Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-03 / 305. szám, csütörtök

Hogyan értelmezik a holiceiek a GTÁ-k új küldetését kulrÚRZt Azóta, hogy az EFSZ-ek átvet­ték a GTÁ-k gépállományának nagy részét, egyes gép- és trak­torállomásról az lehet az első benyomásunk, hogy megszűnt minden tevékenységük. A GTÄ­kon néhány gabona- és silókom­bájnon kívül, ha nem vesszük számításba a talajjavítási s a nö­vényvédelmi munkákhoz szüksé­ges berendezéseket, alig van más mezőgazdasági gép. Most már az EFSZ-ek tulajdonában van a me­zőgazdasági gépek túlnyomó ré­sze, és karbantartásukról is a földművesszövetkezetek gondos­kodnak. A GTÄ-K ÜJ MUNKAKÖRE A múlt év végén közzétett kor­mányhatározat pontosan előírja a GTA-k feladatait: Gondoskodniuk kell a talaj termővétételéről, az EFSZ-ek gépkezelőinek kiképzéséről, a szövetkezeti gépek javításáról, ar­ról, hogy az EFSZ-ek minél rend­szeresebben legyenek ellátva olcsó gépalkatrészekkel. Az a tény, hogy hazánkban három járás egyesült egy járássá, mélyre­hatóan befolyásolta a GTA-K mun­kaszervezésének módosítását is. Há­rom vállalat rendszerint egy válla­lattá egyesült, azonban 2—3 fiók­üzemmel rendelkezik, amelyek nem­rég önálló vállalatokként működtek. A Dunajská Streda-i járásban a GTiA központja Holice községben van és üzemei Štvrtok na Ostrovéban, Du­najská Stredán és Čalovóban mű­ködnek. Ján Kiiment elvtárs, a GTiA műszaki igazgatója igen fontosnak tartja, hogy mindegyik üzemnek sa­ját munkaprogramja legyen, mivel MEGINDULT A SZERVEZÉS TSettőezerhétszázötven — állapítja **-meg Morvay Tibor, a komárnói mezőgazdasági szakiskolák tanjelügyelője. Igen, ennyi hallgatót jelentenek a szö­vetkezetek. Az őszi munkálatok még javában foly­nak, de a szövetkezeti munkaiskolák hallgatóinak toborzása már megindult és nem is kis eredménnyel. Szervez a véd­nökséget vállaló mezőgazdasági szakiskola, a helyi nemzeti bizottság titkára s nem utolsósorban a szövetkezet vezetősége is azon van, hogy a tagok soraiból minél többen jelentkezzenek. A Radváň nad Dunajom-i szövetke­zer vezetősége is sokat tárgyalt már a szövetkezeti munkaiskoláról. Sőt az egyik napon az iroda csendjét a te­lefon éles berregése szakította meg. H ér­vért Antal vezetőkönyvelő veszi fői a kagylót. A drót másik végén a Kravany nad Dunajom-i Szőlészeti és Növényter­mesztési Kétéves Mesteriskola jelentkezik. - Szövetkezeti munkaiskolájuk fölött mi vállaltunk védnökséget - jelentik az iskolából s egyben érdeklődnek a hallga­tók létszáma felől. A válasz kedvező: - A tavalyinál sokkal nagyobb a lét­szám. A három fokozaton együttvéve hetven hallgató fog tanulni. Szövetke­zetünkben az idén vagy negyven fiatal­lal szaporodott a tagok száma. Ezek kö­zül is sok az érdeklődő. Elvárjuk olyan irányú segítségüket is, hogy az előadá­sok túlnyomó részét iskolájuk tantestüle­te biztosítja... Hasonló beszélgetések telefonon, vagy személyesen járásszerte folynak. A nyolc körzetbe osztott szövetkezetek fölött egy­egy mezőgazdasági szakiskola vállalta a védnökséget. Az előadók túlnyomó ré­szét az iskolák adják. A szövetkezetek kívánják így. Az előadásokból sokat akarnak meríteni, melynek témáját maguk szabják meg a helyi viszonyoknak meg­felelően. Tflanár Ferenc, a Radváň nad Duna­jom-i szövetkezet elnöke egyike volt a tavalyi 35 hallgatónak. Sokat ta­nult az előadásokból. Gyakorlatból ugyan ismeri a mezőgazdaság problémáit, tudja, melyik növény mit szeret, mitől fejlődik jól, de nem tudta ezek elméleti meg­okolását. A szövetkezeti munkaiskolán hallott alaposabb ismertetést a csírázás menetéről, a tápanyagok felszívódásáról, az asszimilációról. Most már bújja a szakkönyveket. Egészen másképp tekint a növény fejlődésére, mint azelőtt. Már előre örül az idei oktatásnak. Kántor András is látogatta az iskolát. Jobban szerette volna ugyan, ha szó esik a szőlészetről, mivel ő ezen a sza­kaszon dolgozik. Azonban élőszó híján ­a szakmája terén — csak a szakkönyvek utasításaira támaszkodhatott. Az idén ő is meg lesz elégedve, mert Hervert elvtárs ugyancsak meggondolja, milyen előadási témákat javasoljon aszerint, hogy melyik csoportnak mire van szük­sége. A vezető-könyvelő szeretné, ha az oktatás után minél többen állítanák — akárcsak az elnök - hogy másképp néznek a növény fejlődésére, mint az­előtt, mert az ismeretek alapján kedve­zőbb feltételeket teremtenének azok szá­mára, és ez a többtermeléshez vezet. A z őszi munkálatok befejezéséig a járás területén ki tudja még hány érdeklődővel növekedik a kétezerhét­szászötvenes létszám. Kedvükért Morvay Tibor tanfelügyelő mindent elkövet, hogy az oktatás zökkenőmentes legyen. A helyi nemzeti bizottságok titkáraival arról ér­tekezik, hogy segítsék elő a szervezést, olyan odaadó iskolavezetőket javasoljanak, akik minden változásról tájékoztatják a hallgatókat, az előadások időpontjának bejelentését idejében elvégzik s a szö­vetkezeti munkaiskolákat november máso­dik felében megnyitják. a dolgozók csak így válhatnak jó szakemberré. A holicei központban több mint fél éve a következőképpen szervez­ték meg a munkát: A GTiA teljesíti pénzügyi tervét, dolgozói elégedet­tek és sok esetben valóban ÚTTÖRŐKHÖZ MÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉST mutattak az EFSZ-ek számára vég­zett munkájukban. Minden hónapban megszervezik az új technika nap­jait, melyek keretében számos prob­lémát oldanak meg sikeresen, így például a kukorica vetésének, slló­zásának, a gabona kétmenetes ara­tásának kérdését is. A szövetkeze­teseket megszoktatják a mezőgaz­dasági gépek rendszeres karbantar­tására s felhívják figyelmüket a munkabiztonság elveinek betartásá­ra. Szép eredményeket érnek el az istállói munkák gépesítésében, a ta­lajjavítási munkákban és a kom­posztkészítésre alkalmas tőzeg ki­termelésében is. A holicei elvtársak harmadik öt­éves tervünk küszöbén figyelemre méltó kezdeményezést mutattak an­nak érdekében, hogy mezőgazdasági termelésünk lépést tarthasson ipari termelésünkkel. A mezőgazdasági termelés 1961. évi fejlesztésével kap­csolatos feladatok teljesítésének biztosítására kidolgozták a GTiA va­lamennyi munkaszakaszán szükséges alapadatokat. A pártszervezetek, az FSZM, a CSISZ bizottságai több ülé­sen és üzemi gyűlésen megvitatták azt az anyagot, amely tulajdonkép­pen nemcsak a GTiA termelési prog­ramját, hanem egyben azokat az irányelveket is tartalmazza, ame­lyek alapján a GTIA dolgozói segít­séget nyújtanak majd a Dunajská Streda-i járás földműveseinek. így például pontosan megállapították, mily módon kell növelni a talaj ter­mőképességét, hogyan kell elvégez­ni a talajjavítási munkákat, elegen­dő mennyiségű és jó minőségű ta­karmányt készíteni, új, haladó irány­zatú munkamódszereket alkalmazni a termények betakarításánál, stb. A Dunajská Streda-i járásban a talaj termőképességének növelése érdekében évente istálló- és kom­poszttrágyával kell trágyázni a szán­tóföldek 30 százalékát kitevő terü­letet. Az erre vonatkozó terv értel­mében hektáronként 3 köbméter komposzttrágyát vesznek számítás­ba. A GTA dolgozói e téren azzal nyújtanak majd segítséget, hogy egy év alatt KÉT KOTRÓGÉPPEL 4500 VAGON TŐZEGET FEJTENEK, ezenkívül 100 komposztmintát vesz­nek, hogy megállapítsák, milyen a komposzt trágyatartalma s ennek alapján intézkedéseket javasolnak a komposzt minőségének megjavításá­ra. A GTA dolgozói 28 EFSZ földjé­ből 7000 mintát vesznek a talaj összetételének elemzése céljából. A járás 8 EFSZ-ében kísérleteket hajtanak végre, melyek célja annak megállapítása, hogy milyen a mű­trágyák, az ammóniák, a zöldtrágyá­zás, a baktériumokat tartalmazó anyagokkal való trágyázás, az istál­ló- és komposzttrágyával való trá­gyázás hatása a talaj termőképessé­gének növelésében. Ezek a kísérle­tek nagy segítséget nyújtanak majd a földműveseknek, hogy milyen trá­gyázást alkalmazzanak a különféle földeken. A holicei GTIA dolgozói tervbe vették, hogy 3500 hektáron végzik el az ammóniákos trágyázást. A GT|A talajjavítói ez idén 150 hek­tár kavicsos talajt tettek megmű­velhetővé, s a jövő évben ugyancsak 150 hektár ilyen talajt tesznek ter­mővé. Ezenkívül mintegy 200 ezer köbméter földet kell eltakarítaniuk, hogy rendbehozhassák az öntözőcsa­tornák partjait és tagosíthassanak egyes parcellákat. Mivel a járás EFSZ-ei tervbe vet­ték, hogy a jövö évben mintegy 80 silógödröt építtetnek, ismét nagy feladatok hárulnak a GTlA-ra, mely­nek dolgozói ezenkívül a járásban Tŕebíčen már 1946 óta működik a városi népkönyvtár keretében az ön­kiszolgáló rendszer. Az olvasók maguk választják ki a könyvet és a nyilvántartást is ők vezetik. Évente így mintegy 90 ezer kötetet köl­csönöznek ki. E. Bican felvételén a könyvtár egyik részlege, ahol az olvasók válogathatnak a kiállított könyvekből. A SĽUK Afrikába készül (ČTK) — A SĽUK, az államdíjas szlovák \ népi együttes, a Munkaérdemrend tu­lajdonosa, ez év első háromnegyedében gazdag tevékenységre tekint vissza­E kiváló együttes 313 előadásán, — ebből 38 külföldi — több mint 260 ezer láto­i gató vett részt. Az együttes a jövő év elején kéthónapi vendégszereplésre készül Afrikába. A tánccsoport „Az ébredő Afrika" jel­képes táncot gyakorolja, amely a né­ger nemzetek felszabadítását jelképezi. I A dalegyüttes Etiópia, Ghana, Szudán, Gui­nea, Egyiptom, Tunézia és Marokkó, vagyis azon országok népdalait tanulja be, amelyeket afrikai körútján felkeres. A SĽUK tagjai egyben bemutatják népi dal- és táncmüvészetünk kiváló alkotá­sait: a „Jánošík legendát," „Fonóban" című művet és más műsorszámokat. A SĽUK afrikai körútjáról visszatérve Bratislava felszabadítása 16. évfordulójá­nak tiszteletére új műsorral lép fel. E műsoron Eugen Suchoň, Ján CIkker, Bartolomej Urbanec, Tibor Andrašovan és más kiváló szlovák zeneköltők művel fognak szerepelni. A táncegyüttes műsora is bővül. Bemu­tatja a terchovai táncot, továbbá a Med­ve-táncot, a kokaval odzemokot és a myjavai csárdást. Ez idén csaknem 500 filmet küldünk külföldre (ČTK) — Ladislav Kachtík, a csehszlovák filmexport igazgatója októ­ber 27-én néhány nagyon érdekes tájékoztató adatot közölt a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítójával filmexportunk ez idei mérlegéről. Ez év első három ne­gyedében összesen 106 egész estét betöltő és 106 rövid filmet szállítottunk szükséges 200 kút közül 50 kút épl- V a S20 Cialista tábor orszá­tését is vállalták B. Dušek gaiba, elsősorban az NDK-ba, (21 filmet) és Bulgáriába (15 filmet). A legtöbb filmet Magyar­országra, a Szovjetunióba, Romániába és Lengyel­országba küldjük. A tőkés országokba ugyanezen idő alatt 35 egész estét betöltő és 182 rövid filmet expor­tálunk, az európai orszá­gok közül főleg a Német Szövetségi Köztársaságba, Olaszországba, Belgium­ba és Franciaországba. Az észak- és délamerikai országok közül Argentí­nában, Uruguayban, Bra­zíliában, a legutóbbi hó­napokban Kubában és a Közép-Keleten, Irakban és a Távol-Keleten, Japán­ban érdeklődnek filmalko­tásaink iránt. Számos rö­vid filmet, főleg rajzott bábfilmet, tudományát népszerűsítő, valamint ok­tató és tájékoztató fil­meket szállítunk a Német Szövetségi Köztársaságba, az Egyesült Államokba, Japánbaj Bolíviába, Kolum­biába, Belgiumba és Angliába. fi nyugat-szlovákiai tanulóifjúság versenye (ČTK) — A nyugat-szlovákiai kerület I. és II. fokú iskoláiban értékes verseny bontakozódott ki hazánk felszabadításá­nak 15. évfordulója tiszteletére. A ver­seny célja: orosz klasszikus és szovjet irodalmi alkotások legtökéletesebb lefor­dítása. A verseny első csoportjában a 6— 9. osztály tanulói, — második csoport­jában a 9—11 osztály tanulói vettek részt. A tanulóifjúság rendkívül nagy ér­deklődést tanúsított az orosz nyelv isme­retét elmélyítő verseny iránt. Erről ta­núskodik, hogy mintegy 400 fordítást ter­jesztettek a versenybizottság elé, amely­ben ,a Nyugatszlovákia Kerületi Nem­zeti Bizottság s a Bratislavai Városi Nem­zeti Bizottság iskola- és kulturálisügyi osztályának, a Tanítók és Nevelők Kerü­leti Továbbképző Intézetének, a Sovietská kniha vállalatnak s a tanítóságnak kép­viselői ítélték meg a tanulóifjúság mun­káit. Minden csoportban tárgyi dijakkal jutalmazták azt a 10 diákot, akik a leg­tökéletesebben fordítottak eredeti orosz szövegeket. Az első csoportban MILAN HUDEC, a bratislavai Červená Armáda utcai kilencéves általános iskola tanulója nyerte az első dijat, a második cso­portban JOZEF HOGEL, a bratislavai Pe­ter Jilemnický tizenegyéves középiskola tanulója adta a legjobb teljesítményt. Az iskolákban a csehszlovák-szovjet barát­ság hónapja alkalmából ünnepélyes kül­sőségek között adják át a dijakat a ver­seny nyerteseinek. T ÖBB JÄRIÄSBAN még kisérte­nek azok a gondolatok, ame­lyeket már a választások napján kellett volna eltemetni. Ezek úgy ra­gadnak az emberekre, mint a bo­gáncs, nem tudnak megszabadulni tőlük. Ebbe a csoportba tartozik a nemzeti bizottságok szakbizottságai munkájának könnyelmű lebecsülé-. lése is. Még a képviselők között is hallható ilyen vélemény: „Ezek a bizottságok semmire sem képesek, csak arra jók, hogy beszámolókat ké­szítenek." Valóban? A bizottságok csak for­mális szervek? Ahol a funkcionáriusok megértet­ték a szakbizottságok fontosságát, ott egészen másképp vélekednek. Olt a szakbizottságokban a jövőt látják, a kommunista önkormányzat iskoláját olyan eszköznek tekintik, amelyek segítségével a lakosok tíz­ezrei megtanulják a közügyek irá­nyítását. Fontos küldetés hárul főként a helyi és járási nemzeti bizottságok­ra. A trnavai JNB tanácsának mező­gazdasági szakbizottsága egyike azoknak, amelyektől sok mindent le­het tanulni. Ez a szerv nem csupán a mezei munkák lefolyását tárgyalja meg, mintahogy ez a régi feltételek kö­zött szokás volt és nem csupán a zöld asztal mellett tárgyal. Ülésein foglalkozik a járási mezőgazdasági intézmények tevékenységével, bát­ran, erélyesen és következetesen le­leplezi és kiküszöböli fogyatékos­ságaikat, de munkájának súlypont­ját a termelésre és az irányításra helyezi. Üj feltételek között új módszerrel Csóka Pál a holicei brigádközpont traktorosa nagyteljesítményű erő­gépével silógödör elkészítésével segített a Horný Bár-i szövetkezetnek. nicében beszélgetést rendezett a járás etetőivel. Nemrégen viszont Špačincében, Piešťanyban és Buča­nyban beszélgetést tartottak a ta­karmányfélék betakarításáról és si­lózásáról. A beszélgetésen Uhliar mérnök ismertette a szövetkezeti tagok előtt a Mezőgazdaságtudomá­nyi Akadémia takarmánykutató in­tézetének tapasztalatait. A szövet­kezeteseknek „receptet" adott a ki­váló minőségű silók, pl. a fehérje­tartalmú silók összetételére, ame­lyeknek a szövetkezetesek eddig hí­rét sem hallották s rámutatott, mi a teendő, hogy a siló frissen, ízlete­sen, a rothadás nyoma nélkül el­tartson a nyárig. A beszélgetéseket mindig más és más községben szervezik. Nem csu­pán szakkérdésekről, hanem a funk­cionáriusok munkamódszereiről, az egyes EFSZ-ek lemaradásának okai­ról stb. is tárgyalnak. A bizottság­nak további fontos intézkedése az, hogy a járási székhelyen járási me­zőgazdasági tanácsadót létesítsenek. C tanácsadóban rendelkezésre áll majd a mezőgazdasági szakirodalom, különféle tanfolyamokat, szeminá­riumokat, kiállításokat és aktívákat rendeznek. Már az idén télen inter­nátusos traktorvezető tanfolyamot indítanak a földművesszövetkezetek tagjai számára. Bizonyára örvendetes megállapí­tani azt, hogy a trnavai mezőgazda­sági szakbizottság ily megfontoltan és előrelátóan dolgozik, bátran érvényesíti az új gondolatokat és mentesül a régiektől, amelyek az új feltételek között csak fékezően hatnak. §t. Zúber A szakbizottság tagjai és az akti­visták meglátogatják a helyi nem­zeti bizottságok képviselőit, a föld­művesszövetkezetek vezetőségi tag­jait s felhívják figyelmüket arra, hogyan, mikor és milyen problémá­kat kell felvetni a gyűléseken, ho­gyan kell azokat megoldani, milyen szervezési intézkedéseket kell foga­natosítani. A szakbizottság valamennyi egy­séges földművesszövetkezet számára „szakmai védnököt" jelölt ki. Ez a védnök rendszerint a járási mező­gazdasági apparátus tapasztalt dol­gozója, vagy pedig a járás valame­lyik mezőgazdasági kutató intéze­tének dolgozója. A védnök mintegy tanácsadója a szövetkezet vezetősé­gének. Természetesen nem vár ad­dig, míg az EFSZ vezetősége hozzá­jön „tanácsért", hanem kezdemé­nyezóen meglátogatja a szövetkezeti tagokat, figyelemmel kíséri az EFSZ gazdálkodását, megvizsgálja az egyes munkahelyeken a munka szervezését és így saját megállapításai alapján javasolja az EFSZ vezetőségének, milyen intézkedéseket kellene fo­ganatosítania. A mezőgazdasági szakbizottság szervezte meg a mezőgazdasági ter­melés szakosításáról és kooperáció­járól a szövetkezetekben folytatott vitát is. A szakemberek aktívája ja­vaslatot dolgozott ki, amelynek alap­ján az egyes szövetkezeteket három termelési körzetbe osztották be — a városkörnyéki, a hegyaljai és ál­talános mezőgazdasági körzetekbe. Meghatározták, hogy a szövetkeze­teknek az egyes területeken mit és milyen növényfajtákat kellene ter­meszteniük. A javaslatot az EFSZ-ek természeti és gazdasági feltételeinek részletes tanulmányozása alapján dolgozták ki, s ezek alapján felté­telezik, hogy a járás az ötéves ter­vet a mezőgazdaságban négy év alatt teljesíti. A vita pontosan lerögzítet­te a szakemberek javaslatait, a szö­vetkezeti tagok ezreiben érdeklődést keltett az országos jellegű kérdések iránt. A javaslatot a szövetkezeti ta­gok saját észrevételeikkel és hasz­nos tanácsaikkal egészítették ki. Számos szakbizottság csupán ha­tározatot hoz és javaslatot tesz, de a trnavai a szövetkezeti tagokat köz­vetlenül tanítja is, egyenesen a munkahelyeken. Erre szolgál a szak­értők széleskörű aktívája, akik nyolc tanácsadó testületbe tömörültek. Az állattenyésztési termelés kérdésével foglalkozó tanácsadó testület pl. Trnaván, Brestovanyban és Chtel­ÍJJ SZÖ 5 * !960. november 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom