Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-05 / 307. szám, szombat

A pártmunka nem topoghat egy helyben AZ ÖRA MUTATÓJA reggel hat órá­ra kúszott. Népes, sereg igyekezett az úton. Mindannyian iparkodtak, hogy idejében érkezzenek a tlmači Sz. M. Kirov katlangyárba. Mondhatnánk, versenyeztek: ki iesz előbb a mun­kahelyen? Mégis, ha valaki azt ál­lítaná, hogy van versenynyilvánosság, igazat is adnánk neki, meg nem is. Hozzátennénk még, hogy az utóbbin van a hangsúly. Vannak ugyan szép színes plakátok az udvaron és mű­helyekben, de nem neveket és ered­ményeket hirdetnek, hanem jelsza­vakat. S ha itt-ott találhatók is, nem a legfrissebbek. Pedig az évi terv­feladatok teljesítésének döntő sza­kaszában vannak s az utolsó negyed­év eredményei nagyon befolyásolhat­ják az egész évi eredményeket. Az üzem minden vezetőjének, dolgozó­jának, minden munkásának erőfe­szítése szükséges, hogy sikerrel zárják az esztendőt, megteremtsék a harmadik ötéves terv szilárd, biz­tos alapját. Ehhez jó anyagellátás, jó szerszámok, a gépek gondos karbantartása szükséges, de szüksé­ges mindenekelőtt a dolgozók telje­sítményének szüntelen javulása is s nem utolsó sorban a verseny érté­kelése és propagálása. Amikor a teljesítmények javulá­sáról beszélünk, nemcsak arra a sok kiváló dolgozóra gondolunk, akik ed­dig is kitűntek kimagasló eredmé­nyeikkel. Például a 420-as üzem­részlegen Štefan Kokles tíztagú munkaközössége, amely a szocialista munkabrigád megtisztelő cím vise­lője. A tervfeladatok teljesítése mel­lett 180 ezer koronát takarítottak meg az idén a hengerelt vas, illet­ve lemezek legjobb kihasználásával, a hulladék jelentős csökkentésével. Gondolunk elsősorban azokre, akik ma még gyakran adnak ki kezükből selejtes, hibás terméket. Mert bár­milyen nagy szerepük van a kivá­lóan dolgozóknak, egy üzem munká­jának sikerét végső fokon az átla­gos teljesítményű emberek munka­eredménye dönti el. — A 420-as üzemrészlegen túlsá­gosan sokat foglalkoznak a termelés­sel, háttérbe szorul a politikai mun­ka s így lemaradnak a termelési feladatok teljesítésében Nem szabad a politikai munkát elválasztani a termeléstől - bírálta Pavel Červenák elvtárs, az üzemi pártszervezet el­nöke az üzemrészleg pártalapszer­vezetét. IGY VEZETETT utunk az üzem­részlegre, ahol minden hegesztő kö­rül pattogtak a szikrák, zakatoltak a daruk. Itt találtuk Jozef Berčák elvtárs műszaki dolgozót, a pártszer­vezet bizottságának egyik tagját is, aki aztán munkahelyről munkahely­re kalauzolt bennünket. Elbeszél­gettünk Lipták András elvtárssal, a kovácsok munkaközösségének veze­tőjével, aki elmondta, hogy nőtt a fiatalok teljesítménye, csökkent a selejt, mert már mind mesterei a szakmának. Azt, hogy a fiatalok kö­zül ki a legjobb, senki sem tudta megmondani. Mindig egymást segítve küzdenek a kitűzött célok elérésé­ért. Az eddigi és a biztosan várható eredmények egyik titka abban van, hogy minden elképzelést és meg­valósításra váró feladatot tudásuk fejlesztésével, körültekintő munka­szervezéssel alapoznak meg. Ami kü­lönösen megragadta a figyelmünket, az az volt, hogy szinte minden siker valamilyen újításhoz, vagy technoló­giai változáshoz fűződik. Arra nem alapoznak, hogy egyik vagy másik dolgozó „megnyomja a gombot". Esetenként jó ugyan az ilyesmi is, de az embereket arra nevelik és ösztönzik, hogy ne erejük megfe­szítésével, hanem elsősorban az eszükkel, a technika fejlesztésével növeljék eredményeiket. A csőkészítők, hengerészek is el­határozták, hogy kivívják a szocia­lista munkabrigád címet. Nichta Marek, a kollektíva vezetője többek között elmondta, nem múlik el nap anélkül, hogy a csoport valamely tagja ne segítene társának vagy társainak a munka könnyebbé té­telében. Minden nap szó esik kö­zöttük a politikáról is. Mégpedig a napi sajtó kapcsán. A kollektíva tagjai a jó összhang megteremté­sével valóban kivívták az egész üzemrészleg megbecsülését és sze­retetét. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY alapja még mindig az egyéni ver­seny, mert az üzemrészleg dolgozói­nak csak egy része tömörült eddig a szocialista munkabrigád megtisz­telő címért küzdő munkaközössé­gekbe. Az egyiik műhelyben Jozef Sodlák elvtárssal, a hegesztők mes­terével találkoztunk. Az ő véleménye is az, hogy a terv teljesítésében sokat segíthetne a dolgozók egymás közötti versenye. Ezt a formát az utóbbi időben mégis elhanyagolták. Lebecsülik a párosversenyt. Pedig nemrég még gyakran megesett, hogy egész műhelyeket, sőt üzemrészle­geket tartott lázban néhány verseny­ző vetélkedése Igaz, még ma is találunk valóban lelkes vetélkedőket. Nagyszerű ered­ményeket ért el Darázs Sándor elv­társ hegesztő, aki azt mondta Gru­ber elvtársnak, mérjük össze erőn­ket, ki ad többet. Mivel a verseny­ben nincs állandó bérelt hely, hol az egyik, hol a másik került ki győz­tesen. Nem valami különleges mód­szer, de a párt határozatának szelle­mében dolgoznak s pártunk első­sorban tetteket, megfontolt, szívós munkát, példamutatást követel tag­jaitól. Azt követeli, hogy a jelsza­vakat és felajánlásokat gyakorlati tettek kövessék. Tehát nagy hiba lenne ezek eredményeit nem látni s nem értékelni, hiszen a dolgozók egyéni vetélkedése a további munka­közösségek kialakulásának természe-' tes előfeltétele, kiinduló pontja. AZ ÜZEMRÉSZLEG egy helyben topogásának másik oka, amit már a cikkünk elején említettünk, a poli­tikai nevelőmunka lebecsülése. Pe­dig régebben, az előző években sok szép eredményt ért el a pártszerve­zet. Említsünk meg ezek közül csak néhányat. Azokat, amelyek a jó po­litikai munka mellett szólnak. Első helyre kívánkozik a taggyűlések ala­pos előkészítése, amelyeken minden tag részt vett, hogy tanácskozzék az őt érdeklő időszerű kérdésekről. Jó fórum volt ez ahhoz, mert a részt­vevők őszintén elmondhatták mind azt, amit termelő- és nevelőmunká­juk szempontjából szükségesnek tar­tottak. A tanácskozásokról a leg­többen ezzel az érzéssel távoztak: „Eredményes volt a taggyűlés, érde­mes volt eljönni." Említésre méltó az a buzgalom is, amely a múlt években a pártbizottság tagjait a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alatt áthatotta. A pártszervezet kez­deményezésére színvonalas előadá­sokon népszerűsítették a szovjet tu­domány és technika legújabb vív­mányait, valamint azokat a tapaszta­latokat, amelyek az üzemben haszno­síthatók. Nem lemaradásról beszéltek, mint most, hanem a feladatok tel­jesítéséről és mint a gyár legjobb üzemrészlegéről. Az élet bizonyította, hogy mily nagy szükség van a pártszervezet intenzívebb munkájára, kezdeménye­zésére. A párttagyűlések nemcsak a kommunisták politikai és szaktudá­sát fejlesztették, hanem a többéves tapasztalatok kicseréléséhez, a fiata lókba való plántálásához is a legjobb fórumnak bizonyultak. Az idei ta­pasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a pártszervezet alig hallat magáról, sőt azt is mondhatjuk, nem­igen dolgozik. Ján Kolár elvtárs, a pártszervezet elnöke a taggyűlésen való részévétellel kapcsolatban a három műszakra hivatkozik. Pedig a múltban sem dolgoztak másképp. Ezek után az sem véletlen, hogy alig gondoskodnak a tagjelöltek elő­készítéséről. Csak két dolgozót vet­ték fel az idén. Ugyanakkor a 410-es üzemrészleg pártszervezete tizenöt szorgos fiatallal erősödött. TERMÉSZETESEN kár lenne visz­szafelé nézni, kutatni azokat az okokat, amelyek bizonyos fokú pan­gást eredményeztek. Kár lenne ezen rágódni. Azon azonban igen, hogyan és miképpen lehetne kimozdítani az egy helyben állástól a pártszerve­zetet, hogy ismét munkához láthas­son. A feladatok teljesítése mielőb­bi cselekvést követel. Persze, ehhez az üzemi pártbizottságnak az eddi­ginél nagyobb segítséget kell adnia. ERDÖSI EDE Iskolánk segít a szövetkezetnek Iskolánk tanulói főképpen a csúcsmun­kák idején örömmel vesznek részt a szö­vetkezet munkájában. Az őszi betakarí­tás idején 5 vagon paprikát mentettek meg az elértéktelenedéstől. A szövetke­zet vezetősége nagyra értékeli a diákok szorgalmát és a nemrégi szüret idején szőlővel, cukorkával kedveskedett a ta­nulóknak. Trenka Tibor, Modrany. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiftiiiriiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii S zép szokás az, hogy a kerek évfordulókról megemlékezünk. A mai időkre jellemző, amikor a nagyszerű építőmunka jegyében éi az ország, hogy az üzemek, gyárak jubileumai sem maradnak észrevét­lenül. Egy ilyen gyárról, ahol a na­pokban ünnepelték fennállásuk hu­szadik évfordulóját, szeretnék szól­ni. Dolní Mécholupy egészen közel van Prágához, tulajdonképpen még Nagy-Prága területén fekszik. Itt található az első csehszlovák görgős­csapágy-gyár, ahol ezelőtt húsz esz­tendővel az első csehszlovák gyárt­mányú golyóscsapágy készült. A fel­szabadulást követő időben igen két­séges volt a gyár sorsa. A neves, régi hagyományokkal rendelkező kül­földi üzemek mindent elkövettek, hogy itt megszűnjék a gyártáp. Ol­csón és nagy mennyiségben szállítot­tak Csehszlovákiának csak azért, hogy az aránylag fiatal üzem ne konkurrálhasson velük. A februári események után azonban a nyuga­tiak „készsége" hirtelen lelohadt. A termelés fellendülése az elsó ötéves terv alatt kezdődött és azóta rohamosan folytatódik. Az üzemben egy- és kétsoros golyóscsapágyakat készítenek 3 millimétertől egészen 35 milliméter átmérőig. Ezeknek a nagyságoknak kizárólagos szállítója a hazai gyárak és valamennyi népi demokrácia részére a mécholupyi üzem. A követelmények a gyárral szemben egyre nőnek, ami azt je­lenti, hogy a termelés további emel­kedését is biztosítani kell. Noha az alkalmazottak 80 százaléka nő, a legtöbb üzemrészlegben három mű­szakban dolgoznak. A harmadik öt­HÚSZÉVES JUBILEUM éves tervben teljes száz százalékkal fog emelkedni a termelés, amit az új technika alkalmazásával, a mun­kaszervezés tökéletesítésével akarnak elérni. M ár az idén több olyan intéz­kedést foganatosítottak, ame­lyek egyrészt elősegítik az idei terv teljesítését, másrészt jó előkészüle­tek az eljövendő esztendőkre. Az üzem lelkes újítói realizációs brigá­dokat alakítottak, amelyek feladata és célja, hogy az újítási javaslatokat minél gyorsabban megvalósítsák. Nem egy olyan modernizált gép működik, amely, ha az újítók nem vették vol­na „kezelésbe", már a hulladékok kö­zött lenne. Az IR jelzésű rezgési köszörűket például Petržílek és Ru­dolf újítóknak sikerült teljesen au­tomatizálni, a realizációs brigád se­gítségével s a mai napig hat Ilyen automatát adtak át a termelésnek, 360 ezer korona beruházási költséget takarítottak meg ezzel" a gyárnak, mert ha ők nem oldják meg a fel­adatot, új automata köszörűket kel­lett volna vásárolni. Nem kisebb je­lentőségű az az újítás, amely Brou­ša és Kŕížek elvtársak műve. Olyan automata mérőgépet szerkesztettek, amely egyszerre méri le a csapágy radiális játékát, nyílását és felületét. Ezeket a müveleteket kézzel végez­ték és részben végzik is, mert az új automatából egyelőre csak egy van és az nem elegendő valamennyi csap­ágy ellenőrzésére. Elképzelhető azon­ban, hogy milyen hatalmas ugrás­sal fog emelkedni a munkatermelé­kenység, ha elkészül a többi gép is. A realizációs brigádok jelentősé­ge abban áll, hogy az újítók nem várják meg, amíg a technikai osztály* hozzáfog javaslataik megva­lósításához, hanem azokat munka­társaik segítségével maguk realizál­ják. Dolní Mécholupyban a prémium­alapot többnyire az újítók és a rea­lizációs brigádok tagjainak jutalma­zására fordítják, és ez a dolgozókra buzdítólag hat. Aki tud, bekapcsoló­dik az újítómozgalomba, és ennek köszönhető, hogy idén a technikai fejlesztés feladatait 118,8 százalék­ra teljesítették. Nagy vonalakban már kidolgozták a harmadik ötéves terv éveiben megvalósításra kerülő auto­matizálás és mechanizálás komplex tervét. 18 normaóráról 8 órára kell csökkenteni ezer golyóscsapágy ter­melési idejét, hogy a rájuk váró fel­adatokat teljesíthessék. Az üzem fennállása óta sok ki­** váló szakembert nevelt fel, úgyhogy ma már Csehszlovákia eb­ben az iparágban is nagyhatalomnak számít. Kapitalista államok is az ál­landó vásárlók közé tartoznak. A harmadik ötéves terv végére fti­canyban a legkorszerűbb gépekkel felszerelt új gyár épül, ahol a dol­gozók kellemes, kulturált feltételek között fogják végezni munkájukat. Dicséret illeti a kollektívát, hogy bár a jelenlegi munkahelyeken a hely­szűke miatt nem a legkedvezőbbek a munkafeltételek, a népgazdaság e fontos termelési ágazatának felada­tait mennyiségben és minőségben is teljes megelégedésre biztosítják. KIS ÉVA Ez évben ünneplik a Liptovský Hrádok-i Tesla dolgozói üzemük fennállásának 10 éves évfordulóját. Az elmúlt tíz év alatt az üzem gyártmányait csaknem az egész világ megismerte. 18 államban használják a hrádoki Teslában készült jó minőségű telefonokat, telefon-központokat és hajôtelefonokat. A szociblista munkabrigád cím elnyeréséért folyó munkaverseny segítségével az év eleje óta a termelési tervet miden mutatószámban túlteljesítik. A harmadik ötéves tervben — a többi államokon kívül — csak a Szovjetunióba 800 ezer pasztellszínekben készült telefont szállítanak. Képünkön: Dušan Mikuš, a szocialista munkabrigád vezetője munka közben Kvet a Jančuškovával, aki példás dolgozó és aktív CSISZ-tag. * (F. Kocian — ČTK — felv.) W.VA1AVAVJWiVJViVA%VaWMW/JVUWMiW.W.V.WW Nem állt meg a fejlődés Sportpálya, iskola és óvoda épül Želiezovcén A területi átszervezés után az a nézet alakult ki 2eliezovcén, hogy a kis mezővárosban megáll a fejlődés. Egyszerűen azért, mert Levice lett az új járási székhely. A helybeli la­kosok úgy vélték, hogy a JNB köz­vetlen támogatásának hiányában nem lesz mód és lehetőség a városka to­vábbi fejlesztésére. S lám, négy hő­nappal a területi átszervezés után beigazolódott, hogy csupán az embe­reken múlik, akarják-e szebbé, kel­lemesebbé tenni környezetüket és hajlandók-e annak érdekében bizo­nyos áldozatokat is hozni. Ottjártunkkor éppen rendes ülését tartotta a városi nemzeti bizottság tanácsa. Molnár József, a VNB tit­kára ismertette a „Z" akció kereté­ben eddig elért eredményeket. A pontos áttekintésre nagy szükség van, mert közeledik az év vége és sok heWütt még nem merítették ki az e célra tervezett anyagi eszkö­zöket. Ilyen esetben a következő év­re jóval kisebb összeget engedélyez­nek az illetékes felsőbb szervek, ha előzőleg a nagyobb pénzösszeget nem tudták kimeríteni, azaz nem tö­rődtek kellőképpen a „Z" akcióval. Az ilyen községekben aztán tényleg válságba kerülhet a faluszépítés ügye. Želiezovcén azonban egészen más a helyzet, pedig már nem járási székhely. A „Z" akció kerekében há­rom jelentős építkezést válósítanak meg. így például másfélmillió koro­nás költséggel korszerű sportpályát építenek. Most készülnek a vasbe­ton lelátók, az öltözök, a kitűnő gyepszőnyegen pedig délutánonként már fut, gerelyt dob és labdát rúg a városka ifjúsága. Az ez évre terve­zett 140 ezer koronát már kimerí­tették és az ev végéig még a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség kerü­leti bizottságától kapott 40 ezer ko­ronát is felhasználják. Terv szerint két év múlva kellene befejezni az építkezést, de a lakosság által eddig ledolgozott 4870 brigádóra arra en­ged következtetni, hogy kellő szor­galommal előbb is elkészülhetnek vele. A magyar tannyelvű tizenegyéues középiskolához hat új termet épí­tettek 240 ezer koronás költséggel. Az új termekben e napokban már megkezdődik a tanítás. Ennél az építkezésnél igen sokat segítettek maguk a diákok is, akik büszke örömmel foglalják'el helyüket a tá­gas, új berendezéssel ellátott tan­termekben. A harmadik akció szin­tén iskolaépítés, mégpedig Karolina­pusztán, ahol nemzeti iskolát építenek. E célra 30 ezer koronát ter­veztek erre az évre, melyen épü­letanyagot vásároltak. Tavasszal megkezdik az alapozást. A pótköltségvetés eszközeit ugyancsak közérdekű célokra hasz­nálják fel. A mintegy 400 ezer ko­ronából egy kúttisztításra alkalmas szivattyús teherautót akarnak vásá­rolni, 200 ezer koronás költséggel pedig a 6 osztályos óvodát tervezik újjáépíteni. Ezek a tények világosan igazol­ják, hogy a területi átszervezés után változatlanul óriási lehetőségek vannak közérdekű létesítmények építésére. A fejlődés kerekét a nép lendíti előre és minden falu, min­den város arculata elárulja, hogyan használják ki a helyi funkcionáru­sok a „Z" akció adta lehetőségeket. Ehhez persze szükséges, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremtsenek a néppel, meggyőzzék a lakosságot egyes akciók végrehajtásának fontűts­ságáról és megnyerjék konkrét tá­mogatását. Ennek hiányában minden akció már eleve kudarcra lenne ítél­ve. (s) MIT MOND A RENDELET? A belügyminiszter a napokban tette közzé á közúti forgalomról szóló 141/1960. Zb. számú új hirdet­ményt, mely 1961. január 1-én lép hatályba. Megtiltja minden gépjár­művezetőnek, hogy alkoholtartalmú italt fogyasszon menet közben, il­letve előtte. A hirdetmény alkohol­tartalmúnak tekinti a bort, a sört és mindazokat az Italokat, melyek több mint 0,75 százalék szeszt tar­talmaznak. A motorkerékpár vezetőjének me­net közben tilos dohányoznia és vé­dőszemüveget kell viselnie. A védősi­sak kötelező viselését a belügymi­niszter későbbi időpontban rendeli el. A hirdetménvnek a motorkerékpá­rokra vonatkozó rendelkezései érvé­nyesek a robogókra és a kis motor­kerékpárokra is (MOPED, PIONlR) azzal a módosítással, hogy ezek ve­zetői nem kötelesek védősisakot vi­selni, ellenben külön hajtási enge­délyre lesz szükségük. A közúti forgalom folyamatossá tétele érdekében a gépjárművek ve­zetői kötelesek az úttest jobb olda­lán haladni, s a zárt településeken keresztül nem szabad túllépniük az 50 kilométeres óránkénti sebességet. Amennviben azonban a helyi visszo­nyok lehetővé teszik, a járási köz­lekedési felügyelőség a helyi nem­zeti bizottsággal egyetértésben na­gyobb sebességet is engedélyezhet a falvakon keresztül haladó útvonala­kon. Éjjel 23 órától reggel 5 óráig a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek és autóbuszok elérhetik a 80 kilomé­teres óránkénti sebességet is. Az útkereszteződéseknél a jövőben csak annak a járművek lesz előnye, mely jobb oldalról érkezik. A gyermekek testi épségének vé­delme érdekében a hirdetmény elő­írja, hogy a hat évesnél fiatalabb gyermekek csak felnőttek kíséreté­ben kerékpározhatnak az országuta­kon. (es). ÜJ SZÖ 5 * 1960. november 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom