Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-01 / 243. szám, csütörtök

• © • I Szorgalmas emberek házatáján A napokban leplezték le Semilyben Ivan 'fílbracht és édesapja, Antal Stašek közöl szobrát. A szobor Jozef Malejovský ál­lamdíjas szobrászművész alkotása. (J. Sládek felv. — ČTK) RÖVIDESEN VEGYI HÁRTYÁVAL FEDIK BE az örményországi Szevan­tó vizét. Ezzel megóvják a tavat az elpárolgástól. A víz felületét befedő hártya ugyanis átengedi a termé­szetes csapadékot, ugyanakkor a víz­felületet elhatárolja a nap tűző su­garaitól. „METODIKA MINT TUDOMÁNY" címmel tartott előadást Vaszilij Alekszejevics Dobromiszlov szovjet tanár, az Akadémia levelező tagja' augusztus 30-án a Pe­dagógiai Kísérleti Intézetben Prágában. A SZLOVÁK MŰSZAKI KÖNYVTÁR 1960. szeptember 7—10-én kiállítást ren­dez, amelyen a legújabb külföldi műsza­ki irodalmat mutatja be. A kiállítást a Szlovák Műszaki Könyvtár bratislavai Gottwald téri nagytermében rendezik. Megtekinthető naponta 8—19 óráig. KIDOLGOZZÁK MOSZKVA 20 ÉVES távlati fejlesztési tervét. Az 1935- j ben kidolgozott 25 éves fejlesztési i terv ugyanis az idén lejár. Az új 1 terv feladata, hogy a város lakossá- i gának megteremtse a munkához és j a pihenéshez való legkedvezőbb fel- i tételeket. LEVITÁN, VILÁGHÍRŰ OROSZ TÁJKÉP, i FESTŐ születésének 100. évfordulója al- i kalmából a moszkvai Tretyakov-Képtárban I a festő műveiből kiállítást rendeztek, \ amely augusztus 29-én nyílott meg. ' ] A BRNÓI II. NEMZETKÖZI ÁRUMINTA- j VÄSÄR látogatói részére az A-pavilon- • ban müködo poliekrán-mozi 7 vetítová- j szon segítségével mutatja be köztársasá- j gunk gazdasági és kulturális fejlődését. E NAPOKBAN IRTUNK RÖLA, hogy I súlyos járványt okozott az egyik j holland magáncég által forgalomba j hozott újfajta margarin. Eddig 55 ez- j ren betegedtek meg. A vizsgálatok j kiderítették, hogy a margarin forga- i lombahozatala előtt nem ellenőrizték I kellőképpen az új készítményt. A LENINGRÁDI FILMSTÚDIÓ BEFE- j JEZTE Csajkovszkij „Pikk Dáma" címií j operájának filmesítését. A színes film- j ben a Moszkvai Nagyszínház szólóéneke­sei éneklik a főszerepeket. AUGUSZTUS 30-ÁN, KEDDEN NYÍLOTT MEG Prágában a Károly téri Képzőművé­szeti Galériában František Tichý festőmű­vész kiállítása. A kiállított 30 portré 40 év munkáját tükrözi. A KIJEVBEN MEGRENDEZETT Csehszlovákia 1960 kiállításra a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság 6 tonna porcelándísztárgyat szál­lított. A vásár látogatói megvehetik j e porcelánfigurákat. 3 MILLIÓ NÉGYZETKILOMÉTER TE, j RÜLETEN meleg vizű föld alatti óceán j fekszik a nyugat-szibériai síkság alatt — ] állapították meg a szovjet tudósok. A \ geológusok szerint feltételezhető, hogy i mélyebb fúrásoknál 80 fokos vízre buk- i kannak, ami lehetővé tenné a szibériai vidék távfűtéshálózattal való ellátását. I 6000 NÉZŐ TEKINTETTE MEG az ostrá- j vai Téli-stadion fedett halljában a ha­zánkban vendégszereplő kínai artisták mű­sorát. A közönség az artisták mutatvá­nyait szűnni nem akaró tapssal putal­tnazta. TÖBB MINT SZÁZMILLIÓ GRAMO- : FONLEMEZT gyártanak évente a Szovjetunióban. A szovjet gramofon­gyár fennállása óta több mint 15 000 zeneművet vett fel lemezre. Á JÁCHYMOV1 FORRÁSHOZ HA­SONLÓ rádiumos forrásra bukkantak Tádzsikisztánban. Ugyancsak Tádzsi­kisztánban forró ásványvízforrást fe­deztek fel, amely 600-700 méter mélységből tör elő. r ijí IVera alaptalan, ha a pederi szö­•*• ' vetkezet tagjait szorgalmas ä embereknek nevezzük. Ezt a minden­i áron még a kákán is csomót kere­sőnek is el kell ismernie. A szorga­5 lom nem újkeletü a faluban. Régente | — gondolunk azokra az időkre, ami­f; kor még egyénileg gazdálkodtak a n pederiek — is voltak jó gazdák a faluban. Voltak olyanok, hogy álla­taikat megcsodálták, s a kenyér sem hiányzott asztalukról. Füry János, az U egykori részesarató — most a szö­" vetkezet elnöke — említette, hogy a : falut nem nagy, hanem jó gazdák íj lakták. Olyanok, akiknél még a ré­| szesaratónak is megtermett a kenye­re. Amikor pedig ezek a gazdák 'i eggyéolvasztották tudásukat, tapasz­talatukat, s természetesen a határu­: kat is, még gazdagabbak lettek a? j aratások, a munka meg jóval kony­ít nyebb, mert az összefogás mellett I egyre szaparodtak a gépek is. jj Kicsi a szövetkezet. Mindössze jj; (néhány híján) 600 hektáron gaz­jj dálkodik. Talán a „gazdálkodik" szó •! ez esetben nem is eléggé kifejező, j; mert az igazat megvallva, gazdál­y kodik a čečejovcei vagy a sinai szö­? vetkezet is. A hangsúly ez esetben jj azon van, hogyan. Nem árt, ellenke­jí zőleg szükséges, hogy a gazdálkodik ji elé még a „jól", vagy „kiválóan" \ jelzőt is odategyük. Akadnak azonban olyanok is, ha a pederi szövetkezet kerül szóba, találóan így jellemzik" „Olyan, akár a bors, kicsi, de erős", |lj Most pedig, hogy kimondtuk a vé­iíi leményt, szükséges, hogy állításain­£ kat kézzelfogható tényekkel is alá­i|| támasszuk. Talán kezdhetnénk is Fü­jjj ry János elnök szavaival, aki a szö­\y : vetkezet gazdasági helyzetét röviden jjj és találóan így jellemezte: „Nem jji megyünk a szomszédba szorgalmat Ili tanulni, de pénzt kérni sem." j| Az alapok szilárdak, amellett, hogy ;jj évről évre bővítik, gyarapítják a kö­jii zös alapot, a 20 koronás munkaegy­jš ség értékét már évek óta tartják. Az írj idén pedig már — a természetbe­ni niekkel együtt - 23,50 korona a I - " munkaegység értéke. Ez igen szép jutalomnak számít olyan szövetke­zetben, ahol egy átlagosan dolgozó szövetkezeti tag évente 600 munka­egységet tud szerezni. Ez annyit je­lent, hogy az egy szövetkezeti tagra eső átlagos évi bevétel 14 100 korona. Magától értetődik, hogy ez csak a középarány, mert vannak olyan szö­vetkezeti tagok is — különösen az állattenyésztésben dolgozók —, akik ezer vagy még ennél is több mun­kaegységet gyűjtenek évente. E gyik erőssége a szövetkezet­nek a tagoknak a közös gaz­dálkodásba vetett törhetetlen hite. Nálunk már senki sem kételkedik abban, hogy a munkaegység tervezett értéke nem lesz meg. Rendkívüli ka­tasztrófának kellene bekövetkezni ahhoz, hogy csorba essék a munka­egység tervezett értékén, mivel — Füry János szavait idézem — „szö­vetkezetünk stabil." Vagyis szilárd gazdasági alapokon áll, mivel a szö­vetkezet tagjai azt a jó szokásukat, hogy a holnapra is gondolnak, a múltból a jelenbe is átmentették, vagyis ők a 20 koronás munkaegy­ség-értékkel akkor is elégedettek, amikor, „ha nagyon megszorítják, még többet is ki tudtak volna pré­selni". Ezt azonban nem tették, mivel jö­vőjüket nem abban látják, hogy a munkaegységek értékét a legmaga­sabbra srófolják, hanem — ahogyan mondani szokták — az esetleges ne­hezebb napokra is gondoltak, meg aztán azt is szem előtt tartották, hogy céltudatos előrehaladásuk csak akkor van biztosítva, ha a gazdasági alapok szilárdak, ha évről évre bőví­tett újratermeléssel kezdenek. A volt Moldava nad Bodvou-i já­rásban ők voltak az elsők, akik sa­ját erejükből láttak hozzá kisebb méretű, helyi jelentőségű talajjaví­tási munkákhoz. Csupán a múlt év­ben a talajvíz levezetése céljából több mint két és fél kilométer hosz­szúságban levezető árkokat ástak. Jőszágállományukat is egyre gyara­pították s így ma már minden har­madik évben 350 mázsa istállótrágyát tudnak juttatni egy-egy hektár föld­re. Ennek eredménye, hogy átlagosan 30 — 35 mázsás hektárhozamokat ér­nek el gabonafélékből. Cukorrépából 350-400 mázsa terem náluk hektá­ronként, míg a pederiekéhez hasonló éghajlati és talajviszonyok között a čečejovcei szövetkezet csupán 140 — 150 mázsát termel cukorrépából hek­táronként. És ami mindennél fonto­sabb, a szövetkezet ma már megfe­lelő mennyiségű és minőségű takar­mányalappal rendelkezik. A takarmánybőség jelentősége az állattenyésztés hasznosságának ál­landó növekedésében tükröződik vissza. Az idén például a napi fejési átlaguk hektáronként 10 liter (Čeče­jovcén mindössze négy). Tavaly 227 660 liter tejet termeltek, az idén már 280 000-re számítanak. Tojást 14 ezerrel termelnek többet a tava­lyinál. A hústermelés, különösen a sertéstenyésztés terén, szintén emel­kedik a múlt évivel szemben. A jó gazdálkodás egyik alap­vető tényezője, hogy a mun­kát idejében elvégzik. Vegyük csak példának az idei aratást. Az időjárás velük sem tett kivételt. Ezt igazolja az is, hogy az aratnivalójuknak kö­zel egyharmadát kellett kézzel le­aratniuk. Naponta 25-30 arató dol­gozott a határban, közöttük maga az elnök is. Közben a traktorosok sem nézték, mikor virrad, vagy este­ledik. Igy az aratással, csépléssel, tarlóhántással és a másodnövények vetésével is az elsők között végez­tek a járásban. Sőt mi több, gépeiket kikölcsönözték a szomszédos szövet­kezeteknek. Száz szónak is egy a vége, ahol jó kezekben a vezetés, ahol mint veze­tőerő a párt áll az élen, a kívánt eredmény nem marad el. A pederi kommunisták szót értettek a falu pártonkívüli lakóival, érdekük a kö­zösség keretén belül találkozott. (Sz. í>) SEftPOťTAlABfl BBgpšÄW A hajnáckai szövetkezetesek cséplés közben. (Agócs V. felvétele) A jó munkaszervezés eredménye A versenyző asszonyok Szemerei az eső. Egész nap nem hagy alább. Nniezíti az aratást, a cséplést, Mindenki várja a jó időt. Kedvetlenül lesi, nézegeti a felhős eget... De a mu­lai határban mégis dolgoznak. Az ubor­kaföldön esőkabátos emberek szedik a termést. Versenyről van szó. A kis eső nem számít, gondolják a nőcsoport tag­jai, hisz az első helyért megy a küzde­lem. Öt szövetkezet méri össze erejét. A cél, hogy egy hektárról 90 mázsa ubor­kát adjanak el. Noha a mul'ai' asszonyok már 4 mázsával többet szedtek, még vagy 15-tel megtetőzik, mert elsőnek len, ni mégiscsak jó érzés. Budai József, Bušince Űj iskola 'A napokban avatták fel Júr nad Hronom községben az újonnan épült kilencéves középiskolát, amely 3 mil­lió 250 ezer korona befektetéssel épült. Az új iskolaépületben 19 nap­fényes tanterem várja a tanulókat. Az iskola avatásán a község apraja­nagyja részt vett. A szülök megha­tottan beszélték egymás között, hogy ime gyermekeik az idei iskolaévet modern, kényelmes, új iskolában kezdik, ahol ingyen tankönyvek és tanszerek várják őket. „Mi bezzeg nem tanulhattunk, mert sem tandíj­ra, sem tanszerekre nem tellett'." Szocialista államunk azonban megad minden lehetőséget ahhoz, hogy gyer­mekeink megszerezhessék a tudás fegyverét. Kűos Gyula, Dolná Seč Agrotechnikai határidőben Kútniky (Dunajská Streda-i járás) lakossága szükség esetén készség­gel segített a szövetkezeteseknek. A hangoshíradó hívására tömegesen jelentek meg a gabonaszárítás he­lyén. Forgatták a magot, zsákokba merték, hogy minél előbb a felvá­sárlási vállalat magtárába kerüljön. A tagság nem is maradt el a munkálatokkal. Elvetették a repcét, már az ősziek alá szántanak, hogy a vetőmag idejében a földbe kerül­hessen, s egyidőben trágyát horda­nak a jövő évi cukorrépaföldre. Ez idén szép cukorrépatermés ígérke­zik, 450 mázsa is lesz hektáronként. Jövőre még jobb termést akar­nak, hogy a harmadik ötéves tervet" négy év alatt teljesíthessék. Patasi István, Kútniky Š; A hajnáčkai falusi pártszervezet es a ::: helyi nemzeti bizottság jóval az aratás jjj megkezdése előtt részletes aratási tervet lg dolgozott ki. Igaz, a rendkívül kedvezőt­ijj len időjárás gyakran beleszólt a terv tel ­jj! jesítésébe, de mégsem annyira, hogy az jjj aratási és a cséplési munkálatokban je­j= lentös lemaradás mutatkozott volna, ji; A szövetkezetesek nemcsak az aratást, j hanem az asztagolást is szorgalmazták j Ennek köszönhető, hogy a cséplési mun­j kák folyamatossá váltak, ami akadály­j mentessé tette a gabonaeladást. Terven : felül 100 mázsa gabonaneműt adtak *1. j A csépléssel egyidőben megkezdték a j középszántást is. A pár nappal ezelőtt j vásárok új traktor igen jól jött az EFSZ» { Növelik a tejtermelést j A ielovcei EFSZ-nek már megvan az év : végére előirányzott marhaállománya. Te­j hene a tervezett 130 helyett azonban még j csak 115, de már Igy is szép ered­i ményt ér el a szövetkezet. ! Az átlagos napi tejhozam tehenenként ; 7,3 litert tesz ki. A pötori tejcsarnok­j ban gyakran hallani: jelenlég a želovcei I EFSZ adja a legtöbb tejet. Naponta i 730—750 litert. j Kell is igyekezniök, mert a 180 000 liter j tejből az első félévben csak 80 000 litert adtak el. Ha Igy megy — mondják a želovceiek —, teljesíteni tudják évi ter­vüket. Hogy miért? A volt Modrý Kameň-i járás annyi melaszt kapott, hogy tárolni sem tudta. Erre a želovceiek kiürítettek egy nagy silógödröt, s megtöltötték melasszal. Ezt . használják fel a tejhozam fokozására. : Sólyom László, Lučenec nek. Néhány nap alatt 10 hektáron ké­szítették elő a talajt az őszi árpa és a repce vetéséhez. 6 hektáron az árpa, 4 hektáron a repce vetését meg is kezdték. Agócs Vilmos, Hej náciig Teljesítették kötelezettségvállalásukat A Bajči Állami Gazdasági helyi üze-mr. részlege a Szlovák Nemzeti Felkelés tisz-* telttére tett kötelezettségvállalását telf. ~ jesítette. Az őszi repcét a jól előkészített ta­lajba már augusztus 13-án, 7 nappal ( t«rvez«tt határidő alőtt alvetették. Az ősziek alá 121 hektáron végezték al a középszántást. A vetést szeptember 2-án kezdik, hogy a tél beálltáig legyen idej» bokrosodni, nehogy az esetleges kedve­zőtlen tél kárt okozzon benne. Csak jő minőségű, csíraképes vetőmagot szórnak a talajba. Egyidőben a silózást is vég­zik. Ez ideig 28 vagon jó minőségű zöld került a gödrökbe. Lalák László szocialista munkabrigád­cáoportja a zöldségtermelésben 200 szá­zalékra teljesítette tervét. Mindemellett 3 politikai és kulturális munkában is pél­dát mutat. Az elért eredmények annak tulajdonít­hatók, hogy a szakszervezet rendszeresen értékeli a kötelezettségvállalók teljesít) ményét. Fsenák József, Baji NEM AZ ÉVEK SZÁMÍTANAK A nyugdíjasok, CSISZ-tagok egy sorban , Gömör szépséges tájait járva, ) érdemes legalább egy pillanatra j megállni Nadabula bányászköz­! ségben, megnézni, hogyan élnek ' és dolgoznak itt a fiatalok, — de , főleg a nyugdíjasok. Az idei nagy esőzések sok nehézséget okoztak a gazdag termés betakarításában. i Az árvizek megakadályozták az , aratás idejében valő elvégzését, • úgy, hogy a termés eső után tel- ' | jesen megdőlt, több mint 60 hek- ' i táron nem lehetett felhasználni 1 a nagy teljesítő képességű gépe­! ket. De a CSISZ 27-tagú kollektívá­jának, a helybeli nőbizottságnak ! és 60 nyugdíjasnak segítségével ) sikerült rekordidőben elvégezni az aratással kapcsolatos minden munkát. A nőbizottság tagjai nem elé­gedtek meg az eddig nyújtott ; segítséggel. Elhatározták, hogy ; bekapcsolódnak a gazdag lenter­i més betakarításába is. 5 hektá­1 ron kiváló minőségű lenterméssel ! büszkélkedhetnek a község lakói. 1 A nyugdíjasok sem akartak Ie­] maradni.- Igyekeztek jó teljesít-' i ményt nyújtani, mint például Ján | Waršavský elvtárs, vagy például i a 74 éves Szőlés János, aki ma­gas kora következtében már azok közé tartozik, akik a munkával teljes élet után nyugalomban töl­, tik napjaikat. De ő nem azok > közül való, akik tétlenkednek. Öröm hallgatni, amikor az idei gyönyörű gazdag termésről be­szél, amelynek megmentésében neki is része van. Az éveket egy­általán nem veszi számításba — i hiszen valamennyien a sajátunkon dolgozunk, mindenki számára t®: szokta mondani. Július 1-én Nadabula községet és a helybeli szövetkezetet Rož­[ havához csatolták. A helyi nem­zeti bizottság elnöke régi öntu­datos párttag, aki megértette a kollektív döntés elvének lényegét. A járási és helyi illetékes ténye­zőkkel, de főleg a járási pártbi­zottság támogatásával, valamint Farkas Sándor EFSZ-elnök se- \ gítségével sikeresen megoldanak i minden előforduló problémát, j A vasércbánya rányomta bélyegét < a városra, a községre, a környék­re és az itteni lakosság egész \ életére, mivel Nadabula lakóinak 1 nagy többsége bányász. Ez ma-, gyarázza meg azt is, hogy aratás « idején az áldozatkész dolgozók J között voltak CSISZ-tagok, nők i és nyugdíjasok, akik valameny­nyien öntudatos állampolgárok- < ként segítettek akkor, amikor er- \ re szükség volt. Jozef Krátky ' Augusztus végéig 320 megawattnyi villanyerőművet helyeztünk üzembe A minap Prágában az Energetikai Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának tagjai plenáris ülésü­kön az épülőfélbe levő villanyerő­művek kérdéseivel foglalkoztak. Ez év végéig 392 megawattos tel­jesítményű villanyeröművet kell üzembehelyeznünk. Ebból már Opa­tovicén üzembe helyeztünk egy 112 megawattost, de a tisovai, mladono­vicei, valamint más épülő villanyerő­művek építőinek is megvannak a feltételeik arra, hogy az év végéig teljesítsék a tervet. Kiváló sikereket értek el az opatovicei villanyerőmü építői, akik 35 nappal előbb helyez­ték üzembe az utolsó részleget, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egész erőmüvet 47 hónap alatt befejezték. A határidő lerövidítésére igyekeznek a mélníki, madunicel, Iipoveci, orlíki, Kamýk nad Vltavou-i erőművek épí­tői is. Pl. a Iipoveci vízierőmű épí­tésén a szocialista munkabrigádok kezdeményezésére olyan munkafelté­telek jöttek létre, hogy az erőmű első aggregátját 40 nappal előbb he­lyezhetik üzembe. A második aggre­gátot pedig, - az eredeti 1961 első negyedéve helyett - az idén, de­cember 15-ig helyezik üzembe. A villamosítás terén is teljesítjük a tervet, és szeptember első napjai­ban hazánk utolsó faluját is bekap­csoljuk a villanyhálózatba. Így a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lesz a világ ötödik állama, mely be­fejezte a falvak villamosítását. (ČTK) ÜJ SZŐ 4 FR 196 0- szeptember 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom