Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-22 / 354. szám, csütörtök

Az EFSZ-ek országos kongresszusa előtt Hazánk legnagyobb szövetkezetében A harmadik ötéves terv feladatain ak négy év alatti teljesítése nagyobb igényeket támaszt a mezőgazdasági vezető dolgozók szaktudását illetően. Tisztában vannak ezzel a topofčanyi járásban is, és ezért Bánovce nad Bebravoun egyéves mezőgazdasági műszaki iskolát nyitottak az EFSZ-ek és más szocialista mezögazdasági üzemek funkcionáriusai részére. Az iskolának 31 hallgatója van az egész járásból. Képünkön Vladimír KIučiar mérnök, a mezőgazdasági műsza ki iskola igazgatója a tehén emésztési szerveinek működését magyarázza a hallgatóknak. (K. Cích ČTK felvétele.) AZJJJSZÓ CSISZ-ÉRDEKKOROK Katonai alakulatunknál teljes ütemben folyik a munka az érdekkörökben. Az alakulatban megszervezek egy olvasókört. Ennek- keretén belül 120 elvtárs szerzi meg a Fučík-jelvényt. De nagyon sokan érdeklődnek Marx, Engels és Lenin politikai művei iránt is. Az olvasóköben megvan a lehetőség a szakkönyvek olvasására cseh, szlovák és magyar nyelven egyaránt. Rövidesen megalakul a „Térkép fölött" nevű kör, amelynek az előbbinél még fontosabb szerepe lesz. Ez iránt a kör iránt óriási az érdeklődés. A katonák ennek keretében megismerik majd szocialista hazánkat, a Szovjetuniót és a többi népi demokratikus állam életét. Megismerkednek a függetlenségükért küzdő afrikai és ázsiai államok életével. Jól működik a zenekar és a színjátszó csoport Nagy János tizedes vezetésével. Esztrádműsorral készülnek látogatóba a szomszédos EFSZ-be. B e Ián János. Pionírok életéről A boľi középiskola pionírjai szépen dolgoznak, jó példát mutatnak. A pionírszervezetnek 150 tagja van. A szervezet tartaléka 'a 40 szikrácska. Az ősz folyamán a szomszédos szövetkezetben 4000 órát dolgoztak le a burgonya betakarításában. Az iskola pionírjai elhatározták, hogy faiskolát létesítenek. A pionír-szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a gyógynövények begyűjtése érdekében a jövő évben 20 áron kamillát fognak termeszteni. Az iskola mellett lévő pionírszövetkezet földjén a talajt már az ősz folyamán előkészítették és gondoskodtak a. vetőmagról is. A jövedelemből televíziós készüléket vesznek. Molnár János, Nitra. Mintha ráérne, kényelmesen döcög Komárnóból a vicinális a Csallóköz legkeletibb csücskébe. Jó órai utazás után vonatunk már Kolárovo határában, a falu előtt kiépített gazdasági udvar korszerű épületei kijzött zakatol. A vasút mentén jobbra a sertéshizlaldák, balra a tehénistállók és a közel 300 vagon gabona tárolására alkalmas magtár köti le az utasok figyelmét. / — Hatalmas udvara van ennek a szövetkezetnek — mondom szemben ülő útitársamnak. — Bizony •— válaszolja —, ez azonban csak egy része az egésznek. Császtameliéken, Seregaklon, Szigeten, Nagygútán és a faluhoz tartozó többi tanyán is sok a férőhely. Bent a szövetkezet irodájában Juraj Vilin mérnöktől, az EFSZ fiatal zootechniktisától megtudom, hogy férőhelyekben még így sem bővelkednek, mert a meglevő épületekben 2380 szarvasmarhát és 4436 sertést kell elhelyezniök. A továbbiakban arra terelődik a szó, hogy ennek az állománynak rengeteg takarmány kell. Az új termésig nehezen húzzák ki a meglevő készletekkel. Hiszen csaknem 100 vagon takarmány hiányzik a szükséges mennyiségből. — Ami a mennyiséget illeti, magyarázza a mérnök —, elegendő a takarmányunk. Akkor jöttünk rá, hogy ez az „elegendő" még sem elég, amikor a tápértéket zabegységre, emészthető fehérjére számítottuk át. A szövetkezet a terv szerint ebben az évben 2572 mázsa marhahúst és 4013 mázsa sertéshúst értékesít. E mennyiség termeléséhez is sok és jó minőségű takarmány szükséges, s ez még csak növekedik azzal, hogy a természetes szaporodás útján háromszázzal növelik a szarvasmarhaállományt. a január elsejei állapothoz viszonyítva december végén pedig közel kétezerrel több lesz a sertés. Nagy qond tehát a takarmányalap biztosítása. — Ha a növénytermesztésben dolgozók — mondja a zootechnikus — 1961-ben legalább 3 mázsával növelnék a hektárhozamot, akkor jövőre már megszűnnének takarmánygondjaink. Enélkül azonban állattenyésztésünk továbbra sem lesz a szövetkezet legjövedelmezőbb termelési ága. B

eszélgetés közben a fiatal mérnök a jövő évi takarmánytermelési tervet helyezi az asztalra, mely a következő adatokról tájékoztat őszi árpából 186 hektárt vetettek, az évelő takarmányok vetésterületét 776 hektárról 1291 hektárra gyarapították, a tejes-viaszos érésű silókukoricából 1961-ben már 293 hektáron termesztenek kiváló minőségű, fehérjedús takarmányt. Amikor e takarmányok tápértékét öszszeadtuk, kitűnt, hogy a következő évben már nem kell takarmányt vásárolniuk, mert a gazdag készlet a felszaporodott állomány szükségleteit is bőven fedezni fogja. A szövetkezet a takarmányhiány ellenére is sikeresen birkózik meg a hústermelés feladataival. A szarvasmarhahízlalásban szép eredményeket érnek el. Például a hathónapos bikaborjúk siló- és szemestakarmányokból 9 hónap alatt 270 kgot, vagyis naponta 1 kg-ot szednek magukra. A sertéseket száraz etetéssel hizlalják s ezzel a hagyományos módszerhez hasonlítva elérték azt, hogy amíg azelőtt 1 kg súlygyarapodáshoz 4,5 kg szemestakarmányt használtak fel, önetetéssel 3,5 kg szemestakarmányból érik el ugyanezt a súlygyarapodást. — Mi a véleménye: jobb-e a nedves etetés a száraz hízlalásos módszernél? — kérdezem. — Ezen a téren még nincsenek tapasztalataim, egyébként nézetem szerint külöhösen az alacsonyabb súlyú sertéseknél a nedves etetés javára billen a mérleg. Persze mindkét technológiai mód csak akkor járhat eredménnyel, ha a takarmányoknak megvan a kellő tápértékük. A zootechnikus azt is elmondta, hogy hét istállóban már a tehenészetben is megvalósult a gépesítés. Ez nagy haladást jelent az önköltségek csökkentésében, hiszen minden 100 liter tej termelésénél 0,16 munkaegységet takarít meg a szövetkezet. Látszólag ez csekélység, de ha tudjuk, hogy a szövetkezet évente közel kétmillió liter tejet termel, akkor könnyű kiszámítani, hogy a sok kicsi végered-' ményben jelentős összegre rúg. Az is a gépesítés eredménye, hogy a sertések napi súlygyarapodása 0,27 kg-ról 0,40 kg-ra emelkedett. Ez elegendő ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítse a szövetkezet. A fejők, sertésetetők és a hízómarhák gondozói vállalták, hogy az előirányzott termeléshez viszonyítva évente 3 — 4 százalékkal fokozzák a termelést. Ha ezt megvalósítják, akkor az ötéves terv feladatait valóban négy év alatt teljesíthetik s ez egyúttal azt is jelenti, hogy 1964-ig terven felül 1165 000 koronával gyarapítják a szövetkezet bevételét. M

iközben a zootechnikus az állattenyésztés problémáit magyarázza, nagy robajjal motorkerékpárok fordulnak be az EFSZ irodájának udvarába. A csoportvezetők érkeztek meg a heti megbeszélésre. A zootechnikus is hivatalos erre az értekezletre. Engem is meghívnak. Szívesen fogadom a meghívást. Legalább megismerem, hogyan tervezik és irányítják ebben a mammutszövetkezetben a hat gazdasági udvar munkáját. Rajtár Mihály segédagfonőmus beszámolójával kezdődött a gyűlés. — Ma kivételesen azért jöttünk össze — szólt emelt hangon Rajtár elvtárs —, hogy tisztázzuk a mélyszántás meggyorsításának kérdéseit. Beszámolója után elsőnek Galló György, a HNB elnöke kért szót. — Elvtársak, ez így nem mehet tovább, hiszen a traktorok egyetlen csoportnál sincsenek kellőképpen kihasználva. — Nálunk éjjel sem szünetel a szántás — veti közbe Gajdács Pál, a szigeti tanya csoportvezetője. — A Csásta mellékiek is ezt állították — válaszol az elnök — az éjjel azonban meggyőződtünk róla, hogy DT-jük ugyan kint volt a földeken, de Tóth traktorost álomba merülve találtuk a dohogó erőgép fülkéjében. Ilyen esetek a többi tanyán is megismétlődhetnek. . Szabó János csoportvezető szerint ez ^az eset a traktorosok helytelen munkabeosztásának tulajdonítható. Az erőgépek vezetői sokszor egyhuzamban 24 órát ülnek a traktor nyergében, ez a túlórázás nagyon kimerítő s nem csoda, ha az éjjeli műszakok alatt elbóbiskolnak a traktoron. Egyöntetű a vélemény, hogy nem meghosszabbított műszakokra, hanem a gépek kétváltásos üzemeltetésére van szükség. Andor Balázs könyvelő jelentkezik szólásra. — Ha a fagyok miatt a mélyszántást nem tudjuk idejében befejezni - kezdi magyarázólag, — ez hektáronként 3—4 mázsás terméskiesést jelent. Ezt pedig nem engedhetjük meg, annál kevésbé, mivel mind a növénytermesztési csoport tagjai, mind a traktorosok vállalást tettek a termelés fokozására, az ötéves terv négy év alatti teljesítésére. A

klubhelyiségben — érthetően — feszült volt a légkör, a bírálószavak érzékenyen érintették a csoportvezetőket. Valamennyien érezték, hogy nagyon is jogos a kritika, hiszen az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez a gazdálkodás fejlesztésének minden lehetőségét ki kell használniok. Amikor Gyurik Mihály, a szövetkezet elnöke ilyen értelemben foglalta össze az értekezlet mondanivalóját, valamennyi csoportvezető azzal az elhatározással indult munkaszakaszára, hogy már az őszi munkák idejében történő befejezésével megteremtik a jövő évi sikeres kezdet alapjait. SZOMBATH AMBRUS A szocialista demokrácia és a szövetkezeti parasztság Falvaink képe rohamosan változik. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság nemcsak a falu közgazdasági problémáit s a termelési viszonyokat illetően eszközölt változásokat, hanem a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért kis- és középparasztok gondolkodásmódját és életfelfogását is alapvetően megváltoztatta. A kisüzemi gazdálkodás korlátait ledönti a szocialista nagyüzem, s az addig egyénileg dolgozó paraszt előtt szélesre tárulnak a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei. A vezetés és irányítás gyakorlatát nemcsak a szövetkezetben érvényesíthetik, hanem a nemzeti bizottságok széleskörű hálózatán keresztül — a többi dolgozóval együtt — az egész országban is. Ily módon az egykori egyéni problémák nézőpontja társadalmi szempontokkal gazdagodik, ahol az egyéni érdek helyébe a közösségi érdek lépett, s a közösségért viselt felelősségük ma már — a mai viszonytok között — az egész község, sőt az egész ország fejlődésére vonatkozik. A szocialista demokráciának falvainkon mindenekelőtt két megnyilvánulási formája van. Egyrészt a szövetkezeti tagoknak a szövetkezeti gazdálkodás irányításában való tevékeny részvétele tartozik ide, — a szövetkezeti demokrácia alapelvei alapján —, másrészt a szövetkezeteseknek a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek tevékenysége szakaszán kifejtett munkája, mely e szervezeti formákon keresztül országos jelleget nyer. Á szövetkezeti demokrácia elmélyítésének törvényszerűsége A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia tartozéka, annak megnyilvánulási formája a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretei között. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás szövetkezeti formái pedig szocialista rendszerünk szerves részét képezik. A szocialista demokrácia nemcsak lehetővé teszi, hanem egyenest meg is követeli a dolgozók tevékeny és alkotó hozzájárulását — természetesen", a társadalmi érdekek figyelembevételével. — mind az országos, mind pedig a községi, szövetkezeti vagy személyi jellegű ügyek intézésében. A szövetkezeti demokrácia ilyenformán ugyancsak megköveteli a szövetkezeti parasztok tevékeny és alkotó hozzájárulását a szövetkezet irányításához, persze, a társadalmi és az egész szövetkezet érdekei figyelembevételével. A szövetkezeti demokrácia elmélyítésének megvannak a maga sajátosságai. Ezek a sajátosságok — a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság esetében — végeredményben a termelőeszközökhöz való viszonyok ma még fennálló különbözőségéből erednek. A mezőgazdasági termelés elsősorban a szövetkezeti szocialista tulajdonon alapszik, míg a munkásosztály termelő tevékenysége az össznépi (állami) szocialista tulajdonban levő termelőeszközökön. A tulajdon-viszonyok különbözőségén alapszik aztán az eltérés, mely a szövetkezeti demokrácia és a szocialista demokrácia érvényesülési formái között fennáll. (Példaként az állami tulajdonban levő üzemeket említhetjük.) Legszembetűrí&bben ez a szövetkezetek irányítása és az állami üzemek vezetése, összehasonlítása révén válik érzékelhetővé. A szocialista tulajdon ezen két formájának közeledése, a szövetkezeti tulajdon társadalmasítása állandó fokozása révén, hovatovább megszünteti a szövetkezeti demokráciában fellelhető eltéréseket, melyek a szocialista tulajdon ezen formájából erednek. A szövetkezet vezetését és' irányítását illetően a közeljövőben megváltozik a szövetkezeti tagok vezetésben való közvetlen részvételének eddigi formája. A szövetkezet vezetőségével való ilyen kapcsolatot az egyre konkrétabb formák kialakítása jellemzi majd, s ugyanakkor lehetőség nyílik a dolgozók részvételének biztosítására, olyan feltételek között, amelyek az iparban már beváltak. Néhány szövetkezetben már alkalmaznak is ilyeneket, mint például: a szövetkezeti munkacsoportok és csapatok termelési értekezletei; s ugyancsak fokozódik az egyes szövetkezetekben a tanácsadó és egyéb — a szövetkezeti tagokból alakított — bizottságok irányító szerepe, mely — különösen az egyesített szövetkezetekben — a szövetkezeti tagok vezetésben való részvétele hatékony formájának bizonyul. A taggyűlés vagy a szövetkezet vezetősége bizottságai révén — mely a legjobb gyakorlati tapasztalatok érvényesítésével irányíthatja a szövetkezetet — a szövetkezeti tagoknak lehetőségük nyílik .arra, hogy a szövetkezet különböző kérdéseinek megoldásához közvetlenül hozzájárulhassanak és támogathassák az intézkedések teljesítését. Szervezhetnek például a szövetkezetekben kulturális bizottságot, mely a szövetkezeti tagok kulturális életének fellendítésén munkálkodik, ugyancsak alakíthatnak munkavédelmi, szociális és egyéb bizottságokat. A szövetkezeti demokrácia fejlődése a szocialista termelési viszonyok fejlődésétől függ. Mintahogy a termelőerők és termelési viszonyok fejlődésével társadalmunkban elmélyül és tovább fejlődik a szocialista demokrácia, ugyanúgy a termelőerők és szocialista viszonyok fejlődése a mezőgazdaságban a szövetkezeti demokrácia fejlődéséhez és elmélyüléséhez vezet. Szemléltető bizonyítéka lesz ennek az EFSZ-ek új alapszabályzata, melyet — a szövetkezeti kongresszus előkészületeivel egyidőben — megvitatás céljából szövetkezeti parasztságunk elé terjesztenek. A szövetkezeti demokrácia tehát mindenekelőtt a szövetkezet vezetésének és irányításának módszerét jelenti; annak a módszernek az érvényesítését, mely mélyen demokratikus jellegével a parasztság hű szövetségesének és harcostársának — a munkásosztálynak köszöni létét. Jelentősége azonban nemcsak ennyi. Érvényesítésével az eddig egyénileg gazdálkodó parasztok megtanulják a nagyüzemi gazdálkodás módszereit, meglátják a munkájuk és a többi szövetkezeti tag munkája közti öszszefüggést s nyilvánvalóvá válik számukra a szövetkezet tervteljesítésének népgazdasági szempontból indokolt fontossága. A szövetkezeti demokráciának ez a nevelő jellege annál is szembeötlőbb, mivel a szövetkezet a> egyedüli olyan — nem állami — tömegszervezet, mely a szövetkezeti tagokat soraiban egyesíti. Éppen ezért ennek a módszernek a pártszervezetek vezetésével politikainevelő feladatai is vannak. Pártunk nagy figyelmet szentel a szocialista demokrácia elmélyítésének, mivel nemcsak a vezetés és irányítás helyes módszerének elsajátításáról 'van szó, hanem olyan fontos eszközről is, mely hatékonyan segítheti az új típusú, szocialista ember kialakításának folyamatát. Az EFSZ-ek V. kongresszusa és a szövetkezeti demokrácia továbbfejlődése A pártnak ezt a gondosságát tükrözik a szövetkezetek kongresszusai, (Folytatás a 8. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1960- december 22. A