Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-01 / 303. szám, kedd

Vilns nrolptárjai egyesüljetek! UJ S 7.0 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hazánk dolgozói nagyszerű sikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóját 1960. november 1. kedd 30 fillér XIII. évfolyam, 303. szám Hogyan építsünk - hogyan lakjunk Az ember egyik legfontosabb életfeltétele — a lakás. Pártunk ezért nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek, s az életszín­vonal emelése oszthatatlan részé­nek tekinti. 1948-tól 670 000 új la­kást építettünk, s a XI. pártkong­resszus határozata értelmében 1970-ig alapjában meg kell olda­nunk a lakáskérdést: 1 200 000 la­kást kell felépítenünk, vagyis el kell érnünk, hogy minden egyes családnak megfelelő lakása legyen. A lakás nálunk nem a spekulá­ció és a meggazdagodás eszköze, mint a háború előtt volt, és még ma is az a kapitalista országokban. Nálunk a lakás a dolgozók szük­ségleteihez igazodik. Legjobban látható ez a házbérek magassá­gában mutatkozó különbségekben. A házbérből, amit a mi dolgo­zóink fizetnek, nemcsak hogy az állam nem „gazdagodik" meg, még csak nem is fedi az építkezés és a karbantartás kiadásait. A ka­pitalista országokban viszont a házbér észrevehetően csökkenti a dolgozók életszínvonalát, hisz ke­resetük 20-40%-át felemészti. Sőt mi több, a város központjában levő jobb lakás bérére nem lenne elegendő a munkás egész kerese­te. Nálunk a háború előtt is épültek lakások, de vajon azért épültek-e, hogy kielégüljön a dolgozók lakás­igénye? Nem, nem ezért. Ha volt munka, és az emberek megfizethet­ték a lakbért, a spekulálók építkez­tek. Azonban munka nem volt, és az emberek nem tudták a lakbért megfizetni, a háziurak érdeklődése is elmaradt a lakások építése iránt. A kapitalisták, a házíurak csak a jövedelem harácsolását tar­tották szem előtt és nem törődtek azzal, hogy a munkások milyen házban és hogyan laknak. Szocialista köztársaságunkban az emberről való gondoskodás az első helyen szerepel. így a lakáskérdés is. Nálunk persze nemcsak arról van szó, hogy az embereknek la­kásuk legyen. Az állandóan emel­kedő életszínvonal megköveteli, hogy dolgozóink lakáskultúrája egyre magasabb színvonalra emel­kedjék. S nemcsak a jelenlegi vi­szonyok közepette, hanem messze a jövőbe nézünk, — a kommunista társadalomba. Életszínvonalunk rohamosan emelkedik s ezzel egye­temben lakásigényeink is növe­kednek. Tíz, harminc, vagy ötven év múlva az emberek bizonyára még igényesebbek lesznek, mint mi ma. És a lakás az nem ruha, motorkerékpár, vagy bútor, me­lyek, ha kimennek a divatból, vagy ha már nem elégítik ki igényein­ket, — újakkal helyettesíthetjük, Ha a lakást felépítjük évtizedeken keresztül szolgálja az embert. A jövő embere lakásigényének figyelembe nem vevése rövidlátás lenne, s utódaink bizonyára „meg­dicsérnének" tetteinkért. Ha a jö­vőbe nézünk, látnunk kell, hogy a fejlődés folyamán változik az em­berek gondolkodása, nézete is. A fejlett szocialista és kommu­nista társadalom embere egyre jobban kihasználja majd a szo­cialista életmód előnyeit; nem fog otthon mosni, főzni, stb. Rövidebb lesz a munkanap, s talán a műsza­kok is másképpen lesznek. Egy­szóval megbocsáthatatlan bűnt kö­vetnénk el, ha a lakáskérdés meg­oldásában nem lennénk tekintettel hasonló dolgokra. Pártunk Központi Bizottsága a napokban országos vita tárgyává tette a lakásépítkezés kérdését. Biz ­tosítani kell, hogy minden család­nak megfelelő lakása legyen, úgy kell építkeznünk, hogy a lakások megfeleljenek szocialista társadal­munk fejlődésének, — dióhéjban ez a kérdés-komplexum lényege, mellyel pártunk az építőmunká­sokhoz és az ország dolgozóihoz fordul, hogy aktívan részt vegye­nek megoldásukban. Már magában az a tény, hogy pártunk széleskörű vita tárgyává teszi a lakásépítke­zést, — hangsúlyozza a kérdés or­szágos jelentőségét. Dolgozóink észrevételei, javaslatai alapján az építészeti dolgozók megvizsgálják vajon helyes irányban halad-e a lakásépítkezés, megfelel-e a fejlett szocialista társadalom követelmé­nyeinek. Természetesen a vitában nemcsak arról esik majd szó, hogy milyenek legyenek a lakások, ha­nem aról is, milyen módszerekkel építsünk. Sőt mi több, a vita majd megmutatja, mit kell tenniök dol­gozóinknak népgazdaságunk más ágazataiban, mit vár a lakásépítke­zés a kohóipar, a gépipar, vegyi ipar dolgozóitól. így a lakásépítke­zéssel kapcsolatos országos vita egy újabb lépés szocialista társa­dalmunk fejlődésében, szocialista demokráciánk további elmélyítését jelenti. A vitában dolgozóink nemcsak arról beszélnek majd, milyen la­kást építünk jelenleg, és milyent a jövőben, hanem arról is, milyen jelenleg és milyen lesz a jövőben a lakások környezete. Nem hall­gatjuk el azokat a problémákat sem, melyek fékezik a lakásépítke­zést. Beszélünk arról, hogy egy­szerre feleslegesen sok építkezést kezdünk meg, hogy a kész lakáso­kat rendszertelenül adjuk át ren­deltetésének, hogy magasak a költségek, és nem kielégítő a la­kások minősége. Rámutatunk arra, hogy az építkezések befejezése gyakran nem az építőmunkásokon múlik, hanem más ágazatok dol­gozóin. Az építészek gyakran azért nem fejezik be a munkát határidőre, mert nem kapják meg idejében a vas- és acélszállít­mányt, fűtő és egyéb berendezése­ket. Beszélünk azokról a hiányos­ságokról, melyek megfosztják az embereket az örömtől, ha új la­kásba költöznek. Beszélünk róla, mert ezek a lakások arravalók, hogy évtizedeken át kellemes ott­hont nyújtsanak. A lakásépítkezés kérdése orszá­gos vita tárgyát képezi. Pártunk fontos feladattal bízott 'meg ben­nünket, amely közvetlenül össze­függ dolgozóink anyagi és kulturá­lis életszínvonalának emelésével. Itt a lehetősége annak, hogy dol­gozóink véleményt mondjanak, s észrevételeikkel, javaslataikkal ak­tívan hozzájáruljanak lakásépítke­zésünk fejlesztéséhez. Üzemeinkben sok értékes köte­• lezettségvállalás születik meg a ^ napokban. Ezek a vállalások nagyrészt az idei termelési terv • határidő előtti teljesítésére irá­nyulnak, de ugyanakkor az üze­• mek dolgozói nem feledkeznek ^ meg a harmadik ötéves terv első évéről sem. A kötelezettségek • jellemző vonása, hogy dolgozóink nagy súlyt fektetnek a műszaki ® fejlesztésre. A RÖVIDÍTETT MUNKAIDŐ ALATT IS TÚLTELJESÍTIK TERVÜKET Az A. Zápotocký Bányában a dol­gozók minden igyekezete arra irá­nyul, hogy ez évi tervüket 10—15 nappal előbb teljesítsék. A bánya jö­vő évi termelési terve 49 ezer ton­nával magasabb, a bányászok azon­ban kötelezettséget vállaltak, hogy a rövidített munkaidő ellenére jövő évi tervüket 102 százalékra teljesí­tik. Ugyanakkor egy tonna szén ki­termelésének költségeit egy koroná­val akarják csökkenteni. Kötelezett­ségvállalásuk teljesítését elsősorban a műszaki fejlesztésre alapozzák, így például a gyorshajtás új mód­szereinek bevezetése mellett új ra­kodógépeket is üzembe helyeznek. A MUNKA GÉPESÍTÉSE — SIKERÜK ZÁLOGA A Hydrostav dolgozói a bratislavai Slovnaft-üzem építkezésén a napokban szép eredményt értek el: teljesítették a második ötéves tervből rájuk háruló fel­adatokat. Ez a siker elsősorban a jó munkaszervezésnek és a gépek alapos kihasználásának köszönhető. Az ásatási munkák 95 százalékát gépekkel végzik, ami elősegíti a terv lényeges túlteljesí­tését. Az eredményekben nagy része van a szocialista munkabrigád címért ver­senyző hét kollektívának. Az üzem dol­gozói az év végéig még több mint öt millió korona értékű munkát végeznek el. A litoméricei Fémmegmunkáló üzemben az idén megkezdték a műanyagból ké­szült fotelek gyártását. E mű­anyag-fotelek iránt — amelyek rugalmasak, könnyűek és rendkívül tartó­sak — igen nagy az érdeklődés. Egyelőre főleg szállodákban, ét­termekben és filmszínházakban használják. Ké­pünkön: Maria Piskáčková és Mi­luše Burdová a műanyagból ké­szülő fotelek gyártása közben. (Jirí Mathausen ČTK felv.) DECEMBER 27-IG A Sezimovo Űsti-i Kovosvit n. v. dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója tisztele­tére kötelezettséget vállaltak, hogy ez év utolsó negyedében 388 ezer korona értékű termelési többletet érnek el és az év végéig csaknem másfél millió korona értékű árut gyártanak terven felül. Az évi tervet december 27-ig teljesítik és novem­ber 30-ig eleget tesznek az export­tervben foglalt pénzügyi kötelezett­ségeknek. 26 MILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ GYÁRTMÁNY TERVEN FELÜL Igen értékes á kelet-csehországi ke­rület üzemeinek kötelezettségvállalása. A kerület üzemeinek dolgozói a Nagy Október tiszteletére felajánlották, hogy ez év végéig terven felül huszonhat mil­lió korona értékű gépkocsit, autóbuszt, rádiót, televíziós vevőkészüléket, órát és egyéb közszükségleti cikket gyártanak. Ezenkívül vállalták, hogy csaknem nyolc millió koronával csökkentik az önköltsé­get és a munkatermelékenység tervét 1,5 százalékkal túlteljesítik. Exportfelada­taiknak már december 20-ig eleget tesz­i nek. ELŐTÉRBEN A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A Kbely-i Pal n. v. dolgozói gyű­léseken foglalkoztak az ez évi terv teljesítésenek kérdéseivel s ebből az alkalomból az utolsó negyedévre kötelezettségeket vállaltak. Elhatá­rozták, hogy hétmillió korona ér­tékben növelik jövő évi tervfelada­tukat. Vállalták továbbá, hogy a munkatermelékenység nevelését 70 i százalékban a műszaki fejlesztéssel ; biztosítják — s nemcsak a jövő év­ben, hanem a rákövetkező években :s. Ugyanakkor már a jövö évben megteremtik a feltételét annak, hogy 1962-ben bevezethessék a rövidített munkaidőt. Hatvanezer lagja van a novoszibirszki Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságnak Százezer látogatója volt a novoszibiiszki csehszlovák kiállításnak Moszkva (CTK) — Hétfőn Novoszibirszk­ben bezárult a cseh­I szlovák finomgépipari i műszerkiállítás. Egy í hónap alatt, több mint ; százezer munkás, tu­j dós és diák nézte meg I kiállításunkat, melynek ! munkatársai viszont ellátogattak a novoszi­birszki terület gyárai­ba és szovhozaiba, ahol előadások és beszélge­tések keretében ismer­tették a Csehszlovák Szocialista Köztársaság sikereit. Zabalujev, a novo­szibirszki népgazdasá­gi tanács elnöke a Csehszlovák Távirati Iroda és a Rudé právo tudósítóinak adott nyi­latkozatában kijelen­tette, hogy a szibériai gépgyárak képviselői igen sok kiállított mű­szer, főként mérőmű­szer iránt nagy érdek­lődést tanúsítanak és meg akarják vásárolni a kiállított tárgyakat. A kiállítás konkrét eredménye a két test­vérállam kereskedelmi kapcsolatainak további bővülése lesz. A csehszlovák fi­nomgépipári kiállítás keretében egy hónap alatt sok baráti estet rendeztek. A Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaságnak 57 novo­szibirszki üzemben, tu­dományos intézetben és egyéb intézményben vannak szervezetei. A társaság 60 ezer tagja közül már 2000 járt turistaként hazánkban. A városban második éve működik cseh nyelvkör. 1965-ben a világ ipari termelésének több mint felét a szocialista országok adják Moszkva (ČTtf) — A két tábor gazdasági versenyéről folytatott vita során a szovjet nemzetgaz­dászok közölték, hogy az ipari termelés évi növekedése a szo­cialista világrendszerben most 12,5 százalékot tesz ki. Ez az ütem a legközelebbi öt évre szá­mítva teljesen reális, úgyhogy teljes joggal várhatjuk, hogy a szocialista országok 1965 végén a világ ipari termelésének több mint a felét fogják adni. A kapitalista rendszer gazdasá­ga a szovjet szakértők becslése szerint évente átlagban 3 szá­zalékkal fog emelkedni. Az elmúlt 6 évben az egy fő­re eső ipari termelés a Szovjet­unióban 71 százalékkal, az USÁ­ban pedig csak 3 százalékkal nö­vekedett. Üzembe helyezték az első épületelem-gyártó gépsort A bratislavai Priemstav n. v. rajeci épületelemgyártó üzemében a napokban helyezték üzembe egy félig automatizált gépsort, amellyel vibrációval sajtolt vas­beton tetőfedőlapokat készítenek. Ez a különleges gépsor az első hazánkban. A 15 mm vastagságú 1,5X3 méter nagy­ságú elóregyártott épületelemeket a jö­vőben elsosorban ipari üzemek munka­csarnokainak és mezőgazdasági épületek befedésére fogják használni. A termelés­hez szükséges gépi berendezést s a ter­melés új technológiáját a Priemstav kí­sérleti-fejlesztési munkahelyének dolgozói Ján Benček mérnök irányításával dolgoz­ták ki. A rajeci. ú j gépsor évente 700 000 négyzetméternyi elöregyártott épületele­met készít. (ČTK) Fokozódik az őszi munkák üteme Szép mérleg a szombati és vasárnapi brigád után © Rekordteljesítmény a szállítás­ban A brigádosok tízezrei eredményes munkát végeztek A mezőgazdasági dolgozók és az üzemi munkások tízezrei azzal töl­tötték a kétnapos munkaszünetet, hogy a megkésett őszi betakarítás körül szorgoskodtak. Azt a jelszót tartották szem előtt: minden időt és minden eszközt fel kell használni ahhoz, hogy november 7-re be­takarítsuk az idei gazdag termést. Az áldozatkész igyekezet szép ered­ményeket hozott. KÉTMILLIÓ MÁZSÁN FELÜLI REKORDTEL JESITMÉN Y Különösen jól haladt a cukorrépa szállítása a cseh kerületekben. Szombaton rekordteljesítmény szü­letett. A cseh kerületek termelőitől 2 082 912 mázsa cukorrépát vettek át a cukorgyárak. Hasonló szép szá­mokat sorolhatunk fel a brigádosok tízezreinek lelkes munkájáról is. Például a dél-morvaországi kerület­ben a két ünnepnapon 140 000 ember dolgozott a földeken, ezekből 60 000 volt a brigádos. Több mint ezer hek­tárról betakarították a burgonyát, 2000 hektáron megtisztították, 2500 hektárról pedig elszállították a cu­korrépát. A nyugat-csehországi kerületben szintén jól megszervezték a brigá­dok segítségét és ennek köszön­hető, hogy 527 hektárról betakarí­tották a burgonyát, 13 250 mázsát pedig átadtak a felvásárló üzemnek. A cukorrépa szállításánál 165 gép­jármű dolgozott, így ezen a téren is jelentős lépéssel haladtak előre a kerület földművesei. 700 VAGON CUKOR A trebišovi cukorgyár körzetéből 65 szövetkezet már befejezte a cu­korrépa beadását. A gyár dolgozói is alaposan felkészültek arra, hogy ebben az idényben több cukorrépát fognak feldolgozni, mint bármikor azelőtt. Október 30-ig körülbelül 6200 vagon cukorrépát dolgoztak fel. vagyis körülbelül az eddig felvásá­rolt menjiyiség felét. A kampány elejétől ez ideig már több mint 700 vagon cukrot gyártottak a trebišovi cukorgyár dolgozói. A VETÉSBEN IS SZÉP EREDMÉNYEK SZÜLETTEK A betakarítás mellett a legtöbb szövetkezetben és állami gazdaság­ban a szántást és vetést is jól meg­szervezték. Az észak-csehországi ke­rületben az említett két napon 1556 hektár földbe elvetették a rozsot, 3114 hektár földbe pedig a búzát. A kerületben elsőnek a mosti já­rás szövetkezetesei fejezték be a búza vetését. Jól halad a szántás és vetés a dél-morvaországi kerületben is, ahol a két napon 4000 hektár földet felszántottak. 5000 hektárba pedig elvetették az őszieket. A Ri­mavská Sobota-i járásban levő Vies­ka nad Blhom-i szövetkezetesek szintén befejezték az ősziek vetését, sőt a burgonya és a kukorica beta­karítását is. TANULSÁGOK Az utóbbi napokban tehát mind a , betakarítás, mind a szántás és ve­tés üteme meggyorsult Persze csak ott, ahol jól szervezték meg a mun­kát. Nemzeti bizottságainknak le kel] vonniuk a következtetéseket az utóbbi napok eredményeiből, és min­denütt úgy szervezni a betakarítást, illetve szántást és vetést, hogy a be­takarítást november 7-re, a mély­szántást pedig november közepére befejezzék. —ti— A burgonya és a cukorrépa felvásárlása 1960. október 30-án Kerület: Teljesítve burgonya cukorrépa li-ban íi-ban cukorrépa li-ban észak-csehországi 101,8 48 közép-s/lo\ ákiai 100 54 nyugat-szlovákiai 98,1 105,2 kelet-csehországi 88.5 58,5 közép-csehországi 80,4 49,8 nyugat-csehországi 79,3 35,3 észak-morvaországi 76,9 50,6 dél-morvaországi 74,8 51 kelet-szlovákiai 67,5 74,5 dél-csehországi 59,3 23,3 Országos méretben: 78,7 58,7

Next

/
Oldalképek
Tartalom