Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-19 / 19. szám, csütörtök

A NEMZETGYŰLÉS MEGSZAVAZTA AZ IDEI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉST -.Büxaa. u raľjr rsesxr-'(Folytatás az 1. oldalról) volításával az észak-morvaofszági kerületben is lehet eredményesebben gazdálkodni, mint az előző években. Felhívta a figyelmet a centrális építkezések biztosításának fontosságára és bírálta az építővállalatokat, hogy gyakran megelégednek hiányosan kidolgozott tervdokumentációval. Előfordul, hogy a kormány határozatait sem tartják be. Az észak-morvaországi kerület dolgozóinak a munkahelyeken megnyilvánuló kezdeményezése az 1961. évi feladatok teljesítésének záloga. KAREL KLAS képviselő legnagyobb gépipari vállalatunk, a plzeňi Lenin Müvek hatalmas feladataival ismertette meg a Nemzetgyűlés tagjait. A Lenin Müvek a jövőben arra helyezik a fő súlyt, hogy gyártmányaik elérjék a legmagasabb műszaki színvonalat. A vállalatban működő tudományos-műszaki társaságnak közel 1500 tagja van. A lakásépítkezés kérdéseiről és az azzal kapcsolatos országos vita eredményeiről JOSEF NÉMEČ képviselő beszélt. Figyelmeztetett arra. hogy a jövő lakástlpusok elkészítésénél figyelembe kell venni a dolgozók tapasztalatain alapuló észrevételeket. Bejelentette, hogy a közép-csehországi kerületben ez év június 30-ig 4840 lakásegységet akarnak a lakásigénylök rendelkezésére bocsátani. JOZEF KRÍŽ képviselő, az SZLKP KB titkára Szlovákia további nagy lehetőségeiről számolt be Csupán a folyó évben 30 ezer új dolgozó kapcsolódik be a népgazdaságba, ebből 15 ezer az iparba. Ezeknek a dolgozóknak meg kell adni a szükséges szakképzettséget és biztosítani kell a korszerű munkahelyeket is. Mindennek érdekében pontosan és idejében kell teljesíteni a beruházási, elsősorban a centrális feladatokat és a döntő jelentőségű iparágazatokban hatékonyabban kell érvényesíteni az új technológiát. Vonatkozik ez pl. a podbrezovai Šverma Vasgyárra, a vegyipari üzemekre stb. Szlovákia üzemeiben motoros hütőhajókat, famegmunkáló gépeket, nehéz transzportkészülékeket, tökéletesebb elektromos mozdonyokat stb. fognak gyártani. .Mindezt a költségvetés lehetővé teszi. Az állami költségvetés kiadási tételeinek 30,6 százalékával, vagyis több mint 34 milliárd koronával a nemzeti bizottságok gazdálkodnak. Ez a szocialista demokrácia érvényesülése a gyakorlatban amikor a dolgozók egyre inkább részt vesznek az állam vezetésében és igazgatásában — mondotta JOSEF ZEDNIK képviselő. Ez az összeg kétszer annyi, mint amennyit 1956-ban tett ki a nemzeti bizottságok költségvetése. A felszólaló bíráló szavakkal illette a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségét. Ezen a téren a nemzeti bizottságok még nem teljesítik hivatásukat. JAROMÍR KUBANEK képviselő hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termelés céljaira juttatott több mint tízmilliárd korona bizonyítja legjobban, mennyire szívén viseli pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztését. Meg van a reális lehetőség a folyó évi igényes termelési feladatok teljesítésére, amit egyes, kiváló eredményeket nyújtó EFSZ-ek igazolnak. VÁCLAV DOBIAŠ képviselő arról beszélt, hogy az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre és szociális juttatásokra 55 százalékkal többet adhatunk az idén, mint 1955-ben. Ezzel is előbbre visszük a szocialista társadalom fejlődését. A szocialista ember nevelésére szánt összeg mindig jó befektetés és meghozza a maga gyümölcsét. A szlovákiai egészségügy kérdéseivel STANISLAV HOLÝ képviselő foglalkozott. Az egészségügyi szolgálat előterébe most a kelet-szlovákiai kerület egészségügyi szolgálatának tökéletesítése kerül Egészségügyi intézmények építésére a költségvetés 300 millió koronát juttat. Salán és Čadcán új kórházak épülnek, befejezik a želiezovcei és a seneci kórházak építését. Több kórházat kibővitenek és korszerűsítenek. Kelet-Szlovákiában és a hegyvidéki járásokban több orvosra van szükség. HELENA LEFLEROVÄ képviselő szocialista köztársaságunk költségvetésének békés céljairól beszélt és rámutatott az imperialista országok költségvetéseinek népellenes jellegére. Ezzel a felszólalással a költségvetési vita véget ért. A nemzetgyűlési képviselők az 1961. évi állami költségvetést egyhangúlag megszavazták. ANTONÍN FIALÁNAK, a Nemzetgyűlés alelnökének beszámolója alapján a képviselők tudomásul vették, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Kambodzsai Királyság baráti és együttműködési szerződést kötöttek. Ezzel a Nemzetgyűlés hatodik ülése befejeződött. Július Duris pénzügyminiszter beszéde A Nemzetgyűlés a harmadik ötéves terv első évi állami költségvetéséről tárgyal. A második ötévben kitűzött feladatokat nemcsak teljesítettük, hanem túl is szárnyaltuk. Ezért a harmadik ötéves tervben jogosan tűzünk ki újabb, még nagyobb célokat, melyeknek elérésével megkezdjük szocialista társadalmunk hosszú, távlati fejlesztési tervének valóra váltását. A harmadik ötéves tervben kitűzzük a fejlett szocialista társadalom kibontakozó építésének feladatait. Ezért már az év első napjától e faladatoknak megfelelően fejtsük ki minden törekvésünket s ne halasszuk teljesítésüket a következő évekre. Az 1960-as év gazdasági eredményei Ďuriš miniszter beszédének további részében a tavalyi eredményekkel foglalkozott. Az előzetes adatok szerint az 1960. évi társadalmi össztermék a tervezett 7,7 százalék helyett 8,7, a nemzeti jövedelem a tervezett 8,3 helyett 8,8 százalékkal gyarapodott. Az ipari termelés 11,6 százalékkal növekedet. Ugyanakkor a gépipar elérte legmagasabb fejlődési ütemét — a 16 százalékot. Az építőanyaggyártás 16, a vegyipari termelés 14, a kohóipari termelés pedig 11 százalékkal volt nagyobb. A népgazdasági beruházások 14,5 százalékkal növekedtek. A mezőgazdasági termelés megközelítően 7 százalékkal fejlődött, de a tervet nem teljesítette. A külkereskedelem terjedelme 12 százalékkal bővült. A népgazdaság eredményes fejlődése lehetővé tette a lakosság életszínvonalának gyorsabb emelését. A lakosság személyi fogyasztása az eredetileg tervezett 5,4 százalék helyett 8,5 százalékkal növekedett. A dolgozók ezenkívül további több száz millió koronát nyertek a társadalmi forrásokból a tankönyvek díjtalan juttatásával, a bölcsődei illetékek leszállításával, egyes illetékek eltörlésével és más intézkedések folytán. A lakosság pénzbeli jövedelme nagyobb volt a tervezettnél és több mint 5 milliárd koronával növekedett. A dolgozók további 1 milliárd 940 millió koronát nyertek a kiskereskedelmi árak leszállításával. Az állami költségvetés egyrészt a bevételek túlteljesítése, másrészt bizonyos tervfeladatok nem teljesítése folytán többlettel zárult. A nyereségátutalást 300 millió koronával, a forgalmi adót 101 százalékkal, a lakosság által fizetett adókat 103 százalékkal teljesítettük túl. Hogyan biztosítja az állami költségvetés a népgazdaság fejlődését Az 1961. évi állami költségvetés tervezetében a bevétel a kiadás a tervezett többlet A költségvetés összehasonlítható alapon 1960-hoz képest 10 százalékkal nagyobb. Ezek az összegek a Szlovákia további gazdasági és kulturális fejlesztésére fordított eszközöket is magukban foglalják. A nemzeti bizottságok költségvetése 34 milliárd 254 millió korona, tehát az állami költségvetés 31 százaléka. A nemzeti bizottságok költségvetés^, összehasonlítható alapon 12,4 százalékkal növekszik. A kerületi nemzeti bizottságok részaránya a nemzeti bizottságok általános költségvetésében a tavalyi területi átszervezés után 45 százalékról 13 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan a járási nemzeti bizottságok költségvetésének részaránya 45 százalékról 73 százalékra emelkedett, a helyi nemzeti bizottságok költségvetésének részaránya pedig 10-ről 14 százalékra szökött föl. Az állami költségvetés bevételeinek fő forrását — 86 százalékát a szo112 milliárd 534 millió Kčs 111 milliárd 915 millió Kčs 619 millió Kčs cialistí szektor bevételei képezik. A költségvetés tervezetében a nyereségátutalás 24 milliárd 572 millió koronát tesz ki, tehát a tavalyihoz képest 28,5 százalékkal nagyobb. A gazdasági kiadások összehasonlítható alapon 11,9, a kulturális és szociális célú kiadások 8,4 százalékkal növekednek. A honvédelmi és biztonsági kiadások részaránya változatlan. A tervezett kiadások biztosítják köztársaságunk kellő színvonalú védelmi erejét. Rendszeresen csökken a közigazgatási kiadások részaránya. 1954ben az általános kiadásoknak 4,3 százalékát képezte, az idén pedig 2,5 százalékra csökken. Az általános közigazgatási kiadások tavaly 2 milliárd 856 millió koronát tettek ki, az idén pedig 2 milliárd 740 millió koronára csökkennek. Ďuriš miniszter beszéde további részében felvázolta az egyes ipari ágak, az építőipari és a közlekedés részarányát a költségvetési kiadásokban. A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOKBÓL a népgazdaság fejlesztésére 51,1 százalék kultúrára, iskolaügyre, egészségügyre és nemzeti biztosításra 37,9 százalék honvédelemre és biztonságra 8,5 százalék közigazgatásra és bíróságokra 2,5 százalék jut. Munkatermelékenység Az idén a munkatermelékenységnek az iparban 6,5, az építőiparban 8,7 százalékkal kell emelkednie. A munkatermelékenység emelkedési ütemének tovább kell fokozódnia, hogy legalább a harmadik ötéves tervben megszabott mutatót érjük el, ŰJ SZÖ 2 * 1961. január 19. ez pedig az iparban 6,9, az építőiparban 9,4 százalék. A munka termelékenységének fokozása döntő tényező népgazdaságunk fejlődése és az életszínvonal emelése ütemének fokozódásában, mert a munkatermelékenység 1 százalékos emelkedése egymilliárd nyolcszázmillió korona termékkel jelent többet. Ezért a folyó évet a népgazdaságunk hatékonyságának fokozására irányuló nagy erőfeszítésnek kell jellemeznie. El kell érnünk, hogy az életszínvonal tavalyi gyorsabb emelkedését a termelés és a gazdaságosság is kellőképpen biztosítsa. Ďuriš miniszter ezután a munkaidő lerövidítésével kapcsolatos néhány problémáról beszélt. Elmondotta, hogy 120 ezer alkalmazottat foglalkoztató 78 vállalat vagy üzem már kísérletezik a munkaidő lerövidítésével s közülük 18 vállalat 1960. december l-ig további munkaerők és béralapok nélkül is túlteljesítette termelési és munkatermelékenységi tervét. Ezek az eredmények igazolják, a hatékonyság fokozásával úgy kell kísérletezni, hogy a munkaidő lerövidítését maximális mértékben az óra-munkatermelékenység növelésével kell biztosítanunk s úgy, hogy a tervmutatók süllyedése és a társadalmi erőforrásokkal szemben táplált igények nélkül történjék. Olyan időszakba lépünk, amikor a termelés növekedését teljes mértékben a munkatermelékenység emelésével kell fedezni. Az iparban a ledolgozott órák száma 1965-ig általában nem változik, ezzel szemben a termelés 56 százalékkal növeksziK. A műszaki fejlesztés kulcsfontosságú feladat Ezért pártunk a műszaki fejlesztésre, mint a harmadik ötéves terv kulcsfontosságú feladatára tereli a dolgozók figyelmét, hogy az ember munkája egyre inkább a termelési folyamat irányításában merüljön ki és a teljes lendülettel dolgozó gépek vegyék át a nehéz fizikai munkát. Ebben van a szocialista munkabrigádok mozgalmának korszakalkotó jelentősége, mely alkotó tartalmat ad a munkának és létszükségletté teszi azt. Az 1961. évi állami költségvetés 2 milliárd 711 millió koronát, tehát a tavalyihoz képest 22,8 százalékkal többet irányhoz elő a tudomány és a technika fejlesztésére. A vállalatok továbbá költség-terveikben 1 milliárd 600 millió koronát szánnak az új technikára. Ezenkívül a vállalatok szabad eszköz-forrásaikat is felhasználhatják a műszaki fejlesztésre, ezenkívül . megfelelő hitelt is kaphatnak. A tetemes beruházási eszközöket is céltudatosan a termelés műszaki és technológiai színvonalának ^emelésére kell felhasználnunk. A gazdaságosság fokozása Az 1961. évi terv feltételezi, hogy a nyereség-gyarapodás az iparban a tavaly várt összeggel szemben 5 milliárd 596 millió koronával lesz nagyobb. A nyereség-gyarapodást 70 százalékban az önköltségcsökkenés, 30 százalékban pedig a termelés növekedése biztosítja. Az önköltségeknek az idén 2,49 százalékkal kell csökkeniük, bár a harmadik ötéves terv 2,42 százalékos önköltségcsökkenést irányzott elő 1961-re. Noha ezt a fe.ladatot a tervjavaslatban szilárdítottuk, mégsem éri el a harmadik ötéves tervben elérendő 2,63 százalékos átlagos ütemet. Fontos, hogy a minisztériumok és a vállalatok már a harmadik ötéves terv első éveiben gondoskodjanak az önköltségek, főként az anyagi költségek csökkenésének gyorsabb üteméről. Ezért az idei évnek az önköltségcsökkenés terén is népgazdaságunk hatékonyságának további fokozására irányuló nagy törekvés jegyében kell eltelnie. Az iparban minden egy korona értékű árura eső 84,71 fillér költségből 52,20 fillér anyagköltségre, 22,67 fillér bérekre és nemzeti biztosításra, 5,86 fillér pedig leírásra esik. A hatékonyság további fokozásának kulcsa abban van, hogy a dolgozók alkotó módon érvényesítsék az irányítás, a tervezés és a pénzellátás új módszerét. Különösen a vállalaton belüli alakulatokban még nem tudtuk teljes mértékben kihasználni az új módszert, úgy, hogy minden dolgozó az önálló gazdasági elszámolás elvei alapján munkahelyén konkrét mozgató erőként használja fel ,a hatékonyság fokozására. A termelési-gazdasági egységek közül az iparban irányelven felül a vállalatok 27%-a az irányelveknek megfelelően „ 41 °/o-a az irányelven alul „ 32 %-a javasolta a munka termelékenységének növelését. Az új módszer érdekeltté teszi a vállalatokat a saját erőforrások maximális képzésében és hatékony felhasználásában. Az új módszerrel azonban nem szabad visszaélni a saját erőforrások helytelen képzésére, és alkalmazására. A vállalatok és az Állami Bank fiókintézetei közös jelentéseinek alapján például megállapították, hogy a vállalatok a múlt év október végéig helytelen módon 518 millió korona nyereségre tettek szert. Beruházási építés A beruházások 1961-ben 54 milliárd koronát tesznek ki, tehát 5,8 százalékkal többet, mint tavaly. A nemzeti bizottságqk beruházásai 14 milliárd 800 millió koronát képeznek. A szlovákiai beruházási építés 12,5 százalékkal bővül és mintegy 12 milliárd koronát jelent. Az idén 85 ezer lakást, tehát a tavalyinál 8,5 ezerrel többet építünk fel. A fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának fejlesztése megköveteli, hogy a beruházók, a tervezők és a szállítók sokkal felelősségteljesebben és előnyösebben biztosítsák a központosított beruházások tökéletes előkészítését és megvalósítását, valamint a vállalatok és nemzeti bizottságok saját forrásainak hatékony felhasználását a decentralizált építésben úgy, hogy teljesítsék az alapvető tervfeladatokat. Az egy lakásegységre eső átlagos költségek fokozatos csökkenése megmutatja, hogyan szolgálja a beruházások gazdaságossá tétele a dolgozók érdekeit. Egy Év lakás átlagára koronában 1957 95 721 1958 88 287 1959 70136 1960 várt valóság 67 000 1961 terv 61 000 A mezőgazdaság fejlődése A mezőgazdasági teljes termelés tavaly körülbelül 7 százalékkal növekedett, bár a tervet nem teljesítettük egészen. Az egységes földművesszövetkezetek egy hektár mezőgazdasági földre eső brutto készpénz bevételei tavaly 18,4 százalékkal, tiszta készpénz jövedelmük pedig 22 százalékkal növekedett. A munkaegység átlagos értéke a természetbeniekkel együtt az 1959. évi 17,20 koronával szemben 18,90 korona volt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy szövetkezeteseink már jobban tudják érvényesíteni a szocialista mezőgazdaság előnyeit. 1961-ben összesen 12 milliárd 380 millió koronát irányzunk elő a mező-, erdő- és vízgazdaság és kutatás fejlesztésére, az állami vállalatok saját erőforásait is beleértve. Összehasonlítható alapon ez 7 százalékkal több. Az EFSZ-ek közvetlen megsegítésére 1 milliárd 854 millió koronát szánunk. A talaj termővé tételére 813 millió koronát, tehát 88 százalékkal többet folyósítunk. A ráfordított eszközök egyre nagyobb emelkedése bizonyítja, mennyire rendszeresen törődünk e fontos országos feladat teljesítésével. A mezőgazdasági iskolákra 792 millió koronát, tehát 27,6 százalékkal többet fordítunk. A vízgazdaságot is beleértve a beruházási építésre 10 milliárd 650 millió koronát irányzunk elő, tehát 7,1 százalékkal többet, ebből az EFSZ-ekre összesen 4 milliárd 938 millió koronát. Az EFSZ-ek saját erőforrásaiból eszközölt beruházások 2 milliárd 947 millió koronát tesznek ki, tehát az általános beruházások 59,7 százalékát képezik. E nagy összegek azt a célt szolgálják, hogy a mezőgazdasági termelés 1970-ig elérje az ipari termelés színvonalát. Ezért teljesen törvényszerű, hogy szövetkezeteseink és nemzeti bizottságaink pártunk vezetésével már a harmadik ötéves terv első évében széleskörűen kibontakoztatják az ötéves terv négy év alatti teljesítésére indult mozgalmat és hogy a szövetkezetesek .V. kongresszusukon megtanácskozzák, hogyan gyorsítsák meg a mezőgazdaság fejlesztésének ütemét. Az egységes földművesszövetkezetek továbbfejlesztésének fő feladatát jelentik a jó gazdálkodás, az önálló gazdasági elszámolás elvei fokozatos szilárdításának kérdései, a termelési költségek gondos kalkulálása és a rendesen vezetett könyvviteli nyilvántartás. Az új könyvviteli nyilvántartást már 7949 EFSZ vezette be s az idén a többi szövetkezetek is bevezetik. Ez lehetővé teszi, hogy minden szövetkezetes a termelés vagy a jövedelem minden koronájára eső költségek minden fillérjével számoljon. Életszínvonal A harmadik ötéves tervben a szocialista társadalom kibontakozó építése biztosítja a dolgozók élet- és kulturális színvonalának további tervszerű emelését. A kiskereskedelmi forgalom az idén további négymilliárd koronával, tehát 4,2 százalékkal bővül, ebből Szlovákiában 6,2 százalékkal. 1961-ben az iskolaügyre, a kultúrára, az egészségügyre, a nemzeti biztosításra és a lakásgazdálkodásra előirányzott költségvetési kiadások 42 milliárd 441 millió koronát tesznek ki. Az iskolaügyre és kultúrára 8 milliárd 325 millió koronát, tehát 14,2 százalékkal többet irányzunk elő. E nagy eszközök 84,8 százalékát a nemzeti bizottságokra bízzuk. Az idén 71000 diák, tehát 9 százalékkal több fog tanulni a főiskolákon, ebből Szlovákiában 23 000. Ezenkívül foglalkozása mellett további 27 000 dolgozó folytat főiskolai tanulmányokat. A televíziós készülékek száma az idén túllépi az egy milliót. Egészségügyre 6 milliárd 330 millió koronát irányzunk elő. Ennek 97 százalékát a nemzeti bizottságokra bízzuk. Ma már a lakosságnak több mint 90 százaléka részesül díjtalan gyógykezelésben. Minden lakost átlag havonta egyszer díjtalanul kezelnek az egészségügyi központok. Ma 550 lakosra jut egy orvos, ezzel szemben a háború előtt 1236 lakosra jutott egy orvos. A betegbiztosítási kiadások 7 milliárd 712 millió koronát tesznek ki, tehát hatszor anynyit, mint a tőkés Csehszlovákiában. Az első köztársaságban úgyszólván ismeretlen gyermekpótlékok az idén 4 milliárd 300 millió koronát, tehát 31 százalékkal többet tesznek ki, mint 1957-ben. Az idén már 262 ezer gyermek vesz részt pionír-üdülésen. . Szociális biztosításra 13 milliárd 390 millió koronát, tehát 9,5 százalékkal többet irányzunk elő. A járadékosok száma az 1955. évi 1 millió 944 ezerről 2 millió 297 ezerre nőtt, tehát 18,2 százalékkal növekedett. Ďuriš miniszter beszéde végén kijelentette, hogy dolgozó népünk nagy felelősségtudattal biztosítja a feladatok teljesítését. Szilárdan pártja köré tömörül, mely 40 éve helyes irányt mutat s a marxizmus-leninizmust követve messzire előre lát és biztos úton vezet minket a további célok felé. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében — fejezte be beszédét — javaslom a Nemzetgyűlésnek, hogy hagyja jóvá az 1961. évi költségvetési törvényjavaslatot és az állami költségvetés tervezetét.