Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-15 / 257. szám, csütörtök

Nagy-Britannia nagykövete átadta megbízólevelét (ČTK) - Antonín Novotný, köz­társaságunk elnöke szerdán, szep­tember 14-én a prágai Várban fo­gadta Cecil Cuthbert Parrottot, Nagy-Britannia rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. A nagykövetet ez alkalomból D. S. L. Dodson és R. H. Bensőn nagykövetségi titkárok, J. S. Bolton ezredes, katonai attasé, L. T. Bryant-Fenn ezredes légügyi attasé, P. H. Kinsell másodtitkár, J. C. Moore őrnagy, a katonai attasé helyettese és N. H. Marshall harmadik titkár kí­sérte. A megbízólevél átadásánál dr. A. Gregor, a külügyminiszter első he­lyettese, L. Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, J. Cihák ve­zérőrnagy, a köztársasági elnöki ka­tonai iroda parancsnoka, dr. J. Ur­ban, a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke és J. Pinkává, a Külügyminisztérium osztályvezető­jének helyettese volt jelen. A megbízólevél átadásánál köztár­saságunk elnöke és Nagy-Britannia nagykövete beszédet mondott. A köztársasági elnök azután dr. A. Gregornak, a külügyminiszter első helyettesének jelenlétében beszélge­tést folytatott Nagy-Britannia nagy­követével. AMali Állrmszövetség kormányküldöffségehazánkban A Mali Államszövetség kormány­küldöttsége Modibo Keita miniszter­elnök megbízásából 1960. szeptem­ber 10-e és 14-e között a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban volt látogatáson. A küldöttséget Ousman Ba miniszter vezette. A küldöttség tagja volt továbbá Lazar Couribaly, a Mali Államszövetség szakszerve­zeteinek képviselője is. A küldöttség ellátogatott a brnói nemzetközi árumintavásárra és a li­šeni traktorgyárba, ahol dolgozóink igen szívélyes fogadtatásban része­sítették. Rudolf Barák miniszterelnökhe­lyettes, František Krajčír külkeres­kedelmi miniszter és dr. J. Hájek, a külügyminiszter helyettese bemu­tatkozó látogatáson fogadta a Mali Államszövetség kormányküldöttsé­gét. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság képviselői a küldöttség tagjaival folytatott beszélgetés so­rán kijelentették, hogy Csehszlová­kia népe rokonszenvvel kíséri azt a harcot, amelyet a Mali Állam­szövetség népe az ország szabad­ságának, függetlenségének megszi­lárdításáért folytat. A Mali Államszövetség kormány­küldöttségének tagjai és a cseh­szlovákiai államférfiak közötti tár­gyalások folyamán megbeszélték a Mali Államszövetség és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság gazda­sági, kulturális és műszaki együtt­működésének lehetőségeit. A szívélyes és baráti szellemben folytatott megbeszélés résztvevői leszögezték, hogy teljes nézetegység uralkodik a Mali Államszövetség és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság képviselői között, s hogy tár­gyalásaik megteremtették a kedve­ző feltételeket a két ország közötti baráti kapcsolatok sikeres kibonta­koztatására. A Nemzetgyűlés elnökségének ülése (ČTK) - A Nemzetgyűlés elnök­sége szerdán, szeptember 14-én tar­tott ülésén Jozef Valónak, a Nem­zetgyűlés "alelnökének irányításával megvitatta a Nemzegyűlés elnöksé­ge törvényerejű intézkedésére vo­natkozó kormányjavaslatot, melynek értelmében módosul a hivatalos il­letékekről szóló törvény tartalma. Az előterjesztett törvényjavaslat értelmében a nemzeti bizottságok rendelkeznének azzal a joggal, hogy egyes általuk beszedett illetékek közvetlen bevételeik részét képez­zék, ami növelné anyagi érdekelt­ségüket. A Nemzetgyűlés minden módosítás nélkül jóváhagyta az em­lített javaslatot s elhatározta, hogy azt a Nemzetgyűlés elnöksége tör­vényerejű intézkedéseként teszi közzé. A Szocialista Kullúra Bizottságának határozata A Szocialista Kultúra Bizottsága a Békevédők Csehszlovákiai Bizott­ságának felhívásával kapcsolatban határozatot hagyott jóvá, amely többek között hangsúlyozza: „Mi, kulturális dolgozók büszkén valljuk magunkénak a marxizmus-leniniz­mus fennkölt eszméit. A békés együttélés és verseny elveinek győ­zelméért, a szocializmus győzel­méért vívott harcot elsőrendű fel­adatunknak tartjuk. Ezért még szor­galmasabban segítjük népünket bé­kés építőmunkájában. Teljes mérték­ben azonosítjuk magunkat az általá­nos és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslatokkal és meggyőző­désünk, hogy a kormányfők közvet­len tárgyalása e javaslatokról lé­nyegesen hozzájárulhat a béke meg­szilárdításához és a háború veszé­lyének kiküszöböléséhez. Ezért tel­jesen egyetértünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának ama határozatával, hogy Antonín Novot­ný elvtárs, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára, köztársasá­gunk elnöke részt vesz az ENSZ közgyűlésén". Fogadás F. Krajčír miniszternél (ČTK) — František Krajčír külkereske­delmi miniszter szerdán, szeptember 14­én bemutatkozó látogatáson fogadta Constantin Tuza román nehézgépipari minisztert, aki az idei brnói nemzetközi árumintavásár megnyitóján részt vett román kormányküldöttséget vezette. A fogadáson jelen volt Mihail Haseganu tanár, a Román Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete is. František Krajčír miniszter fogadta to­vábbá a Bolgár Népköztársaság kor­mányküldöttségét is, amelyet Sztojan Gju­rov, az építőipari bizottság elnöke veze­tett. A bolgár küldöttség tagjai a szívé­lyes barátság légkörében megvitatták Krajčír miniszterrel a két ország közöt­ti gazdasági kapcsolatok egyes kérdé­seit. A SAJTÓ NAPJÁNAK MŰSORA (ČTK) - A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának vezetősége a kulturális-politikai akciók és szó­rakoztató rendezvények csaknem teljes hetet betöltő, változatos mű­sorát készíti elő a sajtó napjára. A sajtónap rendezései a kommunis­ta sajtó 40. évfordulójának ünnep­ségeivel érik el tetőpontjukat. Ez alkalomból a Rudé právo, a Pravda és további kommunista lapok régi munkatársai s terjesztői emlékez­nek meg a forradalmi sajtó küzdel­mes útjáról. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja ünnepi díszt ölt. Több kiál­lítás is megnyílik, közülük a legjelen­tősebb az első csarnokban „A kom­munista sajtó 40 éves múltja" cí­men. Imperialista beavatkozást készítenek elő Laosz ellen Hanoi (TASZSZ) - A laoszi hely­zet egyre feszültebbé válik, mert az amerikabarát-klikk megkísérli el­vesztett uralma visszaszerzését. No­savan, a lázadó tábornok, aki a thaiföldi határ közelében levő Sa­vannakhetben fészkelte be magát, tovább gyűjti a csapatokat és táma­dásra készül Vientiane főváros ellen. Az Egyesült Államok és SEATO­beli partnerei tudják, hogy Nosavan és csapatai aligha birkózhatnak meg ezzel a feladattal, s ezért beavatko­zásra készülnek. A SEATO bangkoki főhadiszállásán már nyíltan beszélik, hogy ennek az agresszív tömbnek a tagállamai fegyveresen beavatkoznak majd Laosz belügyeibe. Laoszi helyzetjelentések szerint ä lázadók nem adtak választ Souvanna Phouma miniszterelnök újabb javas­latára, hogy találkozzanak és' a ki­rály részvételével tárgyaljanak. Miért késik az Eichmann-per TVTéhány hónappal ezelőtt nagy port vert fel a tömeggyilkos Adolf Eichmann Izrael titkos szol­gálata által való elfogatása Argen­tínában. Időközben elcsitultak a dip­lomáciai bonyodalmak. Argentína kormánya Izraellel kiegyezve, le­mondott arról a követeléséről, hogy Eichmannt szolgáltassák vissza. Ben Gurion, Izrael miniszterelnö­ke a parlamentben bejelentette, hogy a pert két hónapon belül meg­kezdik. De közben a dátumot is el­halasztották. Később 1961 januárjá­ról, majd márciusáról kezdtek be­szélni. Az izraeli kormány intézke­déseket is tett, hogy elcsitítsa az Eichmann-per körüli vihart. A par­lamenti vitában, amely Eichmann nyugatnémet ügyvédjének kinevezé­sével kapcsolatban folyt, a kormány fontos „államérdekekre" való hivat­kozással olyan kéréssel fordult a pártok parlamenti csoportjaihoz, hogy ne vegyenek részt a vitában. E kérésnek a parlament frakciói eleget is tettek. Izrael Kommunista Pártja kivételével, melynek részé­ről M. Szne elvtárs hangsúlyozta, hogy nincs és nem is lehet vita ar­ról, miszerint egy náci hóhért ha­lálra kell Ítélni. Nincs és nem is lehet más ítélet ötmillió ember gyil­kosa felett. De a demokratikus köz­vélemény és az izraeli nép érdeke e per lefolytatása, hogy minél szé­lesebb alapon leplezze le a nácizmus rémtetteit és vádiratul szolgáljon a fasizmus újjáélesztői ellen az NSZK­ban és másutt Nyugaton. M. Szne elvtárs követelte, hogy hívjanak meg tanúkat azokból a szo­cialista országokból, ahol Eichmann bűneinek nagy részét elkövette. Első pillantásra ellentmondásnak tűnik, hogy az Izraeli kormány, amely elfogadta Eichmannt, titok­ban folytatja a per előkészületeit, de egy kis visszapillantással megért­hetjük, milyen előzmények váltot­ták ki Eichmann elfogatását. A világon és az izraeli nép körében nagy megütközést váltott ki az a tény, hogy Izrael fegyvert szállított a nyugat­német hadseregnek, melynek élén a köz­ismert náci tábornokok állnak. Annál is inkább, mert világos, hogy a nyugatné­met tábornoki karnak sokkal inkább szük­sége van arra az erkölcsi és politikai támogatásra, amit az izraeli fegyver­szállítások jelentenek, mint a fegyve­rekre, amit Izrael elad nekik. A náci tábornokok, akik atomfegyvereket követel­nek, nagyon jól kihasználták azt a té­nyezőt, hogy egy nagyon sokat szen­vedett nép reakciós kormánya is elad fegyvert az NSZK-nak, hogy legyűrjék az atlanti országokban a népek ellen­állását az újrafelfegyverzéssel szemben. Ugyancsak nagy felzúdulást keltett Ben Gurion zarándokútja New Yorkba, ahol Adenauerrel éppen akkor találkozott, amikor a horogkeresztek megjelenése, a neonácik garázdálkodása és Oberländer miniszter leleplezése nagyon nagy poli­tikai nehézségeket okozott Adenauer hi­degháborús politikájának. Ha ehhez hoz­zátesszük azt a tényt, hogy Izrael je­lentős pénzügyi támogatást kap az NSZK­ból és tárgyalások folytak az izraeli pénzügyminiszter és Abes' volt náci ban­kár (aki most az NSZK közgazdaságá­ban jelentős pozíciót tölt be) között né­met tőkebefektetésekről az izraeli ipar­ban, ennek alapján megérhetjük azt a kapcsolatot, amely az izraeli kormányt a nyugati Imperialistákhoz és egyre job­ban az NSZK kapitalistáihoz fűzi. Az Adenauer-kormány mindent meg­tesz annak érdekében, hogy Eichmannt Izrael kiadja. Valószínűleg ők álltak-' az „argentin diplomáciai nyomás" mögött is. De a kiadatást az izraeli kormány sú­lyos preztizsveszteség nélkül nem en­gedhette meg magának. Az izraeli köz­vélemény nem szívesen látja a Eichmann­per körüli huza-vonát, és aggasztja, hogy hajlandó lesz-e az izraeli kormány a pert olyan formában leszűkíteni, hogy ne sért­se az NSZK uralkodó köreinek érdekeit. Egyes kommentárok szerint van ilyen megegyezés az izraeli-argentin megálla­podás mögött.. Izrael Kommunista Pártja és a nép széles rétegei követelik a per gyors lefolytatását a legszélesebb náciellenes formában, amely felfedi a világ közvé­leménye előtt a nácizmus bűneit és a fasizmus bonni örököseinek múltját is. ZW1 KUF A PRAVDA HARCOS ÚTJA J elentős évfordulót ünnepel ma a kommunista sajtó. Negyven évvel ezelőtt jelent meg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága napilapjának, a Pravda elődjé­nek, a Pravda chudoby-nak első szá­ma. A Pravda chudoby a forradalmi idők szülöttje. A csehszlovákiai mun­kásmozgalomban a szociáldemokrata párton belül a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatása alatt megin­dult egészséges erjedési folyamat hívta életre ugyanúgy, mint testvér­lapját, a Rudé právotya CSKP köz­ponti lapját. A V. I. Lenin vezette orosz bol­sevikok győzelmes forradalmi harca az osztrák elnyomás alól felszaba­dult cseh proletariátus és a magyar feudalista földbirtokosok uralma alól felszabadult szlovák proletariátus lel­kületében is erős változást hozott. A népi erők forradalmi megmozdu­lása, amelynek élén a munkásosztály állott, hozta létre a két testvérnem­zet, a csehek és szlovákok egységes államát, a Csehszlovák Köztársasá­got. A szociáldemokrata pártban szer­vezett munkásság független állama megteremtésével nem akart megálla­ni a félúton. Az orosz proletariátus példájára olyan államot akart létre­hozni, amelyben a munkásság és az egész dolgozó nép -uralkodik s nem a burzsoázia. Ebben a sorsdöntő harcban, amikor a cseh és szlovák nép nemzeti és demokratikus forra­dalma döntő fordulóponthoz ért, ami­kor az új köztársaság jellege dőlt el: szocialista, vagy kapitalista köztár­saság lesz-e, a csehszlovákiai szo­ciáldemokrata párt opportunista veze­tői elárulva a munkásosztály és az egész dolgozó nép ügyét, a párttag­ság döntő többségének akarata el­lenére a tőkések oldalára állottak, kiszolgáltatták Csehszlovákia dolgozó népét a burzsoáziának és ezzel hosz­Irta: DÉNES FERENC * szú időre megpecsételték annak sor­sát. Ebben a harcban alakult ki a szo­ciáldemokrata párton belül a marxis­ta baloldal. Mivel a szociáldemokra­ta párt hivatalos szlovákiai közlönye, a Robotnícke noviny az opportunista vezetők kezében volt — amely ki­mondottan uszított a párt forradalmi, baloldali szárnya ellen, melyet a tag­ság döntő többsége követett, — a marxista baloldal egy új forradalmi lapot indított. Ez a lap volt a Prav­da chudoby — a mai Pravda. Létrejött még a CSKP megalaku­lása előtt azzal a céllal, mint a Rudé právo: hogy egyengesse, előkészítse egy új, a munkásosztály élcsapatát jelentő párt, a kommunista párt megalakításának az útját. A Pravda chudoby Szlovákiában a proletariátus forradalmi erőit gyűjtötte maga köré és soraik­ban a marxizmus-leninizmus eszméit terjesztette és népszerűsítette. Már első számában világos hitvallást tett a forradalmi marxizmus mellett, ami­kor ezt Irta: „Felelősségünk teljes tudatában és azzal a szilárd meggyőződéssel indu­lunk harcba, hogy nemcsak a nem­zeti felszabadulásnak, hanem a szo­ciális felszabadulásnak is előbb-utóbb eljön az ideje. Szlovákia összes ter­mészeti gazdagsága volt elnyomóink kezében maradt... S ezekhez társul­nak most a cseh és szlovák kapita­listák is ... A szlovák proletariátus ebből a rabszolga-helyzetből csak a forradalmi szocializmus útján szaba­dulhat ki, amelyet ma Szovjet-Orosz­ország képvisel." A lap már megindulásától kezdve harcolt, védte az 1918-as forradalmi időkben kiharcolt s a munkásságnak több jogot biztosító forradalmi vív­mányokat. Hasábjain feltárta az 1920-as decemberi nagy általános sztrájk vereségének okát. Az okot helyesen már akkor egy olyan élen­álló vezető párt hiányában látta, amilyen a Lenin által alapított orosz bolsevik párt volt. Ezért is — a rfudé právo mellett — felejthetetlen nagy érdemet szerzett Csehszlovákia Kom­munista Pártjának megteremtésében. Nem érdektelen, ha ezzel ^kapcso­latban megemlítjük a csehszlovákiai magyar dolgozók akkori forradalmi lapját, a Kassai Munkást, a későbbi Munkást, mint a Rudé právo és a Pravda testvérlapját, amely mint a marxista baloldal harcos magyar­nyelvű szószólója a magyar proleta­riátus soraiban végezte a kommu­nista párt megalakítása előtti propa­gnda- és szervezőmunkát. Büszkén hangoztatja pártunk, hogy a kommunista sajtó nagyon jelentős szerepet játszott a párt megalakítá­sában. Leleplezte a szociáldemokrata opportunista vezetők árulását s meg­mutatta a proletariátusnak a helyes utat. A széles tömegek előtt tudato­sította azt a lenini igazságot, hogy kommunista párt nélkül nem lehet győzelemre vinni a munkásosztály és az egész nép harcát. A kommu­nista sajtó harcos agitációs és pro­paganda, valamint szervező tevé­kenységével segített megteremteni a párt megalakításának feltételeit. Ezért a célért Szlovákiában a Pravda chudoby küzdött megalkuvás nélkül, forradalmi lendülettel. A burzsoá köztársaság fennál­** lásának egész ideje alatt Szlovákiában, mint a párt területi sajtőszerve igen hathatósan segítet­te a pártot a dolgozó nép jöbb élet­körülményeiért vívott harcában. Buz­dította és lelkesítette az elnyomott és könyörtelenül kizsákmányolt mun­kásokat, a nyomorgó földmunkásokat és parasztokat a nagyobb falat kenyérért folytatott küzdelmükben. Mozgósította őket a munkanélküliség, a bérleszállítások, a munkásjogok megnyirbálása, valamint az árdrágí­tás elleni harcukban. A kommunista sajtó hatalmas esz­köze volt a pártnak a tőkések elleni harcában. Ezért a burzsoázia mindent elkövetett, hogy súlyosbítsa a párt­sajtó helyzetét a cenzúrával, a lap­számok elkobzásával, amivel jelentős anyagi károkat okozott. A szerkesz­tők üldözésével, bírósági ítéletekkel és hosszú hónapokra, sőt évekre va­ló elítélésükkel, bebörtönzésükkel akarta őket megfélemlíteni. Bírósági betiltással akarta végleg elnémítani a sajtót; minden lehető eszközt igénybe vett, csakhogy megsemmisít­se a kommunista sajtót, s vele együt a kommunista pártot. Ezt a nehéz és göröngyös utat járta meg a Pravda chudoby, később a Pravda, majd a betiltása után megjelenő Ľudový denník és a Slo­venské zvesti. De sem az első bur­zsoá köztársaságban, sem a szlovák klérofasiszta ludák államban a leg­nagyob terror és üldözés sem tudta elnémítani és megsemmisíteni a kommunista sajtót. Megjelent illegá­lisan, föld alatt és az önfeláldozó kommunisták minden akadály ellené­re nemcsak előállították, de széles tömegek körében terjesztették is. Ahogy a párt ,a megpróbáltatások időszakában sem hagyta el a dolgo­zó népet, mindig és mindenütt vele volt, ugyanúgy a párt sajtója is hű maradt a néphez. A gazdasági válság idején, ** amikor kezdetét vette a szlo­vákiai ipar leépítése, a munkásság gazdasági harcaiban, a bérleszállítá­sok és az áremelés elleni harcokban, a sztrájkolóknál mindenütt ott volt a Pravda chudoby, mint a dolgozók érdekeinek védelmezője. A lap cik­keiben élesen ostorozta a cseh, szlo­vák és magyar tőkéseket, akik gaz­daságpolitikájukkal a legnagyobb nyo­morba és nélkülözésbe döntötték Szlovákia népét, amelynek fiai ezré­vel voltak kénytelenek hazájukból külföldre vándorolni. A Pravda chudoby, majd a Pravda a legélesebb harcot folytatta a Hlin­ka-néppárt népcsaló politikája el­len, leleplezve az autonomista politi­ka hazug „oppozíciós" jellegét. Fel­tárta Hlinkáék képmutató, a nép megtévesztésére szolgáló politikáját, azt, hogy a cseh finánctőke elleni ellenzékieskedésükkel csak álcázzák azt a tényt, hogy a szlovák burzsoá­zia a cseh tőkésekkel közösen zsák* mányolja ki Szlovákia dolgozó népét. Egy az érdekük a nép elnyomásában és könyörtelen kizsákmányolásában s az ellentét a cseh és szlovák bur­zsoázia között csak a kizsákmányo­lásból eredő profit részarányában, elosztásában nyilvánul meg. A szlo­vák burzsoázia többet akart a maga számára kicsikarni Szlovákia dolgo­zóiból, terrorral, csendőrtűzzel, be­börtönzésekkel fokozta a dolgozók kiszipolyozását. A kommunista sajtó még élesebb és következetesebb harcot folytatott Szlovákiában a fasiszta veszély ide­jén a ludákok nacionalista, az egysé­ges Csehszlovák Köztársaság szét­bomlasztását célzó politikája ellen. Ekkor már a párt szószólója a betil­tott Pravda chudoby és Pravda he­lyett, mint azok utóda, a Ľudový denník lett, majd ennek a betiltása után a Slovenské zvesti. 1/ ülön ki kell emelni Klement •» Gottwald működését a Pravda chudobí szerkesztőségében, miután az vezetésével igazi bolsevik lap lett. Gottwald elvtárs érdeme, hogy a saj­tó nagy figyelmet szentelt az ideoló­gia kérdésének, a forradalmi elmélet elsajátítása szükségességének. Tuda­tosította azt a lenini tanítást, hogy forradalmi elmélet nélkül nincs for­radalmi gyakorlat. Klement Gottwald érdemdús mű­ködése rányomta bélyegét a lapra. Örvendetes, hogy utána további ki­magasló, valóban kommunista újság­írók kerültek a laphoz, mint Peter Jilemnický, Edo Urx és még jó egy­néhányan, akik Kl. Gottwald után felejthetetlen érdemeket szereztek a szlovákiai kommunista sajtó fel­X J Ť J SZÓ 518 * 1960. szeptember 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom