Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-04 / 276. szám, kedd

Ä harmadik ötéves terv és Dél-Szlovákia A Szlovák Nemzeti Tanács e napokban hagyta jóvá a népgazdaságfejlesztési terv javaslatát a harmadik ötéves terv éveire. Ezzel lerakta népgazdaságunk további hatalmas fejlődésének, népünk életszínvonala további emelkedésének és Szlovákia felvirágoztatásának alapjait szocialista köztársaságunkban. Mint az előző hosszútartamú tervekben, ebben a tervben is a fő láncszemet iparunk továbbfejlesztése, főként pedig a termelőeszközöket gyártó ágazatok fejlesztése képezi. Emellett azonban nagyobb figyelmet fordít egyes fontos nem termelési szakaszokra és jelentős figyelmet szentel - amint a terv tartalmából kitűnik — a népgazdaság területi felosztásának is. Míg a második ötéves tervben területi szempontból főleg Kelet-Szlovákia és a cseh országrészekben a határvidék gazdaságának fejlesztésére helyeztük a fősúlyt, a harmadik ötéves tervben pártunk és kormányunk s természetesen a Szlovák Nemzeti Tanács is fokozott gondot fordít Dél-Szlovákia járásaira. Pártunk és kormányunk gondoskodása Dél-Szlovákia gyors fejlesztéséről ezt a területet a két világháború közötti időszakban jelentősen elhanyagolták — örömteli visszhangra talál. A Szlovák Nemzeti Tanács az 1961 —1965-ös évekre szóló népgazdaságfejlesztési tervben Dél-Szlovákia területén az iparban több mint négymilliárd korona beruházását tételezi fel, ami több mint 12 ezer személy számára új munkalehetőség megteremtését jelenti. Sládkovičovón pl. lentépő üzem építését tervezik, amely 1963-ban készül el. Ebben az üzemben kb. 140 dolgozó nyer alkalmazást, kétharmadrészben riö. Sereden a nikkelkohó befejezésén kívül, • • • • • • • • • • • • • • • • Különösen vasárnaponként számos brigádos segít a burgonya be- és kivagonírozásánál. így például tegnapelőtt majdnem száz tanuló és üzemi alkalmazott vett részt ebben a munkában a bratislavai déli pályaudvaron. M. Slosiariková felvételén a főiskolai brigadosok egyik csoportja munka közben. Évzáró taggyűlések az iskolákban a kommunista tanítók sorakozója az iskolaév kezdetén Á galántai iskolák mellett működő üzemi pártszervezet az idei évzáró tagsági gyűlésen aprólékosan megtárgyalta a pártszervezet előtt álló feladatokat. A beszámoló elsősorban az országos pártkonferencia tanácskozásainak eredményeivel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy az iskolai pártszervezet minden tagjának tisztában kell lennie a CSKP Központi Bizottságának a harmadik ötéves tervre vonatkozó irányelveivel és a pártkonferencia határozataiból az iskolára háruló feladatokkal. Ugyanakkor foglalkozott a CSKP Központi S

izottsága 1959 áprilisi plénumának i iskola és az élet szoros kapcsolatával, s a művelődés és a nevelés továbbfejlesztésére vonatkozó határozatával. Az évzáró tagsági gyűlés megvitatta az iskolaügy helyzetét a galántai iskolákban, az átépítés eredményeit, az iskolaügy legfontosabb problémáit és az ifjúság iskolán kívüli nevelésének kérdéseit. A beszámoló és a vita azonban a legtüzetesebben az iskola és az élet szoros kapcsolatát tárgyalta meg, főleg pedig a termelés alapjai oktatásának eredményeit. Ezen a téren az iskolák nagyon szép eredményeket értek el. Igaz, a galántai 11 éves iskola korszerűen felszerelt megmunkáló műhellyel rendelkezik, ahol megtalálhatók a szükséges gépek. Ennek eredményeképpen a tanulók a fémmegmunkálás alapjainak elsajátításán kívül a kerületi gépjavítóvállalat részére különböző alkatrészeket is gyártanak, továbbá az iskola részére fémből készült bútordarabokat, pl. virágállványokat, padokat és egyéb tárgyakat készítenek. Az évzáró tagsági gyűlés rámutatott a pártszervezet további feladataira a tanítók eszmei nevelése terén is. Megállapította, hogy a pártszervezetnek sikerült leküzdenie a kispolgári irányzatokat és a vallási csökevényeket, s a tanítók ilyen irányban folytatják működésüket a szülők körében is, aminek az volt az eredménye, hogy a galántai 11 éves magyar iskola tanulói közül csak két százalék jelentkezett a vallásoktatásra. Hasonló szép eredményeket értek el a 8 éves középiskolákban is. Ezek az eredmények azonban nem születtek maguktól. Elsősorban annak köszönhetők, hogy a galántai iskolákon már túlnyomó többségben ideológiailag fejlett tanítók tanítanak. Sikeres volt a vezető iskolai dolgozók esti pártöktatása, melyen 21 tanító vett részt. A többi tanító meg az előadási ciklust látogatta, melyet a járási elméleti tanácsadó rendezett a kommunista erkölcsről és az ateista nevelésről. A galántai iskolák mellett működő pártszervezet évzáró taggyűlésén jóváhagyta a pártszervezet távlati tervét. Az új iskolaévben nagy gondot fordítanak a politikai nevelés fejlesztésére. A pártbizottság intézkedéseket foganatosít a politechnikai nevelés megjavítása érdekében. A felsőbb osztályokban tökéletesítik a gépipari és mezőgazdasági gyakorlatokat, nagyobb gondot fordítanak az iskoláknak a szükséges segédeszközökkel és berendezéssel való felszerelésére, biztosítják a tanulmányi kirándulások lehetőségét az egyes üzemekbe és EFSZ-ekbe. A határozat azt a feladatot tűzte az új pártbizottság elé, hogy az elkövetkező évben a Szovjetunió rjazanyi kerületének példája nyomán még jobb feltételeket teremtsen az iskola és az élet szoros kapcsolatára. Ennek keretében az iskola az EFSZ-től 15-20 hektár földet fog kapni, melyen a szövetkezet terve szerint gazdálkodna. A galántai iskolák évzáró taggyűlésének tárgyalása igazolta, hogy iskolaügyünk átépítésének ügye teljes megértésre talált, és a pártszervezet tagjai mélyrehatóan foglalkoztak a vele összefüggő legfontosabb problémákkal. A kommunisták a vitában nemcsak szervezési kérdésekről beszélgettek, hanem hozzászóltak a nevelés és az oktatás tartalmához is. A munka megjavítása érdekében hozott határozatok alaposak és konkrétak. Ez a kezessége annak, hogy teljes mértékben megvalósuljanak. Szigeti József, Galánta amely 1962-ben készül el teljesen, még egy új, tartós tésztaféléket gyártó üzem építését tervezik. E két üzem befejezése új munkalehetőséget nyújt majd igen sok dolgozó számára, akiknek több mint fele nő lesz. Galántán 1963-ig új bútorgyár építését, Hurbanovóban földmérő műszereket gyártó üzem, Zeliezovcén pedig légnyomásos berendezéseket gyártó üzem építését tervezik. Šahyban 1965-ig könnyű szállító berendezéseket gyártó üzem, Rim. Sobotán cukorgyár épül. Čalovo viszont már 1964-ben új elektromos elosztóüzemmel dicsekedhet majd. Štúrovón 1962-ben megkezdik egy új papírgyár építését, Nové Zámky-ban befejezik az akkumulátorokat gyártó üzem építését és Nitrán több mint ezer dolgozó talál munkalehetőségeket a plasztikanyagokat feldolgozó üzemben és az új tejfeldolgozó üzemben. Csak néhányat soroltunk fel a Dél-Szlovákia területén a harmadik ötéves terv keretében tervezett beruházási akciók közül, de már ezek alapján is képet alkothatunk arról, hogy a harmadik ötéves terv menynyire megváltoztatja Dél-Szlovákia eddigi tisztán mezőgazdasági jellegét s így rövid öt év alatt megváltozik a terület lakosságának összetétele is. Emellett örvendetes, hogy a változások igen kedvező hatással lesznek a dél-szlovákiai járások lakossága életszínvonalának emelkedésére. (if-) U Versenyben oz idővel A falu mögötti úton nők és férfiak néhány csoportja halad, akik ebéd után indultak vissza munkahelyükre, hogy folytassák a kukorica silózását. Az egyik csoportban öt férfi lépeget. Olajfoltos munkaruhájuk elárulja, hogy gépek mellett dolgoznak. Az egyik, kezeslábasba öltözött, alacsonyabb férfi, különösen hangos beszédével és kézmozdulataival tűnik ki a többi közül. Állandóan beszél társaihoz, miközben hol egy papírlapra, hol pedig az út mentén érő silókukoricára mutogat. Azután valamennyien egy már félig lekaszált nagy kukoricaföld felé irányítják lépteiket, ahol több traktor, pótkocsi és egy hatalmas szovjet silókombájn vesztegel, - — Fiúk, most pedig fogjunk hozzá, hogy estig elkészüljünk az egésszel — szól a többiekhez az alacsony termetű kéknadrágos férfi. Csaknem egy órával később ugyanazon az úton egy motorkerékpáros száguld, hatalmas porfelhőt hagyva maga után. Motorkerékpárját a kukoricaföld mellett hirtelen leállítja. Fürkésző tekintettel vizsgálgatja a még lábon álló kukoricát, és azután bevárja a parcella alsó végéről közelgő kombájnt. — Hogy megy a munka, fiúk? — szólítja meg a gépen dolgozó embereket. A motorkerékpáros Ondrej Stanek, a trnavai GTÄ növényvédő csoportjának vezetője, aki eljött, hogy meggyőződjön, miképp működik a silókombájn, hogyan dolgozik azon öt, komplex módon gépesített munkacsoportok egyike, amelyek ez idén segítséget nyújtanak a trnavai járás EFSZ-einek a silókukorica betakarításában. Elárulhatjuk, hogy az az öt férfi, aki olyan szorgalmasan kaszálja a silókukoricát, szintén a trnavai GTÄ növényvédelmi osztályának a dolgozója. František Uváček kombájnvezető előszedi jegyzetfüzetét és a következőt olvassa fel lapjairól: A kombájnosok csoportja augusztus 4-én a trnavai EFSZ 74 hektáros tábláján fogott hozzá a silókukorica betakarításához. Összesen 230 vagon silótakarmányt takarított be. Volt olyan nap is, amikor a teljesítmény 27 vagon volt. Ez a csoport rekordteljesítménye. Azután a dvončíni EFSZ következett, ahol öt nap alatt több mint 21 hektárról takarították be a silókukoricát. Következő munkahelyük a medziháji kísérleti intézet földjein volt. Itt 26 hektárról kaszálták le a silókukoricát. Bár kitűnő volt a termés, a rossz munkaszervezés nagyon hátráltatta a komplex módon gépesített csoport munkáját. A František Uváček vezette munkakollektíva ez évre értékes kötelezettséget vállalt, mely szerint legkevesebb 200 hektárról takarítja be a mintegy 3000 tonnát kitevő silókukoricát. A trnavai GXÄ növénygondozó osztálya Ondrej Stanek elvtárs vezetésével már az év elejétől a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére törekszik. Ondrej Stanek kiegészíti a kombájnvezető jegyzeteit és ezután utasításokat ad a további munkára. — Nos fiúk, a silózásban, eddig ti vagytok a legjobbak a járásban, hát csak tovább is tartsátok magatokat. Azután félreáll, hogy a kombájn zavartalanul folytathassa munkáját. Néhány pillanat múlva már csak a távolból hallja a motorok bugását, annak tanújelét, hogy az emberek versenyt futnak az idővel. JOZEF SLUKA j Űjabb jelentős intézkedés a dolgozók életszínvonalának emelésére Ily módon az éjjeli munkát végző dolgozók havi bére ismét 50-60 koronával növekszik. Üjabb bizonyítéka ez népgazdaságunk egészséges fejlődésének, s annak, hogy a dolgozók egyre fokozódó részvétele a termelés irányításában és az állami ügyek intézésében kedvező feltételeket teremt növekvő szükségleteik mindjobb kielégítésére. Az éjjeli pótlék bevezetését természetesen nem értelmezhetjük csupán fizetési kérdésnek. Sokkal több ez annál, hiszen annak ellenére, hogy alapvető munkarendszernek a kétmüszakos üzemeltetést tartjuk, sok helyen elkerülhetetlenül fontos az éjjeli műszak, fgy pl. vannak állandó üzemeltetésű munkahelyeink, az áramfogyasztás szempontjából szükséges egyes berendezések éjjeli üzemeltetése, a kapacitás teljes kihasználása a fontos munkaszakaszokon szintén megköveteli az éjjeli munkát, nem beszélve a forgalomról, ahol ez teljesen nélkülözhetetlen. Röviden tehát úgy jellemezhetjük ezt a kérdést, hogy az éjjeli munkára ott van szükség, ahol az gazdasági avagy társadalmi szempontból elkerülhetetlen fontosságú. Az új intézkedés érvénybeléptetését az egyes üzemekben részletesen meg kell tárgyalni a dolgozókkal. Nagy jelentősége van ennek abból a szempontból, hogy az éjjeli műszakban a lehető legnagyobb hatékonyságot érjük el és egyúttal fokozzuk a dolgozókról való gondoskodás színvonalát. A pártszervezeteknek mindezt szem előtt tartva, a dolgozókkal való beszélgetést úgy kell irányítaniok, hogy az elősegítse az éjjeli műszakok során mindeddig felmerülő fogyatékosságok megszüntetését és hozzájáruljon a kedvező munkakörülmények megteremtéséhez. (g-l) jelentősen „ i életszínvonalának emeléséhez. Haízánk kormánya 1960. szeptember 28-i § ülésén határozatot hozott, hogy az ^éjjeli műszakban dolgozók órabéréihez minden ledolgozott óra után 80 ^ fillér pótlék jár. Az új intézkedés ^ az ipari üzemekben, valamint a ^ Közlekedési és Távösszeköttetési Minisztérium forgalmi vállalataiban fofclyó év október elsejével életbe léfcpett. a népgazdaság más ágazataiban Epedig 1961. január 1-től vezetik be ^ fokozatosan az új fizetési rendszerre ^ való áttéréssel egyidejűleg. A többi ^ ágazatban, ahol nem kerül sor a ^ bérrendszer módosítására, a munkálok az éjjeli pótlékot ugyanolyan ^ alapelvek szerint fogják kapni, mint kaz ipari üzemek dolgozói, legkorábfcban azonban 1961. január 1-től kezSdődöleg. 5 Ismét újabb lépést tettünk előre ^azon az úton, amelyen kommunista ^ pártunk határozott biztonsággal veszeti hazánk népét, az életszínvonal pállandó emelésének útján. Pontról ^ pontra valóra váltjuk pártunk XI. k kongresszusának az életszínvonal tofcvábbi emeléséről szóló irányelveit, &s igyekezetünkben következetesen ^ igazodunk azon országos vita gazdag ^ eredményeihez, amely hazánkban a ^ CSKP KB levelével kapcsolatban a ^ nép életszínvonalának további emeléséről folyt le. Így történt ez a ^családi pótlékok, az öregségi jára^dékok fokozatos növelésének, az új i munkásbér-rendszer bevezetésének, a ^tankönyvek és tanszerek ingyenes ^ juttatásának s legutóbb az éjjeli ^ pótlék bevezetésének kérdésével ^ kapcsolatban is. ^ Az éjjeli műszakban dolgozók pótlékára államunk jelentős összeget, fctöbb mint 280 millió koronát fordít. A százasok a cél előtt Manczal Lajos és Halász Feri traktorosok nevét az utóbbi időben gyakran emlegetik a Veľké Ulany-i Állami Gazdaság vezetői és dolgozói. Talán valami törvénybe ütköző dolgot követtek volna el, vagy megszegték volna társadalmi életünk normáit? — Dehogyis - válaszolják ismerőseik. — Inkább olyan dolgot műveltek, amiért elismerés és dicséret illeti mindkettőjüket. Barátaik, dolgozó társaik nem is fukarkodnak a dicsérő szavakkal, az öröm és elismerés hangján beszélnek a kukoricatermesztésben elért kiváló sikereikről. — Hogyan is kezdődött, és miért éppen őket emelik ki a gazdaság dolgozói közül? — kíváncsiskodtam Csandal Istvántól, a gazdaság egyik bennfentes vezetőjétől. — Maga a tény nem újkeletü — állapítja meg. — Semmi különösebbet nem tettek, minthogy koratavasszal beneveztek a kukoricatermesztésre szervezett százaso-k mozgalmába. 100 hektárt saját maguk vetettek be kukoricával, ók végezték el a sorközi megművelést s most a betakarítás előtt állnak, melyet ugyancsak géppel végeznek majd el. Hát az a „semmi", mégis csak nagy valami. Hogy két ember minden külső beavatkozás nélkül, megbirkózzék 100 hektár kukorica megművelésével, betakarításával már magában is igen nagy esemény. Lali — így nevezik társai az egyik traktorost — alacsonytermetű, külseje is szerénységét árulja el, szívesen beszél a 100-as mozgalom eredetéről, és a gazdaságban megnyilvánuló óriási jelentőségéről. — Eleinte azt gondoltuk — kudarcba fúl vállalkozásunk. Feri traktora többször felmondta üzemeltetés közben a szolgálatot. A munkában azonban így is kiegészítettük egymást. Hol ő, hol én járattam az ekekapát a gyorsan növekedő kukoricában. — Hát a gyomosodás ellen hogyan védekeztek? — Nem kapával, mint 'sokan gondolnák, hanem vegyszerekkel fojtottuk viszsza fejlődésében az aszatot. Hektáronként 600 liter vízben elkevert 4 kg simazin-oldattal szórtuk be az ültetvényeket. Akárki megnézheti, egy szál nem sok, de ennyi gyomot sem találna az azóta embermagasságnál nagyobbra emelkedett kukoricásban. A határban tartott terepszemlén bebizonyosodott Maczal Lajos állítása. A sárguló levelek között megbújt 'szárakon kettessévei függnek az emberkar hosszúságú csövek, a sorok pedig egymás után olyan szabályosan futnak keresztben-hosszéban, mint a jól rendezett katonaszakaszok. — Milyen terméshozamra számítanak? — Hát tavasszal 35 mázsa szemeskukorica termelésére vállalkoztunk hektáronként, — dicsekszik Lali — de amint láthatják a 40 mázsát is jóval túlhaladják az átlaghozamok. — Ez aztán igen — nyugtattam magam a kijelentésen — mennyivel több és ol-» csóbb kukoricát termelhetnének szövetkezeteseink, ha mindenütt fészkes-négyzetes módszerrel, teljes gépesítéssel, gyomirtással termesztenék egyik legfontosabb ipari nyersanyagunkat — a kukoricát. (th). Egészségügyi hírek Az idei év első felében ismét csökkent a csecsemőhaladóság. Míg tavaly 25,1 ezrelék volt, idén 23,3 ezrelék. Különösen Szlovákiában értünk el szép eredményeket. Tavaly ezer. élve született gyerekre egy éves korig 32,9 haláleset jutott, idén már csak 28,9. A csecsemőhalandóság csökkenése öszszefügg azzal is, hogy emelkedik az egészségügyi intézményekben a szülések száma. Jelenleg száz nö közül 93 szülőotthonban hozza világra gyermekét és nincs már messze az idő, amikor valamennyi gyermek megfelelő körülmények között, orvosi felügyelet mellett fog megszületni. 1960 első felében csökkent a lakosság halandósága is. A tavalyi év első hat hónapjában 1000 lakosra 10,6 haláleset esett, idén ez a szám 9,7-re csökkent. A csecsemőhalandóság kedvező fejlődése, az egész lakosság halandóságának csökkenése és az, hogy a szülészeti arányszám változatlan, a lakosság természetes szaporodásának emelkedését eredményezte. A lakosság természetes szaporodása ez én első felében a tavalyi 6,2 ezrelékhez képest 7,0 ezrelékre emelkedett. Szlovákiában a szaporodás még markánsabb, míg a cseh területeken 3^-ről, 3,8-ro, addig Szlovákiában 13,6 -ról 14,6-ra emelkedett. Augusztusban egyetlen gyermek sem betegedett meg gyermekbénulásban. Ez olyan eredmény, amelyre az egészségügy dolgozói méltán büszkék, hiszen az utolsó harminc esztendőben első ízben történt meg, hogy nem került sor e súlyos fertőző betegség szokásos nyári fellobbanására. Már júliusban is csak négy esetet jelentettek az egész országból, ebből azonban két személy külföldön betegedett meg. Összehasonlítás céljából említést érdemel, hogy például 1956 augusztusában 93, 1957-ben 168, 1958-ban il, 1959-ben 43 megbetegedés történt. Az ötvennyolcai, ötvenkilences erős csökkenés a Salk-oltásnak köszönhető. A Sabin-vakcina azonban úgy látszik még hatásosabb, tavasszal ezzel oltottak be három és félmillió gyermeket. A hozzáértők véleménye szerint az idei ragyogó eredmény a Sabin-oltás következménye. Álláspontjukat megerősíti az a tény is, hogy a Szovjetunióban, Magyarországon, Bulgáriában és az NDK-ban, ahol szintén Sabin-vakcinát kaptak a gyermekek, hasonlóan kedvező eredményeket értek él. Az NSZK-ban viszont, ahol nem hajtottak végre ilyen széleskörű oltási akciót és nem használtak élő vakcinát, júliusban 399 és augusztusban 393 gyermekbénulásos megbetegedést tartottak számon. Egészségügyi dolgozóink továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy megelőzzék e fertőző betegség előfordulását. —va lOj SZÖ 5 *' 1960. október 1.