Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-24 / 326. szám, csütörtök

MEGÖLTÉK LOS ANGELESBEN Roby Heard amerikai újságírót, aki a titkos fasiszta szervezetek tevé­kenységének felderítésére utazott oda. A tettes a fasiszta csoportok tagjai közé tartozik. A NAPOKBAN KEZDŐDÖTT a csehszlo­vák filmhét Tiranában A megnyitón a „Magasabb elv" című filmet mutatták be. „ÜVEG AZ ÉPÍTÉSZETBEN" címmel há­romnapos országos konferencia kezdődött e napokban Teplicén. A konferencián külföldi szakemberek is részt vesznek. , ALBÁNIA LAKOSSÁGÁNAK NÉGY­ÖTÖDE analfabéta volt 1944 előtt. Ma háromszázezer gyermek és fel­nőtt tanul az országban. 107 MILLIÁRD ZLOTY értékű beruhá­zást eszközölnek az 1961- 1965-ös években a Lengyel Népköztársaság nyugati terüle­tein. Ötven nagy ipari létesítmény fog épülni e néhány év alatt. 5—15 ÉVES GYERMEKEK RAJZAI LÁT­HATÓK a Párizsban megrendezett „Cseh­szlovák gyermekek rajzai és munkái" ki­állításon. POSTARAKÉTÁT ÁLLÍTANAK SZOL­GÁLATBA, Franciaországban. A táv­irányítású rakéta* pillanatok alatt 500 km távolságra juttat 400 kg-nyi szálítmányt, amelyet azután ejtőer­nyővel bocsát le a földre. JANA BREJCHOVÁ CSEH FlLMSZl­NÉSZNÖ játssza a DEFA most készülő „Loy kapitány álma" című filmjének női főszerepét. A filmet dr. Kurt Maetzig rendezi. A DOKUMENTUMFILMEK FESZTIVÁL­JÁN Lipcsében rendkívül nagy sikert arattak a csehszlovák rövidfilmek. Külön elismerésben részesült a „Világürutazás előtt" cimü film. AZ NDK TELEVÍZIÓS ADÁSAIT sokan veszik Nyugat-Németország­ban. Ezt bizonyítja, hogy a nyu­gatnémet hatóságok megtiltották a lapoknak az NDK televíziós műsorá­nak közié. ét. A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁ­GI HÖNAP keretében a slavkovi múzeum „A barátság és szeretet ezer éve" cím­mel kiállítást rendezett a csehszlovák ­szovjet kapcsolatok történetéről,. KEVESEBBET SZÍVNAK A DOHÁNYO­SOK Franciaországban, amióta múlt év januárjában 20 százalékkal emelték a do­hánynemüek árát. Több mint 4 százalék­kal csökkent az elfüstölt cigaretta, szi-> var és dohány mennyisége. ÜJ-ZÉLAND LAKOSSÁGÁNAK SZÁMA szeptember 30-án 2 374 390 volt. NÉPSZÁMLÁLÁS KEZDŐDIK a na­pokba Svájcban. A kérdőíveken el­ső ízben szerepel az iskolai vég­zettségről szóló rovat. Talán Svájc az egyedüli ország a világon, ahol erről eddig nem készítettek hiva­talos statisztikát. NYUGAT-NÉMETORSZÁG TUDOMÁNYOS CÉLOKAT SZOLGÁLÓ orvosi műszereket állít ki Moszkvában. A kiállítást Kroll, az NSZK moszkvai nagykövete nyitotta meg. HATALMAS HÓGÖRGETEG zúdult le a Fuzsijama lejtőjén, négy ember meg­halt, 34 nyomtalanul eltűnt. Jordániára három évig tartó szárazság után olyan felhőszakadás zúdult, hogy a fővárost elárasztotta a víz. A jordániai rádio kénytelen volt beszüntetni adását. EGY 1,86 M MAGAS LÁNYNAK bánatot okozott hosszúsága Sunswell svéd városban. Elhatározta, hogy megrövidítteti magát: egy sebész a felső combját horizontálisan ketté fűrészelte, levágott belőle egy dara­bot, azután a csontot ezüst csava­rokkal újból összeillesztette. A lány már gyógyulóban van. TIZENKÉT ÜZEM GYÁRT ÉKSZERE­KET HAZÁNKBAN. Évente másfél tonna aranyat dolgoznak fel, a fogyasztók pedig 250 millió korona értékű arany, ezüst és aranyozott ékszert vásárolnak. Legnagyobb választék a gyűrűkollekció­ban van, csak jegygyűrűből nyolcvan fé­lét készítenek, összesen több mint két­százezer párat évente. SÚLYOS AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG TÖRTÉNT az Egyesült Államokban Ro­chesterben: John Eastman lelkész egy híd pillérjének vezette kocsiját és hat gyermekével együtt szörnyethalt. MEGNYÍLT MOSZKVÁBAN Rock­well Kent amerikai festőművész mű­veinek kiállítása. 80 festmény, 56 különböző kőnyomat, fametszet, va­lamint 760 ceruzával, szénnel és tus­sal készített illusztráció szerepel a kiállításon. A művész, mint ismere­tes, ezeket az alkotásokat a szovjet népnek ajándékozta. A ROŽŇAVA1 VASÉRCBÁNYÁK DOL­GOZÓI e napokban 100 százalékra telje­sítették a második ötéves terv fel­adatait. Az év végéig még több tízezer tonna vasércet termelnek terven felül. NÉGYMILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ ÁRUT importált Ausztria ez év első felében a Kínai Népköztársaságból, kétszer annyit, mint tavaly. A Kínai Népköztársaságba irá­nyuló osztrák kivitel ugyanebben az idő­szakban a tavalyihoz képest 40 százalék­kal emelkedett, és értéke elérte a hét millió dollárt. MEGKEZDTE 70. FILMJE FORGA­TÁSÁT Jean Gabin, a világhírű fran­cia filmszínész. Verneuil új filmjé­ben „Az <;lnök"-ben egy visszavonult nagy po'itikust elevenít niug. /"Vrjol körül kemény harcok dúl­^ tak. Bevetették a harckocsi­brigádot. Meg kell futamítani a fa­sisztákat, tönkrezúzni, kiverni őket az országból!... A tankok ellen ők is tankokat küldtek... Misa, az alig húszéves, sovány, csontos fiú ajkát összeszorítva kezelte az acélerőd ágyúját. Minden lövés után nagyot dobbant a szíve: „A hazáért! ... A szülővárosomért!" A vérébe ivódtak e szavak. Orjol romházait látta ma­ga előtt. Bosszút kell állnia. Az íj feszülését érezte magában, amikor agyába villant, hogy a piszkos fasisz­ták bitorolták szülővárosát. És tüzes nyilakať röpített feléjük ... Osztaga öt ellenséges harckocsit borított lángba. Misa egyszerre feljajdult. Nem, nem az ő lánctalpasukat érte találat. Az a tank szűnt meg dübö­rögni, melyben az osztag parancsno­ka ült, a legjobb barátja ... A győzelmes csata után, amikor pihenőre tértek, Misa, a komszomo­lista Misa nem tudott elaludni. A tankágyúk torkából kilövelő tüzet látta, azt a tüzet, mely elégette leg­jobb barátját... Nem tudott elalud­ni... „Öt fasiszta tankot lőttünk ki, de elvesztettük bátor harcostársun­kat, legjobb barátomat..." - sut­togta maga elé és papírdarabot tett a térdére, ceruzát vett a kezébe. Le­írta a csata történetét. írása néhány nap múlva megjelent a Komszomol­szkéja Pravdában ... — így kezdtem a levelezést, — mondja Misa Jakovlevics. \ leningrádi újságírók otthoná­r" ban beszélgetünk. Nagy nap­ja van. A munkáslevelezők, az üzemi lapok szerkesztői számára szerve­zett „Robkor"-egyetem ünnepélyes megnyitására jött. Ő is azok közé a kiváló munkásszerkesztők közé tar­tozik, akiket a pártszervezet tovább­tanulásra ajánlott. Már második éve működik itt a munkáslevelezők esti egyeteme, ahol az egyes év­folyamok hallga­tóit két éven át az újságírás és szerkesztés mester­ségére oktatják... Misa orjoli, résztvett szülővárosa felszabadításában is. Hogy került Le­ningrádba? — A leningrádi fronton harcol­tam ... Itt szereltem le... s itt is maradtam... Tisztként szerelt le. A Komszomol dolgozója lett és hét évvel ezelőtt a Krasznaja Zarjában, a telefon-auto­mataberendezést