Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-18 / 18. szám, szerda

Az SZKP KB piénumának hétfői vitája N. SZ. HRUSCSOV megjegyzései MOSZKVA (ČTK) - A TASZSZ SAJTÓIRODA KIVONATOKAT KÖZÖLT AZ SZKP KB HÉTFŐI ÜLÉSÉN ELHANGZOTT VITAFELSZOLALASOKBOL, MELYEKHEZ HRUSCSOV ELVTÁRS MEGJEGYZÉSEKET FŰZÖTT. Elsőként L. N. Jefremov, a Gorkijterületi pártbizottság első titkára szólalt fel. Közölte, hogy a hétéves terv első köt övében a terület szovhozal és kolhozai több mint a felével növelték a hústermelést. A tejtermelés 22 százalékkal emelkedett. A marhaállomány tavaly az előző évvel szemben 7 százalékkal, a sertésállomány pedig 19 százalékkal gyarapodott. HRUSCSOV: Mennyivel növekedett a Gorkij-terület munkásainak és tisztviselőinek bére az utóbbi években? Bizonyára nagyobb arányban, mint a közszükségleti cikkek termelése. JEFREMOV: Ugy van Nyikita Szergejevics. HRUSCSOV: Ebben van a kérdés veleje, mint Kozma Prutkov mondta, lássuk a gyökereket! JEFREMOV: Az ön megjegyzései után meghánytuk-vetettük, miként növekednek nálunk a bérek és a lakosság egyéb bevételei. Ez körülbelül 3 milliárd rubelt tesz ki. HRUSCSOV: S milyen összegben termeltek mezőgazdasági termékeket? Több vagy kevesebb mint 3 milliárd rubel értékben? JEFREMOV: Sokkal kevesebb értékűt termeltünk. HRUSCSOV: Olyan állapotot kell elérnünk, hogy kielégítsük a lakosság keresletét. Az emberek nem a béreket akarják a fazékba tenni. JEFREMOV: Helyes, a kereslet nagyon fokozódott, és ezért gyorsan növelni fogjuk a termelést, Nyikita Szergejevics. HRUSCSOV: Mindnyájan számot adnak a mezőgazdasági termelés növekedéséről. Növekszik, jelentősen növekszik, de csak a bürokraták elégedhetnek meg vele, mert könnyen akarnak élni. Csak a bürokraták gondolkozhatnak úgy: ha még nincs annyi mezőgazdasági termékünk, hogy fedezzük a lakosság keresletét, akkor mesterségesen kell megállítani a bérek emelkedését. Ez nem a mi utunk. Ilyen útra mi nem térünk rá. Ez azoknak a bürokratáknak az útja, akik nem akarják kihasználni a lehetőségeket, nem törekednek a mezőgazdasági termelés növekedésére (taps). A továbbiakban Jefremov elvtárs a vetésterületek megváltozásáról beszélt. A zab vetésterületét az utóbbi években majdnem a felére korlátozták, viszont bővítik az őszi keverékek vetésterületeit. A terület déli és dél-keleti részein, ahol több a termőföld, lővítik az őszi búza vetésterületeit. Sok gazdaságban jó borsóhozamokat érnek el. A Szovjethatalom nevű kolhoz például 273 hektáron 26,7 mázsás borsó-termést takarított be hektáronként. HRUSCSOV: Nagyszerű (taps). Figyelmeztetni szeretném önt, Jefremov elvtárs és a többi elvtársat, hogy a bürokrata igen tud alkalmazkodni. Azt mondjuk például, hogy a zab kevés hozamú és hogy zabbükköny keveréket kell vetni. Csakhogy a keverék különféle arányú lehet. Lehet zabot vetni, s azután lehet széthinteni egy maroknyi bükkönyt. A bürokrata megtette a magáét és nyugodt lehet. Tulajdonképpen bükköny-zabkeveréket vetett, de bükköny nincs, csak zab. Vigyázzanak tehát és ne engedjék meg, hogy a bürokraták ilyen vetéssel átejtsék magukat! Nemcsak a termény elnevezése, hanem a belőle származó takarmánymennyiség a fontos számunkra. Ez a fő mutató. JEFREMOV: Vigyázunk majd, Nyikita Szergejevics. A felszólaló közli továbbá, hogy a Gorkij-terület kolhozai és szovhozai az idén 130 ezer hektárra bővítik a kukorica vetési területét. Feladatul tűzték ki, hogy hektáronként legalább 300 mázsa silótakarmányt takarítanak be. HRUSCCSOV: Ez aránylag szerény feladat, de így is örömmel fogadjuk (taps). A továbbiakban K. K. Nyikolajev, a szverdlovszki területi végrehajtó bizottság elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy az ipari jellegű szverdlovszki terület mezőgazdasági dolgozói lehetőségeikhez képest növelik a mezőgazdasági termelést. A terület tavaly 92 ezer tonna húst, 279 ezer tonna tejet és 100 millió darab tojást adott el az államnak. Évi állami eladási tervét a húsból 165 százalékra, a tejből 104, a tojásból pedig 150 százalékra teljesítette. HRUSCSOV: Nem olyan sok az a tej. NYIKOLAJEV: Ez igaz, Nyikita Szergejevics, de mi komoly Intézkedéseket teszünk a helyzet orvoslására. A felszólaló bejelentette, hogy a terület mér 1960-ban elérte azt a színvonalat, amelyet a hétéves terv ellenőrző számai a húseladásban 1984-re, a tojás eladásban pedig 1962-re tűznek kl. HRUSCSOV: Ez azt jelenti, hogy a hétévet terv összeállításakor nem vettek tekintetbe minden lehetőséget, ezért egyes területeken és köztársaságokban számos mutatóban alacsony terveket állítottak fel. NYIKOLAJEV: így van, Nyikita Szergejevics. A szeptemberi plénum után 27 ezer tonna húst, most pedig 92 ezer tonnát termeltünk, és látjuk, hogy területünket illetően valóban nagy lehetőségek vannak. HRUSCSOV: Ha ez így van, mutassák meg a gyakorlatban, hogyan tudják kihasználni lehetőségeiket. Nyikolajev elvtárs számos kérdést tesz fel a plénumnak. Megoldásukhoz a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának a segítsége szükséges. A területnek többek között kevés a mezőgazdasági földje, ugyanakkor — mint a kutatás bebizonyította — 300 ezer hektár föld parlagon hever itt, melyet nagyon gyorsan megművelhetnének. A felszólaló kéri a minisztertanácsot és a párt Központi Bizottságát, vitassák meg a kérdést és vonják be e földterületet az új föld megművelési tervébe és adjanak szükséges gépeket a kolhozoknak és szovhozoknak. Nylkolaj elvtárs véleménye szerint a terület iparának gondoskodnia kellene a mezőgazdaság, mindenekelőtt a fárasztó mezőgazdasági munka gépesítéséről. Anélkül, hogy a fő prograái teljesítése kárt szenvedne, meg kellene szervezni az egyszerű gépek és berendezések gyártását. Két éven belül minden fárasztó mezőgazdasági munkát teljesen gépesíteni és villamosítani lehetne. Meg kell engedni a területnek, hogy a népgazdasági tanács üzemeiben terven felül gyártott fém egy részét a kolhozoknak szánt gépek és gépezetek gyártására használhassák fel. HRUSCSOV: Lehet, hogy ez önöknek előnyös, de előnyös-e mondjuk Voronyezsnek? NYIKOLAJEV: Nyikita Szergejevics, hajlandók leszünk Voronyezs részére is termelni. Engedély nélkül azonban nem tehetjük. A felszólaló a továbbiakban az uráli műtrágyagyártás növekvésével foglalkozik. Az Ural vidéki mezőgazdasági kutatóintézet egyes gazdaságokkal karöltve évek óta kísérletezik a Martin-kemencék őrölt salakjával. mely a mészen kívül nagy mennyiségű foszfort és mikroelemet, mangánt, rezet és kobaltot tartalmaz. Ezek jő hatással vannak a föld termőképességének a fokozására. Nyikolaj elvtárs kéri, hogy az általános beruházások keretében engedjék meg a szverdlovszki népgazdasági tanácsnak, hogy