Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-22 / 354. szám, csütörtök

EREDMÉNYES MUNKÁT AZ ÚJ ÉVBEN IS Beszélgetés Havran Józseffel, a fil'akovoi Kovosmalt igazgatójával A Lublin melletti Sadurk községben a náci megszállás idejéből származó újabb tömegsírra bukkantak. 1943 tavaszán 118 csehszlovákiai zsidót gyűjtöttek itt ösz­sze. Ugyanezen év őszén meggyilkolták és közös sírba temették őket. Ezt a sírt most felnyitották és a náci terror áldo­zatainak maradványait a lublini temető­ben helyezték el. Képünkön a közös sír felnyitása. CAF felvétele * * » Hosszú betegség után, 59 éves korában Bratislavában e napokban elhunyt RICH­XER OTTÓ elvtárs, a CSKP régi tagja. Te­metése december 22-én, csütörtökön 14.30 órakor lesz a Csalogányvölgyi temetőben. A Gorkij u. 15 számú háztól 14 órakor külön autóbusz indul a temetésre. NÉGY FIGYELEMRE MÉLTÓ kiállí­tás nyílt meg szombaton a brnói Mű­vészházban. A kiállításokon, melyek 1961. január 29-ig lesznek nyitva a Drezdai Képtár gyűjteményéből 150 grafikai alkotás, Bohumil Kubista cseh festőművész életműve, Franti­šek Bič brnói képzőművész litográ­fiái és Guillaum Apollinaire francia költő születésének 85. évfordulója alkalmából a neves költőre emlékez­tető alkotások láthatók. AZ IDEI NÉPSZÁMLÁLÁS szerint a Délafrikai Unió lakosainak száma 15 millió 841 ezer. A NAPOKBAN MEGJELENT a Keletszlo­vákiai Kohómű dolgozóinak üzemi lapja: ,,A Kelet acélja" első száma. A lap egye­lőre havonta kétszer, később hetente je­lenik meg. ÜJ MANDULAFAJTÁK, továbbá ipari és gyógynövények ültetésével hasznosítják Magyarországon a Ba­kony és a Balaton-felvidék eddig kopár, semmire sem használt terüle­tét. KÉT CSEHSZLOVÁK MŰSZAKI DOL­GOZÓT küldött a Kovo vállalat Addis Abebába, ahol a cipőgyár kibővítésénél a csehszlovák gépeket fogják felszerelni. LENIN-RENDDEL TÜNTETTÉK KI Nyi­kolaj Gribacsov szovjet írót 50. születés­napján a szovjet irodalom fejlesztésében szerzett kiváló érdemeiért. AUSZTRIÁBAN 84 584 munkanélkü­li van hivatalosan nyilvántartva, kö­zölte e napokban a Volksstimme cí­mű osztrák lap. A LA PATELERA bolíviai cég 700 ton­na bankpapírt vásárolt a Ligna válla­lattól. A Ligna vállalat ezenkívül irodai és újságpapírt is szállít Bolíviába. A LONDONI HAMMER-MOZIBAN csü­törtökön este az Angol-Magyar Baráti Társaság bemutatta a „Légy jó mindha­lálig" című filmet, amely igen nagy [ tetszést aratott. A közönség lelkes taps­sal jutalmazta a filmbemutatót. A MOSZKVAI M. GORKIJ FILM­STÚDIÓBAN befejezték a „León Car­raux barátot keres" című új szovjet­francia színes film forgatását. MIHAIL SOLOHOV tíznapos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett. HÁROMEZER FAJTA burgonyát őriznek a leningrádi Növénykutató Intézetben, közöttük a különböző növénybetegségek­kel szemben ellenállókat is. PABLO PICASSO, s több neves nyugati festőművész és szobrász képet és szobrot adományozott a spanyol börtönökben síny­lődő politikai foglyok kiszabadítására in­dítandó akció anyagi támogatására. MÁR NÉGY ÉVE MŰKÖDIK a Zeroian­ské Kostolany-i porobeton-üzem. Ez alatt az idő alatt több mint 86 000 köbméter habbeton-formát termelt ki, amelyek 1800 lakás felépítését teszik lehetővé. A PREŠOVI MAGASÉPlTKEZÉSl VÁL­LALAT DOLGOZÓI e napokban 100,7 százalékra teljesítették évi tervüket. Ez­zel eleget tettek vállalásuknak: terven felül 2 millió korona értékű munkát végeztek. ORSON WELLES filmet készít a világ­háborút kirobbantó szarajevói merény­letről, melynek során 1914-ben megölték Ferenc Ferdinándot, Ausztria-Magyaror­szág trónörökösét. Örsen Welles most ennek az eseménynek a szemtanúit keresi és már húsz jugoszláviai öregembert ta­lált, akik állítólag valamennyien szem­tanúi voltak a merényletnek. AZ INDIAI KORMÁNY nagy meglepetés­sel állapította meg, hogy több ezer koldusnak bankbetétje van és gyerme­keiket a legdrágább iskolákba járatják. Ennek alapján a kormány sürgősen el­határozta, hogy a jövőben megadja nekik a választójogot. A fil'akovoi Kovosmalt a lučeneci járás egyik legnagyobb üzeme. Ka­puján naponta több ezer dolgozó halad át, akiknek ügyes keze nyo­mán „életre kel" a lemez, a vas; konyhák, szobák keresett díszévé vá­lik szerte az egész világon. A fil'ako­voi zománcedénynek, kályhának, tűz­helynek jó híre — neve van határon innen és határon túl. Az üzem dol­gozói pedig arra törekszenek, hogy gyártmányaik mind külcsin, mind belbecs tekintetében a lehető leg­jobbak legyenek. Havran József elvtárs, a Kovo­smalt igazgatója öt éve áll az üzem élén. A gyár régi munkásából lett igazgató mindent megtesz-.-, azért, hogy a vezetése alatt álló üzem mi­nél jobban teljesítse feladatait. Az 1960. év végén, az új év kü­szöbén, harmadik ötéves tervünk megkezdése előtt az üzem idei munkájáról s jövő feladatairól be­szélgettünk Havran elvtárssal. — Milyen eredménnyel zárják az 1960. évet üzemük dolgozói? — Jogos örömmel jelenthetjük ki, hogy gyárunk az idén az Utóbbi év­tized legszebb sikerét érte. el. Az évi tervet jóval a határidő előtt tel­jesítjük s az esztendő végéig terven felül mintegy 2 millió 400 ezer ko­rona értékű árút adunk a piacra. — Mi a helyzet a munkatermelé­kenység, az átlagos bérek és az ön­költség terén? — Ezen a téren is jelentős javulás következett be a folyó évben. A mun­katermelékenység növekedése 1 szá­zalékkal megelőzi az átlagos bérek emelkedését. A tervezett önköltség­gel szemben kb. egymillió négyszáz­ezer koronát takarítunk meg, a nye­reség tervét pedig legalább egymil­lió koronával túl fogjuk szárnyalni. — Mi járult hozzá legjobban a ked­vező eredmények eléréséhez? — Sok mindenről kellene itt szól­nunk, egyebek között a munkaszer­vezés javulásáról, a munkásbérek átépítéséről, a munkaverseny fellen­düléséről és egyebekről. A legfon­tosabbak közé számítjuk azonban a szocialista munkaverseny magasabb formájának, a szocialista munkabri­gád címért versenyzők mozgalmának széleskörű elterjedését, 4 Üzemünk különféle munkahelyein 57 brigád versenyez a büszke cím elnyeréséért, három brigádunk pedig már szocia­lista munkabrigád. — Az előbb szó esett a munkásbér­rendszer átépítéséről. Hogyan hajtották végre e fontos feladatot? — E nagyjelentőségű feladat meg­oldása összpontosított igyekezetet követelt meg mind a párt- és a szakszervezet, mind a gazdasági ve­zetés részéről. A jó pártmunkának köszönhető elsősorban, hogy dolgo­zóink magukévá tették az igazságos bérezés megvalósításának elvét és tevékeny közreműködésükkel egy hónappal a kitűzött határidő előtt rátérhettünk az új bérrendszerre. Ez jelentősen fokozza a munkások anya­gi érdekeltségét, serkentően hat a szebb gazdasági eredmények eléré­sére. A mesterek és a szakszerveze­ti funkcionáriusok nagyobb jogkört kaptak a prémiumok érdem szerinti elosztásában. — Az ideihez viszonyítva mennyi­vel nagyobb feladatok várnak az üzem dolgozóira 1961-ben és a harmadik öt­éves tervben? — A feladatok lényegesen növek­szenek. Üzemünk a közszükségleti cikkek terén fontos szerepet tölt be a lakosság egyre fokozódó igényei­nek kielégítésében, s külkereskedelmi szempontból is jelentős helyet fog­lal el. Termelési tervünk 1961-ben 15,4 százalékkal lesz nagyobb a folyó évinél, 1965-re pedig csaknem meg­kétszereződik gyárunk termelése, 93 százalékkal lesz nagyobb a mainál. — Hogyan biztosítják a megnagyob­bodott feladatok valóra váltását? A termelés emelésében döntő sze­repe lesz a munkatermelékenység növekedésének. E téren a döntő szó a műszaki fejlesztést, a tökéletesebb munkaszervezést, a termelési be­rendezések jobb elhelyezését és ki­használását illeti. A műszaki fejlesz­tés első számú feladata az öntöde gépesítése lesz. Ennek előkészületei már teljes ütemben folynak. A mun­kálatokat a jövő évben kezdjük meg és 1963-ban fejezzük be. Az öntési formáknak szalagrendszerű szállítá­.sával és a homokelőkészítés gépesí­tésével kiküszöbölődik a legkimerí­tőbb fizikai munka. Kettős célt érünk tehát el: egyrészt biztosítjuk a mun­katermelékenység nagymértékű növe­kedését, másrészt a dolgozók számá­ra a jelenleginél sokkai kedvezőbb munkafeltételeket teremtünk. Az ön­tödei dolgozók számára egyúttal szo­ciális berendezéseket is építünk. — Nagy tartalékok vannak üze­münkben a termékeknek az egyes kö­kulrÚRzi Rendezői tanfolyam munkahelyek zötti szállítása csökkentésében. A felszabadulás előtt üzemünk tervsze­rűtlenül, a pilla­natnyi helyzetnek megfelelően épült. A szó szoros értelmében egymásra voltak dobálva a munkahelyek. Az üzem korszerűsítése és építése so­rán e fogyatékosság kiküszöbölésére törekedtünk és törekszünk. Jövőre az új zománcozó mellett üzembe he­lyezzük az új présházat, s a harma­dik ötéves terv időszakában a zo­máncozó mellett akarjuk elhelyezni a szerelőosztályt is. — További jelentős tartalék, me­lyet az elkövetkező időszakban hasznosítani fogunk, a termelési be­rendezések jobb kihasználása. Üze­münkben jelenleg 1,6 százalék a műszakok aránya, a túlórázás pedig a ledolgozott óráknak mintegy négy százalékát teszi ki. 1963-ra el akar­juk érni a teljes kétműszakos üze­meltetést és a túlórák számának a minimálisra való csökkentését. Ez­által megteremtjük annak feltételeit, hogy 1964-ben üzemünkben is rátér­jünk a lerövidített munkaidőre. — A műszaki fejlesztéssel szoroson egybekapcsolódik a dolgozók szakkép­zettségének növelése. Milyen célokat követnek e szakaszon? — Üzemünkben nagyon komolyan foglalkozunk e probléma megoldásá­val. Feladatul tűztük ki, hogy két éven belül az összes mesterek meg­szerezzék az alapvető képesítést, ami eddig csak 26 százalékra van meg. Mindezt a nálunk már jól be­vált esti ipariskola keretében akar­juk elérni. Dolgozóink számára ezen­kívül az egyes szakmák szerint tan­folyamokat rendezünk* E tanfolya­mokon az összes alkalmazottak 23 százalékát akarjuk átiskolázni. — A nagyobb szakképzettség bizo­nyára elősegíti majd az újítómozga­lom fejlődését is? — Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez így van. Az újí­tások eredményeként az idén 800 ezer koronát takarítottunk meg. Jö­vőre ezt az összeget egymillió koro­nán felülire akarjuk emelni. Célul tűztük ki annak elérését, hogy min­den száz alkalmazottra átlagosan legalább 5 megvalósított újítás jus­son. Valaki előtt talán furcsának tűnhet, hogyan tűzhetünk ki ilyen konkrét célokat. E célkitűzés reali­tása azonban az eddigi eredményeken és azon alapszik, hogy az újítók egyes csoportjai részére felosztottuk a megoldásra való feladatokat a gyártmányok, termelési folyamatok, a gépek, illetve a berendezések tö­kéletesítése céljából. Az újítások gyors bevezetése érdekében kiszéle­sítjük a szerszámműhelyt. — Milyen új termékek gyártását kezdik meg az új évben? — Arra törekedve, hogy minél jobban hozzájáruljunk a vásárlók igényeinek kielégítéséhez, rendszeres gondot fordítunk gyártmányaink mi­nőségének javítására és új, korszerű árúcikkek termelésének bevezetésé­re. 1961-ben is több újdonságot ad­nak piacra dolgozóink. Egyebek kö­zött nagy fűtőképességű olajtüzelé­sű kályhák gyártását kezdjük meg, ezenkívül a tetszetős külsejű Zenit kályhákat és a nagyobb termek fű­tésére szolgáló Vatra kályhák gyár­tását. Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot további újdonságunk, a kombinált tűzhely is, mely villany­nyal és szilárd tüzelőanyaggal is fűthető. Falvakon és kisebb városok­ban ugyanis a tűzhely télen egyúttal fűtésre is szolgál. Télen tehát szén­nel, illetve fával fűthetnek benne, nyáron pedig villannyal hevítve mentesíti a gazdasszonyt a szokásos tűzhelyeknél keletkező hőségtől. Ezenkívül új fajta húsdarálók készí­tését is megkezdjük 1961-ben. — Befejezésül talán arról, milyen kívánsággal, néz az új év elé? — Mindenekelőtt-újabb sikereket kívánok az egész üzem, mindnyájuk számára, s a nagyobb feladatok ma­radéktalan teljesítését, sőt túlszár­nyalását. Ez üzemünk dolgozóinak lelkes munkája nyomán minden bi­zonnyal valósággá válik. További szerény óhajtásom az lenne, hogy mind üzemünk folyamatos munkája és a raktározási költségek csökken­tése, mind a fogyasztók egyenletes árúellátása érdekében rendszereseb­bé váljék a vasút részéről a teher­kocsik szolgáltatása. Ez ugyanis a múlt évben nagyon sok gondot oko­zott nekünk. Kívánok ezenkívül jó anyagellátást és jó munkát üzemünk minden dolgozója számára. Gál László A rendezőhiány kiküszöbölése cél­jjából a Népművelési Intézet minden ! évben tanfolyamot szervez műked­velő színjátszó csoportjaink vezetői (részére. Ebben az évben már két } ilyen tanfolyamot tartottak. Augusz­tusban Košicén jöttek össze a ma­, gyar színjátszó csoportok drama­fturgjai, hogy elméleti tudásukat j gyarapítsák, december 5—12 között i pedig Komárnóban rendezte meg a (Népművelési Intézet a Csemadok ÍKB-val karöltve a színjátszó cso­(portok rendezőinek tanfolyamát. Az említett tanfolyamon a rende­) zés alapjait sajátítják el a hallga­} tók. Az iskolázás tantervét a köz­) ponti dramaturgiai bizottság úgy ál­J lította össze, hogy az előadók fog­) lalkozzanak az olvasópróbától, illet­* ve a színdarabválasztástól kezdve a ) bemutatóig felmerülő problémákkal. Az elméleti előadások szorosan J összefüggtek a gyakorlattal. Dél­j előtt olyan kérdéseket taglaltak az ) előadók, mint a dráma technikai ki­> vitelezése, a dráma története és ! fejlődése, a darabválasztás, a masz­í kírozás, a színpad felépítése stb. Délutánonként a rendezést sajátí­tották el oly módon, hogy a hall­gatók bevonásával két egyfelvonásos színművet tanítottak be hivatásos rendezők. A hallgatók tudásának gyarapításában nagy segítséget nyúj­tott az is, hogy részt vettek a Ma­gyar Területi Színház próbáján és az itt látottakat megvitatták, 'és ezen keresztül betekintést nyertek a színház munkájába. A tanfolyamon 30 hallgató vett részt, 30 színjátszó együttes küldte el rendezőjét. Színvonalasabbat, mű­vésziebbet csak úgy adhatunk a né­zőknek, ha szakavatott rendezők ve­zetik együtteseinket. Falvaink és városaink színjátszó-csoportjai se­gítséget várnak. Szükséges, hogy színjátszó cso­portjaink művészi színvonal tekinte­tében állandóan fejlődjenek és műsor­politikájuk megfeleljen a kulturális forradalmunk jelenlegi szakaszán tá­masztott követelményeknek, illetve, hogy műkedvelő színjátszó mozgal­munk egyre hatékonyabban szolgálja a csehszlovákiai magyar dolgozók fejlődését, kulturális felemelkedését. Csikmák Imre. Szemet-szívet gyönyörködtető kiállítás A Majerník Galéria évzáró tárla­tán (dec. 31-ig) Elena Holeczy és iDagmar Rosulková többszörösen ki­itüntetett képzőművészek választékos ízléssel elrendezett textiliákat és kerámiákat mutatnak be. Ez a két ősi és népi gyökerű mű­1 vészét Szlovákiában régen otthonos. , Mindkét alkotó a hazai hagyomány­ból indul ki, de mondanivalójuk a [mai életszemléletnek megfelelő új formában jelentkezik. Holeczy a csipketervezés avatott , mestere. Árnyalatban finom techni­| kával kivitelezett vert csipketakarói 1 és apróbb motívumai a fehér, vagy színes lenfonál, a halványan csillanó arany- és ezüstszál sajátos nyelvén i szólnak. A lenge csipkeköltemények népdalokat és táncokat idéznek. Öt­letesen stilizált figuráinak ütemes a mozgása, remek a ritmusa. (Falusi menyegző, Hegyi legények tánca). Pávái, halai, galambjai és virágai de­koratív megoldása anyagszerű. — A falu munk᧠hétköznapjait tükrözik a Szüret s a Répaszedés. Hímzett kivarrásos térítői, asztali készletei, bútor- meg ruhaanyagjai korunk igé­nyeit szolgálják. A dolgozó ember környezetét akarják kulturáltabbá, harmonikussá tenni. Rosulkovát sem kötik megmere­vedett stílushagyományok. A népi elemet tovább fejlesztve utat mutat az új hazai keramikának. Érzéke­nyen formált figurális műveiben ne­mes képzőművészi és poétikusan gyöngéd női felfogás ötvöződik. Edé­nyei formaalakításának alapja a funkció. A rendelkezésüknek meg­felelő tálak, csészék, virágtartók melegcsillogású zománca, összhang­zó színezése, a forma ritmusát kö­vető festett, vagy bekarcolt díszíté­se rendkívül kifejező. Az iparművészet fenti két ága kö­zeláll a széles néprétegekhez és nagy szerepe lehet a közízlés általános javításában és fejlesztésében. Éppen ezért kívánatos volna, hogy ezeket a színvonalas alkotásokat sokszoro­síthassák s így nagyobb anyagi meg­erőltetés nélkül is megszerezhetők legyenek. Ily módon terjesztenék ki az ízlés új, tisztultabb és gazdagabb légkörét. Mindennapi életünkben gyökeret verhetne a művészien szép, 'kiszorítaná az ízlést rontó giccset és ezzel hathatós segítségére lenne szocialista kultúránknak. Bárkány Jenőné 9 A Szovjetunió ha­kaszki autonóm te­rületén levő aba­kanszki kerületi múzeumban van­nak elhelyezve azok az érdekes eredeti ősrégi domborművek, amelyeket A. Lip­szkij régész gyűj­tött össze. A ké­pünkön látható sziklákat az em­lített terület egy­kori lakói sírkő­nek használták. (TASZSZ felv.) VAVVV.V.V.^V.V.V.V.VVV.V.V.V.V.V.V.'. Amiről nem elég csak beszélni Alkalmi ismeretség, így nevezhetném a Du­najská Streda-i televíziós szolgálattal a napokban kötött ismeretséget. Egyik olvasónk szóbeli panaszá­nak engedve, valóban csak a véletlen hozott össze a járás televízióhoz értő szakembereivel. Azért a véletlen, mert az isme­retlen nem egy könnyen talál rá a javítóra. A panasz kedvező elin­tézésére Bavlšik Štefan, a javítószolgálat vezetője, készséges Ígéretet tett. Valami azonban mégis megragadta a figyelmem. Az utóbbi időben egyre többet beszélünk a lakos­ságnak nyújtandó szolgál­tatások bővítéséről. A va­lóság azonban sokszor túl­ságosan is szűkmarkú bi­zonyítékokkal szolgál. Mert mit használ a készség, a szakemberek minden igye­kezete, ha jóformán hely sincs, ahol ez a nagyon is fontos sajátosság megfér­ne. A televíziós szolgála­tot ugyanis — jobb meg­oldás hiányában — egy ré­gi asztalos műhelyben he­lyezték el. A kifogás nem is a műhely kevésbé igé­nyes külszínét érinti. A liliputi méretek elgon­dolkoztatóak. Öt ember számára kb. 25 négyzet­méter, méghozzá televí­zió javításra — aligha alkalmas. (A helyiségben kb. 25—30 televízió vár javításra. Havonta 200 az átlag!) Igaz, van még egy rak­tárhelyiség is. Méretére talán az volna a jellem­ző, hogyha hárman be­mennek, egynek ki keli jönnie. Ez még a kiseb­bik baj. A raktárkészlet 100 ezer korona értékű. Azonban az alkatrészek egy része hasznos felhasz­nálása előtt oxidálódik, s hovatovább hasznavehetet­lenné válik. Húszezer ko­rona értékű laboratóriu­mi berendezésüket pedig nem hogy használni, de hová tenni is alig tudják. — Csak több helyünk lenne — sóhajt fel a mű­helyvezető. A kisebb javí­tásokat egy nap leforgása alatt el tudnánk végezni. És ez a vállalás nem is volna kicsiség. Hisz a megnagyobbodott járásban ez az egyedüli televíziós szolgálat. Ugyanakkor a falvak növekvő jólétével mind több és több a te­levízió tulajdonosok szá­ma. Éppen azért, ha a Du­najská Streda-i helyi gaz­dálkodás a lakosság igé­nyeit kielégítően akarja teljesíteni a szolgáltatá­soknak ezen a szakaszán, akkor mielőbbi intézkedés­re van szükség. Nem többre, mint hogy a mostani nagyon is részmegoldást — jobbal cseréljék fel. Olyannal, ami a valóságban is annak vallhatja magát, amire rendeltetésénél fogva hiva­tott. , Ilyen problémával a HNB­nek kell knmolvan foglal­koznia. (d) » ÜJ SZÖ 526 * 196 0. december 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom