Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-06 / 278. szám, csütörtök

AZ EMBERISÉG JOGGAL BÍZHAT EGY BÉKÉS ÉS BOLDOGABB JÖVŐBEN KÁDÁR JÁNOS elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán A seredi nikkelkohó építésén a re­dukciós kemencéket a földön sze­relik és hegesztik. A nagy vasszer­kezetet emelődaruval teszik a ma­gas betontalapzatra. Ez a munkafo­lyamat sokkal biztonságosabb, és jelentós megtakarításokat eredmé­nyez. Felvételünkön a háttérben az egyik redukciós kemence látható, melyen az utolsó simításokat végzik. (Drábek Viktor felvétele) •ír AZ AMERIKAI RENDŐRSÉG New Yorkban letartóztatta Mauricio Ro­salt, Guatemala belgiumi követét és további három személyt, akik 50 kg heroint akartak az USÁ-ba csempészni. Ez a legnagyobb meny­nyiségű kábítószer, amit eddig az amerikai rendőrség elkobzott. Érté­két 4 millió dollárra becsülik. MÉG E HÓNAPBAN Prágába érkezik vendégszereplésre a londoni ľheater Workshóp. A Rokoko Színházban bemu­tatja Štephen Lewis darabját. AUSZTRIA déli részében gyermek­bénulási járvány tört ki. Az összes iskolákat azonnal bezárták, hogy megakadályozzák a betegség terje­dését. LADISLAV MŇAČKO „A halál neve Engelchen" című új regénye iránt kül­földön is nagy az érdeklődés. Anglia, az NDK é<í Magyarország már szerződést kötött a regény fordítására. 83 EZER LAKOSA volt tavaly Ko­šicének. Ma már a lakosság száma meghaladja a 9fi,c;?íret. a város nagy iramban fejlődik és feltételezhető, hogy a lakosság száma 1970-re eléri a 180-200 ezret. A BRATISLAVAI Turista utazási iroda a Nagy Októberi Forradalom ez évi ün­nepségeire társasutazást rendez Moszkvá­ba. A „barátság vonatja" Kijevben és Lwowban áll meg. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETRE jöttek össze a Dél-Morva kerületbe ha­zánk hegymászói. Több mint 500 sportoló vett részt a kétnapos érte­kezleten köztársaságunk minden ke­rületéből. HATODIK SZÁZADBELI longobard te­metőt tártak fel a magyarországi Hegy­kőn. 19 sírt ástak ki, amelyekben kar­dokat. lándzsákat és bronz használati tárgyakat találtak. SZOKATLAN LÁTVÁNYNAK voltak tanúi e napokban a prágai lakosok. Egy traktor vontatta kocsin nagy ketrecben „utazott" a prágai állat­kert Duňa nevű elefántja, amelyet a moszkvai állatkertbe szállítanak cserébe más értékes állatokért. A MONT BLANC alagút építésének első áldozata egy olasz munkás, akit az alag­út olaszországi szakaszán a leomló kő ütött agyon. E NAPOKBAN tapasztalatcsere céljából a Bratislavai Katonai Kór­házba látogatott a Prágai Központi Katonai KórTiáz több orvosa és egvészségügyi dolgozója. A PRÄGAI Dunaj palotában megnyílt a svéd könyvek kiállítása. A kiállítást a stoeholmi királyi könyvtár készítette elő. A kiállított könyvek egy részét a prágai Állami Könyvtár ajándékba kapja. A PRÁGAI KÁROLY EGYETEM REKTORÁT kedden meglátogatta B. K. Acharya, az Indiai Köztársa­ság prágai nagykövete s ajándék­képp átadta neki a régi és az új indiai irodalom válogatott műveit, valamint nyelvészeti, bölcsészeti stb. müveket, továbbá Gandhi válogatott müveinek első három kötetét. A STARÁ TURA-I Finommechanikai Üzemben 15 kollektíva versenyez a szo­cialista munkabrigád címért. Közülük öt ifjúsági kollektíva. NEW YORK-I HlREK SZERINT Bos­ton közelében október 4-én lezuhant egy Lockhed Elecra típusú "lök­hajtásos négymotoros utasszállító repülőgép, melynek fedélzetén öttagú személyzet és 80 utas volt. A re­pülőgép az Atlanti-óceánba zuhant. Eddig 30 utas holttestét találták meg, 10 sebesültet kórházba szállí­tottak, közülök 5 meghalt. Tegnapi számunkban ismertettük Kádár János elvtárs hétfői ENSZ be­szédét. Mai számunkban részletes kivonatot közlünk felszólalásából. Mindenki tudja, hogy amíg a Szov­jetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években jelentős mérték­ben csökkentette haderőinek létszá­mát, a NATO-hatalmak felelős ténye­zői csak az általuk folytatott fegy­verkezés 1' hajsza palásto'ásaképpen hangoztatnak békeszólamokat. A NATO-HADGYAKORLATOK SZERVEZŐI SAJÁT POLITIKAI GYENGESÉGÜKRŐL TESZNEK TANÚSÁGOT Tanulságos a népeknek, hogy mi­alatt a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kormányai új leszere­lési és más építő jellegű javaslatok­kal készültek szeptember 20-ra, az ENSZ közgyűlésére, a NATO vezetői a saját maguk által eddig legna­gyobbnak nevezett hadgyakorlatukat készítették elő ugyanerre a napra. Ez nyilvánvalóan erő fitogtatása akart lenni, de e vonatkozásban kár­ba veszett a költség és hiábavaló „lt a fáradság, mert a partner nem ije­dős. Az pedig, aki a népeknek ma hadgyakorlatokon kívül nsm tud mást mutatni, nem erejéről tesz ta­núságot, hanem jóakaratának teljes hiányát és politikai gyengeségét árUlja el Az ENSZ tovább nem halasztható legsürgősebb feladata, hogy a béke érdekében a leghatározottabban ítél­je el a kardcsörtetést, a hideghábo­rús manővereket és az államok szu­verénitását sértő agressziót. A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO-hatal­mak pénzén, fegyvereivel, politikai és adminisztratív támogatásával is­mét talpra állított és nagyra növelt agresszív német militarizmus. Nyugat-Németországban naponta hangzanak el revansista kijelentések. Még a nyugati közvéleményt is fel­kavarta a nyugatnémet tábornokok atomfegyvert követelő memorandu­ma. Miképpen lehetséges, hogy orszá­gok vezetői oly hamar el tudták felejteni az áldozatokat a történelmi tapasztalatokat, a német imperializ­mus megsemmisítésérő! tett ünnepé­lyes nyilatkozatokat, az e célból kö­tött nemzetközi szerződéseket. ELJÖTT A GYÁSZOS GYARMATI RENDSZER TELJES ÉS VÉGLEGES FELSZÁMOLÁSÁNAK IDEJE Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati né­peknek felszabadulásukért vívott, széles sodrású és drámai küzdel­meit. Valóban megérett az idő a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására, annál is inkább, mert a gyarmati rendszer, az imperializ­mus e gyászos terméke az összeüt­közések állandó forrása. A gyarmatosítók sokáig gátolták az elnyomott népek fejlődését, gazda­ságilag kizsákmányolták őket. Barbár módra milliószámra pusztították a gyarmati országok lakosságát. Némely gyarmatosítók most alakos­kodva fehér tógát öltenek és arról beszélnek, hogy ők azok, akik felsza­badították az adott gyarmat népét. Ez hamis beállítás. A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati népek szabadságát, és most nem ők adják, hanem a gyarmati népek küzdelmes harcban maguk szerezték vissza el­rabolt szabadságukat. MIRE KÉPES EGY FELSZABADULT KIS ORSZÁG BARÁTI SEGÍTSÉGGEL Az én hazámban az ipar adja a nemzeti jövedelemnek csaknem két­harmadát. Mezőgazdaságunk fejlődik. Az ipar fejlődési üteme az 1920 és 1945 közötti évek átlagában évenként egy százalék volt. A felszabadulás óta eltelt idő alatt évenként átlag 15 százalékban emelkedett az ipari termelés. írástudatlan nincs. Az át­lagos életkor az 1933-as 48 évről 65­re, azaz 17 évvel emelkedett. A gyarmatosító urak még saját or­szágaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nem hogy az általuk leigázott gyarmati népek életében. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét tá­mogatja. Forrón üdvözli a győzedelmes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valameny­nyi gyarmati vagy félgyarmati sor­ban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nemzeti függet­lenségét. AZ ENSZ EGYETEMESSÉGÉNEK FELTÉTELE: A NÉPI KlNA FELVÉTELE Ha majd a gyarmati rendszer meg­szüntetése révén már szabad lesz az önálló életre képes valamennyi nép és ha országa megkapja ENSZ tagságát, akkor a szó igazi értelmé­ben megvalósult e szervezet egye­temessége is. Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képvisele­téről beszélni addig, amíg a 680 millió embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. Csak gondolni kell rá és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki el­lenzi azt, hogy a Kínai Népköztár­saság elfoglalja helyét az ENSZ-ben, az ellenzi azt is, hogy átfogó lesze­relési megegyezés jöjjön létre. Küldöttségünk a Kínai Népköztár­saság jogainak érvényesítése mellett van és támogatja a Mongol Népköz­társasiyjnak ENSZ-be való felvéte­lét is. AZ ÜGYNEVEZETT MAGYAR KÉRDÉSNEK SEMMI KÖZE A MAGYAR VALÓSÁGHOZ Nagyon tévednek az Egyesült Ál­lamok felelős tényezői, ha azt hiszik, hogy a várt pozitív lépések hiányát pótolhatják tavasszal egy U —2-es repülőgéppel, össze) pedig az általuk gyártott, úgynevezett magyar meg tibeti kérdés sietett felvetésével. Ma már sokkal tájékozottabb a politiká­ban az emberiség, semhogy bármely kormány ilyesmivel megőrizhetné az ő szemében tekintélyét és befolyását. Az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben van köze a hideghábo­rúhoz és sok mindenhez, de semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pedig a világszervezet alapokmány szerinti rendeltetéséhez. HAZÁNK TÁRSADALMI RENDJE: MAGYAR BELÜGY Szólnom kell a magyar-amerikai vi­szony egyetlen komoly és rendezhető kérdéséhez is, minthogy annak nemzet­közi vonatkozásai vannak. Béke idején az amerikai-magyar viszony fennállásá­nak lehetségessé válása óta mindenkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hang­súlyozom. 1947 és nem — mint azt so­kan hiszik — 1956-óta. A magyar-ame­rikai államközi viszony jó, sót időnként szívélyes volt akkor, amikor Magyaror­szágon a kormány az arisztokraták, a földesurak és a nagytőkések kezében volt. Csak azóta van baj ezzel a vi­szonnyal, amióta Magyarországban a kor­mány és a hatalom a munkásság kezében van. Ebből mi arra következtetünk, hogy nem kielégítő viszonyunk és még az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ­ben való szorgalmazása mögött is va­lójában az rejlik, hogy az Egyesült Ál­lamok kormányköreinek velünk tulajdon­képpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszere. A magyar dolgozó nép örökre véget vetett a nagytőkések és a földbirtoko­sok hatalmának, kizsákmányoló tevékeny­ségének. Szocialista államot és társadal­mat ,teretntett önmaga számára és ab­ban fog élni a jövőben is. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje ma- i g.var belügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei ille­tékesek. A magyar kormány törvényeink szerint egyedül a magyar országgyűlés­nek felel és rajta kívül senkinek a vi­lágon. AZ ELLENFORRADALMI PUCCSOT KÜLFÖLDÖN SZERVEZTÉK Vannak akik arra kíváncsiak, mikor vonják ki a szovjet csapatokat Ma­gyarországról. A szovjet csapatok a Var­sói Szerződés tagállamainak megfelelő megállapodás alapján vannak Magyaror­szágon. Kivonásuk a szerződő felek, köz­tük a Mag.var Népköztársaság kormányá­nak elhatározásától függ, nem pedig a nyugati stratégák óhajától. Ez ugyanis tényleg a nyugati katonai vezetők prob­lémája s nem az ENSZ — és még kevésbé a magyar népé. A magyar nép jól megvan azokkal a szovjet csapatokkal, amelyek megszaba­dították a náci fasiszta hadsereg rém­uralmától és az országot a hitleristák­kezére játsszó Horthy-rendszer ellenfor­radalmár fasiszta erőitől. A szovjet had­seregnek köszönheti népünk nemzeti függetlenségének visszanyerését és azt, hogy ma is békében és biztonságban él. Azt mondják egyesek, hogy mi a szov­jet csapatok segítségével levertük egy általuk nemzetinek nevezett felkelést. De mi nem nemzeti felkelést, hanem csak egy ellenforradalmi puccsot vertünk le, még pedig egy-két nap alatt. Ezt az el­lenforradalmi puccsot külföldön szer­vezték, sok éven át készítettek elő a nemzetközi reakció erői. A nem­zetközi reakció e puccskísérletével a belső reakció szük csoportját moz­gósította, megtévesztett egyeseket, de e puccskísérlettől távol álltak a magyar nép szocializmushoz hü, alapvető tö­megei. Hogy milyen egy valóban nemzeti fel­kelés, azt talán a francia küldöttség tudná megmondani a közgyűlésnek. Néz­ze meg bárki Algériát, mi történik ott. A francia gyarmatosítók minden modern fegyverrel felszerelt félmilliós hadserege nem két nap alatt, hanem hat év alatt, sok százezer algériai hazafi elpusztítása után sem tudja leverni a felkelést. Nem tudja leverni és sohasem fogja leverni, mert ott valóban nemzeti felke­lés van, amelyet a nép alapvető töme­gei támogatnak, nem pedig ellenforra­dalmi puccs, mint 1956-ban volt Buda­pesten. A magyar küldöttség vezetője beszéde további részében elítélte a szocialista or­szágok elleni aknamunkára folyósított 100 millió dollárt s hangoztatta, hogy ez ellentmond az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak. Kádár elvtárs be­széde végén még egyszer kiemelte, hogy az ENSZ-nek meg kell egyeznie a le­szerelés és a gyarmati rendszer felszá­molása kérdésében. A béke erői most már féken tudják tartani a háború sötét erőit. Az emberi­ség joggal bízhat egy békés és boldo­gabb jövőben. (Taps.) Négy év alatt teljesítjük az ötéves tervet Örömmel olvasom az újságokban megjelent cikkeket, riportokat, me­lyek népgazdasági terveink teljesíté­séről és a következő ötéves terv előkészítéséről tájékoztatják az ol­vasókat. Őszintén mondhatom, ez az igyekezet a komárnói járásban sem hiányzik, hiszen a szövetkezetesek és az állami gazdaság dolgozói né­hány nappal ezelőtt hivatalosan is bejelentették, hogy a harmadik öt­éves terv célkitűzéseit határidő előtt, négy év alatt elérik. Mező­gazdasági dolgozóink a termelés fo­kozását igen szép kötelezettségvál­lalásokkal támasztották alá. TÖBB ÉLELMISZER JUT A PIACRA Járásunk területén a mezőgazda­sági üzemekben 578 egyéni és 417 kollektív felajánlás született, melyek "1964-ig terven felül 98 651 000 korona értékű gabonát, húst, tejet, vajat és egyéb fontos terméket jelentenek az ország ellátásának biztosításá­ban. Köztudomású, hogy járásunk dolgozó parasztjai voltak az elsők az országban, akik tavaly elfogadták a prerovi járás szövetkezeteseinek felhívását és válaszoltak rá. Ez a kezdeményezés a mezőgazdasági ter­melés továbbfejlesztését tűzte ki célul, de mindnyájunkat a belső tartalékok mozgósítására, a földalap jobb kihasználására és egész sor intézkedés megtételére serkentett. Nemrég a járási pártbizottság és a JNB plénuma a falusi pártszerve­zetek, a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek elnökei jelenlé­tében értékelte a prerovi felhívásból reánk eső feladatok teljesítésének eredményeit, amiből együttesen azt a következtetést vontuk le, hogy a harmadik ötéves tervben kitűzött fel­adatokat négy éven belül teljesíthet­jük. Természetesen ez a merész vállalkozás lehetőségeink még jobb kihasználását, szövetkezeteseink szakképzettségének emelését és nem utolsó sorban a munkafolyamatok gépesítését követeli meg. Nem vagyok a számhalmazok em­bere, de ebben az esetben néhány írta: Bolo Vilmos/ a komárnói JNB alelnöke adat szemléltetése okvetlenül szük­séges ahhoz, hogy legalább részben ecsetelhessem az előttünk álló fel­adatok teljesítésének terjedelmét, a kitűzött célok elérésének fontossá­gát. Az állami terv 1965. év végéig búzából 28,3 mázsás, árpából 28,5, kukoricából 40,4, cukorrépából 370 és az évelő takarmányokból 66 mázsás terméshozamot ír elő hektáronként. A gabonatermés idei eredményei már nincsenek messze az ötéves tervben megjelölt célkitűzésektől, szövetkezeteink, állami gazdaságaink jóval túlteljesítették gabonaterme­lési tervüket. Ezek után lehetnek olyanok is, akik úgy gondolják: jók voltak az idei terméshozamok, mert az időjárás kedvezően befolyásolta a növények fejlődését. Mi azonban az ötéves terv folyamán arra törek­szünk, hogy ne az időjárás, hanem az emberek mindennapi munkája biztosítsa a gazdag termést. FOKOZZUK A TAKARMÁNYTERMESZTÉST Legfontosabb tennivalóink közé tartozik a csekélyhozamú rétek, le­gelők felszántása, ami lényegesen hozzájárulhat a takarmányalap bőví­téséhez. Járásunk területén 9775 hektár ilyen területet tartunk nyil­ván. Ez idén ebből a területből 150 hektárt már felszántottunk. A kö­vetkező években is úgy szervezzük meg a munkát, hogy öt éven belül legalább 1500 hektárt újraművelhes­sünk. Ha hektáronként az újraműve­lés után csak 45 mázsa szénát szá­mítunk, az> ötéves terv végén szö­vetkezeteink takarmányalapja leg­kevesebb 67 000 mázsa kiváló minőségű szénával gazdagodik. Másik nagy, szinte kimeríthetet­len tartalékunk a földalap jobb ki­használása, termelékenységének eme­lése, amit szintén nem tévesztünk szem elől. Szántóföldjeink területét ez idén az eddig parlagon, kihaszná­latlanul heverő földek felszántásával 200 hektárral bővítjük. A többi szán­tóföld termelékenységének emelését a trágyával való jobb gazdálkodás­sal, előállításának fokozásával kí­vánjuk biztosítani. A szövetkezetek eddig évenként egy-egy hektár szántóterületre 75 — 80 mázsa istálló­trágyát szórtak szét. Ezzel szemben az Ifjúság Falujában, valamint egész sor szövetkezetben 100 mázsánál is több istállótrágyát szántottak alá hektáronként. Vojnicén, Modranyban, Močán azonban még 30 mázsa sem jutott hektáronként. Ebből az kö­vetkezik, hogy sok ezer hektár évek hosszú sora óta nem látott istálló­trágyát, alacsony a humusztartalma és ezért semmiképpen sem tudja terméhozamokban visszafizetni a be­léfektetett mag és munka értékét. A növénytermesztés csakis akkor lehet jövedelmező, ha tervszerűen fokozzuk a talaj táperejét. Eddig azt gondoltuk, elegendő, ha évente szántóföldjeink 25 százalékát trá­gyázzuk meg. Most rájöttünk, hogy e területek legalább 30 százalékát kell ellátnunk szervestrágyával, ha azt akarjuk, hogy a gabonaneműek, kapásnövények gazdagon teremje­nek. A TRÁGYÁT KOMPOSZTKÉSZlTÉSSEL PÓTOLJUK Szövetkezeteink egyelőre a szük­ségletnek megfelelően nem tudnak elegendő istállótrágyát biztosítani, ezt azonban komposzt készítésével pótoljuk. Ez év derekáig szövetke­zeteink az előirányzott 90 ezer köb­méter komposzt helyett 109 ezer köbmétert készítettek. Ebből is lát­szik, mily nagy figyelmet szentelnek mezőgazdasági dolgozóink a kom­poszt készítésének. Járásunk CSISZ­szervezetei szintén segítettek a komposzt készítésénél, hiszen ere­deti vállalásukat, melyben 8 ezer tonna készítésére tettek felajánlást, 29 222 tonna komposzt megalapozá­sával jóval túlteljesítették, čičov Bodza és Kližská Nemá szövetkeze­tei átlag 400 tonna komposzt készí tésével lépték túl tervüket. Amikor az idei istállótrágyaterme­lést és az eddig készített komposzt­mennyiséget elosztottuk a szántóte­rületekkel, kitűnt, hogy csak 17,8 százalékát tudjuk megtrágyázni. Te­hát még több komposztot kell készí­teni, hogy a 30 százalékot a trágyá­zásban megközelíthessük. Ezenkívül a zöldtrágyázást is szorgalmaznunk kell. Erre a célra nagyon bevált a somkóró, mely jelentős mennyiségű szerves anyagot juttat a földbe és igen gyorsan megjavítja a talaj szerkezetét. A föld termőképességének növe­lését a vízgazdálkodási berendezések építése is nagyban elősegíti. A ta­lajjavítás komplexumában 3000 hek­tár vizenyős, mocsaras és homokos terület feljavításáról kell gondoskod­nunk. A vízlevezető csatornák épí­tésére, az alagcsövezés és az öntö­zéses gazdálkodás megszervezésére a harmadik ötéves terv folyamán 5 304 000 koronát fordítunk. Ebből 3 745 000 korona értékben önsegély útján kell megvalósítani a talajja­vítást, hogy a ráfordított összeg mi­nél kisebb legyen s a beruházás aránylag rövid időn belül megtérül­jön. Ebben az évben kilenc hónap alatt 610 hektárt javítottunk fel több mint 1 millió korona beruházásával. GAZDAGON JÖVEDELMEZŐ ÁLLATTENYÉSZTÉST A nagyarányú talajjavítás és a földalap jobb kihasználásával kettős célt érünk el. Elsősorban fokozzuk a növénytermelés eredményeit, má­sodsorban biztosítjuk a sikeres ál­lattenyésztés alapjait. A bő takar­mánytermelés nagy lehetőséget nyújt az állattsűrűség fokozására iš, mely­lyel eddig nem nagyon dicsekedhe­tünk. A közös állattenyésztésben még mindig többb mint 3000 szarvas­marha - ebből 1556 tehén a hiány. A kollárovói, ostrovi, lipovai EFSŽ­ben kielégítő az állatsűrűség, de Pribetán, Martovcén és egész sor to­vábbi szövetkezetben jóval a járási átlagon alul mozog a sűrűség. Szö­vetkezeti parasztjaink állatállomá­nyuk feltöltését saját tenyésztés útján kívánják biztosítani, mert ez az egyedüli járható útja az egész­séges, minden fertőzéstől mentes állomány kialakításának. lOj SZÖ 4 *' 1960. október 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom