Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-12 / 344. szám, hétfő

A MOSZKVAI DOLGOZOK A SZOVJET-CSEHSZLOVÁK BARÁTSÁGI HÚNAP BEFEJEZÉSÉÜL ÜNNEPI ESTET RENDEZTEK A LEGRÉGIBB MOSZKVAI KOMBINÁT A TROH GÓRNA JA MANIFAKTURA KULTÜRHAZABAN. K. V. OSZTROVITYANOV AKADÉMIKUS ÜNNEPI BESZÉDE UTÄN L HORKOVOVA A KOMBINÁT FIATAL ÉLMUNK(ÁSNŐJE ÜDVÖZÖLTE SZÍVBŐL JÖVÖ SZAVAKKAL CSEHSZLOVÁKIA NÉPÉ

T- (CTK - TASZSZ Telefoto) Hammarskjöld a gyarmatosítókat támogatf a A. Biztonsági Tanács a kongói helyzetről tárgyalt NEW YORK (ČTK) — A BIZTONSÁGI TANÁCS SZOMBATI ÜLÉSÉN A KONGO TERÜLETÉN HALADÉKTALANUL SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK FOGANATOSÍTÁSÁRÓL HÄRGYALT. Claude Corea, ceyloni küldött rámutatott az ENSZ főtitkára helytelen magatartásának következményeire és hangsúlyozta, hogy egyre bonyolultabb a kongói helyzet, mivel beszüntették a parlament tevékenységét és Mobutu bandája törvényellenesen magához ragadta a hatalmat. Javasolta, hogy az ENSZ tegye lehetővé a kongói parlament egybehívását, nyújtson segítséget a kerekasztal-értekezlet megszervezésére, amelyen valamennyi kongói vezetőnek és Patrice Lumumbának ls részt kellene vennie. Az ENSZ-nek hozzá kell Járulnia a kongói áldatlan helyzet megszüntetéséhez. A ceyloni küldött beszéde után Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára mondott rövid beszédet és teljesen nyíltan kijelentette, hogy az ENSZ katonai alakulatainak „nincs joguk bármit is tenni Patrice Lumumba miniszterelnök szabadon bocsátása érdekében." Ezzel bebizonyította, hogy aktívan támogatja az imperialisták és gyarmatosítók basáskodását. Krisna Menőn, India képviselője tartalmas beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a' felelős a kongói helyzetért. Kongóban idegen hatalom támadó magatartásáról és az ENSZ alapokmányában lerögzített elvek be nem tartásáról van szó. Mohammed Busetta, marokkói képviselő a kongói helyzetet élesen elítélve hangsúlyozta, hogy ez a helyzet egyre bonyolultabb és veszélyezteti nemcsak Afrika békéjét, hanem a világbékét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyarmatosítók visszatérnek Kongó területére és követelte az ENSZ határozott beavatkozását. Hangsúlyozta továbbá, hogy Lumumba pártja szavazattöbbséggel győzött a választásokon, és a kongói parlament két esetben is teljhatalommal ruházta fel Lumumba miniszterelnököt. Marokkó képviselője élesen elítélte a „be nem avatkozást" és kijelentette, hogy amennyiben az ENSZ nem változtatja meg a kongói kérdésben elfoglalt álláspontját, Marokkó kormánya az ENSZ-től függetlenül megteszi a szükséges lépéseket. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Szófia (CTK) - A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága Szófiában december 10-én tartotta teljes Ülését, melyen Todor Zslvkov, a BKP KB első titkára tartott beszámolót a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásairól. A BKP KB teljes ülése egyhangúlag jóváhagyta a moszkvai tárgyalásokon részt vett bolgár pártkiildöttség tevékenységét és teljes egyetértését fejezte ki a moszkvai tanácskozásokon jóváhagyott dokumentumokban tartalmazott következtetésekkel. Tüntetések Algériában Algír (ČTK) — De Gaulle algériai látogatásának második napján, szombaton, egyre nagyobb méreteket öltöttek a francia ultrakolonista tüntetések, de ugyanakkor az algériaiak ellentüntetéseket re ndeztek. A rendőrség és a katonaság többször összeütközött a francia szélsőséges elemekkel és az algériaiakkal ls. Az ultrakolonisták úgyszólván egész nap meneteltek a város utcáin, köveket és égő anyagokkal töltött palsckokit dobáltak a rendőrökre, gépkocsikat gyújtottak fel és egyes helyéken barikádokat építettek. A rendőrség könnyfakasztó gézt használt a tüntetők ellen. A délutáni órákban a külvárosból több ezer algériai vonult fel tüntető menetben. Jelszavakat kiáltoztak, énekeltek és kővel dobálták a francia kereskedők üzleteit. A rendőrség egységei azonnal közbeléptek és szétkergették a tüntető algériaiakat. Párizsból repülőgépen további rendőrosztag érkezett Algériába. Crepin tábornok, az Algériában állomásozó francia katonaság főparancsnoka, aki de Gaulle elnököt kíséri algériai útján, tekintettel az aggasztó helyzetre, visszatért Algírba. Hasonló a helyzet Oranban is, ahol a délelőtti órákban a francia ultrakolonisták tüntettek és minden tevékenységet megbénítottak a városban. A rendőrség szétkergette a tüntetőket. Délután az algériai muzulmánok rendezteti ellentüntetést A francia katonai és rendöregysécjek azonnal körülvették a muzulmánok városnegyedét és nemcsak könnyfakasztó gázt, hanem lőfegyvert is használtak a muzulmán lakosság ellen. Az összeütközés két emberéletet követelt. De Gaulle elnök az Algírtól 40 kilométernyire délre fekvő Blid városában beszédet tartott a francia katonai alakulatok tisztjei előtt. Azt állította, hogy a francia hadsereg győzelmet aratott az algériai nemzeti felszabadító mozgalom fölött. Kijelentette, hogy a francia kormány egyes közigazgatási reformok végrehajtására készül Algériában, mert „fölösleges volna úgy vélekedni, hogy Algéria Franciaország ugyanolyan tartománya, mint Lotharingia, avagy a Provence". De Gaulle azután Cherchellbe látogatott, ahol az ultrakolonisták ellenséges hangulatú tüntetéssel fogadták. Később, az ellentüntetést rendező algériaiak gyülekeztek és állandóan ultrakolonisták elleni jelszavakat kiáltottak. Az orleansvillei ultrakolonisták és algériai muzulmánok még de Gaulle megérkezése előtt tüntetéseket rendeztek. Gyümölcsöző egytittmfilödés Több mint egymilliárd rubel értékű árucsere a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Varsó (ČTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság képviselői Varsóban pénteken írták alá a két ország közti 1961. évi árucsere és fizetési jegyzőkönyvet, melynek alapja az 1961—1965. évekre érvényes hosszúlejáratú egyezmény. A jegyzőkönyv további bizonyítéka a két fél számára igen előnyösen kibontakozódó, elmélyülő kereskedelmi kapcsolatoknak. A jegyzőkönyv szerint megállapított kölcsönös árucsere mintegy 17 százalékkal meghaladja az 1960. február 11-én aláírt hosszú időre szóló egyezményben az 1961-es évre előirányzott árucsere-forgalmat. Az árucsere-forgalom az 1960-as évre aláirt jegyzőkönyvben lerögzített forgalomhoz hasonlítva 24 százalékkal növekszik. Lengyelország 1961-ben többek köRenmin Ribao: zött fémmegmunkáló és mezőgazda^ sági gépeket, építészeti emelődarukat, talajgyalukat, automobil-pótkocsikat, könnyített betont gyártó üzemek berendezéseit, öntődeberendezéseket, „Zsuk" és „Nysa"-típusú szállítógépkocsikat, mezőgazdasági berendezéseket, szenet, ként, horganyt, kalcinált szódát, húst,' zöldséget, gyümölcsöt, halkonzerveket és egyéb közszükségleti árucikkeket szállít hazánkba. Csehszlovákia szerszámgépeket, energetikai berendezéseket, terepgépkocsikat, különféle különleges felszerelt gépkocsikat, traktorokat, mezőgazdasági szerszámokat, trolibuszokat, személygépkocsikat, motorkerékpárokat, kaolint, magnezitot, különféle vegyszereket, cellulózét, műfonalakat, továbbá lábbelit, kerékpárokat és más közszükségleti árucikkeket szállít Lengyelországnak. „Meghitt testvérek legszorosabb barátsága" J Peking. — A Renmin Ribao • „Meghitt testvérek legszorosabb J barátsága" című vezércikkében a • kínai párt- és kormányküldöttség J Szovjetunióban tett látogatásáról • megállapítja, a kormányküldöttség J azzal a mélységes óhajjal utazott el a a Szovjetunióba, hogy megszilár• dítsa a két országot egybefüző . barátságot és egységet. A vezércikk hangsúlyozza továbbá, hogy már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új szakasz kezdődött Kína és a Szovjetunió baráti kapcsolataiban. „A kínai kommunisták és a kínai nép a kínai forradalmat mindig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatásának tekintette. Példaképül szolgáltak azok a kiváló sikerek, amelyeket a Szovjetunió népe ért el a szocializmus v.v.v.v.v.w.v.v,v.v.v.m' «s a kommunizmus építésében. Mindig édes testvéreiknek, legmegbízhatóbb barátaiknak tekintették a szovjet embereket." A Renmin Ribao nagyra értékeli azt a nagy anyagi és áldozatkész erkölcsi segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt ma is a Kínai Népköztársaságnak. Idézi Hruscsov elvtárs szavait, amelyeket az imperialisták címére intézett és kijelentette, hogy a Szovjetunió a Kínai Néköztársaság ellen irányuló minden támadást azonosnak tart a Szovjetunió területe elleni támadással. A Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép mindig aktívan támogatja a szovjet kormányt és a szovjet népet a világbékéért vívott harcában. Vállvetve akar harcolni a Szovjetunióval a világbéke és az emberiség előrehaladásának győzelméért. PV.V, ELÉRKEZETT az az idő, amikor meggátolhatjuk az imperialista agresszorokat egy új világháború kirobbantásában. A szocialista tábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom együttes igyekezetével, a világ békeszerető erőinek összefogásával elháríthatjuk a világháború veszélyét. Ilyen biztonsággal beszél a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata korunk legégetőbb kérdésének megoldásáról. E szavak erőt, buzdítást adnak a békeharc további fokozásához. Ma a háború elhárításáért folyó harc minden haladó és békeszerető ember legfontosabb feladata. Az emberiség előtt csak két lehetőség áll: a különböző rendszerek békés együttélése, vagy a pusztító atomháború. Ezért hangsúlyozza a Nyilatkozat, hogy a háború elleni küzdelmet teljes nagyságéban ki kell bontakoztatnunk, és nem szabad várnunk, míg atom- és hidrogénbombák kezdenek hullani. A szocialista tábor ereje ma olyan, hogy ha az imperialisták kirobbantanák a háborút, az a kapitalizmus végét jelentené. A kapitalizmus megsemmisülése azonban Ilyen háború esetén leírhatatlan pusztítások árán valósulna meg, az emberek százmilliói pusztulnának el, óriási anyagi értékek semmisülnének meg, s a háború következményeit még a következő nemzedékek is éreznék, Nem ilyen győzelemre vágynak a kommunisták. A burzsoá propaganda hazudik, amikor azt igyekszik bebeszélni az embereknek, hogy a munkásKorunk legsürgetőbb feladata osztálynak céljai eléréséhez háborúra van szüksége. Éppen ellenkezőleg, Az imperialisták azok, akik terjeszkedésük érdekében mindig hajlandók voltak egész nemzetek vérét ontani. A kommunistáknak nincs szükségük háborúkra, mert — mint a Nyilatkozat mondja — „a béke a szocializmus szövetségese, mert az idő a szocializmus javára, a kapitalizmus ellen dolgozik." A kommunisták, mint a múltban, ma is nyíltan hangoztatják, hogy amíg az imperializmus létezik, fennáll az agresszív háború lehetősége is. A szociáldemokrata és a revizionista „teoretikusok" minden ellenkező állítása ellenére az imperializmus agresszív jellege semmit sem változott. HA AZ IMPERIALISTÁK saját belátásuk szerint dönthetnének arról — lesz-e háború vagy sem, már régen új világháború borzalmaiba sodorták volna az emberiséget. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az imperialisták agresszióját képesek vagyunk megfékezni. Amikor például intervenciót kezdtek Egyiptom ellen, katonai támadást Szíria és Irak ellen, akkor a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a béke erői határozott fellépésére kénytelenek voltak véget vetni kalandos terveiknek. Ez azt mutatja, hogy a béke erői meg tudják hiúsítani az Imperialisták terveit, mind helyi, mind pedig világméretekben. Egy pillantás a világ térképére, vagy az újságokba elég ahhoz, hogy mindenki tudatára ébredjen annak, hogy a második világháború óta a világ nagyot változott, mégpedig az Imperializmus, a háborús erők kárára. Ma a világ folyását a gazdaságilag állandóan erősödő, a nemzetközi politika terén állandóan nagyobb hatást gyakorló Szovjetunió és. a szocialista tábor határozza meg, amely Ázsia, Afrika és Latin-Amerika békeszerető országaival egyetemben egyre inkább döntő erővé válik. Ez teszi lehetővé, hogy mint azt a Moszkvai Nyilatkozatban olvassuk — „még a szocializmus világméretű győzelme előtt, akkor, amikor a világ egy részében még tőkés rendszer uralkodik, reális lehetőség nyíljék a világháború kizárására a társadalom életéből". A kommunisták, amikor a háborúk nélküli világot akarják megteremteni, a békés együttélésre törekednek, a szocialista és a tőkés rendseer gazdasági versenyét akarják megvalósítani és meggyőződésük, hogy ebben a versenyben a szocializmus győz. A BÉKÉTŐL, a gazdasági versenytől csupán az imperialisták félnek. Az amerikai sajtóban már ma olyan borúlátó jóslatok jelennek meg. amelyek szerint az USA a békés gazdasági versenyben nem sokáig állná a sarat. Legyen azonban az Imperialisták ellenszere a békés verseny iránt akármilyen nagy, a világ minden békeszerető embere előtt világos: ha meg akarunk menekülni az atomháború borzalmaitól, akkor az együttélést kell választanunk. A békeharc leghatásosabb formája a békés együttélésért folyó küzdelem. A békés együttélés irányvonala pedig nem más, mint a tömegek mozgósítása, a béke ellenségeinek megfékezése. Ebben a harcban nagy felelősség hárul a nemzetközi munkásosztályra. A Nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ha a munkásosztály a tőkés államokban áthidalná belső ellentéteit, elérné a teljes akcióegységét, rákényszeríthetné a tőkés országok uralkodó köreit, hagyják fel az új háború előkészületeit. A kapitalizmus egyes védelmezői azzal igyekeznek vádolni bennünket, kommunistákat, hogy az egyik oldalon a békés együttélésről beszélünk, a másik oldalon szolidaritást vállalunk a tőkés országok munkásosztályával, amely létérdekeiért, a békés életért küzd. Ügy igyekeznek beállítani a dolgot, mintha a békés együttélés megkövetelné az osztályharc felszámolását és a munkásosztály és a tőkések közötti „békét" is jelentené. Ez éppen olyan értelmetlenség, mint a revizionisták állítása, hogy a békés együttélés az osztályharc elvetését jelenti. A békés együttélés az osztályharc egyik formája. Olyan harc ez, amelyben kizárjuk a fegyveres, pusztító háborút és gazdasági versennyel helyettesítjük. A békés együttélés a szocialista és a tőkés rendszer közötti osztályharc egyik formája, és mint ilyen kizárja a szocialista és a burzsoá ideológia megbékélését. Ma a békés együttélés politikája egyre több támogatóra talál, mindenekelőtt a dolgozó tömegekben, de az új független államok egész sorában is, sőt a burzsoázia egyes rétegeiben is, A békés együttélést azonban csak határozott harccal valósíthatjuk meg. E harc a „hidegháború", az atomfegyver-kísérletek, a katonai csoportosulások, a külföldi támaszpontok ellen, az általános és teljes leszereléséért folyik. E HARC GYŐZELME az egész emberiség legsajátabb érdeke. E harcot győzelemre vinni — ma és a jövőben is minden kommunista, az egész világ munkásosztálya, minden békeszerető ember legsürgetőbb, legfontosabb feladata, ^ A nyugat-berlini amerikai övefczetbon állomásozó amerikai harcfc kocsi- és motorizált egységek napokban rendezett hadgyakorlatán 1600 katona és több mint f . 100 harckocsi vett részt. | (CTK - Zentralbild Telefoto) 5 •swmss/r*fffsrmsrrrfsssftssfrss/ffrt/s/sffffi Norvégiában nem lesznek atomlámasipontok Oslo (ČTK) — Norvégia kormánya a parlament ülésén előterjesztett nyilatkozatában leszögezte az ország katonai politikája kérdésében elfoglalt álláspontját. A nyilatkozat szerint Norvégia kormánya az ország védelmével összefüggő kérdések gondos megvitatása után arra az álláspontra helyezkedik, hogy semmit sem változtat eddigi politikáján, és nem engedélyezi, hogy békeidőben atomfegyvereket helyezzenek el Norvégia területén. A kormány e nyilatkozatában egyidejűleg hangsúlyozza, hogy klasszikus fegyverzetek alkalmazásával kell kiépíteni az ország hathatós védelmét. Bomba robbant a jordániai király palotájában Damaszkusz (ČTK) — A damaszkuszi lapok Ammanból érkezett hírekre hivatkozva közölték, hogy bomba robbant a jordániai király palotájában. A rendőrség azonnal elzárta a királyi palotához vezető utakat és megerősítette a palota őrségét JJJ SZÖ 3 * 1960. december 16.