Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)
1961-01-19 / 19. szám, csütörtök
Köszöntjük a szocialista munka úttörőit Világ -proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPOMTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA 1961. január 19. csütörtök 30 fillér XIV. évfolyam, 19. szám Szocialista módon dolgozni és élni D icső pártunk 40. évfordulójának ünnepségei jegyében kezdik meg ma hazánk fővárosában jelentős tanácskozásukat a szocialista munkabrigádok küldöttei. Olyan időszakban jönnek össze az élenjáró dolgozók, amikor a harmadik ötéves terv sikeres megkezdésével hozzáláttunk a fejlett szocialista társadalom építéséhez, a kommunista társadalom alapjainak lerakásához. Nagyszabású terveink valóra váltásában igen nagy szerepet töltenek be a szocialista munkabrigádok. Hisz napjainkban már 32 776 kollektívában 320 ezer dolgozó kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. E szám kimondásánál is érezzük - mily hatalmas erőt képvisel a büszke címért versengő dolgozók tömege. Hisz ők azok, akik a mozgalom elindítása óta a szovjet dolgozók, a kommunista munkabrigádok példájára új lendületet, nagyobb tettekre buzdító lelkesedést vittek a szocialista versenymozgalomba. Üj jelszót tűztek nemcsak maguk, hanem mindnyájunk elé: SZOCIALISTA MÖDON DOLGOZNI ÉS ÉLNI! E jelszó mozgató és alkotó erővé vált, építőmunkánk eredményesebbé tételéhez vezetett. Arra ösztönözte a dolgozók tömegeit, hogy a leghatékonyabb utat válasszák a munkatermelékenység növelésére. Ez pedig megkívánta a szakismeretek szüntelen gyarapítását, mert csak így tehetnek többet a tervfeladatok teljesítése érdekében. A brigád-mozgalomba bekapcsolódott ezer és ezer lelkes dolgozó munka után tanulni kezdett, másképp kezdett élni és gondolkodni. Magacélozódott bennük a kollektív érzés, a kollektív öntudat, a felelősségérzet a társadalmi, az országos ügyek iránt. Elmélyült bennük a munka iránti kommunista viszony, az emberek közötti igazi elvtársi kapcsolat. így válik a szocialista munkabrigád-mozgalom a kommunista életforma mind gyümölcsözőbb talajává. Az új, a szocialista, a kommunista típusú ember kialakítása — ez a mozgalom fő célja. A kommunista típusú ember a tettek, az akarás embere. M mindnyájan ilyenekké kívánunk válni. A brigád-tagok példaadók ebben. Sohasem elégednek meg az elérttel, mindig valamivel többet kívánnak elérni, mint a többiek. Ezért gondolkodnak és keresnek újabb és újabb hatékony utat nagyszabású terveink valóra váltásához. Első helyen áll náluk a technika korszerűsítése, a leghaladóbb s legtermékenyebb munkamódszerek bevezetése. Ennek elérése érdekében merészen követik a szovjet dolgozókat és széleskörűen alkalmazzák és terjesztik a kommunizmus építőinek munkamódszereit. N em hiába nevezzük a szocialista munkabrigádok tagjait a jövő úttörőinek. Pártunk gondos keze vezeti, irányítja őket, hogy ilyenekké váljanak, pártunk eszméi adnak nekik szárnyat az alkotó munka fellendítésében, hogy mindig becsülettel megállják helyüket és teljesítsék küldetésüket. A kommunisták azok, akik magukkal ragadják a többieket, a tömegeket, hogy a legjárhatóbb úton vigyük teljes győzelemre hazánkban a szocializmus építésének ügyét. A kommunistákra a szocialista munkabrigádok kollektíváiban igen fontos feladat hárul. A legtöbb esetben ezt fel is ismerték. Például a prágai Tatra Vagongyárban a Vladimír Burda elvtárs vezette szocialista munkabrigád azért ért el szép sikereket nemcsak a termelés szakaszán, hanem a szak- és politikai ismeretek gyarapításában, a kollektíva egységének megteremtésében, mert a brigád kommunista tagjai a brigádon belül pártcsoportot alakítottak és szívvel-lélekkel aeon fáradoznak, hogy a kollektíva tagjai a munkában, a társadalmi és családi életben egyaránt szocialista társadalmunk élenjáró, megbecsült tagjaivá váljanak. A Nové Zámky-i Elektrosvit üzemben a szocialista munkabrigád-címért versengő kollektívák érdemének tulajdonitható, hogy az elmúlt évben kétszer annyi újítást nyújtottak be a dolgozók, mint 1959-ben. így sorolhatnánk tovább a beszédesebbnél beszédesebb példák százait és ezreit. Egy igen lényeges dologról azonban még szólnunk kell, ez pedig az egyéni és a társadalmi érdek kérdése. A munka iránti új, kommunista viszony kialakulásának gyümölcsét látjuk abban, hogy a szocialista munkabrigádok tagjai a társadalmi érdeket az egyéni érdek fölé helyezik. Tisztán, világosan látják, hogy a közös erőfeszítés, közös munkánk révén elért eredményeink, a mind gyorsabb társadalmi fejlődés törvényszerűen teremti meg az egyének, az emberek, a családok elégedett életfeltételeit. A szovjet emberek — Gaganova mozgalmának példájára a szocialista brigádok tagjai közül már igen sokan - nem törődnek csupán a maguk, kollektívájuk munkájával és életével, hanem a körülöttük élő és dolgozó emberek élete, s munkacsoportok tevékenysége is érdekli őket. S ha ott elmaradást tapasztalnak, nem hunynak szemet. Merészen kiválnak a már megacélozódott kollektívájukból s átmennek a gyengébb munkacsoportba, hogy azt is az élvonalba emeljék; ezt tette többek között a rybárpolei gyapotfeldolgozó üzemben Mária Kudrriová elvtársnő. Mezőgazdaságunkban a szocialista munkabrigád-mozgalom terén még nem dicsekedhetünk olyan eredményekkel, mint az iparban. A kezdeményezés azonban itt sem hiányzik. A mozgalom fellendítésében segítenek az ipari dolgozók. Példát mutat ebben a komárnói Steiner Gábor Hajógyár ifjúsági brigádja, mely védnökséget vállalt a kolárovói EFSZ ifjúsági brigádja felett. A dubnicai Vorosilov Üzem ifjúsági brigádjainak érdeme, hogy a Nová Dubnica-i EFSZ-ben négy brigád kezdte meg a versenyt a megtisztelő cím elnyeréséért. P éldaadással, önzetlen segítségnyújtássá! — ami a szocialista munkabrigádok legjellemzőbb tulajdonsága — válthatjuk a legeredményesebben valóra terveinket, tehetjük még gazdagabbá a dolgozó nép államát, életünket. Az új, kommunista erkölcs kiapadhatatlan forrása ez. Ezzel magyarázhatjuk a legvilágosabban, mit is jelent szocialista módon élni. Ez az élet abban a munkában nyilvánul meg, amelyet a körülöttünk, élő emberek javára végzünk, azt az életet jelenti, mely lehetővé teszi az ember tehetségének, tudásának teljes kibontakozását, a kommunista típusú ember kiformálását. A ma kezdődő országos tanácskozás ez eddigi tapasztalatok kicserélése és értékelése alapján elősegíti majd a brigád-mozgalom további rohamos fejlesztését, fő céljainak kitűzését. A mozgalom fejlesztésére, kibővítésére igen jó feltételeink van! nak. A dolgozók kívánják ezt, mert | ebben látják a fejlett szocialista társadalom építésének igen hatékony eszközét. Erről tanúskodik a pártunk alapítása 40. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek sokasága. A dolgozók felajánlásaikban a szocialista munkabrigádok létrehozását tűzik ki céljukul, mert ebben látják a sikeres munka alapját, ebben látják a kommunizmusba vezető utunk meggyorsításának lehetőségét. Ä Nemzetgyűlés megszavazta az idei állami költségvetést 112 MILLIÁRD A KÖZTÁRSASÁG FEJLESZTÉSÉRE © A FOKOZOTT TAKARÉKOSSÁG MEGSOKSZOROZZA LEHETŐSÉGEINKET (Tudósítónktól) - A Nemzetgyűlés szerdán, január 18-án tartotta- hatodik ülését. A nagy jelentőségű tanácskozáson részt vettek: Karol Bacílek, Rudolf Barák, Pavol Dávid, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Otakar Šimúnek, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová, Rudolf Strechaj elvtársak a párt és a kormány képviseletében, a CSKP KB titkárai, a kormány tagjai, közéletünk vezető tényezői, a dolgozók képviselői és az újságírók. A Nemzetgyűlés karzatán foglaltak helyet a prágai diplomáciai testület tagjai. Az ülést ZDENÉK FIERLINGER elvtárs, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg és beszámolt a Nemzetgyűlés Elnökségének az Állami Tervbizottságról szóló törvényt módosító törvényes intézkedéséről. A törvényes intézkedés jóváhagyása után a Nemzetgyűlés megkezdte az 1961. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. A terv- és költségvetési bizottság jelentését JOSEF VÁLÓ, a Nemzetgyűlés alelnöke, a bizottság elnöke, a költségvetés főelőadója terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy az előA Nemzetgyűlés ülése. Július Duríš ja az 1961. évi állami költségvetésh zetes tárgyalások során a Nemzetgyűlés szakbizottságaiban 393 felszólalás hangzott el a költségvetés Befejeződött az SZKP KB plénuma MOSZKVA (CTK) — JANUÁR 18ÄN BEFEJEZŐDÖTT A SZOVJETÜNIÖ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JANUÁR 10-ÉN A KREMLBEN MEGKEZDŐDÖTT PLENÁRIS ÜLÉSE. A plenáris ülésen megvitatták a mezőgazdasági termékek termelése és eladása 1960. évi állami tervének és a szocialista vállalásoknak teljesítését, valamint a mezőgazdaság fejlesztésére teendő további intézkedéseket. A plénum résztvevői egyöntetűen jóváhagyták az említett kérdésről hozott határozatot. A plénum meghallgatta Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB titkárának beszámolóját a kommunista és munkáspártok képviselői értekezletének eredményeiről és jóváhagyta az erre vonatkozó határozatot. A plénum elhatározta, hogy 1961. október 17-re összehívja a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. rendes kongresszusát. A kongresszus megvitatja a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámolót, a Központi Revíziós Bizottság jelentését, az SZKP programtervezetét, az SZKP szervezeti szabályzatában eszközlendő módosításokról szóló beszámolót és megválasztja a párt központi szerveit. A kongresszuson Nyikita Hruscsov mondja a beszámolót a Központi Bizottság tevékenységéről és az SZKP programtervezetéről. (Folytatás a 3. old.) pénzügyminiszter beszámolóját tartez. (CTK felvétele) alapos előkészítése érdekében. A képviselőknek e felszólalásai nagy segítséget jelentenek a központi hivataloknak. Beszédében kitért az elmúlt év eredményes pénzgazdálkodására és felsorolta a leglényegesebb idei feladatokat. Hangoztatta a fokozott takarékosság szükségességét a népgazdaság és/ a kultúra minden szakaszán és konkrét esetek kapcsán mutatott rá, hol és hogyan lehetne még takarékosabban gazdálkodni. A Nemzetgyűlés - mondotta nemcsak a költségvetés letárgyalásáért felelős, hanem annak szigorú betartásáért is. Az ellenőrzés jogát a szakbizottságok fogják gyakorolni. Végül javasolta az állami költségvetés tervezetének elfogadását és megszavazását. Ezután JÚLIUS ĎURIŠ pénzügyminiszter kért szót és a kormány képviseletében megtartotta beható költségvetési expozéját. A pénzügyminiszteri beszámoló után megkezdődött a költségvetési vita. VLADIMÍR HOUSER képviselő példákkal igazolta, hogy több fogyatékosság eltá(Folytatás a 2. oldalon.) CSATAT NYERNEK A MUNKA FRONTJÁN Legjobb dolgozóink képviselőit — a szocialista munkabrigádok küldötteit üdvözli ma hazánk fővárosa. Megkezdődik a szocialista munkabrigádok országos értekezlete. Az 1200 küldött, aki az elkövetkező három napon majd arról tárgyal, hogyan rövidíthetnénk meg a kommunizmushoz vezető utat, csak magva a szocialista munkabrigádok néhány | A sezlmovói Kovosvit üzem szerelőműhelyében kiváló eredményeket ér el N a Stanislav Hember elvtárs vezette ifjúsági kollektíva, mely j szocialista munkabrigád megtisztelő címért versenyez. A br.gád tagjai többnyire három szakmát ismernek és e téren állandóan továbbképzik magukat. Képünkön: j Stanislav Hembera és Jirí Jelinek munkamegbeszélés közben. 1 (J. Šaroch — CTK — felvétele) százezer dolgozót számláló családjának. Azok, akik otthon maradtak az üzemekben, szövetkezetekben, újabb oagy elhatározásokkal és munkasikerekkel köszöntik az értekezletet. Nehéz lenne valamennyi szocialista munkarbigádról írni, hiszen a majd 33 000 kollektíva olyan munkasikerekkel dicsekedhet, melyeknek felsorolására kötetek kellenének. Az alábbi néhány hír híven tükaözi a kollektívák törekvéseit. TANULNAK, HOGY JOBB MUNKÁT VÉGEZHESSENEK Közép-Szlovákia büszkeségében, a Žiar nad Hronom-i alumíniumkohóban dolgozik Albin Doletin munkacsoportja. A szocialista munkabrigád címért küzdő kollektíva valamennyi tagja elhatározta, hogy ez év júliusáig mindannyian elsajátítják a munkahely összes szükséges szakmáját, hogy az egyes dolgozók esetleges kiesésével az üzem zavartalanul működhessen tovább. Az alumíniumüzemben ala- j kult brigádok szocialista gondozásba vették az öntőaggregátokat és az egalizációs kemencéket, hogy a műszaki normák által előírt csapó- j lások számát száz- j z«l emeljék. 200 EZER BORONÁT A HARMADIK ÖTÉVES TERV ALAPJÁRA A bratislavai Figaro-üzem egyik szocialista munkabrigádja Vendelín Koleničkát küldte ki a prágai értekezletre. Kolenička elvtárs héttagú kollektívája főleg a minőség, a higiénia és a munkabiztonság terén ért el szép eredményeket. Közösen kidolgoztak egy újítási javaslatot, melynek realizálásával az üzem öt év alatt 200 000 koronát takarít meg az árucsomagolásnál. VILÁGSZERTE DICSÉRIK MAJD MUNKÁJUKAT A prešovi Kŕírik — Dukla Üzem Kelet-Szlovákia egyik legfontosabb exportvállalata. Ebben az üzemben dolgozik Stroncerova Cecília 13-tagú szocialista munkabrigádja, amely számlálókészülékeket szerel a vállalatnál készülő elektromos mér^» készülékekbe. Az itt készült gyárt* mányok 1959-ben a világpiacon elsőséget szereztek. Az üzem ily módon tömeges külföldi /megrendeléseket kapott, főleg Görögországból. Štroncerová munkabrigádjának az érdeme az is, hog-y a múlt évi tervet hatéridő előtt teljesítették és terven felül további 10 800 számláló-készüléket gyártottak. BÁNYÁSZAINK IS KÖSZÖNTI* AZ ÉRTEKEZLETET A handiovai bányaüzemekben is nagy érdeklődéssel néznek bányászaink az értekezlet elébe. Hogy kézzelfogható jele is legyen érdeklődésüknek, a Nyugati Bánya dolgozói például elhatározták, hogy 1550 tonna szénnel többet bányásznak ki a tervben előírt mennyiségnél és 50 méterrel hosszabb " folyosót hajtanak ki. Az eddigi felajánlásokban Vagáň elvtárs ismert munkacsoportja jár az élen. Ez a kollektíva 650 tonna szén terven felüli kitermelésére kötelezte magát. Nem sokkal marad el mögötte a T r š és a Majer brigád sem, mert ezek is 600 tonna széíífiel féltenek többet a tervezettnél. V