Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-23 / 355. szám, péntek

Nam Pho és Považská By-trtca között nyolcezer kilométer a távolság, de a közös érdek közel hozta egymáshoz a két város gépgyárainak szakembereit. A messzi Koreából ez év őszén az ottani technikusok egy csoportja érkezett hozzánk, hogy tanuljanak a csehszlovák szakemberektől. Munka után jól esik a pihenés, a vidám szórakozás Képünkön: Lássuk kinek erősebb a keze? (M. Tuleja — ČTK — felvétele). .v.v.v.w.v.v Iz ír közlekedési szabályokról Napról napra növekszik hazánkban az autóforgalom s ezzel együtt megoldásra váró új problémák vetődnek fel a közlekedésben. E problémákkal kapcsolatban a Belügyminisztérium 1958-ban közlekedési ankétot rendezett, melynek keretében a lakosság számos jelentős javaslatot tett a kérdések megoldására. Ezeket figyelembe véve került sor az 1961. január 1-én érvénybe lépő új közlekedési szabályok és jelzések kidolgozására. ALKOHOLMENTES KÖZLEKEDÉS A Belügyminisztérium 141/60 számú, a közlekedést szabályozó legújabb rendelete 42 pontban tér el az eddigitől. E helyen természetesen csak a leglényegesebbeket áll módunkban felemlíteni. A rendelet 4. paragrafusának 2. bekezdése pl. szigorúan tiltja a motoros jármüvek vezetőinek az alkoholfogyasztást és kötelezi őket arra, hogy ennek megállapítása céljából vizsgálatnak vessék alá magukat. A MOTORKERÉKPÁROSOK 1961. január 1-től kötelesek szemüveggel, vagy műanyagból készült védőlappal óvni szemüket. Ezenkívül az új szabályok előírják a motorkerékpárosok részére a védősisak viselétét: a határidőt utólag fogják közölni. A motorkerékpárosok az új rendelet értelmében menetközben nem dohányozhatnak. A jővőben a kisebb motorkerékpárok vezetői tanfolyamon vesznek részt, majd a sikeres vizsgák után különleges jogosítványt kapnak. Ezt 1961 végéig kell beszerezniök. Tulajdonképpen a Moped tulajdonosokról van itt szó, mert a Pionír-tulajdonosok már rendelkeznek ilyen jogosítvánnyal. VIGYÁZZUNK A GYERMEKEKRE Az új rendelkezés a gyermekek védelmében előírja, hogy 6 éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében kerékpározhat. Ezzel sok szerencsétlenségnek vehetjük elejét. A közlekedés folyamatosságát célozza többek között az az intézkedés, amely szerint a motoros és nem motoros járművek az út jobbszélén haladnak — eddig az út teljes szélességét használhatták. Egyszerűbbek lettek az útkereszteződésekre vonatkozó előírások is. A teherautók és autóbuszok a. falvakon kívül 80 km-es sebességgel haladhatnak. A sebességet közlekedési jelzésekkel is szabályozzák. Ebben újdonság a legkisebb sebességet előíró jelzés bevezetése. A KÖZLEKEDÉSI JELZÉSEK terén újdonságot jelentenek az úttestre fehér színnel mázolt különféle alakú és jelentésű ábrák. Az eddigi közlekedési jelzéseket grafikailag úgy dolgozták át, hogy mindenki számára érthetők legyenek. Ezenkívül további jelzéseket Vezetnek be a gépkocsivezetők tájékoztatására. Stefan Svec VITATJUK A LAKfeKČRDŕST A Mfttfalist* lakáskultúra fovábfei útszakasza Nincs még egy olyan aránytalanul nehezen megoldható kérdése a szocializmus építését befejező társadalmunknak, mint a lakásprobléma. Lépten-nyomon szemtanúi vagyunk annak, hogy a lakóházak nagy része — és ez különösen a falvakon szembeötlő — ma már nem elégítheti ki az egyre kulturáltabb szocialista ember jogos igényeit. Azonban tudjuk, hogy nincs messze az az idő, amikor általánosan megvalósul mindez, ami még sokaknak csak vágyálma lehet. Tudvalevő, hogy a dolgozók anyagi jóléte, az anyagi gondoktól, gátlásoktól — tehát a gyakran elkeserítő és sok-sok bonyodalmat előidéző lakáskérdéstől is mentes, kiegyensúlyozott élete az az alap, amely teljessé teszi kulturális életüket. A hazánk dolgozóinak életútját szeretetteljes gondossággal egyengető pártunk Központi Bizottsága éppen ezért a CSKP XI. kongreszusán és 1959 márciusában hozott határozatában elsőrendű feladatul tűzte ki, hogy 1970-ig teljesen meg kell oldanunk a lakásproblémát, tehát nemcsak elegendő mennyiségű, hanem egyben kiváló minőségű lakást kell építenünk. E valóban nagyszabású feladat céltudatos teljesítése természetesen a legcélszerűbb tervezést, az építészet terén szerzett értékes tapasztalatok alkotó továbbfejlesztését, és ami igen fontos, a népgazdaságunk adta reális lehetőségekhez való alkalmazkodást, t^hát a legésszerűbb takarékoskodást is igényli. A CSKP KB mindezt megfontolva 1959. márciusi határozatában meghagyta az illetékes" tervezési szervezeteknek, dolgozzák ki legkésőbb 1961-ig az 1962 után sorrakerülő lakásépítés keretében alkalmazható új elgondolású alaptípusok egész sorozatát. Ennek az irányelvnek értelmében vált tehát szükségessé számos kísérleti építkezés tervének kidolgozása s e tervek helyességének gyakorlati felülvizsgálása is több kísérleti építkezésen, például Prágában, Brnőban, Bratislavában, Hradec Královében, České Budéjovicén és Plzeňben. Milyen előnyöket biztosít a kísérleti lakásépítés? Magától értetődő, hogy a kísérleti építkezések tervezésének több elgondolása eltérő nemcsak a hagyományos, hanem a legutóbbi évtizedben érvényesülő modern építészeti tervezéstől is. A 4ervezők elsősorban a dolgozók igényeit lehető legnagyobb mértékben kielégítő, korszerű, kiváló minőségű lakás fogalmának szocialista értelmezését tartják szem előtt, de nem kevésbé az építéshez szükséges munka termelékenysége növelésének, minél kevesebb építési idő ráfordításának, az építkezési költségek hathatós csökkentésének s az építőanyaggal való takarékoskodásnak egyaránt döntő fontosságú elveit is. Az ilyen céltudatos tervezés alapján épülő lakásoknak természetesen a legcélszerűbbeknek kell lenniök. Ezért az a törekvés jut hanosúlyozottan kifejezésre, hogy a lakásokban a szokásosnál nagyobb leoven a lakterület és kevesebb helyet foolaljon el a konyha s a többi melékhelyiség. A kísérletileg épülő lakásokban egy nagyobb, mintegy 12—14 négyzetméternyi hálószoba van a szülők számára és 2—3 kisebb, körülbelül 8 négyzetméternyi szoba, hogy a család többi tagja, különösen a gyermekek külön alhassanak. Ez az elrendezés, a lehetőleg legcélszerűbb berendezéssel párosulva — beépített szekrények, falhoz rögzített könyves polcok stb. — hathatósan bővíti a zavartalan tanulásra, otthoni kulturális életre és pihenésre szükséges lakterületet. Mindegyik lakásban egy nagyobb, 18—20 négyzetméternyi nappali szoba áll rendelkezésre a család valamennyi taqjának közös használatára. Ez egyidejűleg az ebédlő is. Egyes lakásépítési tervek másképpen javasolják az ebédlő, illetve az étkezés céljait szolgáló helyiség kérdésének megoldását, például azzal, hogy a hosszúkás alakú konyha egy részét függönnyel, avagy sziiárd válaszfallal, esetlen széles, széttolható üvegajtóval választják el a tulajdonképpeni konyhától. A konyha kizárólag egy célt szolgál: az ételek elkészítését. Ezért a lehető legkisebbek lehetnek arányai, annál is inkább, hogy a beépített edény- és élelmiszerszekrény a hagyományos négylábú asztalt helyettesítő billenthető asztallap stb., úqyszőlván semmi helyet sem foglal el. A kísérletileg épített, illetve épülő lakások lak- és hasznos területének természetesen a lakók számához kell igazodnia. Ennek az igen fontos meghatározónak megfelelően hat kategória, vaoyis aszerint tervezik e lekásokat, ho.ov 1—6 személy igényeit elégíthessék ki. Mivel nincs teljesen egységes típusú lakások építéséről, szó, eléggé eltérő a lak- és hasznos területük nagysága, amely átlag mintegy 36 négyzetméter, illetve 58 háborúra. A pontos összeget megállapítani sajnos nem tudjuk, mivel más költségvetési tételekben bújik meg. Csupán néhányat sorolhatunk fel közülük: a) a világ országait behálózó óriási kémszervezetre fordított költségek; b) a szocialista országokból emigrált személyek ellenforradalmi szervezeteinek finanszírozása; c) az ellenforradalmi erők támogatása olyan országokban, ahol a kormány nem eléggé „antikommunista"; d) a külföldi propagandára felhasznált összegek: nagy teljesítményű rádióállomások fenntartása sok országban (Tanger, München, Szaloniki, Rhodos), egyes lapoknak nyújtott segélyek, könyvtárak, iskolák, missziók fenntartása stb. E kiadások nyilvánvalóan elérik az évi 1 milliárd dollárt. Így tehát látjuk, hogy az Egyesült Államok évente körülbelül 9 milliárd dollárt fordít külföldön a hidegháborúra. Ez pedig a fizetési mérleg évi 5—6 milliárd dollár deficitjére vezet, noha a kereskedelmi mérleg aktív, s a külföldi tőkebefektetések 3 milliárd dollár hasznot hoznak. FELVETŐDIK A KÉRDÉS: mi az oka annak, hogy a dollárválság — a dollár elértéktelenedése, ami 1 uncia arany árának 36—40 dollára való emelkedésében fényesen megnyilvánul — éppen most jelentkezett, nőhet az általunk említett okok már régen nyilvánvalóak? Ennek az a legfőbb oka, hogy a dollár iránti bizalom magukban az amerikaiakban is megingott! Ezt pedig a dollár lassú, de állandó belföldi' elértéktelendése készítette elő, ami az árak emelkedésében jutott kifejezésre. A fogyasztói árak indexe az Egyesült Államokban (1957—1949) = 100 1941 62,9 1952 113,5 1956 116,2 1959 124,6 1960 (július) 126,6 Amint látjuk, a dollárnak az aranyhoz viszonyított stabil felemelt árfolyama, amit az Egyesült Államok a világra kényszerített, nem tudta megakadályozni a dollár belföldi elértéktelenedését, amely a szüntelen áremelkedésben nyilvánult meg. A tény mindenképpen tény: Londonban az arany dollárért való tömeges felvásárlása, aminek eredményeként 1 uncia arany ára 40 dollárra emelkedett, javarészt magából az Egyesült Államokból indult ki'. A Times című lap igen jó! értesült tudósítója 1960. november 4-én megírta: „Az Egyesült Államokat az Atlantióceántól a Csendes-óceáni partokig hatalmába kerítette az aranyláz. Igaz, úgyszólván lehetetlen megrajzolni az amerikai üzérek által vagy megbízásukból történő aranyfelvásárlás méretének teljes képét, mivel az európai pénzügyi központokon keresztül érkező megrendelések gazdáinak a nevét titokban tartják. Ám bizonyára nem követünk el nagy hibát, ha feltételezzük, hogy a londoni piac közvetítésével eszközölt megrendelések körülbelül egyharmada amerikai." Európában sem volt jobb a helyzet: „Potenciálisan sokkal veszélyesebb az a tény — írta a tudósító — hogy a legutóbbi két hétben az európai pénzügyi központokban olyasmi volt megfigyelhető, ami valóban „a dollártól való menekülésre" hasonlít. Az Európában élő amerikaiak dollárbetétjeit szabadon átváltották európai valutákra. Ez a folyamat, ha a közeljövőben meg nem állítják, elkerülhetetlenül arra vezet, hogy a dollárbetétek az európai központi bankokban mérhetetlenül felduzzadnak." Példaként megemlíthetjük az NSZK jegybankját, amelynek dollárkészletei az év elejétől október végéig 1,4 milliárdról 3 milliárdra emelkedtek Persze az európai jegybankok a dollárt nem vásárolhatják fel vég nélkül. Következésképpen elkerülhetetlen a dollármennyiség aranyra való részleges átváltása, vagyis az Egyesült Államok aranyának további kiáramlása. Első tekintetre úgy tűnik, hogy az Egyesült' Államok 18 milliárd dollárnyi aranykészlete még akkor is elég biztonságérzetet ad az Egyesült Államokban, ha az arany havi kiáramlása 280 millió dollár, amint októberben volt. A 18 milliárd dollárnyi óriási aranykészlet csupán látszólagos: tetemes része nem az Egyesült Államok tulajdona, hanem csupán az Egyesült Államokban, mint világbankárnál elhelyezett, rövidlejáratú külföldi betétekből adódik. A Szövetségi Tartalék Hivatal hivatalos adatai a következőkről tanúskodnak (az Egyesült Államok bankjainak rövidlejáratú kötelezettségei külföldiekkel szemben milliárd dollárban): 1955 december 11,7 1958 december 14,6 1960 június 17,4 Ezen összeg zöme a jegybankok és a külföldi kormányok betétjeiből adódik. Ugyanekkor az összes amerikai bankok külföldön elhelyezett rövidlejáratú betétjeinek összege 1960 júliusában, ugyanezen hivatalos adatok szerint csupán három milliárd dollár volt. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok bankjainak a rövidlejáratú betétekből eredő adóssága a tőkés világban eléri a 14,4 milliárd dollárt. Mivel a rövidlejáratú betéteket tulajdonosaik bármikor visszakövetelhetik — ez pedig az arany megfelelő mértékű kiáramlására vezetne —, ennélfoga az Egyesült Államok 18 milliárdnyi aranykészletéből mindössze 4—5 milliárd az amerikai vagyon, a többi a külföldieké, akik ezt az aranyat bármikor követelhetik. A WASHINGTONNAL „baráti" viszonyban levő európai kormányok a dollár segítségére siettek. Sürgős pénzügyi rendszabályokat foganatosítottak. Londonban és Bonnban például csökkentették a számlatételeket; Anglia és Franciaország sürgősen kifizette az Egyesült Államoknak járó tartozásait, Svájcban 1 százalékos adót vetettek ki az aranyra A dollár válságát ideiglenesen lokalizálták. Londonban az arany ára többé-kevésbé megállapodott az 1 uncia — 36 dollár szinten. Ezek az intézkedések azonban nem terjednek ki a dollárválság alapvető okára, arra az okra, amely a paszszív fizetési mérleghez vezet. Azon irdatlan nagy külföldi kiadásokról van szó, amelyeket az Egyesült Államok a hidegháborúra, nagyhatalmi pozícióinak fenntartására fordít. Eisenhower csupán egyetlen intézkedést tett a külföldi dollárkiadások csökkentésére: rendeletet adoŕtt ki a külföldön tartózkodó amerikai katonai személyek családtagjainak hazahívására. Ez volt az egyedüli rendszabály, amelyet az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyének csorbulása nélkül megtehetett. Második intézkedésként Anderson amerikai pénzügyminisztert és D illón külügyminiszterhelyettest Európába küldte, hogy a NATO-beli partnerekkel a katonai erők és támaszpontok fenntartására fordított költségek amerikai hányadának csökkentéséről tárgyaljanak. Először Adenauert keresték fel. Szerették volna rávenni, hogy vállalja a Németországban állomásozó csapatok eltartási költségeinek egy részét, valamint a fejlődésükben visszamaradt országoknak nyújtott gazdasági segély egy részét. Ugyanezt javasolták Macmillan-' nek is. (Időközben mind a két tárgyalás gyakorlatilag kudarccal végződött az Egyesült Államok számára. — A szerk.) Persze az Egyesült Államok kérését azzal a fenyegetéssel támaszthatja alá, hogy csapatait kivonja Németországból és Angliából. Szövetségesei természetesen az amerikai csapatok kivonását nem akadályozhatják meg. Ez azonban a NATO végét és at amerikai világpolitika teljes csődjét jelentené. Az Egyesült Államok továbbá korlátozhatja, vagy teljesen megszüntetheti a más országoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt. Ez az Egyesült Államoktól függő rendszerek igen gyorsan bekövetkező bukására vezetne (Dél-Vietnamban, Tajvanon, Dél-Koreában, néhány középamerikai országban stb.), s aláaknázná az Egyesült Államok egész vi'igpolitikáját. (A Novoje Vremja címü szovjet hetilapban megjelent cikk. Rövidítés.) —59 négyzetméter, vagyis a III. és IV. lakáskategória közötti szinten mozog. Mondanunk sem kell — mert ez nálunk másként már el sem képzelhető —, hogy a kísérleti építkezések keretében épülő lakások kivétel nélkül központi fűtésesek. Néhol — például Prágában — a lakások különálló fűtésével is kísérleteznek. Új építészeti irányzatok —» újszerű építőanyagok A kísérleti építkezések helye, vagyis a beépítésre kijelölt terület terjedelme és talajösszetétele adta lehetőségek is döntő módon befolyásolják az építés tervezését, gyakorlati kivitelezését. Magától értetődik, hogy más építészeti elgondolások érvényesülnek a városok belterületén, mint a komplex módon épülő lakótelepeken. Ezeknek a szocialista városrendezési elv figyelembe vételével lényegében már most szervesen bele kell illeszkedniük a fokozatosan kiépülő új városnegyedekbe. Ezért oly különböző például a lakótömbök emeleteinek száma is. Általában 3—12 emeletes lakóházak épülnek a kísérleti építkezések keretében. Az öt emeletnél magasabb házakban felvonók szolgálják a lakók kényelmét. Az építészeti szakemberek, de különösen az új lakók gyakran bírálják a lakások látszólag nem elegendő, többnyire 250—255 centiméternyi magasságát. Ez a megoldás teljesen indokolt, hiszen a falak magasságával összefüggő lényegesen nagyobb építési költségek arányában okvetlenül korlátozódik a lakások hasznos, illetve lakterülete. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az építészeti irányzat — mely egyébként a külföldön is meghonosodott — a legmegfelelőbb, mert a legcélszerűbb is. A kísérleti lakásépítkezéseken általában az eddig eredményesen kil próbált, de ezenkívül teljesen új módszereket is alkalmaznak, például Prágában, Bratislavában és Hradec Královéban, főleg elöregyártott épületelemek összeszerelését, sok helyütt vasbeton épületvázakat, öntöttbeton falakat, talajba süllyesztett tartócölöpöket, plasztikus anyagokat, közbenső polieszterréteggel könnyített fémlemez-födémpaneleket és sok más építészeti újdonságot juttatnak érvényre. Mindez azt a célt követi, hogy kisebb legyen a lakások súlya, építésük munkaigényo6sége és a szükséges építőanyag mennyisége is. Egészséges, kulturált környezetet ' Ott, ahol új lakóházak, lakótelepek épülnek, jogosan sok a panasz a környezet rendezetlensége, a közeli közlekedési hálózat okozta zaj és amiatt, hogy késedelmes a lakosság számára nélkülözhetetlen iskolák, óvodák, bölcsődék, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat kiépítése, kulturális, testnevelési és egészségügyi intézmények, füves és befásított térségek létesítése. Ez még sok helyütt, sajnos, megoldatlan, vagy csak rész-® ben, ideiglenesen megoldott probléma, amit természetesen számításba vesznek az erre vonatkozó tervekben. A közeljövőre kitűzött lakásépítési irányelvek értelmében csak az egyes lakókörzetek határát érinti majd a közlekedési hálózat és e körzeteken belül csupán a lakóházakat összekötő, legszükségesebb utak épülnek. Minden lakókörzetben parkok, avagy füves területek közelében középiskola épül és a legmegfelelőbb, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyeken üzletek, helyi szolgáltatási üzemek, kulturális és egyéb intézmények létesülnek. Állandóan változik, szépül városaink, ipari központjaink arculata, így helyes ez, hiszen a dolgozók egészséges, otthonos lakása, a lakóházak szemet gyönyörködtető, jó levegőjű környezete a szocializmus építésének egyik célkitűzése. Ép testben ép lélek, egészséges, kényelmes lakásokban megelégedett, jókedvű dolgozók — ezt a nemes célt követi a kísérleti lakásépítés is. • K. M. Az ésszerűsítő- és újítómozgalom eredményei (ČTK) — Az észak-morvaországi kerület gépipari üzemeinek ésszerűsítői és újítói lényegesen hozzájárulnak az új technika fejlesztéséhez, az új munkamódszerek érvényre juttatásához. A kerületben ez év harmadik negyedének végéig 5500 újító több mint 7500 javaslatot nyújtott be, amelyek közül több mint négyezret elfogadtak és előreláthatólag 25 millió korona megtakarítását eredményezik. ÜJ SZÖ 5 * 1960. december 23, «