Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-10 / 312. szám, csütörtök

Jelizaveta Vaszlljevna Korobelnyikova — Anyámat kivittem a városból,' én meg visszajöttem, ... itt születtem, Moszkvában ... Csak ennyit mondott Jelizaveta Vasziljevna Korobelnyikova. Visszajött, mert itt született. Szülőföldjét kellett megvédenie a romboló fasisztáktól. S ott segített, ahol egy fiatal lány segíthetett... Elmúlt a háború vihara. A győzelem után tanult, építészmérnök lett. Az épületek újszerű konstrukciós megoldása foglalkoztatja, főleg a vasbeton-építkezés. Három éve olyan munkával bízták meg, amiben örömét leli. Az építkezésben és városrendezésben szerzett tapasztalatokat gyűjti és terjeszti. Igen, itt, Novije Cserjomuskiban, a két éve épült s tovább épülő lakónegyedben. — Hogyan építkezzünk? Ez foglalkoztat bennünket, hogy az emberek szépen, kényelmesen, egészséges környezetben lakhassanak... — Ezért is jöttem ide ... Jelizaveta Vasziljevna mosolyog: — Sokan járnak ide, külföldiek is... — mondja s az őszülő haj koronázta arcában felcsillanó kék szeme a büszkeségérzetet sugározza. — Jöjjön! — s dolgozószobájából átvezet a szomszédos terembe. A nagy kerek asztalon kis modellházak. Ráismerek azokra a több emeletes épületekre, melyeket idejövet láttam. A Novije Cserjomuski lakónegyed kicsinyített hű mása felett állünk. Jelizaveta Vasziljevna hosszú nádpálcát vesz a kezébe és tanítónéniként magyaráz. Tizenkét hektárnyi területen fekszik a telep. Ezer lakás épült itt. S arról kezd beszélni, ami a legjobban érdekel. Mit is kaptak a lakók? Nyolcszáznyolcvan férőhelyes iskolát politechnikai műhelyekkel, bölcsődét, „gyermek-kertet„ vagyis napközi otthont, két nagy élelmiszerüzletet, éttermet, diétásat is, falatozót, univerzális áruházat, külön gyermekruházati bolttal, szép modern mozit, mely a Rakéta nevet viseli. Abban az épületben, amelyben vagyunk, van a házfelügyelőség. a karbantartási szolgálat, a népművelési klub nagy teremmel és könyvtárral... E

, rre mind még az építkezés kez1 detén gondoltak... Kis városka, „szputnyik-városka" ez a nagy világvárosban. Csendes sziget a nagy tengerben. Milyen jó is az ittélőkkultŰRZl 150 éves a Humboldt Egyetem i A berlini Humboldt Egyetem kereken 18 000 tudományos munka' társból, diákból és alkalmazottból álló kollektívája jelenleg jelentős ! jubileumra készül: ebben az évben ünneplik az egyetem megalapí" tásának 150 éves évfordulóját. A Humboldt Egyetem a béke Ugyé[ nek és az új szocialista társadalmi rend humanizmusának kötelezte i el magát. Ezzel levonta a történelem tanulságait, tovább folytatja | legjobb hagyományait és a szocialista átalakulás útján a tudomány • új virágzása elé néz. 1 2. Egyre szebb lesz 1 nek, minden a kezük ügyében van. S ez még nem minden! Terepszemlére megyünk, ősz van, hűvös az idő. Erőtlenül süt a nap, de sugara aranyat szór s ahogy bevonja fényével a színekben tobzódó, lombjukat hullató fákat, úgy érzed, a kép festő vásznára kívánkozik... — Aranyos ősz! — mondja mosolyogva Jelizaveta Vasziljevna. Hány moszkvaitól hallottam már ezt a két szót s ahányan mondták, mindnyájan ugyanazzal az örömmel ejtették ki. Szeretik az aranyos őszt. Talán azért, mert itt nagyon rövid, gyorsan köszönt be a havat hozó tél. Sétálunk az új házak között. Itt csak sétálni lehet

r mert olyan kellemes és jó a szemnek látni a sok zöldet, virágágyat, a fácskákat, melyek terebélyesedni fognak s a fenyőket, melyek a zord télben sem vesztik el színüket, A háztömbök között parkok és még valami — gyermekjátszóterek. A kis lurkók úgy gyúrják a homokot, mint pék a tésztát és bicikliznek, futkároznak. A padokon idősebbek ülnek, sütkéreznek. Több helyen köralakú kis fedett pavilonokat látok, kényelmes ülőhelyekkel. — Ez a „beszednyica" — mondja kísérőm, — az asszonyok kedvelt találkozóhelye ... Az egyik nagyobb térségen kis sporttelep tárul elém, röp- és koÉn is ugyanezt mondhatom. Nyugodtan, kellemes környezetben élnek itt az emberek. Kiérünk a telep szélére. Itt a föld alatt is építkeznek. — Itt lesz a Metro új állomása, — magyarázza a mérnök-asszony. Ez azt jelenti, hogy az itt lakó moszkvaiak néhány perc alatt a város szívében lehetnek (az új negyed jó messze van a központtői, közel a Lomonoszov Egyetemhez). Most is jó összeköttetésük van, mert a sűrűn járó villamosok, troli- és autóbuszok sokkal gyorsabban száguldanak a széles utakon, mint a mieink a mi kurta, kanyargó útjainkon. J

elizaveta Vasziljevna búcsúzóul még elmondja, hogy Moszkvában sok ilyen új negyed épül és sorolja is a „szputnyik-városkák" nevét: Izmajlovo, Bogorodszkoje, Novije Kuzminki, TyeksZtyilcsiki és a többi. Az építészek egymáshoz járnak „terepszemlére", tapasztalatcserére. Keresik a legjobb megoldást, hogy a szovjet emberek valóban kellemesen étS elégedetten lakhassanak. Amit Novije Cserjomuskiban láttam, az arról győz meg, hoo" jő ú* haladnak. S az a legszebb bennük, nem elégszenek meg az elérttel, még szebbé akarják varázsolni a szovjet fővárost, lakóinak életét. Ötmilliónyian élnek itt, de az emberek nem temetik el

vmagukat a kőrengetegbe, mint New Yorkban, ahol a gyermekeket megfosztják a gyermeki örömtől, még friss levegőre sem mehetnek és a fák is elsorvadnak a sok kő között. Az új. nagy Moszksárlabda pályával, korcsolyapályával, vát most száznyolcvanezer hektárnyi Kissé odébb vízmedence. Most „szá- védett erdőpark veszi körül, az épüraz". csak „a harmat nedvesíti,-de> lő új „szputnyik-városokban" györaz nyáron negyven centiméter „mély vízben gyermekek lubickolnak... ]y| ost már értem, iT

X miért volt oly naav büszkeségérzetei teli Jelizaveta Vasziljevna tekintete, amikor arról kezdett beszélni, hogyan is kell építkezni. Nála is, másoknál is csak az tudja ezt megérteni, aki ismeri a szovjet emberek régi életét; valamikor egy konyhában egyszerre négy-öt család is főzött. És most? Elég rátekinteni az új lakónegyekre, látni a kó-'-Mmes lakásokat. Erre az óriási és gyors változásra büszkék is a szovjet emberek. S Vasziljevna mintha csak összegezné a látottakat, ezt mondja: — Itt tiszta a levegő... nincs gyár és nincs közúti forgalom. Az utak a lakónegyed körül „futnak". Sok a zöld, sok a virág, a gyermekek szabadon játszhatnak ... nyörű lesz az élet.. Lent is út, fent is út — így gyorsítják a közúti forgalmat a belvárosban. Képünk: a Majakovszkij-téri új hosszú „tunelút" bejárata. Ha az ember látja Moszkvát, az új negyedeket, az újjáépülő régi városrészeket, csak akkor értheti meg igazán Hruscsov elvtárs szavait, aki New Yorkból nemrég hazatérve ezt mondotta: a szó szoros értelmében élvezem a friss, életetadő levegőt, melyet a mi embereink lélegzenek be. A mi fővárosunk szép város, különösen most, amikor megváltozik, amikor új negyedek épülnek. Moszkva egyre szebb város lesz, mutatós házaival, széles utcáival, tereivel, sugárútjaival, zöld díszével, gyermekjátszótereivel, vízmedencéivel és zöld övezeteivel ..." E

szavak jutnak az eszembe, mikor most idehaza visszagondolok a Novije Cserjomuskiban t ít látogatásomra. Igen, így van ez a valóságban. Ott az ember élvezi a friss, életetadő levegőt. S újra magam előtt látom az új lakónegyed parkjában elhelyezett Lenin szobrot. A bronzszobor mintha csak az élő Lenint ábrázolná. Szinte látom: előre lép, a magasba lendíti karját és azt mondja: — Ez a kommunizmusba vezető út! Fetrőci Bálint Az egyetem 11 karán és 133 intéSzetében jelenleg 9000 diákot oktatünak. A hallgatók száma a hétéves (terv folyamán állandóan növekedni í fog. Az oktatás a gyakorlathoz, a (szocialista iparhoz és mezőgazdaságihoz fűződő szoros kapcsolaton alapíszik Az egyetem 1400 diákja pl. mezőgazdasági gyakorlattal kapcso(latos kiképzésben részesül és ennek jj során nemcsak bepillantást nyernek (a gyakorlat problémáiba, hanem ta'náraik vezetésével egyben tevékeJayen részt vesznek az élet átalakításában is. Ezen túlmenően az egyeztem patronálja Seelow körzetében a < mezőgazdasági körzeti akadémiát és j elvállalta itt az állattenyésztő és (földművelő brigádvezetők oktatását. Hasonlóan szoros a kapcsolat a szocialista iparral is. Az üzemek nemcsak kiképzési helyeket nyújtanak a diákok egy részének, de jelentékeny tevékenységi területet adnak a kutatásnak is. Az egyetem intézetei az (üzemekkel együttműködve az ipar számos problémáját oldják meg. A (gyakorlattal való szoros együttműjkődés mindig újabb kutatási feladaí tokát ad az egyetemnek. E tudóid mányos problémák egy részét az !egyes szakterületek vagy több szakj terület tudósai munkásokkal, szö5 vetkezeti parasztokkal vagy a szocialista üzemek műszaki értelmiségével együttműködve oldják meg. A diákok is hozzájárulnak az egyetem szocialista átalakulásához. A (diákok 70 százaléka csatlakozott a Hogy az ember élete szebb legyen... A moszkvai Kreml ismét fontos tanácskozások színhelye lesz. December 7-től 10-ig itt Ülésezik majd a szovjet építészek III. kongresszusa, hogy összegezze a városépítéssel kapcsolatban folyö eddigi vitát és konkrét 'határozatot hozzon a kommunista városépítés feladatairól. Már n»st tudjuk, miről fog tárgyalni, hisz nemrégen országos tanácskozáson külföldi vendégek jelenlétében vetették fel e problémákat. Milyen legyen a jövő, a kommunista társadalom városa? Eként hangzik a kérdés, melyet már most meg kell oldani, hogy a felnövő nemzedék, a kommunizmus építője * már a lakásviszonyok terén is érezze az új társadalom vívmányait. így fontos kérdés lesz a korszerű építési elvek gyakorlati alkalmazása, az ipari építmények elhelyezése, az egészségügyi és tisztasági viszonyok rendezése. Ami magát az építkezést illeti, a (fő követelmény az ipari módszerek 5nagyarányú 'bevezetése. Olcsón, de jegyre jobbat! Ez most a szovjet épíJtészek jelszava, melyet a fővárosi Jés vidéki lakóházépítésben elért ^kézzelfogható eredmények támaszta? nak alá. El a fölösleges és költséges ) cicomákkal, az építészet követeiméínyeinek megfelelő tervek, a müj anyag határozott térhódítása az épí1 tészetben is, idegnyugtató és eszte(tikus harmónia — ezek azok a fő követelmények, amelyekről a kong(resszuson szó esik majd. (1) szocialista diákcsoportokhoz, amelyeknek jelszava „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni". Azt a célt tűzik maguk elé, hogy minél jobb tanulmányi eredményeket érjenek el és elsajátítsák a szocialista ember magasrendű erkölcsi tulajdonságait. Szabad idejében sok diák tevékenykedik a kultúra és a sport terén. Az egyetem ének- és táncegyüttesének 120 diák a tagja. Mások a diákszínpadon vagy a számos agitációs művészcsoport valamelyikében tesznek tanúságot színészi képességeikről. A hétvégeken, a termelési gyakorlatokon és a szünidőben ,ezek a diákok műsoraikkal számos dolgozót örvendeztetnek meg az üzemekben és a falvakon, így a diákok is segítenek a kulturális munka fejlesztésében és abban, hogy a kultúrát eljuttassák a köztársaság legtávolabbi sarkaiba is. Az egyetem megalakítása a német nép nemzeti harcával volt kapcsolatos. Ma, 150 évvel később, tevékenységének és munkájának ugyanez a célja. A tudományos munka ma a német nép harcát szolgálja a nyugatnémet militarizmus megfékezéséért és Németországnak mint egységes, demokratikus és békeszerető államnak nemzeti újjászületéséért. Tudományos eredményeikkel hozzájárulnak nemzeti céljaik megvalósításához: az egység megteremtéséhez és a béke megőrzéséhez. Szy Ifjú képzőművészek kiállítása A bratislavai Városi Képtár élő és fejlődő jellegének mutatója a röviddel ezelőtt elindított élénk tárlati tevékenység. A legutóbbi kiállítás anyagát fiatal képzőművészeink rajztanulmányai, grafikái és szobrai képezték. - A széles rétegekhez szóló grafika művelői igazolták, hogy mai szemmel látják átalakuló és fejlődő társadalmunk életét és környezetét. Erről adtak hírt a felületek és vonalak ritmikus változatosságával, korunk életérzéseinek megfelelő, gyakran a lehetőség határáig való leegyszerűsítéssel, új színhatásokkal fogalmazott műveik. - Altalánosságban elmondhatjuk, hogy az . ifjú művészgárda alkotásaiban megnyilvánult az eszme és a formai megoldás egységére való törekvés. (Bombová kifejező tusrajzai, Fii a érzelMi telítettségű finom tanulniányai, V eľ b a életszínű akvareljei, Ďobeš Saint Tropez-e). A szobrok is mind a realitás talajából táplálkoznak, de nem a külső valóság formális, gépies utánzatai. Az új világrendünk tartalmával összhangzó formanyelv kialakítását keresik, — egyéniségüket, művészi vérmérsékletüket jellemző sokféleséggel. - Kul ich, a kitűnő megfigyelő biztonságával érzékletesen rögzíti kis bronzfigurákba az emberi élet egyegy tipikus állapotát vagy helyzetét. K t aki asszonya a japlasztika anyagszerű, hatásos nyelvén tiltakozik a háború barbársága ellen. — Masaričovä harmonikus felépítésű „Zené j e", Čutek kiegyensúlyozott portréja is a fiatalok kiállításainak jó színvonalát jelzik. BARKANY JENONE A Zeneművészeti Akadémia fiatal külföldi művészeket nevel (ČTK) — A prágai Zeneművészeti Akadémián megalakítása óta a csehszlovák tanulókon kívül klllföldl hallgatók is végzik tanulmányaikat. A külföldi fiatalok általában kiváló tudással térnek vissza hazájukba, hogy művészi és pedagógiai tevékenységet folytassanak. Lenin szooor Novije Cserjomuskiban Sokszor ismét találkozunk a prágai Zeneművészeti Akadémián végzett növendékekkel. Ezek közé tartozik Musztafa Krantja, aki ma már kiváló albán karmester és a Prágai Tavasz rendszeres vendége. Viszontláttuk a bolgár Kiril Ilyincsevet, filmfakultás végzett növendékét, aki Václav Kršekkel a Legenda a szerelemről című filmet rendezte. A többiek is hathatósan hozzájárulnak hazájuk kultúrájának fejlesztéséhez. Ju So Hon fiatal koreai rendező mint pedagógus működik a phenjani filmiskolában. A Zeneművészeti Akadémia végzett növendékei közé tartozik Frank Bayer Német Demokratikus Köztársaság-béli és Widerman Károly magyarországi rendező, Dimo Kolárov bolgár és Kazimierz Konrád lengyel filmoperatőr, Tao Cuen-siao kínai zongoraművésznő. A Zeneművészeti Akadémián jelenleg mintegy 50 külföldi végzi tanulmányait. Ezek között 12 bolgár, 5 mexikói, 4 albán, 3 lengyel, 3 vietnami és 3 japán, 2—2 szovjet, algériai és ciprusi, 1—1 koreai, marokkói, ghanai, ceyloni, chilei, izlandi, kubai, mongol, NDK-beli, román, uruguayi és EAKbell van. A szocialista országokból jött diákok figyelme elsősorban a zenére irányul, az afrikai országokból érkezett hallgatók érdeklődése a filmre és a szlnművészetre, a rendezésre és a bábszínházra összpontosul. A külföldi hallgatók között többen nagytehetségűek, mint pl. Jurlko Kuronuma japán lány és Paul Staicu román ifjú a zenefakultáson, Orfel Cokov bolgár hallgató a színművészeti karon. A prágai Zeneművészeti Akadémia végzett növendékeinek száma tizenöt év alatt több száz főre rúg, s ez az utóbbi években ;gyre emelkedik. Örvendetes tény, hogy a felszabaduló volt gyarmati és függő országok fiataljai is egyre nagyobb számban érkeznek hazánkba, hogy szakképzésben részesüljenek. Nálunk a városok tervezése és építése az embert szolgálja, azt, hogy gondoskodjék az emberről és minél nagyobb kényelmet biztosítson számára. N. SZ. HRUSCSOV V ^rén megőszült. Nem is csoda... Háború volt, a fasiszták Moszkva alatt álltak. Akkor még fiatal volt, húsz éves sem lehetett... De hagyjuk a viharos időket. Oly gyönyörű a ma, beszéljünk inkább erről. Ezt olvastam ki a szeméből. De tele voltam kérdésekkel. Hogyan élt, mit csinált akkor? Mit tegyen, felelnie kellett: TTJ SZÖ 5 * 196

0- november 10.