egy 600 ezer tonna kapacitású Martin-salak őrlőberendezést állítsanak fel Nyizsnyij-Tagilban. HRUSCSOV: Helyes, örömmel fogadjuk. Ezután Garifulli elvtárs, a Tatár ASZSZK egyik kolhozelnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy a Tukajov Kolhoz parasztjai 1960-ban már 52 ezer pud gabonát adtak el az államnak, míg 1953-ban csak 30 ezer pudot. Cukorrépát azelőtt nem termesztettek, de tavaly már 2437 tonnát adtak el az államnak. Hústermelésük az említett időszak alatt 17-szeresére, tejtermelésük 34-szeresére, tojástermelésük pedig 20szorosára emelkedett. Kijelentette, hogy kolhozuk a hús- és tejtermelésben már az idén teljesíti a hétéves tervet. V. V. Szkrjabin. Ukrajna Kommunista Pártja zaporozsi területi bizottságának első titkára jelentette, hogy a terület kolhozai és szovhozai tavaly több mint 400 ezer hektárt vetettek be kukoricával és 237 hektárról takarítottak be szemes kukoricát. Már második éve gazdálkodnak tiszta ugarok nélkül. Az ugarokba kukoricát vetnek és így szolgálják a takarmányalap megszilárdítását. 444 ezer tonna száraz kukoricát takarítottak be, tehát átlagban 17,3 mázsa jut egy hektárra. Ez nagyon alacsony hozam, tekintettel arra, hogy a verhnyehortyici járás Komunar Kolhoza 722 hektárról 41 és fél mázsás hozamot, a GuljajPole-i járás Lenin Kolhoza 950 hektárról 38 mázsás hozamot takarított be. Egyes csoportok még nagyobb hozamokat értek el. Martlnyenko elvtárs, a szocialista munka hőse a Guljaj-Pole-í járás Lenin öröke nevű kolhozának traktorosbrigádvezetője 213 hektárról 51 mázsás magkukoricahozamot takarított be. HRUSCSOV: Melyik járás az? SZKRJABIN: A Ouljaj-Pole-i. HRUSCSOV: Az a terUlet dél-keleti részén van. SZKRJABIN: Igen. HRUSCSOV: A Guljaj-Pole-lek jó termést értek el, de nem azért, mintha valamilyen rendkívüli kedvező éghajlati és talajviszonyaik lennének, hanem csak azért, mert jól dolgoztak. SZKRJABIN: Csak azért, mert szorgalmasak voltak. HRUSCSOV: Rendszerint a déli területeken szoktak elérni nagyobb hozamokat, bár ott szárazabb a nyár, mint északon. A termést tehát elsősorban az emberek és nem az időjárás és a föld határozza meg A földjük jó, az emberek is jók, csak vezetőkre van szükségük, olyan emberekre, akik eligazítják a dolgokat. A felszólaló elmondja továbbá, hogy a takarmányalapot nemcsak kukoricával, hanem a cukorrépa vetésterületeinek bővítésével és hozamainak növelésével is szilárdítani fogják. Tavaly első ízben vetettünk cukorrépát takarmánycélra 13 ezer hektáron és 159 mázsás hozamot értünk el. HRUSCSOV: Ez érdekes. Burgonyából általában 60—70 mázsás hozamot érnek el. Tehát a cukorrépa ennek kétszeresét fizeti. Az egy hektárra jutó takarmányegységek tartalma szerint két és félszerte jobb a burgonyánál. Ez mutatja az irányt, melyet a takarmánytermelésben követni kell. Szkrjabin elvtárs elmondotta, hogy a kolhozok és szovhozok elhatározták, hogy az idén 33 százalékkal növelik a szemestakarmányok termesztését. 19 ezer tonnával több húst, 53 ezer tonnával több tejet és 17 millió darabbal több tojást adnak el az államnak, mint 1960-ban. A kolhozok és szovhozok már 116 ezer szarvasmarhát és több mint 300 ezer sertést hizlalnak. A terület az idén 5 millió kacsát és libát nevel. HRUSCSOV: Amikor annak Idején a mihajlovkai járásban megtekintettem a betakarítást, csodálkoztam, hogy a libák este ellepték a mezőt. Kérdeztem az okát. Hisz megszoktuk, hogy a libák víz mellett élnek, víziszárnyasok, de úgy látszik, hogy a zaporozseiek szárazföldi libákat nemesítettek. Megkérdeztem, hogy az ő libájuk-e? Nem, válaszolták, a szovhoz alkalmazottainak libái. A szovhoznak azonban egyetlen libája sem volt. Tudjuk, hogy bármilyen gondosan is takarítják be a termést, bizonyos mennyiségű szem mindig marad a mezőn. A szovhoz munkásai ezt észrevették és a libáikat ott legeltették. Szkrjabin elvtárs magyarázza, hogy a veszelojei járás, melynek a migajlovkaihoz hasonlóan egyetlen nagyobb víztárolója sincs, az idén 150 ezer libát fog nevelni. Ezután Kolesznyikov elvtárs a Krasznodari kerület kanyevi járási bizottságának titkára szólalt fel. Panaszkodott, hogy a tavalyi időjárás nagyon rossz volt, és a szélvihar nagy kárt tett a vetésben. Az elemi csapás ellenére az állam segítségével a csapást kiheverték és szép eredményeket értek el. 65 ezer hektáron 26 és fél mázsás hozamot értek el a szemes terményekből. 4 600 000 pud gabonát adtak el az államnak, ebből több mint 1 millió pud hibridkukoricavetőmagot. Bátran állíthatják, hogy a kukorica mentette meg őket. A járás a köztársaság más területeinek baromfit szállít tenyésztésre. Tavaly például 300 ezret küldött szét. Egy egész vonat baromfit küldött a kazahsztáni Pavlodari területre. Különben ott a kacsák már februárban tojni kezdtek. Az elvtársak megrémültek és telefonáltak a járásra és kérdezték, nem küldtünk-e valamilyen másfajta kacsákat. A Szemipalatyinszki terület egyik szovhozába elküldtük két baromfitenyésztőnket, mert sehogy sem ment nekik a kacsatenyésztés. Jemceva és Szoldatyenkov elvtársnők 25 ezer kacsát neveltek fel, a kikelt kacsák 97 százalékát. Bebizonyították, hogy Kazahsztánban is lehet kacsákat tenyészteni. MAHSZUTOV pásztor a Dagesztáni ASZSZK Karanogaji járása Cservlennie Buruni Szovhozának dolgozója ela vita folyamán mondta, hogy itt tenyésztették ki . az egyik legjobb, finomgyapjas juhfajtát, a groznijit. A kolhoz már ötödik éve évente átlagosan 8 és még több kilogramm kiváló minőBégű gyapjút nyer 25 ezer juhának mindegyikétől. A? önköltségek régi pénzben kg-ként 12 — 13 rubelt tesznek ki. Mahszutov öeszámolt brigádja sikereiről és arról a felajánlásáról, hogy az idén kg-ként egy rubeles önköltséggel 9-9 és fél kg gyapjút nyír le minden juhról. A koihozparasztok meggyőződtek szovhozunk pozitív tapasztalatairól és kérték, hogy létesítsenek szovhozokat a kolhozaikból. Kérik e kérdés gyors elintézését. HRUSCSOV: Azt javasolja, hogy csatolják e földeket az önök szovhozához, vagy létesítsenek rajtuk más szovhozökat? MAHSZUTOV: A hét kolhoz földjén "létesíthetők szovhozok. HRUSCSOV: Gondolja, hogy ez észszerű tesz? MAHSZUTOV: Igen. HRUSCSOV: Azt hiszem, ez célszerű lesz (taps). Mahszutov a továbbiakban a pásztorok munkafeltételeiről beszélt. Hangoztatja, hogy minden feltételt megteremtettek, hogy a pásztorok kulturális életet éljenek, de kevéssé gépesítették a munkafolyamatokat, például a juhok itatását. A homokban nehéz és lehetetlen a brigád lakókocsijainak átszállítása egyik munkahelyről a másikra. Traktort nem alkalmazhatnak, mert kárt tesz a legelőben. A felszólaló javasolja, hogy tervezzenek önjáró lakókocsikat. Megfelelne egy kisebb motor is, mely egyszersmind vizet szivattyúzhatna a kútból és megvilágíthatná a kocsit. HRUSCSOV: Hogy a pásztorok bennlakhassanak a kocsikban? MAHSZUTOV: Igen, hogy a pásztorok a kocsikban lakhassanak és Itathassák a juhokat. A kocsikat megvilágítják. HRUSCSOV: Ez nagyon helyes, így kell cselekedni. TKACSUK, a hmelnyicki terület Ukrajina Kolhozának elnöke elmondotta, hogy kolhozuk 6 ezer hektáron terül el. A nagy gazdaságnak nagy előnyei vannak a kicsikkel szemben. A velünk egyesült, gazdaságilag gyenge szomszéd Zsdanov Kolhoz 1958-ban az egyesülés előtt csak 16,8 mázsa szemesterményt és 212 mázsa cukorrépa hozamot ért el hektáronként. 100 hektár mezőgazdasági föld után 152 mázsa tejet és 36 mázsa húst termelt. Az egyesült kolhoz már 1959-ben 26,6 mázsa szemesterményt és 350 mázsa cukorrépahozamot ért el hektáronként és minden 100 hektár mezőgazdasági föld után 472 mázsa tejet és 106 mázsa húst termelt. Az egyesülés előnyei már a közös munka első éveiben megmutatkoztak. HRUSCSOV: Tkacsuk elvtárs, hány hektár földje volt kolhozuknak az egyesülés előtt? TKACSUK: 2 és fél ezer. HRUSCSOV: És mennylUk van most? TKACSUK: Most 5973. HRUSCSOV: Jó, de nem kell nagyon elsietni az egyesülést. Prozorov elvtárs cikket írt egy egyesitett kolhozról. Az irányítása alá tartozó kolhozba 27 ezer hektár föld, 137 falu és tanya tartozik. Ez persze helytelen, mert nehéz vezetni egy ilyen nagy kolhozt. TKACSUK: A mi területünkön ez most jó kolhoz. HRUSCSOV: A hmelnyicki területen, ahol erdős sztyeppék és jó földek vannak, 5 ezer hektár föld szép gazdaság. Gratulálok sikereikhez. Ma mindenki elismeri, hogy a kukoricának óriási lehetőségei vannak. Sok szovhozban és kolhozban azonban még nagyon csekélyek a hektárhozamok, mindössze 14-15 mázsát tesznek ki. Ha ilyen keveset fizetne a kukorica, nem vetnénk. Azelőtt 25—30 mázsa szemes terményt értünk el egy hektáron. Enynyit fizet az árpa és a búza. Ezekre a terményekre azonban nem kell annyi munkát fordítani. Nem igényelnek olyan gondozást, mint a kukorica. Nagy területeken magtér.mesztésre vetünk kukoricát és szép hozamokat eredményez. Határozottan előnyös termény. HRUSCSOV: Milyen hozamokat érnek el a kukoricából Tkacsuk elvtárs? TKACSUK: 52 - 53 - 58 mázsás hozamokat hektáronként. HRUSCSOV: Tehát ebben az övezetben egyáltalán nem nehéz dolog 50 mázsás hektárhozamot elérni. TKACSUK: Ez nem sok, bátran 58 mázsát is betakaríthatunk, vagy még többet. A nagy hozamok biztosítása érdekében megfelelő elővetemények után vetjük a kukoricát. Ezenkívül hektáronként 10 — 15 tonna szerves, és 23 mázsa műtrágyát alkalmazunk. De még kevés van belőlük. A vegyipari dolgozók a közeljövőben növelhetnék a' műtrágyagyártást. Több talajművelő traktort és kukoricabetakarítőgépet kell gyártani, hogy teljesen gépesíthessük a kukoricatermesztést. Ha növelni fogjuk a gépek és a műtrágya gyártását, utolérjük az Egyesült Államokat' a kukoricatermesztésben. HRUSCSOV: Helyes! Az USA-ban 30 — 35 mázsa hektárhozamot érnek el, tehát már a kukoricatermesztésben utói Is értük az Egyesült Államokat. TKACSUK: A kolhoz az idén 800 hektáron vet kukoricát, ebből 400 hektáron magtermésre. 50 — 60 mázsa magkukorica betakarítását tervezzük. HRUSCSOV: 50-60 mázsát, ez már nagyon jó, gratulálok. TKACSUK: Kolhozunk és más kolhozok nagy hozamokat érnek el cukorrépából. Kolhozunkban 700 hektáron termesztünk cukorrépát. HRUSCSOV: Cukorrépa után vetnek kukoricát? TKACSUK: Igen. HRUSCSOV: Ez kiváló elővetemény. TKACSUK: De igen lassan oldják meg a cukorrépa betakarítása és elszállítása gépesítésének kérdéseit. Tkacsuk nézete szerint ideje volna összehívni a kolhozparasztok kongreszusát, hogy megvitassa az ftrtyel alapszabályzatát, tárgyaljon a háztáji gazdaságokról, a kolhozparasztok járadékbiztosításáról és több intézkedést tegyen a kolhozparasztok érdekének fokozására a közös gazdaság fejlesztésében. Tkacsuk elvtárs panaszkodott, hogy nagy a pazarlás náluk, és sok a naplopó, akik roszszul dolgoznak. Persze ez a mi hibánk, hogy nem szerveztük meg rendesen a nevelőmunkát. De vannak olyan emberek is, akikkel nem tudnak rendet teremteni. Nyáron sehol sem dolgoznak, csak azt lesik, hogyan lopjanak cukorrépát és kukoricát. Fel kellene lépni ellenük, hogy vége legyen a cukorrépa és a kukorica megdézsmálásának. Itt van például a házi vodka-főzés. Még mindig elnézően bánunk a házi szeszfőzőkkel. HRUSCSOV: Miért nem adnak ki az ukránok törvényt a tolvajok ellen. Talán nem lehetne (taps)? TKACSUK: Bizonyára lehetséges volna. HRUSCSOV: Törvényt azok ellen, akik házilag gyártják a vodkát és azok ellen is, akik isszák, a fogyasztók ellen (derültség a teremben). FLORENTYEV elvtárs, a kosztromai területi pártbizottság első titkára elmondotta, hogy a pártszervezet tagjai megszívelték Hruscsov elvtársnak az 1959. plénumom mondott bíráló szavait. Azóta hústermelésük növekedett, de még mindig nem felel meg a terület lehetőségeinek és lakosság szükségleteinek. Elmondja, hogy új erőkkel gyarapodnak a kosztromai farmok. Készséggel átveszik és érvényesítik a haladó módszereket, tanulnak a híres mesterektől, mint amilyen Malinyina elv társnő, a szocialista munka hőse, az Október 12-e Kolhoz elnöke. E rendkívül termelékeny tejtermelő kolhoz példáján mutat rá Florentyev elvtárs a mezőgazdaság szakosításának óriási előnyeire. A kolhoznak minden 100 hektár után 21 fejőstehene és 46 szarvasmarhája van. Az átlagos tejhozam állatonként 5000 kg. Minden 100 hektár után 814 mázsa tejet termeltek. A kolhoz tavaly minden 100 hektár után 191 mázsa húst termelt. A kolhoz fő takarmánya a burgonya. A kedvezőtlen múlt évben a kolhoz hektáronként 220 mázsa burgonyát takarított be kg-ként pénzben 1 kopejkás önköltséggel. HRUSCSOV: Jó lenne, ha Malinyina elvtártársnő Is itt lenne. Tanácsot adhatna a cukorrépatermesztésben. Ha jól megy, egyszeriben megkétszereződhet a takarmánytermelés. FLORENTYEV: Még nincsenek nagyobb tapasztalataink. HRUSCSOV: Próbálják meg. FLORENTYEV: Meg kell próbálnunk. Olyan embernek, mint Malinyina elvtársnő, bátran ajánlhatjuk, hogy termesszen cukorrépát, mert minden munkában bizton támaszkodhatunk rá. HRUSCSOV: Milyen kukoricahozamot ért el az a kolhoz, melynek elnöke Malinyina elvtársnö? FLORENTYEV: Átlagosan 47 mázsát hektáronként. Florentyin elvtárs a továbbiakban a szakosításról beszélt. Megjegyzi, hogy a kosztramai terület már régóta híres a Romanov-juh tenyésztéséről. Most azonban nehéz rábírni a kolhozokat, hogy növeljék a Romanov-juhok állományát. Az állami tervbizottság évente előírja a gyapjúeladási tervet és nem marad más hátra, mint hogy nyírják a Romanov-juhokat és bundák helyett gyapjút adjanak be. ÍJJ SZÖ 3 * 1961. január 18.