Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-16 / 348. szám, péntek

Milyen lakásokat építsünk ? S LAKÓK VÉLEMÉNYE • ÖT ÉV TÖBBET AD, MINT AZ ELŐZŐ TIZENÖT • ÚJDONSÁGOK - KÍSÉRLETEK • ÉRVÉNYESÍTSÜK A SZOVJET TAPASZTALA­TOKAT • NEMCSAK SOKAT, DE JÖT IS A martini képzőművészek baráti szövetséget kötöttek az üzemi munká­sokkal. A szövetség keretében közös előadáson vettek részt, majd a kép­zőművészek közvetlenül a munkahelyükön látogatták meg a munkásokat. Emil Slosarik, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva tagja képünkön azt magyarázza művészeinknek, hogyan dolgozik vízszin­tes fúrógépével. (F. Kocian — ČTK — felv.) Ludvík Aškenazy Bratislavában Pionírok hordták szét a meghívó­kat, a lépcsőházakban plakátok hir­dették és az új lakóházakra sze­relt hangszórók többször elismétel­ték: este 7 órai kezdettel a Bra­tislava Nivy Körzeti Nemzeti Bi­zottság tagja előadást tart a lakás­vitáról. Utána a lakók elmondhatják észrevételeiket és javaslataikat..." A gyűlésre elsőnek egy idős néni­ke érkezett. Nagymama. Háztartást vezet és gondját viseli az unokáinak. Ide is őt küldték el, a fiatalok a te­levíziót nézik. Sokan, akiknek nincs ilyen jó nagymamájuk, nem voltak a gyűlésen képviselve. Maga az elő­adó sem jött el. A lakásvitára azon­ban sor került. A városi nemzeti bi­zottság képviselője és a gyűlésre érkezett építkezési szakemberek bár szűk körben, de nagyon tüzetesen elbeszélgettek a Miletičová és Košic­ká utcai új lakótömbök néhány lakó­jával. Bratislavában tizenöt év alatt 15 000 lakást építettek. A következő öt évben 17 000 lakás épül fel. A ter­vezők és építészek nemcsak szám­belileg akarják ezt a feladatot telje­síteni, hanem pártunk Központi Bi­zottságának irányelvei alapján gon­dot fordítanak a minőségre, a lakás­viszonyok állandó javítására. Ez a vita lényege. Az eddigi tapasztalatok szerint az építkezési szakembereknek az a vé­• •••••••••• Az Uherské Hradište-i Mikrotechna dol­gozói november 30-án teljesítették a má­sodik ötéves terv feladatait. Az év vé­géig még több mint 2 millió korona ér­tékű árut gyártanak terven feiül. Képünkön: Drahomíra Vaverková a sport­repülők számára készült rádióállomás befejező munkálatait végzi. (F. Nesvadba — ČTK — felv.) leménye, hogy többszobás lakásokat kell építeni. A cél az, hogy minden felnőtt személynek külön szobája le­gyen, 1—2 gyermek számára külön szoba jusson. A 3- és 4-gyermekes család négyszobás lakásra tarthatna igényt. A szobák nem lennének túl nagyok, azonban a vasúti hálókocsik fülkéinek méreteit sem vennék ala­pul. Egy szoba körülbelül 16—18 négyzetméter lenne. A tervezők azzal számolnak, hogy a dolgozóknak lehetőségük legyen lakásukban az egyéni tanulásra és az egyéni pihenésre. Újdonság lesz az új lakótömbökben a külön klub­helyiség, ahol a lakók a lakodalma­kat, a névadási, névnapi, születés­napi és más ünnepségeket tarthat­nák. A mosodákat félautomatikus mosógépekkel látják el, melyeket a közüzem vesz gondjaiba. A lakók­nak nem kell majd mosni, csak le­adják a szennyest és átveszik a tisz­ta fehérneműt. Ez nem utópia, ez készülőben van. Akadnak emberek, akik lakásukban az esedékes javításokat nem bízzák szerelőkre, hanem kedvtelésből ma­guk elvégzik. Nagyobb lakóházak­ban ezeknek a lakóknak műhelyeket rendeznek be. Azzal is számolnak a tervezők, hogy 500 lakosú háztömb amatőr fényképészeinek sötétkamrát létesítenek. Az említett helyiségeket és a ház körüli zöldet külön ház­gondnok kezelné. Az új lakóházakban nem lesznek pincék. Minden emeleten jól szel­lőztethető kamrákat építenek. A le­velesládák mellett szekrények lesz­nek, ahonnan a ruhatisztító-üzem vagy a mosoda elhordja a szennyes ruhafélét és tisztán szállítja vissza. A vita központi kérdése volt, ho­gyan osszák fel a tervezők a laká­sokat. Egy lakás minimálisan 37 négyzetmétert tett ki a múltban. Je­lenleg egy lakásra 40—42 négyzet­méter területet szánnak. Ezt az átla­got a tervezők be fogják tartani. Azonban ennek keretében meg kell beszélni, milyen nagyok legyenek a szobák, a konyha és a mellékhelyi­ségek. Klučinská elvtársnőnek az volt a véleménye, hogyha a gyerme­keknek lesz szobájuk, fölösleges a nagy konyha. , Kellemes meglepetés volt az épít­kezési szakemberek számára, hogy az asszony véleménye — ami fontos szempont munkájukban — egyezett az elgondolásukkal. A városokban kisebb konyhákat akarnak építeni, mert a harmadik ötéves terv folya­mán növekszik a félkészételek áru­sítása és a készételek házhoz szál­lítása. Az asszonyoknak kevesebb munkájuk lesz a konyhában. Aztán helytelen, ha főleg a konyhát lakják az emberek akkor is, ha a hálószo­bán kívül egy nappali szobának vagy ebédlőnek nevezett helyiségük is van. Uličná elvtársnő és mások felve­tették a gyermekjátszóterek és klu­bok létesítésének kérdését. A lakó­telepükön erre nem gondoltak, s gyermekeiknek nincs megfelelő ját­szóhelyük. Vico elvtárs, a Gemerská utcai óvoda szülői közösségének el­nöke bírálta, hogy 90 gyermek szá­mára lebetonoztak játszótérnek va­ló térséget, azonban felépítése el­maradt. Kiesett a városi nemzeti bizottság költségvetéséből. A szülők felajánlották, hogyha megkapják a szükséges felszerelést, maguk elké­szítik a játszóteret. Kezdeményezé­sük azonban nem talált megértésre. A gyűlésen felszínre kerültek olyan hibák, melyeket a jövőben el kell kerülni. Az új lakóházakban a mel­lékhelyiségek szellőztetése nincs jól megoldva. Egy lakó kifogásolta, hogy nincs helyiségük, ahová a gyer­mekkocsikat tehetnék. Machovič elv­társ a Kvačalová utcai szövetkezeti lakóházakat dicsérte. Azt mondta, kész paloták. A szemet bántják azonban a szemetesbödönök az épü­let körül. Higiéniai szempontból is más megoldást kellene találni. Szó volt arról, hogy az épületek átvételét a lakossággal kellene vé­gezni. A múltban előfordult, hogy az építkezési üzem dolgozói rábe­szélték a lakókat, költözködjenek a befejezetlen lakásokba. Azt mondták, foglalják el a lakásokat, amíg más el nem foglalja. A valóságban a terv teljesítését színlelték. Senki sem mondhatta ezek után, hogy nem ad­ták még át a lakásokat, ha már a lakók beköltöztek azokba. Évek tel­tek el és a hivatalos lakásátvételre nem került sor. Az új üzletek létesítését már több gyűlésen sürgették. Az asszonyok, ha nem akarnak sorban állni a régi kis üzletekben, a belvárosból cipelik az élelmiszert és más cikkeket. Az új épületek környékére is nagyobb gondot kellene fordítani. A lakos­ság szívesen segítene! A Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban járt dolgo­zók úti tapasztalataikról beszéltek. Elmondták, hogy minden építkezés­nél ma már előbb az utakat építik, elkészítik a csatornázást és külön­féle vezetékeket s aztán az épüle­teket. A szovjet dolgozók nagy gon­dot fordíta.nak a parkosításra. A gyűlés késő estig elhúzódott. Érdekes volt a vita. Közben a Di­mitrov Üzem CSISZ-szervezetének esztrád-együttese is fellépett. Az építkezési dolgozók címére szóltak — szatírával. Mert van mit tenni, van mit javítani. DRÄBEK VIKTOR Ludvík Aškenazy, neves cseh író a napokban ellátogatott a bratislavai Di­mitrov Müvek tanonciskolájába, ahol a Dimitrov Müvek és a Figaro Csokoládé­gyár dolgozóival, valamint iskolák tanu­lóival találkozott. Aškenazy részleteket olvasott fel müveiből, ismertette néhány új könyvét s irodalmi kérdésekről beszélt. A 39 éves szerző azelőtt tanítóskodott, 1941-ben a Szovjetunióban önként je­lentkezett a csehszlovák katonai egységbe, melynek kötelékében részt vett hazánk felszabadításában. Sokat merített hábo­rús élményeiből, irodalmi pályafutását írással kezdte. Amint megtudtuk, számára most új műfajjal, a tragikomédiával pró­bálkozik. Aškenazy a szocialista emberszeretetet hirdeti, történeteinek hősei egyszerű em­berek. Írásainak tárgykörét gyakran a politikai élet aktualitásaiból meríti. így a „Száz tűz", „Magas politika", a „Má­jusi csillagok" és a „Kutyaélet" című el­beszélések gyűjteményei egytől-egyig sti­lisztikailag jól kicsiszolt, lebilincselő el­beszélések, melyeknek eszmei tartalma tiszta imperialistaellenes. Aškenazy „Gyermek-etüdei"-ben kimondja a gyer­meklélek igazságait, nemcsak a gyerme­kek, hanerfi, a felnőttek világára is érvé­nyesen. E- művének folytatásai a „Sze­relmesek a ládából", „Az ellopott• Hold", valamint ^A szilvaszag nyomában" mind bájos, tréfás gyermek-elbeszélések mély időszerű politikai mondanivalóval. Aške­nazy írásaiban a fényképezőgép lencséjé­nek pontosságával rögzíti a lényegeset és minden, amit röviden elmesél, az olvasó­ban az igazság és realitás képét ébreszti fel. Az említett találkozón élvezetesen adott elő a „Fekete ládácska" című új könyvé­ből, mely néhány nap múlva kerül a könyvpiacra és a „De kérem..." című elbeszéléséből. Az élénk vitában a hallga­tók betekintést nyerhettek a szerző „mű­helyébe", hogyan és miképp készülnek al-. kotásai. Az előadás után szűkebb körben elbei szélgettünk vendégünkkel. - Hány nyelvre fordították le műveit? — kérdeztük. — Tudomásom szerint eddig vagy 15 nyelven jelentek meg könyveim. A leg­több a Szovjetunióban, legutóbb Jugo­szláviában és Svédországban, — sőt Nyut gat-Németországban is. — Művel közül magyar nyelven most mit készülnek kiadni ? - Ogy értesültem, hogy most fo. lítják a „Kutyaélet", „Az ellopott Hold" és a „Szilvaszag nyomában" című könyveimet. Aškenazy hallgatóit és olvasóit újabb élménnyel gazdagította. Megígérte, hogy rövidesen ismét ellátogat Bratislavába. Legközelebb azonban falura szeretne ellá­togatni. 9-k A Kővirág a Nemzeti Színházban (ČTK) - A csehszlovák-szovjet baráti sági hónap befejezéséül a prágai Nem­zeti Színház szerdán, december 14-én mutatta be elsó ízben Szergej Prokofjev Kővirág című balettjét Jlfl Nemečeknek, a balettegyüttes vezetőjének koreográfiájá­val. A zenei betanítást Josef Čech vé­gezte, a díszleteket OIdiich Simášek ter­vezte. A rendkívül szép előadás kereté­ben a rézhegy királynőjét Olga Skálová érdemes művésznő táncolta, Ottó Sanda, Danii, Dana Ledecká Katarina, Viktor Malcev pedig az uralkodó hajlamú Sze­verjan szerepét alakította. A közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta az elő­adás szereplőit. Hat ember. Idős, fiatal, középkorú. Hat ember, aki kétezer embertár­sa, kétezer család nagy-nagy gond­ját vállalta magára. Igen, ők hatan Bratislava harma­dik körzete lakásügyi szakbizott­ságának tagjai. Kétezer kérelem megoldását bíz­ták gondjaikra. Vállalták! önzetlenül, minden ellenszolgálta­tás nélkül. Napi munkájuk mellett. Eredetileg heten voltak. Egyikük azonban gyakorta kimaradozik. Sok tisztséget vállalt, nem telik sem ide­jéből, sem erejéből. Mi tagadás, hiányzik az egy ember is. Hiába, sok a munka ... De már döntöttek: leváltják őt. Mást választanak helyébe, aki majd osztja gondjaikat, segíti a íeiadatok végzésében. S így van ez rendjén. A tagok beszámolnak Az ülés Kopča elvtársnak, a kör­zeti nemzeti bizottság s egyben a lakásügyi szakbizottság elnökének megnyitója után iskolázással kezdő­dik. Ennyi feladat mellett még is­kolázással töltik az időt? Igen, éppen a feladatok nagysága, rendkívülisége és sokasága követeli meg. Dr. Sečanský elvtárs, az ügyész­ség munkatársa ismerteti a lakás­törvény cikkelyeit, példákat sorol a gyakorlatból. Ezután következik a határozatok ellenőrzése. Két esetet kellett kivizsgálni, vég­leges elintézés céljából. — Melánia Smrečková ... Az illető két évvel ezelőtt adta be a kérvényét. S nem egy esetben a kérvény benyújtásának időpontja is szerepet játszik a sorrend meg­állapításában. M. Smrečková krra hi­vatkozott, hogy üzemében, a Dopra­stavnál, már 7—8 éve fekszik kér­vénye elintézetlenül, sőt nem is egy, • • Ülésezik a lakásügyi szakbizottság hanem mindjárt kettő. Ennek kivizs­gálására vállalkozott a lakásügyi bizottság egyik tagja. — Smrečková állítása nem felel meg a valóságnak. Voltam az üzem­ben — ott semmiféle kérvényről nem tudnak. Ilyen esetek is előfordulnak. A ké­relmező néha valótlanságokat állít. Mert mi érdeke lenne az üzemnek letagadni az említett kérvényt? Semmi. Sőt! Ilyen esetben a fél ritkán hátrál meg. Továbbra is kitart állítása mel­lett s hányszor beszél rendetlenség­ről, felelős személyek hanyagságáról. Szapulja, vádolja a hivatalokat, szer­veket, embereket. így akarja igazát bizonyítani, helyesebben a valóság­nak meg nem felelő állítását álcáz­ni. Eszébe se jut, hogy emberek be­csületében gázol, szorgos, áldozat­kész munkájukat becsmérli. Ezt a fellebbezést — teljesen jo­gosan — nem ismerték el. A további fellebbező egy tlmači lakos, aki a bratislavai sörgyárban dolgozik. Persze, Bratislavában kér lakást. Ezt az ügyet is tüzetesen ki­vizsgálták. Szakképesítés nélküli munkásról van sző, aki ugyanúgy dolgozhatna más üzemben is. Említésre méltó, hogy Tlmačon az ottani üzem munkaerőhiánnyal küzd. Amit nem lehet megfizetni Akinek Bratislavában lakásügyben már akadt elintézni valója, találko­zott az ún. lakásnyomozók intézmé­nyével. Például lakáscsere esetében a lakásnyomozó, a nemzeti bizottság alkalmazottja, a helyszínen vizsgálja ki a csere jogosultságát. Nos, a lakásnyomozőval a lakás­ügyi szakbizottságon is találkoztunk. — Második napirendi pont, — je­lenti be az elnök — a lakásügyi osztály vezetőjének jelentése az új lakások kiutalása következtében fel­szabadult lakások sorsáról. Azok a lakások, amelyekből a bol­dog lakók talán sok évi várakozás után új lakásba költöztek, bizony javarészt kicsik, nedvesek, jobbára egészségtelenek. Dehát ezek sorsá­ról is dönteni kell. Azonban Heffko­vá elvtársnő — s látni, hogy ez szá­mára felette kellemetlen — nem tud pontosan számot adni ezekről a lakásokról... A dolog úgy történt, hogy 20 új lakást utaltak ki. Tizet a helyszínen maga a lakásügyi osztály vezetője látogatott meg, a másik tizet a la­kásnyomozó feladata lett volna meg­szemlélni. De csak lett volna ... Rövid kerte­lés után bevallotta, hogy nem volt a helyszínen. Egy eset nem jogosít fel arra, hogy általános következtetéseket vonjunk le. Érdemes azonban össze­hasonlítani a fizetett lakásnyomozó és a képviselők munkáját, akik min­dennapi munkájukon kívül, szabad idejüket áldozva fáradoznak azért, hogy alapos kivizsgálás után igazsá­gosan dönthessenek polgártársaik la­kásügyében. Ez az, amit nem lehet megfizetni... A lakásnyomozóval kapcsolatban más bonyodalmak is felmerültek. Az elnök jegyzőkönyvet ismertet, öz­vegy vagy elvált fiatal asszony val­lomását tartalmazza, akinek a la­kásnyomozó „valamiért valamit" ala­pon felajánlotta segítségét kérvénye gyors elintézésére. Nincs szándékunkban az esetet elemezni. Tény az, hogy az ilyen el­járás szocialista erkölcsünkkel ösz­szeférhetetlen. Az illető tisztségével összeegyeztethetetlen cselekedete csorbát ejtett a nemzeti bizottság dol­gozóinak becsületén is, akik szívvel­lélekkel, odaadással végzik munkáju­kat. Ezenkívül megszűnt az az idő, ami­kor lelkiismeretlen egyének ennyire visszaélhettek beosztásukkal. Minden lényegesebb ügyet a választott kép­viselőkből alakult szervek intéznek. A lakásnyomozó csalt és hazudott akkor is, amikor a bizonyos „vala­miért" ellenszolgáltatást ígért, mert ehhez semminemű lehetősége és módja nincs. Csak egyben számíthat az itt ülő elvtársak segítségére: ha valóban társadalmunk hasznos polgára akar lenni, ebben a törekvésében egész biztosan támogatni fogják. Egyelőre azonban az ügyészségen kell felelnie tettéért. Lám, mi mindennel kell a lakás­ügyi bizottságnak foglalkoznia! Ám minden olyan kísérletet csírájában kell elfojtani, amely a legparányibb mértékben is akadályozhatná törek­vésünket, hoqy dolgozóink égető la­kásprobléma 1 a lehető legigazságo­sabban oldódjanak meg. Éppen ezért felvetjük a kérdést: nem lenne itt az ideje, hogy a lakásnyomozók intézményét végleg megszüntessük? Hisz szakbizottsá­gaink nagyszerű munkája, a képvise­lőknek a választókkal mind jobban szilárduló kapcsolata lassan felesle­gessé teszi... Teljesíthető feladat A Bratislavai Városi Nemzeti Bi­zottság hatalmas feladatot tűzött a körzeti nemzeti bizottságok elé: de­cember 31-ig fel kell dolgozniuk a lakáskérelmezők pontos nyilvántar­tását. Fel kell számolni azt a hely­zetet, amikor egy kérelmezőnek 2-: 3 kérvénye is hevert a nemzeti bi­zottságok irattáraiban. Nagy, nagyon nagy feladat. Minden I kérelmezőt a lakásán kell felkeres­niük és a véleményezést ott a hely­színen kell megírni. Ez a harmadik körzetben 2000 csa­lád meglátogatását és ugyanannyi jegyzőkönyv felvételét jelenti... - Egyáltalán lehetséges-e ez? Né­hány hét alatt? Felmerült ez a kérdés is. Sőt olyan véleménv is elhangzott, hogy a vá­rosi nemzeti bizottságnak e téren meg kell változtatnia határozatát. - Nem! Szó sincs róla! - hang­zott Kopča elvtárs véleménye. — A feladatot teljesítjük Természetesen a lakásügyi szak­bizottság hét tagja és a lakásügyi osztály három dolgozója erre nem lenne képes, de hát számítani lehet a képviselőkre, a polgári bizottsá­gokra, a nőbizottságokra és a lakos­ság segítségére. Természetesen úgy már teljesít­hető a feladat! Senki sem kételke­dett. Egymást követték az ötletek, javaslatok. Ezek alapján a szakbi­zottság pontos tervet dolgozott ki s ezt a tanács elé terjesztette. E terv lényege: 20-25 albizottság létesítése, amelyben helyet kapnak a választókörzet képviselője, a szakbi­zottságok tagjai és az aktivisták. Nagy-nagy erőfeszítés, de vállal­ták. Az új év első napján a har­madik körzet nemzeti bizottságán a lakáskérvények már pontos sorrend­ben sorakoznak majd. így könnyebb lesz az elintézésük is. Lám, közös erővel, a képviselők és választók kölcsönös segítségével a lehetetlen is lehetséges. Zsilka László, ÜJ SZŐ 5 * 196 0- december 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom