Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-15 / 257. szám, csütörtök

1 New York-i tudósításunk: HY. SZ. HRUSCSOVOT hétfőre várják New Yorkban rA mi küldöttségünk már vasárnap megérkezik ®Az USA zavarban van a kormányfők részvétele miatt „Mennyien is jönnek?" — Kér äezte tőlem egy ázsiai újságíró az ENSZ székházának folyosóján. Felesleges volt hozzátenni, hogy kik, mert az ENSZ közgyűlése jövő ülésszakának légkörében ez a kérdés csupán egy dologra vonatkozhatott: azon államfők és kormányfők részvételére, akik országaik küldöttségeit vezetik. Az újságírók és a diplomáciai képviselők fokozott figyelemmel kísérik, hogy — Washington csekély örömére — miképpen növekszik a névjegyzék és a közeledő ülésszak jelentősége. Hétfőn a Baltika óceánjárón New Yorkba érkezik Ny. Sz. Hruscsov. Előtte való nap csehszlovák csoportunk megjelenik az idlevvildi repülőtéren Novotný elvtárs köztársasági elnök és a csehszlovák küldöttség többi tagjainak fogadására. Térjünk azonban vissza az első kérdésre. Hányan jönnek a legfelsőbb képviselők közül? Bár a rendelkezésünkre álló adatok nem teljesek, a legfelsőbb képviselők száma sokkal nagyobb lesz, mint azt a NATO-beli szövetségesek feltételezik. Az ENSZ köreiben szó van arról, hogy a következő országok kormányfői érkeznek meg — bár egyes esetekben még nem biztos a kormányfők jelenléte —: a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország, Albánia, Jugoszlávia, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ciprus, Ghana, Guinea, Indonézia, Burma, Ceylon és Kuba. Csaknem teljesen bizonyos, hogy hozzájuk csatlakoznak a függetlenséget nyert afrikai országok vezető képviselői. Az utóbbi napokban felvetődött annak lehetősége, hogy Nehru, India miniszterelnöke is eljön, ha befejezi pakisztáni misszióját. India egyik ENSZ-képviselője keddi beszélgetése során kijelentette, hogy ez a kérdés még nyílt. Annak ellenére, hogy a részvevők névjegyzéke még nem teljes, egy mindenképpen világos, szégyenteljes kudarcot vallottak azok tervei, akik arra törekedtek, hogy a szocialista országok kormányfői New Yorkban elszigetelődjenek és hogy a közgyűlés ülésszaka „legfelsőbb szintjének" gondolata kudarcot valljon. A névjegyzék méltó választ ad ezekre a számításokra. Az USA eredetileg arra számított, hogy a szocialista országokat sikerül elszigetelni a többlektől. Most azonban Washingtont aggodalom tölti el afelett, hogy az afrikai országok, amelyek nagyszámban küldik el miniszterelnökeiket, a történelem új hatalmas erejét jelentik. Washingtonban nagyban latolgatják, ml lyen taktikához is folyamodjanak. Elmen jen-e Eisenhower elnök a közgyűlésre és tartson-e beszédet? Washingtonnak semmi sincs Ínyére. Ha Eisenhower beszédet mond, úgy állítólag valamennyien azt fogják gondolni, hogy az USA kénytelen-kelletlen Hruscsovot követi. Ezzel csorbát szenved az USA tekintélye. Ha viszont Eisenhower nem szólal fel, az ázsiai és afrikai országok és az egész világ közvéleményének szeme előtt olyan színben tűnik majd fel az USA, hogy nem áll érdekében a leszerelés kérdésének megoldása. Foglaljon el az USA a leszerelés kérdésében bármilyen álláspontot nem szándéka nemzetközi pozíciója problémájának lebecsülése. A legutóbbi hírek szerint az elnök beszédet mond, azonban csak valamikor október végén, amikor a küldöttségek java része már eltávozik New Yorkból. A New York Times keddi cikke szerint a magas kormánykörökben ezt a taktikát is kétségbevonják. Milyen előnyt szerezhet az USA abból, hogy Ny. Sz. Hruscsov az ENSZ szónoki emelvényéről beszédet intéz a küldöttekhez az országok egész sorának miniszterelnökei és államfői jelenlétében, s Eisenhower beszédét későbbi időpontra halasztja, amikor az érdeklődés többé-kevésbé megcsappan? Az amerikai küldöttség vezetőjévé időközben, amint tudjuk, nem az elnököt, hanem Herter államtitkárt nevezték kl. Világos irányvonal hiányában, vallamint bosszúból és kényszerűségből olyasmit tesznek, amelyeket sokan kellemetleneknek tartanak és amelyek felett fejüket csóválják, így például Ny. Sz. Hruscsov tartózkodását a Manhattan-szigetre korlátozták. Olyan intézkedésről van szó, amelyet Eleanor Roosevelt asszony „oktalannak és esztelennek" minősít. A történelem panoptikumában kétségkívül feljegyzik, hogy 1960ban, vagyis abban az időben, amikor az emberiséget még az atomszerencsétlenség fenyegette, a vezető szocialista hatalom képviselőjének, az általános és teljes leszerelés gondolata éltetőjének az USA-ban nem volt szabad elhagynia Manhattanszigetét. Az ülésszak kedden kezdődik. Mindazoknak, akik kételkedtek a kormányfők nagyszámú részvételében, ma nyugodtan megmondhatjuk, hogy rosszul számítottak. Természetesen annál jobb, minél magasabb színtű a képviselet. PŔEMYSL TVAROH lendítésében, igazi kommunista lappá való tételében. A Pravda chudoby, a Pravda mindig egyik alapvető feltételének tartotta, hogy a szlovák népet elsősorban a cseh testvérnép és az itt élő többi nemzetiségek iránti szeretetre, egymás kölcsönös megbecsülésére nevelje a proletár nemzetköziség szellemében. Minden írásából kisugárzott a proletár osztályérdekek iránti hűség és az a törekvés, hogy a köztársaság összes proletárjainak — nemzetiségre való tekintet nélkül - harcos egysége jöjjön létre a burzsoázia elleni küzdelemben. Erre mint az osztályharc győzelmének feltételére tekintett.Minden politikai írását a proletár nemzetköziségtől mélyen áthatott érzés jellemezte. Ennek legszebb megnyilatkozása volt mindenkor a Szovjetunió melletti harcos kiállása. Bátran lépett fel a burzsoá sajtó Szovjetuniót mocskoló írásai ellen. Szlovákia. dolgozóit a Szovjetunió védelmére mozgósította, hogy megakadályozza a csehszlovák burzsoázia azon tervét, hogy a Szovjetunió elleni háborúban köztársaságunk a nyugati imperialisták számára felvonulási terület legyen. Ugyanakkor minden lehetőséget felhasznált arra, hogy követelje a burzsoá kormánytői a Szovjetuniónak a Csehszlovák Köztársaság részéről való nemcsak jogi és teljes elismerését, hanem a fasizmus veszélyével szemben szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését is. A Szovjetunióról közölt minden írásával Szlovákia dolgozói között a Szovjetunió iránti mély szeretetet plántálta el. Egyúttal tudatosította bennünk azt a gondolatot, hogy köztársaságunk határainak sérthetetlenségét és hazánk függetlenségét csak a Szovjetunióval való baráti és szövetségi viszonyban biztosíthatjuk. Ma határozottan állíthatjuk, hogy a Pravda igen nagy szolgálatot tett a pártnak ä Szovjetunió iránti nagy szeretet és bizalom elhintésében a szlovák dolgozók között. A SzovjetUnió iránti szeretet és nagy bizalom volt az a forrás, amelyből a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai erőt merítettek. Ezért lett a szlovák népnek, mint hazánk többi népeinek is a Szovjetunió az egyedüli reménysége a fasiszta rabság lerázásáért és a teljes szabadság kivívásáért folytatott harcban. Q icső múltra tekint vissza test" vérlapunk, a Pravda éppen úgy, mint köztársaságunk egész kommunista sajtója. Ez a harcos múlt egyet jelent a Csehszlovákiai Kommunista Párt dicső múltjával, mert a kommunista sajtó története elválaszthatatlan pártunk történetétől. A forradalmi harcokban megedződött pártsajtót köztársaságunk felszabadítása után még nagyobb és felelősségteljesebb feladatok várták. A felejthetetlen dicső és harcos hagyományokból merít erőt ahhoz, hogy a szocialista társadalom felépítésében reá háruló feladatokat még következetesebben teljesítse, még hathatósabb segítője legyen a pártnak a fejlett szocialista társadalom kiépítéséért vívott küzdelmében. Szlovákia Kommunista Pártjának központi lapja, a Pravda irányában a szlovák dolgozók részéről mind a burzsoá köztársaság idejében, mind most megnyilvánuló őszinte szeretet és ragaszkodás a legszebb elismerése annak, hogy negyven éves fennállása alatt becsülettel teljesítette küldetését. Ügy, mint az első München előtti köztársaságban a burzsoázia uralmának megdöntéséért vívott harcban a párt legjobb harci eszközének bizonyult, ugyanúgy ma is a szocialista társadalom felépítésében, mint a párt legjobb segítője szerez újabb érdemeket a kommunista sajtónak. fennállásának 40. jubileuma al' kalmából az összes szlovákiai magyar dolgozók nevében köszöntjük testvérlapunkat azzal a tiszta szívből jövő kívánsággal, hogy a jövőben is olyan elvhűséggel szolgálja pártunk és népeink nagy ügyét, ahogy azt negyven esztendőn át tette. A Baltika már megtette az út felét A Baltika fedélzetén szeptember 14-én (ČTK) - A Szovjetunió miniszterelnökével együtt utazó sajtótudósítók csoportja jelenti: — Szeptember 14-én reggel 8 órakor a Baltika már megtette a New Yorkba vezető út felét. A rádióállomás szakadatlanul veszi az Ny. Sz. Hruscsov, N. V. Podgoŕnij, K. T. Mazurov és a baráti szocialista országok küldöttségeinek vezetői: Kádár János, J. Gheorghiu Dej és Todor Zsivkov számára érkező üzeneteket. Reggel pontosan 8-kor kezdődik a munkanap és a hajó árbocára felvonják a szovjet zászlót. A Baltika folytatja útját. SZEPTEMBER 22-ÉN EISENHOWER BESZÉDET MOND AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN Washington (ČTK) - A Fehér Ház szeptember 14-én hosszú halogatás és kertelgetés után hivatalosan közölte, hogy Eisenhower elnök az ENSZ közgyűlésének szeptember 22ki ülésén beszédet mond, amely állítólag konkrét javaslatokat fog tartalmazni. Bár Eisenhower beszédének elmondása után New Yorkbői visszatér Washingtonba és az amerikai küldöttség vezetőjeként az ülésen Herter külügyminiszter marad, az USA elnökének elhatározását nem lehet másképpen értékelni, mint hogy eleget tesz a világ közvéleményének, amely határozottan támogatja a Szovjetunió békekezdeményezését. A szicíliai parasztok megszállták a nagybirtokokat Róma (ČTK) - A szicíliai caltanisettai járás 1200 parasztja és mezőgazdasági munkása megszállta az eredetileg egyházi vagyont képező kiterjedt telkeket, amelyeket a szicíliai területi kormány azon célból sajátított ki, hogy felossza őket a földművesek között. A parasztok demonstrációkkal akarják kikényszeríteni a mielőbbi földosztást és a mezőgazdasági munkák megkezdését, amelyek mintegy 700 földművescsaládnak biztosítanának munkát és megélhetést. Ausztria kitiltotta Sepp Dietrich háborús bűnöst Bécs (ČTK) - Ausztria közvéleményének nyomására az osztrák belügyminisztérium felszólította Sepp Dietrich volt SS-tábornokot, aki vadászatra érkezett Ausztriába, hogy „tekintettel arra a nagy felháborodásra, amelyet jelenléte az országban keltett", hagyja el Ausztria területét. Az Ellenállási Mozgalom Harcosainak Szövetsége tiltakozó nyilatkozatában kifejezte azt a követelését, hogy Sepp Dietrich volt náci vezetőt, mint háborús bűnöst azonnal tartóztassák le. MlG A GYARMATOSÍTOK MESÉS HASZNOT HÚZTAK KONGÖ GAZDAG TERMÉSZETI KINCSEIBŐL, ADDIG A KONGÓI NÉP ÉLETSZÍNVONALA IGEN ALACSONY VOLT. KÉPÜNKÖN: A GYARMATI RENDSZER HAGYATÉKA LEOPOLDVILLEBEN. Üj Kína felv. Az ENSZ-csapatok szabaddá tették a kongói repülőtereket és a rádiót Leopoldville (ČTK) - A világ minden részéből érkező tiltakozások nyomására a kongói ENSZ-csapatok parancsnoksága kénytelen volt feloldani a kongói repülőtereket. Az ENSZ küldötte Leopoldvillében közölte, hogy szeptember 13-tól minden kongói repülőtér szabaddá válik „a békés polgári forgalom" lebonyolítására, ugyanakkor megjegyezte, hogy „az ENSZ őrcsapatai továbbra is a repülőtereken maradnak." Közölték továbbá, hogy az ENSZcsapatok' a leopoldvillei rádióállomást is szabaddá teszik. Sajtóirodák tudósítói jelentették, hogy a rádió feloldásának bejelentése után Bolikango, Ileo ellenkormányának tájékoztatásügyi minisztere Kaszavubu állig felfegyverzett katonái kíséretében megjelent a rádió épületében és beszédet mondott, melyben durván rágalmazta és tál madta Lumumba miniszterelnököt. A kongói parlament megszavazta a teljhatalmat Lumumba kormányának Leopoldville (ČTK) - Leopoldvillében együttes ülést tartott a kongói parlament két kamarája. A parlament Lumumba miniszterelnök beszéde után teljhatalmat szavazott a központi kongói kormánynak. Az együttes ülésen Kaszango, az alsóház elnöke elnökölt, aki kijelentette, hogy Lumumba kormánya a teljhatalom alapján „bárkit, aki zavargást idéz elő, letartóztathat." Az AP sajtóiroda a kongói parlament üléséről szóló jelentésében rosszul leplezett csalódással megjegyzi, hogy a teljhatalom megszavazása Lumumba miniszterelnök további nagy győzelmét jelenti. Az amerikai sajtóirodák leopoldvillei tudósítói jelentették, hogy a kongói kormánycsapatok már megszállták a leopoldvillei rádió épületét. A Biztonsági Tanács Kongóról tárgyal New York (ČTK) — Szerdán délután 16 órakor (közép-európai időszámítás szerint) megkezdődött a Biztonsági Tanács ülése, amelyen Kongóról tárgyalnak. A Biztonsági Tanács előbb zárt ülésen tárgyalta azt az évzáró jelentést, amelyet a közgyűlés XV. ülésszaka elé terjeszt. Az ENSZ egységeinek felhasználását az összeesküvőknek a törvényes Lumumba-kormány elleni mesterkedésére 17 óra 15 perckor kezdték tárgyalni. ZAVARGÍS0K KATANGABAN Elisabethville (ČTK) — Manonban, Katanga kongói tartomány fontos Ipari központjában lázadás tört kl Csőmbe szeparatista kormánya ellen. A városban tüntetéseket rendeznek a Kongói Köztársaság egységéért. A katangpi rendőrség durván megtámadta az egyik tüntetést. Csőmbe pribékjei a fegyvertelen tüntetőkbe tüzeltek. Az első hírek szerint 3 tüntető életét vesztette és 2 súlyosan megsebesült. Az Associated Press a manoni összeütközésekről szóló jelentésében hozzáfűzi, hogy a manoni lázadás a Katanga középső részében lezajlott nyugtalanságok sorozatába tartozik. A sajtóügynökségek elisabethvillei tudósítói szeptember 14-én jelentették, hogy Bukamaban, Katanga egyik legnagyobb városában is viharos Csőmbe elleni akciók folytak. A tüntetők a várog közelében megtámadtak egy vonatot, amely a Csombe-hadsereg katonáit szállította. A tüntetők megtámadták a bukatnál elővárosi vasútállomást. Csőmbe rendőrei szétzavarták a tüntetőket. KONGÓNAK SEGÍTSÉGRE — nem pedig cselszövésekre és összeesküvésekre van szüksége A z az összeesküvés, amelyet az im** perialista nagyhatalmak gondosan előkészítettek és hétfő délutánra időzítettek, hogy a Biztonsági Tanács ülésén, amelyen Kongóról tárgyalnak, küldötteik azt mondhassák: „Lumumba már letűnt és most végre ismét ml vagyunk a helyzet urai" — súlyos kudarcot vallott. Lumumba kongói miniszterelnök kedden bejelentette, a reakciós erők valóban megkísérelték, hogy eltegyék őt láb alól. Ezek az erők azon törzs katonáira bízták Lumumba letartóztatását, amelyhez Kaszavubu és Bolikanga tartoznak és amelyre a reakciós vezetők a legnagyobb befolyást gyakorolják. Azonban ezek a katonák is rövid magyarázat után megértették, hogy miről ls van tulajdonképpen szó és hogy a Lumumba ellen kiadott letartóztatás! parancs, amelyet a belga nemzetiségű főállamügyész írt alá, a volt gyarmatosítók további kísérlete arra, hogy a kényelmetlen kongói vezetőt eltegyék az útból. A Leopoldville közelében létesített katonai táborban azonban igazolást nyert az a tény hogy a kongói nemzeti hadsereg továbbra is a Lumumba-kormány oldalán áll, amely a független Kongói Köztársaság egyedüli törvényes kormánya. A nemzeti hadsereg a kormány mellé állt annak ellenére, hogy a felforgatók, akiket az ENSZ csapatainak magasranqú tisztjel támogatnak, megkísérelték zűrzavart kelteni a hadsereg soraiban. Az Imperialista toborzás eddigi kudarca a kongói hadseregben természetesen a nyugati reakciós körökben nyugtalanságot vált ki. A Lumumba-kormánnyal szemben elfoglalt álláspontjuk igazolására a reakciósok azt állítják, hogy Lumumba kormányát csupán egyetlen hatalom, a hadsereg tartja fenn. Ha a hadsereget elvesztené, a kormány képtelen [enne továbbra is kezében tartani a vezetést. Ha mérlegeljük a kongói helyzetet, azt látjuk, hogy a kongói nemzeti hadseregnek ma minden bizonnyal jelentős szerepe van Kongó jövőjének kialakításában. Ki más szállhat szembe Kongó egységének és függetlenségének olyan ellenségeivel, mint amilyen Csőmbe, Kalondzsai, Bolikanga. Annál is inkább, mivel egy másik fegyveres erő az ENSZ hadereje, amely arra volt hivatva, hogy a veszedelem idején biztosítsa Kongó függetlenségét és területi sérthetetlenségét, — vezetői hibájából — ezért még az ujját sem mozdította. Azonban azt állítani, hogy a hadsereg az egyedüli erő, amely Lumumba mögött áll, a valóság további elferdítése. Lumumba kormányát azon választások alapján alakította, melyekből pártja a Mouvement Nationale Congolaise nagy szavazattőbséggel győztesként került ki. Ez a szavazattöbség kifejezte azt az elismerést, amelyben Lumumba és munkatársai részesültek a belga gyarmatosítók ellen az ország függetlenségéért vívott harcban. Kifejezte egyúttal a nép egyetértését azzal a, programmal, amelyet Lumumba pártja, mint az egyetlen összkongói párt kidolgozott. Ez a program az egységes, erős és gazdag állam megteremtése. Ezért a programért harcol Lumumba pártja. Lumumba és munkatársai jól tudják, hogy az egyes tartományokra szétszakadt Kongó a gyarmatosító és imperialista erők könnyű zsákmánya lenne. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy ezt az egyszerű igazságot más kongói pártok vezetői és Csőmbe is látják. Csombét azonban a belgák megfizették azért, hogy ne akarjon egységes Kongót és hogy szakítsa el a gazdag Katanga tartományt Kongótól és adja vi.sza a zsákmányra éhes belga tőkéseknek. Az utóbbi hetekben több bizonyíték került napvilágra Kaiondzsi, Bolikanga és Ilea együttműködéséről a belga, a francia és az amerikai imperialistákkal, valamint Kaszavubunak a belga kormány megbízottaival folytatott titkos tárgyalásairól. A törvényes kongói kormány és Kongó népe ellenségeinek oldalára állt az ENSZ haderőinek parancsnoksága, amely ahelyett, hogy már júliusban szembeszállt volna Cíombével, elrendelte a kongói központi kormány csapatainak lefegyverzését. A kongói egyedüli törvényes kormány mellőzése a közelmúltban a repülőterek zárolásában és a rádióállomás lezárásában érte el tetőfokát. Az ország belügyeibe történt beavatkozás ezen igazolhatatlan példájával szemben nemcsak Lumumba, hanem más országok képviselői is állást foglaltak. Guinea, Ghana és az Egyesült Arab Köztársaság ezen eljárás elleni tiltakozásul vissza szándékoznak hívni egységeiket az ENSZ alakulatokból és azt a kongói központi kormány rendelkezésére bocsátják. A hallatlan intrikákkal szemben állást kell foglalnia a Biztonsági Tanácsnak is, amelynek ülését hétfőn az USA és szövetségesel nyomására elhalasztották, amelynek azonban a közeljövőben kötelességét kell teljesítenie nemcsak a kongói nép, hanem Afrika békéje és nyugalma érdekében is. B. Hí ÜJ SZÓ 3 V1960. šzéptemteŕ 23,