Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-11 / 253. szám, vasárnap

Ä technika fejlesztésével fokozzuk a bányák termelését Bányászok a nyugati végeken Uazánk legnyugatibb részében, a nCseh-erdő, az Érchegység és a Császár-erdőnek nevezett Karlové Vary-i hegyek közötti síkságon — ott, ahol a Svatava folyócska ömlik az Ohrebe, fekszik az ország egyik jelentős barnaszén-medencéje, ame­lyet központjáról sokolovi barnaszén­körzetnek neveznek. Aki a vidéket járja, el sem hinné, hogy alig száz esztendővel ezelőtt is ezen a tájon éppúgy eluralkodtak a komlóültetvények, akárcsak manap­ság ötven kilométerrel az Ohre men­tén, Kadaň és Žatec városok körül, fic múlt század közepéig feu­dális urak zsákmányolták ki a dol­gozó népet és csak az ipari forra­dalom hatására változott meg az élet annyiban, hogy a kizsákmányolás feudális módját kapitalista módsze­rek váltották fel. A Šlikkek és Nos­titzok helyébe tőkés vállalkozók, el­sősorban a hírhedt Johann Dávid Stark lépett, de ennek a vidéknek a szülöttje az elmúlt évtizedek egyik legismertebb tőkés nagykereskedője, Julius Meinl, a „kávés" is. A tőkés ipar és gazdaság alapjává a barnaszén vált, amely aránylag vé­kony földtakaró alatt hatalmas réteg­ben fekszik és így lehetővé teszi a barnaszénnek gazdaságos, nyíltszíni kitermelését. Kiegészítette ezt a textil- és a gépipar, míg benn, a völ­gyek zúgában a hangszergyártás fej­lődött ki. Közös vonása az egész területnek a mérhetetlen kizsákmá­nyolás, a közös munkásnyomor volt, amely egyaránt sújtotta a német és a cseh dolgozókat. Igy érthető, hogy már 1890-beň a csehországi munkás­mozgalom emlékezetes Május else­jéén a sokolovi bányászok, az aši textilmunkások harciasan vonulnak fel és tüntetnek kizsákmányolóik ellen. Négy évvel később a citfcei ál­lomás előtt ötezer tüntető bányászba a csendőrök belelőnek és három bá­nyász martír-halála megnyitja a vé­res bányásztüntetések hosszú sorát. felszabadulásunk és a német lakosság kitelepítése után a sokolovi medencében, de messze az egész határvidéken sem marad más hátra, mint pusztaság és rom. Üjra kellett felépíteni az üzemeket, újra kellett betelepíteni az elha­gyott városokat és kö?ségeket, újra kellett megszervezni az egész gaz­dasági, kulturális és politikai életet. Aki a felszabadulás utáni években járta a vidéket és részt vett a prob­lémák megoldásában, nem hisz saját szemének, ha körülnéz mondjuk a sokolovi egykori Nostitz kastély to­ronyszobájából a széles tájon. A vidék gazdaságának alapja to­vábbra is a barnaszén, amely bár nem magas kalóriatartalmú, arány­lag olcsón fejthető és helyben elek­tromos árammá átalakítva messze vi­dék, egész Nyugat- és Dél-Csehor­szág energetikai alapjává válhat. Ff A sokolovi körzet 14 bányaüzeméből 12 nyiltfejtés, ahol előnyösen lehet bevetni a legnagyobb méretű bánya­gépeket a letakarítási munkálatok­nál és a tulajdonképpeni fejtésnél egyaránt. Ugyanakkor lehetőség áll fenn a szállítás gépesítésére mind szailagok, mind pedig elektrifikált bányavasutak révén. Az alacsony kalóriájú barnaszenet osztályozás után részben brikettiróz­zák, részben pedig a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotásakép­pen felépült tisovai hőerőműben elektromos árammá alakítják át. A harmadik ötéves tervben is to­vább folyik a körzet kiépítése. Északkeleti irányban, Nový Sedlec határában folyik a 3irl nevű új nagy­bánya megnyitása, amely 1965-ben a köztársaság legnagyobb bányaüzeme lesz. * sokolovi bányakörzet vállalat­**társulása (trösztje) tervét ez év első felében igen derekasan telje­sítette. A jövesztés tervet 105,5 szá­zalékra, a Ietakarításét 103,7 száza­lékra teljesítették. A siker titka — a jó munkaszervezésen és a nagy­fokú gépesítésen kívül — elsősorban a fejlett szocialista verseny-mozgalom. A körzetben 160 kollektíva verse­nyez, közülük 125 a szocialista munkabrigád címért: A múlt évben 3 kollektíva már elnyerte ezt a büsz­ke címet, az idén ma, a bányásznapon, további 9 kollektívát tüntetnek ki, A 9 kollektíva között egyaránt akad­nak mélyszíni vájár csapatok, fel­színi karbantartók, szállításban, osz­tályozásban dolgozók. Szakó elvtárs új szocialista mun­kabrigádja például a következő eredményeket érte el a Marié Ma­jerováról elnevezett mélybányában jövesztési munkákban: 1960 első fe­lében 468 kg robbanóanyagot és 40 köbméter bányaiét takarítottak meg, kilenc hónapig baleset nélkül dolgoz­tak, a brigád valamennyi tagja to­vább tanul az üzemi munkaiskola tanfolyamain, a védnökségi mezőgaz­dasági üzemben 450 brigádórát dol­goztak le, kezdeményezően részt vesznek a kollektív kultürélet min­den formájában. A sokolovi körzet bányái is készül­nek a további nagy szociális vívmány bevezetésére: a nrunkaidő tervezett lerövidítésére. A Sylvester nevű nyiltfejtésben próbaképpen augusz­tus 1-je óta heti 42 órás,, a Jirí nevű mélybányában pedig szeptember 1-je óta heti 40 órás munkaidőt vezettek be alapos előkészítés után. |>e nemcsak az épülő új aknák, "osztályozók, erőművek változ­tatják meg a táj arculatát. Maga So­kolov városa, a környező községek is szemmel láthatólag átalakulnak, egész új lakótelepek létesülnek. Sok szám helyett csak egy tényt mondunk: rö­vid 3 év alatt, tehát 1963-ig a ter­vek szerint megoldják az egész kör­zet több tízezer dolgozójának a lakáskérdését, ami bizonyára lényege­sen hozzá fog járulni a még érezhe­tő munkaerőhullámzás teljes meg­szüntetéséhez. Ä z idei bányásznapra különös ** gonddal készült fel a vidék apraja-nagyja. A múlt vasárnap már nagy motorkerékpár-verseny zajlott le az „Arany Bányalámpáért", most szombaton a vidék fúvós zenekarai hangversenyeztek a legjobb bányász­zenekar címért. Szombaton délután hirdették ki a kitüntetett bányászok és kollektívák névsorát ünnepélyes gyűlések keretében. Este az állami ének- és táncegyüttes lép fel Soko­lovban eredményes svédországi kör­útjáról visszatérőben. A bányászün­nepségek keretében még e hónap folyamán vendégszerepel a prágai Nemzeti Színház az Eladott meny­asszonnyal és a kladnói bányászszín­ház a Víg özveggyel. Az idei bányásznapon adják át a nyilvánosságnak a sokolovi egykori Nostitz kastélyban berendezett új bányászmúzeumot. A vidék feudális kizsákmányolóinak — akiknek egyik őse oly szomorú szerepet játszott a Windischgrätzek és Haynauk ol­dalán a magyar nép 1848/49-es sza­badságharcának leverésében — zor­don, várszerű kastélyában hosszú te­remsor foglalja magában a vidék új kulturális intézményét. A múzeum bemutatja a körzet geológiáját a vi­dék ásványi kincseit, a szénfejtés emlékeit a múlt század második fe­léből, az első köztársaság idejéből. Természetesen külön termek érzé­keltetik a látogatóval a plasztikus modellek, hatalmas, panorámaszerú körképek révén a felszabadulás óta elért fejlődést, míg az utolsó terem a jövő távlatait, a sokolovi bánya­körzet hatalmas kiépítését mutatja be egészen 1975-ig. Mégis, ha a legjellemzőbben akar­tjuk megemlíteni a sokolovi bányásznap ünnepségeiből, akkor a Hadsereggel Együttműködők Szövet­ségével, a Sväzarm-mal karöltve rendezett vasárnap délelőtti rende­zésekre kell utálnunk, amelyek kü­lönösen jellemzik e vidék bányászai­nak öntudatát. Maguk a bányászok, gyermekeik, a felnövekvő fiatal nem­zedék minden egyes tpgja tudja, hogy munkahelyük a nyugati vége­ken, a reváns szellem uralta Aden­auer-Németország határának köz­vetlen közelében fekszik, ahol a dol­gozók, az egész lakosság a minden­napos, példásan teljesített munka mellett nem feledkezhet meg egy percre sem a honvédelem kötelezett­ségeiről. Ilyen értelemben mintasze­rű és példaszerű a bányásznap meg­ünneplése hazánk legnyugatibb, a szó szoros értelmében vett legelőretol­tabb bástyájában. Sz. L. !:!H!8Ht::H!:::'::'H:in Handlová déli részén, az Élmunkás - bányásznegyed egyik házában lakik Alexan­der Krajčlrik, a Nagybánya vájára. Az udvar gondos kezekre vall. Igaz, nem nagy, de amit látunk, igen rendes. Parlagon egy négyzetméter­nyi terület sem hever: zöld­ségfélékkel és virágokkal van beültetve. — Krajčírik elvtársat ke­ressük — szólítunk meg egy középtermetű, f estékes ru­hájú férfit, aki egy deszka­bódét fest. — tn volnék - válaszol a kérdezett mosolyogva. Elmondjuk, mi járatban vagyunk. ízlésesen berendezett szo­bában ülünk. A tárgyak le­írását mellőzzük. Csak any­nyit említünk meg, hogy minden ragyog és új. Két nagy könyvszekrény van benne: egyik könyvekkel te­li, a másikban pedig Krajčí­rilc elvtárs bányászkitünteté­sei láthatók. Szép festmények teszik kellemesebbé a szobát, számtalan bekeretezett okle­vél tanúskodik lakója mun­kájáról. Az egyik képkeret­ben Gottwald, Lenin és Sztá­lin elvtársak arcképei... A bányász beszélni kezd: — Harmincnyolc éves va­gyok. Nős, három családom van. Két fiú és egy lány. Magyarországon, Sárisápon, bányászcsaládban születtem. 14-en voltunk testvérek. Az életet korán megismertem a Horthy-féle rablórendszer­ben. Asztalos akartam lenni, de a szüleim nem bírták fi­zetni a tandijat. Így kerültem 16 éves koromban a bányába. Ez 1939-ben volt. Az elhe­lyezkedés nem ment köny­nyen. Egyszer - többhónapos munkakeresés után — vagy Kicsoda Krajčírik Alexander százunkat felvettek az egyik dorogi aknába. De amikor orvosi vizsgálatra mentünk, azzal a megjegyzéssel dob­tak ki bennünket, hogy fia­talok vagyunk. Igy ment ez jóidéig. Végül is ugyanabban az évben felvettek „urasá­ginak" a dorogi kettes ak­nába. Az „urasági" annyit jelentett, hogy , két évig nem voltam bányász, csak afféle tedd ide, tedd oda. Az akna nyolc kilométerre feküdt Sárisáptól. Munkába gya­log jártam. Keresni alig ke­restem valamit. 1910-ben há­rom hétig sztrájkoltunk a béremelésért, de eredmény­telenül, mert akadtak sztrájktörők. Azután sok bá­nyászt elbocsátottak. Engem csak az mentett meg, hogy sokan voltunk testvérek. Amikor a kétarcú Péteri fő­mérnök után mentem és más munkára kértem magam, hol jobban lehetett keresni, azt mondta, hogy az ilyesmi lehetetlen. Ha nem tetszik, mehetek, ö nem tartóztat. Csak apám segítségével si­került más beosztást kap­nom a 12-es aknán, hol 5 is dolgozott. Elővájár let­tem. Ott is dolgoztam 1946-ig. . Ugyanabban az év­ben júniusban az áttelepülé­si akció keretében Csehszlo­vákiába jöttünk. Azóta itt dolgozom a Nagybányában ... Krajčírik elvtárs Handlo­ván 1946-ban mint munkás kezdte a keleti részleg egyik falfejtésén. Mint mondja, szokatlan volt a munkahely. De hamar megszokta és ki­tűnt munkájával. Felfigyel­tek rá s 1949-ben frontveze­tövé léptették elő. Akkor már két éve nős volt. De sem a nagyobb munkafelelősség, sem a családi gondok nem gátolták abban, hogy tanul­jon, szervezzen, irányítson. A keze alá fiatal bányászo­kat adtak. Eredményeik ki­magaslók. Örül, aki vele dol­gozhat, mert Krajčírik elv­társ olyan ember, akit mun­katársai szeretnek. Azonban nemcsak munkahelyén, má­sutt is megállja helyét. Két évig, 1950-51-ben a handlo­vai járási pártbizottság el­nöke volt. A tisztséggel já­ró munkát becsületesen, szív­ből és szeretettel végezte. A bányában nincs elég kom­bájnos. Tanfolyamra jelent ­kezik. Magával ragad máso­kat is. Kitűnően vizsgázik. Kombájnos, frontvezető, meg funkcionárius. Elbír ennyit egy ember? - kérdezheti valaki. Válaszoljon Krajčírik elvtárs: — Kommunistának semmi sem nehéz. A munkát sze­retni kell. Igazat adunk Krajčírik elv­társnak. Ezt maga bizonyí­totta be, mikor 1953-ban öt­hónapos pártiskolába ment Bratislacába. Elvégzése után újra visszament oda, ahová a szíve húzta: a bányába. — Nem élhetek nélküle ­mondja, miközben barna sze­me csillogni kezd. Feláll. Az egyik könyv­szekrényhez megy. Valamit keres benne. Aztán vissza­jön. — Ezt mind a munkámért kaptam - szól egy kis iz­galommal, de büszkén és az asztalra különböző színű, bár­sonyokkal fedett apró dobo­zokat és hengereket helyez. Kitüntetések. Az elsőt, 1956. szeptem­ber 9-én kapta. Ez a Vörös Csülag Munkaérdemrend. A második a legjobb bányász­nak járó jelvény. Ezt a Tü­zelőanyagügyi Minisztérium és a Bányász Szakszervezeti Szövetség adományozta Krajčírik elvtársnak. A kö­vetkező jelvény oklevelén ezt olvassuk: Antonín Novotný, a köztársaság elnöke a „Kivá­ló munkáért" jelvényt ado­mányozza Krajčírik Alexan­der bányásznak. Prága, 1960. április 30. Tovább is sorol­hatnánk, lenne elég.. Krajčírik elvtárs jelenleg egy, a szocialista munkabri­gád címéért versenyző kol­lektíva tagja és csoportve­zető. A szíve-letke mind a három kollektívának. A kol­lektíva tagjai fiatalok. Ered­ményeik kiválóak. Az utóbbi két év alatt csak két ízben nem teljesítették a havi ter­vet. A déli részlegen 240 méter hosszú és 2 méter 30 cm vastagságú szénfalon dolgoznak. Krajčírik elvtárs, a kiváló szakember és kommunista most is több funkciót tölt be. Tagja az üzemi pártbi­zottságnak, a déli részleg pártbizottságának, meg az üzemi bizottságnak is. So­kat olvas, tanul. Könyvtárá­ban sok könyv van. Marx Engels, Lenin, Sztálin, Gott­wald. Zápotocký és más, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló elvtársainak mű­vei. De megtatáljuk benne Gorkij, E. E. Kisch, Anna Seghers és sok-sok más ki­tűnő író könyvét. Kezes József Azon feladatok teljesítését, melyeket a harmadik ötéves terv tűzött bá­nyászaink elé, lényegesen elősegíti a műszaki fejlesztés. Oj gépek kerülnek bányáinkba, melyek megkönnyítik a bányászok nehéz munkáját. Igy pél­dául a petrvaldi pionírbányában a napokban egy távolról irányítható szén­kombájnt helyeztek üzembe. A gépkezelő mintegy 200 méter távolságból irányíthatja a kombájn munkáját. A kombájn különlegessége, hogy efré| fejtéshez is alkalmazható. Képünkön J. Kralovanský, az első számú bá*. nyaüzem vezetője és J. Kupka gépkezelő látható. a siker útján — A pótori bányászok a mai napot munkasikerekkel köszöntik. EzJ == szemléltetik* a terv teljesítéséről szóló adatok, melyekből kitűnlí ~ hogy a bányászok szívósan, odaadóan dolgoztak nemcsak az utób ~ napokban, hanem az egész éven át. Meg kell azonban jegyeznünk, == hogy az utóbbi napokban fokozódott a bányászok munkalendülete. ZZ Ez egyrészt a bányásznap tiszteletére tett szocialista kötelezett­je ségvállalás teljesítésére, másrészt pedig az egész évi termelési terv ~ teljesítésére irányult és arra törekszik továbbra is. AZ ADOTT SZÖ KÖTELEZ Nem akarunk ünneprontók lenni, ha a sikerek mellett szóvá tesszük a fogyatékosságokat is. Elvégre jó szándékkal tesszük ezt is, és csak a valósághoz ragaszkodunk. Mert való igaz, hogy a bánya sikerekkel di­csekedhet, de a sikerek még nagyobbak lennének, ha... A bánya ugyan­is 100,9 százalékra teljesíti egész évi tervét — ez az érem egyik oldala — viszont különbség mutatkozik az egyes bányarészlegek tervteljesíté­sében. Igy például a legjobb részleg a bukoveci — egész évi tervét 103,7 százalékra teljesíti — míg a Háj-akna csak 97,3 százaléknál tart. Nyom­ban igyekszünk megjegyezni, hogy nem a bányászok hibájából, vagy rossz munkája miatt, hiszen kiváló, önfeláldozó bányászokról van szót olyan kollektíváról, mely a múlt évben aratott sikereivel kiharcolta a szocialista munkabrigád megtisztelő címet. Strelník elvtárs szavaival élve a bányászmunka nehéz munka és sok mindennel meg kell birkózni. Springo Rudolf szocialista munkabrigádja új szénfalon kezdte meg a fejtést — s a bányász tudja, milyen nehézségekkel jár a kezdet. Ép­pen ezért elismerés jár nekik. Ezt pedig azért előlegezzük, mert tudjuk, hogy a brigád tagjai szavukat adták: a bányászévben behozzák a le­maradást, nehogy a bánya becsületén csorba essék. KIMONDJAK AZ UTOLSÖ SZÓT IS Ma az említett akna behozza a lemaradást, ez természetesen kedve­zően megmutatkozik a bánya tervteljesítésében. S erre szükség is van, mert nemcsak az ez évi terv túlteljesítéséről van szó, hanem többről is. A bányászok annak idején elhatározták, hogy ez év novemberében teljesítik a második ötéves terv feladatait. Kérdés, vajon valóra vált­ják-e a bányászok ezen elhatározásukat? — Gábor mérnök szerint bár a múlt évben a bánya több mint tízezer tonna szénnel adósa maradt népgazdaságunknak — a második ötéves terv időelotti teljesítése csak­nem biztosra vehető. Ez abból következik, hogy az ötéves terv első éveit sikerrel zárták, ugyanakkor a bányászok igyekezete egyre fokozódik az idei fejtési terv túlszárnyalására. Ezt különösen elősegítik a szocialista munkaverseny és a bányászok kötelezettségvállalásai. Mert annak el­lenére, hogy az idei bányásznap tiszteletére tett kötelezettségvállalásu­kat még nem teljesítették egészében — a teljesített vállalások hozzájá­rultak a terv túlteljesítéséhez. Igy például az elmúlt bányászévben több mint 7600 tonna szenet fejtettek és 373 méter bányafolyosót hajtottak ki terven felül. Ezenkívül 564 000 koronát takarítottak meg az önköltség­csökkentés keretében. A FELADATOK MÉG NAGYOBBAK A pótori bányászok igyekezete azért is irányul az idei terv túlteljesí­tésére, hogy sikeresen kezdhessék meg a harmadik ötéves terv felada­tainak teljesítését. Nagyobbak lesznek a feladatok már a jövő évben is, hisz 30 000 tonna szénnel kell többet termelniük, mint az idén. Igaz, hogy több millió korona értékben végesek beruházási építkezést, azon­ban igaz az is, hogy a jövö év január elsejével áttérnek a rövidebb mun­kahétre. Ez pedig azt jelenti, hogy rövidebb munkaidő alatt fokozottabb munkatermelékenységet kell elérniök. A bányászok ezekkel a kérdések­kel is behatóan foglalkoznak. Számos technikai-szervezési intézkedést tárgyaltak már meg, melyek a munka megkönnyítésére és jobb szervezé­sére irányulnak. De ezekre a kérdésekre irányul az újítók tevékenysége is. Megemlíthetjük például, hogy ebben az évben 68 újítási javaslatot nyújtottak be s ebből negyvenet már bevezettek a termelésbe. A meg­takarítás meghaladja az ötvenötezer koronát. JÖ MUNKÁÉRT — KITÜNTETÉS összegezve az elmondottakat: a bányászok áldozatkész munkájának megvan az eredménye. Sikereiket elismerjük, s ennek a jele az is, hogy az idei bányásznap alkalmából többen kitüntetésben részesültek. így például Štefan Novosadský bányász a Vörös Zászló Munkarendet kapta. Megérdemli a magas bányászkitüntetést, hisz huszonkét éve bányász s feladatait önfeláldozóan, példásan teljesíti. Tizenhatan mosolyognak büszkén a megérdemelt kitüntetésre, közöttük Jozef Tresler, Dendeš Ján mérnök, Filip František, Jozef Hrtánek, Ján Pribišan is. A kitünte­teteknek gratulálunk s a bányásznap alkalmából azt kívánjuk a pó­tori bányászoknak, hogy megbirkózva a nehézségekkel, kitűzött felada­tukat sikeresen teljesítsék. (ks) (JJ SZÖ f> * "60 rroptomber 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom