves tervvel szemben. Ugyanakkor el kell érnünk munkatermelékenység 41,3 százalékos növekedését s biztositanunk kell az önköltség nyolc és félszázalékos csökkentését. A kohóipar egyik legfontosabb feladata az acéltermelés növelése; 1965-ben legalább 10,6 millió tonnát termelünk, hogy egy lakosra "50 kiló jusson. Ezeket a feladatokat az üzemek rekonstruálásával, jj üzemek építésével, komplex műszaki fejlesztéssel és a dolgozókszakképzettségének növelésével érjük el. AZ EGY LAKOSRA ESŐ VILLANYÁRAM TERMELÉSE kWt 1879 um 2287 2740 17" erékszántotta sok-sok hektárnyi sártenger, tapadó latyakkal behordott betonútok, itt-ott emelkedő épületek vasbeton váza — így fest az érkező számára a Keletszlovákiai Kohómü óriási építkezése. Óriási már most is, bár idáig csupán az utak, a csatornázás, a földalatti vezetékek építése folyt. A napi beruházás értéke az építkezésen már így is meghaladta az egy millió koronát... Az építkezés kellő közepén áll a hatalmas betonkeverő. Itt a közlekedés a legsűrűbb. Hatalmas gépkocsik szántják a lucskos sarat, megállnak a kavicshegy melletti karcsú épület alatt. A gépkocsivezető kihajol és egy fülke ablaka felé egy számot kiált. A fülkében ülő fiatal leány kedvesen bólint, ugyanazt a számot tolmácsolja a telefonba, néhány pillanat múlva felzúgnak a hatalmas betonkeverő motorjai és már hull is a friss beton a tehergépkocsiba. A vezető köszönet és köszönésként biccent a fülke felé és tovább hajt. Helyére újabb autó áll... Az óriás szívében így megy ez egész nap. Ha a betonkeverő az óriás szíve, a beton jelenti itt a vérkeringést. S ezt a csöppet sem biológiai folyamatot egyetlen ember — Medo Ernő irányítja. Ott áll gombokkal, kapcsolókkal, apró fényekkel teli diszpécser-asztala előtt, a telefonon közölt számot beállítja az automata-mérlegeken (ezek adagolják a kavics, víz és cement kívánt mennyiségét) és megnyom egy gombot... Zakatol, csörög, zúg, berreg a hatalmas keverő. Asztalán fények villannak. Ő bólint, mintha azt mondaná: „Rendben van", majd újabb gombot nyom le, mire a beton kihull a lent álló teherautóra. Egyik kezét zsebre teszi, félkézzel irányítja az egész műveletet. Mintha csak láthatatlan zsinórokon gombnyomásra irányítaná a leigázott, ismeretlen erőket'amelyek itt az emberi munkaerőt pótolják. A nagy teljesítményű gépek hazánk nagyszerű gépiparát dicsérik. Azt dicséri Medo Ernő ieliezovCei munkás is. — A leghosszabb üzemzavar se volt hat percnél több ... Hát a teljesítményük? — Hm ... azt még senki sem próbálta... Nem bizony. Nem is próbálhatta. Sokkal több gépkocsi kellene ahhoz, hogy biztosítva lenne a keverő folyamatos üzemeltetése. Az eddigi csúcs 512 köbméter tizenegy óra alatt. De a gép ennél jóval többre képes. A keverőt kilenc ember kezeli. Kilenc ember egyetlen hosszabbított műszakban félezer köbméter betont termel! Kézi keveréssel hat ember egy műszak alatt tizenkét köbméter betont volt képes kikeverni ... — Lám a gépek! — mutat büszkén Medo Ernő a nagy keverőre. Mint a karmester mutat együttesére a közönség zúgó tapsa közepette. Szabadkozik, hogy nem ő, hanem a gép. Dehát a gépet is ember alkotta. Méghozzá hazánk mérnökei és munkásai, hogy megkönnyítsék sok-sok ezer dolgozó munkáját... Ojra felberreg a telefon. — Igen — jelentkezik Medo Ernő. S újra megnyom egy gombot, újra búgnak a gépek és újra hull a friss beton. Az óriás szívének kamrája megtelik, megmozdul a billentyű ... S a beton, az óriás vére ömlik a kijelölt „testrészbe". Ilyen testrész jövőre pontosan nyolcvannyolc lesz a Keletszlovákiai Kohómű mérhetetlen építkezésén. Nyolcvannyolc épület! Jedo Ernő pedig félkézzel kezeli a hatalmas keverőt, irányítja az óriás vérkeringését. ZS1LKA LÁSZLÓ. Örül, ha látja munkája eredményét A KAJALI HNB háza valamikor jegyzői iroda volt. Az épület külseje nem sokat változott azóta, amióta a néphatalom kiebrudalta a jegyző urat hivatalából, helyiségeinek s ablakainak száma, a falak színe, S(Z ajtók nagysága ugyanaz maradt. Ez utóbbit jó magasra készítette az asztalos, pedig az ide belépők többsége akkoriban bizony meghajtott derékkal lépte át a küszöböt. Külsőleg nem, belsőleg azonban annál nagyobb a változás, amióta kiegyenesedett az emberek dereka és alázatos félelem helyett azzal jönnek, hogy: „Sanyikám, intézd el sürgősen ezt vagy azt", — avagy — „Sándor bácsi, erre lenne szükségem!" Sanyikám és Sándor bácsi egyszemélyben Heves Sándor, 37 éves, a Kajali Helyi Nemzeti Bizottságnak immár negyedik éve titkára. Azelőtt két évig a szomszédos Topolnicán volt titkár, kajali születésű és lakosú lévén azonban, amikor a régebbi titkár méltatlannak mutatkozott a lakosság bizalmára, leváltása után pótszavazáson egyhangúlag beválasztották a megüresedett helyre. S hogy akkor jól választottak, azt újbóli megválasztása és az a tény is igazolja, hogy Galantán a járási pártbizottságon nevét a legjobb helyi nemzeti bizottsági titkárok között említették. Kajal a közepes nagyságú községek közé'tartozik. Lakosainak száma 1800, házszáma 434. 1800 ember öröme, gondja nyugszik a HNB vállán. A titkárnak pedig, a helyi nemzeti bizottság szervének: — Áttekintése kell, hogy legyen a falu egész életéről, az ügyek állásáról, mégpedig nemcsak általánosságban, hanem részletesen és mindennap — mondja Heves elvtárs. Ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy a helyi nemzeti bizottság' jól irányítsa a falu ügyeit. EGY EMBER, a titkár, egymagában, akármilyen talpraesett ember legyen is, nem tehetne eleget e követelményeknek. Ehhez a helyi nemzeti bizottság összes tagjainak és a különféle bizottságokban tevékenykedő aktivistáknak együttes munkájára van szükség. E téren azonban nagyon sok függ a titkár működésétől. — A helyi nemzeti bizottságnak állandóan szem előtt kell tartania a szövetkezet tevékenységét. Minden reggel az első utam oda vezet — folytatja a titkár. — Megérdeklődöm, mit végeztek tegnap és mit terveznek mára. A mezei munkák idején a határban is szét kell nézni minden nap. A jó tájékozottság Heves elvtárs minden szavából kiviláglik. Mint saját tenyerét, úgy ismeri az EFSZ ügyes-bajos dolgait. — Sok még a nehézség, a megoldásra váró probléma, lassan azonban előrehaladunk — mondja. — Tíz év óta az idén első ízben sikerült túlteljesítenünk a növénytermesztési tervet. Az állattenyésztésben azonban még jelentős a lemaradás. A legsürgősebb teendő a tehénállomány feltöltése. Bizony, az állattenyésztési terv teljesítésében mutatkozó lemaradozás jó néhány koronával megrövidíti a munkaegység értékét, nem beszélve a társadalomnak okozott kárról. A szövetkezet és a HNB összpontosított igyekezetével e hibát minél gyorsabban ki kell küszöbölni. A SZÖVETKEZET azonban csak egy része, igaz, legfontosabb szakasza a HNB tevékenységének. Hiszen a falu életének minden területére kiterjed, bonyolult és sokoldalú, mint maga a mindennapi gyakorlat. A felek fogadása, a felvásárlás biztosítása, a helyi gazdálkodás, a lakosság ellátása, üzeltek, iskolák, népművelés, tömegszervezetek, sport, hogy csak a legfontosabbak közül említsünk meg valamit. S a HNB titkárának minden téren megvan a maga feladata. Mennyi munkát igényel mindez, ezt talán csak az tudja, aki végrehajtja. Ez a munka azonban a lakosság érdekét szolgálja. Éppen ezért nem terhes. — Szívesen csinálja az ember — mondja Heves elvtárs. — Örül, ha- látja munkája eredményét. A sikertelenség pedig... Az meg arra ösztökél, hogy méginkább nekirugaszkodjék az ember, igyekezzék még jobban összefogni az erőket. Az összefogás eredményei mindinkább meglátszanak Kajaion is. A szövetkezetesítés sikeres befejezésével megteremtették a falu gyors fejlődésének alapját. 1957. decemberében átadták rendeltetésének a társadalmi összefogással épült nagy kultúrházat, 1958-ban felszerelték a hangos híradót, az utakat kavicscsal borították be, a helyi gazdálkodási üzemek széles hálózatát létesítették a lakosság szolgálatára. Most javítják a hidakat, tavaszra elkészülnek az óvoda épületének átalakításával, tervbe vették a járdák kibetonozását, háromtantermes iskola és a HNB új épülete építésének megkezdését. HEVES SÁNDOR elvtárs hatodik éve tölti be fontos munkakörét, helyi nemzeti bizottsági titkárként ennyi idő óta munkálkodik a lakosság érdekeiért. Zömök termete hol itt tűnik fel, hol ott. Terveket, kimutatásokat készít az irodában, brigádosok sorában dolgozik a falu szépítésén, előkészíti a tanács avagy a plénum ülésének programját, üzletet, építkezést ellenőriz, személyes ügyeket intéz el, sőt, néha haragosokat is kibékít. Hiszen végeredményben ez is a közösség érdekeit szolgálja. GÁL LÁSZLÓ Hazánk büszkesége - a kunčlcei Klement Gottwald - Üj Kohó (V. Švorčík - ČTK-f elv.} Építőipar M«K»BH6IUM»USA«AM6UA Energetikai ipar Az ipar és általában az egész népgazdaság fejlődésének szempontjából nagy feladatok hárulnak az energetikai Iparra. A munkatermelékenység gyors növelését lehetővé kell tennünk az egyre növekvő villanyáram ellátásával. Ennek alapján a villanyerőművek kapacitását 1960-hoz képest mintegy 65 százalékkal növeljük. A harmadik ötéves terv folyamán több erőmüvet építünk, melyek kapacitása meghaladja a 3504 megawattot. Más szóval: a harmadik ötéves tervben kétszer annyi kapacitás épül, mint a második ötéves terv folyamán. Energetikai iparunk távlati tervéből megemlíthetjük, hogy 1975-ben 180 milliárd kWó villanyáramot termelünk, 1980-ban pedig annyit, mint Franciaország, Olaszország, Svédország, Belgium és Svájc együttvéve! A beruházási építkezés, az épületek és építkezések karbantartása feladatainak teljesítése érdekében az 1960—1965-ös években 206 milliárd korona értékű építési munkát végzünk el. A tervfeladatokkal összhangban elsődlegesen gondoskodnunk kell a központi beruházási építkezésekről. Az ipari beruházások terjedelmét a második ötéves tervhez viszonyítva 88 százalékkal növeljük. Az építkezést termelés növelését az 1960—1965-ös években 93 százalékban a munkatermelékenység fokozásával kell elérnünk. Az építőanyagtermelést a harmadik ötéves terv utolsó évében 1960-hoz viszonyítva 83 százalékkal emeljük. A lakásprobléma 1970-ig történő lényeges megoldása országos feladatának teljesítése érdekében a harmadik ötéves tervben Í82 ezer lakást, vagyis 152 ezerrel többet kell felépítenünk, mint a második ötéves tervben! Élelmiszeripar Az élelmiszeripari termelés 30 °/o-kal emelkedik. Ez lehetővé teszi a lakosság személyes fogyasztásának további növekedését. Pártunk ezen célkitűzéseinek valóra váltásához lényegesen hozzájárulnak Szlovákia élelmiszeripari dolgozói is. Szlovákiában az élelmiszeripari termelés 1965-ben—1960-hoz viszonyítva — 34 °/o-kal lesz magasabb. Ennek keretében a hústermékek termelése több mint felével, a tejtermékek termelése pedig 70 °/o-kal növekedik. Lényegesen kibővül a választék. Teret hódít a gépesítés és automatizálás, melyek következtében lényegesen nagyobb lesz az üzemek munkatermelékenysége. Például a Rimavská Sobota-Í új Cukorgyárban a munka termelékenysége 300 százalékkal fog növekedni. Vegyipar A vegyészet és vegyipar fejlődése a műszaki forradalom mai időszakában rendkívül progresszív elem a természeti erőforrások általános komplex kihasználásában és népgazdaságunk nyersanyagalapjának lényeges kibővítésében. A vegyipar gyors fejlődése a harmadik ötéves terv folyamán lehetővé teszi a többi iparág kemizálását, hozzájárul a munkatermelékenység növeléséhez, nevezetesen a gépiparban, az építőiparban s főleg a mezőgazdaságban. Jelentős mértékben hozzájárul szocialista mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. A harmadik ötéves terv végén például 120 százalékkal több nitrogéntrágyát, 90 százalékkal több foszfortrágyát, 80 százalékkal több vegyszert ad mezőgazdaságunknak, mint 1960-ban. A vegyipari termelés 1965-ben 1960hoz viszonyítva — átlag több mint 97 százalékkal növekedik, ami azt jelenti, hogy a vegyipar a vezető iparágak közé fog tartozni. 523 SZÖ § * 1961. január 1.