gyártó üzemben kezdett dolgozni. Frézelőgépen dol­gozott, szabad idejében pedig tanult. Elvégezte a műszaki főiskolát, ma mérnök és az üzemi lap szerkesztő­je. Harminchat éves. Sudár növésű férfi, tele életkedvvel és örömmel, a munka szeretetével... — A levelezést, úgy látom, nem hagyta abba... - mondom. — Azóta írok ... Az orjoli csata óta. — Melyik írála tetszett a legjob­ban? S. Az orjoli csata óta mélyes tervek" ez. Misának, a nak ez megteszett. lVjehéz meg­^ mondani. Ta­lán ez ... Hat év­vel ezelőtt új mozgalom szüle­tett, Zajcsenko­Loginov kezdemé­nyezte. A „sze­mozgalma volt frézelőmunkás­Kidolgozta a maga — A júliusi párthatározat teljesí­tése. Az új technika, az automatizá­lás fejlesztése... — Vannak nehézségeik? Misa Jakovlevics elmosolyodik. — Voltak — mondja. — Nagy fájdal­munk volt, hogy amikor kritika je­lent meg lapunkban, a bírálók hosszú ideig hiába vártak a válaszra. Ezt nem akartuk tovább tűrni. A kritika gyors reagálást igényel. Ezért külön rovatot vezettünk be a lapban: „Mi­re várnak választ a munkások." S azóta...? Nézze csak meg a lapun­kat... k 1 lém teszi a Krasznaja Zarja legújabb számát. A harmadik oldalon Sz. Vinogradov, a 6. részleg egyik mestere kérdi: Mikor lesz vég­re rend? Ezt írja: „Részlegünkön né­hány villanymotor javítása már fél­éve tart. S ki tudja meddig fognak még heverni?! Erről tud az igazgató és a főmérnök is!" Erős kritika. Vi­nogradov cikke alatt azonban ott a E 1 A munkáslevelezők esti egyetemének hallgatói. tervét, azt vállalta — megkétszerezi a munkatermelékenységét. Üttörő lett. Személyes tervéről, saját munkájáról írt akkor az üzemi lapban. A hatás nem maradt el. Misát követte az egész műhely. Sőt, több mint kétezren az üzemben! És két évvel ezelőtt munkásküldött­ség jött Rigából Misához tapasztalat­szerzésre, tanulni jöttek hozzá. Ök is a személyes terv szerint akartak dol­gozni. Erről a találkozóról a lenin­grádi Nyeva irodalmi folyóirat szép riportot közölt. - S mit vár a munkáslevelezők egyetemétől? - kérdem. - Jó, hogy van... Sokat segít majd munkánkban. A legtehetsége­sebb újságírók adják át nekünk ta­pasztalataikat. Azt tanuljuk meg, ho­gyan írjunk, röviden, de velősen .. . Felelete is ilyen. Tömörsége rám­ragad. - Üzemi lapjuk célja? főmester válasza. Ez úgy látszik nem elégítette ki az üzemi lap szerkesz­tőségét, mert közli saját megjegy­zését is: Vinogradov nem nevezi ne­vülíön az igazi „bűnösöket". Az elekt­romotorok javításáért elsősorban is a részlegvezetők, a részleg mechani­kusa' a felelősek... s így tovább. A bírálatra megszületett a gyors válasz. A kritikával együtt lát.ott nap­világot. Ez jó szervezőmunkára vall. — Mit kívánnak még olvasóik? - Még több kritikát... - És lesz? — Lesz... Hiszen egyik fő köte­leségünk megszűntetni a hibákat, hogy még jobban dolgozhassunk, — mondja Misa Jakovlevics, aki az or­joli csata óta nem tette le kezéből a tollat, s méltán nevezheti magát a Szovjetunió több mint ötmilliőnyi munkáslevelező-tábora érdemes tag­jának. Petrőci Bálint CSALAD ES KOMMUNIZMUS (3) A szocialista átalakulás nemcsak a nő gazdasági és szellemi felszabadu­lásához vezetett, hanem a férfi lelki életét is megváltoztatta. A társadal­mi tulajdon uralmának feltételei kö­zött az érdekházasság elvesztette ob­jektív alapját és szubjektív indokolt­ságát. A szovjet emberek anyagi jó­létének növekedésével és a család szükségleteit kielégítő intézmények hálózatának kiszélesedésével a há­zassági és családi kapcsolatok a Szovjetunióban felszabadultak az anyagi gondok jelentős része alól, melyek a tőkés országokban a dol­gozók családjaira nehezedtek. A szocialista család azonban személyes tulajdonával és költségvetésével együtt továbbra is a társadalom „gazdasági fogyasztó-sejtje" maradt. Végül a kulturális forradalom nagymértékben hozzájárult a Szov­jetunióban az osztály-, nemzeti és vallási előítéletek kiküszöböléséhez, megszabadította a családot a társa­dalmi környezethez fűződő előítéle­tektől, paraszti, kispolgári, vagy a polgári értelmiségi kasztszellemtől, amely a múltban korlátozta és meg­mérgezte a családi életet. így tehát aj házasságkötés és csa­ládalapítás egyetlen erkölcsi indíté­ka a szocializmus feltételei között csakis a férfi és a nő kölcsönös sze­retete, önkéntes elhatározása lehet, hogy egymáshoz kötik sorsukat és közösen alakítják ki boldogságukat. Ez az első lényeges különbség a szocialista és a magántulajdonon ala­puló, különösen a burzsoá család kö­zött. A házastársak kölcsönös részvéte­le a társadalmi életben kiszélesíti közös érdeklődésük körét, megaka­dályozza a kispolgári szűklátókörű­ség kialakulását. A szocialista család másik megkü­lönböztető jellemvonása az, hogy — a magántulajdonon alapuló családtól eltérően — legfőbb társadalmi fel­adata nem a vagyongyűjtés, hanem a gyermeknevelés. A család nevelői tevékenysége nagy jelentőségű a szo­cialista társadalom életében, a kom­munizmus építésében. A szocializ­musban nemcsak a család tartóssá­gához szükséges objektív feltételeket biztosították, hanem ebben érdekelt­té tették magát a társadalmat is. A szocialista család lényegében minőségileg különbözik a magántu­lajdonon alapuló családtól, de mégis örökölt néhány vonást a múlt házas­társi és családi kapcsolataiból. Pél­dául sok családban megmaradt a háztartás, megmaradtak a magántu­lajdonon alapuló erkölcs csökevényei. Egyes esetekben az anyagi nehézsé­gek is rányomják bélyegüket a csa­lád életére. A magántulajdonon alapuló erkölcs csökevényei közé tartozik például az, hogy egyes férfiak nem tanúsítanak helyes magatartást a nő iránt, s ez néha nemcsak a családban fordul elő. így például a sajtó felhívta a figyel­met arra, hogy egyes kolhozokban fiatal férfiak inkább könyvelők, számvevők akarnak lenni, és a nők­re bízzák a nehéz testi munkát. Az ilyen férfiaktól nehéz azt várni, hogy amikor hazamennek, segítsenek fele­ségüknek a házimunkában, gondozzák a gyermekeket. Sőt mi több, egyes férfiak a családi életben is „ranglét­rát" állítanak fel és az asszony fel­adatát mindenekelőtt a házimunka elvégzésében látják. A társadalom és az állam termé­szetesen nem szabályozhatja a mun­kamegosztást a családban. Más a helyzet a társadalmi termelés terüle­tén: a női munkára vonatkozó tör­vényes előírások szigorú ellenőrzése elengedhetetlenül szükséges. E rend­szer bevezetése fokozatosan megta­nítja az előítéletektől fertőzött fér­fiakat arra, hogy otthon is helyesen viselkedjenek. A múlt csökevényei a szülő és a gyermek kapcsolatában is fennma­radtak. Előfordul, hogy egyesek sor­sukra bízzák kiskorú gyermeküket vagy elaggott szüleiket, durván bán­nak velük, sőt gúnyt úznek belőlük. Erre azt felelhetik, hogy ez csak ki­vétel. Igaz. De a baj ott van, hogy a szomszédok és a többi emberek az ilyen kilengéseket közönséges, min­dennapi jelenségnek tekintik. És ép­pen ez oldja fel azoknak az erkölcsi torzszülötteknek a gátlásait, akik arra vetemednek, hogy kezet emel­jenek anyjukra, vagy megtagadják a támogatást gyermeküktől. A családi nevelésben a polgári csö­kevények mindenekelőtt a gyermeki önzés kiéleződésében, vagyis ama feltételek megteremtésében nyilvá­nulnak meg, amelyek egyáltalán nem segítik elő olyan erények és jellem­vonások kifejlődését, mint a munka­szeretet, közösségi érzés, mások megbecsülése. Annak eredményekép­pen pedig, hogy a család nem törő­dik a gyermekekkel, vagy ellenkező­leg minden szeszélyüknek enged, erkölcsileg érzéketlen emberek lép­nek ki az életbe, akiket a társada­lom kénytelen újrarievelni. Végül a család életképessége és tartóssága szempontjából nagyon ve­szélyes csökevény a kispolgári-szel­lem. Ez fejezi ki legdurvább, eszté­tikailag legellenszenvesebb formában az emberek önzését, önelégültségét és erkölcsi közömbösségét. De a kispolgárok kitűnően értenek ahhoz, hogy a körülményekhez alkalmaz­kodjanak, képmutatással rejtsék el igazi arcukat. A kispolgár legfőbb célja, hogy jól lakjék és egyénileg boldoguljon. Ennek érdekében min­dent kész feláldozni, és — gyávasá­gának határai között - bármiféle bűncselekményre hajlandó. Amikor a kispolgári szellem behatol a család­ba, a család a nyerészkedés eszközé­vé válik, s a társadalmi feladatok és kötelességek teljesítése alól nyújt , melledéket. A házassággal és családdal kapcso­latos polgári előítéletek ellen ezért nehéz harcolni, mert ezek gyakran rejtve maradnak a tártadalom sze­me előtt, másrészt pedig ezek az előítéletek nemzedékenként „újrater­melődhetnek", mivel a család egyike az emberi személyiség kialakításában legfontosabb szerepet játszó ténye­zőknek. A polgári előítélet - ez egyik oka a válásoknak a szocializmus feltéte­lei között. Ha azonban a házasságok felbontásának számát a Szovjetunió­ban nem a cári Oroszország és más olyan ország adataival hasonlítjuk össze, ahol a válás gyakorlatilag ti­los, hanem például az Egyesült Álla­mok adataival, akkor ez az összeha­sonlítás távolról sem a kapitalizmus javára válik: 1957-ben háromszor annyi válás volt az Egyesült Álla­mokban, mint a Szovjetunióban. Az is fontos, hogy a lakosságnak mennyire van bizalma a házasság in­tézménye iránt, amely a házasságkö­tések és a születések számában jut kifejezésre. A Szovjetunióban 1957 folyamán az ezer emberre jutó há­zasságkötések száma a forradalom előtti Oroszországhoz viszonyítva an­nak közeli másfélszerese, vagyis több mint 12, míg az Egyesült Államok­ban 8,3, Angliában 7,6 Franciaország­ban 7,0 volt. A születési arányszám a Szovjet­unióban jelenleg nagyobb, mint a tőkés államok túlnyomó többségében. A házasságkötések és a születések statisztikája minden érvnél jobban bizonyítja a szocialista család tartós­ságát és erkölcsi tisztaságát, vala­mint azt, hogy — a polgári ideológu­sok állításaival ellentétben - a szo­cialista család a házassági és családi kapcsolatoknak mérhetetlenül maga­sabb formáját jelenti, mint a magán­tulajdonon alapuló monogámia. (Folytatjuk.) ÜJ SZÖ 4 * 196 0- november 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom