Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-20 / 292. szám, csütörtök

Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága megkezdte a leszerelési vitáti PR0BLÉMÁJ A $ Az ENSZ-közgyűlés po1itikaj_blzottságá nak első napi rendi pontja U PROBLÉMÁK New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének politikai bizottsága kedd délutáni ülésén egyöntetűen eldön­tötte a napirendi pontok sorrendjét A közgyűlés plénuma által megjelölt kérdéseket a politikai bizottság a következő sorrendben fogja tárgyal­ni: 1. a leszerelés, 2. az ENSZ Afri­kának nyújtandó segítsége, 3. az al­gériai helyzet. A politikai bizottság szerda dél­előtti ülésén megkezdte az első napi­rendi pont, a leszerelés vitáját. A bizottság ülését időszámításunk szerint 15.57 órakor Karel Kulka, csehszlovák küldött, a bizottság al­elnöke nyitotta meg. Elsőként Zorin szovjet küldött szó­lalt fel a vitában. Zorin elvtárs beszéde Zorin beszéde elején lefestette, milyen nagy lelkesedéssel fogadták tavaly a népek az általános és tel­jes leszerelés kérdésében tett szov­jet kezdeményezést. A népek nap­jaink legnagyobb reménységét látták a szovjet programban. Azt várták, hogy majd teljesítik a közgyűlés XIV. Ülésszakának határozatát. Am egy év telt el azóta és az USA zsákut­cába vezette a tárgyalásokat. A ko­moly tárgyalások helyett az USA ki­élezte a feszültséget és repülőgépe­ket küldött idegen területek fölé. nemcsak a Szovjetunió, hanem más államok, például Kuba légiterébe. Itt a legfőbb ideje, hogy meg­kezdjük a leszerelési határozat tel­jesítését, mert azután késő lehet — mondotta Zorin. Nyikita Szergejevics Hruscsov a köz­gyűlés idei ülésszaka elé terjesztette az általános és teljes leszerelésről szőlő szerződés tervezetét. A szovjet kormány javasolja, hogy minden állam három egy­mást követő szakaszban pontosan meg­állapított időben számolja fel fegyverze­tét és hadseregének létszámát. Az első szakaszban a tömegpusztító fegyverhor­dozók és az atomfegyverkészletek meg­semmisítését javasoljuk. A másfél évig tartó első szakaszban 1 700 000 főre ja­vasoljuk csökkenteni az USA és a Szov­jetunió hadseregének létszámát. Ez lenne az első lépés az egyetemes leszerelés­hez. Ez megállítaná a lázas fegyverkezést és jelentősen csökkentené a viszályok ki­törésének lehetőségét. Az első szakasz után egyetlen államnak se lenne rakétá­ja vagy atombombát célbajuttató eszköze s nem lenne e célra felhasználható hajója sem. A leszerelés azonban nem állhat meg ezt n a ponton. Az első szakasz után még jelentős szokásos erők és fegyverek ma­radnának. Ezért a szovjet kormány ja­vasolja, hogy valamennyi állam kezdje meg a leszerelés második szakaszát. A szovjet kormány a második szakaszban a nukleáris fegyverek teljes megsemmi­sítését és betiltását, a szokásos fegy­verzet és a katonai létszám csökkenté­sét javasolja. A leszerelést egyszer s mindenkorra meg kell oldani és mm le­het fél úton megállni. Ezért a szovjet kormány még egy harmadik, végső sza­kaszt javasol, amelyben beszüntetnék a haditermelést, feloszlatnák a hadügymi­nisztériumokat és a katonai iskolákat, s törölnék a katonai célokra előirányzott költségvetési tételeket. A harmadik szakasz után az államok­nak már nem lennének katonáik és fegyvereik és a háború veszélye egyszer s mindenkorra megszűnne. A leszerelés ellenzői gyakran azt a lát­szatot igyekeznek kelteni, hogy a Szov­jetunió nem akarja a leszerelést, mert állítólag ellenzi az ellenőrzést. A szovjet küldött újra tüzetesen kifejtette a szov­jet kormány álláspontját a leszerelés kér­désében és felsorolta, milyen ellenőrző intézkedések kísérnék a leszerelés egyes szakaszait. Mindenki tisztában van vele, hogy az általános és teljes leszerelés végrehajtása új nemzetközi helyzetet te­remt és megteremti a népek biztonságá­nak feltételeit. Megszűnik minden ve­szély, mely területi viszályokból kifolyó­lag fenyegeti az államokat. Javasoljuk, hogy a leszerelési szerződés általános ga­ranciát tartalmazzon az államok bizton­ságára — hangoztatta Zorin. A szovjet javaslatok végrehajtása fel­szabadítaná a jelenleg fegyverkezésre fordított hatalmas erőforrásokat, melye­ket ezután a gazdaságilag elmaradott or­szágok megsegítésére fordíthatnának. Eb­ben az esetben ma még el sem tudjuk Az NDK, Lengyelország, Szovjetunió és Csehszlovákia kormányainak nyilatkozata hivatalos ENSZ-okmány New York (ČTK) — Az ENSZ hivatalos okmányként nyilvánosságra hozta a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának október 10-i közös nyilatkozatát. Az ENSZ Zorin szovjet külügyminisz­terhelyettesnek, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetőjének kérésére adta ki ezt a hivatalos okmányt. Kuba panaszt emel az Egyesült államok ellen az ENSZ-ben New York (ČTK) — Raul Roa ku­bai külügyminiszter kedden este pa­naszt emelt az ENSZ közgyűlés el­nökénél az USA ellen és követelte, hogy a közgyűlés plénuma vagy po­litikai bizottsága tárgyalja meg Ku­ba panaszát. Kuba azzal vádolja az USA-t, hogy egy amerikai felségjelű négy moto­ros repülőgép szeptember 29-én Las Villás tartományban Escambre vá­ros közelében sok gépfegyvert, pus­kát, kézigránátot és térképet dobott le az ellenforradalmi elemek meg­erősítésére, hogy egy Kuba elleni in­váziót készítsenek elő. E cselekmé­nyek célja: ismét az észak-amerikai monopóliumok függvényévé akarják tenni Kubát. Kuba területi épségé­nek és függetlenségének megsérté­sével vádolja az USÄ-t, mivel köz­vetlenül veszélyezteti a nemzetközi biztonságot és békét. Hammarskjöld mosakszik Moszkva (ČTK) — Az ENSZ általá­nos vitája, mely úgyszólván egy hóna­pot vett el a közgyúlés munkájából, fényt vetett Hammarskjöld főtitkár ko­rántsem ártatlan kongói tevékenységére. Az élénk vita az egész világ színe előtt leieplezte, miiyen csúnya szerepet ját­szott az imperialista erőknek kedvező főtitkár. Ennek ellenére Hammarskjöld mosakodni próbált. Az általános vita végén Hammarskjöld „magyarázatot" fűzött kongói politiká­jához. Tartalmas nyilatkozatának lényege abban rejlik, hogy védelmébe vette a törvény megszegését, amit kongói appa­rátusa követett el és kétségbe vonta számos európai, ázsiai, afrikai és latin­amerikai ország küldöttségeinek bíráló megjegyzéseit. Hammarskjöldnek nem si­került tisztára mosnia magát. Beszédével ismét azt igazolta, hogy a gyarmatosí­tókat támogatja politikájával. Amikor felszólította a közgyűlést, hogy „járuljon hozzá" a béke és az igazság győzelméhez Kongóban, Csőmbe és Mo­butu, az imperialisták bábjai az ENSZ védelme alatt azon tanakodtak, hogy közös akciókat Indítanak Lumumba köz­ponti kormánya és politikája ellen, mely­lyel védi a Kongói Köztársaság függet­lenségét és területi épségét. Egyáltalán nem titok, hogy a független Kongói Ál­lamok Szövetsége tervének hátterében az amerikai és belga monopóliumok állnak, melyek Kongó felosztására és a gazdag Katanga tartomány elszakltására töre­kednek. Hammarskjöld minduntalan a kongói zűrzavarra és viszályokra hivatkozik. Ezt éppen ő segiLette elő. Nem a parlament és a kormány támogatására használta fel az ENSZ erőit, pedig az ő kérésükre küldték ki a csapatokat, nem pedig a törvényesen megválasztott hata'mi szer­vekkel dacoló erők támogatására. Az ENSZ-csapatok készítették elő Csőmbe és Mobutu Imperialista ügynökök áru­lásának feltételeit. Ma, amikor már a gyűlölt árulók talpa alatt ég a föld és a Katangában terjed a felszabadító moz­galom, az ENSZ parancsnoksága „meg­egyezett" Csombeval, hogy az ENSZ-csa­patok megszállják azokat a területeket, ahol a lakosság tömegesen ellenáll Csőm­be bábrendszerének. Az egyezmény per­sze ujjongást váltott ki a gyarmati kö­rökben, melyek azt külföldi sajtóhírek szerint Csőmbe „fényes győzelmeként" könyvelik el. A gyarmatosítók arra szá­mítanak, hogy az ENSZ-csapatok segít­ségével sikerül elnyomniuk a kongói nép függetlenségét és szabadságharcát. Hammarskjöld közgyűlési beszédeiben azzal a mesével igyekszik elterelni hall­gatóinak figyelmét, hogy „az ENSZ Kon­gó függetlenségének, épségének megőr­zésére, a békére és haladásra törek­szik". Az élet azt bizonyítja, hogy a főtitkár a gyakorlatban teljesen ellentétes célo­kat követ. teljesen képzelni a szóban forgó országok fejlődését. Zorin beszéde további részében meg­említette, hogy a Szovjetunió tekintetbe vette a világ államférfiainak nyilatkoza­tait és hozzászólásalt a leszereléshez, mert a szovjet kormánynak az a nézete, hogy vitázni kell mindenről és tel kall használni minden pozitív leszerelési ja­vaslatot. Zorin ezután megmagyarázta a szov­jet leszerelési javaslatok szövegét. Rá­mutatott, hogy a szerződéstervezet min­den elemet tartalmaz és kijelentette, hogy a Szovjetunió örömmel fogad min­den konstruktív hozzászólást. Ami a mű­szaki szakértők munkáját illeti, a Szov­jetunió úgy véli, bizonyos időszakban szükség lesz munkájukra. A politikai tárgyalások megújítása sem szolgálná a leszerelést, ha nem a már jóváhagyott alapelvekből indulnának ki. Ezért a Szovjetunió ragaszkodik hozzá, hogy a politikai bizottság haladéktalanul kezdje meg a leszerelési szerződés alap­tételeinek tárgyalását. A szovjet küldött hangoztatta: csupán kedvezne a leszerelési tárgyalásnak, ha a katonai csoportosulásokhoz nem tar­tozó államok is részt vennének rajta. Ezért a Szovjetunió már javaslatot tett a leszerelési bizottság új felépítésére, mely megfelelne mind a három csoport egyenlő képviselete és a földrajzi kép­viselet elvének. Zorin ezután megemlítette, hogy a Szovjetunió kezdeményezően többször egyoldalúan csökkentette hadseregének létszámát, hogy ezzel Is hozzájáruljon a feszültség enyhítéséhez. Hangoztatta, hogy az általános és teljes leszerelés teljes mértékben megfelelne annak a határozatnak, melyet a közgyűlés Idei ülésszaka az általános vita végén ho­zott. Azonban a nyugati hatalmak újra elodázzák a szerződés megkötését és félrevezetik a közvéleményt. A szovjet küldöttség nem vesz részt Ilyen tisz­tességtelen tárgyaláson. Az USA, Anglia és Olaszország közös határozati javaslatával kapcsolatban meg­jegyezte. hogy nem tartalmazza az álta­lános és teljes leszerelés programját. Nem tartalmazza a fegyveres erők fel­oszlatását és a katonai intézmények megszüntetését, sem a fegyvergyártás beszüntetését. Beterjesztői egy szóval sem említik külföldi katonai támaszpon­tok felszámolását. A nyugati hatalmak javaslatai azt mu­tatják. hog.v e hatalmak rendszeresen húzni-halasztani akarják a leszerelési tárgyalást. A Szovjetunió nem szándéko­zik részt venni ilyen időpocsékolásban. A szovjet küldött után a pakisztáni küldött szólalt fel és védelmezte az an­gol határozati javaslatot. Utána az angol küldött szólalt fel, majd berekesztették az ülést. A LESZERELES M a már alig akad józan gondolkodású ember, aki ne látná be, hogy napjaink legégetőbb megoldásra váró problémája a leszerelés. Az idei ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában jóformán valamennyi küldöttség elismerte ezt, sajnos mégsem plenáris ülésen tárgyalják, ha­nem nyugati szavazattöbbséggel a politikai bizottság elé utalták, amely úgy döntött, hogy elsä pontként vitatja meg e nagyfontosságú problémát. A politikai bizottságra nagyon komoly feladat vár, ha konkrét eredményt akar elérni, mivel öt különböző határozati javaslatot kell megvitatnia. Hruscsov elvtárs az ENSZ-közgyűlésen kijelentette, hogy a Szovjetunió csak akkor vesz részt a politikai bizottság leszerelési vitájában, ha lát­ni fogja, hogy ott nem eredménytelen szócséplés folyik, hanem a résztve­vők őszintén törekednek a megegyezésre. Legátfogóbb és leg­konkrétebb a szovjet leszerelési javaslat I' § Az ENSZ-közgyűlés idei plénáris ^ ülésén beterjesztett szovjet általános ^ és teljes leszerelési javaslat a legal­^ kalmasabb alap az eredményes tár­gyalásokra. Elfogadása lehetővé ten­^ né, hogy három szakaszban körülbe­lül négy és fél, öt év alatt teljesen ^ felszámolják a hadseregeket és meg­^ semmisítsék a hadviselés valamennyi \eszközét. A szovjet javaslat figye­lembe veszi az eddigi leszerelési ta­nácskozásokon emelt nyugati kifogá­^sokat, javaslatokat. Különösen ki­hangsúlyozza az ellenőrzés fontossá­' * amelyen a nyugati küldöttségek nyargalnak. Hruscsov Š oly szívesen ^elvtárs New Yorkban többször is ki­jelentette, ha a Nyugat elfogadja a ^szovjet leszerelési javaslatokat, a ^Szovjetunió elfogadja a Nyugat bár­i milyen szigorú s körmönfont ellen­őrzési rehdszerét. Ez természetesen ^ nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió ^belemegy a fegyverkezési verseny el­^ lenőrzésébe, ahogyan azt a Nyugat § szeretné. Hiszen ez nem lenne más, ^ mint a kémkedés szentesítése és 4 egyáltalán nem segítené elő a lesze­relést, hanem a fegyverkezési versen­^ gés fokozásához v-ezetne. Aki valóban % akarja a leszerelést, annak komoly § tárgyalási alapul szolgálhat a szov­^ jet javaslat, amelyet ki lehet még ^egészíteni, bővíteni. Bízunk benne, i hogy a politikai bizottság többsége ^ ezt figyelembe is veszi a most folyó § tanácskozásokon. Üj elemek az „ellen­őrzés árnyékában" India és az EAK a Lumumba­kormány ENSZ képviseletét követel New York (ČTK) — India és az Envesült Arab Köztársaság csatla­kozott Ghánához, Guineához és Ma­rokkóhoz és támogatja határozati javaslatukat, mely követeli, hogy a Kongói Köztársaságot Lumumba mi­niszterelnök ' kormányküldöttsége képviselje az ENSZ-ben. A csehszlovák ENSZ­küldöttség vezetője ebédet adott egyes ázsiai és afrikai küldöttségek tiszteletére New York (ČTK) — Václav Dávid külügyminiszter, a csehszlovák ENSZ­küldöttség vezetője kedden ebédet adott Afganisztán, Ceylon, Etiópia, Irak és Szomália küldöttségeinek tiszteletére. Az ebéden az ENSZ-szel kapcsolatos kérdésekről, továbbá Csehszlovákia és a nevezett ázsiai és afrikai országok viszonyának kér­déseiről beszélgettek. ^ Október 14-én az USA, Anglia és i Olaszország új leszerelési javaslatot 5; nyújtott be a politikai bizottságnak. ^Ez homályos és pontatlan részletei ^ellenére is több olyan elemet tartál­§maz, amely benne van a szovjet le­^ gati javaslatba, s ha ez őszintén a ^közeledést szolgálja, pozitívan kell ^értékelnünk. Űj elem a nemzeti ^fegyveres erők csökkentésére, a tö­^ megpusztító fegyverek hordozóinak ^ megsemmisítésére, a kozmikus térség i békés felhasználására tett javaslatok ^ és az a tény, hogy a leszerelés meg­5-valósítására előre kikötött határidő ^megszabását javasolja, amely eddig ^hiányzott valamennyi nyugati javas­& latból, s A nyugati leszerelési javaslatnak azonban most is az a legnagyobb fo­gyatékossága, hogy az egész bonyo­lult kérdésben első helyre állítja az ellenőrzést. Ezenkívül több részlet­problémát két, sőt többféleképpen le­het magyarázni és nem kétséges, hogy a nyugati hatalmak éppen eze­ket a részeket akarják majd felhasz­nálni arra, hogy megpróbáljanak előnyt szerezni maguknak. Az elkö­vetkező napokba, i a politikai bizott­ság vitáiból kiderül majd, mennyit ér a nyugati javaslat, milyen reális alapokon nyugszik és milyen szán­dékkal nyújtották be szerzőik. A politikai bizottság előtt fekszik még az az angol javaslat, amely mű­szaki gíakértői bizottságot javsol an­nak tanulmányozására, lehetséges-e a leszerelés ellenőrzésének kidolgozá­sa, megvalósítása. Ezt közgyűlési be­szédében Macmillan angol miniszter­elnök vetette fel, és kiderült róla, hogy a leszerelési tanácskozásokat öt-tíz évre is elhúznák. Ez az an­gol javaslat kissé ellentmond a há­rom nyugati hatalom leszerelési ja­vaslatának is, amely legalábbis papí­ron a leszerelés megoldásának sür­gősségéről beszél. • Részletkérdések megoldása is fontos A politikai bizottság leszerelési ta­nácskozásain megvitatja még a nuk­leáris fegyverkísérletek beszünteté­sére benyújtott indiai, valamint az atomfegyverrel rendelkező országok száma szaporodásának megakadályo­zására tett ír javaslatot. Noha ezek a kérdések nem oldják meg a leg­fontosabb problémákat, elfogadásuk mégis egy lépést jelentene a lesze­relési megegyezés felé. Hiszen Fran­ciaország atomfegyver-kísérletei és a nyugat-németországi olcsó urándú­sítás feltalálásáról szóló hírek bizo­nyítják, milyen veszedelmet rejt e kérdés megoldásának halogatása. A POLITIKAI bizottságban megin­dult a vita, az elkövetkező napokban kiderül majd, hogy az elhintett mag, ahogy Hruscsov elvtárs a szovjet bé­kejavaslatokat nevezte, termékeny talajba hullott-e. A nyugati hatal­mak azzal, hogy kicsikarták vala­mennyi leszerelési kérdésről az együttes vitát, el szeretnék homályo­sítani a szovjet javaslat konkrét és ésszerű jellegét, ez azonban nehezen sikerül, mert e nagyszerű javslat ön­magáért beszél. SZ. B. ötezer áldozata volt a kelet­pakisztáni orkánnak Dháka (ČTK) — A múlt héten pusztító szélvihar dühöngött Kelet-Pakisztánban. Az óriási erejű orkánnak ötezer ember esett áldozatul. A dhákai községi tanács elnöke — mint az egyik lap írja —, 1500 ember holttestét látta saját sze­mével. A károk nagysága és az áldozatok száma még nem állapítható meg ponto­san. A hivatalos jelentést négy-öt héten belül adják ki. AZ URUGUAYI rendőrség Palsandu vá­rosban szétkergette a tüntető diákokat, akik az iskolaügyl kiadások növelését követelték. (ČTK) A PANAMAI nemzetgyűlés amnesztiá­ban részesítette a forradalmi tevékeny­ség miatt elítélt politikai foglyokat. A Prensa Latina szerint az amnesztia kü­lönösen a kubai forradalmat támogató, s ezért üldözött panamaiakra vonatkozik. (ČTK) AZ AUSZTRÁLIAI parlament ratifikál­ta a Déli-sarkról szóló szerződést, mely feltételezi e földrész békés fe'használá­sát tudományos kutatás céljaira. A szer­ződést tavaly decemberben egy washing­toni nemzetközi értekezleten írták alá. (ČTK) Níxon és Kennedy a csúcsértekezlet ellen Varsó (ČTK) - A Trybuna Ma­zowiecka című lengyel lap kom­mentálta Macmillan javaslatát, hogy 1961 tavaszára hívják össze a csúcsértekezletet, hogy megvi­tassák a berlini és a német kér­dést. A lap megállapítja, hogy Aden­auer kancellár ellenzi ezt az érte­kezletet. „Macmillan angol minisz­terelnök javaslata" az Egyesült Ál­lamokban is nagy visszhangot kel­tett. Kennedy és Nixon, a két el­nökjelölt ellenezte a csúcsértekez­let összehívását. Kennedy kijelentette, ha nem biztos, hogy konkrét eredménye­ket érnek el az értekezleten, el­lenzi a négy kormányfő találkozó­ját. Ám reményét fejezte ki, hogy „a Kelet és a Nyugat elvi jelen­tőségű tárgyalásokat folytat majd csúcsszintén a vitás kérdésekről." A Dle Welt szerint Nixon kije­lentette, hogy nem lesz új „Mün­chen", a nyugatnémet lap szerint ezzel eloszlatott „minden aggodal­mat", hogy az értekezlet a Nyugat részéről egyoldalú engedményekre vezethetne." Az idézett lengyel lap kommen­tárja végén a következőket írja: „Megértük tehát, hogy a német kér­désről tárgyaló csúcsértekezletet „Münchennek" nevezik, hogy az NSZK-t úgy könyvelik el, mint a hitlerista Németország támadása előtti Csehszlovákiát. Igen sajnála­tos tény, hogy ez az elképzelés an­nak az USÁ-nak elnökjelöltjétől ered, mely Roosevelt elnöksége ide­jén fegyverrel harcolt Hitler ellen. Stevenson bírálja az Eisenhower-kormányt New York (ČTK) — Stevenson, az USA demokrata pártjának vezető személyisé­ge élesen bírálta az Eisenhower-kormányt azért, hogy félrevezeti az amerikai köz­véleményt és nem tudja mindjárt csi­rájában megoldani a komoly problémákat mielőtt még fölöslegesen megoldhatatlan válságokat idéznének elő. NASSZER, az EAK elnöke damaszkuszi beszédében kijelentette, hogy az Egye­sült Arab Köztársaság népe szükség ese­tén kész fegyvert fogni és algériai test­véreinek védelmére kelni. Nasszer han­goztatta, hogy az EAK mindenképpen tá­mogatni fogja az arab nép szabadság­harcát Adenben és a többi angol véd­nökségi területen. (ČTK) Stevenson New York-i beszédében Ken­nedy és Johnson jelölését támogatta az elnök és alelnöki tisztségre. Kijelentette, az idei választási kampány fő problé­mája, hagyják-e magukat önelégültség­ben ringatni az amerikaiak, elhitessék-e magukkal, hogy újabb győzelmet arat­tak, valahányszor megsemmisítő vereség f éri őket, avagy ideje, hogy végre feléb­redjenek. Stevenson szemére hányta Nixonnak, hogy a választási kampányban el akarja hitetni a választókkal, hogy minden rend­ben van. Beszéde végén megvádolta Ei­senhower és Nixon kormányát, hogy nem mondják meg az igazságot az emberek­nek, és nem képes előrelátni a bekö­vetkező változásokat, nem elég rugal­mas és nincs elég fantáziája a megöli datlan problémák rendezéséhez. ÜJ SZÖ 3 * Í960. október 20,

Next

/
Oldalképek
Tartalom