Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-18 / 18. szám, szerda

Az SZKP KB piénumának hétfői vitája N. SZ. HRUSCSOV megjegyzései MOSZKVA (ČTK) - A TASZSZ SAJTÓIRODA KIVONATOKAT KÖZÖLT AZ SZKP KB HÉTFŐI ÜLÉSÉN ELHANGZOTT VITA­FELSZOLALASOKBOL, ME­LYEKHEZ HRUSCSOV ELV­TÁRS MEGJEGYZÉSEKET FŰ­ZÖTT. Elsőként L. N. Jefremov, a Gorkij­területi pártbizottság első titkára szólalt fel. Közölte, hogy a hétéves terv első köt övében a terület szov­hozal és kolhozai több mint a felével növelték a hústermelést. A tejter­melés 22 százalékkal emelkedett. A marhaállomány tavaly az előző év­vel szemben 7 százalékkal, a sertés­állomány pedig 19 százalékkal gya­rapodott. HRUSCSOV: Mennyivel növekedett a Gorkij-terület munkásainak és tisztviselőinek bére az utóbbi évek­ben? Bizonyára nagyobb arányban, mint a közszükségleti cikkek terme­lése. JEFREMOV: Ugy van Nyikita Szer­gejevics. HRUSCSOV: Ebben van a kérdés veleje, mint Kozma Prutkov mondta, lássuk a gyökereket! JEFREMOV: Az ön megjegyzései után meghánytuk-vetettük, mi­ként növekednek nálunk a bérek és a lakosság egyéb bevételei. Ez kö­rülbelül 3 milliárd rubelt tesz ki. HRUSCSOV: S milyen összegben termeltek mezőgazdasági terméke­ket? Több vagy kevesebb mint 3 milliárd rubel értékben? JEFREMOV: Sokkal kevesebb ér­tékűt termeltünk. HRUSCSOV: Olyan állapotot kell elérnünk, hogy kielégítsük a lakos­ság keresletét. Az emberek nem a béreket akarják a fazékba tenni. JEFREMOV: Helyes, a kereslet nagyon fokozódott, és ezért gyorsan növelni fogjuk a termelést, Nyikita Szergejevics. HRUSCSOV: Mindnyájan számot adnak a mezőgazdasági termelés nö­vekedéséről. Növekszik, jelentősen növekszik, de csak a bürokraták elé­gedhetnek meg vele, mert könnyen akarnak élni. Csak a bürokraták gondolkozhatnak úgy: ha még nincs annyi mezőgazdasági termékünk, hogy fedezzük a lakosság keresletét, akkor mesterségesen kell megállítani a bérek emelkedését. Ez nem a mi utunk. Ilyen útra mi nem térünk rá. Ez azoknak a bürokratáknak az út­ja, akik nem akarják kihasználni a lehetőségeket, nem törekednek a mezőgazdasági termelés növekedésé­re (taps). A továbbiakban Jefremov elvtárs a vetésterületek megváltozásáról be­szélt. A zab vetésterületét az utóbbi években majdnem a felére korlá­tozták, viszont bővítik az őszi keve­rékek vetésterületeit. A terület déli és dél-keleti részein, ahol több a termőföld, lővítik az őszi búza ve­tésterületeit. Sok gazdaságban jó borsóhozamokat érnek el. A Szov­jethatalom nevű kolhoz például 273 hektáron 26,7 mázsás borsó-termést takarított be hektáronként. HRUSCSOV: Nagyszerű (taps). Fi­gyelmeztetni szeretném önt, Jefre­mov elvtárs és a többi elvtársat, hogy a bürokrata igen tud alkal­mazkodni. Azt mondjuk például, hogy a zab kevés hozamú és hogy zab­bükköny keveréket kell vetni. Csak­hogy a keverék különféle arányú le­het. Lehet zabot vetni, s azután le­het széthinteni egy maroknyi bük­könyt. A bürokrata megtette a ma­gáét és nyugodt lehet. Tulajdonkép­pen bükköny-zabkeveréket vetett, de bükköny nincs, csak zab. Vigyázza­nak tehát és ne engedjék meg, hogy a bürokraták ilyen vetéssel átejtsék magukat! Nemcsak a termény elne­vezése, hanem a belőle származó takarmánymennyiség a fontos szá­munkra. Ez a fő mutató. JEFREMOV: Vigyázunk majd, Nyi­kita Szergejevics. A felszólaló közli továbbá, hogy a Gorkij-terület kolhozai és szovho­zai az idén 130 ezer hektárra bőví­tik a kukorica vetési területét. Fel­adatul tűzték ki, hogy hektáronként legalább 300 mázsa silótakarmányt takarítanak be. HRUSCCSOV: Ez aránylag szerény feladat, de így is örömmel fogadjuk (taps). A továbbiakban K. K. Nyikolajev, a szverdlovszki területi végrehajtó bizottság elnöke szólalt fel. Elmon­dotta, hogy az ipari jellegű szverd­lovszki terület mezőgazdasági dol­gozói lehetőségeikhez képest növe­lik a mezőgazdasági termelést. A te­rület tavaly 92 ezer tonna húst, 279 ezer tonna tejet és 100 millió da­rab tojást adott el az államnak. Évi állami eladási tervét a húsból 165 százalékra, a tejből 104, a tojásból pedig 150 százalékra teljesítette. HRUSCSOV: Nem olyan sok az a tej. NYIKOLAJEV: Ez igaz, Nyikita Szergejevics, de mi komoly Intézke­déseket teszünk a helyzet orvoslásá­ra. A felszólaló bejelentette, hogy a terület mér 1960-ban elérte azt a színvonalat, amelyet a hétéves terv ellenőrző számai a húseladásban 1984-re, a tojás eladásban pedig 1962-re tűznek kl. HRUSCSOV: Ez azt jelenti, hogy a hétévet terv összeállításakor nem vettek tekintetbe minden lehetősé­get, ezért egyes területeken és köz­társaságokban számos mutatóban alacsony terveket állítottak fel. NYIKOLAJEV: így van, Nyikita Szergejevics. A szeptemberi plénum után 27 ezer tonna húst, most pedig 92 ezer tonnát termeltünk, és lát­juk, hogy területünket illetően való­ban nagy lehetőségek vannak. HRUSCSOV: Ha ez így van, mutas­sák meg a gyakorlatban, hogyan tud­ják kihasználni lehetőségeiket. Nyikolajev elvtárs számos kérdést tesz fel a plénumnak. Megoldásuk­hoz a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és az SZKP Központi Bizottsá­gának a segítsége szükséges. A te­rületnek többek között kevés a me­zőgazdasági földje, ugyanakkor — mint a kutatás bebizonyította — 300 ezer hektár föld parlagon hever itt, melyet nagyon gyorsan megmű­velhetnének. A felszólaló kéri a minisztertanácsot és a párt Köz­ponti Bizottságát, vitassák meg a kérdést és vonják be e földterüle­tet az új föld megművelési tervébe és adjanak szükséges gépeket a kolhozoknak és szovhozoknak. Nylkolaj elvtárs véleménye szerint a terület iparának gondoskodnia kellene a mezőgazdaság, mindenek­előtt a fárasztó mezőgazdasági mun­ka gépesítéséről. Anélkül, hogy a fő prograái teljesítése kárt szenvedne, meg kellene szervezni az egyszerű gépek és berendezések gyártását. Két éven belül minden fárasztó me­zőgazdasági munkát teljesen gépe­síteni és villamosítani lehetne. Meg kell engedni a területnek, hogy a népgazdasági tanács üzemeiben ter­ven felül gyártott fém egy részét a kolhozoknak szánt gépek és gé­pezetek gyártására használhassák fel. HRUSCSOV: Lehet, hogy ez önök­nek előnyös, de előnyös-e mondjuk Voronyezsnek? NYIKOLAJEV: Nyikita Szergeje­vics, hajlandók leszünk Voronyezs részére is termelni. Engedély nélkül azonban nem tehetjük. A felszólaló a továbbiakban az uráli műtrágyagyártás növekvésével foglalkozik. Az Ural vidéki mezőgaz­dasági kutatóintézet egyes gazda­ságokkal karöltve évek óta kísérle­tezik a Martin-kemencék őrölt sa­lakjával. mely a mészen kívül nagy mennyiségű foszfort és mikroele­met, mangánt, rezet és kobaltot tar­talmaz. Ezek jő hatással vannak a föld termőképességének a fokozá­sára. Nyikolaj elvtárs kéri, hogy az általános beruházások keretében en­gedjék meg a szverdlovszki népgaz­dasági tanácsnak, hogy egy 600 ezer tonna kapacitású Martin-salak őrlőberendezést állítsanak fel Nyizs­nyij-Tagilban. HRUSCSOV: Helyes, örömmel fo­gadjuk. Ezután Garifulli elvtárs, a Tatár ASZSZK egyik kolhozelnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy a Tukajov Kolhoz parasztjai 1960-ban már 52 ezer pud gabonát adtak el az állam­nak, míg 1953-ban csak 30 ezer pu­dot. Cukorrépát azelőtt nem ter­mesztettek, de tavaly már 2437 ton­nát adtak el az államnak. Húster­melésük az említett időszak alatt 17-szeresére, tejtermelésük 34-sze­resére, tojástermelésük pedig 20­szorosára emelkedett. Kijelentette, hogy kolhozuk a hús- és tejterme­lésben már az idén teljesíti a hét­éves tervet. V. V. Szkrjabin. Ukrajna Kommu­nista Pártja zaporozsi területi bi­zottságának első titkára jelentette, hogy a terület kolhozai és szovhozai tavaly több mint 400 ezer hektárt vetettek be kukoricával és 237 hek­tárról takarítottak be szemes kuko­ricát. Már második éve gazdálkod­nak tiszta ugarok nélkül. Az uga­rokba kukoricát vetnek és így szol­gálják a takarmányalap megszilárdí­tását. 444 ezer tonna száraz kukori­cát takarítottak be, tehát átlagban 17,3 mázsa jut egy hektárra. Ez na­gyon alacsony hozam, tekintettel arra, hogy a verhnyehortyici járás Komunar Kolhoza 722 hektárról 41 és fél mázsás hozamot, a Guljaj­Pole-i járás Lenin Kolhoza 950 hek­tárról 38 mázsás hozamot takarított be. Egyes csoportok még nagyobb hozamokat értek el. Martlnyenko elvtárs, a szocialista munka hőse a Guljaj-Pole-í járás Lenin öröke ne­vű kolhozának traktorosbrigádveze­tője 213 hektárról 51 mázsás mag­kukoricahozamot takarított be. HRUSCSOV: Melyik járás az? SZKRJABIN: A Ouljaj-Pole-i. HRUSCSOV: Az a terUlet dél-keleti részén van. SZKRJABIN: Igen. HRUSCSOV: A Guljaj-Pole-lek jó termést értek el, de nem azért, mintha valamilyen rendkívüli ked­vező éghajlati és talajviszonyaik lennének, hanem csak azért, mert jól dolgoztak. SZKRJABIN: Csak azért, mert szorgalmasak voltak. HRUSCSOV: Rendszerint a déli te­rületeken szoktak elérni nagyobb hozamokat, bár ott szárazabb a nyár, mint északon. A termést te­hát elsősorban az emberek és nem az időjárás és a föld határozza meg A földjük jó, az emberek is jók, csak vezetőkre van szükségük, olyan emberekre, akik eligazítják a dol­gokat. A felszólaló elmondja továbbá, hogy a takarmányalapot nemcsak kukoricával, hanem a cukorrépa ve­tésterületeinek bővítésével és ho­zamainak növelésével is szilárdítani fogják. Tavaly első ízben vetettünk cukorrépát takarmánycélra 13 ezer hektáron és 159 mázsás hozamot ér­tünk el. HRUSCSOV: Ez érdekes. Burgonyá­ból általában 60—70 mázsás hozamot érnek el. Tehát a cukorrépa ennek kétszeresét fizeti. Az egy hektárra jutó takarmányegységek tartalma szerint két és félszerte jobb a bur­gonyánál. Ez mutatja az irányt, me­lyet a takarmánytermelésben követ­ni kell. Szkrjabin elvtárs elmondotta, hogy a kolhozok és szovhozok elhatároz­ták, hogy az idén 33 százalékkal nö­velik a szemestakarmányok termesz­tését. 19 ezer tonnával több húst, 53 ezer tonnával több tejet és 17 millió darabbal több tojást adnak el az államnak, mint 1960-ban. A kolhozok és szovhozok már 116 ezer szarvasmarhát és több mint 300 ezer sertést hizlalnak. A terü­let az idén 5 millió kacsát és libát nevel. HRUSCSOV: Amikor annak Idején a mihajlovkai járásban megtekin­tettem a betakarítást, csodálkoztam, hogy a libák este ellepték a mezőt. Kérdeztem az okát. Hisz megszok­tuk, hogy a libák víz mellett élnek, víziszárnyasok, de úgy látszik, hogy a zaporozseiek szárazföldi libákat nemesítettek. Megkérdeztem, hogy az ő libájuk-e? Nem, válaszolták, a szovhoz alkalmazottainak libái. A szovhoznak azonban egyetlen libája sem volt. Tudjuk, hogy bármilyen gondosan is takarítják be a ter­mést, bizonyos mennyiségű szem mindig marad a mezőn. A szovhoz munkásai ezt észrevették és a li­báikat ott legeltették. Szkrjabin elvtárs magyarázza, hogy a veszelojei járás, melynek a mi­gajlovkaihoz hasonlóan egyetlen na­gyobb víztárolója sincs, az idén 150 ezer libát fog nevelni. Ezután Kolesznyikov elvtárs a Krasznodari kerület kanyevi járási bizottságának titkára szólalt fel. Pa­naszkodott, hogy a tavalyi időjárás nagyon rossz volt, és a szélvihar nagy kárt tett a vetésben. Az elemi csapás ellenére az állam segítségé­vel a csapást kiheverték és szép ered­ményeket értek el. 65 ezer hektá­ron 26 és fél mázsás hozamot értek el a szemes terményekből. 4 600 000 pud gabonát adtak el az államnak, ebből több mint 1 millió pud hibrid­kukoricavetőmagot. Bátran állíthat­ják, hogy a kukorica mentette meg őket. A járás a köztársaság más terüle­teinek baromfit szállít tenyésztésre. Tavaly például 300 ezret küldött szét. Egy egész vonat baromfit kül­dött a kazahsztáni Pavlodari terü­letre. Különben ott a kacsák már februárban tojni kezdtek. Az elvtár­sak megrémültek és telefonáltak a járásra és kérdezték, nem küld­tünk-e valamilyen másfajta kacsá­kat. A Szemipalatyinszki terület egyik szovhozába elküldtük két baromfi­tenyésztőnket, mert sehogy sem ment nekik a kacsatenyésztés. Jemceva és Szoldatyenkov elvtársnők 25 ezer kacsát neveltek fel, a kikelt kacsák 97 százalékát. Bebizonyították, hogy Kazahsztánban is lehet kacsákat te­nyészteni. MAHSZUTOV pásztor a Dagesztáni ASZSZK Karanogaji járása Cservlen­nie Buruni Szovhozának dolgozója el­a vita folyamán mondta, hogy itt tenyésztették ki . az egyik legjobb, finomgyapjas juh­fajtát, a groznijit. A kolhoz már ötö­dik éve évente átlagosan 8 és még több kilogramm kiváló minőBégű gyapjút nyer 25 ezer juhának mind­egyikétől. A? önköltségek régi pénz­ben kg-ként 12 — 13 rubelt tesznek ki. Mahszutov öeszámolt brigádja si­kereiről és arról a felajánlásáról, hogy az idén kg-ként egy rubeles önköltséggel 9-9 és fél kg gyapjút nyír le minden juhról. A koihozparasztok meggyőződtek szovhozunk pozitív tapasztalatairól és kérték, hogy létesítsenek szov­hozokat a kolhozaikból. Kérik e kér­dés gyors elintézését. HRUSCSOV: Azt javasolja, hogy csatolják e földeket az önök szov­hozához, vagy létesítsenek rajtuk más szovhozökat? MAHSZUTOV: A hét kolhoz földjén "létesíthetők szovhozok. HRUSCSOV: Gondolja, hogy ez ész­szerű tesz? MAHSZUTOV: Igen. HRUSCSOV: Azt hiszem, ez cél­szerű lesz (taps). Mahszutov a továbbiakban a pász­torok munkafeltételeiről beszélt. Hangoztatja, hogy minden feltételt megteremtettek, hogy a pásztorok kulturális életet éljenek, de kevéssé gépesítették a munkafolyamatokat, például a juhok itatását. A homok­ban nehéz és lehetetlen a brigád la­kókocsijainak átszállítása egyik mun­kahelyről a másikra. Traktort nem alkalmazhatnak, mert kárt tesz a le­gelőben. A felszólaló javasolja, hogy tervezzenek önjáró lakókocsikat. Megfelelne egy kisebb motor is, mely egyszersmind vizet szivattyúzhatna a kútból és megvilágíthatná a kocsit. HRUSCSOV: Hogy a pásztorok bennlakhassanak a kocsikban? MAHSZUTOV: Igen, hogy a pász­torok a kocsikban lakhassanak és Itathassák a juhokat. A kocsikat megvilágítják. HRUSCSOV: Ez nagyon helyes, így kell cselekedni. TKACSUK, a hmelnyicki terület Ukrajina Kolhozának elnöke elmon­dotta, hogy kolhozuk 6 ezer hektá­ron terül el. A nagy gazdaságnak nagy előnyei vannak a kicsikkel szemben. A velünk egyesült, gaz­daságilag gyenge szomszéd Zsdanov Kolhoz 1958-ban az egyesülés előtt csak 16,8 mázsa szemesterményt és 212 mázsa cukorrépa hozamot ért el hektáronként. 100 hektár mezőgaz­dasági föld után 152 mázsa tejet és 36 mázsa húst termelt. Az egyesült kolhoz már 1959-ben 26,6 mázsa sze­mesterményt és 350 mázsa cukor­répahozamot ért el hektáronként és minden 100 hektár mezőgazdasági föld után 472 mázsa tejet és 106 mázsa húst termelt. Az egyesülés előnyei már a közös munka első éveiben megmutatkoztak. HRUSCSOV: Tkacsuk elvtárs, hány hektár földje volt kolhozuknak az egyesülés előtt? TKACSUK: 2 és fél ezer. HRUSCSOV: És mennylUk van most? TKACSUK: Most 5973. HRUSCSOV: Jó, de nem kell na­gyon elsietni az egyesülést. Prozo­rov elvtárs cikket írt egy egyesitett kolhozról. Az irányítása alá tartozó kolhozba 27 ezer hektár föld, 137 falu és tanya tartozik. Ez persze hely­telen, mert nehéz vezetni egy ilyen nagy kolhozt. TKACSUK: A mi területünkön ez most jó kolhoz. HRUSCSOV: A hmelnyicki terüle­ten, ahol erdős sztyeppék és jó föl­dek vannak, 5 ezer hektár föld szép gazdaság. Gratulálok sikereikhez. Ma mindenki elismeri, hogy a ku­koricának óriási lehetőségei vannak. Sok szovhozban és kolhozban azon­ban még nagyon csekélyek a hek­tárhozamok, mindössze 14-15 má­zsát tesznek ki. Ha ilyen keveset fizetne a kukorica, nem vetnénk. Azelőtt 25—30 mázsa szemes ter­ményt értünk el egy hektáron. Eny­nyit fizet az árpa és a búza. Ezekre a terményekre azonban nem kell annyi munkát fordítani. Nem igé­nyelnek olyan gondozást, mint a ku­korica. Nagy területeken magtér.­mesztésre vetünk kukoricát és szép hozamokat eredményez. Határozot­tan előnyös termény. HRUSCSOV: Milyen hozamokat ér­nek el a kukoricából Tkacsuk elv­társ? TKACSUK: 52 - 53 - 58 mázsás ho­zamokat hektáronként. HRUSCSOV: Tehát ebben az öve­zetben egyáltalán nem nehéz dolog 50 mázsás hektárhozamot elérni. TKACSUK: Ez nem sok, bátran 58 mázsát is betakaríthatunk, vagy még többet. A nagy hozamok biztosítása érde­kében megfelelő elővetemények után vetjük a kukoricát. Ezenkívül hektá­ronként 10 — 15 tonna szerves, és 2­3 mázsa műtrágyát alkalmazunk. De még kevés van belőlük. A vegyipari dolgozók a közeljövőben növelhetnék a' műtrágyagyártást. Több talajműve­lő traktort és kukoricabetakarítőgé­pet kell gyártani, hogy teljesen gé­pesíthessük a kukoricatermesztést. Ha növelni fogjuk a gépek és a mű­trágya gyártását, utolérjük az Egye­sült Államokat' a kukoricatermesz­tésben. HRUSCSOV: Helyes! Az USA-ban 30 — 35 mázsa hektárhozamot érnek el, tehát már a kukoricatermesztés­ben utói Is értük az Egyesült Álla­mokat. TKACSUK: A kolhoz az idén 800 hektáron vet kukoricát, ebből 400 hektáron magtermésre. 50 — 60 mázsa magkukorica betakarítását tervezzük. HRUSCSOV: 50-60 mázsát, ez már nagyon jó, gratulálok. TKACSUK: Kolhozunk és más kol­hozok nagy hozamokat érnek el cu­korrépából. Kolhozunkban 700 hektá­ron termesztünk cukorrépát. HRUSCSOV: Cukorrépa után vet­nek kukoricát? TKACSUK: Igen. HRUSCSOV: Ez kiváló elővetemény. TKACSUK: De igen lassan oldják meg a cukorrépa betakarítása és el­szállítása gépesítésének kérdéseit. Tkacsuk nézete szerint ideje volna összehívni a kolhozparasztok kong­reszusát, hogy megvitassa az ftrtyel alapszabályzatát, tárgyaljon a ház­táji gazdaságokról, a kolhozparasztok járadékbiztosításáról és több intéz­kedést tegyen a kolhozparasztok ér­dekének fokozására a közös gazda­ság fejlesztésében. Tkacsuk elvtárs panaszkodott, hogy nagy a pazarlás náluk, és sok a naplopó, akik rosz­szul dolgoznak. Persze ez a mi hi­bánk, hogy nem szerveztük meg ren­desen a nevelőmunkát. De vannak olyan emberek is, akikkel nem tud­nak rendet teremteni. Nyáron sehol sem dolgoznak, csak azt lesik, ho­gyan lopjanak cukorrépát és kukori­cát. Fel kellene lépni ellenük, hogy vége legyen a cukorrépa és a kuko­rica megdézsmálásának. Itt van pél­dául a házi vodka-főzés. Még mindig elnézően bánunk a házi szeszfőzők­kel. HRUSCSOV: Miért nem adnak ki az ukránok törvényt a tolvajok el­len. Talán nem lehetne (taps)? TKACSUK: Bizonyára lehetséges volna. HRUSCSOV: Törvényt azok ellen, akik házilag gyártják a vodkát és azok ellen is, akik isszák, a fogyasz­tók ellen (derültség a teremben). FLORENTYEV elvtárs, a kosztromai te­rületi pártbizottság első titkára elmon­dotta, hogy a pártszervezet tagjai meg­szívelték Hruscsov elvtársnak az 1959. plénumom mondott bíráló szavait. Azóta hústermelésük növekedett, de még min­dig nem felel meg a terület lehetőségei­nek és lakosság szükségleteinek. Elmondja, hogy új erőkkel gyarapod­nak a kosztromai farmok. Készséggel át­veszik és érvényesítik a haladó módsze­reket, tanulnak a híres mesterektől, mint amilyen Malinyina elv társnő, a szocialista munka hőse, az Október 12-e Kolhoz el­nöke. E rendkívül termelékeny tejtermelő kolhoz példáján mutat rá Florentyev elv­társ a mezőgazdaság szakosításának óriási előnyeire. A kolhoznak minden 100 hek­tár után 21 fejőstehene és 46 szarvas­marhája van. Az átlagos tejhozam állaton­ként 5000 kg. Minden 100 hektár után 814 mázsa tejet termeltek. A kolhoz ta­valy minden 100 hektár után 191 mázsa húst termelt. A kolhoz fő takarmánya a burgonya. A kedvezőtlen múlt évben a kolhoz hektá­ronként 220 mázsa burgonyát takarított be kg-ként pénzben 1 kopejkás önkölt­séggel. HRUSCSOV: Jó lenne, ha Malinyina elv­tártársnő Is itt lenne. Tanácsot adhatna a cukorrépatermesztésben. Ha jól megy, egyszeriben megkétszereződhet a takar­mánytermelés. FLORENTYEV: Még nincsenek nagyobb tapasztalataink. HRUSCSOV: Próbálják meg. FLORENTYEV: Meg kell próbálnunk. Olyan embernek, mint Malinyina elvtárs­nő, bátran ajánlhatjuk, hogy termesszen cukorrépát, mert minden munkában biz­ton támaszkodhatunk rá. HRUSCSOV: Milyen kukoricahozamot ért el az a kolhoz, melynek elnöke Malinyina elvtársnö? FLORENTYEV: Átlagosan 47 mázsát hektáronként. Florentyin elvtárs a továbbiakban a szakosításról beszélt. Megjegyzi, hogy a kosztramai terület már régóta híres a Romanov-juh tenyésztéséről. Most azon­ban nehéz rábírni a kolhozokat, hogy nö­veljék a Romanov-juhok állományát. Az állami tervbizottság évente előírja a gyapjúeladási tervet és nem marad más hátra, mint hogy nyírják a Romanov-ju­hokat és bundák helyett gyapjút adja­nak be. ÍJJ SZÖ 3 * 1961. január 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom