Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-12 / 284. szám, szerda

Ä világbéke megszilárdításáért a Szovjetunió minden ésszerű lépésre kész (Folytatás a 4. oldalról) HRUSCSOV: Az ön kérdése annyira túlzott, hogy éjjel még meg is ijedhet tőle az ember. De igyekszem erre is válaszolni. Egyrészt még jól emlékszem arra, mit mondtam a sajtóértekezleten. Azt mondtam, ha az ENSZ a jövőben is olyan egyoldalúan fogja megoldani a kérdéseket, mint eddig, mivel hogy az Észak-Amerikai Egyesült Államok kezére játszik, elveszti azoknak az országoknak és népeknek bizalmát, amelyek bizonyos kérdések megoldását fogják követelni. Az ilyen esetben pedig a népek nem az ENSZ segítségét fogják kérni, hanem maguk igyekeznek majd megoldani a kérdéseket. Ha nekünk, a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében alárendelt szerepet szánnak, meglehetünk az ENSZ nélkül is, mely nélkül hazánk évszázadokon át megvolt. Ez azt jelenti, és én kérem önt, hogy ezt jól jegyezze meg, hogyha valamelyik állam megtámadja szuverenitásunkat és érinteni fogja érdekeinket, államunk erejével fogjuk védelmezni érdekeinket. Akkor sem ijedünk meg, ha háborúval fognak fenyegetődzni. Rendületlenül védelmezni fogjuk hazánk — nagy vívmányunk függetlenségét. Jegyezze meg kérem e kérdésben elfoglalt álláspontunkat. Nem akarunk kiváltságokat: Azt akarjuk, hogy a szocialista államoknak, az USA tömbjeihez tartozó államoknak és a semleges országoknak egyenlő feltételeik legyenek az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Mi ebben az igazságtalanság? Ez igazságos követelés. És ha nem veszik tekintetbe, akkor nemcsak mi, hanem más országok sem fogják tisztelni az ENSZ-t, mely azután megszűnik létezni, elhal. Ön kérdezett Nyugat-Berlinről és én még nem válaszoltam erre a kérdésre. Tisztességes társalgó vagyok, és ezért magam akarok válaszolni, anélkül, hogy az ön utólagos kérdéseire várnék. Ön azt mondja, hogy az ENSZ keretén kívül akarjuk megoldani a nyugat-berlini kérdést. Éppen a német kérdés nem tartozik az ENSZ hatáskörébe. Ez mint tudjuk, a második világháború maradványa. A német békeszerződés és a nyugat-berlini kérdés nem az ENSZ-t, hanem azokat az országokat érinti, amelyek hadat viseltek a hitleri Németország ellen. Ezt az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szovjetunió egyaránt elismerik. E kérdésben nincs köztük ellentét. Most pedig Nyugat-Berlinről. Mit akarunk elérni a német kérdésben? Békeszerződést akarunk kötni a két német állammal. Tizenhat éve lesz nemsokára annak, hogy véget ért a háború, de még mindig nem kötötték meg a békeszerződést. Ön ezt normálisnak tartja? Mindenki, aki a háború után rendezni akarja a helyzetet, arra a következtetésre jut, hogy meg kell kötni a német békeszerződést. Ez az, amit mi akarunk. A békeszerződés megkötése a két német állammal — más kiút szemmel láthatóan nincs is —, a nyugat-berlini megszállási rendszer kérdését is megoldja. Törvényesnek tartjuk, hogy Nyugat Berlinnek saját társadalmi rendszere legyen, ott a tőkés rendszer áll fenn. Nem akarunk Nyugat-Berlin ügyeibe beavatkozni. Éljen a lakosság a kapitalizmusban, mint eddig, legyen saját önkormányzata. Legyen Nyugat-Berlinnek kapcsolata valamennyi országgal, amelyekkel kapcsolatban óhajt lenni, ám a nyugat-berlini megszállási rendszernek meg kell szűnnie. Tehát mit akarunk tulajdonképpen? Békét akarunk. Békét! Ki akarjuk küszöbölni a második világháború maradványait, azt akarjuk, hogy ne fenyegessenek egy harmadik világháborúval. Ön azt mondja, hogy ez atomháborúhoz vezethet?! Nem értem. Elvégre mi békeszerződést akarunk kötni Németországgal, s ön szerint ezért harcoljon ellenünk az Egyesült Államok? Cgy véljük, hogy az USA kormánya okos lesz. A békeszerződést akkor is aláírjuk, ha az USA háborúval próbál fenyegetödzni. Nem hisszük, hogy az amerikai nép elszánná magát a harmadik világháborúra, csak azért, mert mi megkötjük a német békeszerződést. Esztelenség lenne. És természetesen megengedhetetlen valami. Elvégre mi senkit sem fenyegetünk. Ellenkezőleg, fel akarjuk számolni a második világháború maradványait, el akarjuk fojtani a még mindig lappangó szikrákat. Ezt elsősorban azért akarjuk, hogy biztosítsuk a tartós világbékét, hogy barátságban éljünk valamennyi néppel, az amerikai, francia, német és minden más néppel egyaránt, önök kapitalizmusban akarnak élni, ez az önök dolga. Éljenek. Mi viszont a kommunizmusban akarunk élni, ez pedig a mi ügyünk. Ön helytenül értelmezi álláspontunkat. Ügy véljük, ha majd megérti, örömmel fogja üdvözölni, mert egyedül helyes és ésszerű álláspont. SUSSKÍND: Meggyőződésem, hogy Amerika és szövetségesei nem kezdenek háborút. E kérdésben tulajdonképpen az a fontos, hogy a nyugat-berlini kérdés és a német békeszerződés megkötése háborús veszély és olyan akciók nélkül oldódjék meg. melyek következtében a világ egyik része levegőbe repülne. HRUSCSOV: Válasza nagyon tetszik. Okos szavak. Senkit sem veszélyeztetünk. Csak azt akarjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a többi ország megértse a két német állammal kötendő német békeszerződés fontosságát, hogy felszámoljuk a második világháború maradványait. Nem csak a háborút akarjuk megakadályozni, hanem ugyanakkor a jóbaráti viszony feltétéleit is meg akarjuk teremteni minden országgal. Fő óhajunk barátságban és testvériségben élni az amerikai néppel, barátságabn élni az amerikai kormánnyal. SUSSKIND: Önnek az a vádja, hogy az USA ellenőrzi az ENSZ többségét, nem sérti-e a szervezetet képező országok szabadságát és függetlenségét? Hisz tény, hogy a szabad országok többsége sok esetben nem szavazott egyformán és másként szavazott, mint az USA. Ám egyszer sem történt, hogy a 8 országból álló szovjet tömb másként szavazott volna, mint a Szovjetunió. HRUSCSOV: Ön nem eléggé tájékozott e kérdésben. Sok ország képviselői, akik az amerikai javaslatokra szavaznak, felkeresnek minket és megmagyarázzák álláspontjukat. Azt mondják: „Önökkel érzünk, de ebben a helyzetben nem szavazhatunk Amerika ellen, s kénytelenek vagyunk arra szavazni, amit az USA javasol. SUSSKIND: Az Egyesült Nemzetek Szervezetében azonban szabad és független országok is vannak, melyek nem állnak az USA bűvkörében, s úgy szavaznak, ahogy a lelkiismeretük sugallja. Nem így van ez? HRUSCSOV: Becsülöm szavait, de ha mélyebben elemzi az ENSZ tevékenységét, megváltoztatja nézetét. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az ENSZ-ben nyomást gyakorolnak a politikailag és gazdaságilag az USÁ-tól függő országok küldötteire. Ám nemsokára végeszakad ennek a helyzetnek. Eljön az az idő, amikor majd a népek felszabadulnak az USA hatása alől és ekkor az Amerikai Egyesült Államok kisebbségbe kerül az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Hruscsov elvtárs válasza után újra rövid szünetet tartottak. A televízió képernyőjén dokumentumfelvételek peregtek, melyek felszólították a nézőket, hogy hallgassák a hírhedt Szabad Európa bősz hangját. E provokatív cselekményről Nyikita Szergejevics Hruscsovot is tájékoztatják. Nyikita Szergejevics Hruscsov e szavakkal fordult Susskinhoz: Közölték velem, hogy a szünetben különféle szovjetellenes rágalmakat sugároznak. Miért teszik ezt? Mert félnek a kommunizmustól? Félnek az igazságtól? No nem baj, hadd sugározzák. Mi nem félünk ettől, még erősebbekké válunk. A szünet után Susskind számos előre előkészített kérdést igyekszik felvetni. NYIKITA HRUSCSOV a következő megjegyzéssel szakítja őt félbe: „Ön azt kéri, hogy röviden válaszoljak, viszont egész programot fejt ki. Reggelig kellene reá válaszolnom, Látom, olyan helyzetbe akar hozni, hogy kérdések legyenek, de válaszok nem. Fel akar olvasni minden kérdést, hogy azután bejelentse, hogy a beszélgetés véget ért. Valaha ön már tett ilyesmit Mikojan elvtárssal, pedig ez nem illik. Beszélgetésünk végéhez közeledünk. Tegyen fel konkrét kérdést és válaszolok rá. SUSSKIND: Meggyőződött ön róla. hogy tevékenysége az ENSZ-ben megérkezése óta a béke és az igazság magjának elhintésében rejlik? HRUSCSOV: Csakis ezért jöttem. Nincs más életcélom, minthogy a munkásokat, a parasztokat és a dolgozó értelmiségieket szolgáljam. Szeretnék őszintén köszönetet mondani, hogy lehetővé tette, beszéljek New York és más városok lakóihoz az USÁban. A kérdésekre adott válaszaimban arra törekedtem, hogy válaszaim egyengessék politikánk és politikai törekvéseink helyes megértését. A mi fő törekvésünk, a szovjet nép és a szovjet kormány törekvése: Békében és barátságban élni valamennyi néppel. Nagyon szeretnénk, hogyha az amerikai nép és az amerikai kormány is megmutatná, hogy erre törekszik. Ügy véljük előbb-utóbb eljön az az idő, amikor majd barátok leszünk, mert a barátság lehetővé teszi számunkra a gazdaság és a kultúra fejlesztését. A háború csak gyötrelmeket hozna és ezért mi inkább békét, barátságot akarunk. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hallgatják szavaimat és megkérném őket, erejüktől telhetően tegyenek meg mindent országaink viszonyának javítására. A Szovjetuniónak mindene megvan. Virágzó gazdaságunk van, gazdag ország vagyunk. Igyekszünk magasra emelni népünk életszínvonalát. Rendkívül jó távlataink vannak. A barátságon kívül semmi sem kell nekünk más népektől. Mindenünk megvan ahhoz, hogy kielégítsük népünk igényeit. Ezért baráti és békejobbot nyújtunk az amerikai népnek. Szeretnénk, ha az amerikaiak is így válaszolnának. 1 Még egyszer köszönöm drága barátaim, köszönöm. Örök béke honoljon országukban, sohase éljenek meg egy háborút! Éljen a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok népeinek barátsága! SUSSKIND: Feltehetek még egy kérdést? Mikor szándékozik visszatérni a Szovjetunióba ? HRUSCSOV: Csütörtökön este, repülőgépen utazom vissza a Szovjetunióba. Azokhoz fordulok, akik szeretnének ellátogatni a Szovjetunióba és megnézni, hogyan él a szovjet nép: Örömmel fogadjuk önöket! Népünk nagyon vendégszerető, erről maguk is meggyőződnek. Meghívom önöket, jöjjenek. SUSSKIND: Meg kell mondanom önnek Hruscsov úr, hogy a nyelvkülönbségnél még nagyobb valami választ el bennünket. Udvariasan annyit szeretnék megjegyezni, hogy egyes válaszai nem érintették a konrétan feltett kérdéseket. Reméltem, hogy ma részletesebb információkat nyerünk, amelyek hozzájárulnak a békéhez. HRUSCSOV: Erőmtől telhetően mindent elkövettem, hogy felvilágosítsam azokat, akik helytelenül értelmezik a szovjet kormány politikáját. Annak ellenére, hogy különböző nyelven beszélünk jobban megértjük majd egymást, ha megegyezünk egyben: ne avatkozzunk be egymás ügyeibe. Minden nép maga választja meg politikai és társadalmi rendszerét. Ez minden nemzet belügye. Ha szigorúan tiszteletben tartjuk ezt az elvet, akkor nem merülhetnek fel kötzünk elválasztó és barátságunk útjában álló kérdések. Önök békét akarnak és nem háborút, és mi is békét akarunk, önök barátságot akarnak, mi szintén. SUSSKIND: ügy fognak-e most cselekedni, hogy tetteik összhangban legyenek szavaikkal ? HRUSCSOV: Mindig is így cselekedtünk. Ki hitette el önnel ezt a helytelen elképzelést? SUSSKIND: A történelem és saját megfigyelésem. HRUSCSOV: Ha ez így van, ahogy mondja, akkor nagyon kellemes és távlata is van. Idővel jól megért bennünket, és mi megértjük önt. SUSSKIND: Nagyszerű szavak. HRUSCSOV: Ami a békét illeti, mi mindenkor a béke hívei vagyunk és sohasem kezdünk háborút. SUSSKIND: Határozottan állítja ezt ön? HRUSCSOV: Határozottan. Sohasem kezdünk háborút! Emlékezzék szavaimra, nemcsak nem kezdünk háborút, hanem barátkozni is akarunk önökkel. Hal!ják-e ezt, amiről most beszélünk? SUSSKIND: Igen. HRUSCSOV: Ügyes amerikai ön. Ön előtt mikrofon van, így hát hallják önt, de engem valószínűleg nem. SUSSKIND: Lehetne meg nem hallani olyan hangot, mint az öné? Szerte a nagyvilágban, mindenütt hallani. Most pedig néhány jellemvonásáról szeretnék egyet-mást kérdezni. Ön olyan mint a higany. Kedélyes, van érzéke a humor iránt, a másik pillanatban viszont komoly, haragos. Ezek az ön igazi jellemvonásai? HRUSCSOV: Őszinteségére őszinteséggel válaszolunk. Az állat is érzi a szerető kezet, ha megsimítja, ha pedig ráüt, kivicsorítja a fogát. Ha önök barátsággal jöniiek hozzánk, őszinték vagyunk. De ha U-2 kémrepülőt küldenek fölénk, lelőjük. SUSSKIND: Kérem, ne harapjanak meg bennünket, önök harapnak. HRUSCSOV: Ez nem igaz. Önök harapnak. Az U-2 kiküldése végeredményben harapás volt. SUSSKIND: Ez már a történelem. Ennek már vége. Többé már semmilyen U-2-t ňem küldünk ki. Békére törekszünk. HRUSCSOV: Rendben van. Ennek is vessünk véget. A háború után is békét kötnek, pedig mi nem is harcoltunk önökkel. Országaink szövetségesek voltak a múlt háborúban. Most pedig barátok akarunk lenni, semmi mást nem kérünk önöktől csak barátságot és békét akarunk. SUSSKIND: Mi sem akarunk harcolni. Meg kell találni a tárgyalások útját. HRUSCSOV: A tárgyalás, a béke és barátság hívei vagyunk. Jöjjön el hozzánk a Szovjetunióba, nézzen körül, éljen egy kicsit köztünk és maga is meggyőződik róla, milyen nagyszerű, békeszerető a mi népünk. Sok nálunk járt amerikai írt már hazánkról. Olvastam benyomásalkat. Meg kell mondanom, nagyon kevesen ferdítik el a tényeket, sokan igazat írnak. örülünk annak, hogy megosztják élményeiket, hozzájárulnak országaink baráti kapcsolatainak felvételéhez. Mire is lenne jó a háború? Sok unokám, sőt már dédunokám is van. SUSSKIND: A közgyűlés ülésein elhangzott nyilatkozatai agitációs jellegűek voltak. Arra irányultak, hogy még inkább kiélezzék a viszonyt. Ön gyarmatosítóknak és imperialista háborús gyújtogatóknak nevez bennünket. Ez nem szolgálja a kapcsolatok javulását. HRUSCSOV: Ön ellene van a gyarmati rendszernek? Ha igen, fogjunk kezet. Nyilatkozattervezetet terjesztettünk megvitatás végett a közgyűlés elé. A gyarmati rendszer felszámolását javasoljuk benne. Ha ön szintén emellet van, akkor egyetértünk e kérdésben. SUSSKIND: A háború után 37 ország szabadult fel Nyugat közreműködésével. HRUSCSOV: Ám még mindig sok a gyarmat, amelyeken az emberek gyarmati Igában sínylődnek. Tehát szabadítsuk fel őket. SUSSKIND: Ön beleegyeznék abba, hogy az írástudás színvonalétól, a fejlődés és a kultúra színvonalától, attól függetlenül, hogy fejlődőképesek-e vagy sem ezek az országok szabadságot adjanak a gyarmati népeknek? HRUSCSOV: Igen. Minden nemzet teljes szabadságának hívei vagyunk. Nálunk például a független 15 szövetségi köztársaságnak bármelyike követelheti kilépését a Szovjetunió kötelékéből, joga van rá. Ha Ukrajna ki akar lépni, megteheti. Beloruszia is kiléphet. És ha ezt az óhaját fejezi ki Grúzia, Örményország, vagy más köztársaság, szintén kiléphetnek. SUSSKIND: Ön beszélgetésük közben javasolta Maemillannak, hogy jövőre hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát, melyen az ENSZ 99 tagállama egyetlen problémáról, a leszerelésről tárgyalna. Szeretném megkérdezni önt. hogyan tárgyalhatja meg ez a 99 küldöttből álló nehézkes szervezet ezt a kérdést, hisz a genfi háromhatalmi értekezlet nem tud megegyezésre jutni a nukleáris kísérletek beszüntetésében, hisz a leszerelési tízes bizottság sem tudott megegyezni. HRUSCSOV: Tisztelt uram! Néha ketten jönnek össze, s mégsem tudnak megegyezni, csak azért mert egyikük egyszerűen nem akar megegyezni. SUSSKIND: 99 ember esetében ez egyáltalán képtelenség. HRUSCSOV: A Szovjetunió hajlandó aláírni a leszerelésről és a fegyverek felszámolásáról, a fegyverek felszámolásának, a leszerelésnek ellenőrzéséről szóló szerződést. Az ellenőrzés rendszerét javasolja az Egyesült Államok. Bármilyen javaslatokat terjeszt elő, elfogadjuk, mert a tényleges leszerelés hívei vagyunk, ez felel meg közös érdekeinknek. Az önök elnöke azonban nem a leszerelésről, hanem csak a fegyverkezés ellenőrzéséről beszél, és ezért nemcsak különböző nyelven, hanem különböző dolgokról is beszélünk. SUSSKIND: A világ népei félnek a mai világhelyzettől és ragaszkodnak a nyugodtabb és szilárdabb helyzetet biztosító ellenőrzéshez és felügyelethez. HRUSCSOV: Az ellenőrzés és a felügyelet mellett vagyunk. De mit ellenőrizzünk, hiszen ha nincs leszerelés, akkor nincs mit ellenőrizni. Talán kormányunk tevékenységét akarják ellenőrizni? Azt nem kell. Arról gondoskodunk mi magunk. SUSSKIND: Az atomfegyver-készleteket akarjuk ellenőrizni, hogy tudjuk, mi marad meg és mi semmisül meg? HRUSCSOV: Ml pedig semmit sem akarunk meghagyni. Mindent meg akarunk semmisíteni. Miért hagynánk meg egy szemernyit is? Arra törekszünk, hogy ne legyenek fegyverek, ne robbanjanak ki háborúk az államok között, önök azonban csak a fegyverek egy részét akarják megsemmisíteni, másik részét meg akarják hagyni. S miért akarják meghagyni a fegyverek egy részét? Világos, hogy háborús célokra. SUSSKIND: A bizalmatlanság és félelem korát éljük. Ezért úgy véljük, hogy ha nincs meg a bizalom, akkor egyszerűen lehetetlen a leszerelés. Előbb ki kel! dolgoznunk az ellenőrzési és felügyeleti rendszert, hogy azután megkezdhessük a leszerelést. HRUSCSOV: Nehéz rá válaszolni, mert egy nagy állam miniszterelnöke vagyok és kissé tüzetesebben ismerem "a kérdést, mint ön. Ön bizonyára sok mindent nem tud róla. Éppen ezért nehezen érthetünk egyet. A Szovjetunió kész végrehajtani a leszerelést, ez a lényeg. Ön azonban felügyeletről, ellenőrzésről beszél. A leszerelés nélküli felügyeletbe és ellenőrzésbe sohasem egyezünk bele, mert az kémkedés. Ki kell vívnunk a fő kérdés, a leszerelés megoldását, hogy biztosítva legyen a béke. Semmisítsük meg a fegyvereket, vezessük be a felügyeletet, hogy senki se fegyverkezhessék titokban. SUSSKIND: Befejezésül még néhány szót. Amikor két politikai irányzat áll szemben egymással, és számos kérdésről nem lehet megegyezni, akkor mindkét fél köteles kifejezni óhaját, hogy tárgyalni akar, s valamilyen konstruktív megoldásra törekszik, mivel mindkét fél meggyőződése, hogy a háború elképzelhetetlen. i HRUSCSOV: Helyes. SUSSKIND: Egyetért-e azzal, hogy az egyedüli útat a tárgyalások jelentik, s ezen az uton haladnak-e önök? HRUSCSOV: Helyes. Különböző filozófiát követünk. Ön a burzsoá filozófiát vallja, a mi filozófiánk pedig a kommunista filozófia. E kérdésben nem egyezünk meg, és ezt meg sem kell próbálni. Az ellentétes nézetek, az ellentétes filozófiai irányiatok nem sodorhatják háborúba orszá()3Ínk:8t. SUSSKIND: Békében kell élnünk egymás mellett? HRUSCSOV: Igen. Békében kell élnünk. SUSSKIND: Békében, békés feltételek mellett? HRUSCSOV: Igen. SUSSKIND: Még annak ellenére is, hogy egyes kollegái militaristább megoldást követelnek. HRUSCSOV: Ne akarjon megzavarni: Tapasztalt ember vagyok. Ne akarjon kihozni a béketűrésből. Békét akarunk, önök fejlesszék gazdaságukat és törődjenek tőkés alapokon nyugvó államukkal. Nem avatkozunk be az önök belügyeibe, önök se avatkozzanak be a miénkbe. SUSSKIND: Kész-e ön csatlakozni az afrikai országokba irányuló fegyverkivitel zárólásához úgy, hogy senki se importálhasson fegyvert? HRUSCSOV: Ezt már régen javasoltuk. Javasoltuk olyan szerződés megkötését, melynek értelmében egyetlen ország sem adna el fegyvert más országoknak. Az önök kormánya azonban nem fogadta el javaslatunkat. SUSSKIND: Most valóban lázas fegyverkezés kezdődött Afrikában. HRUSCSOV: Tehát írjuk alá a szóban forgó egyezményt. Békét akarunk és nem háborút, ezért mindent megteszünk a béke megszilárdítására. SUSSKIND: Az új országokat illetően felölelné-e a titalom a fegyverzetet, a katonai személyzetet és a haditechnikát is? HRUSCSOV: Mindent. Csak az a fontos, hogy ezt önök, az angolok és a franciák is betartsák, hogy senki se szegje meg. Miért kellene éppen fegyver az új államoknak? Gabonára, gépekre van szükségük, hogy fejlesszék gazdaságukat. Fegyverre nincs szükségük. Nem is akarnának fegyvert, ha senki sem avatkoznék be belügyeikbe. SUSSKIND: Ön hajlandó beleegyezni új csúcstalálkozó összehívásába a majd megválasztott új elnökünkkel ? HRUSCSOV: Nemcsak kész vagyok, hanem fel is tételezem, hogy egész biztosan találkozunk. SUSSKIND: Talán helyén való lenne, hogy a csúcsértekezlet előtt olyan alsóbbfokú előkészítő intézkedéseket tegyenek, melyek folytán a csúcsértekezlet jobb eredményeket érhetne el? HRUSCSOV: Készek vagyunk beleegyezni bármilyen ésszerű lépésbe, mely megjavítaná országaink viszonyát, hozzájárulna a békéhez és barátsághoz. Az elnökválasztás az önök belügye. Hajlandók vagyunk részt venni a találkozón és ésszerűen tárgyalni, hajlandók vagyunk hozzájárulni olyan egyezményhez, mely biztosítaná országaink békéjét és a népek barátságát. Ám kissé elidőztünk. Itt az ideje, hogy befejezzük beszélgetésünket. Viszontlátásra uraim, köszönöm a figyelmüket. Wladyslav Gomulka beszélgetése a kubai sajtó képviselőivel New York (ČTK) - Wladyslaw Gomulka, az ENSZ közgyűlésén részt vevő lengyel küldöttség vezetője a PAP lengyel sajtóügynökség hírei szerint válaszolt több kérdésre, melyeket a kubai sajtó és rádió képviselői intéztek hozzá. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Fidél Castrőnak az ENSZ közgyűlésén elhangzott beszédét, W. Gomulka azt válaszolta, hogy a beszéd nagy hatást gyakorolt az ülés résztvevőire mégpedig nemcsak Kuba barátaira, hanem azokra is, akiknek a szabad Kuba szálka szemükben. Fidél Castro a nemzetközi feszültség enyhítésének, az általános és teljes leszerelésnek, valamint a gyarmati rendszer minden formája felszámolásának követőjeként lépett fel. Latin-Amerika' problémáiról beszélve Gomulka hangsúlyozta, hogy a Kubában felmerült problémák azonosak más latin-amerikai országban felmerülő problémákkal. Fidél Castro beszédében a latin-amerikai nemzeteknek Kubát állította példának arra, hogyan kell harcolni a problémák megoldásáért. Nem fér kétség ahhoz — hangsúlyozta W. Gomulka —, hogy ha valamennyi latin-amerikai kormány egységesen szembeszállna azokkal a félgyarmati gazdasági feltételekkel, amelyeket az amerikai monopóliumok kényszerítenek rájuk, sokat nyernének országaik számára. W. Gomulka a beszélgetés végén hangsúlyozta, hogy a lengyel nép teljes mértékben szolidáris Kuba népével, mert hagyományos rokonszenv fűzi mindazon nemzetekhez, amelyek függetlenségükért és szabadságukért harcolnak, valamint társadalmi fejlődésükért küzdenek. N. Sz. Hruscsov részt vett a kubai külügyminiszter fogadásán New York (ČTK) - N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn részt vett azon a fogadáson, amelyet New Yorkban Raul Roa kubai külügyminiszter rendezett. A fogadás szívélyes baráti légkörben folyt le. Todor Zsivkov a New Jersy-i Gépkocsiüzemben New York (ČTK) - Todor Zsivkov, az ENSZ közgyűlése XV. ülésszakán résztvevő bolgár küldöttség vezetője és a küldöttség további tagjai október 10-én ellátogattak a New Jersey államban levő Ford Gépkocsi Üzembe, ahol a vállalat igazgatójának helyettese fogadta őket. A bolgár küldöttség tagjai azután megtekintették az üzem legnagyobb gépsorát, valamint több részlegét is. jöj SZÖ 5 * 1960, október 11.