Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-08 / 340. szám, csütörtök

Ä Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának ülése A szovjet kormánynyilatkozata a koreai kérdésről Moszkva (ČTK) — A szovjet kor­mány nyilatkozatot adott ki, amely­ben nagyra értékeli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kezdemé­nyezését Dél- és Észak-Korea kon­federációjának megalakítására és az ország békés egyesítésére. Korea egyesítésének fö akadálya — hangzik a nyilatkozatban — az ország déli részének amerikai megszállása. A szovjet kormány úgy véli, hogy az ENSZ Koreáról folytatott tanácsko­zásain részt kellene vennie Korea mindkét része képviselőinek. Feltét­lenül szükséges, hogy Koreából ki­vonják az összes idegen csapatokat. Fel kell oszlatni az úgynevezett egyesítési bizottságot, amely az ed­digi tapasztalatok szerint csak aka­dályozza az ország egyesítését. A Biztonsági Tanács Kongóról tárgyal (ČTK) — A Nemzetgyűlés alkot­mányjogi bizottsága december 6-i ülésén megvitatta és jóváhagyásra ajánlotta a kormány új iskolatör­vény-javaslatát. Az alkotmányjogi bizottság azután a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Román Népköztársaság kö­zötti egyes pénzügyi egyezmények módosítására s vagyoni kérdések rendezésére vonatkozó egyezmény­(ČTK) — A prágai Károly Egyetemen december 7-én nemzetközi szeminárium kezdődött a nemzetközi munkamegosztás kérdéseiről. A szemináriumon, melyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia gaz­daságtani intézete és az UNESCÓ-val való együttműködést ápoló csehszlovák bizottság rendez — tudományos dolgo­zóinkon kívül európai, amerikai, ázsiai és ausztráliai országokból 18 küldött fog­lalkozik az említett fontos kérdéssel. A nemzetközi munkamegosztás a külön­böző gazdasági rendszerű országok áru­cseréje fejlődésének az alapja. A szemináriumot Vladimír Kaigl do­cens, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia gazdaságtani intézetének igazga­tója nyitotta meg és a vendégeket dr. Pavel Levit, a Károly Egyetem prorek­tora üdvözölte szívélyes szavakkal. Az­utín dr. Kurt Forcart, az UNESCO pá­rizsi központjának képviseletében mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi egyetértés elmélyítése érdekében igen fontos különféle szakágazatok tu­dományos dolgozóinak tapasztalatcseréje. Ludék Urban docens, az UNESCÓ-val való együttműködést ápoló csehszlovák bizottság nevében üdvözölte a szeminá­rium résztvevőit és rövid beszédében rá­Nagy érdeklődés a szovjet könyvkiállítás iránt Kelet-Szlovákia dolgozói és tanuló ifjú­sága nagy érdeklődéssel kísérik a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapja kereté­ben megrendezett szovjet könyvkiállítást. A méreteiben gazdag és rendezési szem pontból egyedülálló kiállítás megtekinté­se után Košice és környéke dolgozói a legnagyobb megelégedésüket fejezik ki. Erről tanúskodnak a látogatási könyvekben a kiállításról írt vélemények. A Hrmstav dolgozója, Bednarlk József többek között ezt írta: „Ez a maga nemében páratlan ŕs egyedülálló kiállítás a szocializmus, a ha­ladás és a béketábor hatalmas erejét ta­núsítja s kifejezi az emberiség békevá­gyát." „Az orosz nyelv mindig közel állt hozzánk, a szovjet könyv megismerése még közelebb hozott bennünket a naqv szovjet néphez" — írják a harmadik szá­mú 11-éves iskola növendékei. A megnyitás óta közel 50 000-en néz­ték meg a kiállítást. Ugyanakkor a szov­jet könyvkiállitással egyetemben a kiál­lítási helyiségben felállított könyv-árusító helyen összesen 30 000 korona értékű szovjet irodalmi művet adtak el. A kiállítási helyiségben naponta há­romszor filmelőadást tartanak az ifjúság részére és hetenként kétszer a felníttek számára. Egy-egy fllmelőadást háromszá­zan néznek meg. M. S. nyel foglalkozott. Megvitatta továb­bá a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Magyar Népköztársaság egyes állampolgársági kérdések ren­dezésére vonatkozó megegyezését, továbbá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztár­saság konzuli megegyezését is. Az alkotmányjogi bizottság jóváhagyásra javasolta az említett három nemzet­közi egyezményt. mutatott arra, mily rendkívül fontos a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a nemzetek békés együttélésének biztosí­tása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a tu­dósok nagy felelősséget viselnek e kér­désben. A nemzetközi munkamegosztás kérdé­seivel foglalkozó szeminárium december 14-ig tart és csehszlovákiai, valamint külföldi résztvevőinek beszámolóival és vitájával folytatja munkáját. Műsoros könyvankét Bratislavában a csehszlovák-szovjet ba­rátság hónapja alkalmából a Központi Magyar Népkönyvtár, a Szlovákiai írók Szövetségének Magyar Szakosztálya és a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó ­szlovákiai magyar írók részvételével ­ez idén ismét műsoros könyvankétot ren­dezett. Az összejövetelre december 6-án a Fasiszta Ellenes Harcosok Szövetségé­nek Stúr utcai helyiségében került sor. Vagy 150-en jöttünk össze, hogy tanúi legyünk az igényesnek ígérkező kultu­rális műsornak, meghallgassuk a Szlová­kiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1961-re vonatkozó kiadási tervét. Az esten Egri Viktor államdíjas író tartott értékes lírai hangú megnyitót. Meggyőző szavakkal ecsetelte a szovjet irodalom erényeit, embert, társadalmat formáló erejét. Utána jeles előadók ­Nagy Jenő, Gregor Martin, Szoldin Ilo­na, - hazai magyar, valamint cseh és szlovák írók, költők jövőre megjelenő műveiből tolmácsoltak verseket, elbeszé­léseket. Az előadók fellépése sikeres, élmény­gazdag volt. Kár, hogy mennyiségileg töb­bet nyújtottak a kelleténél. A műsor közel három órát tartott, s ennek tu­lajdoníthatóan elmaradt, amit egyébként nagyon vártunk: a víta, a könyvkiadó programjának ismertetése, az írók, ol­vasók felszólalása. Szívesen veszünk részt műsoros este­ken, szívesen hallgatjuk irodalmi alkotá­sok művészi tolmácsolását. Olyankor azonban, mikor előadásokon kívül az est programján más is szerepel, jobban kel­lene ügyelni az arányok helyes betartá­sára. Két-háromórás figyelem - összpon­tosítás után már senkinek sincs kedve vitázni, problémákat elemezni. Pedig könyvankéton, mikor a kiadó írókkal, ol­vasókkal találkozik — ez lenne a leg­fontosabb. (b) Az SZNT pénzügyi és költségvetési bizottságának ülése (ČIK) — A Szlovák Nemzeti Tanács pénzügyi és költségvetési bizottsága Bra­tislavában december 7-én tartott ülésén megvitatta a szlovákiai kerületi nemzeti bizottságok 1961. évi költségvetésének ja­vaslatát. A bizottság az ezzel kapcsolatos határozatait jóváhagyásra ajánlotta a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének és javasolta, hogy azokat az illetékes szer­vek elé terjesszék. A Szlovák Nemzeti Tanács pénzügyi és költségvetési bizottsága ezután megtár­gyalta a nemzeti bizottságok ez évi har­madik negyedévi pénzügyi gazdálkodási­nak eredményeit. A bizottság megállapí­totta, hogy a szlovákiai nemzeti bizottsá­gok szakaszán a gazdasági feladatokat 9 hónap alatt 10,4 százalékkal túlteljesítet­ték. E sikerhez hozzájárultak a gazdaság­nak a nemzeti bizottságok által irányított ágazatai, kivéve az építkezést. A nemzeti bizottságok a harmadik negyedévben fo­kozatosan kezdték érvényesíteni a foko­zott hatáskör és költségvetési rendszer elveit a pénzgazdálkodásban. A bizottság ezután jóváhagyta a jövö év első felének tárgyalási tervét, különös tekintettel a gazdasági feladatok teljesítésére a mező­gazdaságban, a lakásépítkezésben, vala­mint az 1960. évi komplex elemzések mi­nőségi végrehajtásának biztosításában. Magyar nemzetiségű lektorok szemináriuma (ČTK) — A Politikai és Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társaság szlo­vákiai bizottsága a Csemadokkal együttvéve Zvolenben kétnapos sze­mináriumot rendezett a szlovákiai magyar nemzetiségű lektorok számá­ra. A szeminárium résztvevői tegnap megvitatták, milyen legyen a propa­gandamunka a magyar nemzetiségű polgártársaink körében azon felada­tok megmagyarázása érdekében, amelyek teljesítése nagy segítséget nyújt földműveseinknek, hogy négy év alatt birkózzanak meg a harma­dik ötéves tervbe foglalt feladatok­kal. Csangkajsekék támogatják a laoszi zendülőket Saigon (ČTK) — Az AFP hírügy­nökség idézi a Tu-Do című saigoni lap hírét, amely szerint a csankaj­seki repülőgépek Savannakhetbe, Luang Prabangba és Xieng Khouang­ba fegyvert és löszért szállítanak Nosavan laoszi ellenforradalmi tábor­nok lázadó egységeinek. RÓMAI jelentés szerint az olasz kor­mány elutasította a tanítóknak fizetésük emelésére irányuló követeléseit. A taní­tók szakszervezete ultimátumot intézett a kormányhoz, amely szerint, ha decem­ber 9-ig nem kezdik meg a tárgyaláso­kat a tanítók fizetésemeléséről, több mint 300 000 tanító és tanár december 20-án kétnapos tiltakozó sztrájkba lép. (ČTK) I New York (ČTK) — Szerdán, de­cember 7-én 17 órakor (időszámítá­sunk szerint) összeült a Biztonsági Tanács, hogy a Szovjetunió javasla­tára megtárgyalja a kongói helyze­tet. Az ülést a nyugati hatalmak aka­dékoskodása miatt a tervezettnél ké­sőbben sikerült egybehívni. Az ülést V. Zorin szovjet küldött, a Biztonsági Tanács elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Wadsworth amerikai küldött volt. Beszédében tá­madta a Szovjetuniót és igyekezett megcáfolni azt a vádat, miszerint az Egyesült Államok támogatja Kongó­ban a kolonialistákat. Zorin elnök félbeszakította az amerikai küldött beszédét és felkérte, tartsa be az ülés programja által megszabott kérdés kereteit. Erre az USA kül­dötte azzal felelt, hogy felhívta Zo­Párizs (ČTK) - Debré francia minisz­terelnök szerdán délelőtt a nemzetgyű­lésben kifejtette a kormány algériai po­litikáját. A csütörtök reggelig tartó vi­tában 67 képviselő szólalt fel. Szava­zásra nem került sor. A vitából a kor­mány áttekintést kap a képviselők né­zeteiről. Debré kijelentette, hogy a törvényter­vezet, tehát a népszavazás kettős célt követ. Egyrészt az önrendelkezési elv jóváhagyását, ami azonban csak akkor valósul meg, amikor már biztonságos lesz a helyzet Algériában, másrészt az algériai közigazgatási hivatalok ideigle­nes decentralizálásának jóváhagyását. A kormány tehát bizonytalan időre el­halasztja Algéria önrendelkezését és ad­dig adminisztratív változásokat akar el­érni, melyek meghatároznák Algéria jö­vőbeni arculatát és kapcsolatát Fran­ciaországgal. Debré szerint az algériai közigazgatási hivatalok ideiglenes megszervezése há­rom elvet követ; )" 1. Az algériai ügyeket algériai tár­gyaló- és végrehajtó-szervek intéznék. Néhány ilyen szerv hatásköre Algéria egész területére és nemcsak bizonyos részekre terjedne ki. Debré hangoztat­ta, hogy a tervbe vett megszervezés nem érinti a Francia Köztársaság szuvere­nitását és Franciaország képviselője fogja továbbra is intézni az „országos érdekű" ügyeket. 2. Biztosítani fcell „a nemzetiségi cso­portok együttélését". rint, mondjon le a Biztonsági Tanács elnöki tisztségéről a kongói kérdés megvitatása idejére. A további felszólaló a Lengyel Népköztársaság képviselője volt. Rö­vid felszólalásában az ügyrenddel foglalkozott és érintette az Egyesült Államok küldötte és az elnök kö­zötti nézeteltéréseket. Az USA kül­dötte azt állította, hogy a Szovjet­unió képviselője nem vezetheti pár­tatlanul a tárgyalást a napirend első pontjáról, mert ez a szovjet kor­mány december 6-i, Kongóval kapcso­latos nyilatkozatára vonatkozik. A továbbiakban felszólalt a francia küldött és kijelentette, hogy a Szov­jetunió javasolta programot nem he­lyesli, mert „éles a hangneme". A Biztonsági Tanács ülésének további lefolyásáról lapzártáig nem érkezett részletes jelentés. 3. Meg kell szervezni a franciák és až algériaiak együttműködését a tárgyalp­szervek segítségével azokon a területe­ken, amelyeken az anyaország „segíteni" köteles Algériának. A francia sajtó sze­rint afféle közös ügyek tanácsának lé­tesítéséről van szó. Ez a szerv intézné a honvédelmi, gazdasági, pénzügyi és is­kolaügyi kérdéseket, melyeket Francia­ország• nem bíz az algériaiakra. GEORGU ZSUKOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa külföldi kapcsolatokat in­téző állami bizottságának elnöke, kedden fogadást rendezett Cyrus Eaton tiszte­letére. Ugyanaz nap C. Eaton és felesége látogatást tettek Nyina Hruscsova asz­szonynál. (ČTK) A KOL HAAM izraeli lap közlése sze­rint a munkanélküliek Izrael közönböző helyein gyűléseket rendeztek. A gyűlé­seken megválasztott küldöttek a parla­menti képviselőkhöz feliratot nyújtanak be a munkanélküliség kérdésének meg­oldására. (ČTK) A BÉKÉÉRT, a semlegességért és a nemzet egységéért síkraszálló laoszi bi­zottság elnöke e napokban azzal a ké­réssel fordult a Béke-Világ tanácshoz, hogy lépjen fel erélyesen a laoszi bel­ügyekbe való idegen beavatkozások ellen. (ČTK) Szeminárium a nemzetközi munkamegosztás kérdéseiről Debré a kormány algériai politikájáról Í A MOSZKVAI PRAVDA DE­CEMBER 7-1 SZÁMÁBAN „A VILÁG KOMMUNISTÁINAK MARXI-LENINI PROGRAMJA" CÍMEN VEZÉRCIKKET KÖ­ZÖLT, AMELYET KIVONATO­SAN KÖZLÜNK: Kedden minden ország kommunis­ta sajtója közölte a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanács­kozásán elfogadott Nyilatkozatot. A nemzetközi kommunista mozgalom ezen nagyszerű marxi-lenini okmá­nya mérhetetlen kezdeményező és szervező feladatot tölt be valameny­nyi ország kommunistái, munkásosz­tálya és haladó erőinek magasabb céljáért folytatott harcában. A moszkvai értekezlet a kommu­nisták igazi világfóruma lett. Vala­mennyi kérdést a testvéri barátság légkörében, a marxizmus-leninizmus, a proletár nemzetköziség megmásít­hatatlan elvei alapján vitattak meg. A kommunista mozgalom egységének nagy lenini eszméje újabb ragyogó győzelmet aratott. Az értekezlet programnyilatkozata mély marxi-lenini elemzés és beha­tóan jellemzi a jelenlegi nemzetközi helyzetet, általánosítja a kommunis­ta, munkás- és nemzeti felszabadí­tó-mozgalomnak az utóbbi évek so­rán szerzett sokoldalú tapasztalata­it, összegezi a szocialista világrend­szer kiváló eredményeit. A Nyilat­kozat utat mutat a szocialista tábor további összébbzárkózására, megmu­tatja az újabb lehetőségeket és fel­adatokat az imperializmus ellen, a szégyenteljes gyarmati rendszer vég­leges felszámolásáért, a béke, a de­mokrácia és a nemzeti függetlenség győzelméért, valamint a szocialista eszmék győzelméért folytatott küz­delemben. A nyilatkozat a marxizmus-leniniz­mus alkotó fejlesztésének újabb pél­dája, a kommunista és munkáspár­A világ kommunistáinak marxi-lenini programja tok kollektív bölcsességének meg­testesülése, az 1957. évi Nyilatkozat és Békekiáltvány eszméjére épít, melyek helyességét a legutóbbi há­rom év eseményei teljes mértékben igazolták. A moszkvai Pravda vezércikke ez­után kommentálja a nyilatkozatban elemzett további alapvető kérdése­ket. E kérdések: A szocializmus fej­lesztése korszakának, a kapitalizmus bomlásának, a békeharcnak és a proletárdiktatúrának problémája. Korunk fő jellemvonása, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé válik. Az emberi társada­lom történelmi fejlődésének fő irányvonalát napjainkban a szocia­lista világrendszer, az imperializmus ellen és a társadalom szocialista át­alakításáért küzdő erők határozzák meg. A kapitalizmus válságának ki­bontakozásában új időszak követke­zett be, melynek sajátossága abban rejlik, hogy a világháborúval össze­függésben alakult ki. A nyilatkozat világosan és pontosan kifejti a kom­munista és a munkáspártok állás­pontját azzal kapcsolatban, hogy az új világháború elhárítható. A nyilatkozat sokoldalúan megvilá­gítja a nemzeti felszabadító mozga­lom problémáit. A gyarmati rabság. rendszerének felbomlása a nemzeti felszabadító-mozgalom hatása alatt történelmi jelentőségével napjaink­ban a második legfontosabb jelen­ség a szocialista világrendszer kelet­kezése atán. A nyilatkozat szemlél­tető képet nyújt arról, hogyan éb­rednek fel Ázsia, Afrika és Latin­Amerika népei szabadságukat és függetlenségüket követelve. Az értekezlet a fejlett tőkés or­szágok kommunista és munkásmoz­galmának gazdag tapasztalatai alap­ján megfogalmazta e pártok legfon­tosabb problémáit és rámutatott megoldásuk újabb lehetőségeire. A £ő csapás most egyre határozottab­ban a tőkés monopóliumok ellen irá­nyul, melynek felszámolása a mun­kásosztály, a parasztság, az értel­miség, a kis- és középpolgárság lét­érdeke. Az értekezlet újra kijelentette, hogy a marxi-lenini tanítást követő kommunista pártok mindenkor el­lenezték a forradalom exportját. Ugyanakkor azonban határozottan harcolnak az ellenforradalom impe­rialista exportja ellen. Az értekezlet megvitatta az egyes országoknak a kapitalizmusból a szocializmusba va­ló áttérése problémáit és megerősí­tette az 1957. évi Nyilatkozatnak a békés és a nem békés átmenet le­hetőségéről szóló téziseit. A moszkvai Pravda vezércikke be­fejező részében a kommunista moz­galom egységének jelentőségét mél­tatta. A Nyilatkozat fontos követ­keztetéseket tartalmaz a világ mar­xista-leninista pártjai közötti köl­csönös kapcsolatok jellegéről. E kap­csolatok a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös támogatásra és a nemzet­közi szolidaritásra épülnek. A mar­xizmus-leninizmus elvein alapuló tö­mörültségük és egységük a munkás­osztály győzelmének fő feltétele az imperializmus ellen vívott harcban. Minden marxi-lenini párt legfőbb nemzetközi kötelessége, hogy gon­doskodjék ezen egység tartós meg­szilárdításáról. A Nyilatkozat hangoztatja, hogy a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján hatá­rozottan védelmeztu kell a nemzet* közi kommunista mozgalom egysé­gét, nem szabad megengedni az egységet aláásó tetteket. Mindez a győzelem elengedhetetlen feltétele a nemzetközi függetlenségért, a de­mokráciáért, a szocialista forradalom, a szocializmus és kommunizmus épí­tése feladatainak sikeres megoldásá­ért folytatott harcban. Ezeknek az elveknek megszegése gyöngítené a kommunizmus erőit. A világ valamennyi kommunistája j harcának közös célja megköveteli j minden ország kommunista pártjai­I nak akcióegységét. A tapasztalatok kicserélése, a nézetek és álláspontok kölcsönös megismerése, egységes nézetek kidolgozása, valamint a kö­zös akciókról szóló egyezmény meg­kötése végett, a közös célkitűzése­kért folytatott harcban a kommunis­ta pártok szükség szerint tanácsko­zásokat tartanak. Az' ezeken az ér­tekezleteken kidolgozott értékelést és határozatokat minden testvérpárt szolidárisán betartja. Az értekezlet nagyra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait: „A Szovjetunió Kom­munista Pártjának példája és test­véri szolidaritása minden kommunis­ta pártot fellelkesít a békéért és a szocializmusért folytatott harcában. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak példája és testvéri szolidaritása a proletár nemzetköziség forradalmi elvei gyakorlati érvényesítésének megnyilvánulása." Az értekezlet résztvevői az 1957. évi tanácskozás példáját követve rámutattak pártunk XX. kongreszusa történelmi határo­zatainak jelentőségére a nemzetközi kommunista mozgalomra és további fejlesztésére a marxizmus-leninizmus alapján. A nemzetközi kommunista fórum eaen magas értékelése még jobban serkenti a szovjet kommu­nistákat újabb erőfeszítésre a közös küzdelemben. A szocialista világrendszer további 1 szilárdulásának szempontjából óriási jelentősége van a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népei, a Szov­jetunió Kommunista Pártja és Kína Kommunista Pártja barátságának. „Kína és a Szovjetunió nemzeteinek a marxizmus-leninizmuson és a pro­letár nemzetköziségen alapuló nagy barátsága — írják Mao Ce-tung, Liu Sao-cshi és Csou En-laj elvtársak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 43. évfordulója alkalmából küldött üdvözlő üzenetükben — ki­fejezik Kína és a Szovjetunió, vala­mint az egész világ nemzeteinek leg­főbb érdekeit. Nincsen olyan erő, amely alááshatná a Kína és a Szov­jetunió közötti barátságot és egy­séget." „A szovjet nép testvérének, barát­jának és szövetségesének tekinti a kínai népet" — mondja Hruscsov elvtárs. — Népeink barátsága a szo­cializmus győzelméért, a világbéké­ért folytatott közös harcban szilárdul meg. A szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is min­dent megtesz e barátság további megszilárdítása, az egész szocialista tábor egysége és tömörsége meg­erősítésének érdekében." Az értekezlet Nyilatkozata az egész nemzetközi kommunista mozgalom programdokumentuma. Üj erőt, új lendületet ad a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy harcosainak. A világ kommunistái a moszkvai ér­tekezleten megmutatták soraik tö­mörségét, hú ragaszkodásukat a mar­xizmus-leninizmus eszméihez. Szilárd elhatározás hatja át őket, hogy a jö­vőben is mint a szemük fényét fog­ják őrizni egységüket és küzdeni fognak Marx, Engels és Lenin taní­tásának győzelméért, a kommuniz* •mus .győzelméért. ÜJ SZÖ 8 * 1960- december 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom