Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-09 / 341. szám, péntek

Közös erővel a nagyobb eredményekért! kulruRz* Néhány nappal ezelőtt két jól megtermett, középkorú parasztember — Anton Arbait, a bielkovicei és Jindŕich Porč, a laštanyi szövetkezet elnöke felkereste ' az olomoucl JNB mezőgazdasági osztályának vezetőjét. Valoušek elvtárs szívélyesen, baráti kézszorítással fogadta vendégeit. Látszott, hogy őszintén örül ismerősei látogatásának. Anton Arbait azonban meg sem várja, hogy székkel kínálják őket, már is közli sürgős mondanivalóját: — Valoušek elvtárs, meggondoltuk a dolgot. Eljöttünk bejelenteni, hogy egyesülünk és újévtől közösen gazdálkodunk. 'Józan eszükre hallgattak — Nagyon örülök — mosolyog a vezető, miközben leülteti őket — hogy végre döntöttek. Közös erővel többre vihetik, jobban kihasználhatják a nagyüzemi gazdálkodás elő-^ nyeit. Ezek szerint a harmadik ötéves tervet már az új feltételeknek megfelelően készíthetik el. Elhozták a jegyzőkönyveket? Jindŕich Porč kinyitja aktatáskáját, vastag iratcsomót terít az asztalra. — Ez a két szövetkezet egyesített határának térképe, — osztályozza egyenként az iratokat — a másik füzet meg a terveket, a többi okmányok pedig a tagsági gyűlés jegyzőkönyveit és a kötelezettségvállalásokat tartalmazzák. Ján Valoušek a szakember jártasságával átnézi a beadványokat. Ez idő alatt csend van a hivatalban. A szakember arca egyre derűsebbé válik, és ezzel párhuzamosan az ügyfelek komoly tekintetébe elégedett mosoly fészkelődik. — Ez igen, — mondja később a vezető — látom, gondos munkát végeztek. Csak ezután kerül sor arra, hogy bemutasson vendégeinek. Rövid, értékes eszmecsere után az elnökök meghívnak a szövetkezetükbe, hogy a járáson felvetett problémákkal a helyszínen alaposabban megismerkedhessem. Megragadom tehát a kínálkozó alkalmat és búcsúzáskor hozzájuk szegődöm. A szövetkezet szürke autóján tartunk községük felé. Útközben sok érdekes dolgot mondanak el a szövetkezet megalakulásának történetéről, fejlődéséről. — A területi átszervezés előtt — magyarázza a bielkovicei elnök — mi az olomouci, a laštanyiak pedig a šternberki járáshoz tartoztak. Egyébként a két községet csak egy patak választja el egymástól. A választások óta azonban egy helyi nemzeti bizottság irányíja a két falu dolgait és úgy gondoltuk, ha már egy a község, miért legyen két szövetkezet. Miközben baráti beszélgetés folyik, az elvonuló tájat, a nagyobb településeket, friss szántásokat, zöldellő vetéseket figyelem. A szlovákiai viszonyokhoz szokott szem egykönnyen észreveszi, hogy kevés új mezőgazdasági épületet építenek errefelé. Kihasználják a lehetőségeket — Hát bizony, a Haná síkság északi csücskében — tájékoztat Jindŕich Porč — ritka helyen építenek új férőhelyeket. Azáltal, hogy a közös állományt a szövetkezeti tagok istállóiban helyeztük el, kihasználtuk a helyi lehetőségeket. A beruházási költségeket az állatállomány feltöltésére, talajjavításra és a gazdaság gépesítésére fordítottuk. Igaz, hogy mi idén már kénytelenek voltunk építeni, mert nem tudtuk hol elhelyezni az állatokat. Tavasz óta két új istállót hoztunk fedél alá, most a bielkoviceiek szarvasmarháit is itt összpontosíthatjuk. Anton Arbait nem dicsekedhet ilyen férőhelyekkel, de megjegyzi, hogy a bielkoviceiek új tehénistállók helyett korszerű sertésólakat, a baromfitenyésztés számára pedig tyúkfarmot építettek. — Nem kérkedésből mondom, — kapcsol rá ismét a laštanyi elnök —, hogy csak mi építettünk. Milyen jólesett azonban most, hogy az épületekkel is kiegészíthetjük egymást. Bielkovicén fokozzuk a sertéshizlalást, a tyúktenyésztést, nálunk meg a tehenészet fejlesztésére, a növendékállatok tenyésztésére helyezzük a fő súlyt a megnagyobbodott szövetkezetben. Autónk éles nyikorgással állt meg a szövetkezet irodája előtt. A falu rendezett utcáiról és gondosan ápolt házairól ítélve, arra következtetek, hogy rendszerető, szorgalmas emberek lakják a községet. Vendéglátóim a szövetkezet irodájába invitálnak, nekem azonban az a véleményem, hogy először — még melegében — a szövetkezet portáját illene megtekinteni. A két elnök rövid vonakodás után végül is elfogadja a javaslatot, és irányt veszünk az istállók felé. A gyárak már nem jelentenek konkurrenciát Bielkovicén — igaza volt a laštanyi elnöknek — a szövetkezet állattenyésztését a faluban szétszórtan találtuk. Egy-egy istállóban 15—17 fejőstehén, borjú szorongott. A jászol fölé szögezett fekete táblákról a tejhozamot olvasom: Ružena 9,5 liter, Zemla 12 liter. Bármelyik istállóba néztünk be, a tejhozam 8 liternél sehol sem volt kevesebb. Ezenkívül mindenütt fiatal dolgozókkal, szövetkezeti tagokkal találkoztunk, akik napközben a takarmányelőkészítést és az állatok tisztítását végezték. A felvégi istállóban aztán Josef Molák, fiatal, 27 év körüli állatgondozóval hosszadalmasabban is elbeszélgettünk. — Hogy miért nem mentem el az iparba dolgozni? — ennek is megvan a maga magyarázata. Huszonnyolc korona nálunk a munkaegység értéke, ebből előlegként húsz koronát minden hónapban kifizetnek. — Hány munkaegységet szerez havonként? — Ezt a tejhozam határozza meg. Minden 100 liter után 2 munkaegységet írnak javamra. Naponta 140— 150 litert fejek 13 tehéntől. Minden hónap végén 1400—1500 körül jár az előlegem. Ha ehhez hozzászámítom a zárszámadáskor esedékes 8 koronát és a természetbeni járandóságot, akkor tisztes magasságra rúg a végösszeg. Ezért a mi vidékünkön a gyárak, a mezőgazdaság számára már nem jelentenek konkurrenciát. — Milyen takarmányokat etet teheneivel? — Egy része tejes-viaszosérésű kukoricasiló, aztán száraz lucerna, szalma és 2 kilogramm dara a fejadag. A darát minden esetben a hozam szerint osztom el, a jó tejelőknek többet juttatok. — És van bőven takarmányuk? Kihúzzák-e a tavaszi termésig? Az állatgondozó helyett Ján Arbait, az elnök válaszol. — Minden számosállatra 190 mázsa silót biztosítottunk. Lucernánk is van elegendő, hiszen szántóföldjeink 40 százalékán évelő és silótakarmányokat termesztünk. Josef Molák tehát elégedett keresetével, a munkafeltételekre azonban panaszkodik. A szűk istállóban bizony még nem érvényesülhet az új technika, a gépesítés. — Majd újév után — bíztatja Jindŕich Porč, és elismerően veregeti meg vállát — az egyesült szövetkezet istállóiban lényegesen könyebb lesz a munka. Az alvégen egészen más kép tárul elénk. A bielkovicei szövetkezetben a sertések korszerűen felszerelt, gépesített ólakban vannak. Karel Sagát gondozónak csak az önetető zavartalan működéséről kell gondoskodnia. A 800 gömbölyű testű hízó szárazetetéses módszerrel állatonként 0,68 kilogrammos súlygyarapodást ér el, ami igen szép eredmény. Már az első tekintetre az a benyomásom, hogy valóságos szövetkezeti húsgyárban vagyok. Többet és olcsóbban Mielőtt átmennénk a laštanyi EFSZ-be, foglaljuk csak össze dióhéjban a bielkoviceiek eredményeit. Ez idén a szövetkezet november l-ig 701 liter tejet, 277 tojást és 244 kilogramm húst termelt hektáronként. Tavaly, a 8491 koronát 'kitevő hektáronkénti bevételéből, melynek jelentős összegét az állattenyésztésből nyerte, csak 2652 korona volt a kiadás. * — Ez idén azonban — teszi hozzá az elnök — 5,50-ért termeljük a sertéshús kilogrammját, 1,35 koronáért a tej literjét s éppen ezért joggal számíthatunk a hektáronkénti jövedelem emelkedésére. A laštanyi szövetkezet gazdálkodása nem sokban tér el a szomszédos község szövetkezetétől, noha az építkezések miatt náluk csak 21 koronát tesz ki a munkaegység értéke. — Mindenesetre tekintetbe kell venni, — jegyzi meg Peter Boháček, a laštanyiak agronómusa —, hogy szövetkezetünk csak 1956-ban alakult meg, és a bielkoviceiek hároméves .előnyét négy év alatt nem tudtuk teljesen behozni. Az egy hektárra eső jövedelem természetesen itt is meghaladja a 6000 koronát, de a bevételek jelentős részét még a növénytermelés képezi, melynek fejlesztésére igen nagy súlyt helyeznek. Két évvel ezelőtt a falukát elválasztó patak vizének felhasználásával 250 hektáron meghonosították az öntözéses gazdálkodást, komposzt készítésével pedig fokozták a talaj humusztartalmát. Ennek az volt az eredménye, hogy ez idén gabonából 38 mázsás átlagos termést értek el, s takarmányrépából 750 mázsás termést szállítottak haza. Az állatállomány feltöltésével és megjavításával megteremtették a belterjes gazdálkodás feltételeit. Minek köszönhetik az eredményeket A tágas irodahelyiség csakhamar benépesedett. Nemcsak az elnökök és a vezetőség tagjai, hanem a szövetkezetesek közül is többen ülték körül az asztalokat. Később annyian szorongtunk a teremben, hogy a találkozás akár egy tagsági gyűlésnek is beillett volna. — Mi tetszett nálunk és mi nem, — tette fel a kérdést ezúttal Anton Porč, akiről kiderült közben, hogy őt szemelték ki a nagy szövetkezet elnökévé. — Hol is kezdjem — szóltam zavartan. — Hiszen a gazdaság bármely ágazatát jártuk, mindenütt szép eredményekkel találkoztunk. A legkellemesebb meglepetést mégis az ifjúság szorgalma és lelkesedése váltotta ki belőlem. Az elnök elmondotta, hogyan nyerték meg az ifjúságot. A falusi pártszervezet nagy segítségéről is szólott, melynek tevékenysége lépésről lépésre minden munkaszakaszon egyaránt megnyilvánult. Azt is megemlítette, hogy a fiatalok minden téren érzik a szövetkezet gondoskodását. Csaknem 25 család gyermekét taníttatja az EFSZ a különböző mezőgazdasági szakiskolákon. Ezekből mind szakemberek, bognárok, kovácsok, agronómusok, jó szövetkezetesek lesznek. Ä háztáji gazdálkodás csak akadály Szó szerint így fogalmazta meg Bohumil Kratochvíl, javakorabeli szövetkezetes a háztáji gazdálkodás kérdését, melynek — a kongresszus előtti vitaanyag megtárgyalásánál egyöntetű eltörlését javasolták. — így legalább az ember mindkét lábbal a szövetkezetben állhatja meg a helyét — mondotta nyomatékkai. — Nem szükséges, hogy a közösben elvégzett munka után a háztájiban második műszakot kezdjünk. Ügy jő, ha a tagok anyagi gondjait is magára vállalja a szövetkezet, mert akkor sokkal több és jobb minőségű munkát nyújthatnak a jobb eredmények eléréséért. A Bielkovice—

Laštany-i szövetkezet a legfontosabb mutatókban elérte a harmadik ötéves terv termelési mutatóinak színvonalát. Nem pihennek azonban babérjaikon, hanem további céltudatos munkával arra irányítják figyelmüket, hogyan szakosítsák, hogyan tegyék olcsóbbá a termelést. Ezzel nemcsak saját maguk, hanem a társadalom érdekeit is szolgálják. SZOMBATH AMBRUS yUeg

jelení a -Alépyiaptár Könyvüzletekben, újságárusoknál már kapható az 1961-es Népnaptár. Az új szám talán a tavalyinál is színesebb, tartalmasabb. Az első oldalakon naptári rész, történelmi eseménynaptár, majd a Harcos évek seregszemléje címmel Csehszlovákia Kommunista Pártjának • 40 éves történetét idéző képek vannak. A párt megalakulása 40. évfordulójának küszöbén különösen aktuális a harcos múltat szöveggel ellátott képekkel feleleveníteni. Az oldalakon a történelem elevenedik meg. Az érdekes, nagyon beszédes montázs után a naptár ankétot közöl az ötéves tervről. Jó elképzelés. A szerkesztőség Mit kíván tenni a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért? Mit vár a harmadik ötéves tervtől? — kérdésekre gazdasági életünk,'a tudomány és a kultúra különféle területén tevékenykedő dolgozóktól kért választ. A feleletek egyformán tükrözik, milyen nagyjelentőségűnek tartja Csehszlovákia népe az új esztendőt, a harmadik ötéves terv első évét, a dolgozók milyen sokirányú tervet, elképzelést szövögetnek, hogy az ország továbbfejlesztésének terve minden vonalon megvalósuljon. Nagyon hasznos a naptárban Köztársaságunk térképe felett címmel megjelent Írás is. E cikkből a területi átszervezés után létrejött kerületek legfontosabb gazdasági és kulturális adataival ismerkedhetünk meg. Hosszú lenne felsorolni a Népnaptárban található cikkek mindegyikét. Meg kell azonban említenünk, hogy a tetszetős illusztrációk, a gazdag képanyag és a színes, változatos irodalmi műveken kívül, a naptár új számában sok —i gazdasági és tudományos életünknek úgyszólván minden területét felölelő cikket, tudósítást találunk. Olvashatunk többek között a színes televízióról, a csodákról és az egyházról, a kereszténységről, a világürkutatásról, az élet és az ember keletkezéséről, az egészségről, a sportról és még sok más mindenkit érdeklő kérdésről. A naptár szerkesztői nem feledkeztek meg a gyerekekről sem. Több oldalon jól válogatott, gyerekeknek való olvasmányokat közölnek. Gondoltak a rejtvényt és az élceket, kedvelő olvasókra is. A szép kivitelben, gazdag tartalommal több mint kétszáz oldalon megjelent Népnaptár minden bizonnyal ismét kedves és hasznos olvasmánya lesz sok-sok családnak. (b) Uj szlovák filmvígjáték készü Egyre fokozódik a közszállítás teljesítőképessége (ČTK) — Az Állami Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy ez év január és október között a tavaly ugyanazon idő alatt elért eredményekhez viszonyítva ismét fokozódott közszállításunk teljesítménye. Az áruszállítás az említett idő alatt 9,2 százalékkal növekedett. A legnagyobb — 25,7 százalékos növekedést a légiforgalom és utána — 13,5 százalékkal a közúti forgalom (a ČSAD vállalatai) érte el. Az említett hónapokban a személyszállítás terén is jobb eredményeket értünk el, mint tavaly. A legnagyobb mértékben a repülőgépekkel lebonyolított személyszállítás (31,9 százalékkal) növekedett, de az autóbuszok és a folyami hajók is 12 százalékkal több utast szállítottak, mint a múlt évben ugyanazon idő alatt. A vasúti személyszállítás januártól szeptemberig 4,8 százalékkal növekedett. A jövő év elején egy szlovák filmvígjáték kerül filmszínházaink műsorára. A címe: Szurkolók lesállásban. Szerzői Ján Bodenek és Maximilián Nitra, rendezője pedig Ján Lacko. A főszerepekben a nézőket a közkedvelt Fero Dibarbora, valamint Arnošt Garlatti és Anton Mrvečka nevetteti majd meg, akik az egyoldalú, szenvedélyüket túlzásba j vivő labdarúgószurkolókat teszik neivetségessé. A megrögzött szurkolók, ] akik viselkedésükkel már nem egy (alkalommal megbotránkoztatták a •mérkőzések józanabb nézőit, semmiI tői sem rettennek vissza, hogy jegy'hez jussanak a Brazília—Csehszlovákia mérkőzésre. Munkahelyükön is • egyedül ez foglalkoztatja őket. A * cél érdekében képesek a mentőket is riadóztatni minden ok nélkül, te'lefonon jegyeket rendelni, mintha i azokra egy szovjet küldöttség ré'szére lenne szükségük, és általában i minden követ megmozgatni, amiből 'számos nevettető helyzet adódik. Megjelent !a Természet és Társadalom Gazdag tartalommal, szép kivitelben jelent meg a Természet és Társadalom. A 64 oldalas kis formátumú havilap mutatványszámába többek között Vítézslav Nezval: Béke dala címmel verset, Ny. Ny. Szemjonov: A tudomány és a technika jövője, Tatjana Pišutová: Karácsonyi hitregék és legendák, Szőke Lőrinc: Gyárkémények a síkság fölött, Zdenka Holotiková: A múlt véres nyomai címmel írt cikket, illetve tanulmányt. Az új lap írásai sokirányúak, tanulságosak. A BRATISLAVAI ESZTRÄD EGYÜTTES egyik része kis kamara-kabaré betanulásán dolgozik, amelyet szovjet és népi demokratikus szerzők műveiből állítottak össze. „Hét házas év!" címmel. Rendező: Ivan Lichard. A bratislavai közönség előtt először valószínűleg már december 10-én bemutatkoznak. Az együttes ezzel az előadással megnyitja a Tátra Revűszínházon kívüli, színházi előadásokra alkalmas helyiségekben fellépései sorát. (-) Miután minden kísérletük dugába dőlt, a véletlen juttatja őket jegyhez. Amíg eljutnak a mérkőzésre, még számos bonyodalomba keverednek és a végén mégis csak „feketén" sikerül a mérkőzést megtekinteniük. Egyikük ki is gyógyul a túlzott szurkolásból, mivel rádöbben, hogy nem ez az igazi sport, ennél sokkal jobb és egészségesebb a turisztika. A film nagyon mulattató s amellett tanulságos is, hisz bizonyára elég sok nézőnek fog „elevenére tapintani". (H. Sv.) Csemadok hírek A Csemadok Rimavskí Sobota-I járási vezetősége a járási népkönyvtárral együttműködve a barátság hónapjában a járás 44 községében szervezett irodalmi vitát Solohov A hazáért harcoltak című könyvéről. A Csemadok nyitraí járási vezetősége a napokban Veľ. Cetinben és Slovný Óhajon Lovicsek Béla és Csontos Vilmos részvételével irodalmi estet rendezett. Az est keretében Csontos Vilmos verseiből szavaltak, majd felolvastak Lovicsek Béla elbeszéléseiből. A műsort hosszan tartó vita követte. December 10-én kerül sor Rožňaván a Csemadok dalos találkozójára. A bemutatón számos ének- és népi zenekar mutatkozik be. A rudnai helyi szervezet népi zenekara például csetnekvölgyi népdalokkal szórakoztatja majd a dalos találkozó közönségét. A Csemadok Dunajská Streds-i járási vezetősége személyes agitációval is segíti a helyi szervezetek munkáját. Ezen a té ren különösen Kósa Margit, Lukács Emília és Patassi János végeznek dicséretre méltó munkát. A Csemadok Központi Bizottsága Elismerés a jó munkáért kitüntetéssel jutalmazta Tóth Margitot, a tvrdošovcei táncegyüttes vezetőjét, Deák Sándort, a lučeneci helyi szervezet színjátszó együttesének rendezőjét. Nagy Lászlót, a levicei helyi szervezet színjátszó együttesének rendezőjét és Lukács Sándort, a Csemadok levicei járási vezetőségének titkárát. Az említett elvtársak jó munkájuk elismeréséül nemrégen két hetet töltöttek a Szovjetunióban. A Csemadok Dunajská Streda-I járási vezetősége a szovjet sajtó terjesztéséről sem feledkezett meg. Tervezték, hogy a barátság hónapjában 50 előfizetőt szereznek a Szovjetunió és az Asszonyok című folyóiratra. Vállalásukat teljesítették, amiért elsősorban Fél Miklós titkárt illeti dicséret, aki 47 előfizetőt szerzett. • • * A Csemadok tagjai a Dunajská Streda-i járásban is megértették a szlovák nyelv tudásának szükségességét. Bizonyltja ezt az is, hogy Lehnicén 16, Horná Potoňban 19, Klúčoncen 10, Rochovcén pedig 11 hallgatóval szlovák nyelvtanfolyamot kezdtek. ÜJ SZÖ 5 * Í960- december 9.